1. § (1) E rendelet (továbbiakban: HÉSZ) hatálya Szigetbecse Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ mellékletei a HÉSZ szerves részét képezik, ezért azok módosítása csak a HÉSZ módosítására vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehetséges. A függelékek nem képezik a rendelet részét, ezért azok tartalma a HÉSZ-től függetlenül változtatható.

(3)¹ A HÉSZ rajzi mellékletei:

(4) A HÉSZ rajzi függeléke: Mintakeresztszelvények

(5) A HÉSZ szöveges függelékei: az F-1 számú függelék: A HÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája, az F-2 számú függelék: Régészeti lelőhelyek listája, az F-3 számú függelék:³, az F-4 számú függelék: a legfontosabb magyarországi őshonos fa és cserjefajok jegyzéke.

2. § (1.) A HÉSZ alkalmazásában:

3. § (1) Más jogszabály által elrendelt kötelező elemek:

(2) Kötelező szabályozási elemek, amelyek módosítására az SZT módosításával van mód:

(3) Tájékoztató elemek:

4. § (1) Közterület csak a szabályozási terv szerint alakítható (szabályozható) ki, vagy szüntethető meg.

(2) A jogszabályokban előírt legkisebb szabályozási szélességet el nem érő közutak esetén mintakeresztszelvény segítségével kell megállapítani a szükséges közművek fektetési helyét, egymástól való távolságát és az út keresztmetszeti kialakítását (pl. útfelületek, járdák, zöldsávok).

(3) Új közúti közlekedési célú közterület kialakítása és kiépítése során az adott közterületen elhelyezendő összes szükséges közműveken és közlekedési felületeken túlmenően -, amennyiben annak egyéb műszaki akadálya nincs - a 14,0 m-t el nem elérő szabályozási szélességű közterületeken esetén legalább egyoldali, a 14,0 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közterületeken kétoldali, fasort kell telepíteni.

7. § (1) Az övezetbe a helyi jelentőségű természetvédelmi területek tartoznak.

(2) Az övezetbe eső területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az Önkormányzat engedélyével, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének figyelembevételével végezhető.

(3) Az övezeten belül bármely tevékenység csak az Önkormányzat védetté nyilvánító határozatával összhangban, a helyi védettségű terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

8. § A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

9. § A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően kell végezni.

10. § A temető területén belül, annak határa mentén kijelölt hagyományos temetkezés számára igénybe nem vehető terület sávban koporsós temetés és hamvak szétszórása nem engedélyezhető, csak urnás temetkezés lehetséges.

11. § (1) Külterületen az országos közút (51112 jelű út) 50-50 m védőtávolságon belül építmények elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(2) Külterületi, települési mező-és erdőgazdasági üzemi utak tengelyétől mért 10-10 m védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el.

(3) A magánutak telkének és keresztmetszetének méretei a közutakéval egyező módon alakítandók ki.

(4) Az épületek jogszabály szerinti parkoló igénye telken belül elégítendő ki.

12. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű:

(2) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni:

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:

(4) A település területén szükséges közműellátás mértéke:

13. §⁶ (1) A hidrogeológiai védőterület:

(2) Új közüzemű vízelosztó hálózat csak a szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető. Fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csalatkozás üzembe helyezését megelőzően.

14. § (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(1a)⁷ A vízbázis, a felszín alatti vizek védelme érdekében a település teljes területén tilos a szennyvíz, a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása.

(2) Meglevő belterületi beépítésre szánt még csatornázatlan területeken, ha:

(3)⁸ Belterület beépítésre nem szánt területén, vagy külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha:

(4)⁹ A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága:

(5)¹⁰ Közműpótlóként a zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

(6)¹¹ A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága, hatásterülete:

(7)¹² Hígtrágya, trágyalé annak elszállításáig kizárólag műszaki védelemmel ellátott, vízzáróan szigetelt tartályban vagy medencében tárolható.

15. § (1)¹³ Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a középmeder állástól kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A középmeder állás kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.

(1a)¹⁴ (2) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni az alábbi követelmények szerint:

(1b)¹⁵ (3) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.

