Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2016. (I.29.) rendelete
Zsámbék Város Képviselő-testületének 1/2016(I.29.) Önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2016. 01. 29- 2016. 09. 14Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2016. (I.29.) rendelete
Zsámbék Város Képviselő-testületének 1/2016(I.29.) Önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti Működési Szabályzatáról
2016-01-29-tól 2016-09-14-ig
ZSÁMBÉK VÁROS
KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK
1/2016.(I.29.)
SZÁMÚ
R E N D E L E T E
a Képviselő-testület és szervei
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI
SZABÁLYZATÁRÓL*
Zsámbék Város Képviselő-testületének
1/2016 (I.29.)
Önkormányzati R E N D E L E T E
a Képviselő-testület és szervei
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) Magyarország Alaptörvényének 32.cikk (1) d.) pontja, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43.§. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a - szervezeti és működési rendjéről (továbbiakban SZMSZ) - a következő rendeletet alkotja:
I.Fejezet
Általános rendelkezések
1.§.
(1)Zsámbék Város Önkormányzatának szervezetével és működésével, valamint szervezetrendszere kialakításával kapcsolatos szabályozását az Alaptörvényben, - annak keretei között – valamint a hatályos törvényekben leírt szabályokat e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell értelmezni.
2.§.
(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Zsámbék Város Önkormányzata (továbbiakban önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye és pontos címe: 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4
(3) Az Önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Zsámbék Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, és e rendelet szerint annak bizottsága, valamint a Polgármester és a Jegyző.
(4) A képviselő-testület tagjainak száma 9 fő: polgármester,. A képviselő-testület tagjainak felsorolását az SZMSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.
(5) Működési területe: Zsámbék Város közigazgatási területe
(6) A Képviselő-testület hivatalának neve: Zsámbéki Polgármesteri Hivatal.
3.§.
(1) Az Önkormányzat jelképei: címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
(3) A képviselő-testület szervei által használt bélyegzők leírásáról és lenyomatáról, használatáról belső szabályzat rendelkezik.
(4) A Polgármester, a Jegyző és a Hivatal bélyegzőjén a Magyar Köztársaság címerét kell használni.
4.§.
(1)Az Önkormányzat a helyi kitüntetések, elismerő címek alapítására és adományozásának feltételeire külön rendeletet alkot.
A képviselő-testület lakossági tájékoztatása
5.§.
(1) Az Önkormányzat hivatalos lapja a "Zsámbéki Polgár", melynek kiadásáról a Polgármester a Polgármesteri Hivatal bevonásával gondoskodik.
(2) A lap elsődlegesen:
a) polgármesteri interjú keretében tájékoztatást ad a Képviselő-testület döntéseiről, az önkormányzati rendeletekről,
b) egyéb önkormányzati és közigazgatási információkat közöl,
c) hírt ad/hat/ a Zsámbékon szervezett társadalmi eseményekről,
d) közölheti a képviselők, és az önkormányzati intézmények vezetőinek tájékoztató írásait,
e) önkormányzatot érintő közérdekű ügyekben helyt adhat lakossági észrevételeknek.
f.) az önkormányzat a hivatalos lapot havonta , térítésmentesen bocsátja a lakosság rendelkezésére.
6. §.
(1) Az Önkormányzat hivatalos weblapjai: www.zsambek.hu
(2) A honlap többek között
a.) tájékoztatást ad az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal munkájáról,
b.) a képviselő-testület döntéseiről,
c.) a képviselő-testület és bizottságai üléseivel kapcsolatos meghívókról, előterjesztésekről ,
d.) segíti a polgárok közigazgatási ügyintézését,
e.) biztosítja a jogszabályban meghatározott általános közzétételi lista adatainak megjelentetését.
(3) Az Önkormányzat és szervei közzétételt szolgáló felületei (honlapok, önkormányzati lap és egyéb kiadványok, video, hang- és képfelvételek) teljes terjedelmükben szerzői jogvédelem alatt állnak.
7.§
(1)A képviselő-testület hivatalos kiadványainak (újság, rendelet, jegyzőkönyv) egy-egy példányát el kell helyezni a helyi könyvtárban. (2072 Zsámbék Magyar utca 2.
8.§.
(1) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít a feladat- és hatáskörébe közvetlenül nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben, különösen, ha az ügy a településfejlesztéssel, üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatásokkal áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a véleménynyilvánítás, illetve a kezdeményezés előtt az érintett lakossági réteget, érdekképviseleti vagy társadalmi szervezetet is meg kell hallgatni.
(2) Önkormányzati döntést a Képviselő-testület, - annak felhatalmazása alapján:
a) bizottsága,
b) a polgármester
c) a jegyző
d) társulása,
e) illetőleg a helyi népszavazás hozhat.
9.§.
(1) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal, a kisebbségi önkormányzatokkal, a többcélú kistérségi társulással, valamint az önkéntes társulásokkal. Az együttműködés céljainak meghatározásakor, valamint az együttműködés tartalmának kialakításához mindenkor Zsámbék Város területfejlesztési céljainak, központi szerepének kialakításának, valamint a közszolgáltatások javításának szempontjait kell érvényesíteni.
(2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, akik arról rendszeresen tájékoztatják a Képviselő-testületet.
III. Fejezet
Az Önkormányzat feladata, hatásköre, átruházott hatáskörei, szervei.
10.§.
(1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait a képviselő-testület és szervei útján látja el.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügy átruházásáról kizárólag rendeleti formában dönthet.
(3) A képviselő-testület önkormányzati hatósági hatásköre gyakorlásának átruházásáról (az átruházás visszavonásáról) minősített szótöbbséggel dönt, s egyben meghatározza a hatáskör gyakorlásának személyi és tárgyi feltételeit és meghatározhatja a hatáskör gyakorlásának általános szempontjait is.
(4) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(5) A képviselő-testület jelen SZMSZ-ben a polgármesterre átruházott hatásköreit az SZMSZ 4 sz. melléklete, a bizottságokra átruházott hatásköreit az SZMSZ 5. és 6. sz. mellékletei tartalmazzák.
(6) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42.§-a tartalmazza.
(7) A hatáskör tekintetében a jelen SZMSZ-ben és az ágazati önkormányzati rendeletekben foglaltakat együttesen kell alkalmazni.
(8) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról a jegyző a Képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.
11.§.
(1)A képviselő-testület szervei:
-polgármester
-bizottságok
-jegyző
-társulás
-Polhármesteri Hivatal
12.§.
(1)Az önkormányzat kötelező feladatait a helyi önkormányzatokról szóló törvény, vagy az annak felhatalmazásával alkotott ágazati jogszabály határozza meg.
13.§.
(1)Az Önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladata ellátását a Mötv. 10. § (1) bekezdésben foglaltak szerint.
