Alsómocsolád Község Önkormányzata

Képviselőtestületének

4/2015 ( II.27. ) önkormányzati rendelete

a községben élő szociálisan rászoruló felnőttek és gyermekek

részére pénzben és természetben

nyújtandó ellátásokról és a szociális szolgáltatásokról

Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint  a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdése, 10. § (1) bekezdése, 25. § (3) bekezdése, 26. § -a, 32. § (3) bekezdése, 33. § (7) bekezdése, , a 45. § (1) bekezdése, 62. § (2) bekezdése, a 115. § (3) bekezdése, a 132. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról a következőket rendeli el.

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa Alsómocsolád Község önkormányzata által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

2.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed Alsómocsolád Község közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

(2) Az Szt.6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Alsómocsolád község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4) Az Szmtv. szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személyi körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Alsómocsolád Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

(6) E rendelet alkalmazása során a Szt. 4.§-ában foglalt értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

Eljárási rendelkezések

3.§

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Alsómocsoládi Kirendeltségén lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

4. §

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) és c) pontjában szereplő adatait, és

b)  az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(3) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(4) A jogosultság megállapításakor a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

(5) A jövedelem igazolható:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

b) álláskeresési ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,

d) vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolását a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(6) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

5.§

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja

6. §

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit az eljáró hatóság már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

7. §

A települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.

8. §

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

9. §

A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

10. §

(1) E rendeletben foglalt támogatások odaítélésével kapcsolatos előkészítő munkát a jegyző, a döntési jogköröket pedig e rendelet.  13. §-ában foglalt juttatás megállapítása során a polgármester,  minden további juttatás és díj megállapításával, valamint méltányossági jogkör gyakorlásával  kapcsolatban a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

II. Fejezet

A felnőttek részére nyújtandó támogatások

Aktív korúak ellátása

11. §

Az aktív korúak ellátására való jogosultság további feltétele, hogy az ellátás jogosultja köteles

a) közvetlen lakókörnyezetét rendben tartani, és

b) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvarát, kertjét, a kerítéssel kívül határos területet, járdát tisztán tartani, gyomtalanítani,

c) az ingatlan állagát megőrizni és rendeltetésszerű használhatóságát biztosítani, valamint

d) higiénikus állapotát fenntartani.

Települési támogatás

12. §

(1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt települési támogatást pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény ( továbbiakban: Szt. ) 45.§-a alapján.

(2) A települési támogatás nyújtható

a) rendkívüli jelleggel

aa) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére,

ab) elhunyt eltemettetéséhez kapcsolódóan a temetés költségeinek viseléséhez,

ac) elemi kár elhárításához, valamint

ad) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, valamint alkalmanként jelentkező többletkiadásokhoz,  így különösen válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, valamint a gyermek hátrányos helyzetéhez kapcsolódóan;

b) eseti jelleggel

ba)  gyógyszer- és gyógyászati segédeszközhöz kapcsolódó kiadások mérséklésére,

c) havi rendszerességgel

ca) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, vagy

cb) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére.

13. §

(1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére, ha a kérelmező a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 10 000 Ft-ot.

(2) A  létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére biztosított rendkívüli települési támogatás mértéke rászorultsághoz 2 000 Ft-tól a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 50 %-áig terjedhet, azzal, hogy egy család egy évben rendkívüli települési támogatást – figyelembe véve a 16. § szerinti támogatást is - legfeljebb mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének hatszorosával megegyező értékben kaphat.

14. §

(1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani az elhunyt eltemettetéséhez kapcsolódóan a temetés költségeinek viseléséhez annak a kérelmezőnek, aki

a)  az elhuny személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, vagy

b) eltemettetésről a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. §(1) bekezdése alapján köteles volt gondoskodni, azonban a temetési költségek viselése a saját, vagy a családja létfenntartását veszélyezteti,

feltéve, hogy  a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élők esetében annak 350 %-át nem haladja meg.

(2) Az elhunyt személy eltemettetési költségeihez való hozzájárulás megállapítható rendkívüli települési támogatás mértéke megegyezik a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegével.

15. §

(1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani az elemi kár elhárításához annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élők esetében annak 300 %-át nem haladja meg.