(2)¹⁶

16. § (1)¹⁸ Háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű, valamint naperőmű csak akkor létestíthető, ha az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírások azt lehetővé teszik.

(2)¹⁹ A megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló berendezés, műtárgy az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a Településképi rendelet követelményeinek betartásával helyezhető el.

(3)²⁰ Amennyiben a megújuló energiaforrás hasznosítását szolgáló berendezés, műtárgy kültéri gépészeti berendezésének működése zajhatással jár, a berendezés nem kerülhet 5 méternél közelebb huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség homlokzati nyílászárójához, és a zajhatás nem zavarhatja a környező lakóépületeket.

(4)²¹ Erdőterületen új villamos energia hálózat föld feletti hálózat építése csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőírtást. Ha erdőirtás igénye merülne fel ahálózatot csak föld alatti telepítéssel lehet építeni.

(5) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad, amennyiben ez nem jár közterületi útburkolat bontással. Ha közterületi útburkolat bontásra lenne szükség, akkor a föld feletti csatlakozás kiépíthető, de egyidejűleg a telken belül a föld alatti csatlakozás lehetőségét a mérőórától a telekhatárig ki kell építeni.

20. § (1) Új konkáv poligon geometriai formájú (pl. amőba alakú, vagy nyúlványos), vagy fekvő építési telek nem alakítható ki.

(2) Ha egy telket érintő szabályozás következtében az adott telek területe az övezetre meghatározott kialakítható legkisebb terület 90%-át eléri, akkor az egyéb előírások teljesülése esetén a telekalakítás lehetséges.

(3) Önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott magánutat csak a HÉSZ közlekedési előírásai és az érintett övezetre vonatkozó szabályok szerint lehet kialakítani. Ebben az esetben a magánutak esetén a magánút tulajdonosának szolgalmi jog bejegyzésével biztosítani kell, hogy az út által kiszolgált telkek járművel akadályoztatás nélkül, bármikor megközelíthetők legyenek.

(4)²⁶ Az adott övezet előírásaiban meghatározott kialakítható legkisebb telekszélességet el nem érő kialakult építési telkek megoszthatók, ha a szélességi méretük nem csökken és az összes egyéb előírás betartható. Az újonnan kialakuló építési telek szélessége az eredeti telek szélessége lehet az övezetben előírt legkisebb telekszélesség figyelmen kívül hagyásával.

21. § (1) A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező telkek terepadottságaihoz. Az elő-, oldal ás hátsókertben a szomszédos és az építési munkával érintet telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet. Kivétel ez alól:

(2) Az épületek melletti feltöltés, vagy bevágás magassága támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. Építési munkához kötődő tereprendezés csak úgy végezhető, hogy azáltal a létesítendő új építmény (épület) utcafronti megjelenésével a környezetbe illeszkedjen. Az adott övezetre vonatkozó egyedi szabályok az e bekezdésben rögzített szabályoktól eltérően is rendelkezhetnek.

22. § (1) Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.

(2) Lakó, vegyes, vagy üdülő övezetekbe sorolt fekvő teleknél az előző bekezdésben rögzített előkerti méret csak akkor csökkenhető, ha az a környezetben kialakult állapot miatt lehetséges. Lakó, vegyes, vagy üdülő övezetekbe sorolt fekvő teleknél az előző bekezdésben rögzített, hátsókerti érték akkor csökkenthető, ha az épület tényleges hátsókerti homlokzatára kiadódó tényleges épületmagassági érték az övezeti előírások alapján lehetséges értéknél kisebb. Ebben az esetben a hátsókert méret az épület tényleges hátsókerti homlokzatára kiadódó tényleges épületmagassági értéke.

(3) Ténylegesen oldalhatáros beépítés alkalmazása esetén az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az adott telek környezetben kialakult megoldáshoz illeszkedve kell a telken elhelyezkednie. Ha a környezetben kialakult állapot alapján nincs egyértelműen meghatározható oldalhomlokzati helyzet, akkor az oldalsó telekhatárhoz közelebbi oldalhomlokzatnak az oldalhatártól mért 1,0 m-es távolságra kell kerülnie. Ez a szabály nem vonatkozik az oldalhatáron álló beépítésűként meghatározott övezetekben az egyéb feltételek fennállása esetén megvalósítható szabadonálló beépítés alkalmazásának esetére.

