Szügy Község Önkormányzatának képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatról a következő rendeletet alkotja.​

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hivatalos megnevezés

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szügy Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 2699 Szügy, Rákóczi út 99-101.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Szügy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Szügyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Hivatal).

(5) A Hivatal székhelye: 2699 Szügy, Rákóczi út 99-101.

Jelképek

2.§ Az Önkormányzat jelképei a címer, a zászló és a pecsét. A jelképek leírását az 1. számú melléklet tartalmazza. A jelképekről és azok használati rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

3.§ Az Önkormányzat, a polgármester és a Közös Hivatal, bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában a község címerét ábrázoló bélyegző is használható. Az Önkormányzat bélyegzőinek lenyomatait az 1. számú függelék tartalmazza.

A „Szügy Község Díszpolgára” cím

4. § (1)  Szügy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a "Szügy Község Díszpolgára" elismerő címet alapítja, amely annak a magyar, vagy külföldi állampolgárnak adományozható, aki a községben az utókor számára példaértékű cselekedetet hajtott végre, támogatásával és tevékenységével jelentősen segítette a község fejlődését.

(2) A "Szügy Község Díszpolgára" elismerő cím erkölcsi jellegű, tulajdonosa a község tiszteletét és megbecsülését élvezi, ezért

- a községi ünnepségekre meghívót kap,

- a községet képviselő delegációba felkérést kaphat,

- az ünnepi testületi ülésekre tanácskozási joggal meghívót kap.

(3) Az elismerő cím tárgyi megjelenítése a község címerével és „Szügy Község Díszpolgára” felirattal ellátott emlékplakettből, a község címerével ellátott oklevélből és 100.000 Ft pénzjutalomból áll. Az emlékplakett 100 mm x 120 mm x 2 mm vastagságú bronzlap.

(4) A díszpolgári címből évente egy adományozható.

(5) A kitüntetés a Falunapon kerülhet átadásra. Kivételes esetben pl. születésnap, vagy nyugállományba vonulás alkalmával is adományozható.

(6) A kitüntetés adományozására javaslatot tehetnek:

- a Képviselő-testület tagjai,

- a bizottságok nem képviselő tagjai,

- hivatalosan bejegyzett politikai és társadalmi szervek községi szervezetei,

- önkormányzati intézmények.

(7) A mandátumát töltő települési képviselőt a címre javasolni nem lehet.

(8) A javaslatokat az adományozást megelőzően legalább egy hónappal kell a Képviselő-testületnek címezve a polgármesterhez benyújtani.

(9) A címre javasolt személy munkásságát hitelt érdemlően kell bemutatni.

(10) A cím odaítéléséről a Képviselő-testület dönt. A határozathozatalhoz minősített többség szükséges.

(11) Ha a kitüntetett személy a címre érdemtelenné válik, azt indoklás alapján a Képviselő-testület visszavonhatja.

(12) A visszavonást kezdeményezhetik azon személyek és szervek, akik (amelyek) a kitüntetésre javaslatot tehetnek.

(13) Akit a bíróság szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt elitélt, vagy a közügyek gyakorlásától eltiltott, az a címet elveszti.

(14) A címről, a visszavonásáról, az elvesztéséről hozott képviselő-testületi határozatokat a helyben szokásos módon kell közzétenni.

„Szügy községért” kitüntetés

5.§ (1) Szügy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete „Szügy községért” helyi kitüntetést alapít.

(2) A kitüntetés tárgyi megjelenítése a község címerével és „Szügy községért” felirattal ellátott emléklap. A kitüntetéssel 20.000 Ft pénzjutalom jár.

(3) A kitüntetésből évente legfeljebb 3 db adományozható.

(4) A kitüntetés adományozására javaslatot tehetnek:

- a Képviselő-testület tagjai,

- a bizottságok nem képviselő tagjai,

- hivatalosan bejegyzett politikai és társadalmi szervek községi szervezetei.

(5) Kitüntetésre javasolható az a személy, aki tevékenységével, alkotásával, szervező munkájával olyan eredményt ér el, amely a község életében fontos és kiemelkedő, eredményeivel a község számára jó hírnevet szerez, a község szolgálatában folytatott hosszú ideje tartó eredményes munkája után nyugállományba vonul.