(2) Az elemi kár mérséklésre megállapítható rendkívüli települési támogatás mértéke megegyezik a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegével.

16. §

(1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, valamint alkalmanként jelentkező többletkiadásokhoz, - így különösen válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, valamint a gyermek hátrányos helyzetéhez kapcsolódóan - annak a kérelmezőnek, akink a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élők esetében annak 200 %-át nem haladja meg

(2) Az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére biztosított rendkívüli települési támogatás mértéke  rászorultsághoz igazodóan alkalmanként 2 000 Ft-tól mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegéig terjedhet, azzal, hogy egy család egy évben rendkívüli települési támogatást – figyelembe véve a 13. §  szerinti támogatást is - legfeljebb mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének hatszorosával megegyező értékben kaphat.

17. §

(1) Eseti jelleggel települési támogatás állapítható meg a gyógyszer- és gyógyászati segédeszközhöz kapcsolódó kiadások mérséklésére annak a kérelmezőnek, akink a családjában az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élők esetében annak 250 %-át nem haladja meg és a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz költsége az egy főre jutó havi jövedelemének 20 %-át meghaladja, és közgyógyellátásra nem jogosult.

(2) A gyógyszer- és gyógyászati segédeszközhöz kapcsolódó kiadások mérséklésére eseti jelleggel megállapítható települési támogatás összege 2000 Ft-tól  mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegéig terjedhet, azzal, hogy ezen a jogcímen egy kérelmező egy évben települési támogatást legfeljebb mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének hatszorosával megegyező értékben kaphat.

18. §

(1) Havi rendszeres települési támogatás állapítható meg a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez annak a kérelmezőnek, akink a családjában az egy fogyasztási egységre  jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élők esetében annak 200 %-át nem haladja meg,  a család egy tagjának sincs vagyona és a család egy tagja sem részesül az Szt. szerinti lakásfenntartási támogatásban.

(2) A települési támogatás megállapításának további feltétele, hogy

a) kérelmező  a lakókörnyezetének rendezettségéről gondoskodik az 11. §-ban foglaltak szerint , továbbá

b) - amennyiben a kérelmező nem részesül fogyatékossági támogatásban, vagy az egészségkárosodásának mértéke a 60 %-ot nem haladja meg, a kérelem beadásával egyidejűleg tett nyilatkozatában vállalja, hogy  a támogatás megállapítását követő 6 hónapon belül a megállapított települési támogatás összegével arányosan (300 Ft /óra) legalább 1 nap legfeljebb 12 nap közérdekű önkéntes munká végez Alsómocsolád településen Alsómocsolád Község Önkormányzatánál, és a közérdekű önkéntes munkát az ellátás megállapítását követő 15 napon belül erről az önkormányzattal 5. melléklet szerinti megállapodást köt és a közérdekű önkéntes munkát megkezdi,

c) vállalja, hogy a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapítását követő 15 napon belül együttműködési megállapodást köt és a támogatás folyósításának ideje alatt együttműködik a Szociális Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával és részt vesz a lakhatási kiadásokkal kapcsolatos életvezetési tanácsadáson.

(3) A (2) bekezdés c) pont szerinti együttműködés teljesítéséről Családsegítő Szolgálat 3 havonta értesíti az Önkormányzatot.

(4) Amennyiben a kérelmező a (2) bekezdés a) és c) pontjában előírt feltételeket nem teljesíti, lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást meg kell szüntetni, és a dönt és jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési támogatás iránti kérelmet.

(5) Amennyiben a kérelmező a (2) bekezdés b) pont szerinti feltététel alól a 20. § szerint a képviselő-testület nem mentesítette, és közérdekű munkát az ellátás megállapításától számított 15 napon belül nem kezdi meg, vagy kötelezettségének 6 hónapon belül nem tesz eleget, úgy újabb települési támogatás részére -  rendkívüli települési támogatási eseteket kivéve-  nem állapítható meg, illetve a korábban  megállapított rendszeres települési támogatást meg kell szüntetni. Újabb, a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a háztartás bármely tagja számára csak (2) bekezdés b) pont szerinti  kötelezettség teljesítését követően állapítható meg.

