Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2016. (VII.1.) önkormányzati rendelete
a köztisztaság fenntartásáról, valamint a zöldterületek használatáról
Hatályos: 2024. 11. 02Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2016. (VII.1.) önkormányzati rendelete
a köztisztaság fenntartásáról, valamint a zöldterületek használatáról
Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 200. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. és 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja az ingatlanok és közterületek tisztántartásával, a zöldterületek fenntartásával kapcsolatos helyi szabályok megállapítása, továbbá a természeti és épített környezet megóvása, a környezettudatos magatartás kialakítása.
2. § (1) A rendelet tárgyi hatálya Hatvan város közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed.
3. § E rendelet alkalmazásában:
a)1 Közvetlen lakókörnyezet tisztántartásával összefüggő tevékenység: A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4j) bekezdés (a)-d) pontjában meghatározott terület tisztántartása, az ott meghatározott rendellenes állapot megszüntetése.
b) Közterület: a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontja szerint meghatározottak az irányadók.
c)2 Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, pormentesítése, hó- és síkosság mentesítése, az ingatlanon fellelhető hulladék elszállíttatása, a zöldterületek karbantartása, gondozása, gyomnövényektől való mentesítése.
d)3 Szolgáltató: Hatvani Szolgáltató Kft. (3000 Hatvan, Szepes Béla utca 2.).
e) Zöldterület: Hatvan város Helyi Építési Szabályzatában és Szabályozási tervében (továbbiakban: HÉSZ) erre a célra kijelölt terület-felhasználási egység. A település beépítésre nem szánt területeinek részben vagy egészben állandóan növényzettel fedett, más terület-felhasználási egységhez nem tartozó, a lakosság pihenésére, testedzésére, szórakozására, a város szerkezetének tagolására szolgáló közterületei, közhasználat céljára átadott felületei (közparkok, ezekhez kapcsolódó sétányok, virággal beültetett területek, kertészeti rendezés alá vont zöldterületek, roncsolódott zöldterületek), vagy korlátozott közhasználatú területei (múzeumok kertje, sportpálya, játszótér stb.).
f) Zöldsáv: A közút és a járda – járda hiányában a közút és az ingatlan telekhatára - között lévő – rendszerint növényzettel borított terület, kivéve a kerékpárutat.
g) Kertészeti rendezés alá vont zöldfelület: Olyan zöldfelület, amelyen a tereprendezés, parkosítás, fásítás már megkezdődött.
h) Zöldfelületi elem: zöldfelületen található növények, berendezés tárgyak egységes elnevezése.
i) Út: A helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I.28.) GKM rendelet (a továbbiakban: Közutak kezeléséről szóló rendelet) A) függelékében meghatározottak szerint.
j) Rálátási háromszög: A közúti közlekedés biztonsága érdekében útkereszteződésekben, szintbeni csomópontokban a szabad kilátást biztosító, növényültetési korlátozásokkal és fenntartási előírásokkal speciálisan szabályozott terület.
k) Emlékhely, emlékpark: Nevezetes személyek tiszteletére vagy egy tevékenység, eszme emlékére, jelképére létesített közhasználatú zöldfelületi rész.
l) Árok: A talaj felszínében kialakított, csapadékvíz elvezetésére vagy elszikkasztására szolgáló csatorna.
m) Áteresz: Nagy teherbírású, általában kör keresztmetszetű műtárgy, amely utak, vasutak, töltések, kapubejárók alatt vezeti át a kisebb csatornák, árkok, vízfolyások vizét.
n) Nyílt csapadékvíz-elvezető rendszer: Az árkok és átereszek összessége, mely a keletkezett közterületi csapadékvizet a település befogadó élővízébe vezeti.
o) Zárt csapadékvíz-elvezető rendszer: Olyan átereszcsövekből és aknákból álló rendszer, mely a földfelszín alatt vezeti el a csapadékvizet.
p) Csapadékvíz elvezetését akadályozó áteresz, csatornaszakasz: Nem megfelelő keresztmetszeti mérettel, fenékmélységgel kialakításra került csatornaszakasz, illetve olyan csatornaszakasz, amelynek tisztítása nem biztosított, a szabad csapadékvíz-elvezetését akadályozza.
q) Közforgalmú területsáv: Az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet, amely két szomszédos ingatlan között helyezkedik el.
r)4 Tömbtelek: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 26. pontja szerint meghatározottak az irányadók.