(2)A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyről a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az a megvalósításához szükséges költségvetési források fedezetbiztosításáról is állást foglal.
(3)Az önkormányzat önként vállalt feladatait az SZMSZ. 8. számú melléklet tartalmazza.
IV. Fejezet
A képviselő-testület ciklusprogramja
14.§.
(1) A képviselő-testület az egy-egy ciklusra vonatkozó – a polgármester által előzetesen egyeztetett és előterjesztett javaslat alapján – programjában (ciklusprogram vagy gazdasági program) meghatározza, hogy munkájában milyen célok, feladatok, fejlesztések megvalósítását tekinti kiemelt feladatának.
(2) A gazdasági programot a képviselő-testület az Mötv. 116.§ (1)-(5) alapján fogadja el vagy vizsgálja felül.
A képviselő-testület munkaterve
15.§.
(1) A Képviselő-testület – naptári évtől eltérő – éves munkaterv szerint dolgozik.
(2) Az éves munkatervet a polgármester megelőző év dec. 31. köteles a Képviselő-testület elé beterjeszteni. Első alkalommal a munkaterv a ciklusprogram tervezettel együtt kerül előterjesztésre.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a Képviselő-testület által meghatározott éves feladatokat és a végrehajtással összefüggő tennivalókat,
b) a jogszabály által kötelezően előirt napirendeket,
c) a Képviselő-testületi ülések várható ütemezését, a napirendek címét,
d) a közmeghallgatás időpontját,
(4) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni:
a) a települési képviselőktől,
b) a bizottságoktól,
c) az alpolgármestertől,
d) a jegyzőtől,
e) a kisebbségi önkormányzatok elnökeitől,
f) az önkormányzat intézményeitől.
(5) A jóváhagyott munkatervet közzé kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az internetes honlapon is.
A képviselő-testület ülései
16.§.
(1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A testület havonta- ülésezik. A Képviselő-testület az üléseit –a közmeghallgatást kivéve -, székhelyén tartja. A közmeghallgatás helyszínét a meghívó tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület nyilvános és zárt ülést tart.
17.§.
(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg, melyet az újonnan megválasztott polgármester hív össze. A meghívót, az ülést megelőző 3 nappal legkésőbb 15 óráig kell aláírni. Az alakuló ülést a polgármester nyitja meg, és vezeti.
(2) Az alakuló ülés első napirendi pontja: a Helyi Választási Iroda vezetőjének beszámolója a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.
(3) Az alakuló ülés második napirendi pontja A polgármester és a települési képviselők eskütétele.
(4) Az alakuló ülés harmadik napirendi pontja: Az alpolgármester(ek) megválasztása, és illetményük, vagy tiszteletdíjuk megállapítása.
(5) Az alakuló ülés negyedik napirendi pontja: A Bizottság(ok ) felállítása, tagjainak megválasztása, tiszteletdíjuk megállapítása.
18.§.
(1) A Képviselő-testület éves munkatervében meghatározottak alapján ülésezik.
(2) A Képviselő-testület munkaterv szerinti üléseit általában minden hónap utolsó csütörtökén tartja, amelytől indokolt esetben el lehet térni. Az eltérésről a Polgármester dönt.
(3) A Képviselő-testület rendes ülése általában 16 órától, a napirendi pontok megtárgyalásának idejéig, de legfeljebb 21 óráig tart. Az éppen tárgyalt napirend befejezését illetően az ülés idejének meghosszabbításáról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4)Az ülésre szóló meghívót, valamint az előterjesztéseket az ülést megelőző 5 nappal korábban kell elektronikus formában kézbesíteni.
19.§.
(1)A polgármester szükség esetén – a munkatervtől eltérően – rendkívüli ülést hívhat össze.
(2)Az Mötv. 44. §-ában foglaltak alapján a rendkívüli ülés indokolással ellátott indítványát az előterjesztéssel együtt kell a polgármesterhez benyújtani.
(3) A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány irányul, illetve amelyet a meghívó tartalmaz. Rendkívüli ülésen beszámoló nem tárgyalható, állampolgári bejelentés nem tehető.
(4) Rendkívüli ülésen rendelettervezet csak akkor tárgyalható, ha az megfelel e rendeletben szabályozott előterjesztés követelményeinek.
(5) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes ülés időpontjára is. Ez esetben a rendkívüli ülés előterjesztéseivel kezdődik az ülés.
(6) A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés kezdete előtt 48 órával kell aláírni, és a napirendi pontok előterjesztéseivel együtt elektronikus úton kell a szavazati joggal rendelkezők részére kézbesíteni. Ezzel párhuzamosan telefonos értesítést is kell küldeni a szavazati joggal rendelkezőknek. Az ülés időpontjáról, helyéről, a javasolt napirendi pontokról a város lakosságát a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közléssel értesíteni kell.
(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően - sürgős esetben - a képviselő-testület ülését telefonon, vagy bármely más módon is össze lehet hívni. Az értesítést az ülés megkezdése előtt legalább 6 órával kell a képviselő-testület tagjaihoz eljuttatni a sürgősség okának megjelölésével.
(8) A rendkívüli ülések esetében a meghívóra és az előterjesztésekre vonatkozó jelen SZMSZ-ben foglalt és további jogszabályi előírásokat lehetőség szerint alkalmazni kell.
Közmeghallgatás
20.§
(1)A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal testületi ülés keretében közmeghallgatást tart, melynek időpontját munkatervében határozza meg.
(2) A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, annak időpontja előtt legalább 15 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(3) A közmeghallgatás során biztosítani kell, hogy minden érdeklődő a véleményét szóban kifejthesse, vagy azt írásban előterjeszthesse.
(4) A közmeghallgatást követően az ott elhangzott közérdekű javaslatok vizsgálatának eredményéről az érdekelteket, indokolt esetben a lakosságot a polgármester köteles írásban tájékoztatni, erről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.
(5) Közmeghallgatáson egyedi ügyek csak abban az esetben hangozhatnak el, amennyiben azok közérdekű tartalommal is bírnak.
(6)A közmeghallgatás levezetésére, a hozzászólások rendjére és időtartamára a rendes képviselő testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(7) A Polgármester, amennyiben úgy tapasztalja, hogy a hozzászólás nem közérdekű, a téma nem a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, vagy a hozzászóló hozzászólásával személyiségi jogokat sért, haladéktalanul intézkedik a hozzászólás befejezéséről.
(8) A közmeghallgatás során fokozottan kell ügyelni a személyiségi jogok védelmére és az adatvédelem megtartására.
(9) Amennyiben a közmeghallgatáson elhangzott közérdekű kérdésre nem lehet azonnal választ adni, úgy arra 30 napon belül írásban küldi meg a választ a polgármester.
A Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága, a zárt ülésre vonatkozó szabályok
21.§.
(1) A Képviselő-testület ülései – a (5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak.
(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén a részvételi lehetőség – jogszabályban rögzített kivételekkel – nem korlátozható.
(3) A Képviselő-testület nyilvános ülésein megjelenő polgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. Ettől eltérni csak a Polgármester engedélye alapján lehet.
(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjeiről a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapján (www.zsambek.hu) keresztül kell értesíteni.
(5) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. által meghatározott esetekben.
(6) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerinti zárt ülés tartását indítványozhatja:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester,
c) bármely képviselő,
d) a jegyző,
e) az előterjesztő,
f) az érintett személy vagy szervezet.
22.§.
(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Az összehívás írásbeli meghívóval elektronikus úton történik. Bármely képviselő kérésére a Polgármester biztosítja az ülésre szóló meghívó és mellékleteinek papíralapon való eljuttatását.
(2)A polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a Képviselő-testület ülését.
(3) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a települési képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) az országgyűlési képviselőt
d) akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
e) akiknek a meghívását az előterjesztő az egyes napirendi pontok tárgyalásánál indokoltnak tartja.
f) Budakeszi Járási Hivatal vezetőjét
g) a német nemzetiségi önkormányzat elnökét
23.§
(1) A Képviselő-testület rendes ülésén tárgyalandó napirendi pontokra és azok sorrendjére vonatkozó javaslatot a meghívó kiküldését megelőzően a polgármester alakítja ki.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés nyilvánosságára, vagy zártságára való utalást,
b) az ülés minősítését (rendes ülés, vagy rendkívüli ülés)
c) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,
d) a javasolt napirendi pontokat,
e) a napirendek tárgyának és előadójának megjelölését.
f) az ülést összehívó aláírását- valamint rendkívüli ülés esetén- a meghívó aláírásának időpontját
g) a jegyző vagy az általa megbízott köztisztviselő aláírását.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell:
a) az előterjesztéseket,
b) a jegyző és az előterjesztő által benyújtott, a napirend tárgyalásához nélkülözhetetlen dokumentumokat;
(4) Az egyes napirendekhez meghívottak részére írásos előterjesztést csak azon pont esetében kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.
(5) A Képviselő-testület zárt üléseire szóló írásos előterjesztéseket kizárólag azok számára lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.
(6) Az SZMSZ 19.§.(7) bekezdésében foglaltak szerint összehívott ülés esetében a meghívót és az írásbeli előterjesztést legkésőbb az ülésen kell a képviselő-testület tagjainak átadni.
(7) Bármely képviselő kérésére a polgármester a rendes ülés meghívójában feltüntetett egyebek napirendi pont keretében lehetőséget biztosíthat az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó témában észrevétel, javaslattétel megtételére.
Az ülés napirendje és kialakítása
24.§.
(1) A képviselő-testületi ülésen a napirendek sorrendje:
a) napirend elfogadása
b) rendeletalkotás
c) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések
d) elfogadást igénylő beszámolók,
e) elfogadást nem igénylő tájékoztatók
f) bejelentések,
g) napirend utáni felszólalások,
h) zárt ülés előterjesztése.
(2)A rendes ülésen sürgősségi indítvány is tárgyalható, valamely nem tervezett, de sürgős döntést igénylő előterjesztés megtárgyalására.
(3)A sürgősségi indítványnak az az indítvány minősül mely
a) az ülés előre megküldött napirendjei között nem szerepel,
b) legkésőbb az ülés időpontját megelőző 6 órával indoklással együtt az indítványozó a Polgármesternek benyújtja
c) nem lehet rendelet-tervezet
(4)A sürgősségi indítvány képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester dönt. Amennyiben az indítványnak nem ad helyt, a javaslat előterjesztőjének kérésére a képviselő-testület vita nélkül dönt annak napirendre vételéről.
(4) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványt napirendre veszi, dönt a napirendi besorolásáról is.
A képviselő-estület ülés levezetése, tanácskozás rendje
25.§
(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester – tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság elnöke – hívja össze és vezeti.
(2) Az ülésvezető feladata különösen:
- megnyitja a képviselő-testület ülését
- a jelenléti ív alapján megállapítja a jelenlévő képviselők számát, megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
- a napirend ismertetése
- a vita megnyitása és vezetése, a hozzászólási időkeret betarttatása, vita lezárása
- az ülés rendjének betarttatása
- szünet elrendelése
- a szavazás menetének elrendelése
- a szavazás eredményének megállapítása
- az ülés félbeszakítása, elnapolása, felfüggesztése, berekesztése
- a határozati javaslatok ismertetése
- elrendeli a szavazást az esetleges módosító indítványok, majd a határozati javaslatra nézve,
26.§
(1)Az ülést vezető a megjelentek köszöntése után, megállapítja az ülés kezdő időpontját , számba veszi a megjelenteket, megállapítja a határozatképességet.
27.§.
(1)Az ülést vezető a jelenléti ív alapján számba veszi a megjelent, illetve távol maradt képviselőket. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.
(2)A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
(3)Amennyiben a határozatképességhez szükséges számú képviselő a meghirdetett időpontot követő 15 perc elteltével nincs jelen, a polgármester az ülést elnapolhatja. Az elnapolt ülést 5 napon belüli időpontra kell összehívni. A polgármester az ülés új időpontjáról a meghívottakat írásban értesíti azzal a tájékoztatással, hogy az elnapolt ülés meg nem tárgyalt napirendje változatlan és az ülés elnapolása a már tárgyalt napirendeket és határozatokat nem érinti.
A napirend ismertetése, tárgyalása (vita)
28.§
(1) A rendes ülés napirendjére és azok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.
(2) Az előterjesztett javaslatról a Képviselő-testület határoz.
(3) A javaslathoz bármely települési képviselő az ülésen módosító indítványt terjeszthet elő, legfeljebb 2 perces szóbeli indoklással. A módosító indítványról, majd a napirendi javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4)Az ülés vezetője a napirend felett köteles vitát nyitni, és azt lezárni
(5)Minden naprendnél először az előterjesztő, majd az illetékes bizottság elnökei kapnak szót, 3-3 percben.(szóbeli kiegészítés)
(6)Az előterjesztőhöz és az ügyben érintett egyéb jelenlévőhöz a bizottsági tájékoztató után kérdést lehet intézni, legfeljebb 3 percben.(kérdés)
(7)A képviselőknek a napirendhez való kérdésre az ülést vezető adja meg a szót.
(8)Második és a további kérdésre legfeljebb 3 percben van lehetőség. Az ülést vezető engedélyezheti a többszöri kérdést.