(6) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(7) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(8) Ha a háztartás

a) (7) bekezdés a) –c) pontja tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (7) bekezdés d) vagy e ) pontja szerinti  tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(9) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(10) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez megállapítható havi rendszeres települési támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(11) Az elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(6) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez megállapítható havi rendszeres települési támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének szorzata, de legalább 2400 Ft, de legfeljebb 7200 Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni és a támogatás összegének – a (2) bekezdés b) pont alkalmazhatósága érdekében-  300 Ft-tal oszthatónak kell lennie.

(7)A támogatás mértékének (TM) kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

19. §

(1) Havi rendszeres települési támogatás állapítható meg a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére annak a kérelmezőnek, akink a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élők esetében annak 200 %-át nem haladja meg.

(2) A települési támogatás megállapításának további feltételei a (5)-(6) bekezdések alkalmazásában

a) kérelmező  a lakókörnyezetének rendezettségéről gondoskodik az 11. §-ban  foglaltak szerint , továbbá

b) - amennyiben a kérelmező nem részesül fogyatékossági támogatásban, vagy az egészségkárosodásának mértéke a 60 %-ot nem haladja meg, a kérelem beadásával egyidejűleg tett nyilatkozatában vállalja, hogy a támogatás megállapítását követő 6 hónapon belül a megállapított települési támogatás összegével arányosan (300 Ft /óra) legalább 1 nap legfeljebb 12 nap közérdekű önkéntes munkát, végez Alsómocsolád településen Alsómocsolád Község Önkormányzatánál, és a közérdekű önkéntes munkát az ellátás megállapítását követő 15 napon belül az 5. melléklet szerint együttműködési megállapodást köt és a közérdekű önkéntes munkát megkezdi.

(3)  Amennyiben a kérelmező a (2) bekezdés a) pontjában előírt feltételt nem teljesíti, lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást meg kell szüntetni, és a dönt és jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapítható települési támogatás iránti kérelmet.

(4) Amennyiben a kérelmezőt a (2) bekezdés b) pont szerinti feltététel alól a  20. § szerint a képviselő-testület nem mentesítette, és közérdekű munkát az ellátás megállapításától számított 15 napon belül nem kezdi meg, vagy kötelezettségének 6 hónapon belül nem tesz eleget, úgy újabb települési támogatás részére -  rendkívüli települési támogatási eseteket kivéve-  nem állapítható meg, illetve a korábban  megállapított rendszeres települési támogatást meg kell szüntetni. Újabb, 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapítható települési támogatás a háztartás bármely tagja számára csak (2) bekezdés b) pont szerinti  kötelezettség teljesítését követően állapítható meg.

(5) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapítható települési támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a..

(6) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére megállapítható települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét már nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó, vagy bentlakásos szociális intézményben részesül,

f) a kérelmező rendszeres pénzellátásban részesül és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ellátás folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,

g) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

(7) Az ellátás folyósítását

a) az ápolt személy halála esetén a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával,

b) egyéb esetekben a (6) bekezdés a)-b) és d) –f) pontjaiban felsorolt körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napjával

kell megszüntetni.

20. §

A 18. § (2) bekezdés b) pont és  19. § (2) bekezdés b) pont szerinti feltételt kérelemre méltányosságból a képviselő-testület méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti, amennyiben

a) kérelmező egészségkárosodásnak mértéke 40 %-ot meghaladja, de a 60 %-ot nem éri el, vagy

b) a kérelmező a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy

c) rendszeres települési támogatásban arra tekintettel részesül, mert a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, vagy ápolási díjra jogosult,

d) egészségi állapotának rosszabbodása, illetve tartósan beteg állapota előre láthatólag 3 hónapot meghaladó időtartamban fennáll, és ezt orvosi igazolással igazolja.

.

21. §

(1) A települési támogatás iránti kérelmet jelen rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A rendkívüli települési támogatás az Szt. 45. § (6) bekezdés szerint kérelemre és hivatalból is megállapítható.

(3) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára ugyanarra az élethelyzetre települési támogatás – kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás esetét – 30 napon belül ismételten nem állapítható meg.

