a) átalakítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka;

b) felújítás: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett (karbantartási) építési tevékenység;

c) korszerűsítés: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka;

d) tetőtér-beépítés: a lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti;

e) emeletráépítés: meglévő épület – belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő – épületmagassággal járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében;

f) nettó jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti jövedelem adóval és járulékokkal csökkentett része;

g) öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendeletben meghatározott, évenként változó összeg;

h) vagyon: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon;

i) család: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

j) háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;

k) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott személyek;

l) lakóingatlan: a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény 1. § 7. pontjában meghatározott lakóingatlan;

m) nagy értékű ingó vagyon: 15 millió Ft feletti értékű,

n) nagy értékű ingatlan vagyon: 15 millió Ft feletti értékű,

o) szociális rászorultság: egy háztartásban élő vagy vele együtt költöző közeli hozzátartozó, élettárs egy főre jutó havi nettó igazolt jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg.

a) lakásépítéshez, vásárláshoz;

b) önerőből megvalósuló emeletráépítéshez, tetőtér-beépítéshez, amennyiben ezzel önálló lakás létesül;

c) a nem lakás céljára szolgáló helyiség(ek) lakássá történő átalakításához;

d) lakásbővítéshez;

e) lakás felújításához, korszerűsítéséhez;

f) lakások műszaki megosztásához.

a) akinek lakástulajdona, lakásrész-tulajdona a kérelem benyújtását megelőzően nem volt és lakásigényét a 2. § szerinti formában kívánja megoldani,

b) akinek lakhatási feltételei javítását meglévő lakások bővítésével, felújításával, korszerűsítésével, kívánja megoldani,

c) ahol a házasok, vagy élettársak közül az egyik fél nem töltötte be 35. életévét és az egyik fél legalább 5 éve állandó csákvári lakcímmel rendelkezik

d) akinek nincs nagy értékű ingó, vagy ingatlan vagyona,

e) aki szociálisan rászorult,

f) aki előzőleg nem idegenítet el lakásingatlant,

g) aki a vele egy háztartásban élő házastársa, vagy élettársa kereső foglalkozást folytat, ide nem értve az önhibáján kívül kereső képtelenné válást,

h) akinek lakásigénye megfelel a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak.

a) az a lakásépítési telek, amelynek beépítéséhez a támogatást kérik,

b) a nem forgalomképes tulajdoni hányad.

a) egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,

b) három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,

c) négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

a) a fél lakószoba hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert,

b) a lakószoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de – a meglévő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy – egy lakás esetén egy alkalommal – két szobaként kell figyelembe venni,

c) a lakószoba legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik.

a) lakásvásárlás esetén az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas magánokiratot, vagy közokiratot,

b) építés esetén az építéshatósághoz történő bejelentésről igazolást,

c) műszaki tartalmat leíró dokumentációt,

d) a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, élettárs jövedelméről szóló igazolást,

e) a 2. § b)-f) pont szerinti igénylés esetén a munkákra vonatkozó költségbecslést.

a) kérelem benyújtásának időpontja,

b) eltartottak száma,

c) szociális rászorultság mértéke,

d) lakásigény mértéke.

a) a kérelmek közül a korábbi időpontban benyújtott kérelmet,

b) a szociálisan rászorultak közül

c) a szociális rászorultságot a lakásigény mértékénél.