(6) A javaslatokat az adományozást megelőzően legalább egy hónappal kell a Képviselő-testületnek címezve a polgármesterhez benyújtani a kitüntetésre javasolt személy munkásságának leírásával együtt.

(7) A kitüntetést a képviselő-testület döntése alapján a Falunapon kell átadni.

Önkormányzati feladat- és hatáskörök

6.§ (1) Az Önkormányzat a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével a törvényben meghatározott kötelező feladat- és hatáskörök mellett saját elhatározása alapján önként is vállalhat önkormányzati feladatokat, amennyiben a kötelezően ellátandó feladatok ellátását ez nem veszélyezteti, a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak, finanszírozása a saját bevételek vagy az erre a célra biztosított külön források terhére biztosított, és a feladatot jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

(2) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az önként vállalt önkormányzati feladatok felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester (alpolgármester) vagy az erre felkért külön bizottság.

Az előkészítő eljárás eredményét összegző képviselő-testület elé terjesztendő előterjesztés tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és végrehajtásának anyagi, személyi és technikai részletes feltételeit.

(4) Az Önkormányzat átmenetileg szabad vagy felesleges kapacitásainak kihasználásával elsősorban vagyonfenntartási feladatok körében, de szükség szerint más, nem önkormányzati feladatok körében egyéb vállalkozás jellegű feladatokat is felvállalhat. 

Hatáskörök átruházása

7.§ (1) A Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak a Möt. 42.§-ban meghatározottak, amelyekben kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(2) A Képviselő-testület az átruházható feladat- és hatásköreit önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre vagy a társulásra átruházhatja. Az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.

(3) Az átruházott hatásköröket a 2. számú függelék tartalmazza.

II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

8.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A tagok névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A polgármester a Möt. 66.§-a alapján tagja a Képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.

Az alakuló ülés

9.§ (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a  választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

10.§ (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

(2) Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

11 .§ A képviselő-testület az alakuló ülésen, de legkésőbb az azt követő ülésen felülvizsgálja Szervezeti és Működési Szabályzatát, a polgármester előterjesztése alapján, alpolgármestert és bizottsági tagokat választ, és meghatározza tiszteletdíjukat.

A képviselő-testület működése

12.§ (1) A képviselő-testület éves munkaterve alapján, szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.

(2) A képviselő-testület augusztus hónapban munkaterv szerinti rendes ülést nem tart.

(3) A munkaterv javaslat összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a képviselőktől,

b) a képviselő-testület bizottságától,

c) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,

d) a jegyzőtől,

e) az önkormányzat intézményeinek vezetőitől

(4) A polgármester a munkaterv javaslat az előterjesztésében a beérkezett, figyelembe nem vett javaslatokról is tájékoztatja a képviselő-testületet.

13. § (1) A munkaterv tervezetét a polgármester legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15-ig a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját, napirendjét,

b) az előterjesztő, közreműködő megjelölését.

14 .§ A képviselő-testület ülését az ülés helyének, kezdési időpontjának, az egyes napirendek tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívó hirdetőtáblán történő kifüggesztésével és a község honlapján történő közzétételével tájékoztatni kell a lakosságot.

15.§ A települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indokot is tartalmazó indítványára a képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.

16 .§ (1) A képviselők és meghívottak legalább 5 nappal az ülés időpontja előtt megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit.

(2) Rendkívüli esetben a Képviselő-testület rövid úton (pl. telefon) is összehívható.

(3) A Képviselő-testület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők.

Írásban kell előterjeszteni:

a) a minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot,

b) a költségvetési javaslatot,

c) a zárszámadási javaslatot,

d) a rendelettervezetet,

e) a közbeszerzéssel kapcsolatos javaslatot,

f) szabályzatokat,

g) az egy millió forintot meghaladó értékű beruházásra tett ajánlatot,

17.§ A Képviselő-testület ülésére – a képviselő-testület tagjain kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt

b) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,

c) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) akinek a jelenléte a napirend alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.

18. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A Képviselő-testület ülését vezető személy:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők személyére,

c) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát,

d) napirend előtt tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről.

(4) A Képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévő képviselő és meghívott aláír.

(5) A Képviselő-testület határozatképtelensége vagy az ülés megszakadása esetén a képviselő-testület ülését ugyanazon napirendek tekintetében 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(6) A Képviselő-testület a szavazati arányok rögzítésével, számozás nélküli ügyrendi döntést hoz:

a) a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők személyéről,

b) a napirendről, a napirend elnapolásáról, a napirendben nem szereplő új napirend felvételéről, több napirend összevontan történő tárgyalásáról, a napirendek tárgyalási sorrendjének módosításáról,

c) zárt ülés elrendeléséről,

d) titkos szavazás elrendeléséről,

e) az érintett képviselő kizárásáról

f) a napirend előtti beszámoló tudomásulvételéről,

g) képviselői felvilágosítás kérésre, valamint kérdésre adott válasz elfogadásáról,

h) ) napirend tárgyalásának lezárásáról, a hozzászólások időtartamának korlátozásáról.

19. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában: rendeleti javaslatok, határozati javaslatok, beszámolók, tájékoztatók, önálló képviselői indítvány, felvilágosítás kérés, kérdés.

(2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben foglalt sorrendtől el lehet térni.

20. § (1) A Képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

a) polgármester

b) jegyző

c) képviselő-testület tagja

d) képviselő-testület bizottsága

e) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke

f) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.

(2) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak a bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő-testület elé. A bizottság véleményéről a bizottság elnöke a napirend tárgyalásakor szóbeli tájékoztatást ad.

21. § Az önkormányzati képviselő a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt terjeszthet elő. Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél a rendes ülés napját megelőzően legalább öt nappal írásban kell beterjeszteni.

22. § (1) Az előterjesztés két részből áll:

a) Első rész:

aa) a tárgy meghatározása, a képviselő-testületi ülés időpontjának meghatározása,

ab) előzmények, a döntés szempontjából meghatározó tények, ismertek ismertetése, a témakör ismételt napirendre tűzése esetén a korábbi döntés, annak eredménye, a döntés szempontjából meghatározó új körülmények, információk ismertetése,

ac) az előkészítés során felmerült vélemények, alternatívák,

b) Második rész:

ba) határozati javaslat,

bb) a végrehajtásért felelős személy megnevezése,

bc) a határidő megjelölése.

bd) az előterjesztés készítésének időpontja, a készítő megnevezése, aláírása.

(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítést az előterjesztő akkor tehet, ha az új információt tartalmaz.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, figyelembe véve a napirend tárgyalása során elhangzott véleményeket, javaslatokat, kiegészítéseket, a napirend tárgyalásának lezárásáig megváltoztathatja, visszavonhatja.

23. § (1) Minden napirendről és előterjesztésről külön-külön kell tárgyalást nyitni.

(2) A képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak a napirendhez való hozzászólási és kérdésfeltevési szándékukat kézfeltartással jelzik. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, miután a polgármester a felszólalás lehetőségét megadta.

(3) A polgármester először az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések feltételére ad lehetőséget. Az előterjesztő válaszadását követően kerülhet sor a vélemények és módosító indítványok megtételére.

(4) A polgármester a napirend tárgyalása során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a tárgyalás során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

(5) Azt a felszólalót, aki napirendtől eltér, a polgármester figyelmezteti, hogy térjen a napirend tárgyára, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót. Az a felszólaló, akitől a napirendtől való eltérés miatt a polgármester a szót megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(6) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, ha a napirend tárgyalása során, illetve a döntési javaslat tekintetében jogszabálysértést észlel. A jelzést a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7) A tárgyalás lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

24.§ (1) Amennyiben a napirendhez több felszólalás nincs, a polgármester a napirend tárgyalását lezárja, a tárgyalás során elhangzottakat összefoglalja, a javaslatokat logikai sorrendben szavazásra bocsátja, majd megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a döntést.

(2) A polgármester először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot bocsátja szavazásra.

25. § (1) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról a polgármester dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.

