Füzesabony Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-ának (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet eljárási szabályainak alkalmazásával a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. Vegyes rendelkezések

1.§

(1) A rendelet célja, hogy meghatározza Füzesabony város építési rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően.

(2) A rendelet hatálya Füzesabony város közigazgatási területén belül az 1. számú mellékletben^[1] (továbbiakban: Szabályozási terv) lehatárolt területre terjed ki.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen telekalakítási és építési tevékenységet folytatni - a vonatkozó külön jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a Szabályozási tervben foglaltak betartásával lehet.

(4) Jelen rendelet 1. számú függeléke: Védelmi-korlátozás jegyzékek

(5) Jelen rendelet 2. számú függeléke: Út mintakeresztszelvények

2. Közterület alakításra vonatkozó előírások

2.§

(1) Amennyiben telekalakítás valamely közterület alakítása vagy közmű létesítése céljából szükséges, a telekalakítás akkor is lehetséges, ha az új közterülettel vagy a közmű új telkével szomszédos megmaradó telek a telekalakítást követően már nem felel meg a rá vonatkozó övezetben előírt telekalakítási követelményeknek.

(2) További előírásokat külön önkormányzati rendelet tartalmaz.

3. Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

3.§

(1) Földmunkával járó beruházások esetében a régészeti értékek megmentése érdekében a vonatkozó külön jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A településkép alakítására vonatkozó előírásokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) Füzesabony ár- és belvíz veszélyeztetettségi szempontból "B", közepesen veszélyeztetett besorolású. Az épületek padlószintjét minden esetben a természetes terepszintből ki kell emelni.

4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

4.§

(1) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében közterületen meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben szabad.

(2) Közterületen a kivágott, elhalt növényzet pótlásáról a növényzet jellegének s értékének megfelelően kell a telek tulajdonosának gondoskodnia.

(3) A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken csak olyan tevékenység végezhető, amely a természeti értékek sérülését, pusztulását, zavarását nem okozza.

5. Környezetvédelmi előírások

5.§

(1) Környezetterhelési határértékek: az egyes övezetekre a vonatkozó, hatályos külön jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.

(2) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek fennálló, vagy a településrendezési tervek szerint tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(3) Előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(4) A termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét.

(5) Közlekedési útvonalak melletti telken ill. építési telken megfelelő telepítési távolság megtartásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

6.§

(1) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.

(2) Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése miatt a tereprendezés során egy tagban 10 m-nél magasabb feltöltés és bevágás, valamint 34°-nál nagyobb hajlásszögű rézsű nem alakíthatók ki. A 10 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. A rézsű felületének legalább fele talajtakaró növényekkel illetve cserjékkel ültetendő be.

(3) A külterületi telken rézsű kizárólag úgy alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített vagy szabványosított termék és anyag használható.

7.§

(1) A talaj, a talajvíz és rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedhető meg.

(2) Az élő- és talajvizek sem közvetve, sem közvetlenül nem szennyezhetők.

(3) A vízfolyások minőségét fokozottan védeni kell.

(4) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként - szigorúan ellenőrzötten kivitelezett - zárt, vízzáró szennyvíztározó medence létesíthető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

(5) Gondoskodni kell a felszíni vizek rendezett elvezetéséről.

(6) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell védeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

6. Közművek előírásai

8.§

(1) Az egyes övezetek közműellátásnak mértékét az egyes övezetek előírásai tartalmazzák.

(2) Közmű telke bármelyik övezetben kialakítható az övezetben előírt telekalakítási követelmények betartása nélkül is. A közmű telkének kialakítása után visszamaradó telek tulajdonságainak a telekalakításról szóló magasabb szintű jogszabályok követelményeinek kell megfelelnie.

(3) A kiépült szennyvízcsatorna-hálózatra azt az építményt, melynek a használata során szennyvíz keletkezésével kell számolni, annak használatba vételi engedélyezési, tudomásul vételi eljárása megindításáig, ill. hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem benyújtásáig kötelező rákötni.

(4) A telek területére jutó csapadékvíz befogadója lehet a települési csapadékvíz elvezető hálózat, valamint a telek szikkasztásra alkalmas talaja is.

