1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Békésszentandrás Nagyközség

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. A címer és a zászló részletes leírását, valamint azok használatára vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az önkormányzat és szervei hatáskörük gyakorlásával kapcsolatos ügyekben a szerv megnevezését és Magyarország címerének rajzolatát tartalmazó kör alakú pecsétet használnak.

3. § Az önkormányzat testvér-települési kapcsolatot tart fenn:

4. §² (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A Képviselő-testület tagjai és tisztségviselői névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységi besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és soron kívüli ülést, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 54. §-a alapján közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület évente általában IO rendes ülést tart. Az adott évben megtartandó üléseinek számát és időpontját az éves munkatervben rögzíti.

(3) A Képviselő-testület minden évben július 1-től augusztus 31 -ig ülésszünetet tart.

(4) A Képviselő-testület rendes üléseit a hónap utolsó hétfői napján 16 órai kezdettel tartja a Községháza nagytermében. Amennyiben a napirend indokolja, kihelyezett képviselő-testületi ülés is tartható.

(5)³ A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart előre meghirdetett napirenddel. A napirendet a közmeghallgatás előtt 8 nappal az Önkormányzat hivatalos honlapján a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján keresztül közzé kell tenni.

(6) A közmeghallgatás a meghirdetett témához kapcsolódó közérdekű javaslatok fóruma, ezért a polgármester köteles erre a megjelentek figyelmét felhívni, ha a témától eltérnek.

(7) Közmeghallgatást kell tartani az éves költségvetés összeállítása előtt január hónapban.Amennyiben az ülésen nem lehetséges a kérdező részére választ adni, 15 napon belül írásban kell válaszolni.

6. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetére az (1) bekezdésben foglaltak gyakorlására a Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.

(3) A meghívó tartalmazza:

(4) Az ülés meghívóját a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak részére írásban és elektronikusan is meg kell küldeni. Az ülés meghívójához — rendes ülés esetén - a képviselők, és a tanácskozási joggal meghívottak részére mellékelni kell:

7. § (1) A polgármester soron kívüli ülést hívhat össze, ha úgy ítéli meg, hogy az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben halaszthatatlan döntésre van szükség, melynek során az ülést megelőző nap 17 óráig bármilyen értesítési mód alkalmazásával össze lehet hívni a képviselőket és a meghívottakat.

(2) A rendkívüli értesítési módról feljegyzést kell készíteni, és a sürgősség okát közölni kell.

(3)⁴ Soron kívüli ülés esetén a 6. (3)-(5) bekezdésében foglaltaktól el lehet térni és nincs szükség bizottsági tárgyalásra.

8. § (1) A képviselő-testület ülésére elektronikus úton tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A képviselő-testület ülésére meghívót kell küldeni:

9. § (1) A képviselő-testület munkatervét minden évben a tárgyévet megelózó év decemberében fogadja el.

(2) A munkatervhez javaslatot kell kérni:

(3) A munkaterv főbb elemei:

10. § (1) Az ülést vezető elnök az ülés vezetése során:

(2) Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása és ennek érdekében:

(3) Az előterjesztőhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, illetve az előterjesztéshez maximum egyszer, három percben hozzászólhatnak. Az elhangzott kérdésre a vita előtt kell választ adni. Aki az egyszeri háromperces hozzászólását kimerítette, a vitának a további részében még egyszer, két percben reagálhat a később elhangzottakra. Személyes érintettség esetén további egyperces viszontválaszra van lehetősége.

(4) Az éves költségvetési rendelet tárgyalása során a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság elnökét ötperces, a képviselőket háromperces, második megszólalás esetén kétperces hozzászólási lehetőség illeti meg.

(5) Az ülés elnöke az ülés vezetése során a (3)—(4) bekezdésben szabályozottaktól eltérően saját hatáskörben további hozzászólási lehetőséget biztosíthat időkorlát nélkül.

(6) A Képviselő-testület bizottságának döntését a bizottság elnöke vagy megbízott tagja a vita megkezdése előtt ismerteti a Képviselő-testület ülésén. A vita lezárása után a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője — legfeljebb két percben -- reagálhat a hozzászólásokra.