(4) Oldalhatáros beépítés esetén az oldalhatár felé eső homlokzatmagasság értéke nem haladhatja meg az övezetre vonatkozó épületmagasság értékét.

(5) A közmű-becsatlakozási műtárgy, a hulladéktartály-tároló, és az - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény kivételével a melléképítményeket csak az építési helyen belül szabad elhelyezni, kivéve ha az adott melléképítmény elhelyezésére igazolhatóan csak az építési helyen kívül van mód, vagy az építmény jellege kifejezetten igényli az építési helyen kívül történő megvalósítást.

23. § (1) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják.

(2) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba. A zöldfelületi fedettség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: Gyephézagos burkolat, gyeprács (pl.: parkolók, járófelületek) felületének 20%-a számítható be a zöldfelületi fedettségbe.

(3) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület.

(4) Fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető.

(5) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását -a környezeti hatások figyelembe vételével- kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni.

(6) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

24. § (1) A meglévő állattartást szolgáló építmény bővítésekor, átalakításakor is az előírt védőtávolságokat be kell tartani.

(2) Haszonállattartás céljára, továbbá egyéb állat tartására szolgáló építmény kizárólag az Lf-1, Lf-2, Gip-1 és Má-f jelű övezetekben helyezhető el.

(3) Az Lf-2 jelű övezetben nagy testű állat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés, strucc és egyéb nagy testűnek minősülő állat tartása, és annak tartására alkalmas építmény nem helyezhető el.

(4) Védőtávolságok új haszonállattartás engedélyezése, és meglévő állattartó építmény bővítése során: 4. melléklet

25. § (1) Az adott övezet előírásaiban meghatározott legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telken is lehetséges az építés, ha az összes egyéb előírás betartható.

(2) A falusias lakóövezetek lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgálnak. A falusias lakóövezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül -:

(3)²⁷ A falusias lakó építési övezetekben egy építési telken legfeljebb két lakóépület létesíthető. A falusias lakó építési övezetekben egy építési telken az övezeti szabályokat is figyelembe véve legfeljebb összesen két lakás létesíthető.

(4) Ha a legalább 16 m telekszélesség biztosított és az építési telek környezetben is a szabadonálló beépítés alakult ki, akkor a tárgyi építési telken szabadonálló beépítés kell alkalmazni.

(5) A falusias lakóövezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

26. § (1) Övezeti paraméterek:

(2)²⁸ Egy építési telken legfeljebb két lakás helyezhető el.

26/A. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Egy telken legfeljebb egy lakás helyzhető el.

(3) Az előkert értéke 10,0 m.

27. § (1) Övezeti paraméterek:

(1) Egy telken legfeljebb egy lakás helyezhető el. Az övezetben nem helyezhető el mező- és erdőgazdasági célú rendeltetés.

28. § (1)³⁰ A településközpont övezetek elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgálnak, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre. A településközpont övezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:

(2) Az intézmény övezetek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak. Az intézmény övezetekben az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe véve általában elhelyezhető épület - az előzőeken kívül -:

(3) Az előző bekezdés a)–e) pontjában felsorolt rendeltetést tartalmazó épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, továbbá más lakás az adott övezet egyedi előírásait is figyelembe vevő számban és módon (önálló lakó vagy más rendeltetésű épületben meghatározott szintszám felett) alakítható ki.

(4) A településközpont és az intézményi övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(5) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján számított nagyság minden megkezdett 150 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

(6)³¹ A településközpont övezetekben egy építési telken az övezeti szabályokat is figyelembe véve legfeljebb két lakás létesíthető.

29. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetben az oldalhatáron álló beépítésen kívül szabadonálló beépítés is alkalmazható.

(3)³² Az építési övezet építési telkein a lakófunkció kizárólagossága esetén egy telken legfeljebb két lakóépületben legfeljebb összesen két lakás létesíthető.

(4) A legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telken is lehetséges az építés, ha az összes egyéb előírás betartható.

30. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezeten belül önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút legkisebb szélessége 8,0 m lehet. A 8,0 m szélességű magánút kizárólag egyirányú forgalmú lehet.

