Szigetszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában és 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET
Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott, Szigetszentmiklós Város közigazgatási területén állandó lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező, vagy az Sztv. 6. §-ának megfelelő hajléktalan személyekre.

2. A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások formái

2. § A Képviselő-testület szociális rászorultság esetén a jogosult számára jövedelme kiegészítésére az alábbi pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátásokat nyújthatja:

a)  rendkívüli települési támogatás

aa) átmenetileg nehéz anyagi helyzetre tekintettel

ab) temetési költségek mérséklésére

ac) tüzelőanyag vásárlására

ad) családban nevelkedő gyermekre tekintettel

ae) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére

b)  a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére települési támogatás (továbbiakban: ápolási támogatás),

c)  gyógyszerkiadások viseléséhez települési támogatás,

d) köztemetés,

e)  lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokhoz települési támogatás (továbbiakban: lakhatási támogatás),

f) lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére települési támogatás (továbbiakban: adósságcsökkentési támogatás),

g)  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási települési támogatás (továbbiakban: hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj támogatás),

h) közműfejlesztési települési támogatás (továbbiakban: közműfejlesztési támogatás),

i) karácsonyi települési támogatás.

3. Hatásköri rendelkezések

3. § (1) A Képviselő-testület az alábbi ellátási formákkal kapcsolatos feladat- és hatásköreit a Polgármesterre ruházza át:

1. 9. §-13.§-ában foglalt rendkívüli települési támogatás,
2. 17. §-ban foglalt települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez,
3. 18. §-ban foglalt köztemetés,
4. 19. §-ban foglalt lakhatási támogatás,
5. 31. §-33.§-ban foglalt hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj támogatás,
6. 36. §-ban foglalt karácsonyi települési támogatás,
7. 8. §-ban meghatározott jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás visszafizetésének elengedése, csökkentése, vagy részletekben történő visszafizetése figyelemmel az Sztv. 17.§ (5) bekezdésben foglaltakra.

(2) A Képviselő-testület az alábbi ellátási formákkal kapcsolatos feladat- és hatásköreit a Népjóléti Bizottságra (a továbbiakban: Bizottság) ruházza át:

1. 14. §-16. §-ban foglalt ápolási támogatás,
2. 20. §-28. §-ban foglalt adósságcsökkentési támogatás,

34. §-35. §-ban foglalt közműfejlesztési támogatás.

4. Eljárási rendelkezések

4. § A rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használatos fogalmak meghatározása az Sztv. 4. §-a alapján történik.

5. § (1) A rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmet, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, a Szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni, kizárólag a rendelet 2.-6. mellékletét képező formanyomtatványon, az abban foglalt kötelező mellékletek csatolásával.

(2) A 20. §-ban foglalt ellátás iránti kérelmet a Szigetszentmiklós-Tököl Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálathoz (továbbiakban: Szolgálat) kell benyújtani az e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(3) Az e rendeletben foglalt pénzbeli ellátásokat a Szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatal postai úton, bankszámlára való utalással, vagy házipénztárból történő kifizetéssel teljesíti. A rendszeres ellátásokat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell folyósítani. Az eseti ellátások esetében lehetőség van hóközi folyósításra, kifizetésre is.

(4) Az e rendeletben foglalt szociális ellátásokban részesülő személy a jogosultsági feltételt érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatalt.

6. § (1) A jövedelemszámításnál irányadó időszakot a szociális ellátások esetében az Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdése szerint kell meghatározni.

(2) A jövedelmet

1. munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás, vagy munkabér jegyzék,
2. vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,
3. munkanélküli ellátás esetén a Pest Megyei Kormányhivatal Ráckevei Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége (a továbbiakban: Munkaügyi Kirendeltség) megállapító határozata, és az utolsó havi ellátás összegét igazoló postai szelvény vagy bankszámlakivonat,
4. a gyermekgondozási támogatások esetében az utolsó havi postai szelvény vagy bankszámlakivonat,
5. nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a havi igazolószelvény vagy bankszámlakivonat, és a nyugdíj-törzsszámot és a nyugdíjas nevét tartalmazó nyugdíjösszesítő,
6. a családi pótlék és gyermektartásdíj esetén az utolsó havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat,
7. állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a gyámhivatal határozata,
8. az ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,
9. nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagáról szóló nyilatkozat,
10. amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, a Munkaügyi Központ igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,
11. az egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata
12. (a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás) igazolja.

