1. § (1) A rendelet hatálya Kistolmács község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya Kistolmács község közigazgatási területén lakó (tartózkodó) természetes személyekre, társasházi lakóközösségekre, a község területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező, illetve tevékenységet folytató egyéni vállalkozókra, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

(3) A rendelet tárgyi hatálya a közterületek és egyéb ingatlanok tisztántartásával, a köztisztasággal összefüggő tevékenységekre terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A közterületek – ideértve a rajtuk levő nyílt- és zárt árkokat és ezek műtárgyait is – szervezett, rendszeres tisztán tartásáról Kistolmács Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat a közterületek tisztán tartásával kapcsolatos feladatait az érintett ingatlantulajdonosok e rendeletben meghatározott közreműködésével látja el.

(3) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztántartásáról a közút kezelője, magánutak tisztántartásáról annak tulajdonosa köteles gondoskodni.

4. § (1)³ Az egyes ingatlanok előtti közterület tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

(3) Közös tulajdonban álló – ideértve a társasházi lakásokat is – ingatlanok esetében a (1)-(2) bekezdésben meghatározott kötelezettség a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli. A (1)-(2) bekezdésben meghatározott munkák megszervezéséért a társasházaknál a közös képviselő felelős.

(4)⁴ Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmú területsáv, átjáró esetén a tisztántartási kötelezettség az érintett ingatlanok tulajdonosai, használói között egyenlő arányban oszlik meg.

5. § (1) A szórakozó-, vendéglátó- és elárusítóhelyek, üzletek, kereskedelmi és szolgáltató egységek körüli köz- és magánterületet az ingatlan tulajdonosa köteles naponta nyitásig, de legkésőbb 8.00 óráig feltakarítani és azt a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, a hulladékot eltávolítani, a havat eltakarítani, a síkosságmentességet biztosítani, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagokat eltávolítani.

(2)⁵ Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése során keletkezett hulladékok gyűjtéséről, hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

(3) Az ingatlan tulajdonosának (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége nem terjed ki arra az esetre, ha az (1) bekezdésben meghatározott terület a közterületek használatának szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján tartott rendezvénnyel összefüggésben szennyeződik. Ebben az esetben a közterület rendezvény alatti folyamatos tisztántartásáról és azt követően a közterület megtisztításáról és az eredeti állapot helyreállításáról a rendezvény szervezője köteles gondoskodni.

6. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni úgy, hogy az ingatlan állapota a gondozott utcaképet ne rontsa. Az ingatlan állapota a gondozott utcaképet rontja, ha az ingatlanon a fű és a gyomnövényzet magassága a 40 centiméteres magasságot meghaladja.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles a tulajdonában lévő ingatlant karbantartani, az ingatlanán a füvet és a gyomnövényzetet a 40 centiméteres magasság elérését megelőzően rendszeresen levágni.

(3) A beépítetlen, vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa az ingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről a (2) bekezdésben foglaltak szerint köteles gondoskodni.

(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles a rágcsálók és egyéb kártevők irtásáról és búvóhelyük felszámolásáról az ingatlanán gondoskodni.

(5)⁶ Az ingatlan tulajdonosa köteles a Ht. szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételére.

7. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan közterülettel határolt részénél lévő járdáról a havat letakarítani, az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot síkosságmentessé tenni.

(2) Síkosság elleni védekezés során a területet közegészségügyi szempontból veszélytelen szóróanyaggal kell felhinteni, a feloldott havat el kell távolítani és e tevékenységeket szükség szerint naponta többször meg kell ismételni. Tilos a kősóval történő felszórás. A szóróanyag beszerzéséről az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

(3) A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében tilos havat felhalmozni:

(4) A járdák és gyalogutak tisztítása, hó- és síkosságmentesítése során ügyelni kell arra, hogy azok burkolata ne rongálódjék meg.

(5)⁷ Síkosságmentesítési munkák során különös figyelmet kell fordítani a közutak, gyalogjárdák mentén lévő növényzet védelmére, klorid tartalmú vegyszereket zöldterületen és növényzet közvetlen közelében alkalmazni, használni tilos.

8. § (1) Építés, bontás vagy felújítás alatt álló ingatlan tisztán tartásáról az építtető és a kivitelező köteles gondoskodni.

(2) Építési, bontási, felújítási munkáknál, valamint az úttest és járdaszakasz felbontásánál keletkezett por és más szennyeződés elterjedését meg kell akadályozni.

(3) Az építési- vagy bontási anyagot úgy kell elhelyezni, hogy az ne szennyezze a közterületet. Az építési- vagy bontási anyag közterületen történő tárolására a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak az irányadók.

(4) Az építési területekről a közterületre történő sárfelhordás és egyéb szennyeződés letakarításáról, valamint a szükséges jelzések kihelyezéséről a kivitelezőnek kell gondoskodnia.

(5) Amennyiben a munkálatok elvégzése során építési törmelék vagy más hulladék keletkezik, azt a közterületről folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 72 órán belül el kell szállítani és a közterület eredeti állapotát vissza kell állítani.