(2) A polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a napirendben érintett személy – személyes érintettségre való tekintettel – 2 perc időtartamban hozzászólást tehessen.

26. § (1) A polgármester, illetve az ülés vezetője gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, mely során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi témától, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

b) rendre utasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít; valamint aki e rendeletnek a tanácskozás rendjére vagy a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi;

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához hatóság segítségét veheti igénybe;

(2) A c) és d) pontban felsorolt intézkedés a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazható.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Amennyiben a rend nem áll helyre, a polgármester elhagyhatja az üléstermet, mellyel az ülés félbeszakad.

(5) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

27. § A Képviselő-testület döntései a határozat és a rendelet.

28. § A képviselő-testület ülésein a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

29. § (1) Titkos szavazás az Möt. 48.§ (4) bekezdésben meghatározott ügyekben tartható. A titkos szavazásról – önkormányzati képviselői indítványra - a képviselő-testület dönt.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság  ülésen jelen lévő tagjai bonyolítják le.

a) a jegyző segítséget nyújt a szavazólapok elkészítésében,

b) a szavazólapot az önkormányzat körbélyegzőjével kell ellátni,

c) a Bizottság minden képviselő részére átadja a szavazólapot és a borítékot,

d) a szavazólap kitöltéséhez külön helyiséget kell biztosítani

e) a Bizottság a képviselők előtt lezárja az üres urnát,

f) a kitöltött szavazólapot, borítékba helyezve, a bizottság előtt kell az urnába dobni.

(3) A Képviselők szavazását követően az Ügyrendi Bizottság az urnát felnyitja és megszámolja a szavazatokat.

(4) Az Ügyrendi  Bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel a szavazás eredményét.

(5) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell:

            a) a szavazók számát

            b) az urnában talált szavazólapok számát,

            c) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát

            d) a jelöltre/jelöltekre leadott szavazatok számát,

            e) a szavazás eredményét

(5) A polgármester kihirdeti a Képviselő-testület döntését.

30. § (1) A Képviselő-testület a képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazás tart. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Möt. 48.§ (3) bekezdésében írt esetekben és ügyrendi kérdésben.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.

31. § (1) Ha a települési képviselő, aki a Möt. 49.§ (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, bármely másik képviselő indítványozhatja a kizárását.

(2) A kizárt képviselő köteles a képviselő-testület döntésének eleget tenni.

32. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén felvilágosítást kérhet, kérdést intézhet a képviselő-testület bizottságához, a bizottság elnökéhez, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, és a jegyzőhöz

(2) A felvilágosítás kérést és kérdést szóban és írásban lehet előterjeszteni. A szóban előterjesztett felvilágosítás kérés vagy kérdés legfeljebb 2 percben történhet. Az írásban benyújtott kérést a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(3) Amennyiben a felvilágosítás kérés és kérdés benyújtására a Képviselő-testület ülését megelőzően legalább öt nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell. A válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő legfeljebb 2 percben kifejtett véleménye vagy nyilatkozata után a Képviselő-testület dönt. Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről.

(4) A képviselő-testület ülésén előterjesztett felvilágosítás kérésre és kérdésre lehetőleg a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb harminc napon belül írásban választ kell adni. A választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. Az ülésen kívül adott válasz elfogadásáról a képviselő a következő ülésen nyilatkozik.

33. § Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) képviselő-testület tagja;

b) képviselő-testület bizottsága;

c) jegyző;

d) települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.

34.§ (1) A rendelet-tervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(2) A rendelet-tervezet szövegét a jegyző szerkeszti.

35. § (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet tervezetét és indokolását (továbbiakban együtt: rendelet tervezet).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a fizetési kötelezettségekről

b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, a költségvetés végrehajtásáról

c) szervezet és intézmény alapításáról

d) helyi adókról

szóló rendelet tervezetet.