(3) A házasság felbontását, gyermekelhelyezést illetve a gyermektartásdíjat a megállapító bírósági végzéssel vagy a tartásdíj megállapítása, végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított irattal kell igazolni. Amennyiben a gyermekelhelyezésről és a tartásdíj összegéről a szülők egyezséget kötöttek, úgy a Gyámhivatal igazolása, továbbá a tartásdíjra vonatkozó összegről a kérelmező nyilatkozata is elfogadható.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az önkormányzat nyilvántartásaiban fellelhetőek. Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

7. § (1) A döntésre jogosult szerv a döntését a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján hozza meg. Szükség esetén környezettanulmányt kell beszerezni, továbbá a kérelmező kötelezhető arra, hogy saját, valamint családja vagyoni viszonyairól az 1. melléklet szerinti vagyonnyilatkozaton nyilatkozzék.

(2) Mellőzni lehet új környezettanulmány felvételét, ha a kérelmezőnél a kérelem benyújtását megelőzően 1 éven belül már készült környezettanulmány, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem történt változás.

(3) Az önkormányzati szociális hatóság - a hatáskörébe tartozó ellátás felhasználásának ellenőrzése céljából - a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására kötelezheti a jogosultat.

5. A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

8. § (1) Az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, vagy csökkenthető, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre, a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban a 12 hónapot nem haladhatja meg.

II. FEJEZET
Pénzbeli ellátások

6. Rendkívüli települési támogatás

9. § (1) Amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi, egészségügyi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és azt önmagától nem tudja megoldani, egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra szóló, és havi rendszerességgel fizetendő rendkívüli települési támogatás állapítható meg, amennyiben

1. családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
2. az egyedülélő személy jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 % -át.

(2) Az egy alkalomra szóló rendkívüli települési támogatás összege, a 12. § (3) és a 13.§ (3) bekezdésében foglaltak kivételével, legalább 4.000,-Ft, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a lehet.

(3) A havi rendszerességgel megállapított rendkívüli települési támogatás összege havonta legalább 4.000,-Ft, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a lehet.

(4) A rendkívüli települési támogatást természetbeni ellátásként kell megállapítani akkor, ha

1. a kérelem erre irányul vagy
2. amennyiben az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt és célravezetőbb.

(5) A természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, vagy a segély meghatározott célra történő utalása.

10. § (1) Amennyiben a 9. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak és a kérelmező baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt nagymértékű kiadással vagy jövedelem csökkenéssel járó krízishelyzetbe kerül, s az összeg a gyógykezeléshez, a mindennapi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges, a rendkívüli települési támogatás vissza nem térítendő támogatás (a továbbiakban: támogatás) formájában is nyújtható.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a rendkívüli települési támogatás, az ügyfél kérelmében foglaltaknak megfelelően, pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) formájában is nyújtható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatás, vagy a (2) bekezdés szerinti kölcsön összege legfeljebb 100.000,- Ft lehet.

(4) A kölcsön időtartama legfeljebb 12 hónap.

(5) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről.

(6) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.

11. § A rendkívüli települési támogatás kölcsönként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötésre a polgármester jogosult.

12. § (1) A rendkívüli települési támogatás egyszeri fűtési támogatásként állapítható meg október 1-től március 31-ig terjedő időszakra a 9. § (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes megléte esetén akkor, ha a jogosult kérelme erre irányul és szilárd tüzelőanyaggal, vagy fűtőolajjal biztosítja háztartása fűtését.

(2) A kérelmet a fűtési szezon kezdetét megelőző hónap első napjától, a fűtési szezon végét megelőző hónap utolsó napjáig lehet benyújtani.

(3) Az egyszeri fűtési támogatás összege legalább 10.000,-Ft, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-a.

(4) Az egyszeri fűtési támogatás egyösszegű kifizetésére, a megállapítás napjától március 31. napjáig terjedő időszakra, a megállapítás napját követő hónap 30. napjáig kerül sor.