(6)⁸ A keletkezett hulladék gyűjtéséről, hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról az építtető az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet szerint köteles gondoskodni.

9. § (1) Mindennemű anyag szállítását úgy kell végezni, hogy a közterület ne szennyeződjön és a szállítási útvonalon a szállítmányból semmi ne hulljon ki. Könnyen kihulló anyag (pl.: homok, murva, salak, papír stb.) csak olyan járművön szállítható, amelynél a lehullás megakadályozása biztosított.

(2) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, közútra történő felhajtás és szállítás során a közterület beszennyeződik, annak feltakarításáról a szennyeződés előidézője, a jármű üzembentartója, üzemeltetője köteles haladéktalanul gondoskodni.

10. § (1) Ha közúti jármű, munkagép üzemelése, parkolása, vagy javítása során a közterület szennyeződik, a jármű/munkagép üzembentartója, üzemeltetője haladéktalanul köteles a szennyeződést eltávolítani, a balesetveszélyt minden lehetséges eszközzel elhárítani.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység során veszélyes anyag, illetve veszélyes hulladék kerül a közterületre, erről értesíteni kell az illetékes katasztrófavédelmi szervet és közterület fenntartóját. A veszélyes anyag ártalmatlanítását a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell elvégezni.

11. § (1) Tüzelő-, építő- és egyéb ömlesztett anyagot közterületen ideiglenesen tárolni a járda és az úttest közötti területen, szükség esetén a járdán, a gyalogos közlekedés és a csapadékvíz elvezetésének folyamatos biztosításával lehet, a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység során elhelyezett anyag szétszóródik, annak feltakarításáról, eltávolításáról, valamint a további szétszóródás megakadályozásáról az ingatlan tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység befejezését, időtartam lejártát követően a tárolt anyag által elfoglalt közterület feltakarításáról az ingatlan tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni.

12. § (1) A mezőgazdasági célra használt területek művelését az ingatlan tulajdonosa köteles úgy végezni, hogy az ne eredményezze a közterületek szennyeződését.

(2) Amennyiben a mezőgazdasági célra használt területek művelése a közterület szennyeződésével jár, a szennyeződés előidézője köteles azt haladéktalanul eltávolítani és a közterületet a szennyeződéstől maradéktalanul megtisztítani és az eredeti állapotot helyreállítani.

(3) A mezőgazdasági területek művelése során tilos minden olyan tevékenység, amely az árkokat eltömíti, a csapadékvíz zavartalan elfolyását megakadályozza, és azt eredményezi, hogy a víz a közútra kifolyjon.

13. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő célra történő használata esetén az igénybe vett közterület tisztántartásáról a használatba vevő/ hozzájárulás jogosultja köteles gondoskodni.

(2) A használatba vevő/hozzájárulás jogosultja köteles az általa igénybe vett közterületet és annak közvetlen környezetét a szennyeződéstől megóvni, folyamatosan tisztán tartani, a keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról a közszolgáltatás keretei között gondoskodni.

(3) Rendezvény tartása esetén a rendezvény szervezője köteles a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, a rendezvény ideje alatt a közterület folyamatos tisztántartásáról, azt követően a közterület megtisztításáról és az eredeti állapot helyreállításáról gondoskodni.

14. § (1)⁹ Tilos hulladékot a közterületen elhelyezni, elhagyni, felhalmozni, kezelni, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe önteni.

(2) Tilos a közterületi berendezést, köztéri szobrot beszennyezni, megrongálni, eltulajdonítani, állatokat, növényeket pusztítani, élőhelyüket károsítani.

(3) Az (2) bekezdés nem vonatkozik a kártevők közegészségügyi okból történő irtására.

(4) Közterületet fekáliával és állati ürülékkel szennyezni tilos. A közterületen sétáltatott háziállatok ürülékét az állat tulajdonosa haladéktalanul köteles feltakarítani.

(5) Állatokat a belterületen lévő közterületen legeltetni tilos.

(6) Állati tetemet és olyan szerves vagy szervetlen anyagot, amely a környezetet szennyezheti, a lakók egészségét veszélyeztetheti, vagy az élősdiek számára tápot nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. Az elhullott állati tetemmel kapcsolatban az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott szabályok szerint kell eljárni.

(7) Az avar és kerti hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos szabályokat az avar és kerti hulladék égetésének szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

14/A. § (1) Zajjal járó építési, karbantartási, javítási, szerelési munka, továbbá ezekhez kapcsolódó elektromos gépek használata (különösen: gépi földmunka, betonkeverés, anyagvágás, köszörülés, csiszolás, fúrás, vésés, kalapálás, fűrészgép használata stb.) vasárnap nem végezhető.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései alól kivételt képez a hibaelhárítás céljából és vis maior helyzetben történő munkavégzés.

(3) A kertműveléshez kapcsolódó zajkeltő géppel történő munkavégzés (különösen: kapálógép, fűnyíró gép, láncfűrész, kerti traktor stb.) vasárnap tilos.

(4) Aki ezen rendelkezéseket megsérti a 13. alcím szerinti eljárás alapján bírsággal sújtható.

