Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

5/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló

53/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelet módosításáról

Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 53/2013. (XII.21.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § E rendelet az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat szabályozza:

a)Pénzbeli ellátások

aa)         lakbértámogatás

ab)      szemétszállítási díj

ac)      települési támogatás

ad)      életkezdési kiegészítő támogatás

ae)      születési támogatás

af)       gondozási támogatás

ag)       gyermekétkezési térítési díj- kedvezmény

ah)      gyermekek karácsonyi támogatása

ai)       karácsonyi támogatás

b)Természetbeni ellátások

ba)      köztemetés

bb)      kedvezményes üdülés,

bc)      védőoltások támogatása

bd)      babaköszöntő csomag.”

2. §

A R. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Képviselő-testület az e rendelet 21/D. § (6) bekezdése, 22. §-a, 23. §-a, valamint 37. § esetében az I. fokú hatáskört a Szociális és Egészségügyi Bizottságra (a továbbiakban: Bizottság) ruházza át.”

3. §

A R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „4. § E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározása a Szt. 4. §-a, 41. § (3) bekezdés b) pontja, a Gyvt. 5. § a), p) és q) pontja alapján és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 8:1 § (1) bekezdés 2. pontja alapján történik.”

4. §

1. A R. 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A szociális ellátások elbírálásához a Hivatal köteles bekérni e rendeletben meghatározott iratokat.

(3) E rendelet által szabályozott rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálásához, a 14. § által szabályozott ellátás kivételével a kérelmező köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól, valamint köteles ezeket igazolni. E rendeletben szabályozott ellátások esetében – a 14. §-ban, 16. § (2) bekezdés aa), ab) és ac) pontban, 23. §-ban, 29. §-ban, 39. §-ban szabályozott ellátások kivételével – jogosultsági feltételként a vagyoni helyzetet vizsgálni kell.

A vagyoni helyzetet a Korm. Rendelet 1. sz. melléklete, a jövedelmet a (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell igazolni. A vagyon a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján kerül meghatározásra. Sürgős szükség esetén -  ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.”

2. A R. 5. § (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) munkabérről, csecsemőápolási díjról (CSED), gyermekgondozási díjról (GYED) a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás vagy bérjegyzék, bankszámlakivonat, táppénz esetén a kifizető hely igazolása,”

(3)A R. 5. § (10) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d) saját jogú nyugellátás, hozzátartozói ellátás, rokkantsági ellátás, ápolási díj, időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása esetén a havi igazolószelvény, bankszámlakivonat. A kérelmező és a jövedelemszámítás szempontjából figyelembeveendő személyek nyugdíj-törzsszámot és a nyugdíjas nevét tartalmazó ellátás összesítőt a kérelem benyújtásakor be kell mutatni.”

(4)A R. 5. § (10) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„h) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző három hónap alatt szerzett egyhavi átlagáról szóló nyilatkozat,

i) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója illetve a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozatot és a Munkaügyi Központ igazolását arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül, azon személyek kivételével, akik betegségük, egészségi állapotuk miatt nem képesek a Munkaügyi Központtal együttműködni és ezt orvosi igazolással alá tudják támasztani vagy e rendelet alapján ápolási támogatásban részesülnek.”

(5)    A R. 5. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A települési támogatás megállapításánál figyelemmel kell lenni a kérelmező részére az Önkormányzat által nyújtott egyéb rendszeres támogatásokra is.”

5. §

1. A R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A havi rendszerességgel adott pénzbeli ellátást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani.  A rendkívüli települési támogatás 3 munkanapon belüli pénztári kifizetés engedélyezhető, amennyiben az ügyfél a kifizetés sürgősségének indokoltságát igazolja.”

2. A R. 6. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„ (4) Amennyiben a 13. §, 14. §, 20. §, 21. §, 21/A. §, 26. § valamint a 27. § által szabályozott ellátásokban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult kéri az ellátás megszüntetését, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(5) A kérelmezőt a 13. §, 14. §, 16. § (1) bekezdés aa), ab) és ac) pont alapján szabályozott havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.”

(3)  A R. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A havi rendszerességgel adott pénzbeli ellátásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnése hónapjában is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától kell megállapítani.”

6. §

(1)   A R. 13. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 „c) jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át,”

(2)  A R. 13. §-a a következő (7) - (9) bekezdésekkel egészül ki.

„(7) A lakásbérleti szerződés csak abban az esetben fogadható el, ha a szerződés a lakás tulajdonosa és a lakbértámogatást kérelmező között jött létre.

(8) A lakbértámogatás iránti kérelem elbírálása előtt a Hivatal környezettanulmányt készít.

