1. § A rendelet hatálya Mezőfalva Nagyközség Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló dolgokra, pénzügyi eszközökre, társasági részesedésekre, vagyoni értékű jogokra, a helyi könyvtárban nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolgokra, valamint az ezekkel való gazdálkodásra terjed ki.

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes vagyon körét a 2. melléklet rögzíti.

(3) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyon felsorolását a 3. melléklet tartalmazza. Az ingó vagyontárgyak körét a vagyonmérleg tartalmazza, melynek alapja a leltárjegyzék.

(4) Az önkormányzat tulajdonában nincs olyan vagyonelem, mely nemzetgazdasági szempontból kiemelt vagyonnak minősül.

(5) Az önkormányzat pénzügyi eszközeit, értékpapírjait és a vagyoni értékű jogokra vonatkozó adatokat a mindenkori éves költségvetési és zárszámadási rendeletek tartalmazzák.

3. § (1) Egyes vagyontárgyak tözsvagyonná, korlátozottan forgalomképessé, forgalomképtelenné minősítéséről – figyelemmel a hatályos községrendezési tervek előírásaira is – Mezőfalva Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) dönt szükség esetén jelen rendelet módosításával.

(2) Amennyiben az önkormányzat tulajdonába bármilyen módon a 2. §-ba be nem sorolt vagyon kerül, úgy azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a képviselő-testületnek – figyelemmel az (1) bekezdésre – kell minősítenie.

4. § (1) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület és átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, valamint közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

5. § (1) A forgalomképtelen, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak üzemeltetéséről, állagának megóvásáról az önkormányzat a polgármesteri hivatal és az intézményei útján gondoskodik.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak elidegenítéséről, megszerzéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba viteléről a képviselő-testület dönt.

6. § (1) Az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgy létesítéséről, megszerzéséről és gazdasági társaságba történő beviteléről, elidegenítéséről, egyéb módon történő hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

(2) Üzleti vagyonba tartozó ingatlan és egyéb vagyontárgy legfeljebb 6 havi átmeneti hasznosításáról az önkormányzati érdeket figyelembe véve a polgármester dönt.

7. § (1) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, egyéb értékpapír, illetve részvényvagyon hasznosítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) pontban megjelölt értékpapírok jogi és természetes személyek részére egyaránt értékesíthetők az önkormányzat érdekeit, továbbá a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakat figyelemben tartva.

8. § (1) Mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható.

(2) A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely legfeljebb 5 éves időszakokra meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre.

(3) A szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a rendezési tervet figyelembe kell venni.

9. § A vagyontárgyak elidegenítésénél, hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat készpénzt, számlapénzt, valamint külön képviselő-testületi jóváhagyással csereingatlant fogadhat el.

10. § A képviselő-testület a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére intézményt vagy gazdasági társaságot alapíthat.

11. § A képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető, nem jelöl ki.

12. § (1) A törzsvagyon használati jogát, illetve üzemeltetési feladatait azok az önkormányzati költségvetési szervek gyakorolják, amelyek a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok a jogi és természetes személyek, akiket a képviselő-testület a használatra szerződéssel, vagy egyéb okból feljogosított (továbbiakban: jogszerű használók).

(2) Az önkormányzati költségvetési szervek és egyéb jogszerű használók a rájuk bízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont meghatározott idejű bérbeadás útján az alapfeladataik sérelme nélkül hasznosíthatják. Az ebből származó bevétel az önkormányzati költségvetési szerveket, illetve az egyéb jogszerű használókat illeti meg.

(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat elidegeníteni, megterhelni, használati jogát átruházni, társaságba, alapítványba bevinni csak a képviselő-testület által meghatározott funkció(k) biztosítása mellett és kizárólag képviselő-testületi határozattal lehet.

(4) A törzsvagyonnal kapcsolatos egyéb tulajdonosi jognyilatkozatokat (társtulajdonosi elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés stb.) a polgármester tehet.

13. § (1) A rendeltetésszerű vagyongazdálkodás és –hasznosítás érdekében a képviselő-testület

(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat, az ellátott közfeladatokat és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.

(3) A hosszú távú vagyongazdálkodási tervnek az ellátott közfeladatokat és ezek ellátását biztosító vagyont, annak tervidőszakra tervezett változását kell tartalmaznia.

(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervének, a gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteinek összhangját.

(5) A vagyongazdálkodási terv felülvizsgálatát az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és annak felülvizsgálatakor el kell végezni.

(6) A vagyongazdálkodási terveket a képviselő-testület határozattal fogadja el.

14. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a képviselő-testület gondoskodik.

(2) Vagyonhasznosítás kezdeményezhető

15. § (1) A vagyonhasznosítás valamennyi területén biztosítani kell a nyilvánosságot és a versenysemlegességet, ezért valamennyi hivatalból indított vagyonhasznosítási eljárást a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával a helyileg szokásos módon meg kell hirdetni, a részvételi feltételeket kiírásban közzé kell tenni és biztosítani kell a pályázat nyílt lebonyolítását.

(2) Nem kell pályázatot kiírni, illetve külön eljárási szabályokat kell alkalmazni:

16. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét értékesítés, illetve egyéb módon történő hasznosítása és megterhelése esetén a döntést megelőzően kell meghatározni.

(2) Az értéket ingatlan esetében hivatalos értékbecslő szakemberrel kell megállapíttatni.

(3) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

17. § 1 000 000 Ft értékhatár felett az önkormányzati vagyon értékesítése során nyilvános pályázatot kell kiírni versenytárgyalással (a továbbiakban: pályázat). Az önkormányzati vagyon versenyeztetés során, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával értékesíthető a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint.

18. § (1) A pályázatok előkészítése:

(2) A versenyeztetés szabályai és az óvadék:

19. § (1) A pályázati eljárásban nyertes pályázóval a szerződést a polgármester az eljárást követő 15 napon belül köti meg.

(2) Bérleti jogviszonyra vonatkozó szerződés esetén a képviselőtestület a pályázat nyertesétől 2 havi bérleti díjnak megfelelő összeg letétbe helyezését kérheti.

20. § (1) Értékesítés jellegű ügyeletekben a fizetési határidő a szerződés aláírását követő 15 nap. Ettől eltérő határidőt a képviselő-testület engedélyezhet.

(2) A vételár teljes kiegyenlítéséig az önkormányzat a tulajdonjogot fenntartja.

21. § (1) Az önkormányzat részére 1 000 000 Ft értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, ellenérték nélkül kapott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt. A polgármester döntéséről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

(3) Az ellenérték nélkül kapott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni a vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeit és e kötelezettségek teljesítése likviditási problémát ne okozzon, az önkormányzati feladatellátást ne zavarja, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

22. § (1) Az önkormányzat követeléseiről való lemondás joga

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha:

(4) Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárás:

(5) A számviteli jogszabályok előírásai szerint az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti kintlévőségeit, és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, értékvesztés elszámolására.

(6) A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek. A számvitelileg leírt követeléseket nyilván kell tartani, és a kötelezettel szemben jogilag követelésnek kell tekinteni.

23. § Az önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet – a Magyarország gazdasági stabilitásáról és az államháztartásról szóló törvény, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.

24. § (1) Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv.-ben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

25. § (1) Ez a rendelet 2016. július 15. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Mezőfalva Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának rendjéről szóló 2/2013. (II.22.) önkormányzati rendelete.