Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS IGAZGATÁS ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Hatályos: 2025. 10. 23

Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (II.19.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályozásáról

2025.10.23.

(egységes szerkezetbe foglalva a 16/2015. (XII.9.), a 6/2016. (III.17.), a 13/2018. (XI.22.), 4/2019. (VI.20.), a 7/2021. (VI.24.), a 13/2021.(X.21.), a 15/2023. (VIII.24.), a 19/2023. (X.19.), az 1/2024. (I.25.), a 6/2025. (II.20.) és a 15/2025. (X.22.) rendeletmódosításokkal)

Ikrény Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 58/B. § (2) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) és (2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk 1. bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:¹

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I. Fejezet

A rendelet célja, hatálya, értelmező- és eljárási rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások és alapszolgáltatások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya Ikrény község közigazgatási területére, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott a településen lakcímmel rendelkező személyekre terjed ki.

(2) A bejelentett lakóhellyel nem rendelkező hajléktalan személynek – rászorultság esetén – joga van az e rendeletben meghatározott ellátások igénylésére, ha a kérelem benyújtásakor Ikrény községet jelölte meg tartózkodási helyeként.

3. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) lakcím: a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, melyre a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadók;

b) lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint, annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él;

c) tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint, annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik;

d) közeli hozzátartozó:

- a házastárs, az élettárs,

- a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek),

- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

- a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a db) vagy dc) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér;

e) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;

f) család: az egy lakásban bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében az Szt. rendelkezései az irányadók.

4. Hatásköri és eljárási rendelkezések

4. § (1)² Az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat- és hatáskörök egy részét a Ikrény Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban Képviselő-testület) a Polgármesterre vagy a Szociális Bizottságra (a továbbiakban: Bizottság) ruházza akként, hogy a települési támogatás esetében a Szociális Bizottság, a rendkívüli települési támogatás és köztemetés esetében a Polgármester jár el első fokon.

(2) Az e rendeletben szabályozott méltányosság gyakorlására a Bizottság vagy a Polgármester jogosult.

(3) A Bizottság, illetve a Polgármester által hozott döntés elleni jogorvoslatot a Képviselő-testülethez kell benyújtani.

(4) A Polgármester és a Bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett, de az Önkormányzati Hivatalhoz³ benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

(5) A települési támogatás esetében az elbírálás határideje 21 nap, rendkívüli települési támogatás esetében 15 nap.

(6) A települési támogatásra való jogosultság esetén a támogatás megállapítása – a gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása címén nyújtott támogatás kivételével - egy évre történik, melynek kifizetéséről a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell gondoskodni.

(7)⁴ Ha a havi rendszerességgel adott települési támogatás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

(8)⁵ A támogatás megszüntetésére és a támogatás mértékének változására az Szt. 25. § (7)-(9) bekezdései az irányadóak.

5. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás igénybevételének eljárása kérelemre vagy hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény kezdeményezésére - indul. A szociális alapszolgáltatások igénybe vételére irányuló eljárás kérelemre indul. A települési támogatás iránti kérelmet az e rendelet 1. számú melléklete, a rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 2. számú melléklete, a rendkívüli települési támogatás keretében nyújtott év végi támogatás iránti kérelmet e rendelet 3. és 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A rendkívüli települési támogatás keretében nyújtott év végi támogatás iránti kérelemhez az egyes ellátási formáknál felsorolt mellékleteket és nyilatkozatokat kell csatolni. A kérelmet az Abdai Közös Önkormányzati Hivatal ikrényi kirendeltségén kell benyújtani.

(2) A települési támogatás iránti kérelem elbírálásakor – a lakhatási támogatásra nyújtott rendkívüli települési támogatás kivételével – a család jövedelmét kell figyelembe venni. Lakhatási támogatásra nyújtott települési támogatás esetén a háztartás jövedelme az irányadó.

(3) Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező szerv a kötelező mellékleteken kívül egyéb, a kérelem elbírálásához szükséges mellékletek benyújtását is elrendelheti.

(4) A szociális ellátást igénylő család, illetve háztartás szociális helyzetéről – szükség esetén - környezettanulmány készíthető. Vitatott esetben az Szt. 10. § (6) bekezdésében foglaltak alkalmazhatók.

(5) Indokolt esetben települési támogatás és rendkívüli települési támogatás egyidejűleg is megállapítható.