s)5 Idegenhonos faj: Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014.október 22., a továbbiakban: 1143/2014/EU rendelet) 3. cikk 1. pontja szerinti meghatározás.
t)6 Idegenhonos inváziós faj: Az 1143/2014/EU rendelet 3. cikk 2. pontja szerinti meghatározás. A természetes növényvilágra veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok hazai tudományos alapú jegyzéke megtalálható a Magyar Állami Természetvédelem Hivatalos Honlapján (www.terveszetvedelem.hu oldalon).
u)7 Telekhatártól mért telepítési távolság: Fa esetében a növény törzsének, fásszárú növény esetében a növény gyöktörzsének középpontja és a szomszédos ingatlan telekhatára között mért távolság.
Az ingatlanok, közterületek, valamint a vízelvezető árkok tisztántartása
1. Általános tisztántartási kötelezettség
4. § (1) Hatvan város köztisztaságának megőrzése érdekében mindenki köteles hatékonyan közreműködni és tartózkodni minden olyan tevékenységtől, magatartástól, mellyel a települési környezetet szennyezné, fertőzné.
(2) Tilos közterületen a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.
(3) A közterületen elhelyezett hulladékgyűjtő edények, konténerek körül a hulladék, veszélyes hulladék, egyéb lomok elhelyezése (kivéve az önkormányzat által szervezett lakossági veszélyes hulladék gyűjtést, gumiabroncs gyűjtést, zöldhulladék gyűjtést illetve lomtalanítást) tilos.
(4) Tilos a lakó- és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek ablakából, erkélyéről hulladékot, cigaretta csikket, valamint bármely anyagot, tárgyat kidobni.
(5) Tilos az úton, járdán, közterületen elhelyezett berendezési, felszerelési tárgyak, műtárgyak, műalkotások beszennyezése, rongálása.
(6) Tilos dugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, építési anyagot, hulladékot, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, egyéb anyagot, szennyvizet) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni, bevezetni.
(7) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.
(8) Élő vízfolyásba, belvízelvezető csatornába, árokba szennyvizet, hígtrágyát vagy más szennyezett folyadékot, egészségre ártalmas anyagot bevezetni vagy egyéb módon kijuttatni tilos.
(9) Közterületen gépjárművek javítása, szerelése – kivéve az azonnali hibaelhárítást - és mosása tilos. Amennyiben a közúti jármű, munkagép üzemelése és parkolása során a közterület szennyeződik, vagy más módon károsodik, a jármű tulajdonosa haladéktalanul köteles a szennyeződést eltávolítani, az eredeti állapotot helyreállítani, a balesetveszélyt intézkedésével megelőzni, vagy megszüntetni.
(10) Közterületen szennyező anyagot csak oly módon szabad szállítani, hogy a szállítmányból semmi ki ne hulljon, por- és csepegés ne keletkezzen. Ha szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyezés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
2. Hó- és síkosságmentesítés
5. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni
a) az ingatlan előtti, melletti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv
b) tömbházas telken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körül járására szolgáló terület, térburkolat, illetve lépcső esetében 1 méter szélességű sáv ónos esőtől, jégtől vagy hótól való mentesítéséről, szükség szerint naponta többször is.
(2) Szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari és szolgáltató egységek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdák – ónos esőtől, jégtől vagy hótól – történő, szükség szerinti síkosság mentesítése az üzemeltető kötelessége.
(3) A járdáról letakarított havat 8 méternél szélesebb közút esetén az úttest két szélén, a folyóka és a víznyelő szabadon hagyásával kell elhelyezni. A 8 méternél keskenyebb közútnál a járdaszélen kell összegyűjteni a havat úgy, hogy a gyalogos közlekedés számára megfelelő szabad terület és az olvadék elvezetése biztosított maradjon.
(4) A hó eltakarítása során gondoskodni kell arról is, hogy az összegyűjtött hó a közszolgálati felszerelési tárgyak, vagy egyéb közérdekű létesítmények (pl. tűzcsap, szeméttároló, gáz- és közmű akna fedlap, stb.) használatát ne akadályozza.
(5) A gyalogos és közúti forgalom zavartalanságának biztosítása érdekében hórakást tilos elhelyezni
a) útkereszteződésben,
b) úttorkolatban (8 méteren belül),
c) kijelölt gyalogátkelő helyen,
d) kapubejáró elé annak teljes szélességében, vagy
e) tömegközlekedési jármű megállójában, ott az úttest és a járda közé.