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet:

a) ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

b) ha azt magasabb rendű jogszabály vagy a kormányhivatal által előírt kötelező jogalkotási határidő betartása indokolja,

c) ha az egyeztetés Szügy Község Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

36. § (1) A társadalmi egyeztetés formái:

a) a rendelet tervezet képviselő-testület által történő tárgyalását megelőzően legalább 5 nappal Szügy Község Önkormányzat hivatalos honlapján való közzététel és a honlapon megadott elérhetőségeken keresztül biztosított véleményezés,

b) a polgármester és a jegyző által meghatározott -  a véleményezésbe bevont -személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleménykérés.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott egyeztetési formákon kívül más – különösen indokolt esetben, szükség esetén - formákat is igénybe vehet az egyeztetés, véleményeztetés céljára.

(3) A honlapon közzétett elektronikus levélcímen vagy írásban bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett rendelet tervezetről. A névtelenül érkezett véleményeket nem kell figyelembe venni. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint a véleményezéssel járó adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni.

(4) A rendelet tervezet tárgyalásakor a beérkezett véleményekről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

37. § (1) A rendeletet a Szügyi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendelet kihirdetésének napja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja. A rendeletet tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.

(2) A rendeletet az önkormányzat hivatalos honlapján – www.szugy.hu - is közzé kell tenni.

(3) A rendeletet a negyedévente megjelenő önkormányzati újságban is közzé kell tenni.

38. § (1) A rendeletek közzététele során a lakosság véleménynyilvánítására, észrevételinek megtételére lehetőséget kell biztosítani a honlapon közzétett elérhetőségek útján.

(2) A kihirdetett és hatályos önkormányzati rendelettel kapcsolatosan véleményt, észrevételt bárki tehet, a beérkező véleményeket az önkormányzati rendelet utólagos hatásvizsgálata, esetleges módosítása során figyelembe kell venni.

39.§ (1) A Képviselő-testület határozatának megjelölése magában foglalja a képviselő-testület megnevezését, a határozat számát arab számmal, a határozathozatal évét, zárójelben meghozatalának hónapját és napját, továbbá a „határozata” kifejezést.

(2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek, érintetteknek.

40. § (1) A Képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat a Möt. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott kérdésekben. A Möt. 46.§ (2) c) pontban foglalt témák tekintetében zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására dönt.

(2) A zárt ülésre a Möt. 46- § (3) bekezdésében meghatározott személyeken túl kötelező az érintett meghívása:

a) összeférhetetlenségi, méltatlansági,

b) fegyelmi eljárás megindítása, büntetés kiszabása

c) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

d) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása - ügyek tárgyalásakor.

(3) A zárt ülésen elhangzottakról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek készítésére vonatkozó szabályok alkalmazásával.

(4) A zárt ülésen hozott döntésekről az érintetteket és a végrehajtásért felelősöket a határozat megküldésével értesíteni kell.

41. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző mellett a jelen lévő képviselők közül a Képviselő-testület által az adott ülésre vonatkozóan választott két fő képviselő, mint jegyzőkönyv hitelesítő ír alá.

(2) A jegyzőkönyvben a felszólalások lényege kerül rögzítésre. A felszólaló előzetes kérésére a felszólalása a jegyzőkönyvbe szó szerint kerül rögzítésre.

(3) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a döntésre feltett javaslat pontos tartalmát.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztéseket, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet, és az egyéb írásos indítványokat.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Közös Hivatal kezeli. A Közös Hivatal gondoskodik a jegyzőkönyvek és mellékleteik, valamint a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott, kihirdetett rendeletet évek szerint rendezett őrzéséről.

(5) A jegyzőkönyveket, a rendeleteket, és a határozatokat elektronikus formában, számítógépen is nyilván kell tartani, évek szerinti bontásban.

(6) Az állampolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyvbe és mellékleteikbe a Közös Hivatalban, előzetesen egyeztetett időpontban tekinthetnek bele.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

42. § (1) A képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság.

(2) A bizottság főbb feladatait és hatáskörét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság személyi összetételét az 1. számú függelék tartalmazza.

43. § A képviselő-testület eseti feladatai ellátására, meghatározott időre, vagy a feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

44. § A bizottság összetételére – tagjaira és elnökére – a polgármester tesz javaslatot.

45. § (1) Egy képviselő egyidejűleg egy állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.

(2) A bizottság nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét az 1. számú függelék tartalmazza.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak a bizottság működésével összefüggő jogai és kötelezettségei azonosak.