(6)⁶

(7) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

(8)⁷ Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha az Szt. eltérően nem rendelkezik, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

6. § (1) Az Szt. 17. §-ban szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátást az igénybevevő köteles visszafizetni.

(2) Indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, a hatáskört gyakorló méltányosságból az összeg részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

6. Adatkezelés

7. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Szt. 18-19. §-ban foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet.

(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az Önkormányzatnak bejelenteni.

7. Ellátási formák

8. § (1) A jogosult részére pénzbeli, illetve természetbeni szociális ellátás nyújtható rendszeres és nem rendszeres időközönként, valamint szociális alapszolgáltatás.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete szociális rászorultság esetén a jogosult számára szociális ellátásként:

a) települési támogatást

aa) lakhatási támogatást

ab) ápolási támogatást

ac) gyógyszertámogatást

ad) gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása címén támogatást,

b) rendkívüli települési támogatást

ba) temetési támogatást

bb) krízistámogatást

bc) eseti támogatást

bd) pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő szociális kölcsönt,

be)⁸ év végi támogatást

bf)⁹ újszülöttek egyszeri támogatását

c) köztemetést

állapít meg.

(3)¹⁰ Az Önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

- étkeztetés,

- házi segítségnyújtás,

- családsegítés,

- idősek nappali ellátása.

(4) ¹¹ A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

- gyermekjóléti szolgáltatás,

- gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi.

MÁSODIK RÉSZ

Szociális ellátások

II. Fejezet

Települési támogatások

8. Lakhatási támogatás

9. §¹² (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás, mely jelentheti a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz illetve a közös költséghez való hozzájárulást.

(2)¹³ Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400 %-át, egyedülálló esetén a szociális vetítési alap 450 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A lakhatási támogatást 100,- Ft-ra kerekítve kell megállapítani.

(4) A lakhatási támogatást – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kérelem beadása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(5) Aki a kérelem benyújtása időpontjában végleges határozat alapján lakhatási támogatásban részesül és az új kérelem alapján is jogosult a lakhatási támogatásra, a jogosultság kezdő napja a végleges határozatban foglalt jogosultsági időt követő nap, a jogosultság lejárata pedig a kezdő hónaptól számított 12. hónap utolsó napja azzal, hogy a kezdő hónapra a támogatás arányos összege jár.

(6)¹⁴ Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás havi összege az utolsó havi igazolt költségek összege, de maximum 10.000,- Ft.

(7) Az önkormányzat jogosult a támogatás alapját jelentő díjak befizetésének időszakos ellenőrzésére. A jogosult az önkormányzat felhívására köteles a megadott határidőn belül a befizetéseket igazoló feladóvevényeket, számlákat az önkormányzatnál bemutatni.

(8) Amennyiben az (7) bekezdésben foglalt felhívásnak a jogosult nem tesz eleget vagy fizetési elmaradása keletkezik, a lakhatási támogatása megvonható.

(9) Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztási mérő készülék működik, a lakhatási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tevő formában kell nyújtani.

10. § (1) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(3) A lakhatási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell

- a jövedelemigazolásokat,

- a lakásfenntartási költségek igazolásáról szóló - 2 hónapnál nem régebbi – számlákat, mely alól kivételt képez a hulladékszállítással összefüggő számla.

(4) Lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően az Szt. 38. § szerinti lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

9. Ápolási támogatás

11. § (1) Ápolási támogatás állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki

a) 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és

b)¹⁵ családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300 %-át, egyedülálló esetén a szociális vetítési alap 350 %-át

(2) Nem állapítható meg ápolási támogatás keresőtevékenységet folytató kérelmező részére, amennyiben keresőtevékenységet – otthon végezhető munka kivételével – legalább napi négy órában végez.

(3) E paragrafus alkalmazásában hozzátartozó fogalmára az Szt. rendelkezései az irányadók.

A kérelemhez csatolni kell

- a jövedelemigazolásokat,

- háziorvosi igazolást tartós betegség fennállásáról.

(4) A támogatás havi összege az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének 80%-a.

(5) Az ápolási kötelezettség teljesítését a képviselő - testület a szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselő útján rendszeresen ellenőrzi.

(6) ¹⁶

(7) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(8) A települési támogatás e §-ban szabályozott formája szolgálati időre jogosít.

