Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában kapott eredeti jogalkotási hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 9. pontban meghatározott feladatkörében eljárva A lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. helyi végrehajtására vonatkozóan egységes szerkezetben az alábbi rendeletet alkotja.

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város tulajdonában álló minden önkormányzati lakásra, valamint a nem lakás céljára szolgáló önkormányzati tulajdonú helyiségekre.

(2) Lakásügyekben javaslattételre a Lakásügyi Tanácsadó Testület jogosult, melynek tagjait a Közgyűlés választja. A Lakásügyi Tanácsadó Testület ülésein a lakásügyi tanácsnok tanácskozási joggal részt vehet.

A lakáskérelem benyújtásának feltételei

2. §

(1) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonában lévő lakásokat

a) piaci alapon,

b) átmeneti elhelyezésre szociális,

c) kötelezettség teljesítése érdekében,

d) nyugdíjasházi, nyugdíjas lakóparki,

e) szolgálati lakásban történő elhelyezés érdekében adja bérbe.

(2) Az önkormányzat a tulajdonában lévő lakások közül 20 darabot rendkívüli kötelezettségeinek teljesítése érdekében üresen tart.

(3) Önkormányzati bérlakásra lakáskérelmet - jogcímtől függetlenül - az nyújthat be, illetve bérleti szerződés azzal a nagykorú személlyel köthető, aki

a) Nem rendelkezik önkormányzati lakás bérleti (bérlőtársi) jogával és a kérelem benyújtásakor nincs részben vagy egészben, a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakóingatlan, továbbá nem illeti meg lakóingatlanon (lakrészen) állandó használat joga.

b) a leendő bérlő lakóhelye a bérbevételi szándék jelzésekor, valamint az azt közvetlenül megelőző három éven belül folyamatosan Hódmezővásárhelyen volt és

c) Önkormányzati lakáson fennállt bérleti joga öt éven belül nem pénzbeli térítés ellenében vagy nem az Ltv. 24. § (1) bek. a) - d) pontjai alapján történt felmondás miatt szűnt meg.

(4) Az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban felsorolt bérbeadások esetén is lefolytatható a pályázati eljárás

A 2. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek a lakásbérleti jogviszony teljes fennállása alatt érvényesülnie kell. Amennyiben a bérlő (bérlőtárs) a bérlet időtartama alatt részben vagy egészben lakás tulajdonjogát, vagy a bérlő és a vele együtt élők elhelyezésére alkalmas lakóingatlan élethosszig fennálló haszonélvezeti jogát megszerzi, úgy az bontó feltételnek minősül, a bérleti szerződés megszűnik.

(5) Méltányosságból a Lakásügyi Tanácsadó Testület felmentést adhat a 2.§ (3) bekezdésében foglalt feltételek érvényesülése alól, így különösen akkor, ha az öröklés útján szerzett és haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant, ingatlanrészt a bérlő önhibáján kívül nem tudja birtokba venni.

Szociális helyzet alapján történő elhelyezés

3.§

(1) Önkormányzati bérlakásra szociális helyzet alapján lakáskérelmet, vagy pályázatot az nyújthat be, illetve bérleti szerződés azzal a nagykorú személlyel köthető, aki

a) nem rendelkezik önkormányzati lakás bérleti (bérlőtársi) jogával és nincs részben vagy egészben a tulajdonában vagy haszonélvezetében beköltözhető lakóingatlan, továbbá nem illeti meg lakóingatlanon (lakrészen) állandó használat joga,

b) a leendő bérlő lakóhelye a bérbevételi szándék jelzésekor, valamint az azt közvetlenül megelőző három éven belül folyamatosan Hódmezővásárhelyen volt és

c) Önkormányzati lakáson fennállt bérleti joga öt éven belül nem pénzbeli térítés ellenében vagy nem az Ltv. 24. § (1) bek. a) - d) pontjai alapján történt felmondás miatt szűnt meg.

(2) Lakáskérelmet az erre rendszeresített (a rendelet 1. sz. melléklete szerinti) nyomtatványon lehet benyújtani.

(3) A lakáskérelmeket és a benyújtott pályázatokat a Lakásügyi Tanácsadó Testület véleményezi és vizsgálja ki. A Lakásügyi Tanácsadó Testület tesz javaslatot a pályázatok elbírálására vonatkozóan is.