(9) Egy lakcímre csak egy lakbértámogatás állapítható meg.”

7. §

A R. 11. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. Települési támogatás

16. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete

a) rendszeres települési támogatást nyújt

aa) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

ab) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

ac) a gyógyszerkiadások viseléséhez,

ad) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

2. rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. Azokat a személyeket indokolt részesíteni, az Szt. 45. § (4) bekezdésén túl, aki

ba) tartós betegség, baleset, orvosi kezelés vagy munkanélküliség miatt jelentős jövedelem-kiesést keletkezik,

bb) a gyermek létfenntartása veszélyeztetve van,

bc) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása),

bd) létfenntartása, megélhetése valamilyen előre nem látható esemény, elemi kár miatt - önhibáján kívül – veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többlet-kiadása keletkezik,

be) egyedülélő vagy öregségi, rokkantsági, vagy egyéb nyugdíjban részesül és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át,

bf) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul.

(2) A települési támogatás pénzbeli formái:

a) rendkívüli települési támogatás

aa) krízishelyzetre támogatás,

   ab) gyermekvédelmi támogatás,

   ac) temetési költségeihez támogatás,

ad) önkormányzati kamatmentes kölcsön

b) rendszeres települési támogatás

      ba) lakásfenntartási támogatás,

      bb) gyógyszertámogatás,

      bc) ápolási támogatás,

      bd) adósságcsökkentési támogatás

(3) Nem nyújtható települési támogatás annak a személynek, aki, illetve akinek a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója munkahellyel nem rendelkezik és a Munkaügyi Központ igazolása szerint nem regisztrált álláskereső.

(4) A 16. § (2) bekezdés a) pontjának aa) és ab) alpontja szerinti pénzbeli ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a 16. § (1) bekezdésében b) pontjában felsorolt rendkívüli élethelyzetet igazoló iratot, dokumentumot.

(5) A krízishelyzetre megállapított települési támogatás esetében, ha a kérelmező a támogatást közüzemi költségek kifizetéséhez kéri vagy közüzemi szolgáltatónál felhalmozott tartozása van a támogatás összege a közüzemi szolgáltatóhoz kerül átutalásra.

(6) A közös háztartásban élő családtagok külön-külön ugyanazon jogcímen nem részesülhetnek rendszeres települési támogatásban. A rendkívüli települési támogatás egy jogcímen havonta egy alkalommal állapítható meg.

17. §

(1) Krízishelyzetre támogatás annak a személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(2) A támogatás összege tárgyévben legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a négyszerese.

18. §

(1) Gyermekvédelmi támogatás annak a gyermeket nevelő személynek adható, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(2) A gyermekvédelmi támogatás összege tárgyévben legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a hétszerese.

(3) A támogatás pénzbeli, továbbá természetbeni ellátás formájában is nyújtható, így különösen gyermektáboroztatásként oktatási intézményhez történő utalással.

19. §

(1) Települési támogatás nyújtható temetés költségeihez annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át, egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400%-át.

(2) A települési támogatás összegét a rendeletben foglaltak alapján az egy főre jutó havi jövedelemtől függően kell megállapítani az alábbiak szerint:

Jövedelmi értékhatár     Települési támogatás mértéke

0-ÖNYM 100%-ig                                   ÖNYM 350%-a 

ÖNYM 100%-a – 200%-a                      ÖNYM 300%-a               

ÖNYM 200%-a – 300%-a                      ÖNYM 250%-a                               

ÖNYM 300%-a - 400%-a                       ÖNYM 200%-a                                  

(ÖNYM = öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege)

(3) A települési támogatás mértéke a helyben szokásos legolcsóbb temetés teljes összegét is elérheti, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(4) A tartásra kötelezett hozzátartozó létfenntartása veszélyeztetett, ha az eltemettetésről gondoskodó személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének mértékét, egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át.

(5) A települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, a közös háztartásban élők jövedelem igazolásait és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított támogatás összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét –, illetve a határozat számát a számlákra rá kell vezetni.

(7) A települési támogatás megállapítható a temetést megelőzően, a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a támogatást megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségéről.

(8) A települési támogatás a temetés napját követő 60 napon belül igényelhető.

(9)   A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségére a Temetkezési Szolgáltatók árajánlatai az irányadók.

20. §

(1) Lakásfenntartási támogatás nyújtható annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

1. családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át,
2. vagyona a kérelmezőnek valamint a háztartás tagjainak nincs,
3. a kérelmező által használt lakás nagysága:

ca) 3 személyig 2 lakószobás, illetve 1+2 félszobás lakás, amelynek alapterülete nem nagyobb 65 m2-nél,

cb) 3 személy felett személyenként további 20 m2 vehető figyelembe,

cc) 70 év feletti egyedülálló személy esetében az általa használt lakás nagyságától függetlenül adható támogatás, ha a jogosultsági feltételeknek egyébként megfelel.