(4) A települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a)  kérelmező  és családjának előző havi nettó jövedelméről szóló igazolásokat,

b) keresőképtelenséget alátámasztó orvosi vagy kórházi igazolást,

c) a gyógyszer, és gyógyászati segédeszköz költségét tanúsító gyógyszertári számlát és jelen rendelet 3. melléklet szerinti háziorvosi igazolást,

d) várandós anya részére nyújtott segély esetén a terhesgondozásról szóló igazolást,

e) amennyiben a települési támogatás megállapítását elhunyt személy eltemettetésének költségeihez kérik, úgy csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számlát, és amennyiben a települési támogatást nem az elhalálozás helye szerinti önkormányzatnál igénylik, úgy az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát,

f) elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről készített kimutatást,

g)  a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel kért települési támogatás esetében a segélyezésre okot adó körülmények igazolására szolgáló iratokat,

h) az ápolási szükséglet és a tartós beteg állapot igazolására a 4. melléklet szerinti háziorvos igazolást

h) egészségkárosodás mértékére vonatkozó érvényes szakvéleményt,

i) fogyatékossági támogatásra jogosultságot igazoló iratok (ellátást megállapító határozat és postai szelvény, vagy folyószámla-kivonat) másolatát, valamint

j) az ellátás megállapításához szükséges egyéb  iratok másolatát.

(5) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott települési támogatást a gyermekre, illetve fiatal felnőttre kell megállapítani és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.

(5) A települési támogatás helyi pénzben (Rigac) és természetben is nyújtható, így különösen: élelmiszer-utalvány, tüzelősegély, tankönyv és tanszervásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, illetve térítési díjak kifizetéséhez, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló támogatás formájában

(6) A települési támogatás felhasználásnak ellenőrzése keretében a jogosult a felhasználást alátámasztó dokumentumok becsatolására a felhasználást követő 60 napon belül felhívható.

(7 ) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó települési támogatás  a kérelem benyújtásának napjától illeti meg, az ellátást legfeljebb egy évre lehet megállapítani.

(8) Amennyiben a települési támogatás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

(9) A rendszeres települési támogatást utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani,  a rendkívüli települési támogatás a megállapítást követő 15 napon belül kell kifizetni. A települési támogatás kifizetetéséről, illetve folyósításáról a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Alsómocsoládi Kirendeltsége gondoskodik.

(10) A polgármester települési támogatással kapcsolatban hozott döntése ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a képviselő-testület a következő ülésén bírálja el.

Természetben nyújtott ellátások

22.§

(1) Az települési támogatás pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.

(2) A természetbeni ellátás különösen:

a) az élelmiszer utalvány,

b) egyéb vásárlási utalvány nyújtása,

c) a szociálisan rászorulók részére kedvezményes étkeztetés biztosítása,

d) szociális célú tűzifa támogatás.

(3)  Szociális célú tűzifa támogatásban részesíthető az, aki létfenntartását átmenetileg, vagy tartósan veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(4) Tűzifa támogatásra jogosultság elbírálásánál előnyt élvez az a személy aki

a)  aktív korúak ellátására,

b) időskorúak járadékára,

c) adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra,

d) lakásfenntartási támogatásra

 jogosult.

(5) Tűzifa támogatásként háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa nyújtható

(6) A tűzifa támogatásra való jogosultságról a képviselő-testület kérelemre, vagy hivatalból határozattal dönt

23.§

Évente maximum két alkalommal – nyugdíjasok napján, karácsony – természetbeni juttatásban részesülhet valamennyi nyugdíjas és nyugdíjas korú polgár jövedelmi viszonyaitól függetlenül. A természetbeni juttatás formáját – e rendelet 15. §-ában foglaltak figyelembevételével – esetenként a képviselőtestület határozza meg.

Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatás

24.§

(1) A települési támogatás pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön (továbbiakban: kamatmentes kölcsön)  formájában annak a személynek nyújtható, aki rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik, és a családban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg.

(2) A kamatmentes kölcsön elsősorban az alábbi célokra használható fel:

a) maga, vagy közeli hozzátartozója gyógykezelése, gyógyászati segédeszköz beszerzésével összefüggésben,

b) gazdaságosabb fűtési módra való átállásra, ivóvíz-hálózatra történő csatlakozásra a lakás tulajdonosa részére,

c) egyedi méltányolható életkörülmény megoldására.