7. Telekalakítás és építés általános szabályai

9.§

(1) Nyeles telek kialakítása csak meglévő telek esetében és csak akkor engedélyezhető, amennyiben másként sem közterületről, sem magánútról nem lenne a telek megközelíthető. Nyeles telek esetében az előkert mindig a teleknyúlvány felől értendő, a nyúlvány beszámítása nélkül.

(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható és bővíthető, a többi vonatkozó övezeti előírás betartása mellett.

(3) Meglévő épület elbontása, megsemmisülése (vagyis a tartószerkezeti falak 1 m-nél alacsonyabbakká válnak) után új épület építésekor az övezetben előírt paraméterek betartása - a telekre vonatkozók kivételével - kötelező.

(4) Az egyes övezetekben előírt kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb nagyságú meglévő telek az övezet többi előírásának betartása mellett beépíthető.

(5) Önálló terepszint alatti építmény minden övezetben csak saját telken belül helyezhető el úgy, hogy

a) oldalhatáros beépítésnél az oldalkertből legalább 3,0 métert,

b) szabadon álló beépítésnél az oldalkertből legalább 2,0 métert szabadon kell hagyni.

(6) Oldalhatáron álló beépítési módnál az oldalhatártól legalább 60 cm távolságra helyezhető el épület.

(7) Műtárgy és melléképítmény az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) vonatkozó előírásai szerint helyezhető el.

(8) Közlekedési célra szolgáló telek legalább olyan szélességű lehet, ami biztosítja a közszolgáltatást végző gépjárművek időszakos akadálytalan közlekedését.

8. Védő- és védett területek

10.§

(1) A város közigazgatási területén található, biztonsági sávval rendelkező nyomvonal jellegű és területigényes létesítmények esetében a biztonsági sáv mértékét a külön jogszabályok meghatározásai alapján a Szabályozási terv ábrázolja. A biztonsági sávon belül végzendő minden építési tevékenység kizárólag a vonatkozó külön jogszabályok előírásai szerint lehetséges.

(2) A vasúti védőtávolságon belüli ingatlanok mindenkori tulajdonosai tudomásul veszik a vasútvonal közelségét és a tervezett fejlesztését, és ebből eredően semmiféle kárigénnyel, követeléssel a vasút üzemeltetőjével szemben nem lépnek fel, kötelesek tűrni a vasútüzemből eredő környezeti hatásokat.

(3) A meglévő vasútvonal mellett az új építmény építtetőjének feladata az OTÉK 38.§-ban előírtak teljesítése, és a környezetvédelmi előírások betartása.

9. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

11.§

Füzesabony Város - magasabb szintű jogszabály megállapítása alapján - katasztrófavédelmi besorolása: II. A katasztrófavédelmi besorolás alapján a külön jogszabály szerinti védelmi intézkedéseket kell megtenni.

II. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

1. Általános előírások

12.§

(1) Beépítésre nem szánt övezetben a gépjárművek elhelyezését biztosító építményt telken belül kell elhelyezni.

(2) Nyilvános illemhely csak a Közlekedési és közmű övezetekben helyezhető el.

2. KÖu jelű Közúti közlekedési és közmű övezet

13.§

(1) Az OTÉK 26. §-ában meghatározott építmények helyezhetők el a külön jogszabályok előírásainak is a figyelembe vételével.

(2) Beépítési mód: szabadon álló.

(3) Legnagyobb beépítettség: 10%.

(4) Az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m.

(5) Zöldfelület legkisebb mértéke: 1%.

(6) Az építési hely határai:

a) az előkert legkisebb mérete 0,0 méter;

b) az oldalkert legkisebb szélessége 2,0 méter;

c) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb az épület hátsókertre néző homlokzatmagasságának mértékénél.

3. KÖk jelű Vasúti közlekedési és közmű övezet

14.§

(1) Az OTÉK 26.§-ában meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el a külön jogszabályok előírásainak is a figyelembe vételével.

(2) Beépítési mód: szabadon álló.

(3) Legnagyobb beépítettség: 10%.

(4) Az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,0 m.

(5) Zöldfelület legkisebb mértéke: 1%.