10. Gyógyszertámogatás

12. § (1)¹⁷ Gyógyszertámogatásban lehet részesíteni a kérelmezőt

a)¹⁸ ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem legfeljebb a szociális vetítési alap összegének 400%-a, vagy

b)¹⁹ egyedülálló, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének legfeljebb 450%-a, és

c)²⁰ a havi rendszeres gyógyító ellátásának a gyógyszertár által elismert költsége legalább a szociális vetítési alap összegének 15 %-a, továbbá

d) egészségi állapota alapján vélelmezhető, hogy a c) pontban említett gyógyító ellátás költsége tartósan, legalább 6 hónapig fennáll.

(2)²¹ A támogatás havi összege a gyógyszertár által igazolt költség, de maximum 10.000,- Ft.

(3) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell

- a jövedelemigazolásokat,

- a gyógyszertár igazolását a havi gyógyszerkiadásról.

(4) Amennyiben a támogatásban részesített a jogosultság időtartama alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni.

(5) Az ellátásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről az Önkormányzatot haladéktalanul értesíteni.

(6) Gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti méltányos közgyógyellátás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

11. Gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása

13. § (1)²² Gyermekintézményi térítési díj átvállalása címén természetbeni támogatás adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300%-át, egyedülálló vagy egyedülélő esetén a 350%-át.

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg a támogatás, ha középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(3) A kérelemhez be kell csatolni

- a jövedelemigazolásokat,

- középfokú tanulmányokat folytató gyermek vagy fiatal felnőtt vonatkozásában az oktatási intézmény igazolását a tanulói jogviszony fennállásáról.

(4) ²³ A települési támogatás összegét az önkormányzat az illetékes intézménynek utalja át a kiállított számla ellenében, melynek havi összege nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 50%-át.

(5) A települési támogatás egy tanévre szól azzal, hogy ha a kérelmet a tanév közben nyújtják be, akkor a jogosultság fennállása esetén a kérelem benyújtása hónapjának első napjától jogosult a kérelmező a támogatásra.

III. Fejezet

Rendkívüli települési támogatás

12. Temetési támogatás

14. §²⁴ (1)²⁵ Temetési támogatás címén települési támogatás állapítható meg annak a községben lakcímmel rendelkező kérelmezőnek, aki hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott és családjában az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 450 %-át, egyedül élő esetén a 550 %-át.

(2) A támogatás összege 50.000,- Ft.

(3) Amennyiben a temetés költségei a kérelmező családjának a létfenntartását súlyosan veszélyeztetik, a temetési támogatás összege elérheti annak teljes összegét.

(4) A temetési támogatás iránti kérelmet a temetés napjától számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyhez csatolni kell a temetés költségeiről a támogatást kérő nevére kiállított számla eredeti példányát, valamint a jövedelemigazolásokat.

(5) Amennyiben a temetésre kötelezett körülményei indokolttá teszik, a temetési támogatás a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetést igazoló számlákat bemutatni.

(6) Amennyiben a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségét a támogatásban részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

13. Krízistámogatás

15. § (1) Krízistámogatás címén – jövedelmi, vagyoni viszonyoktól függetlenül - adható települési támogatás az alábbi esetekben:

- elemi kár,

- két hetet meghaladó kórházi kezelés,

- nyugdíj, vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény

szerint folyósított ellátás igénylése esetén a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt,

- önhibáján kívül fizetésképtelen helyzetben levők esetében a közüzemi szolgáltatásból való kikapcsolás veszélyének fennállásakor

- átmenetileg nehéz helyzetbe került személyek élethelyzetének javítása érdekében.

(2) E §-ban meghatározott jogcímen a kérelmező részére legfeljebb 50.000,-Ft támogatás nyújtható.

(2a) ²⁶ E §-ban meghatározott jogcímen a kérelmező részére egy évben legfeljebb 3 alkalommal nyújtható támogatás.

(3) A támogatás nyújtásának feltételéül szabható a krízishelyzet folytán felmerült költségek hitelt érdemlő igazolása.

(4) ²⁷ A támogatás mértékéről egyedi elbírálás alapján történik döntés.

14. Eseti támogatás

16. § (1)²⁸ Eseti támogatás formájában rendkívüli települési támogatás állapítható meg tűzifa támogatás kivételével

a)²⁹ annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 350%-át, továbbá

b)³⁰ annak az egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének legfeljebb 400 %-a.