(5) Nem állapítható meg egyszeri fűtési támogatás azon háztartás részére és arra az ingatlanra, amelyre nézve e rendelet 19. § -a szerinti lakhatási támogatás került megállapításra.

13. § (1) Rendkívüli települési támogatás temetési költségekhez való hozzájárulásként  állapítható meg azon személy részére, aki a 9. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel, és az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Rendkívüli települési támogatás temetési költségekhez történő hozzájárulásként nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(3) A rendkívüli települési támogatás temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapítandó összege családban élő személy esetén 70.000.- Ft, egyedülélő személy esetén 85.000.- Ft.

(4) A temetési költségekhez való hozzájárulás tényét és összegét a kérelem mellékleteként benyújtott eredeti temetési számlára a Szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatal rávezeti.

7. Ápolási támogatás

14. § (1) A Bizottság a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére határozatlan időtartamra ápolási támogatást nyújthat.

(2) Ápolási támogatásra való jogosultságot állapít meg a Bizottság az arra jogosult személy részére, ha

1. az ápolásra, gondozásra szoruló személy 18. életévét betöltött tartósan beteg, és a támogatást igénylő (ápoló) az ápolásra szoruló személy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója,
2. családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén 250%-át nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(4) Az ápolási támogatás havi összege 26.550.- forint, melyet nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség terhel. Az ápolási támogatás folyósításának ideje szolgálati időre jogosít, és az ápolót a támogatás folyósításának idejére egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság illeti meg.

(5) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy 18 év feletti, tartósan beteg személy gondozására, ápolására tekintettel állapítható meg ápolási támogatásra való jogosultság, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási támogatás.

(6) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha

1. az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
2. rendszeres pénzellátásban részesül,
3. szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
4. keresőtevékenységet folytat és munkaideje, az otthon történő munkavégzés kivételével, a napi 4 órát meghaladja,
5. az ápolttal életjáradéki vagy eltartási szerződést kötött.
   

15. § (1) Az ápolási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától kell megállapítani.

(2) Az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállása évente felülvizsgálatra kerül. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a támogatás továbbfolyósítását rendeli el a Bizottság. Ha a felülvizsgálat eredményeként az ápolási támogatásra való jogosultság megszűnik, akkor a támogatás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

16. § (1) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

1. az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
2. az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
3. az ápolt személy meghal,
4. az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
5. a 14.§ (6) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(2) A rendelet 16. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében a kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha

1. az ápolást nem személyesen látja el,
2. több egymást követő napon, ide nem értve az önhibáján kívüli akadályoztatást, egybefüggően legfeljebb 1 hónap időtartamig, nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

(3) Az ápolást végző személy kötelezettség-teljesítését a Vadgesztenye Szociális Intézmény, mint házi segítségnyújtó szolgáltató gondozója ellenőrizheti, aki ennek érdekében az önkormányzat által kijelölt személlyel környezettanulmány felvételére jogosult.

(4) Az ápolt személy halála esetén az ápolási támogatásra való jogosultságot és a folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(5) A jogosultsági feltételek változása esetén az ápolási támogatást a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

8. Települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez

17. § (1) Szociálisan rászorult, tartósan beteg 18 év feletti személy részére rendszeres gyógyszerkiadásokhoz kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében a Képviselő-testület települési támogatást nyújt, ha az Sztv. 50. § (1)-(2) bekezdése szerint alanyi és normatív közgyógyellátásra való jogosultsága, a kérelme benyújtását megelőző 3 hónapon belül, elutasításra került. 

(2) Gyógyszerkiadások viseléséhez települési támogatásra jogosult

1. az egyedül élő személy, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
2. a családban élő személy, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és

kérelmező háziorvosa, valamint a gyógyszertár igazolása alapján a tartós betegségére tekintettel szedett, legalacsonyabb hatóanyag árú, rendszeres havi gyógyszerköltsége eléri az 5.000.- forintot.

(3) Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás havi összege 5000.- forint, mely támogatás folyósítása utólagosan, havonta történik.

(4) A jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától 12 hónap időtartamra állapítható meg. Amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni. A már megállapított támogatás esetén az újabb kérelmet a támogatás lejártát megelőző 1 hónapon belül lehet benyújtani, ettől eltérő esetben az ismételt kérelem elutasításra kerül.