(4) Önkormányzati bérlakás határozott időre szóló szerződés alapján, 6 hónapra adható bérbe. Ezen rendelkezés nem vonatkozik a szolgálati jogviszony alapján bérbe adott lakásokra. A 6 hónapos időtartam alól kivételt a Lakásügyi Tanácsadó Testület javaslata alapján a Polgármester tehet. A bérleti szerződés lejártát követően 6 hónappal hosszabbítható meg. A Lakásügyi Tanácsadó Testület véleménye és javaslata alapján a bérleti szerződések 1 évvel is meghosszabbíthatóak.

(5) A bérleti szerződés újból meghosszabbítható, ha a lakásbérleti szerződés lejártakor a bérlő (bérlőtársa) továbbra is megfelel a Rendelet 3.§ (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, nem rendelkezik sem lakbér, sem pedig közüzemi díj-tartozással és a szerződéshosszabbítást a Lakásügyi Tanácsadó Testület javasolja.

(6) A bérleti szerződés meghosszabbítását a bérlő köteles legalább a szerződés lejárta előtt 15 naptári nappal kérelmezni és kérelméhez köteles valamennyi közműszolgáltató azon igazolását- miszerint nincs közüzemi díj hátraléka - csatolni.

(7) Az önkormányzati bérlakásokra kötött bérleti szerződésekben, a felek megállapodása alapján esetenként kikötött óvadék megfizetésére a Rendelet 29.§ (6) bekezdésében foglalt szabályok az irányadóak.

Piaci alapon történő elhelyezés

4. §

Az Önkormányzat tulajdonát képező lakások piaci alapon is bérbe adhatóak.

Kötelezettség teljesítése érdekében történő elhelyezés

5. §

(1) Az önkormányzatot terhelő elhelyezési kötelezettségeket - ideértve az Ltv. 85. § (1) bekezdésében foglalt lakásfelajánlás elfogadását is - soron kívül kell teljesíteni.

Közös szabályok

6. §

(1) Önkormányzati bérlakás esetében a bérlő köteles a lakásban életvitelszerűen bentlakni.

(2) Bérbeadó jogosult a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrizni.

(3) Bérbeadó (2) bekezdés szerinti ellenőrzési jogosultságát a Polgármesteri Hivatalon keresztül gyakorolja.

(4) A Lakásügyi Tanácsadó Testület, illetve annak bármely két tagja jogosult a bérlet időtartama alatt, vagy a szerződés meghosszabbítását megelőzően a lakáshasználatot a helyszínen ellenőrizni, mely ellenőrzést a bérlő köteles tűrni, ellenkező esetben bérleti szerződése felmondásra kerül, illetve az nem hosszabbítható meg.

7. §

(1) A lakást leltárral kell átadni. A leltár tartalmazza a lakás és a lakásberendezési tárgyak tényleges állapotát és a kapcsolódó megállapításokat.

(2) A leltárt a felek aláírják.

8. §

(1) Önkormányzati tulajdonú lakás nem lakás céljára kivételesen adható bérbe, a Közgyűlés jóváhagyásával. A helyiségbérre vonatkozóan az Önkormányzat a bérbe vevővel szabadon állapodik meg.

(2) Lakás nem lakás céljára az alábbi esetekben adható bérbe:

a./ karitatív tevékenységet folytató alapítvány, vagy más civil szerveződés elhelyezése,

b./ közfeladatot ellátó intézmény elhelyezése,

c./ orvosi rendelő létesítése,

d./ intézményeknél levő szolgálati lakások vonatkozásában oktatási, nevelési célra történő felhasználás.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetektől eltérő célú felhasználás - a Lakásügyi Tanácsadó Testület és a lakásügyi tanácsnok javaslata alapján - a Közgyűlés eseti döntésének függvényében történhet.

9. §

(1) A bérlő, illetve a jogcím nélküli lakáshasználó az Ltv-ben meghatározott kötelezettségein felül köteles megfizetni a bérleti díjat, továbbá a lakás használatával kapcsolatban felmerülő közüzemi díjakat a közműszolgáltató által kiállított számla alapján.

(2) A vegyes - önkormányzati és magántulajdonú - társasházak esetében a bérlők 2011. január 1. napjától kezdődően kötelesek az Önkormányzatnak megfizetni az Önkormányzat által a társasház részére kifizetett üzemeltetési költséget az Önkormányzat által kiállított számla alapján. A teljes egészében önkormányzati tulajdonban álló társasházak tekintetében a bérlők kötelesek megfizetni 1.500 Ft./hó üzemeltetési költséget az Önkormányzat részére az Önkormányzat által kiállított számla alapján.