(2)³¹ Tűzifa támogatás megállapítható

a)³² annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 400%-át, továbbá

b)³³ annak az egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének legfeljebb 500 %-a.

(3) Nem állapítható meg eseti támogatás annak a személynek, aki vagyonnal rendelkezik. A vagyon fogalmát, értékét az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján kell megállapítani.

(4) Az eseti támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként nyújtható.

(5) Egy naptári éven belül – e rendelet hatályba lépése évének kivételével - az egy háztartásban élő személyek részére együttesen legfeljebb 4 alkalommal nyújtható eseti támogatás címén települési támogatás a tűzifa támogatás kivétel, ahol évente maximum 3 alkalommal adható támogatás. E rendelet hatályba lépése évében a települési támogatás címén legfeljebb 3 alkalommal kapható támogatás, tűzifa esetében 2 alkalommal.

(6) Az előzetesen kifizetett eseti támogatás megállapítása esetén utólagos elszámolási kötelezettség keletkezik számla becsatolása formájában a kifizetéstől számított 15 napon belül. A céltól eltérő felhasználás esetén a támogatásban részesített rosszhiszeműnek minősül és a támogatás visszafizetésére kötelezhető, illetve az adott évben ilyen jogcímen nem nyújthat be támogatás iránti kérelmet.

(7) Eseti támogatás az alábbi jogcímeken nyújtható:

a) gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz vásárlásra,

b) tanköteles korú gyermek, illetve középfokú- vagy felsőfokú tanulmányokat nappali

tagozaton folytató fiatal részére tanszerek-, tankönyvek megvásárlására, illetve osztálykirándulás, táborozás költségeire,

c) tűzifa vásárlására,

d) gyermek-szülő gyámhatósági vagy bírósági határozaton alapuló kapcsolattartás

útiköltségeihez való hozzájáruláshoz,

e) gyermek fogadásának előkészítéséhez nyújtott támogatás,

f) pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában.

17. § (1) Eseti támogatás nyújtható a 16. § (7) bekezdés a) pontjára tekintettel egyszeri nagyobb kiadást jelentő gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz vásárlására.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

- a patika vagy a gyógyászati segédeszközt árusító üzlet által kiállított igazolást a gyógyszer, illetve a gyógyászati segédeszköz áráról,

- jövedelemigazolásokat.

(3) A támogatás mértéke legfeljebb az igazoláson szereplő összegig terjedhet.

18. § (1) A 16. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt nyújthatja be.

(2)³⁴ A támogatás iránti kérelemhez csatolandó iratok:

- jövedelemigazolások,

- közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul - ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást - az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról

- névre szóló számla vagy az előzetes árajánlat a vásárolt tanszerről, tankönyvről

- kirándulás, vagy táborozás költségeiről az oktatási intézmény által kiállított igazolás.

(3) A támogatás összege

- tanszer esetében legalább 2.000,-Ft,

- tankönyv esetében legalább 5.000,-Ft,

- osztálykirándulás, táborozás esetén az iskola által kimutatott költségek legfeljebb

50%-a.

19. § (1) Tűzifa vásárlása jogcímén kérhető támogatás esetén a kérelemhez csatolandó:

- a jövedelemigazolások.

(2) ³⁵ A támogatás természetbeni formában állapítható meg. A támogatás mértéke háztartásonként legfeljebb 3 erdei m³ fa.

20. § (1)³⁶ A 16. § (7) bekezdés d) pont szerint nyújtandó támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell

- a kapcsolattartás szabályozását tartalmazó végleges hatósági, vagy jogerős bírósági határozat másolatát.

(2) A támogatás összege a kapcsolattartás lehetővé tevő legrövidebb útvonalon a tömegközlekedési eszközre vonatkozó mindenkor hatályos díjszabásnak megfelelő összeg.

(3) A támogatásról a jogosult a kapcsolattartást követő 15 napon belül számla bemutatásával köteles elszámolni.

21. § (1) A gyermek fogadásának előkészítése jogcímén igényelhető támogatás gyermek születése, illetve családba való visszakerülése esetében.

(2) A kérelemhez csatolandó iratok:

- a szülés várható időpontjának igazolása,

- gyermek családba való visszakerülését igazoló bírósági vagy hatósági határozat.