(5) Ha a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, vagy a jogosultsági feltételekben változás történik, a támogatás folyósítását a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

III. FEJEZET
Természetben nyújtott szociális ellátások

9. Köztemetés

18. § Polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi. Az eltemettetésre köteles személy kérelmére, a jövedelmi és vagyoni körülményeinek vizsgálata alapján, a köztemetés költségének megtérítését indokolt esetben részletfizetés formájában engedélyezheti. Ha vélelmezhető, hogy kötelezett létfenntartását veszélyeztetné az eltemettetés költségeinek megfizetése, polgármester a köztemetés költségeinek a megtérítését részben vagy teljesen elengedheti.

10. Lakhatási támogatás

19. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A villanyáram, vagy a vízfogyasztás vagy a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat vagy a szemétszállítás díj, vagy a lakbér, az albérleti díj, a közös költség költségeinek csökkentéséhez nyújtott támogatás.

(2) A lakhatási támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátási forma, melyet a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti, és amely kiadásra a kérelem irányul.

(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai nem rendelkeznek az Sztv. 4.§-a szerinti vagyonnal. A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani, a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától. A már megállapított támogatás esetén az új kérelmet a támogatás lejártát megelőzően egy hónappal korábban lehet benyújtani, ettől eltérő esetben az ismételt kérelem elutasításra kerül.

(4) A lakhatási támogatás havi mértéke, amennyiben a kérelmező háztartásában az egy főre eső jövedelem

1. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-a és 201 %-a között van, 2.500.- forint,
2. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a és 151 %-a között van, 3.000.- forint,
3. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a és 101 %-a között van, 4.000.- forint,
4. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a és 51 %-a között van, 5.000.- forint,
5. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-a alatt van, 6.000.- forint.

(5) Ha a lakhatási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult elhunyt, vagy a jogosultsági feltételekben változás történik, a támogatás folyósítását a változás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(6) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(7) A lakhatási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

11. Adósságcsökkentési támogatás

20. § (1) A Bizottság lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó, önhibáján kívül adósságot felhalmozó személyek részére adósságcsökkentési támogatást nyújthat. Adósságcsökkentési támogatásban részesülhet az a család vagy személy,

1. akinek

1. az adóssága meghaladja a harmincezer forintot, és akinek a (5) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább 3 havi, és a (5) bekezdés b) pontjában foglalt adóssága a hat hónapot nem haladja meg, vagy
2. a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták,

b)   igazolja, hogy a Szolgálattal az adósságkezelési tanácsadás előkészítő szakaszában együttműködött,

c)   aki a (6) bekezdésben foglalt elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik.

(2) Adósságcsökkentési támogatásban részesülhet az a család vagy személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülélő esetén annak 250%-át, és az Sztv. 4.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkezik, és vállalja az adósság és a megítélt támogatás közötti különbség megfizetését.  Vállalja a 29. § (4) bekezdése szerinti megállapodás megkötését, továbbá a Szolgálat által működtetett adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, valamint a kérelmező fizetési készsége és képessége alapján az adósságkezelési folyamat sikeressége vélelmezhető.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke az adósságkezelés körébe bevont adósság 70%-a, és összege legfeljebb háromszázezer forint. A támogatás egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően.

(4) Az adósságkezelési folyamat sikeressége akkor vélelmezhető, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

1. közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás), azzal, hogy az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül,
2. közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,
3. a lakbérhátralék,
4. a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

(6) A támogatás az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek számától függően a következő alapterületű összkomfortos, vagy annál alacsonyabb komfortfokozatú lakásokhoz nyújtható:

1. 2 személyig, maximum 65 m2 alapterületű, maximum 2 szobás lakásra,
2. 4 személyig, maximum 75 m2 alapterületű, maximum 3 szobás lakásra,
3. 5 személyig, maximum 100 m2 alapterületű, maximum 4 szobás lakásra,
4. ha 5 személynél több lakik a háztartásban, a c) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után további 5-5 m2 alapterülettel számolva.
   