(3) Az övezetben az oldalhatáron álló beépítésen kívül szabadon álló beépítés is alkalmazható.

(4) Az előkert mélysége legalább 5,0 m. Az oldalkert legkisebb mérete 4,0 m. A hátsókert legkisebb mérete 8,0 m.

(5)³³ Egy építési telken legfeljebb két lakás helyezhető el.

31. § (1) A szabályozási terven jelölt szélességben és területen a telken belül kialakítandó védőzöld sávot a tulajdonosoknak ki kell alakítaniuk. A telken belül kialakítandó védőzöld sáv és az épületek között legalább 5,0 m távolságot kell tartani.

(2) Az építési helyeket keresztező infrastruktúra-területeket (közművek nyomvonalát és védősávjainak területét) csak abban az esetben lehet beépíteni, ha az érintett közmű úgy kerül kiváltásra, hogy az új nyomvonal és védőtávolsága már nem érinti az építés céljára ténylegesen igénybe venni kívánt területet.

(3) A közművek kialakításánál be kell tartani, hogy a közműnyomvonalakat elsődlegesen közterületen kell megvalósítani. Meglévő közművek az egyéb szabályok betartásával is csak akkor maradhatnak magánterületen, ha kellő megközelítésük időben függetlenül akadálymentesen biztosított, és a szükséges szolgalmi jog bejegyzésre került.

32. § (1)³⁴ Övezeti paraméterek:

(2)³⁵

(3) Az építési övezetben a zártsorú beépítésen kívül szabadonálló, oldalhatáron álló, ikres és hézagosan zártsorú beépítés is alkalmazható.

33. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató övezetek elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgálnak. A kereskedelmi, szolgáltató övezetekben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de egyes esetekben a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(2) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások száma - az adott övezetre vonatkozó egyedi előírás hiányában - telkenként legfeljebb kettő.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(4) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor a gazdasági övezetekben a zöldfelületek területének legalább 1/3-án és az építési telkek be nem épített részén, a telekhatárok mentén összefüggő, többszintes növényállományt kell kialakítani.

(5) A gazdasági övezetekben a használatbavételt megelőzően a lakó- és vegyes övezetekkel határos telekhatárok mentén összefüggő, többszintes növényállományú védő zöldsávot kell telepíteni, melynek minimális szélessége 6,0 m.

(6) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján számított nagyság minden megkezdett 150 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

34. § Övezeti paraméterek:

35. § Övezeti paraméterek:

35/A. § Övezeti paraméterek:

36. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Ez az övezet elsősorban a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari övezet a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Ilyen funkció esetén az érintett ingatlannak ebben a részében lakás nem helyezhető el. Az övezetben a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari tevékenységek közül csak azok telepíthetők, melynek hatása kizárólag az adott ingatlanon jelentkezik

(3) Amennyiben az adott ingatlanon környezetre jelentős hatást gyakorló ipari tevékenység nincs, akkor az ingatlanon az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei is elhelyezhetők. Ebben az esetben az adott ingatlanon a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is elhelyezhetők, de önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

37. § (1) A hétvégi házas övezetekben legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el. Az övezetekben olyan építmények elhelyezése is lehetséges, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények is elhelyezhetők. A hétvégi házas övezetekben közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el.

(2) A hétvégiházas üdülőövezetekben egy építési telken legfeljebb két épület, ezen belül egy telken legfeljebb egy üdülőépület helyezhető el.

(3) A hétvégiházas üdülő övezetekben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény helyezhetők el.

(4) ³⁷

(5) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján számított nagyság minden megkezdett 150 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

38. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben az oldalhatáron álló beépítésen kívül szabadon álló beépítés is alkalmazható.

(3) Az övezet Natura 2000 lehatárolás által érintett részein belül az ingatlanokon a zöldfelületek kialakításának és fenntartásának szempontjai az alábbiak:

(4) Az övezet Natura 2000 lehatárolás által érintett részein belül a partvonal engedély nélküli megváltoztatása (pl. lebetonozása, fel- és továbbtöltése) tilos.