(3) ³⁷ A támogatás összege legfeljebb a szociális vetítési alap összege lehet.

(4) A támogatásról a gyermek megszületését, illetve családba való visszakerülését követő 30 napon belül a jogosult nevére szóló számlával kell elszámolni.

22. § (1) Települési támogatás pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható a 15. §-ban felsorolt esetekben.

(2) A kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 72.000.- forint lehet.

(3) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről.

(4) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is. A kölcsön visszafizetését a kifizetést követő harmadik hónap első napjától számított legfeljebb 12 hónap alatt kell a kérelmezőnek havi részletekben visszafizetni.

(5) Nem részesíthető kamatmentes kölcsönben, aki önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe, vagy rendelkezik olyan vagyonnal, amellyel a válsághelyzetet megoldja, vagy a korábban igényelt szociális kamatmentes kölcsönt nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

22/A. §³⁸

Év végi támogatás

(1) ³⁹ A Polgármester az önkormányzat éves költségvetésének függvényében a karácsonyi ünnepek előtt, a téli időszak többletkiadásaira vonatkozóan pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátást állapíthat meg a 18 év alatti gyermekek törvényes képviselői részére, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 1200 %-át. A támogatás összege legfeljebb 5.000,- Ft értékű utalvány vagy készpénz.

(2) ⁴⁰ A Polgármester az önkormányzat éves költségvetésének függvényében a karácsonyi ünnepek előtt, a téli időszak többletkiadásaira vonatkozóan pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátást állapíthat meg a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő azon személy részére, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 1200 %-át, valamint a 65. életévét betöltött azon személy részére, aki jövedelemmel nem rendelkezik. A támogatás összege legfeljebb 7.000,- Ft értékű utalvány vagy készpénz.

(3) ⁴¹ A Polgármester az önkormányzat éves költségvetésének függvényében a karácsonyi ünnepek előtt, a téli időszak többletkiadásaira vonatkozóan pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátást állapíthat meg azon 65 év feletti egyedül élő személy részére, akinek jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 1200 %-át. A támogatás összege legfeljebb 70.000,- Ft értékű természetbeni juttatás.

22/B. §⁴² (1) Újszülöttek egyszeri támogatására jogosult az a gyermekét saját háztartásában nevelő szülő, aki gyermeke megszületésekor Ikrényben bejelentett lakóhellyel, ennek hiányában ikrényi tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen Ikrény település közigazgatási területén él.

(2)⁴³ A rendkívüli települési támogatás pénzbeli ellátásként nyújtható, melynek összege gyermekenként 50.000,-Ft.

(3)⁴⁴ A jogosultság megállapításának feltétele a születés tényének születési anyakönyvi kivonattal történő igazolása, a szülő és az újszülött lakcímkártyája másolatának becsatolása, valamint, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 1200 %-át nem haladja meg.

IV. Fejezet

Természetbeni ellátások

15. Köztemetés

23. § A köztemetésre az Szt. szabályai alkalmazandók azzal, hogy az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem éri el:

a)⁴⁵ családban élők esetébena szociális vetítési alap összegének 250 %-át, vagy

b)⁴⁶ egyedül élő vagy egyedülálló esetében a szociális vetítési alap összegének 300 %-át.

HARMADIK RÉSZ

Szociális alapszolgáltatások

V. Fejezet

A szociális alapellátásokra vonatkozó általános szabályok

24. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

(2) Az ellátás megszüntetéséről a polgármester dönt, és döntéséről értesíti a kérelmezőt. Döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fordulni.

VI. Fejezet

Egyes szociális alapszolgáltatások

16. Étkeztetés

25. § (1) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít a szociálisan rászorultaknak.

(2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy,

a) aki hajléktalan, vagy

b) aki 65 év feletti, vagy

c) akinek korától függetlenül egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége indokolja az ellátás igénybevételét.

(3) Az étkeztetés történhet

a) helyben fogyasztással

b) a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással

c) a jogosult általi elvitellel.

(4) A szociális étkeztetést az önkormányzat a saját konyhája útján, vagy szolgáltatóval kötött megbízási szerződés által biztosítja.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti állapot fennállását háziorvosi vagy szakorvosi igazolással kell bizonyítania kérelmezőnek.