(6) Síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, salak, fűrészpor stb.) kell csúszásmentessé tenni. A járda felszórására bomló szerves anyag, vagy a burkolatra káros anyag nem alkalmazható. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.
3. Az ingatlantulajdonosok tisztántartással kapcsolatos feladatai
6. §8 (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról – eltérő megállapodás hiányában – a használó, (a továbbiakban: használó, együtt: tulajdonos) köteles gondoskodni.
(2) A tulajdonos köteles gondoskodni:
a) az ingatlanhoz kapcsolódó utcafronti közterületen az ingatlan melletti járdaszakasz és – ha az ingatlan mellett zöldsáv is van – az úttestig terjedő teljes terület tisztántartásáról, hulladék eltávolításáról, a hulladékgyűjtő edény környezetének tisztántartásáról;
b) az ingatlan melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, az eredeti mélység megtartásával a feliszapolódás megszüntetéséről;
c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, az egyes épületek körüli – az 1. függelékben meghatározott – virágágyások gondozásáról, továbbá az egyes társasházakhoz tartozó – a 3. függelékhez tartozó térképszelvényeken meghatározott – zöldterület tisztántartásáról, gondozásáról, a hulladékgyűjtő edény környezetének tisztántartásáról;
d) a lakhatás helyéül szolgáló ingatlan (az azon lévő építmény, kert, udvar) tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, a füves terület gondozásáról;
e) az ingatlanon felhalmozott hulladék vagy egészségre káros anyagok tárolásának megszüntetéséről;
f) az ingatlanon lévő balesetveszélyes építmény veszélyességének megszüntetéséről,
g) az ingatlan elhanyagolt állapotának megszüntetéséről, a növényi és állati kártevők, kórokozók elszaporodásának megakadályozásáról;
h) az ingatlanról a közterületre benyúló faágak, cserjék és más növények ingatlan határáig történő visszavágásáról, a közlekedést akadályozó vagy veszélyeztető növényi részek, tárgyak eltávolításáról;
i) útcsatlakozásnál az útburkolatok csatlakozási pontjától mért – a szabad belátáshoz szükséges mértékben – de legalább 5 méter távolságban a növényzetnek az úttest burkolatmagasságától számított 60 cm-re történő visszavágásáról.
(3) Két szomszédos ingatlan közötti közforgalmú területsáv esetében a tisztántartási, zöldterület-gondozási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50 %-ban oszlik meg.
(4) A közterület takarításából, zöldterület-gondozásából keletkezett hulladék ártalommentes elhelyezése a közterülettel határos ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.
(5) Az ingatlanhoz rendszeresített háztartási hulladékgyűjtő-edény befogadóképességét meghaladó hulladéknak az engedélyezett hulladéklerakóra történő elszállíttatásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
4. Kereskedelmi- és szolgáltató tevékenységet folytató egységek kötelezettségei
7. § (1) A szórakoztató-, vendéglátó és árusító helyek, szolgáltató egységek előtti, melletti járdaszakaszt illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet – ellőt eltérő megállapodás hiányában – a használó köteles folyamatosan tisztántartani, kaszálni és a hulladékot eltávolítani.
(2) A közlekedés biztonsága érdekében a használó köteles a 6. § (2) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott munkálatokat elvégezni.
(3) A nyílt piacok és vásárterek tisztántartásáról a piac, vásártér üzemeltetője köteles gondoskodni.
(4) Közterületen megrendezett sport- és egyéb rendezvény idején a rendezvény szervezője köteles a várható forgalomnak megfelelő számú illemhelyet biztosítani, valamint a rendezvénnyel érintett terület közvetlen környezetét tisztántartani.
5. A közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmények rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkező hulladék elszállításáról
8. § Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében:
a) a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok tekintetében a járművek üzembentartója,
b) a belterületen lévő és az a) pont alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében az önkormányzat a közszolgáltató útján,
c) vasutat keresztező járda esetében a vasút üzembentartója,
d) a külterületen lévő és az a) pont hatálya alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek és megállóhelyek tekintetében a közforgalmú jármű üzembentartója, autóbusz megállóhelyek tekintetében a közút kezelője köteles a rendszeres tisztántartásról, továbbá az ott keletkezett hulladék eltávolításáról gondoskodni.