(2) Nem jogosult lakásfenntartási támogatásra az a személy, aki e rendelet alapján lakbértámogatásra jogosult.

(3) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani és havi összege családban élő esetén 4000,- Ft, egyedül élő esetén 5000,- Ft.

(5) A kérelemhez mellékelni kell az 5. §-ban foglaltakon túl, az utolsó havi közüzemi díj számlakivonatot, a szolgáltató megnevezését, ahova a kérelmező a támogatás utalását kéri, és a lakásnagyság igazolását.

(6) A kérelmező köteles nyilatkozni a lakásban tartózkodás jogcíméről.

21. §

(1) Gyógyszertámogatás nyújtható annak a személynek, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

1. havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-át,
2. családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 410%-át és vagyona nincs,
3. normatív vagy alanyi jogon közgyógyellátásra nem jogosult,
4. a kérelem benyújtásakor érvényes méltányossági közgyógyellátással nem rendelkezik.

(2) A gyógyszertámogatást egy évre kell megállapítani és havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de minimum havi 3000,- Ft.

(3) A gyógyszertámogatás összege a havi gyógyszerköltség/gyógyító ellátás figyelembevételével kerül megállapításra.

(4) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell az 5. §-ban foglaltakon túl

a) a háziorvos igazolását a krónikus betegségre havi rendszerességgel szedett, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerekről/gyógyító ellátásokról, a szükséges gyógyászati segédeszköz szükségletről,

b) a gyógyszertár igazolását az a) pontban szereplő gyógyszerek/ gyógyító ellátások, a gyógyászati segédeszköz forgalmazó igazolását a gyógyászati segédeszköz fogyasztói áráról.

c) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy normatív vagy alanyi jogon közgyógyellátásban nem részesül, és ez irányú kérelmet nem terjesztett elő.

21/A. §

 (1) Ápolási támogatás nyújtható annak a hozzátartozónak, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

1. 18. életévét betöltött tartósan beteg, állandó és tartós felügyeletre szoruló személy otthoni ápolását, gondozását végzi,
2. családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,
3. vagyona neki és családtagjainak nincs.

(2) Az ápolási támogatást egy évre kell megállapítani és havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

(3) Amennyiben a hivatal tudomására jut, hogy az ápolást végző személy kötelezettségét nem teljesíti, a tényállás tisztázása érdekében környezettanulmányt kell készíteni.

(4) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha

 a) az ápolt személy

     aa) két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos          szociális intézményi ellátásban részesül,

      ab) köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5        órát meghaladja,

    b) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

    c) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja,

    d) az Szt. alapján ápolási díjban részesül.

(5) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) az (4) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(6) Az ápolt személy halála esetén az ápolási támogatás folyósítását a halál időpontját követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

21/B. §

(1)       Az önkormányzat lakhatást segítő adósságcsökkentési támogatásban részesítheti azt a családot vagy személyt,

a) akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b)  akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 300%-át, valamint

c)   aki a (3) bekezdésében elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik,

feltéve, hogy vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(2)       Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

c) a lakbérhátralék,

d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

(3)     A támogatás megállapításának további feltétele, hogy a kérelmező által használt lakás nagysága nem haladja meg a 20. § (1) bekezdés c) pontja szerinti mértéket.

(4)     Az adósságcsökkentési támogatásra irányuló kérelmet év közben folyamatosan lehet benyújtani. A kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a lakásban tartózkodásának jogcíméről. Az adós a fennálló adósság jogcímét és összegét a szolgáltató által kiállított irattal igazolja.

(5)   Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani az adós – vállalásának megfelelően egy összegben vagy részletekben történő – teljesítése szerinti ütemezésben.

(6)   Az adósságcsökkentési támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

(7)  Az adósságcsökkentési támogatás időtartama  legfeljebb 18 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható.

(8)   Adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(9)   Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb háromszázezer forint lehet.

(10)   A támogatás egy összegben vagy havi részletekben, az adós vállalásától függően nyújtható.

(11)   Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor a támogatást a kezelt adósság arányának figyelembe vételével kell meghatározni. Amennyiben a kezelendő adósságok együttes összege meghaladja a meghatározott felső határt, akkor annak az adóssági formának a kiegyenlítése részesül előnyben, amely leginkább veszélyezteti az adós lakhatását.