(3) A kamatmentes szociális kölcsönt a Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal Alsómocsoládi Kirendeltségén lehet igényelni. A lefolytatott előkészítő eljárás alapján elkészített javaslatot a képviselőtestület 15 napon belül bírálja el.

(4) A kamatmentes kölcsön igénybevételének, visszafizetésének feltételeiről az önkormányzat szerződést köt. E szerződésben mindkét házastársat, élettársat egyetemlegesen adóstársként kell feltüntetni.

(5) A kölcsönszerződésben biztosítékot kell kikötni, valamint azt, hogy amennyiben az adós, vagy egyetemleges adóstársa bármely havi törlesztő-részlet befizetését elmulasztja, vagy azzal késedelmeskedik, a hátralévő teljes kölcsönösszeg egy összegben a Ptk.  6:47. §  szerinti kamattal együtt esedékessé és behajthatóvá válik.

(6) A kamatmentes kölcsön folyósításával és a törlesztések figyelemmel kísérésével kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el, aki a részletfizetések teljesítéséről negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kimutatást készít a képviselőtestület számára.

(7) A kamatmentes kölcsön legfeljebb öt évre adható és felső határa a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladhatja meg.

(8) A törlesztést a kölcsön folyósítását követő hónap első napjától kell megkezdeni. A kölcsönt a folyósítástól számított 12-24 hónap alatt kell egyenlő részletekben visszafizetni, minden hónap 15. napjáig.

(9) A kamatmentes kölcsön felhasználásának módjáról a jogosult – a kölcsön felvételét követő 60 nap alatt – köteles számlákkal igazoltan elszámolást készíteni, és az önkormányzathoz benyújtani. Amennyiben a jogosult bizonyíthatóan nem megfelelő célra használta fel a kamatmentes kölcsönt, köteles azt a kölcsönszerződésben foglalt rendelkezések szerint egy összegben visszafizetni.

(10) Nem részesíthető újabb kamatmentes kölcsönben az a személy, aki a részére korábban megítélt támogatást még nem törlesztette. A kölcsön folyósításának időtartama alatt a jogosult önkormányzati segélyben csak abban az esetben részesíthető, ha részletfizetési kötelezettségének rendszeresen eleget tesz.

(11) Nem nyújtható kamatmentes kölcsön annak a személynek, aki korábban kölcsöntörlesztésére irányuló kötelezettségének nem a kölcsönszerződésben foglaltak szerint tett eleget.

Helyi gazdaságfejlesztési programban résztvevők támogatása

25.§

Az önkormányzat a Magunk Kenyerén helyi gazdaságfejlesztési program keretében - 1993. évi III. törvény 45. § (3) bekezdésében meghatározott más ellátási formaként – évente legfeljebb öt alkalommal - támogathatja az Alsómocsolád közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező azon családokat, és az egyedülálló személyeket, akik nyilatkozatban kijelentik hogy részt kívánnak venni a helyi gazdaságfejlesztési program megvalósításában és a családban az egy főre eső, és az egyedülálló személy havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét nem haladja meg

26.§

A támogatás összege a család 14. életévét betöltött tagjaira vonatkozóan évente 1.600 rigac, a 14. életévét be nem töltött tagjaira vonatkozóan 600 rigac Egy rigac egy forintnak felel meg

27.§

A 19.§ szerinti összegű támogatás folyósítása igénybejelentés alapján történik. Az igénybejelentést családonként, egyedülálló személy esetén személyenként kell benyújtani, az erre a célra rendszeresített igénybejelentő lapon. Az igénylőnek kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy a programban részt kíván venni. Az Önkormányzat a nyilatkozatban foglalt adatok valódiságát a támogatás odaítélést megelőzően ellenőrzi. A nyilatkozatok kezelése során az önkormányzat betartja az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény vonatkozó rendelkezéseit.

28.§

Az önkormányzat jogosult a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről (továbbiakban: Ptk.) szóló 2013. évi V. Törvény 6:491.§ - 6:497. § -aiban szabályozott tartási, életjáradéki, öröklési szerződést kötni a község területén élő polgárokkal azzal, hogy biztosítja a szociális ellátó rendszerén keresztül a tartással járó kötelezettségét, e rendeletben meghatározott segély vagy életjáradék folyósításával. Az ily módon önkormányzati tulajdonba kerülő lakások 50 %-át fiatalok lakáshoz jutásának elősegítésére használja fel.