(6) A (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti jogosultsági feltétel fennállását évente felül kell vizsgálni.

(7)⁴⁷ Az étkeztetésért az ellátásra jogosultak havi jövedelmük - kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelem - alapján az intézményi térítési díj alábbi összegét kötelesek megtéríteni:

Jövedelem	Fizetendő térítési díj (%)
a szociális vetítési alap 100%-ig	- (térítésmentes)
a szociális vetítési alap 110%-ig	*10%*
a szociális vetítési alap120%-ig	*20%*
a szociális vetítési alap 130%-ig	*30%*
a szociális vetítési alap 140%-ig	*40%*
a szociális vetítési alap150%-ig	*50%*
a szociális vetítési alap 160%-ig	*60%*
a szociális vetítési alap 170%-ig a szociális vetítési alap 180%-ig	*70%* *80%*
a szociális vetítési alap180%-a felett	90%

(8) Az intézményi térítési díjakról minden évben külön rendelet készül.

17. Házi segítségnyújtás

26. § (1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat az általa alkalmazott személy útján biztosítja.

(2) A házi segítségnyújtás körébe tartozó gondozási tevékenység körét az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 25. §.(3) bekezdése tartalmazza.

(3) A házi segítségnyújtás szolgáltatásra való jogosultság feltételeinek fennállását két évente felül kell vizsgálni.

(4)⁴⁸ A házi segítségnyújtásra jogosultnak nem kell térítési díjat fizetnie, ha a havi jövedelme - kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelem - nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250%-át.

(5)⁴⁹ Ha a házi segítésnyújtásra jogosult havi jövedelme - kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelem - meghaladja a szociális vetítési alap összegének 250%-át, a szolgáltatásért a jogosult térítési díjat köteles fizetni.

(6) A havi térítési díj az óradíj és az adott hónapban gondozásra fordított idő szorzata, amely nem haladhatja meg a gondozott, kiskorú gondozott esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmének 25%-át, illetve 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett az étkezés is biztosított.

(7) Házi segítségnyújtás esetében a gondozás óradíja: 200,- Ft.

(8) Étkezés biztosítása esetén az ebéd kihordásáért 30 perc kihordási idő számítható fel.

18. Családsegítés

27. § (1) A családsegítő szolgáltatás a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz.

(2)⁵⁰ Az önkormányzat a családsegítést a Rábca Menti Szociális Szolgáltató Ház által - az Sztv. 64. § (4) – (5) bekezdése szerinti általános jellegű segítő szolgáltatások nyújtásával biztosítja.

(3) A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

19. Gyermekjóléti alapellátások

Gyermekjóléti szolgáltatás

27/A. §⁵¹ (1)⁵² A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Rábca Menti Szociális Szolgáltató Házon keresztül biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár - gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családsegítő munkatársnál lehet.

(3) Az ellátás biztosítását a családsegítő munkatárs intézkedése alapozza meg.

(4) A gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében

a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

c) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése,

d) a szabadidős programok szervezése,

e) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:

a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,

b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,

c) az a) pontban, valamint a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,

d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.

20. Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás

27/B. §⁵³ Az óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

21. Térítési díj

27/C. §⁵⁴ (1) Az óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetés intézményi térítési díj mértékét évente külön rendelet szabályozza.

22. Idősek nappali ellátása

27/D. §⁵⁵ (1) Az önkormányzat az idősek nappali ellátása szolgáltatást a Rábca Menti Községek Önkormányzatainak Család- és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Rábca Menti Szociális Szolgáltató Ház keretén belül látja el.

(2) Az ellátás igénybe vételének feltételeit a Rábca Menti Szociális Szolgáltató Ház szakmai programja tartalmazza.

(3) A szolgáltatásért fizetendő térítési díjat Abda Község Önkormányzata Képviselő-testületének a mindenkor hatályos intézményi térítési díjakról szóló önkormányzati rendelete határozza meg.

23. Gyermekétkeztetés

27/E. §⁵⁶ (1) Ikrény Község Önkormányzata a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott gyermekétkeztetési szolgáltatást biztosítja.

(2) Az Önkormányzat által biztosított gyermekétkeztetés helyi formái:

a) intézményi gyermekétkeztetés

b) szünidei gyermekétkeztetés

(3) Az óvodai és általános iskolai intézményi gyermekétkeztetést és szünidei gyermekétkeztetést az Önkormányzat a RÁBAKÉSZ Kft. (9027 Győr, Martin u. 1.) által vásárolt szolgáltatás keretében biztosítja.