46.§ (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott bizottsági tag hívja össze és vezeti az ülést, valamint képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság ülésein bármely képviselő tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A bizottság üléseire a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok vonatkoznak.

47.§ (1) A bizottság működésére, határozatképességére, a határozathozatalra, a döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárásra, az előterjesztésre, a jegyzőkönyv tartalmára és a zárt ülés tartására, az ülés vezetésére és a rend fenntartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, vagy a bizottsági tag napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvet az elnök mellett a jelen lévő tagok közül a bizottság által az adott ülésre vonatkozóan választott egy tag ír alá.

48. § A bizottság működésének szakmai, technikai, ügyviteli, adminisztrációs feladatait, a döntések végrehajtását a Közös Hivatal látja el.

IV. fejezet

A NEMZETISÉGI  ÖNKORMÁNYZAT

49. § A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.

50. § (1) Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésén napirendre tűzni.

(2) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011 évi CLXXIX törvény (továbbiakban: Njt.) 81.§-ában meghatározott tárgykörökben önkormányzati döntést csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhat.

(3) A nemzetiségi önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott jogát az Njt. 83.§ (4) bekezdésében meghatározottak szerint gyakorolhatja.

(4) A Közös Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az Njt. 80. § (1) bekezdés a) – g) pontja szerint, az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A települési önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat számára helyiséghasználatot biztosít.

(5) A települési önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzattal, a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan az Njt. 80. § (2) bekezdése szerint és a (3) bekezdése szerinti tartalommal megállapodást köt. A megállapodás mindkét képviselőtestület jóváhagyását követően lép hatályba.

V. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ

51.§ (1) Szügy községben a polgármester a tisztségét főállásban látja el. A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Közös Hivatal közreműködésével látja el.

(4) A polgármester a Közös Hivatal irányításával, feladatinak és munkájának szervezésével, belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározásával kapcsolatos, a Möt-ben meghatározott hatásköreit Csesztve és Nógrádmarcal községek polgármestereinek egyetértésével gyakorolja.

(5) A polgármester törvényben meghatározott feladatain túli főbb feladatai:

a) a település fejlődésének elősegítése,

b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás,

c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

d) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása,

f) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása, kapcsolattartás,

h) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése,

i) dönt az éven belüli áthidaló hitel (munkabérelőleg) felvételéről, amely a jegyző ellenjegyzésével nyújtható be,

j) szerződést köt az éves költségvetés 1 %-ig terjedő vagyonügyletben, melyhez a képviselő-testület utólagos jóváhagyása szükséges,

k) maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselő-testület tulajdonosi képviseletét,

l) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,

m) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,

n) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

o) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása,

p) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,

        r)  véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

        s) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,

52. § A képviselő-testület a képviselők közül egy alpolgármestert választ.

53.§ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

54.§ (1) Az alpolgármester a polgármester általános helyettese, a polgármester irányításával látja el feladatát.

(2)Az alpolgármesterre a polgármester helyettesítése idején megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

55. (1) A jegyzőt a polgármester Csesztve és Nógrádmarcal községek polgármestereivel lakosságarányos többségi döntéssel nevezi ki.

(2) A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat Szügy település polgármestere gyakorolja.

56.§ A jegyző törvényben meghatározott feladatain túli főbb feladatai:

a) vezeti a Közös Hivatalt, elkészíti a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának, valamint mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos aktualizálásáról, szükség szerinti módosításáról,

b) elkészíti a Közös Hivatal működéséhez szükséges szabályzatokat,

c) elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását, a köztisztviselői teljesítménykövetelményeket és teljesítményértékelést, valamint a köztisztviselők minősítését,

d) saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét,

d) tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, jogszabály-változásokról,

e) előkészíti, törvényességi szempontból ellenőrzi a képviselő-testületi ülések előterjesztéseit, a rendelettervezeteket és a határozati javaslatokat,

f) a Képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvvezetői feladatok ellátásáról,

g) tájékoztatja a képviselő-testületet a Közös Hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

h) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és végrehajtásáról,

i) gondoskodik a Közös Hivatal dolgozóinak rendszeres képzéséről, továbbképzéséről,

j) felügyeli az önkormányzatok gazdálkodását és eljár a gazdálkodási szabályzat szerint.