(7) Az ülést vezető elnök tárgyalási szünetet rendelhet el a saját vagy bármely képviselő indítványára, a napirend tárgyalása során.

(8) A szavazás közben és azt követően a napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak helye nincs. (9) Az előterjesztés napirendről történő levételét - a szavazás elrendelése előtt - bármely képviselő, a polgármester, és az előterjesztő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(10) A vita során elhangzott módosító javaslatot a javaslattevő a vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt szavazásra alkalmas módon köteles megfogalmazni és azt írásban kiosztani, vagy a képviselőkkel szó szerint ismertetni. A pontatlanul megfogalmazott módosító javaslat javaslattevő által történő újrafogalmazását az ülést vezető elnök indítványozhatja.

(11) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(12) A szavazás előtt a határozati javaslatot a jegyző olvassa fel.

11. § (1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, és a jegyző által tett javaslat és rendelet-tervezet, amely képviselő-testületi döntést igényel.

(2) A képviselő-testületi ülésen az előterjesztést írásban kell benyújtani. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, vagy szóban történő előterjesztését.

(3) Az előterjesztés főbb elemei:

(4) Az önkormányzati rendelet előterjesztésének főbb elemei:

12. § A meghívóban szereplő előterjesztés a feladatkörében érintett bizottság állásfoglalását követően kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítványként, illetve a „későbbi kiküldéssel” megjelölt ügyeket, valamint azokat az egyszerűbb előterjesztéseket, amelyeket a képviselő-testület az ülés során felvesz, vagy ismételten felvesz a napirendek közé.

13. § (l) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülésen, a napirendi pontok elfogadása előtt nyújtható be. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

(2) Sürgősségi indítványt írásban, rövid indoklással lehet előterjeszteni.

(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Az indítványt - elfogadása esetén - első napirendi pontként kell megtárgyalni. A sürgősség elutasításakor egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és meg kell jelölni, hogy hányadik napirendi pontként tárgyalandó meg.

14. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfeltartással hozza, mely eredményének összesítése az ülést vezető elnök feladata.

(2) Minősített többség (4 igen szavazat) szükséges - a Mötv. 42. SS és az 50. §-ában foglalt ügyek eldöntéséhez.

(3) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.

(4)⁵ Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, a kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizár települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(6) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Egyidejűleg bejelenti az érintett képviselő személyes érintettségét. Ebben az esetben a Képviselőtestület az érintett döntésből való kizárásáról szóló döntésének meghozatalát követően az adott ügyben megismételt szavazást tart.

15. § (1)⁶ Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazást a Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottság három képviseló tagja, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. Amennyiben a Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke nincs jelen, a képviselő-testület esetileg választ szavazatszámláló bizottságot és annak elnökét a képviselők közül.

(3) A szavazatszámláló bizottság ismerteti a szavazás módját, összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek.

(4) A titkos szavazás külön helyiségben, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(5)⁷ Titkos szavazásnál a döntéshez szükséges szavazati arány hiányában a polgármester szünetet rendelhet el véleményegyeztetés céljából, majd ezt követően a szavazást meg lehet ismételni.

16. § (1) A képviselő-testület név szerint szavazhat az önkormányzati képviselők ¹/4-ének indítványára, kivéve az Mötv. 48. (3) bekezdésében felsoroltakat.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők nevük elhangzásakor, „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A név szerinti szavazás eredményét a jegyző összesíti, az ülést vezető elnök ismerteti. 17. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően egytől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni az alábbi sorrend szerint:

(2) A képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal e feladatokkal megbízott köztisztviselője számítógépes nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követően meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek.

18. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülést 15 nappal megelőzően, aki a tervezet elkészítéséről a jegyző útján, valamint az illetékes önkormányzati bizottság(ok) bevonásával gondoskodik. A rendelet-tervezetet a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményezi.

(3) Amennyiben a képviselő-testület a rendelet-tervezetet társadalmi vitára kívánja bocsátani, a tervezetet közzé teszi az önkormányzat honlapján, melyre a képviselő-testületi ülést megelőző 4. napig a választópolgárok javaslatot tehetnek.