(9)A kérdések elhangzása után a megkérdezettek ötperces időkeretben válaszolnak.(válasz)
(10)A válaszokat követően hozzászólásokra van lehetőség, személyenként három alkalommal, az elsőnél ötperces, a második és harmadik alkalomnál két-két perces időkeretben.
(11)A jegyző , a polgármester a vitában soron kívül, több alkalommal is felszólalhat.
(12)Az ülésen megjelent szakértők és egyéb résztvevők hozzászólásra és kérdéshez való jogot az ülésvezető engedélyezi legfeljebb 3 perces időtartamban.
(13)Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő, írásban vagy szóban.
(14) A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja – legfeljebb 1 perces indokolással – a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozathozatal nélkül történő lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.
(15)A vita lezárására már bejelentkezett képviselők hozzászólását követően kerülhet sor.
(16) A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat. Az ülés vezetője szavazás előtt minden esetben szó szerint ismerteti azt a javaslatot, amiről a soron következő szavazás dönt, majd ezután rendeli el a szavazást. A szavazásnál először a módosító, kiegészítő javaslatokról kell dönteni, kivéve ha a módosítást, kiegészítést az előterjesztő befogadja, ezután kell dönteni az eredeti, vagy az ily módon kiegészített, módosított javaslatról (szavazás)
(17) A jegyző jogszabálysértő döntésre vagy működésre vonatkozó törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.
29.§.
(1) Az ülés vezetője a napirendi pontok tárgyalásakor szükség esetén szünetet rendelhet el.
(2) Az ülés vezetője köteles szünetet elrendelni, ha a képviselő-testület vita nélkül határozatával arról dönt. Ebben az esetben a szünet időtartama 10 perc.
30.§
(1) Az ülés vezetője gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról és a tanácskozás méltóságának megőrzéséről.
(2) A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót; akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra.
(3) Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesti a rendbontót; amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja, és az ülés csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat. Amennyiben a félbeszakított ülés egy órán belül nem folytatódik elnapoltnak kell tekinteni. Ismételt rendzavarás esetén a levezető elnök az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.
(4) Az ülés felfüggesztéséről, elnapolásáról egyéb esetekben a polgármester dönt.
31.§.
(1) Előterjesztésnek minősül – a (3) bekezdésben felsoroltak által benyújtott – a képviselő-testületnek tárgyalásra javasolt rendelet, vagy határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A képviselő-testületi előterjesztések csak írásban nyújthatók be Az előterjesztéseket a polgármesterhez kell benyújtani az ülést megelőzően 15 munkanappal. Az előterjesztések előkészítéséről, és összeállításáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik, a Hivatal belső szabályzata és rendje szerint.
(3) Előterjesztés tételére indítványt tehetnek:
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) települési képviselő,
c) a jegyző,
d) a képviselő-testület bizottságai,
e) kisebbségi önkormányzat a kisebbségi jogaik gyakorlása körében,
f) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei, az általuk képviselt nemzetiséget érintő ügyben
h) mindazon személyek és szervek, akik, vagy amelyek részére a jogszabály lehetőséget biztosít.
(4) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként döntést igénylő kérdésben csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott követelményeknek.
(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) az előterjesztő megnevezését és aláírását,
b) az előterjesztés készítőjét
c) az előterjesztés tárgyát
d) véleményező bizottság(ok) megjelölését
e) lehetséges döntési alternatívákat és azok jogi, pénzügyi és társadalmi hátterét
f) a határozati javaslatot, illetve a rendelet-tervezetet
g) a költségvetést érintő előterjesztés esetén a költségvetési fedezet megjelölését
h) a határidőt és a végrehajtásért felelős megnevezését
(7) Az előterjesztések formai követelményeit e rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
(8)Az előterjesztéseket- függetlenül annak benyújtójától- a jegyző, vagy az általa felhatalmazott tisztségviselő, vagy tisztségviselők hitelesítik. Törvényességi vizsgálat nélkül a jegyző által tett előterjesztések kivételével-nem tárgyalható előterjesztés. Amennyiben a jegyző megállapítja, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból nem megfelelő, értesíti az előterjesztőt, valamint az előterjesztés készítőjét és erről tájékoztatja a polgármestert. Amennyiben az előterjesztő a törvényességi észrevételt nem fogadja el, úgy a törvényességi észrevételt az előterjesztésre rá kell vezetni, vagy mellékelni kell. Ennek hiányában az előterjesztés nem tárgyalható.
(9) Előterjesztések csak az illetékes bizottságok véleményezésével és javaslatával kerülhetnek a képviselő-testület elé, indokolt esetben a polgármester ennek elmaradása esetén is indítványozhatja a napirendre vételt.
(10) Az előterjesztő előterjesztését legkésőbb a döntéshozatalig visszavonhatja.
(11) Az önálló képviselői indítványra is az előterjesztés általános szabályai vonatkoznak.
A képviselő, és a bizottság módosító indítványa
32.§.
(1) A kiküldött előterjesztésben szereplő rendelet-tervezethez és határozati javaslathoz a képviselők és bizottságok módosító indítványokat tehetnek. Az indítványt szóban vagy írásban kell benyújtani.
(2)A módosító indítvány felől a Képviselő-testület a végszavazást megelőzően dönt.
(3)A módosító indítványok írásba foglalására szükség esetén technikai szünetet rendelhető el.
33.§.
(1) Az ülés folyamán bármelyik képviselő ügyrendi javaslatot terjeszthet elő legfeljebb 1 percben. Az ügyrendi javaslat felett a Képviselő-testület azonnal, vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
(2) Ügyrendi javaslat:
a) a napirend nyilvánossága,
b) a napirendek tárgyalásának sorrendje,
c) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása, szünet elrendelése,
d) a meghívottak köre,
e) a vita, illetve az általános vita lezárása,
f) az SZMSZ vagy más jogszabály előírásainak megsértése,
g) az előterjesztés teljes, vagy részleges visszavonása,
h) a hozzászólási jog megadása,
i) a szavazás rendje és a
j) szavazás módjára vonatkozó javaslat.
(3) A szavazási szakaszban csak a szavazás menetét érintően lehet ügyrendi javaslatot tenni.
(4) Az ügyrendi felszólalást a javaslat előterjesztésével kell kezdeni, ezt követően lehet indokolni.
(5) Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a felszólalás a fentieknek nem felel meg, szabályos felszólalásra felkéri a képviselőt, illetőleg a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.
34.§.
(1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az a képviselő, akire nézve a Mötv. 49.§ (1) bekezdésében foglaltak fennállnak.
(2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Személyes érintettség címén a hozzászólás időtartama legfeljebb 1 perc. Válasznak helye nincs. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem személyes érintettség címén történt, a képviselőtől megvonja a szót.