29. §

(1) Az önkormányzat egyszeri, gyermekenként 20 000 Ft összegű támogatást biztosít azon alsómocsoládi lakosoknak, akiknek gyermeke született. A támogatást a gyermek születését követő 30 napon belül kell az alsómocsoládi lakos szülőnek kifizetni.

(2) Az önkormányzat egyszeri 20 000 Ft összegű támogatást biztosít azon alsómocsoládi lakosoknak, akik Alsómocsoládon házasságot kötnek. A támogatást a házasságkötést követő 30 napon belül kell az alsómocsoládi lakos házasulóknak kifizetni. Amennyiben mindkét házasuló alsómocsoládi lakos, a támogatást mindkettőjük részére ki kell fizetni.

III. Fejezet

A gyermekek részére nyújtandó támogatási formák

Természetben nyújtott ellátások

30.§

(1) A természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatások a következők:

a) tankönyvtámogatás: azon általános, vagy középfokú oktatási intézményben tanulóknak vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére adható, aki tanulói vagy hallgatói viszonyát az oktatási intézmény által kiállított igazolással tanúsította, és állandó alsómocsoládi lakcímmel és tartózkodási hellyel rendelkezik. A tankönyv-támogatás tanév, illetve félév ismétlése esetén nem adható.

b) tanszertámogatás: azon hat- 18 éves tanköteles korú gyermekek részére adható, akiknek a tanulói viszonyát az oktatási intézmény igazolta.

c) ingyenes tízórai: azon tanköteles korú gyermekek részére adható, akik az általános iskola egy-nyolc osztályának tanulói, ha tanulói viszonyukat az oktatási intézmény igazolta.

d) télapó és karácsonyi csomag: a község területén élő valamennyi tizennegyedik életévét be nem töltött gyermek számára adható.

(2) A természetben nyújtható támogatások összegét minden évben – egységesen a képviselőtestület határozatban állapítja meg.

Gyermekjóléti szolgálat

31.§

Az önkormányzat a Gyvt. 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait – feladatellátási szerződés alapján a mágocsi Szociális Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata keretében látja el.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

A szolgáltatások formái

32.§

Az önkormányzat közigazgatási területén e rendelet 2. § - ában meghatározott és szociálisan rászorultak részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokat biztosítja, az Intézményen keresztül.

1. Az Szt. 57. § (1) bekezdésében foglalt szociális alapszolgáltatások közül, falugondnoki szolgáltatást, étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és nappali ellátást biztosít.

2. Az Szt. 57. § (2) bekezdésében foglalt szakosított ellátási formák közül ápolást, gondozást nyújtó intézményt (továbbiakban: idősek otthona) működtet.
   

Szociális alapszolgáltatások

Falugondnoki szolgáltatás

33.§

(1) Az önkormányzat a község intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése céljából és alapellátási feladatai teljesítésének biztosítása érdekében falugondnoki szolgálatot működtet a község közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel.

(2) A falugondnoki szolgáltatás körébe a következő alapellátási feladatok tartoznak:

a) szociális alapellátási feladatok biztosítása keretében a szociálisan rászorulók részére az ebéd házhozszállítása,

b) az egészségügyi alapellátás segítése érdekében a gyógykezelésre szorulók orvoshoz történő szállítása, gyógyszerek kiváltása,

c) óvodáskorú gyermekeknek az óvodába történő szállítása és hazaszállítása. Iskoláskorúak tanítási időn túli nem kötelező rendezvényeken történő részvételének biztosítása, a rendezvényre, illetve hazaszállítással,

d) Diákok és munkába járók rendszeres szállítása a helyi vasútállomásra és egyéb tömegközlekedési eszközökhöz,

e) A lakosság szolgáltatási igényeinek és egyéb információk önkormányzathoz történő közvetítése.