21. § A Szolgálattal való együttműködés abban az esetben tekinthető megvalósultnak, ha a kérelmező

1. az adósságkezelési tanácsadáson rendszeresen megjelenik, az esetleges távolmaradását előzetesen jelzi, vagy utólagosan igazolja,
2. a tárgyhavi közüzemi díjakkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének eleget tesz és a befizetésekről szóló igazolásokat bemutatja,

az adósságcsökkentési támogatás elbírálásához szükséges jövedelem és egyéb igazolásokat beszerzi és bemutatja.

22. § A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapítása a Polgármesteri Hivatal által, vagy szakértő megbízásával történik.

23. § Az adósságcsökkentési támogatás a szolgáltató felé történő utalással történik, egy összegben, vagy havi részletekben az adós vállalásától függően.

24. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem a Szolgálatnál nyújtandó be az e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A támogatás iránti kérelemnek a kérelmező személyi adatai mellett tartalmaznia kell:

1. az adósságcsökkentési támogatás körébe vont adósságok összegét, a keletkezés időszakáról szóló igazolást,
2. a hátralék keletkezésének okáról szóló nyilatkozatot, dokumentumokat,
3. a lakásban életvitelszerűen együtt lakóknak a kérelem benyújtását megelőző 6 havi nettó jövedelmének igazolását,
4. a kérelmező vállalásait a 29. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint,
5. a lakás kezelőjével, a közüzemi szolgáltatókkal, pénzintézettel szemben fennálló tartozásokról szóló igazolásokat,
6. a lakás helyrajzi számát és nagyságát hitelt érdemlően igazoló iratot,
7. bérelt lakás esetén érvényes bérleti szerződést, mely tartalmazza a beköltözéskor fennálló fogyasztásmérő- óraállásokat.

(3) Amennyiben az adósnak több adóssága van és az adósságcsökkentési támogatásba történő bevonás kritériumai legalább az egyik adósságtípus vonatkozásában fennállnak, bármelyik, e rendelet szerint kezelhető adósságtípusba tartozó adósság kezelhető.

(4) Ha a kérelmező egyidejűleg többféle adósságra kéri az adósságcsökkentési támogatást, akkor a támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni. Ekkor arról is rendelkezni kell, hogy a támogatás mely típusú adósságok csökkentéséhez és milyen összegben kerül megállapításra.

(5) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy nem kötelezhető azon adósságtípusba tartozó adósság visszafizetésére, amelyhez kapcsolódóan adósságcsökkentési támogatásban nem részesül.

25. §  Az adósságcsökkentési támogatás időtartama legfeljebb tizenkettő hónap.

26. § Kérelmező nyilatkozatban vállalja, hogy nem fizetés esetén hozzájárul a jelzálogjog bejegyzéséhez és az elidegenítési és terhelési tilalom ténye feljegyzéséhez, melyről a támogatásra való jogosultságot megállapító határozat rendelkezik.

27. § (1) Adósságcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) A (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

28. § (1) A támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

1. az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
2. az általa vállalt adósságtörlesztés három havi részletét nem teljesíti, vagy
3. a támogatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(2) A támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetés esetén a támogatás 72 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(3) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja a támogatási időszak lezárásától, ide nem értve az (2) bekezdés szerinti megszüntetést, számított 36 hónapon belül nem részesülhet adósságcsökkentési támogatásban.

(4) Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult elhunyt, a változás, vagy a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

12. Adósságkezelési tanácsadás

29. § (1) Az adósságkezelési tanácsadást az önkormányzat a Szolgálat közreműködésével biztosítja.

(2) A Szolgálat adósságkezelési tanácsadással kapcsolatos feladatai az alábbiak:

1. munkavállalási tanácsadás,
2. mentálhigiénés támogatás,
3. jogi tanácsadás,
4. ügyintézés segítése,
5. a vállalt kötelezettségek teljesítésének követése, ellenőrzése, a folyamat értékelése,
6. az együttműködési megállapodásban vállaltak nem teljesítése esetén jelzés a 30.§ (1) bekezdés szerint,
7. utógondozás.

(3) Az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel az egyéni esetkezelés szakmai szabályai szerint, egyéni elbírálás alapján, előjegyzéssel, havonta legalább egyszeri személyes találkozással történik.