6. Építési és bontási területek tisztán tartása
9. § (1) Az építési, bontási, felújítási munkák végzése esetén az építési területen és közvetlen környékén (az építés körüli közterületen) a terület tisztaságát és a biztonságos közlekedés lehetőségét folyamatosan biztosítani kell.
(2) Beruházás, felújítás esetén – a munkaterület átadásától a munkaterület visszavételéig – a kivitelezőnek vagy az átadásról szóló jegyzőkönyvben rögzített más átvevőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.
(4) Közműhibák javítását követően az igénybe vett terület szennyeződését a hiba elhárítójának kell megszüntetni.
7. Az önkormányzat köztisztasággal kapcsolatos feladatai
10. § (1) A rendelet 5. §-ában, a 6. § (1)-(2) bekezdéseiben, a 7. § (1)-(4) bekezdéseiben megjelölt kötelmi körbe nem tartozó közutak, közparkok és egyéb zöldterületek, sétányok, játszóterek, az ezeken keresztül vezető járdák, kerékpárutak tisztántartásáról, valamint a 8. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatok ellátásáról, a keletkező közterületi hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról az önkormányzat a szolgáltató útján gondoskodik.
(2) A szolgáltató a közterületek hó- és síkosságmentesítési feladatait az 1. mellékletben szereplő szabályzat szerint látja el.
11. §9 (1) Amennyiben a tulajdonos nem tudja ellátni a 6. § (2) bekezdés a) és i) pontjaiban meghatározott feladatokat, úgy annak elvégzését – a tárgyévre vonatkozóan kért és elfogadott egyedi árajánlat alapján - a szolgáltatótól megrendelheti.
(2) Amennyiben tömbtelken a lakóközösség nem tudja ellátni a 6. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatokat, úgy annak elvégzését – egyedi árajánlat alapján – a szolgáltatótól megrendelheti. Az árajánlatot évente, legkésőbb március 31-ig lehet megkérni a szolgáltatótól, amely annak elfogadása esetén a tárgyév folyamán elvégzi a zöldterület gondozást a tömbtelken.
(3)10 Különös méltánylást érdemlő esetben, ha a tulajdonos életkora, egészségi állapota miatt nem tudja ellátni az ingatlanával határos közterületen a zöldterület gondozásával kapcsolatos kötelezettségét és nincs olyan hozzátartozója, aki helyette a zöldterületet gondozná, továbbá az (1) bekezdés szerinti költségek megfizetésére anyagi- jövedelmi helyzetére tekintettel nem képes, kérelmére Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 32/2021. (X.2.) önkormányzati rendeletében meghatározott feltételek szerint természetbeni ellátásként szociális zöldterület-gondozási szolgáltatás nyújtható.
7/A.11 Az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések
11/A. § (1) Az elhagyott hulladék felszámolásával kapcsolatos helyi intézkedések a jegyző hatáskörébe tartoznak.
(2) Az elhagyott hulladék felderítése lakossági bejelentés alapján, vagy az elektronikus hulladékbejelentő-rendszer vagy a Hatvani Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Rendészeti Osztálya (a továbbiakban: Rendészeti Osztály) által végzett ellenőrzés alapján történik.
(3) A közterület tisztaságát belterületen a közterület-felügyelők, külterületen a mezőőrök ellenőrzik. Amennyiben elhagyott hulladékot észlelnek, arról jelentést és fényképfelvételt készítenek. A jelentésben rögzítik a hulladék pontos helyét, összetételét, becsült mennyiségét. Amennyiben a hulladékkal szennyezett terület térfigyelő kamerával megfigyelt terület, úgy ellenőrzik a kamerafelvételeket. Amennyiben a hulladék tulajdonosára vagy korábbi birtokosára vonatkozóan bármilyen bizonyíték – tanúk, kamerafelvétel, gépjármű rendszáma – fellelhető, azt a Rendészeti Osztály felderíti. Megkísérli beazonosítani a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát, majd az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul átadja a Hatvani Polgármesteri Hivatal Általános Igazgatási Osztálya (a továbbiakban: Általános Igazgatási Osztály) részére.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elhagyott hulladék elszállíttatásáról a Hatvani Polgármesteri Hivatal Műszaki és Városfejlesztési Irodája (a továbbiakban: Műszaki és Városfejlesztési Iroda) gondoskodik az erre jogosultsággal rendelkező vállalkozóval kötött szerződés alapján.