(3) A falugondnoki szolgáltatás körébe tartozó egyéb szolgáltatási feladatok.

a) részt vesz a lakosság szabadidős tevékenységének színházlátogatás, kirándulás, sportrendezvényeken való részvétel, és helyi rendezvények szervezésében, lebonyolításában

b) lakossági szolgáltatásokat végez, különösen:

ba) a helyben nem beszerezhető árucikkek megvásárlása, házhozszállítása,

bb) intézi a személyes jelenlétet nem igénylő, helyben nem intézhető ügyeket,

bc) részt vesz a település infrastruktúrája működőképességének fenntartásában, ennek érdekében az észlelt hibát bejelenti, a kisebb hibákat kijavítja

bd) a lakosság családi eseményeken történő részvételét segíti, az esemény helyszínére történő szállítással.

c) közreműködik az önkormányzat ügyeinek intézésében:

ca) elvégzi a szükséges beszerzéseket, és szállításokat,

cb) közreműködik a közhasznú munkások foglalkoztatásában,

cc) intézi a képviselőtestület által meghatározott egyedi ügyeket.

34.§

(1) A falugondnoki szolgálat zavartalan ellátásáért a falugondnok felelős.

(2) A falugondnok feladatait, az Intézmény igazgatója és a polgármester utasítása alapján és felügyelete alatt végzi.

(3) A falugondnok azonnal köteles jelezni az alpolgármesternek, ha feladatait bármely ok miatt ellátni nem képes.

(4)  A falugondnok az alpolgármestert, illetve az Intézmény igazgatóját szükség szerint, de hetente legalább egy alkalommal tájékoztatja a szolgálat ellátásával kapcsolatos aktuális kérdésekről, feladatokról és az esetlegesen felmerülő nehézségekről.

35. §

(1) A falugondnok munkáját az általa elkészített szakmai program alapján végzi, amelyet a képviselő-testület hagy jóvá. A szakmai programnak tartalmaznia kell:

a) a szolgáltatás célját, feladatát,

b) az ellátottak körét,

c) a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét,

d) a szolgáltatás igénybevételének módját,

e) az ellátottak és a szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat,

f) a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módját.

(2) A falugondnok évente egy alkalommal a képviselőtestületnek, illetve a falugyűlés keretében a lakosságnak beszámol tevékenységéről.

36. §

(1) A falugondnoki szolgáltatások térítésmentesen vehetők igénybe.

(2) A szolgáltatás ellátásához szükséges anyagi és tárgyi feltételeket az önkormányzat tárgy évi költségvetésében biztosítja.

Étkeztetés

37.§

(1) Étkeztetés keretében az önkormányzat gondoskodik azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Étkeztetésben részesíti azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni.

(3) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget biztosít az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget nyújt a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására.

(4) Az étkeztetésre vonatkozó intézményi térítési díj mértékét az önkormányzat külön rendeletben határozza meg.

Házi segítségnyújtás

38.§

A házi segítségnyújtást az önkormányzat a mágocsi Szociális Gondozási Központon keresztül  - feladatellátási szerződés alapján – biztosítja.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

39. §

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül a Hegyháti Szociális Alapellátási Központon keresztül biztosítja

Nappali ellátás

40.§

(1) Az önkormányzat nappali ellátást (idősek klubja) biztosít az egészségügyi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyeknek

(2) A nappali ellátásra vonatkozó intézményi díj mértékét az önkormányzat külön rendeletben  határozza meg. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

Szakosított ellátás

41.§

(1) Az önkormányzat által fenntartott „Őszi Fény” Idősek Otthonában az önkormányzat elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött szociálisan rászoruló személyeknek az ápolásáról, gondozásáról gondoskodik, akik önmaguk ellátásra nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, és akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel.

(2) A szociális rászorultság vizsgálatának elvégzéséhez, a szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a szociális rászorultságot igazoló iratokat, illetve azok másolatát:

a) egészségi állapoton, betegségen alapuló szociális rászorultság esetében a külön jogszabály szerinti, két évnél nem régebbi igazolást/pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt,

b) egyedül élés igazolására a szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemben feltüntetett adatokat,

c) életkor igazolására a személyazonosításra alkalmas okmány másolatát,

d) súlyos fogyatékosság igazolásáról szóló iratot.

(3) Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.