10. §

Azon társasházi lakások, illetve önkormányzati ingatlanok esetében, ahol Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint tulajdonos fizeti meg a társasház, illetve a közműszolgáltató részére a közüzemi díjat, az önkormányzati bérlők az Önkormányzat részére az általa továbbszámlázott közüzemi díjat kötelesek megfizetni a lakáshasználat teljes időtartama alatt.

11. §

A bérlő a lakáson átalakítási, korszerűsítési munkát a bérbeadóval kötött írásbeli megállapodás alapján végezhet.

12. §

A lakásbérleti jogviszony megszűnésekor lakásleltárt kell készíteni. A leltár tartalmazza a lakás és a lakásberendezési tárgyak tényleges állapotát és a kapcsolódó megállapításokat, ezen belül különösen a lakás bérbeadásakori állapotától való eltéréseket. A leltárt a felek aláírják. Ha a volt bérlő az aláírást megtagadta, ezt a tényt a leltárra fel kell jegyezni.

13. §

A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével az a jogcím nélküli használó, aki másik lakásra nem tarthat igényt, az addig fizetett használati díj kétszeresét kitevő összeg megfizetésére kötelezhető egy évig, ezt követően a használati díj háromszoros összegének megfizetésére kötelezhető.

14. §

(1) A testvér és élettárs befogadható a lakásba, ha a bérleti szerződés megkötése óta egy év már eltelt és ezen idő alatt nem merült fel a bérlővel, vagy a vele együttlakóval szemben az Ltv. 24.§(1) bekezdés a)-d) pontjaiban felsorolt felmondási ok egyike sem.

(2) A befogadás tényével a befogadott nem válik bérlőtárssá és - az eltartó kivételével - a lakás bérleti jogának folytatására sem jogosult.

(3) A befogadás bérbe adói hozzájárulását - a tervezett beköltözést megelőzően legalább 8 nappal - a bérlőnek (bérlőtársaknak) és a befogadni kívántnak együttesen, írásban kell kérniük.

15. §

(1) Önkormányzati bérlakásra fennálló bérleti szerződésnek az Ltv. 23.§ (3) bekezdésében foglalt megszüntetésekor:

a) csak pénzbeli térítés esetén s térítési díj mértékét a Rendelet 3. sz. mellékletében foglalt táblázatban a lakásra vonatkozó szorzandó és a Rendelet 4. sz. melléklete szerinti megfelelő szorzószámának szorzata határozza meg. A táblázat II. fejezete csak akkor alkalmazható, ha a volt bérlő Hódmezővásárhely közigazgatási területén épít vagy vásárol lakóingatlant és ezt a lakás visszaadásáig építési engedéllyel, illetve adásvételi szerződéssel igazolja;

b) másik lakás bérbeadása mellett a fizetendő pénzbeli térítés mértékeként a bérleti jog megszűnésével érintett lakásra és a másik lakásra (az előző a/ pont szerint) számított összeg különbözetének a kétszerese illeti meg a bérlőt, amennyiben nem a R.8.§(4) bekezdése alá tartozó minőségi lakáscsere történik.

(2) A térítési díj azon a napon válik esedékessé, amelyen a bérlő a lakást a bérbeadó rendelkezésére bocsátja.

16. §

(1) Az Ltv. 27.§-ában foglalt esetben a bérlő kizárólag pénzbeli térítésre akkor tarthat igényt, ha a bérbeadó részére másik megfelelő lakást nem tud felajánlani.

(2) A pénzbeli térítés mértékének meghatározására a R. 22.§ (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

17. §

(1) Önkormányzati lakás bérleti joga

a) kizárólag másik önkormányzati lakásra (lakóingatlanra) cserélhető, de csak akkor, ha

b) a cserével érintett önkormányzati lakás bérlőjének (bérlőtársaknak) nincs lakbér-, önkormányzati érdekeltségű közüzemi díj- és egyéb a tulajdonost megillető tartozása.

(2) A csereszerződést írásba kell foglalni és a csereszerződést aláíróknak együttesen kell kérniük a bérbeadói hozzájárulást, és csak az írásbeli hozzájárulást követően kerülhet sor a bérlakás cseretárs részére történő birtokbaadására.