(6) Az építési hely határai:

a) az előkert legkisebb mérete 0,0 méter;

b) az oldalkert legkisebb szélessége 2,0 méter;

c) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb az épület hátsókertre néző homlokzatmagasságának mértékénél.

4. Eg jelű Gazdasági erdő övezet

15.§

(1) Az OTÉK 28.§-ában előírtaknak megfelelő feltételek mellett, az ott meghatározott rendeltetésű építmény helyezhető el.

(2) Beépítési mód: szabadon álló.

(3) Az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m.

(4) Könnyűszerkezetes, fémborítású csarnok nem kivitelezhető.

(5) Szálláshely szolgáltató épület (vadászház, erdészház) legfeljebb 300 m² nettó alapterülettel készülhet, az épületmagasság az 5,0 métert nem haladhatja meg. Az épületeket a következő paraméterekkel szabad tervezni és kivitelezni:

a) A teherhordó falszerkezetek fából (pl. gerendaház), vagy téglából készüljenek, akár vakolat nélküli, nyersen maradó felületképzéssel;

b) A homlokzati vakolat, ill. festés színe fehér lehet (kombinálható téglavörös, sötétzöld vagy sötétbarna színnel);

c) A tetőfedés fazsindely, sötétbarna vagy téglavörös kiselemes cserépfedés lehet;

d) A nyílászárók anyaga fából legyen, de megengedhető a fa mintázatú műanyag nyílászáró is. Színük natúr, fehér, sötétzöld, sötétpiros vagy sötétbarna legyen;

e) A kémény külső (tetőn kívüli) szakaszát vagy burkolatát nyersen maradó téglából kell készíteni.

(6) Az építési hely határai:

a) az előkert legkisebb mérete 0,0 méter;

b) az oldalkert legkisebb szélessége 5,0 méter;

c) a hátsókert legkisebb mérete nem lehet kisebb az épület hátsókertre néző homlokzatmagasságának mértékénél.

5. Ev jelű Védelmi erdő övezet

16.§

Az OTÉK 28.§-ában előírtaknak megfelelő feltételek mellett, az ott meghatározott rendeltetésű építmény helyezhető el.

6. Má1 jelű Általános mezőgazdasági övezet

17.§

(1) Az OTÉK 29.§-ában meghatározott rendeltetésű építmény helyezhető el.

(2) Épület a 3000 m²-t meghaladó területnagyságú telken helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a) Beépítési mód: szabadon álló.

b) Építési hely: elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mérete 10 m.

c) Beépítettség: legfeljebb 10 %.

d) Épületmagasság: legfeljebb 6,0 m.

e) A zöldfelület legkisebb mértéke: 50%

(3) Lakóépület 6000 m² feletti nagyságú telken helyezhető el legfeljebb 5%-os beépítettséggel, az alábbi előírások betartása mellett:

a) Beépítési mód: Oldalhatáron álló

b) Az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 5,0 m.

c) A zöldfelület legkisebb mértéke: 80%.

d) Építési hely: elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mérete 5,0 m.

7. Mk jelű Kertes mezőgazdasági övezet

18.§

(1) Az OTÉK 29.§-ában meghatározott rendeltetésű építmény helyezhető el.

(2) Az övezetben 720 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki.

(3) Épület az 720 m²-t meghaladó területnagyságú telken helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a) Beépítési mód: oldalhatáron álló.

b) Építési hely határai: az előkert legkisebb mérete 5,0 méter, az oldalkert legkisebb mérete 4,0 m, a hátsókert legkisebb mérete 6,0 m.

c) Beépítettség: legfeljebb 10 %.

d) Épületmagasság: legfeljebb 4,5 m.

e) A zöldfelület legkisebb mértéke: 70%

8. V jelű Vízgazdálkodási övezet

19.§

Épületet elhelyezni a külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20.§

(1) Füzesabony város Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 30/2008.(XI.26.) önkormányzati rendelete jelen rendeletben foglaltakkal együtt hatályos. Jelen rendelet 2016. december 23. napján lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Füzesabony város Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 30/2008.(XI.26.) sz. önkormányzati rendelet 2. sz. mellékletének jelen rendelet 1. sz. mellékletében lehatárolt területre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.