(3) A kizárásról az érintett képviselő bejelentésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(5) Amennyiben a képviselő személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét a döntéshozatal előtt elmulasztja és részt vesz a döntéshozatalban, a képviselő-testület döntését a polgármester felfüggeszti. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
35.§.
(1) A Képviselő-testület rendes ülésein – a napirend érdemi tárgyalása után - a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök beszámolhatnak az általuk végzett tevékenységről, a szakterületüket érintő fontosabb eseményekről, valamint beszámolnak a lejárt határidejű határozatokról.
(2) A helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátására szerződött szolgáltatók, vagy személyes közreműködők a Képviselő-testület előtt beszámolnak tevékenységükről.
(3)A beszámolók időpontját a Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.
(4)A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(5) Amennyiben a Képviselő-testület a beszámolót nem fogadja el, úgy azt a következő Képviselő-testületi ülésre ismételten be kell terjeszteni.
36.§.
(1) A Képviselő-testület rendes ülésén a képviselő
a) a Polgármesterhez,
b) az alpolgármesterhez,
c) a bizottságok elnökeihez
önkormányzati ügyben interpellációt intézhet.
(2) Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció címzettjét,
c) az interpelláció tárgyát.
(3) Az interpelláló az interpellációja tartalmát a Képviselő-testület ülésén legfeljebb 2 percben, szóban ismertetheti és kiegészítheti.
(4) Az interpelláció címzettje az ülésen szóban, 3 percben, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni.
(5) Az írásban adott választ a következő rendes Képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni.
(6) Írásbeli válaszadás esetén az interpelláció címzettje írásos válaszának tartalmáról a következő rendes ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(7) A válaszadást követően az interpelláló 1 percben viszontválaszt adhat, amelyben nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja –e.
(8) Ha az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület dönt annak elfogadásáról. Ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a Képviselő-testület által kijelölt bizottság elé utalandó. A bizottság állásfoglalását, vagy határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(9) Amennyiben az interpelláló az ülésen nem jelenik meg, úgy az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Az interpelláló két egymást követő rendes Képviselő-testületi ülésről való távolmaradása után az interpelláció nem tűzhető napirendre.
37.§.
(1) Napirend utáni felszólalásra az ülés vezetőjénél bármely képviselő jelentkezhet az ülés megkezdését közvetlenül megelőzően.
(2) A napirend utáni felszólalásban foglaltakról vita nem nyitható, döntéshozatal nem történik.
A Képviselő-testület döntései és a döntéshozatal szabályai
Szavazás
38.§.
(1)A képviselő-testület
a) rendeletet alkot vagy
b) határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület rendeleteinek hivatalos megjelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló törvényben meghatározottakat kell alkalmazni (pl. Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2010.(XII.10) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról).
(3) A jegyző gondoskodik a rendeletek
a) hiteles szövegezéséről;
b) nyilvántartásáról;
c) közzétételéről;
d) kihirdetéséről.
(3) A rendelet és a normatív határozat kihirdetésének a helyben szokásos módja a Polgármesteri Hivatal előterében található hivatalos hirdetőtáblán történő, 15 napra való kifüggesztés.
(4) A kihirdetett rendeletet az (3) bekezdésben történő kihirdetést követően közzé kell tenni:
a) a városi könyvtárban
b) a város hivatalos honlapján
(5)A jegyző az önkormányzati rendeletet és annak, valamint – ha az önkormányzati rendelet módosító vagy hatályon kívül helyező rendelkezést is tartalmaz – az abban foglalt módosítással vagy hatályon kívül helyezéssel érintett önkormányzati rendelet valamennyi jövőbeni időállapota szerinti egységes szerkezetű szövegét megküldi a kormányhivatalnak az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012.(IV.25.) KIM rendeletben foglaltaknak megfelelően.
39.§.
(1) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.
(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a „határozata” kifejezést, a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját, a határozat címét (Pl.: „Zsámbék Város Önkormányzata Képviselő-testületének 203/2015 (XII.10.) számú határozata a képviselő-testület 2016. évi munkatervéről”)
(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a képviselő-testület döntését,
b) a végrehajtására szolgáló határidő megjelölését,
c) a képviselő-testület végrehajtásáért felelős tagjának megnevezését,
(4) A normatív határozatokat az önkormányzati rendeletek szabályozásánál meghatározott módon a jegyző köteles közzétenni. Valamennyi határozatot közzé kell tenni a képviselő- testület honlapján, figyelemmel az adatvédelmi jogszabályokra .
(5) A testületi határozatokról a jegyző közreműködésével a polgármesteri hivatal kereshető elektronikus nyilvántartást vezet, mely a (3) bekezdésben foglaltakat tartalmazza.
Szavazás
40.§
(1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza meg.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség)
(3) Minősített többséget igénylő döntéshez a megválasztott települési képviselők több mint a felének az egybehangzó szavazata szükséges. Minősített többség szükséges az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, 46.§. (2) bekezdésében, az 50.§-ában, az 55.§ (1) bekezdésében, a 68.§(1) bekezdésében, a 70.§ (1), a 74.§ (1) bekezdésében, a 76.§ d. pontjában, a 88.§ (2) bekezdésében, a 89.§ (2) bekezdésében, 103.§ (1) bekezdésében foglalt ügyekben, valamint azokban az ügyekben, amelyekben egyéb jogszabály minősített többségű szavazást ír elő.
(4) Elutasított indítványnak számít az a javaslat, amely nem kapta meg a (3) és a (4) bekezdésben meghatározottak szerinti számú igenlő szavazatot.
(5) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.
41.§.
(1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, melyet az ülésvezető köteles megszámolni. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(2) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
Titkos Szavazás
42.§.
(1) Titkos szavazás tartható a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott ügyekben.
(2) A Képviselő-testület ülésén bármely képviselő, valamint az előterjesztő javasolhatja a titkos szavazás elrendelését, melyről a Képviselő-testület egyszerű többséggel meghozott szavazással dönt.
(3) A titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület egyszerű többségű szavazatával tagjaiból 3 fős (egy elnök és két bizottsági tag) szavazatszámláló bizottságot hoz létre.
(4) A titkos szavazás szavazólappal történik, amelyet a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőjével kell ellátni. A szavazólap átvételét a képviselő aláírásával igazolja. A szavazáshoz tollat kell használni. (5) Érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő
a) jelöltre a neve mellett elhelyezett karikába tett két egymást metsző vonallal,
b) döntési alternatívára a mellette elhelyezett „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavak melletti körbe tett két egymást metsző vonallal lehet.
(6)A szavazatszámláló bizottság a szavazatok összeszámlálása után megállapítja az érvényes és az érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét és a szavazásról külön jegyzőkönyvet készít,
amit a szavazatszámláló bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítenek. . . A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét és időpontját,
b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket,
c) a szavazás eredményét
43.§.