(12)

21/C. §

(1)Az adósságkezelési tanácsadást az Esély Szociális Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálata (továbbiakban: Családsegítő) végzi.

2. A Családsegítő adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó útján:

1. tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,
2. az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás megállapítására,

c)  az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásbeli megállapodást (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodást) köt, melyben rögzítésre kerül, hogy az adós által vállalt önrész mértéke – mely nem lehet kevesebb, mint a tartozás 25%-a, - illetőleg az, hogy az adósság visszafizetése egy összegben vagy részletekben történik,

4. az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, melynek ténye jegyzőkönyvben rögzítésre kerül,
5. szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását,
6. közreműködik az adósságkövetelés jogosultja és az adós között kötendő megállapodás előkészítésében,
7. nyilvántartást vezet az adós és az adósságkövetelés jogosultja közötti megállapodásról és az abban foglaltak teljesítéséről,
8. amennyiben észleli, és bizonyítást nyer, hogy az adós a 21/D. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek közül bármelyiknek nem tesz eleget, úgy erről a tényről haladéktalanul, írásban tájékoztatja a polgármestert,
9. gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.

(3)Az adósságkezelési tanácsadást az érintett adósságcsökkentési támogatás iránti kérelme benyújtásától számított 8 napon belül meg kell kezdeni.

(4)Az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt az adósnak együtt kell működnie a tanácsadóval. Az együttműködés időtartama – az egyösszegű támogatás kivételével – megegyezik a 21/B. § (7) bekezdésében meghatározott adósságcsökkentési támogatás időtartamával.

(5) Az együttműködés során az adós köteles:

a) hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) közreműködni az anyagi helyzetének és életkörülményeinek tisztázásában,

c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

d) a megállapodásban foglaltak szerinti befizetések igazolását bemutatni,

e) a körülményeiben, lakcímében bekövetkezett változást haladéktalanul bejelenteni.

6. Az érintett család, vagy személy adósságcsökkentési támogatásban akkor részesülhet, ha nyilatkozatban vállalja a (4) és (5) bekezdés szerinti feltételeket.

7. Az adósnak a (2) bekezdésben meghatározott megállapodás szerint a vállalt önrészt a megállapító határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell befizetni és a befizetésről szóló igazolást 8 napon belül be kell mutatni a tanácsadónak. Az adósságcsökkentési támogatás önkormányzat által fizetett összege csak az önrész befizetésének igazolása után folyósítható.
8. A tanácsadó a megállapodást, valamint az adósnak az elbíráláshoz szükséges valamennyi ügyiratát 3 munkanapon belül megküldi a Hivatalnak, melynek alapján a polgármester megállapító határozatban dönt az adósságcsökkentési támogatás megítéléséről.
9. A támogatás feltételeként a tanácsadó javasolhatja az előrefizetős mérőóra felszerelését.

21/D. §

(1) Nem jogosult adósságcsökkentési támogatásra az a család vagy személy, ha

a) az adósság összege meghaladja az 500 ezer forintot,

b) a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pont szerinti olyan vagyon birtokában van, amelynek értékesítésével tartozását ki tudná egyenlíteni, illetve lakását nem saját lakhatásának biztosítására használja vagy abban üzleti tevékenységet folytat, továbbá

c) ha az általa használt lakás nagysága meghaladja a 20. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott mértéket.

 (2) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a)az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő felszólítása ellenére sem veszi igénybe, vagy

b)az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetve

c)az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(3)   A 21/C. § (2) bekezdés h) pontjában foglalt esetben, a tanácsadó értesítését követően a polgármester határozattal dönt az adósságcsökkentési támogatás megszüntetéséről.

(4) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságcsökkentési támogatás lezárásától vagy megszüntetésétől számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságcsökkentési támogatásban.

(5) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell

a) a háztartás tagjainak jövedelméről szóló igazolásokat,

     b) a szolgáltató által kiállított igazolást az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közszolgáltatás kikapcsolásának tényéről,

c) az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságcsökkentési támogatásának megállapítására.

(6) Kivételes méltányossági esetben a Bizottság dönt az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról, ha a lakás nagysága maximum 20 %-kal meghaladja a 20. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott mértéket.

22. §

(1) Önkormányzati kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kamatmentes kölcsön) formájában is nyújtható az alábbi esetekben:

a) közüzemi díj és lakbérhátralék kiegyenlítésére (adott számlára történő teljesítéssel)

b) egyedi, méltányolható és támogatást igénylő életkörülmény megoldására.

(2) Kamatmentes kölcsön annak nyújtható, akinek az egy főre jutó havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének összegét, de nem haladja meg annak 400%-át.