(3) A cserekérelmeket a Lakásügyi Tanácsadó Testület véleményezi.

18. §

(1) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - a törvény alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével - másik lakásra, illetve elhelyezésére nem tarthat igényt, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

19. §

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén a személyfelvonó (lift) használatának biztosítása jelent külön szolgáltatást.

20. §

(1) Önkormányzati tulajdonú helyiségek bérbeadása pályázat útján történik.

(2) A pályázatokat a R. 6. számú melléklete szerint kell lefolytatni azzal, hogy a szerződést a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállaló pályázóval kell megkötni.

(3) A helyiség bérleti szerződését a pályázatban foglalt tevékenységre kell megkötni és egyidejűleg a bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot köteles fizetni.

(4) Az óvadékot a leendő bérlő az Önkormányzat által e célra fenntartott, elkülönített számlára, a szerződéskötéssel egyidőben köteles megfizetni. A megfizetett összeget az Önkormányzat a bérleti jogviszony fennállásáig elkülönítetten kezeli. Ezen elkülönített számla felett a rendelkezési jogot az Önkormányzat gyakorolja, különösen a bérlő által felhalmozott tartozások óvadékból történő kiegyenlítése érdekében, mely az Önkormányzat ilyen irányú döntése alapján történhet. Az óvadék megfizetésére elkülönített számla száma annak módosításáig 11500092-11080161.

21. §

(1) A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog megszűnésével kapcsolatban a felek jogaira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó.

(2) A helyiségben

a) a szerződésben megjelölt tevékenységtől eltérő tevékenység folytatásához,

b) átalakítási és egyéb munkák végzéséhez a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges, melyet mindkét esetben a tervezett változást megelőző legalább 30 nappal kell kérnie a bérlőnek írásban.

22. §

(1) A bérlő a helyiség bérleti jogát - írásbeli szerződés alapján - más, jogi vagy nem jogi személyre - átruházhatja, ha a helyiség részére feleslegessé vált és a tulajdonos Önkormányzat a (2) bekezdés szerinti felajánlást nem fogadta el.

(2) A feleslegessé vált bérleményt először a tulajdonosnak kell felajánlani.

(3) Amennyiben a tulajdonos a felajánlott helyiségre nem tart igényt, más természetes vagy jogi személy részére a bérleti jog átadható, azonban ebben az esetben a kikötött ellenérték (ÁFA nélkül számított) 50 %-ának megfelelő összeg az Önkormányzatot illeti meg.

(4) A bérlő a helyiség bérleti jogát elcserélheti másik helyiség bérleti jogára.

(5) Ha a cserét követően a cserével érintett önkormányzati helyiségben (helyiségekben) nem a cserét megelőző tevékenységet kívánja az új bérlő folytatni, a tevékenység gyakorlásának megkezdése előtt legalább 15 nappal bérbe adói hozzájárulást kell írásban kérnie.

Amennyiben a bérlő az Önkormányzat hozzájárulása nélkül folytat új tevékenységet, annak tudomásra jutásától számított 15 napon belül az Önkormányzat jogosult a szerződést felmondani.

(6) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során mentesül a fizetési kötelezettség alól a kizárólagos Önkormányzati tulajdonban álló közhasznú társaság részére történő átadás, vagy általa történő visszavásárlás.

Nyugdíjasházban, lakóparkban történő elhelyezés

23. §

(1) Nyugdíjasházban, lakóparkban történő elhelyezésre vonatkozó kérelmet a 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 26 § (5) bekezdésében meghatározott egyedülálló, háztartási, vagy élettársi kapcsolatban élő személy nyújthat be, aki a háziorvos javaslatának figyelembe vételével a szakorvosi igazolás alapján közösségi együttélésre alkalmas és vállalja a bérleti és az ellátási szerződésben foglaltakat.

(2) A nyugdíjasházban (lakóparkban) csak olyan személyek kerülhetnek elhelyezésre, akik az elhelyezés időpontjában sem önkormányzati lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal, sem lakásra vonatkozó tulajdonjoggal nem rendelkeznek.

A nyugdíjasházban (lakóparkban) az Önkormányzat közigazgatási területén kívül élő - egyéb feltételeknek megfelelő - egyedülálló, házastársi, vagy élettársi kapcsolatban élő személy elhelyezése csak abban az esetben lehetséges, ha a közigazgatási területről nincs a feltételeknek megfelelő elhelyezésre vonatkozó kérelem benyújtva.