(5) Hulladék jogellenes elhelyezése esetén a közterület-felügyelő hulladékgazdálkodási bírságot helyszíni bírságként is kiszabhat, amennyiben annak jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak.
(6) Magántulajdonban lévő ingatlanon elhagyott hulladék bejelentése esetén az Általános Igazgatási Osztály helyszíni szemle megtartásával meggyőződik a bejelentésben foglaltakról, erről jegyzőkönyvet és fényképfelvételeket készít, majd a rendelkezésre álló dokumentumok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a hulladékgazdálkodási hatóságnál.
Zöldfelületek létesítése, fenntartása, használata
1. Zöldfelületek létesítése
12. § (1) Közterületen zöldfelületet létesíteni, azon beavatkozási munkálatokat folytatni, megszüntetni csak a tulajdonos hozzájárulásával, illetve rendelkezése alapján lehet.
(2)12 Közterületre fát, cserjét ültetni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a városi főkertész véleménye alapján csak az Egészségügyi és Környezetvédelmi Bizottság (továbbiakban: bizottság) engedélyével lehet, a 12/A § (3) bekezdésében meghatározott telepítési távolságok betartása mellett. A növénytelepítési engedély iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani a Műszaki és Városfejlesztési Irodára. A társasházak esetében a kérelemhez mellékelni kell a társasház ide vonatkozó közgyűlési határozatát, más közös tulajdonú ingatlan esetében a tulajdonostársak egyetértő nyilatkozatát.
(3) Közterületen fa, cserje a következő feltételekkel telepíthető:
a) vonalas létesítmények (utak, vasutak, vezetékes közművek), hírközlési objektumok – vonatkozó előírások szerinti – védőtávolságát meg kell tartani, e létesítmények üzemeltetőivel, kezelőjével való egyeztetést igazolni kell, amennyiben azokat nem az önkormányzat üzemelteti;
b) a meglévő utcai fasorba Hatvan város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve (továbbiakban: HÉSZ) zöldterületek kialakítására vonatkozó előírása szerinti fa faj ültethető;
c) légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák telepíthetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges;
d) közút mellé történő sövény, fa telepítésekor be kell tartani a közutakra vonatkozó, hatályos előírásokat;
e) a rálátási háromszögben gondoskodni kell a beláthatóság biztosításáról, ezért a csomópontok tengelyétől mért 20 méteren belül csak olyan fa telepíthető, melynek törzsmagassága legalább 2,20 méter, továbbá olyan cserjék ültethetők, melyeknek magassága legfeljebb 0,60 cm.
(4)13 Lakosság által közhasználatú zöldterületen végzett növénytelepítés szakszerűségét a városi főkertész ellenőrzi. A lakosság által végzett növénytelepítést a Rendészeti Osztály ellenőrzi. Engedély nélküli vagy szabálytalan telepítés esetén, ha az ültetést végző személy kiléte megállapítható, a Hatvani Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája felhívja annak figyelmét az engedély nélküli vagy szakszerűtlen ültetésre és felszólítja az engedély nélkül vagy szakszerűtlenül ültetett növény eltávolítására vagy a városi főkertész javaslata szerinti megfelelő helyre történő szakszerű átültetésére. Amennyiben a telepítést végző személy a felszólításnak nem tesz eleget, vagy annak kiléte nem állapítható meg, úgy az engedély nélkül vagy helytelenül ültetett növényt a szolgáltató – minden külön felszólítás nélkül átültetheti vagy ha az nem lehetséges, kivághatja.
(5) Közterületi fás növények pótlása esetén alkalmazkodni kell a már meglévő fajokhoz és a környezeti adottságokhoz az egységes, rendezett utcakép kialakítása érdekében.
(6) Közterületre haszonnövény csak a Bizottság által e célra kijelölt területekre, közösségi kertekbe ültethető. Közösségi kert kijelölését – közösségépítés, környezetvédelem, öngondoskodás céljából magánszemélyek, lakóközösségek kérhetik, ha kötelezettséget vállalnak a kertek kulturált, városképi szempontból is előnyös kialakítására, hosszú távú gondozására.