(1) A Mötv.-ben illetve egyéb jogszabályban meghatározott estekben a Képviselő-testület ülésén bármely képviselő javaslatára a polgármester név szerinti szavazást rendel el.
(2) A név szerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
(3) A név szerinti szavazás esetén a képviselők neveit ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő „igen „, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az ülés vezetőjének. A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha a jogszabály titkos szavazást ír elő, valamint ha a Képviselő-testület előzőleg döntött a titkos szavazás alkalmazásáról.
A testületi ülés jegyzőkönyve
44.§.
(1)A Képviselő-testület üléséről a Mötv. 52.§ (1) bekezdése szerinti tartalommal jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a.) a jelenléti ív,
b.) a meghívó,
c.) a jegyzőkönyvbe be nem szövegezett rendelet;
d.) a megtárgyalt előterjesztések; tájékoztatók
e.) az írásban benyújtott módosító javaslatok, interpellációk
(3) A jegyzőkönyv két példányban készül.
(4)A jegyzőkönyvek eredeti példányát a mellékleteivel együtt zsinórral kell összefűzni és a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott záró cédulával kell rögzíteni.
(5) A jegyzőkönyv eredeti példányát évente be kell köttetni, a bekötött jegyzőkönyv őrzéséről a jegyző gondoskodik.
(6) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei – a zárt ülés kivételével – a honlapon elektronikus formában vagy ügyfélfogadási időben a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Iroda „Törvényességi „ szervezeti egységnél papír alapon tekinthetők meg.
(7) A jegyzőkönyveket a Városi Könyvtárban is elérhetővé kell tenni, melyről a jegyző gondoskodik.
(8)A jegyzőkönyvek formai és tartalmi követelményeire a jegyző utasítást ad ki.
(9) A jegyző a jegyzőkönyvet megküldi a kormányhivatalnak az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012.(IV.25.) KIM rendeletben foglaltaknak megfelelően.
A Képviselő-testület tagjainak jogállása.
45.§.
(1) A képviselők jogállását az Alaptörvény és Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény határozzák meg. Minden önkormányzati képviselő azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
(2) A képviselő Zsámbék Város egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.
(3) A képviselő feladatai gyakorlása során hivatalos személyként jár el.
A települési önkormányzati képviselő jogai
46.§.
(1) A képviselő a helyi önkormányzatokról szóló törvényben leírtakon túl az alábbiakra jogosult:
a) A települési képviselő közvetlenül a jegyzőtől igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
b) Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a jegyzőn és a polgármesteren keresztül polgármesteri hivatal intézkedését, amelyre 15 napon belül érdemi választ kell adni.
(2) A képviselők – a Képviselőtestület megalakulását követően hozott döntésétől függően- megválasztásuk időpontjától megbízatásuk megszűnéséig tiszteletdíjra, költségtérítésre lehetnek jogosultak. A képviselők tiszteletdíjakra és költségtérítésekre, valamint annak igénybevételére vonatkozóan az önkormányzat külön rendeletet alkot, melyet alakuló ülését követően felülvizsgál.
(3) A képviselő fogadóórát tarthat.
A települési önkormányzati képviselő kötelessége
47.§.
- A képviselő köteles a Mötv. és egyéb jogszabályon alapuló kötelezettségein túl
a) ha hivatalos és halaszthatatlan távolléte, vagy közmegbízatása miatt a Képviselő-testület, vagy a bizottság ülésén nem tud megjelenni, azt rendes ülés megkezdése előtt köteles írásban, vagy elektronikusan előzetesen vagy legkésőbb az ülést követő munkanapon bejelenteni és indokolni a Polgármester vagy a bizottság elnöke felé. A távollét indokának elfogadásáról a Polgármester dönt.
b) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,
(2) A jogszabályban vagy az SZMSZ-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a polgármester
a) ülésekről történő igazolatlan távollét esetén havonta 20 %-kal
b) egyéb kötelezettségszegés esetén legfeljebb hat havi időtartamra 50 %-kal csökkentheti,
(3) A személyes érintettség bejelentési kötelezettséget elmulasztó képviselő tiszteletdíját a képviselő-testület minősített többségű döntésével legfeljebb 1 hónap időtartamra elvonhatja, és a bejelentés elmulasztásából eredő károk megtérítésére irányuló eljárás megindításáról dönthet.
(4) Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
V. fejezet
A Képviselő-testület bizottságai.
A bizottság jogállása és az állandó bizottság
48.§.
(1) A Képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, eredményesebb ellátása érdekében állandó és ad hoc bizottságokat hoz létre.
(2) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező, és ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható - egymással mellérendeltségi kapcsolatban álló önkormányzati szervek.
(4) A Képviselő-testület bizottságai, és a bizottságok létszáma
Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság tagjainak száma: 5 fő
Humán Bizottság tagjainak száma: 5 fő
(5) A bizottságok feladatait és a bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ. 5.-6. számú
melléklete tartalmazza.
(6) A bizottságok elnökei a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről és intézkedéseiről a soron következő rendes ülésen írásban számolnak be a képviselő-testületnek.
(7) A Képviselő-testület a bizottság tagjai közül a polgármester javaslatára elnököt és alelnököt vagy alelnököket választ.
49.§.
(1) A Képviselő-testület az általa meghatározott célfeladatok elvégzésére (ad hoc ) bizottságot is létrehozhat.
(2) Az ad hoc bizottságra egyebekben a bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.
(3.) Az ad hoc bizottságban végzett munkáért külön díjazás nem jár.
A bizottság működésének szabályai
50.§.
(1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A bizottság ülését az elnök, illetve a tartós akadályoztatása esetén helyettese hívja össze és vezeti. Az előbbiek tartós akadályoztatásakor a bizottság összehívásáról a polgármester gondoskodik, ha bizottsági döntés elmaradása önkormányzati érdeksérelemmel járna.
(3) A bizottságot a megjelölt határidőre össze kell hívni.
a) a Képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a bizottsági tagok egyharmadának indítványára,
d) más bizottság határozatában foglalt indítványra.
( 4 ) A képviselő, vagy a Képviselő-testület más bizottsága kérésére a bizottság feladatkörébe tartozó ügy tárgyalását a bizottság legközelebbi rendes ülése elé kell terjeszteni, s arra az indítványozót meg kell hívni.
(5)A bizottság ülései – zárt ülésre vonatkozó rendelkezések szerinti kivételekkel- nyilvánosak.
(6)A bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehet a polgármester, az alpolgármester, a jegyzőt, valamennyi települési képviselő, a napirenddel érintett természetes és jogi személy és - érintettség esetén - a kisebbségi önkormányzat vezetőjét.