(3) Nem helyezhető el a lakóparkban, nyugdíjasházban aki: önmaga ellátására nem képes, rendszeres gyógyintézeti kezelést igényel, fertőző betegségben szenved, baktérium ürítő, értelmi fogyatékos, pszichiátriai, vagy szenvedélybetegségben szenved, ön- vagy közveszélyes beteg.

24. §

A bérleti szándékot az erre rendszeresített nyomtatványon, a Nyugdíjasházat (lakóparkot) üzemeltető közhasznú társaságnál kell igényelni és benyújtani, csatolva az egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi szakvéleményt, jövedelem-nyilatkozatot, egyéb, a jelentkezéssel kapcsolatos nyilatkozatot. A jelentkezéseket a Lakásügyi Tanácsadó Testület és a lakásügyi tanácsnok helyszínelést követő javaslatára a kijelölt Bizottság tárgyalja meg, és tesz javaslatot a Közgyűlésnek a jelentkezések elfogadásáról, vagy elutasításáról.

25. §

(1) A lakóegységekbe a megfelelő ellenérték (használati díj) megfizetése esetén egyedülálló személyek, házastársi vagy élettársi életközösségben élők költözhetnek be.

(2) A lakóegységben egyedülálló személy csak abban az esetben helyezhető el, ha az Önkormányzat közigazgatási területéről nincs a feltételeknek megfelelő (házaspári, élettársi kapcsolatban élők részéről) elhelyezési kérelem benyújtva, valamint az egyedülálló vállalja a lakóegységre eső teljes használati díj megfizetését.

(3) A lakóegységbe - annak alapterületétől függetlenül - max 2 fővel köthető bérleti szerződés.

(4) Ha a lakóegységre egyedülálló személy köt bérleti szerződést, illetve fizeti meg a lakóegységre megállapított használati díj összegét és a későbbiek során élettársi, házastársi kapcsolatot, egyéb címen együttlakást létesít, kérheti a fenntartótól az általa használt lakóegységbe a házastársának, élettársának, indokolt esetben egyéb családtagjának, ismerősének - ha azok az egyéb feltételeknek megfelelnek - befogadásához való hozzájárulást.

(5) A fenntartó előzetes hozzájárulása nélkül a lakóegységben a - bentlakó bérlő egyetértésétől függetlenül - sem lakhat életvitelszerűen más személy.

(6) Az élettárs, házastárs, családtag, ismerős a lakásba való befogadás tényével nem válik bérlőtárssá.

(7) A fenntartó az újólag beköltöző személy és a lakrész eredeti bérlőjének közös kérelmére abban az esetben dönt az utólagosan beköltöző személy bérlőtársi jogviszonyáról, ha az a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizeti a lakóegységre megállapított használati díj 50 %-át függetlenül a lakóegység eredeti bérlője által megfizetett összegtől.

(8) Az újólag beköltözött személy bérlőtársként történő elismerése esetén a lakóegység eredeti bérlője az általa eredetileg megfizetett használati díj összegéből visszatérítésre nem tarthat igényt.

(9) Az a személy, akit a lakóegység bérlője a fenntartó hozzájárulásával befogadott, de nem vált bérlőtárssá - a lakrész eredeti bérlőjének elhunyta esetén, vagy ha az a lakóparkból kiköltözik - a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, ezért elhelyezési igény nélkül köteles a lakóegységből kiköltözni.

(10) Két egyedülálló személy (családi állapotuktól, nemüktől függetlenül) csak abban az esetben helyezhető el egy lakóegységben, ha együttesen kérik és vállalják a használati díj megfizetését, tudomásul veszik, hogy bérlőtársi jogviszonyban kerülnek elhelyezésre.

(11) A bérlőtársi jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a szerződést felbontó (lakásból elköltöző) személy a használati díj 7/H § (2) bekezdésben meghatározott térítési díj kamatok nélkül megállapított összegének adott időszakra járó részének 50 %-ra abban az esetben tarthat igényt ha:

- a lakóegységbe (bérleménybe ) a visszamaradó bérlő egyetértésével új bérlőtárs költözködik,

- az új bérlő az elhelyezés feltételeinek megfelel és vállalja a lakóegységre (bérleményre) vonatkozó használati díj 50 %-nak egy összegben történő megfizetését,

- ha a lakóegységben visszamaradó bérlőtárs vállalja a lakóegységre (bérleményre) vonatkozó használati díj 50%-nak megfizetését.