(3) Ha a jogosultság elbírálásához mellékelt jövedelemigazolások szerint az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének mértékét vagy a kérelemhez csatolt havi kiadások alapján a kamatmentes kölcsön visszafizetését a Bizottság nem látja biztosítottnak a kérelmet elutasíthatja.

(4) Kamatmentes kölcsön egy személynek, családnak legfeljebb öt évre adható és felső határa 500 ezer forint.

(5) A kamatmentes kölcsön iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kért kölcsönt mely időpontig vállalja visszafizetni, és tudomásul veszi, hogy a visszafizetés elmulasztása esetén az ellátást jogosulatlanul igénybe vettnek kell tekinteni.

(6) A kamatmentes kölcsön igénybevételének, visszafizetésének feltételeiről szerződést kell kötni, melyben valamennyi tulajdonost adóstársként kell feltüntetni.

(7) A kölcsönszerződésben biztosítékot kell kikötni, hogy amennyiben

a) az adós vagy egyetemleges adóstársa kéthavi törlesztő részlet befizetését elmulasztja, azzal késedelembe esik,

b) nem rendeltetésszerűen használta fel,

c) elszámolás hiánya esetén

a hátralevő teljes kölcsön egy összegben válik esedékessé a Ptk. 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott kamattal együtt.

(8) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének biztosítékaként az önkormányzat javára – a kölcsön összegének erejéig és visszafizetésének időtartamára – jelzálogjogot kell bejegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásban a kölcsönigénylő tulajdonában levő ingatlanra.

(9) A kamatmentes kölcsön elbírálása a Bizottság, a kölcsönszerződés megkötése a Polgármester hatáskörébe tartozik. A törlesztő részlet nagyságát és a futamidő hosszát a kérelmező havi jövedelmének figyelembevételével a Bizottság állapítja meg.

(10)     A kamatmentes kölcsön célirányos felhasználásáról a jogosult a pénz folyósításától számított 3 hónapon belül számlákkal köteles elszámolni.

(11)     Nem nyújtható kamatmentes kölcsön annak a jogosultnak, aki korábbi kölcsöntörlesztésének neki felróható okból nem, vagy nem a szerződésben foglaltak szerint tett eleget, illetve a korábban folyósított kölcsön visszafizetésétől három év nem telt el.

(12) A kamatmentes kölcsön egyéb feltételeit a kölcsönszerződés tartalmazza.

(13) A kérelmet a Hivatalnál az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani.

23. §

(1) A Bizottság méltányossági hatáskörben települési támogatásban részesítheti azt a kérelmezőt, aki betegség, temetés, gyógyászati segédeszköz vásárlás, lakhatást veszélyeztető életkörülmény, elemi csapás miatt létfenntartása veszélyeztetve van és

a) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg annak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át,

b) egyedül élő esetén a havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti települési támogatás összege – tárgyévben – nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700%-át.

(3) A Bizottság a támogatást havi támogatásként vagy egy összegben is megállapíthatja.”

8. §

A R. 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A gyermekétkeztetési térítési díjkedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. A gyermekétkeztetési térítési díjkedvezményre való jogosultságot egy év időtartamra kell megállapítani.”

9. §

A R. a következő 41. §-sal egészül ki:

„41. § (1) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított közüzemi díj támogatást – annak megállapított időtartamára vagy annak megszüntetéséig – a 2015. február 28-án hatályos szabályok szerint kell nyújtani.

(2) A 2015. március 1-jét megelőzően jövedelem-kiegészítésként havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segélyt – annak megállapított időtartamára vagy annak megszüntetéséig – a 2015. február 28-án hatályos szabályok szerint kell nyújtani.

(3) A 2015. március 1-jét megelőzően gyógyszertámogatásként havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segélyt – annak megállapított időtartamára vagy annak megszüntetéséig – a 2015. február 28-án hatályos szabályok szerint kell nyújtani.”

10. §

A R. 5. § (13) bekezdésében az „Önkormányzati segély kamatmentes kölcsön” szövegrész helyébe az „Önkormányzati kamatmentes kölcsön” szöveg lép.

11. §

1. Hatályát veszti a R.

1. 3. § (3) bekezdése,
2. 5. alcíme,
3. 6. alcíme, 
4. 7. alcíme,
5. 10. alcíme, 
6. 18. alcíme,
7. 20. alcíme.

12.  §

Ez a rendelet 2015. március 01-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

Budaörs, 2015. február 25.

Az 5/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 2015. február 26. napján a Polgármesteri Hivatal (Budaörs, Szabadság út 134. sz.) hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kihirdetésre került.

Erdős Károlyné

irodavezető