(7) A bizottság rendkívüli ülésének összehívására a képviselő-testület összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A bizottság ülésének időpontjáról és napirendjeiről a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és honlapján (www.zsambek.hu) keresztül kell értesíteni.
(9) A bizottság egyes napirendjeit más bizottsággal együttes ülésen is megtárgyalhatja.
(10) Az együttes bizottsági ülés döntéshozatalát, határozatképességét bizottságonként külön kell vizsgálni.
(11) Az együttes bizottsági ülés vezetésében a bizottságok elnökei állapodnak meg. A jegyzőkönyv vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(12) Bármely képviselő a bizottság ülésén önkormányzati ügyben a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó témában a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, és a jegyzőhöz kérdést intézhet, melyre az ülésen szóban vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban választ kell adni.
(13) Bármely képviselő kérésére a bizottsági elnök az ülés meghívójában feltüntetett egyebek napirendi pont keretében lehetőséget biztosíthat a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó témában észrevétel, javaslattétel megtételére.
A bizottsági ülések jegyzőkönyvei.
51.§.
(1)A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmára, mellékleteire, közzétételére, törvényességi felügyeletére a képviselőtestületi ülésről szóló jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a bizottságra vonatkozó értelemszerű eltérésekkel.
(5) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét az elnök, az ülésen a bizottság által kijelölt tagja aláírásával látja el.
VI. fejezet
A Képviselő-testület tisztségviselői
52.§.
(1) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét az Alaptörvényben, a Mötv.-ben, valamint más jogszabályokban foglaltak és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ. 4. számú melléklete tartalmazza.
(3) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(4) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt.
(5) A polgármester havonta fogadónapot tart.
(6) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről és intézkedéseiről valamint a település tárgyévi költségvetéséről szóló helyi rendeletben foglalt előirányzatok közötti szükséges átcsoportosításról, valamint az annak keretében történt kötelezettségvállalásáról a soron következő rendes ülésen írásban számol be a képviselő-testületnek.
53.§.
(1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit,
b) biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
c) képviseli a Képviselő-testületet,
d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja,
e) segíti a képviselők munkáját,
f) kialakítja Képviselő-testület rendes ülésén tárgyalandó napirendi pontokat,
g) a lakossági fórumok állásfoglalásáról, és az ott felmerülő kisebbségi véleményekről tájékoztatja a képviselő-testületet.
(2) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő kiemelt feladatai:
a) Kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) Felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület döntésével, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. Amennyiben a bizottság az érdeksérelmet nem állítja helyre, a felfüggesztett döntést a Képviselő-testület soron következő rendes ülése elé kell terjeszteni.
c) Feladategyeztető megbeszélést tart a bizottságok elnökei, az alpolgármester, és a jegyző részvételével.
e)Ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását.
(3) A polgármesternek a hivatal irányításával kapcsolatos kiemelt feladatai:
a) A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait, az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában
b) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint az ügyfélfogadási rendjének meghatározására.
c) Az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása valamint a jutalmazás tekintetében.
(4) A Polgármester saját feladat körében:
a) dönt a jogszabályok által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
c) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat, az alpolgármester, a jegyző, az önkormányzati intézményvezetők és az önkormányzati cégvezetők tekintetében.
d) szervezi a területfejlesztés, valamint a közszolgáltatás körébe tartozó feladatok megoldását.
h) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottságának felhatalmazása alapján kidolgozza és aláírja a polgári jogi szerződéseket, közjogi megállapodásokat.
i) javaslatot tesz intézmények alapítására, átszervezésére, megszüntetésére
j) figyelemmel kíséri az egészségügyi alapellátásban részt vevők tevékenységét, javaslatot tesz esetleges módosításokra
k) a polgármesteri keret terhére kötelezettséget vállal
l)jelen SZMSZ-ben biztosított 5 millió forintot meg nem haladó kötelezettségvállalásairól, és az előirányzatok közötti átcsoportosításairól a Képviselő-testületet a soron következő rendes testületi ülésen tájékoztatja.
54.§.
(1) A Képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester munkáját segíti, a polgármester megbízásából a polgármesterre irányadó feladat- és hatáskörben járhat el. Ennek alapján döntésre előkészít önkormányzati ügyeket, javaslatokat dolgoz ki, előterjesztéseket készít, egyeztetéseket folytat, továbbá helyettesítheti a polgármestert értekezleteken, tárgyalásokon, különböző fórumokon.
(3) Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.
(4) Az alpolgármester részletes feladat- és hatásköreit a polgármester határozza meg.
55.§.
(1) A Polgármester pályázat alapján – határozatlan időre – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő végzettségű jegyzőt nevez ki. A jegyző megválasztása és feladata tekintetében az Mötv. 81.§-82.§-ok az irányadók.
(2) A Polgármester a Jegyző javaslatára – a Jegyzőre vonatkozó szabályok szerint aljegyzőt nevezhet ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
( 3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű be töltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra a Városfejlesztési és Településüzemeltetési Iroda vezetője látja el a jegyzői feladatokat.
56.§.
(1)A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Zsámbéki Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: polgármesteri hivatal) elnevezéssel, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2)A Polgármesteri Hivatal önálló gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv.
A polgármesteri hivatal szervezeti egységei:
a)Pénzügyi Iroda
-adócsoport
b) Jegyzői Iroda
c)Városfejlestési és Településüzemeltetési Iroda
-településüzemeleztetési csoport
(3) A polgármesteri hivatal az Építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1.§ (9) bekezdése szerint Építésügyi Szolgáltatási Pontot működtet.
(4) A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási és általános munkarendjét az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.
(5)A jegyző, mint a munkáltatói jogok gyakorlója a fenti általános munkarendtől eltérően eseti munkarendet állapíthat meg.
(6) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
Polgármesteri kabinet
57.§.
(1) A Képviselő-testület a Polgármesterre ruházott, valamint más feladat-és hatáskörébe tartozó feladatok hatékony ellátása érdekében a Polgármester közvetlen irányítása alá tartozó önkormányzati tanácsadó-munkavállalókból, feladatra kijelölt megbízottakból álló munkaszervezetet (kabinet) hoz létre. A kabinet tagjainak száma három fő, így feladatait a:
a.) kulturális szervező,
b.) polgármesteri asszisztens,
c.) főépítész látja el.
(2) A Polgármesteri Kabinet dolgozóit a Polgármester nevezi ki, azok kizárólag a Polgármesternek tartoznak, beszámolással, munkájukat a Polgármester közvetlenül irányítja és ellenőrzi.
(3) A Polgármesteri Kabinet munkatársainak foglalkoztatási módját, megbízásának rendjét, munkarendjét, részletes feladatköreit a Polgármester külön utasításban határozza meg.
VII. fejezet
Az Önkormányzat gazdasági alapjai
Az Önkormányzat költségvetése, vagyona
58.§.