(4) Az adósságkezelési tanácsadás keretén belül a Kérelmező és a Szolgálat Együttműködési Megállapodást köt.

(5) Az Együttműködési Megállapodás tartalmazza:

1. az együttműködés tervezett időtartamát,
2. az együttműködés tartalmát,
3. a Szolgálat vállalásait,
4. a Kérelmező vállalásait.

(6) Az Együttműködési Megállapodásban a kérelmezőnek vállalnia kell:

1. az önrész befizetésének egyösszegű vagy havi részletekben történő teljesítését, és az erről szóló igazolás havonkénti bemutatását a Szolgálat részére,
2. arra vonatkozó nyilatkozatok, hogy az aktuális lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek eleget tesz és az erről szóló igazolásokat havi rendszerességgel bemutatja a Szolgálat részére,
3. amennyiben munkanélküli, a munkavállalás elősegítése érdekében a felajánlott programokon részt vesz, a felajánlott közhasznú, közcélú vagy egyéb munkalehetőséget elfogadja,
4. adósságkezelési, életvezetési tanácsadásokon, tréningeken vesz részt,

együttműködik fizetési képessége javításában, indokolt esetben lakáscsere programban.

30. § (1) A Szolgálat haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül értesíti a Polgármesteri Hivatal útján a Bizottságot az együttműködési folyamat megszakadásáról.

(2) Az együttműködési folyamat akkor tekinthető megszakadtnak, ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő

1. az általa vállalt adósságtörlesztés három havi részletét nem teljesíti, illetőleg
2. az adósságcsökkentési támogatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget,
3. a 29.§ (6) bekezdés szerinti egyéb vállalásoknak nem tesz eleget,
4. a támogatásra való jogosultság megállapításakor vagy a támogatás tartama alatt valótlan adatokat közöl.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítását meg kell szüntetni, illetve a szolgáltatóknak, hitelezőknek kifizetett támogatást az adóstól vissza kell követelni, ha az együttműködési folyamat a (2) bekezdésben foglaltak szerint megszakad. A támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatás folyósításra került.

13. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj támogatása

31. § (1) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj támogatás nyújtható annak a   nyugdíjas vagy nyugdíjas korú állampolgárnak, aki a kérelmezett címen életvitelszerűen tartózkodik, a nevére szóló szolgáltatási számlával rendelkezik, és elmaradt tartozása a szolgáltató felé nincs.

(2) Jogosult a támogatásra az a nyugdíjban részesülő személy, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedülélő esetén 350 %-át. A támogatás mértéke a mindenkori szállítási díj 75 %-a.

(3) Nem jogosult támogatásra:

1. aki a nyugdíj mellett egyéb jogcímen rendszeres jövedelemben részesül,
2. akinek az ingatlanában életvitelszerűen más személy is tartózkodik,
3. akinek a tulajdonában az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon van.

(4) A (3) bekezdés b) pontja alól kivételt képez:

1. az unoka, amennyiben a nagyszülő a részére kirendelt gyám,

a fogyatékos személy, és a nyugdíjszerű ellátásban részesülő, Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója.

32. § (1) A támogatás benyújtása iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolást, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatónak a kérelmező nevére kiállított számláját, és a nemleges tartozásról szóló igazolását, valamint a vagyonnyilatkozatot.

(2) A jogosultság a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjával állapítható meg.

(3) A támogatás egy évre állapítható meg.

(4) A már megállapított támogatás esetén az újabb kérelmet a támogatás lejártát megelőző 2 hónapon belül lehet benyújtani. Ettől eltérő esetben a kérelem elutasításra kerül.

(5) A megállapított támogatási összeget a Polgármesteri Hivatal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatónak utalja át.

33. § A támogatást meg kell szüntetni, ha a jogosult

1. elhunyt;
2. kérelmezett címen életvitelszerűen tartózkodásával felhagy;
3. a támogatás megállapítását követően a rá eső 25%-os önrészt nem fizeti és a szolgáltatónál tartozást halmoz fel.
   

14. Közműfejlesztési támogatás

34. § (1) A szociálisan rászorulóknak a Bizottság egyszeri, vissza nem térítendő közműfejlesztési támogatást nyújt lakóházuk víz-, csatorna- illetve földgázbekötéséhez, a beruházás megvalósulását követő egy éven belül.