(5) A Ráckevei-(Soroksári)Dunaág 6 m-es parti sávjának elkerítése, valamint abban létesítmény elhelyezése tilos.

39. § (1) A beépítésre szánt különleges területek övezeteiben az adott övezetre vonatkozó eltérő előírásokat is figyelembe véve a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el.

(2) Ha az övezeti előírás ettől eltérően nem rendelkezik, akkor a zöldfelületek területének legalább 1/3-án többszintes növényzetet kell kialakítani.

40. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetbe tartozó építési telek nem osztható meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthető.

(3) Az építési övezetben nagykiterjedésű sportolási célú területek és az azt kiegészítő rendeltetésű építmény helyezhető el.

41. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetbe tartozó építési telek nem osztható meg.

(3) Az építési övezetben a strand, továbbá nagykiterjedésű sportolási célú területek, valamint az azokat kiegészítő rendeltetésű építmény helyezhető el.

42. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az építési övezetbe tartozó építési telek nem osztható meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthető.

(3) Az építési övezetben temető és az azt kiegészítő rendeltetésű építmény helyezhető el.

(4) A legnagyobb építménymagasság értéke temetőkápolna esetén 10,0 m, minden egyéb esetben 5,0 m.

(5) A temető védőtávolságának a temető telkébe eső részén, a tervlapon hagyományos temetkezésre igénybe nem vehető területként jelölt telekrészen hagyományos (koporsós) temetkezés nem, csak urnás temetkezés folytatható.

43. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben elsősorban közlekedési, közművesitési és környezetvédelmi rendeltetésű építmények, továbbá a más jogszabályban meghatározott különféle egyéb rendeltetésű építmények utcabútorok helyezhetők el, továbbá utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(3) Az övezetben elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(4) Az övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el.

44. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetben a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(3) Az övezet telkeit legalább 50%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.

(4) Zöldterületet csak kertészeti kiviteli tervek alapján lehet kialakítani.

(5) Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(6) A zöldterületi övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; -épülettől különálló- építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

45. § (1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(2) Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. A kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, valamint az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés.

46. § (1) Az övezet telkei nem építhetők be.

(2) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.

47. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető.

(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

(4) Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.

(5) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítható-e, vagy sem.

48. § Az övezet telkei nem építhetők be.

49. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m² nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(3) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 20.000 m², az alkalmazható beépítés 3%

(4) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található.

(5) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500 m-re kell lennie a meglévő, vagy szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterület határtól.

(6) A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.

50. § (1) Az övezetben elsősorban a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el, azonban az egyéb feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két szolgálati lakás létesíthető. A birtokközpont telkén az előzőeken túlmenően a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület is elhelyezhető.

(2) Ha a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 600 m²-t meghaladja, akkor a beépítés már csak vázlatterv és elvi építési engedély, valamint a települési főépítész előzetes véleménye alapján engedélyezhető

(3) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

(4) ⁴²

(5) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(6) Az 50.000 m²-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 20.000 m²-nél kisebb területű önálló telken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem lehetséges.

51. § (1) Az övezetbe a vízfolyások meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(2) A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(3) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

52. § Az övezet telkei nem építhetők be.

53. §⁴³ Az övezetben csak a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló építmények valamint az azt kiegészítő rendeltetésű építmény helyezhető el. Az övezetben épület nem építhető.

54. § (1) Övezeti paraméterek:

(2) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető.

(3) Az övezetben temető és az azt kiegészítő rendeltetésű építmény helyezhető el.

(4) A legnagyobb építménymagasság értéke temetőkápolna esetén 10,0 m, minden egyéb esetben 5,0 m.

(5) Az övezetben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; - épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el.

(6) A temető védőtávolságának a temető telkébe eső részén, a tervlapon hagyományos temetkezésre igénybe nem vehető területként jelölt telekrészen hagyományos (koporsós) temetkezés nem, csak urnás temetkezés folytatható.

55. § (1) Ez a rendelet és a hozzátartozó SZT a rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 5 /2005 (V.2) Ör. számú rendelet, továbbá a módosítására kiadott 12/2013. (XI. 4.) Ör. számú rendelet

(2) Ennek a rendeletnek az előírásait a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.