(4) A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelem elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(5)  Az idősek otthonában az intézményi térítési díj mértékét az önkormányzat külön rendeletben határozza meg.

személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

42. §

A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

A

43. §

(1) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az Őszi Fény Idősek Otthona vezetőjétől kell kérni.

(2) A díjkedvezmény megadására a képviselő testület jogosult. A képviselő testület a személyi térítési díj 50 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be azzal, hogy

a) elemi kárt szenvedett,

b) bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,

c)  lakásában rendkívüli esemény) miatt súlyos kár keletkezett,

d) egészségében állapotrosszabbodás következett be,

e) családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset), amely miatt az ellátott a térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

(3) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb hat hónap időtartamra adható.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

44.§

(1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/C. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

Az intézményi jogviszony megszűnése

45.§

(1)Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a) a térítési díjat három hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b) a szolgáltatást két hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c) meghal,

d) kéri az ellátás megszüntetését.

e) az intézmény házirendjét súlyosan megsérti

(2)  Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente legfeljebb két alkalommal állapítja meg.

(4) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114 § -119. § - ában foglaltakat kell alkalmazni.

V. Fejezet

Vegyes rendelkezések

46.§

(1)  E rendelet alkalmazásában a jövedelem, a család, a közeli hozzátartozó, az egyedül élő, a háztartás, az egyedülálló, a tartásra köteles és képes személy, a rendszeres pénzellátás, a kereső tevékenység, az aktív korú meghatározása megegyezik az Szt. 4. § (1) bekezdésében felsoroltakkal.

(2) E rendelet alkalmazásában vagyon alatt, az Szt. 4. § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott fogalmat kell érteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak vizsgálatához a vagyon értékéről a kérelmező nyilatkozatot tesz. Kétség esetén rendszeres támogatás iránti eljárásban, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt kell intézkedni, egyéb támogatás iránti eljárásban, az illetékes adóhatóságtól adó- és értékbizonyítványt kell beszerezni.

(4) E rendelet alkalmazásában szociálisan rászorult személy különösen az,

a) akinek nincs megélhetést biztosító jövedelme és

b) aki testi, vagy szellemi fogyatékossága, vagy tartós betegsége miatt rendszeres kereső tevékenységet folytatni nem tud,

c) aki munkanélküli és részére a munkaügyi központ megfelelő munkahelyet tartósan nem tud felajánlani.

(5) Nem részesíthetők  az e rendeletben szabályozott ellátásokban – kivéve a rendkívüli települési támogatást- azok a személyek, akik a tőlük elvárható módon nem működnek közre anyagi és szociális helyzetük jobbításáért, így különösen

a) akinek az álláskeresési ellátását vagy aktív korúak ellátását azért szüntették meg, mert a felajánlott megfelelő munkahelyet nem fogadta el,

b) aki álláskeresési ellátásban nem részesül, s aki a kiközvetített munkahelyet nem fogadta el,

c) aki a Munkaügyi Központtal előírt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

d) aki a szociális helyzetét saját felróható magatartásával idézte elő (pl. szándékos bűncselekmény elkövetésénél)

e) aki polgári jogi igényét önhibájából nem érvényesíti (pl. jogos vagyoni igény érvényesítése)

f) aki a felajánlott személyes szolgáltatásokat (házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, családsegítő szolgáltatás) nem méltányolható okból visszautasítja,

g) aki az e rendeletben előírt együttműködést visszautasítja.

(6) A (4) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha a szociális támogatás elmaradása a jogosult életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti.

(7)  Nem részesíthetők az e rendeletben szabályozott ellátásokban azok a személyek sem, akiknél a helyszínen készített környezettanulmány során megállapítást nyer, hogy az általuk igazolt jövedelem és életkörülményeik nincsenek összhangban.

Záró rendelkezések

47.§

(1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően megkezdett ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Alsómocsolád Község Önkormányzata Képviselőtestületének a községben élő szociálisan rászoruló felnőttek és gyermekek részére pénzben és természetben nyújtandó ellátásokról és a szociális szolgáltatásokról szóló 3/2008 ( II. 27. ) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Alsómocsolád, 2015. február 18.

ZÁRADÉK

A rendelet kihirdetve.

Alsómocsolád, 2015. február 27.

dr. Morvay Klaudia

jegyző