(7) 14
12/A. §15 (1) Lakóházak előkertjében, oldalkertjében csak olyan növény telepíthető, amely kifejlett állapotában sem rongálja az ingatlanon vagy a szomszédos ingatlanon álló épületet, kerítést vagy egyéb építményt, a telek közterület felőli oldalhatárán ültetett növény pedig nem veszélyezteti a közterületen közlekedők biztonságát. A növénytelepítés során figyelemmel kell lenni a meglévő föld alatti illetőleg föld feletti közművezetékek nyomvonalára, mert a növénytelepítés a közműellátást nem veszélyeztetheti.
(2) Idegenhonos inváziós fajú növény nem telepíthető, kivágott, kiszáradt fa inváziós fajú növénnyel nem pótolható.
(3) A telekhatártól mért legkisebb telepítési távolság:
a) szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor, élő sövény esetén: 1 méter,
b) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetén: 2 méter,
c) 3 méternél magasabbra, de 5 méternél nem magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor esetén: 3 méter,
d) 5 méternél magasabbra, de 7 méternél nem magasabbra növő fa esetén: 4 méter,
e) 7 méternél magasabbra növő fa esetén:7 méter.
(4) Élősövény kerítésként, lehatárolásként telekhatárra csak mindkét ingatlantulajdonos beleegyezésével telepíthető.
(5) Az áthajló ágakra, a telekhatárra telepített növényekre vonatkozó rendelkezéseket a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény tartalmazza.
(6) Kúszó-kapaszkodó növény csak saját tulajdonú építményre futtatható fel.
(7) Amennyiben az ingatlanon e rendelet hatálybalépését megelőzően idegenhonos inváziós fajú fás szárú növény került telepítésre, az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles megakadályozni annak szaporodását, tovább terjedését az újulat haladéktalan eltávolításával.
(8) A fás szárú növények kivágását oly módon kell elvégezni, hogy a talajban maradó növényrészek ne hozhassanak sarjadékot.
2. Zöldterületek fenntartása
13. § (1) A közhasználatú zöldfelületek a településen belüli elhelyezkedésük és funkciójuk alapján kategóriákba sorolandók az alábbiak szerint:
3. Zöldfelületek használata
14. § (1) Közhasználatú zöldfelületeket, azok elemeit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, saját vagy szülő illetve felügyelő felelősségére lehet használni.
(2) Közhasználatú zöldfelületen tilos:
a) olyan magatartást tanúsítani, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely mások nyugalmát, pihenését, a közízlést zavarja;
b) zöldfelületi elemet rendeltetésétől eltérően használni, rongálni;
c) növényeket – a gyomnövények kivételével -, növényi részeket (virág, levél, termés) letépni, csonkítani, eltulajdonítani;
d) a zöldfelületeken természetes körülmények között élő állatok élőhelyét bármely eszközzel zavarni, rongálni;
e) gépjárművel, kerékpárral zöldfelületen vagy nem az arra kijelölt burkolaton közlekedni, parkolni, kivéve a parkfenntartási munkákhoz szükséges munkagépeket a munkavégzés idejére valamint a városi rendezvények előkészítését végzők, közmű-fenntartási, karbantartási, hibaelhárítási munkát végzők, mentőszolgálat, katasztrófavédelmi szerv, rendőrség, közterület-felügyelet gépjárműveit;
f) szökőkutak, csobogók, vizébe, közparkok tavaiba bármilyen anyagot önteni, a vizet beszennyezni, tárgyat, növényt tenni, továbbá ott fürödni, mosakodni, mosni;
g) zöldterületen lévő épületek, építmények közforgalomnak átadott lépcsőzetén, támfalán, párkányán, az építmények, berendezések lépcsőzetén roncsoló, károsító hatással járó eszközt (gördeszka, görkorcsolya, roller, kerékpár stb.) használni, a zöldfelületek tartozékait összekarcolni, vésni, más módon rongálni. E tilalom nem terjed ki a kerékpárúton történő rendeltetésszerű kerékpáros közlekedésre;
h) tavak, vízfolyások hídján, átjáróin a gyalogos közlekedést zavarni, kerékpárutak használatát rendeltetésellenes módon zavarni;
i) játszóterekre, kisgyermekek által rendszeresen használt közhasználatú zöldfelületekre és tiltó táblával jelölt parkokba állatot bevinni;
j) közhasználatú zöldterületen kempingezni, ideiglenes szálláshelyet létesíteni;
k) kutyát póráz nélkül vezetni, futtatni, kivéve a kutyafuttató területét.