(3) A polgármesterek egyetértése szükséges a Közös Hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

(4) A jegyzőt megilleti a jog, hogy a képviselő-testület ülésén a tárgyalt témákhoz hozzászóljon, felszólalásában elmondja a témával kapcsolatos véleményét, meglátását, kérdést tehet fel, és javaslatot tehet.

(5) A jegyző köteles jelzéssel élni a képviselő-testület törvénysértő döntési és intézkedései esetén. A törvénysértés észlelését a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

57. § (1) A jegyző helyettesítésére a polgármester Csesztve és Nógrádmarcal községek polgármestereivel lakosságarányos többségi döntéssel aljegyzőt nevez ki.  

(2) Az aljegyző feletti az egyéb munkáltatói jogokat Szügy település polgármestere gyakorolja.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA

58. § (1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Möt.) 84.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkört Csesztve Község Önkormányzatával és Nógrádmarcal Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Szügyi Közös Önkormányzati Hivatal  látja el.

(2) A Közös Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát,  munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a képviselő-testületek által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg.

(3) A Közös Hivatal éves létszámkeretéről, bértömegéről, és elemi költségvetéséről a képviselő-testületek költségvetési rendeletükben döntenek.

VII. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS ALAPJAI

59.§ (1) Az önkormányzat a Möt., valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, és a végrehajtási rendelet  rendelkezései szerint, költségvetési rendelet alapján gazdálkodik.

(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3)A Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül gazdasági programot, fejlesztési tervet készít a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra.

a)A programnak összhangban kell lenni:

aa) az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel,

bb)a helyi társadalmi  és gazdasági adottságokkal,

cc)a megyei területfejlesztési elképzelésekkel.

b)A program tartalmazza a:

ba) feladatok és célkitűzések meghatározását,

bb) az egyes közszolgáltatások biztosítását,

bc) az ellátás színvonalának javítására szolgáló fejlesztéseket.

(4)A jegyző jogszabályban meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni a belső kontrollrendszer működtetéséről, ezen belül a belső ellenőrzés működtetéséről, melynek keretében gondoskodni kell a fenntartott intézmények ellenőrzéséről is.

VIII. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK, KAPCSOLATTARTÁS

60.§ A Képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, a tájékoztatásra, vélemény-nyilvánításra:

a) a képviselő-testület évente egy alkalommal falugyűlés keretében tájékoztatót ad a szügyi lakosság részére az elmúlt időszak gazdálkodásáról, a költségvetésről, a vagyoni helyzetről, a célkitűzések megvalósulásáról, fejlesztésekről, tervekről, valamint a fontosabb önkormányzati témákról;

b) a képviselő-testület a Möt.. 54.§-a szerint közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson felmerült kérdésekre szóban, vagy szükség esetén 15 napon belül írásban válaszolni kell.

c) a falugyűlés és a közmeghallgatás összehívásakor, továbbá a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek értesítését illetően az e rendelet 14. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

61.§ A Képviselő-testület az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig  anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a településnek hírnevet szerző, vagy azt öregbítő személyek, szervezetek tevékenységét, és velük együttműködik.

62.§ A képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodáson alapuló együttműködések létrehozására törekszik. Együttműködési megállapodás kötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület döntése alapján a polgármester írja alá.

IX. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI

63.§ A Képviselő-testület egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre más önkormányzatok képviselő-testületeivel.

64.§ A társulás létrehozásáról írásos megállapodást kötnek, melynek jóváhagyásához a képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges.

65.§ A társulás létrehozására, a társulási megállapodás tartalmára, a társulás szervezetére és működésére a Möt. szabályait kell alkalmazni.

66.§ Szügy Község Önkormányzatának társulásait és a társulások feladatait a 3. számú függelék tartalmazza.

X. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

67.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat  Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 10/2014. (XII.17.)  számú rendelet.

                            Markó Antal                                               Sisa Sándorné dr.

                            polgármester                                                        jegyző