(12) A Nyugdíjasházba, lakóparkba beköltöző bérlőként, bérlőtársként elismert személyek életük végéig jogot szereznek az általuk kiválasztott lakóegység használatára és a lakópark által biztosított ingyenes szolgáltatások igénybe vételére.

(13) A lakóegység bérlője egészségügyi, szociális helyzete alapján - a lakóparkban található lakrész üresedése esetén - elsőbbséget élvez abban az esetben, ha igényeinek megfelelően az általa bérelt lakásnál kisebb,vagy nagyobb alapterületű lakásba kíván költözködni.

(14) A lakóegység bérlője a lakóparkon belüli lakáscsere során ha a bérleményébe kerülő lakás alapterülete nagyobb mint a cserét megelőző lakrész alapterülete - a nagyobb lakásra megállapított térítési díjat (különbözetet ) köteles megfizetni- ha a csereként bérleményébe kerülő lakóegység alapterülete a cserét megelőző lakás alapterületénél kisebb a lakóegységek közti térítési díj különbözetére nem tarthat igényt.

26. §

(1) A nyugdíjasházba, lakóparkba való beköltözés feltétele az egyszeri használati díj megfizetése. A lakóegység használati díját egységenként a lakóegységre eső teljes beruházási költség 35%-ának megfelelő összeget - majd az ezt követő módosítások okait - alapul véve, ezer forintra kerekítve kell meghatározni.

A típusú 34,41 m2-es lakás használatbavételi díja: 2.799.000 Ft.

B típusú 36,22 m2-es lakás használatbavételi díja: 2.943.000 Ft.

C típusú 39,22 m2-es lakás használatbavételi díja: 3.190.000 Ft.

D tipusú 39,48 m2-es lakás használatbavételi díja: 3.211.000 Ft.

E típusú 43,95 m2-es lakás használatbavételi díja: 3.572.000 Ft.

F típusú 42,60 m2-es lakás használatbavételi díja: 3.463.000 Ft.

G típusú 46,50 m2-es lakás használatbavételi díja: 3.783.000 Ft.

H típusú 51,25 m2-es lakás használatbavételi díja: 4.165.000 Ft.

I típusú 41,56 m2-es lakás használatbavételi díja: 3.380.000 Ft.

J típusú 42,57 m2-es lakás használatbavételi díja: 3.462.000 Ft.

K típusú 48,40 m2-es lakás használatbavételi díja: 3.934.000 Ft.

L típusú 48,73 m2-es lakás használatbavételi díja: 3.961.000 Ft.

(2) Használati díj megfizetésének rendje: A használati díj 20 %-ának megfizetése a bérleti előszerződés megkötésével egyidejűleg ezer forintra kerekítve.

A típusú 34,41 m2-es lakás használatbavételi díjának 20 %-a: 560.000 Ft.

B típusú 36,22 m2-es lakás használatbavételi díjának 20 %-a: 589.000 Ft.

C típusú 39,22 m2-es lakás használatbavételi díjának 20 %-a: 638.000 Ft.

D típusú 39,48 m2-es lakás használatbavételi díjának 20 %-a: 642.000 Ft.

E típusú 43,95 m2-es lakás használatbavételi díjának 20 %-a: 714.000 Ft.

F típusú 42,60 m2-es lakás használatbavételi díjának 20 %-a: 693.000 Ft.

G típusú 46,50 m2-es lakás használatbavételi díjának 20 %-a: 757.000 Ft.

H típusú 51,25 m2-es lakás használatbavételi díjának 20 %-a: 833.000 Ft.

I típusú 41,56 m2-es lakás használatbavételi díjának 20 %-a: 676.000 Ft.

J típusú 42,57 m2-es lakás használatbavételi díjának 20 %-a: 692.000 Ft.

K típusú 48,40 m2-es lakás használatbavételi díjának 20 %-a: 787.000 Ft.

L típusú 48,73 m2-es lakás használatbavételi díjának 20 %-a: 792.000 Ft.

(3) A használati díj 20 %-ának az előszerződés megkötésekor történő megfizetése alól indokolt esetben - az Idősügyi Tanács javaslatára - az Egészségügyi-, Népjóléti- Szociális és Családvédelmi Bizottság felmentést adhat.