(3) Tilos a közterületen szeszesital árusítása és fogyasztása. Ez alól kivételt képez a vendéglátó üzletként meghatározott értékesítőhelyen, vendéglátóipari előkertben, továbbá rendezvények alkalmával az erre vonatkozó engedély birtokában történő szeszesital-árusítás- és fogyasztás.
(4) A körbekerített, zárhatóvá tett parkot az üzemeltető által ott elhelyezett nyitvatartási tájékoztató szerinti időszakban lehet igénybe venni.
(5) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát bármely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles azt a tevékenység befejezését követő 30 napon belül a szükséges mértékben és legkésőbb a következő növényültetési időszak végéig, az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítani. Nem megfelelő helyreállítás esetén az engedélyező a városi főkertésszel egyeztetve előírja az elvégzett munka kijavítását vagy a kötelezett költségére elvégezteti azt.
(6) Aki engedély nélkül, rendeltetéstől eltérő módon használja a zöldfelületet, és ennek következtében növényzet, építmény, berendezés, felszerelés (továbbiakban: építmény) megsérül vagy megsemmisül, köteles a növényzet pótlásáról gondoskodni vagy növény, építmény – tulajdonos által meghatározott - ellenértékét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap) befizetni.
(7) E rendelet hatálya alá tartozó zöldfelületek használata, fenntartása, helyreállítása eredményeként keletkező, biológiailag lebomló hulladékok kezelése, komposztálása során a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet szerint kell eljárni.
4. Fás szárú növények védelme közterületen
15. § (1) Közterületre kiültetett növény az önkormányzat tulajdona illetve kiültetést követően az önkormányzat tulajdonába kerül, közérdekből azzal az önkormányzat szabadon rendelkezik.
(2) Fakivágás, gallyazás – veszélyhelyzet elhárítása illetve a fa kiszáradásának kivételével – csak a vegetációs időn kívüli nyugalmi időszakban, lombtalan állapotban történhet.
(3) Közterületen fát kivágni különösen építmény elhelyezése, veszélyhelyzet elhárítása, épület állagának védelme, közművek hibaelhárítása céljából - ha az műszakilag indokolt -, környezetrendezés vagy kertészeti szakvélemény által igazolt egyéb okból lehet.
(4)16 Közterületi fakivágáshoz a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm.rendelet) szerinti engedélyt kell kérni. A kérelmet a Korm.rendelet 2. mellékletében szereplő nyomtatványon lehet benyújtani a Hatvan város jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző). Társasházak esetében a kérelemhez mellékelni kell a társasház közgyűlési határozatát, más közös tulajdon esetében minden tulajdonos egyetértő nyilatkozatát. Belterületen, a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerint a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(5) Aki jogszabály vagy hatósági határozat alapján fapótlásra kötelezhető, e kötelezettségének a Korm.rendeletben meghatározott módon tehet eleget. Amennyiben a pótlás a fa kivágásának helyén vagy más ingatlanon nem teljesíthető, a jegyző kompenzációs intézkedés megtételét írja elő. A pótlásra kötelezett a fa értékét a Környezetvédelmi Alapba köteles befizetni.
(6)17 Faérték fizetési kötelezettséget kell előírni minden olyan közterületi fakivágás engedélyezésekor, amikor a fa kivágását balesetveszély, épület állagának védelme, veszélyhelyzet elhárítása vagy a fa természetes öregedése nem indokolja. Ilyen irányú kérelem benyújtása esetén a kérelmezőnek a kompenzáció összegét, de legalább 20.000.- Ft-ot előzetesen be kell fizetni a Környezetvédelmi Alapba, és a befizetésről szóló bizonylat másolatát csatolni kell a kérelemhez. Amennyiben a kérelem elutasításra kerül, vagy a kompenzáció összege kevesebb, mint az előzetesen befizetett összeg, úgy a Környezetvédelmi Alapba befizetett összeget vagy a különbözetet a Hatvani Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Irodája haladéktalanul visszafizeti a kérelmező részére. Amennyiben a kompenzáció összege magasabb, mint az előzetesen befizetett összeg, úgy a különbözetet az engedélyben foglaltak szerint kell megfizetni.
(7) A Környezetvédelmi Alapba befolyt bevételeket növényzet telepítésével kapcsolatos beruházási, felújítási, tervezési feladatok elvégzésére kell fordítani.