(2) A támogatás megállapításának feltételei:

1. kérelmező a kérelmezett ingatlanon, tulajdonosként, állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen tartózkodik,
2. az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

ba) családban a 200%-át,

bb) egyedülélő esetén a 300%-át,

c)   a rászorulónak nincs a tulajdonában az Sztv. 4. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott vagyon.

(3) A támogatás mértéke

a)   egy közmű bekötése esetén az önrész 50 %-a, maximum 30.000,-Ft,

b)  több közmű egyidejű bekötése esetén 50.000,-Ft a kérelmező választása szerinti felosztási arányban.

35. § A megállapított támogatást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya utalja

a)  az ügyfél és közüzemi szolgáltató által megkötött szerződés alapján a közművet biztosító számlaszámára vagy

b)  az ügyfél általi befizetés igazolása után az ügyfél által megadott címre, vagy számlaszámra.

15. Karácsonyi települési támogatás

36. §  Karácsonyi települési támogatásra az jogosult, aki tárgyév december 1-jén a 19.§ szerinti lakhatási támogatásban részesül. A karácsonyi támogatás külön kérelem nélkül, egyszeri természetbeni juttatásként, 4.000.- Ft értékű Erzsébet utalvány formájában kerül kiutalásra.

IV. FEJEZET
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására vonatkozó különös szabályok

16. Méltányosság

37. § (1) A rendkívüli települési támogatást a döntésre jogosult méltányosságból abban az esetben is megállapíthatja, ha a kérelmező nem felel meg a 9. § (1) bekezdésében előírt jövedelmi feltételeknek. Ebben az esetben a temetési költségekhez való hozzájárulásként nyújtott rendkívüli települési támogatás összege családban élő személy esetén 50.000.- forint, egyedülélő személy esetén 65.000.- forint.

(2) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj támogatást és közműfejlesztési támogatást a döntésre jogosult méltányosságból abban az esetben is megállapíthat, ha a kérelmező nem felel meg a 31. § (2) bekezdésében előírt jövedelmi feltételeknek, a 34. § (2) bekezdésében előírt feltételeknek, azonban ezekben az esetekben a közműfejlesztési támogatás összegének az 50%-a, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjkedvezményként  a mindenkori szállítási díj 50%-a adható.

(3) Adósságcsökkentési támogatást a döntésre jogosult méltányosságból abban az esetben is megállapíthat, amennyiben a jövedelem a 20. § (2) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt legfeljebb 30%-kal, továbbá az alapterület a 20. § (6) bekezdésében meghatározott alapterületet legfeljebb 30 %-kal meghaladja.

(4) Települési támogatást gyógyszerkiadások viseléséhez és lakhatási támogatást a képviselő-testület méltányosságból abban az esetben is megállapíthat, amennyiben a kérelmező jövedelme a 17. § (2) és 19.§ (3) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt legfeljebb 10%-kal meghaladja.

(5) A képviselő-testület kivételes méltányosságból támogatást állapíthat meg az (1), (2), (3) bekezdésben nem szabályozott esetekben.

(6) Kivételes méltányosság gyakorolható különösen abban az esetben, ha a kérelmezőt és családját elemi kár, katasztrófa, betegség, vis maior helyzet sújtja, továbbá az eset összes körülményét mérlegelve az ellátás hiánya a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyeztetné.

V. FEJEZET
Záró rendelkezések

38. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

39. § Hatályát veszti

1. a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodásról szóló 13/2011.(IV.28.) önkormányzati rendelete,

2. a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodásról szóló 13/2011. (IV.28.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 24/2011. (IX.13.) önkormányzati rendelete,

3. a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodásról szóló 13/2011. (IV.28.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 5/2012. (II.01.) önkormányzati rendelete,

4. a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodásról szóló 13/2011. (IV.28.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 21/2012. (VII.05.) önkormányzati rendelete,

5. a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodásról szóló 13/2011. (IV.28.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 30/2012. (X.04.) önkormányzati rendelete,

6. a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodásról szóló 13/2011. (IV.28.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 38/2013. (XII.12.) önkormányzati rendelete.