(1) Az Önkormányzat vagyonára és költségvetésére az Mötv, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (továbbiakban Áht.) és végrehajtási rendeletének előírásai az irányadóak.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetéséről, és a költségvetés végrehajtásáról rendeletet alkot.
(3)A költségvetés végrehajtásának részletszabályait a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.
(4)Az Önkormányzat vagyonáról, vagyonának kezeléséről, vagyongazdálkodásáról külön rendelet rendelkezik.
Az önkormányzat gazdálkodása
59.§.
(1) Az Önkormányzat gazdálkodására az Mötv. és az Áht. előírásai irányadóak.
(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv. 119.§, 120.§-aiban foglaltak irányadók.
(3) Az Mötv. 120.§-ában foglalt feladatokat a Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság látja el
VIII. fejezet
A rendeletalkotás és az egyéb szabályzatok
60.§.
(1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére és a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.
(2) A rendelet megalkotását, módosítását, felülvizsgálatát, hatályon kívül helyezését az előterjesztésére jogosultakon kívül a helyi társadalmi szervezet vezetőtestülete is kezdeményezheti. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a rendelettel szabályozandó témakör részletes leírását, a rendeletalkotás indokait.
(3) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(4)A rendelettervezeteket a jegyző készíti és terjeszti a képviselőtestület elé. Törvény által meghatározott körben a rendelettervezetet a Polgármester nyújtja be a Képviselő-testületnek. A rendeletalkotásra irányuló előterjesztés az e rendeletben meghatározott illetékes bizottság állásfoglalása nélkül nem terjeszthető a Képviselő-testület elé.
(5) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
61.§.
(1) Az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal szervezetének törvényes működése érdekében, valamennyi önkormányzati intézménynek és a Polgármesteri Hivatalnak el kell készítenie a Képviselő-testület alapítói, fenntartói döntéseivel, valamint a hatályos jogszabályokkal - ideértve az önkormányzati rendeleteket is – összhangban:
a) a szervezeti és működési szabályzatát, vagy ügyrendjét, annak részeként az alapvető működési folyamatok, a munkakörök, az irat- és adatkezelés, a képviseleti-, kiadmányozási jogosultság, a belső ellenőrzés szabályozását,
b) a gazdálkodási jogosítványaikhoz igazodóan a költségvetési-, pénz és vagyongazdálkodási szabályzatait,
c) munka- és tűzvédelmi szabályzatait.
(2) A szabályzatok elkészítéséért, karbantartásáért az önkormányzati intézmények vezetői, a Polgármesteri Hivatal esetében a jegyző a felelős. A Képviselő-testület jóváhagyását igénylő szabályzatok Képviselő-testület elé terjesztéséért a polgármester a felelős.
IX. fejezet
A helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó főbb szabályok
62.§.
(1)A Képviselő – testület az állampolgárok helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben való részvételhez fűződő alkotmányos jogait erről szóló külön rendeletében meghatározott módon biztosítja.
(2)A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását s a fontosabb döntések előkészítésébe, végrehajtásába és ellenőrzésébe való bevonását szolgálják.
X. fejezet
Az önkormányzat kapcsolatai a lakossággal
63.§.
(1) A lakossággal és az önszerveződő közösségekkel való együttműködés és tájékoztatás formái:
a) közmeghallgatás,
b) a képviselő-testület ülésének nyilvánossága,
c) polgármesteri és képviselői fogadóóra,
d) lakossági fórumok.
e) Civil Egyeztető Fórum
f)az önkormányzat honlapja és hirdetőtáblája,
e) önkormányzati lap
Lakossági fórum
64.§.
(1) A lakosságot közvetlen tájékoztatása érdekében, helyi közügyben a polgármester lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórum összehívásáról, annak időpontja előtt nyolc nappal, a helyben szokásos módon kell a település lakosságát értesíteni.
(3) A lakossági fórumon kizárólag az a közügy tárgyalható, amelynek érdekében a fórumot összehívták.
(4) A lakossági fórumon elhangzottakról emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az adott ügy tárgyalásakor az előterjesztéshez csatolni kell.
Civil Egyeztető Fórum
65.§.
(1) Az önkormányzat illetékességi területén működő társadalmi és civilszervezetek közügyekbe történő bevonása érdekében a képviselő-testület az általa meghatározott témakörben Civil Egyeztető Fórumot összehívását kezdeményezheti.
(2) A Civil Egyezető Fórumot a polgármester hívja össze.
(3) A Civil Egyeztető Fórum összehívásáról, annak időpontja előtt nyolc nappal, a civil és társadalmi szervek képviselői részére értesítést kell küldeni.
(4) A Civil Egyeztető Fórumon elhangzottakról emlékeztetőt kell készíteni, amelyet az adott ügy tárgyalásakor az előterjesztéshez csatolni kell.
XI. fejezet
Nemzetiségi önkormányzat
66.§.
(1) Az önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján szoros együttműködést tart fenn a nemzetiségi önkormányzatokkal. Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködésük szabályait külön megállapodásban rögzítik.
XII. fejezet
67.§.
(1)A szervezeti és működési szabályzat megalkotásáról szóló rendelet 2016. február 1-én lép hatályba.
(2)Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zsámbék Város Képviselő-testületének 20/2010. (XII.10.) sz. rendelete.
(3) Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(5) Az SZMSZ mellékletei:
c) 1. sz. melléklet: Az önkormányzat szervezeti felépítése
a) 2. sz. melléklet: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása
b) 3. sz. melléklet: A Polgármesteri Hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje
d) 4. sz. melléklet: A Képviselő-testület polgármesterre átruházott feladat- és hatásköre
e) 5. sz. melléklet: A Képviselő-testület Pénzügyi Ügyrendi És Településfejlesztési Bizottságának, feladat-és hatásköre
f) 6. sz. melléklet: A Képviselő-testület Humán Bizottságának feladat-és hatásköre
g) 7. sz. melléklet:Az előterjesztések elkészítésének rendje
c) 8. sz. melléklet: Az Önkormányzat önként vállalt feladatai
(6) Az SZMSZ függelékei:
a) 1. sz. függelék: A Képviselő-testület tagjainak névsora
b) 2. sz. függelék: A Képviselő-testület Bizottságai és tagjainak névsora
c) 3. sz. függelék: Kormányzati funkciók
d) 4. sz. függelék: Zsámbék Város fontosabb adatai
Zsámbék, 2016. jan. 29.
Horváth László Bánsághyné Lesnyiczky Katalin
polgármester jegyző
Záradék:
A rendelet kihirdetése a hatályos jogszabályoknak megfelelően megtörtént.
Zsámbék, 2016. jan.29.
Bánsághyné Lesnyiczky Katalin
jegyző