(4) Az intézményi gyermekétkeztetés iránti igényeket az általános iskola, illetve az óvoda intézményvezetőjének kell jelezni.

(5) Az Önkormányzat az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetés a Gyvt. 21/B §-a szerint biztosítja, további kedvezményeket, mentességeket nem állapít meg.

(6) Az Önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az ikrényi⁵⁷ lakóhellyel, vagy amennyiben életvitelszerűen tartózkodási helyén lakik, tartózkodási hellyel rendelkező hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére biztosítja a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott

a) őszi, téli és tavaszi tanítási szünet időtartama alatt,

b) nyári tanítási szünet időtartama alatt legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon,

c) az a) és b) pontok időtartamára eső az óvoda zárva tartásának időtartama alatti munkanapokon.

(7)⁵⁸ A szünidei gyermekétkeztetés iránti igényeket a szülő vagy más törvényes képviselő az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújthatja be az Önkormányzathoz írásban, vagy elektronikusan a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott módon.

(8) A szünidei gyermekétkeztetés iránti igényeket a jegyző bírálja el.

(9) Ha az intézményi vagy szünidei gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a kötelezett az intézmény vezetőjénél bejelenti

a) a távolmaradást és annak várható időtartamát, valamint

b) a távolmaradásra okot adó körülmény megszűnését és azt, hogy a gyermek mikor veszi igénybe újból a gyermekétkeztetést.

(10) Amennyiben kötelezett a (9) bekezdés a) pontja szerinti bejelentést 09.30 óráig megteszi, a bejelentést követő naptól a távolmaradás idejére mentesül az intézményi gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj fizetésének kötelezettsége alól.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ikrény község Önkormányzata képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályairól szóló 8/2011. (IV.27.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 14/2011. (VIII.31.), a 4/2012. (II.22.) és a 12/2013. (XII.11.) önkormányzati rendeletei.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt.-ben foglaltak az irányadóak.

1. melléklet⁵⁹

Települési támogatás iránti

kérelem

Kérem részemre

lakhatási támogatást,

ápolási támogatást,

gyógyszertámogatást,

gyermekintézményi térítési díj támogatást

(a megfelelő aláhúzandó)

megállapítani szíveskedjenek, az alábbi adatok, igazolások alapján.

A települési támogatást kérelmező személyes adatai:

a) Név:............................................................. Születési név:......................................................

b) Szül.hely, idő:........................................... Anyja neve:............................................................

c) Családi állapota :................................... Állampolgársága/jogállása: magyar--bevándorolt--menekült

e) Társadalombiztosítási Azonosítási Jel :...............................................................

f) Lakóhelye:.................................................................................................................................

g) Tartózkodási helye:...................................................................................................................

h) Munkahelye: ........................................... Havi jövedelme......................................................

I) Adóazonosító Jel (ápolási támogatás esetén):………………………………………………...

Kérelmező családjában/háztartásában élők felsorolása
Név és születési név	Anyja neve	Születési hely, idő	Rokoni kapcsolat	TAJ szám	Lakóhely	Tartózkodási hely

……………….……….., 20……......év.......................hó..................nap

……………................................................

aláírás

Jövedelemnyilatkozat a becsatolt jövedelemigazolások alapján

A jövedelem típusa	Kérelmező		Házastárs, élettárs	Gyermek(ek)	A kérelmezővel közös háztartásban élő egyéb személy jövedelme	Összesen (Ft)
		havi jövedelme (Ft)
Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem
Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem
Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szocális ellátások
Táppénz és gyermekgondozási támogatások (pl. családi pótlék, kapott tartásdíj, árvaellátás, GYES, GYED, GYET)
Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások
Egyéb jövedelem: …………………………….
A család havi nettó jövedelme összesen:

Egy főre/fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem: …............................,-Ft/hó (ügyintéző tölti ki)

……………………, 20.......... év ...................hó................nap

……………………................................

aláírás

Vagyonnyilatkozat

(lakhatási támogatás kérelmezése esetén kell kitölteni)

A kérelmező/család/háztartásban élők vagyona

A. Ingatlanok

1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község ................... út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év