(4) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

19. § (1) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel, képfelvétel és kétpéldányos jegyzőkönyv készül. A hangfelvételt nem lehet selejtezni, tartós elektronikus adathordozókon kell a keletkezését követő 5. évben archiválni.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt évente kötetbe kell köttetni, és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatalban.

20. § (1) ^{8 9}A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(1) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(3) A bizottsági ülés meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági ülést megelőzően 3 nappal, sürgős esetben legalább 1 nappal korábban kell megküldeni elektronikus úton a bizottsági tagok részére. Indokolt esetben az ülés szóban is összehívható.

(4) A bizottsági ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

(5) Ha a bizottság elnökének távolmaradása előre tudott, a bizottság képviselő tagjai közül bíz meg képviselő-testület bizottsági tagjai közül az ülés levezetésére, ha az elnök távolmaradása váratlan, a bizottság tagjai választanak eseti elnököt.

(6) Együttes bizottsági ülés esetén az elnökök megegyezésük szerint vezetik az ülést. Ha az egyik bizottság elnöke nincs jelen, jogkörében az (1) bekezdés szerint kijelölt elnök jár el. Együttes bizottsági ülés esetén is bizottságonként külön jegyzőkönyv készül az ülésről.

(7) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntések végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell az Mötv. 60. §-ában foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni.

(8)¹⁰ A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 3. mellékletben rögzített tartalommal átruházza az ott megjelölt bizottságára.

21. § (1) A képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárás, valamint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése a Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottság hatásköre.

(2) Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottság a képviselőnek visszaadja. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

22. § (1) A képviselők a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhetnek, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

(2) Ha az interpellált írásban ad választ, a kérdést és a választ a képviselő-testület következő ülésén kell ismertetni, az interpelláció elfogadásáról azon a következő képviselő-testületi ülésen kell dönteni, amelyen az interpelláló jelen van.

(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, az elfogadásáról a képviselő testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester határidő kitűzésével az ügy tárgya szerint illetékes bizottságot bízza meg az interpelláció kivizsgálásával. A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke a következő rendes képviselőtestületi ülésen írásban ad tájékoztatást.

23. § (1) A kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(2) Kötelezettségszegésnek minősül: a) a bizottsági, testületi ülésen való igazolatlan távollét, kivéve, ha a levezető elnöknek az ülést megelőzően távollétét jelzi,

(3) Az a), b), c), d) pontokban foglalt kötelezettségszegések esetén a képviselők havi tiszteletdíjának 50%-a megvonásra kerül.

24. § (1) A polgármester megbízatását főállásban, helyettesítését, munkájának segítését a képviselők közül választott társadalmi megbízatású alpolgármester látja el.

(2) A polgármester minden hét keddi napján 8-tól 12 óráig fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban.

(3)¹¹ A polgármester (alpolgármester) ellátja a Mötv.67. §-ában és egyéb jogszabályokban rögzített feladat és hatásköröket. A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 4. mellékletben foglaltak szerinti felsorolással átruházza a polgármesterre.

25. § (1) A jegyző a polgármester által pályázat alapján határozatlan időre kinevezett vezető köztisztviselő.

(2)¹² A jegyzőt – távolléte esetén – teljes jogkörrel az igazgatási csoportvezető helyettesíti. A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a polgármester - legfeljebb hat hónap időtartamra - a Polgármesteri Hivatal megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselőjét bízza meg a jegyző helyettesítésével.

(3) A jegyző ellátja az Mötv. 81. §-ában, és az egyéb jogszabályokban rögzített feladat- és hatásköröket.

26. § (1) Az Önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására létrehozta a Békésszentandrási Polgármesteri Hivatalt (székhelye: 5561 Békésszentandrás, Hősök tere 1.). (2) A Polgármesteri Hivatal jogállására, feladataira, szervezeti felépítésére, munkarendjére, ügyfélfogadási rendjére vonatkozó rendelkezéseket a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

27. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(2)¹³ A zárszámadási rendelet-tervezetet a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Gazdasági és Turisztikai Bizottság kötelezően tárgyalja.

27/A. § Az önkormányzat az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezeléssel összefüggő tevékenységre vonatkozó feladat- és hatásköröket iratkezelési szabályzatban rögzíti.

28. § (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2014.(111.28.) önkormányzati rendelet.