(8) A fa egyedi értékének számítását e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(9) Engedély nélküli fakivágás esetén az elkövető a fa egyedi értéke kétszeresének megfelelő összeget köteles a Környezetvédelmi Alapba befizetni vagy ezen összegnek megfelelő értékű fát a jegyző által előírt helyre elültetni.
(10) Fakivágás esetén a pótlás nem tekinthető teljesítettnek, ha az ültetést, pótlást követő vegetációs időszak kezdetén a fa, cserje nem hajt ki. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni.
Csapadékvíz elvezetésének szabályai
16. § (1) Helyi közút illetve kapubejáró alatti áteresz minimális mérete 300 mm átmérőjű körszelvény vagy minimum 300 mm oldalméretű négyszögszelvény lehet, kivéve a 2. függelékben meghatározott közterületeken, amely helyeken 200 mm átmérőjű körszelvényű vagy ennek megfelelő négyszögszelvényű áteresz elhelyezése alkalmazható. Az átereszt a Műszaki és Városfejlesztési Iroda által meghatározott fenékmélységgel kell elhelyezni.
(2) Az (1) bekezdés előírásainak meg nem felelő méretű átereszt illetve egyéb, a csapadékvíz elfolyását akadályozó, - az ingatlan tulajdonosa által engedély nélkül létesített - zárt csapadékcsatornát az ingatlan tulajdonosa köteles a jegyző felszólítására elbontani. E kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a bontási munkákat Hatvan Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) a tulajdonos költségére elvégeztetheti.
(3) Az általános szabályoktól eltérni csak érvényes közútkezelői és vízkezelői engedély birtokában lehet. Kérelemre közútkezelői engedélyt a jegyző, vízkezelői engedélyt Hatvan város Polgármestere a Műszaki és Városfejlesztési Iroda útján ad ki.
(4) Az árok karbantartását szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal el kell végezni.
(5) A helyi közút alatti átereszek, közterületen lévő árokszakaszok, illetve zárt csapadékcsatornák tisztítását és karbantartását az önkormányzat saját vagy külső szerv bevonásával végzi.
Eljárási szabályok
17. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben az eljárás a jegyző hatáskörébe tartozik.
(2)18 A bizottság eljárására – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben megállapított kivételekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni.
(3) E rendelet alapján a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások tényállásait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
Záró rendelkezések
18. § (1) Ez a rendelet 2016. július 4-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének a köztisztaság fenntartásáról, valamint a zöldterületek használatáról szóló 21/2007. (IV.27.) önkormányzati rendelete.
19. § A 11. § (2) bekezdésében szabályozott hozzájárulást 2016. évben július 31-ig kell befizetni az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába. A hozzájárulás mértéke 2016. évben: lakásonként 500.- Ft.
Módosította: 15/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 1. § (1). Hatályos: 2020. július 1-től.
Módosította: 6/2017. (II. 18.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2017. február 20-tól. A 3. § c) pontja a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: 15/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 1. § (2). Hatályos: 2020. július 1-től.
Kiegészítette: 32/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos: 2016. november 1-től.
Kiegészítette: 15/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 1. § (3). Hatályos: 2020. július 1-től.
Kiegészítette: 15/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 1. § (3). Hatályos: 2020. július 1-től.
Kiegészítette: 15/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 1. § (3). Hatályos: 2020. július 1-től.
Módosította: 15/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2020. július 1-től.
Módosította: 15/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2020. július 1-től.
A 11. § (3) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7/A. alcímet (11/A. §-t) a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Módosította: 15/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 4. § (1). Hatályos: 2020. július 1-től. A 12. § (2) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja szerint módosított szöveg. A 12. § (2) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2024. (XI. 1.) önkormányzati rendelete 9. §-a szerint módosított szöveg.
Módosította: 15/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 4. § (2). Hatályos: 2020. július 1-től. A 12. § (4) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Hatályon kívül helyezte: 15/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 7. § (2). Hatályos: 2020. július 1-től.
Kiegészítette: 15/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2020. július 1-től.
Módosította: 15/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 6. § (1). Hatályos: 2020. július 1-től.
Módosította: 15/2020. (VI. 26.) önkormányzati rendelet 6. § (2). Hatályos: 2020. július 1-től.
Módosította: 3/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet 13. §. Hatályos: 2018. február 1-től.