14/B. § (1)¹² Ingatlanon más által az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének költsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli a Ht. 61. §-ban foglaltak szerint.

(2) A közterületen elhagyott hulladék elszállításáról, hasznosításáról illetve ártalmatlanításáról az önkormányzat gondoskodik.

(3) Ha a közterületen illegálisan, szabálytalanul elhagyott, tárolt, lerakott hulladék esetében, az ingatlan tulajdonosa, a hulladék tulajdonosa, a hulladék korábbi birtokosa azonosítható vagy bizonyíthatóan ismertté válik, a költségviselő vele szemben a hulladékkezelés költségeit érvényesítheti, vagy a hulladék elszállíttatására kötelezheti.

(4) A települési önkormányzat jegyzője hulladékgazdálkodási bírság kiszabására a 271/2001.(XII.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend) 2. § (2) bekezdése szerint jogosult.

(5) Amennyiben a hulladékot a fentiektől eltérő módon, közterületen, önkormányzat tulajdonát képező területen hagyták el szabálytalanul, úgy szükség esetén fel kell venni a kapcsolatot a közigazgatási területen illetékes hulladékgazdálkodási hatósággal.

(6) Az ismeretlen tettes által közterületen, az önkormányzat tulajdonát képező területen a szabálytalanul elhagyott hulladék felszámolásáról az anyagi lehetőségektől függően és az adott személyi és eszközállományhoz mérten az önkormányzatnak kell gondoskodni. A szabálytalanul elhagyott hulladék felszámolását követően lehetőségek szerint „Hulladék lerakása tilos” tábla kihelyezésével, egyéb módon, más hatóságokkal és szervezetekkel együttműködve törekedni kell arra, hogy az illegális hulladék lerakás ne ismétlődjön meg.

(7) Közterületen lévő, elhagyott hulladékkal kapcsolatos bejelentést bárki tehet személyesen, írásban, valamint a hulladékradar hulladékbejelentő alkalmazás segítségével. A bejelentésben legalább a hulladék pontos helyét, fajtáját és összetételét meg kell jelölni.

15. §¹³ A köztisztasággal kapcsolatos, e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését a Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal Városfejlesztési és Műszaki Osztálya (a továbbiakban: Városfejlesztési és Műszaki Osztály) – szükség esetén az érintett hatóságok bevonásával – ellenőrzi.

16. §¹⁴ Az e rendeletben és a Ht.- ben foglalt kötelezettségek megszegése esetén hulladékgazdálkodási bírság szabható ki.

17. § (1) Közösségi együttélést sértő magatartást követ el és a 19. § (1) bekezdésében meghatározott összegű közigazgatási bírsággal sújtható az ingatlantulajdonos:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatása tekintetében Kistolmács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át.

18. § (1)¹⁵ Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az általa üzemeltetett szórakozó-, vendéglátó- és elárusítóhely, üzlet, kereskedelmi és szolgáltató egység, intézmény körüli magánterület tisztántartására vonatkozó, 5. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a Városfejlesztési és Műszaki Osztály az ingatlan tulajdonosát felszólítja, hogy az ingatlana tisztántartási kötelezettségének legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tegyen eleget, egyúttal felhívja figyelmét a teljesítés elmaradásának (3), (4) bekezdésben és a 19. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeire.

(2)¹⁶ Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az ingatlana tisztántartásával kapcsolatos, 6. § (2) - (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget és ennek következtében az ingatlanán a fű és egyéb gyomnövényzet magassága a 6. § (2) bekezdésében meghatározott magasságot az ingatlan alapterületének több mint 20 %-án meghaladja, a Városfejlesztési és Műszaki Osztály az ingatlan tulajdonosát felszólítja, hogy a gyommentesítési és kaszálási kötelezettségének az időjárási körülményektől függően a lehető legrövidebb idő alatt, de legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tegyen eleget, egyúttal felhívja figyelmét a teljesítés elmaradásának (3), (4) bekezdésben és a 19. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeire.

(3) ¹⁷ Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a Városfejlesztési és Műszaki Osztály által megállapított határidőn belül az 5. § (1) bekezdésében, illetve a 6. § (2) - (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a jegyző megfelelő határidő tűzésével – a 19. § (1) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabása mellett - határozatban kötelezi a kötelezettsége teljesítésére.

(4)¹⁸ Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a jegyzői határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a határozatban foglalt kötelezettség végrehajtásáról a jegyző gondoskodik az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései szerint.

19. § (1) A 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás tanúsítójával szemben természetes személy esetén ötvenezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forintig terjedő helyszíni bírság, vagy természetes személlyel szemben százezer forintig, jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki. A bírság ismételten is kiszabható.

(2)¹⁹ A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény és az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

19/A. § (1) Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelet 2. melléklete a következő 3. ponttal egészül ki: 3. A jegyzőre átruházott hatáskör: Kistolmács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás lefolytatása tekintetében a hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át.

(2) A 12/A. alcím rendelkezései első alkalommal 2022. június 1. napjától 2022. augusztus 31. napjáig, a 2023. évtől kezdődően május 1. napja és augusztus 31. napja között alkalmazandó.

20. § E rendelet 2015. június 1. napján lép hatályba.