(4) A fizetendő lakbér mértékének mindenkor fedeznie kell a lakrészek üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségeit. A lakbér nagysága az első évben nem lehet kevesebb, mint az adott lakásra eső teljes beruházási költség 0,6 %-a forintra kerekítve.

(5) A fizetendő lakbér mértéke 2011. március 1. napjától kezdődően 265 Ft./m2/hó.

(6) A lakrészben elhelyezett személy attól függetlenül, hogy bérlőként, vagy bérlőtársként, vagy egyéb jogcímen lakik a lakóegységben, köteles a szolgáltatókkal szolgáltatási szerződést kötni. Köteles a lakbérfizetési kötelezettségen túl megfizetni a szolgáltatók felé a villamos energia, gáz energia, központi fűtés, melegvíz, hidegvíz szolgáltatás, csatornadíj szolgáltatás almérőkkel mért ellenértékét, valamint a kábel televízió szabadon választott műsorcsomagjának ellenértékét, a telefon használatának költségeit.

(7) Az elhelyezésre kerülő személy függetlenül a lakóegység használatának jogcímétől a bérleti szerződés, a szolgáltatási szerződés kötésén túl - az egyéb szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan - ellátási szerződést köteles kötni a nyugdíjasház, lakópark működtetőjével.

(8) Az elhelyezett személy által fizetendő lakbér mértéke a 80 %-os feltöltöttséget követő év első napjától évi 2 alkalommal fokozatosan módosítható az adott lakásra eső teljes beruházási költség 3 %-áig.

(9) A Hódmezővásárhelyi Nyugdíjas Lakópark Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője a közgyűlés jóváhagyása alapján jogosult az egyszeri használati díjból 20%-os kedvezmény biztosítására.

27. §

(1) Amennyiben a jelentkező a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város tulajdonát képező, előzőleg értékesítésre kijelölt bérlakás határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező bérlője, és bérleményét felajánlja, a bérlemény ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéke 35 %-ának megfelelő rész beszámítható az egyszeri hozzájárulási díj összegébe. A bérlemény átadása-átvétele során a hatályos lakás- és helyiséggazdálkodást szabályozó Kgy. rendeletben előírt, a bérleti jogviszonyról térítés ellenében történő leadás előírásait kell alkalmazni.

(2) A jelentkező saját tulajdonú ingatlanát felajánlhatja az Önkormányzat számára, az Önkormányzat azonban nem köteles azt elfogadni. Ha az önkormányzat a felajánlott ingatlant elfogadja, és az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított forgalmi értéke a jelentkezőt terhelő használati díj összegét meghaladja, úgy a különbözet a jelentkező, vagy az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban megjelölt személy részére kifizethető.

(3) Ha az Önkormányzat a felajánlott ingatlant elfogadja és a szakértő által megállapított forgalmi érték alacsonyabb, mint a jelentkezőt terhelő használati díj összege, a különbözetet a jelentkezőnek készpénzben kell megfizetni.

(4) A teljes használati díjat, illetve annak egy részét a jelentkező korlátozás nélkül átruházható vagyoni értékű jog átruházásával kiegyenlítheti, ha ezt az Önkormányzat elfogadja. Az Önkormányzat ennek elfogadására nem kötelezhető. Az esetleges különbözet ebben az esetben kifizetésre kerül, illetve a jelentkezőnek készpénzben kell rendeznie.

Használati díj megfizetésére részletfizetési kedvezmény nem adható.

28.§

A bérleti szerződést a lakó írásban, indokolás nélkül a hónap végére mondhatja fel, részhónap elfogadására nincs lehetőség. A felmondási idő 60 nap.

29. §

Az ellátást nyújtó a bérleti szerződést írásban, indokolással ellátva csak rendkívül indokolt esetben mondhatja fel. A felmondási idő nem lehet kevesebb 15 napnál. A rendkívüli felmondás indokai:

a, az együttélési szabályok, házirend sorozatos és durva megsértése többszöri figyelmeztetés ellenére,

b, alkoholizálás, összeférhetetlenség, és minden olyan magatartás, amely eltér a házirendben rögzített, szabályozott magatartási normáktól és zavarja a többi lakó nyugalmát,

c, bérleti díj, szolgáltatási díj hátralék 30 napi összegét meghaladja.

30. §

(1) Az intézményi bérleti jogviszony megszűnésével a felek elszámolnak, mely kiterjed:

- a fizetendő lakbérhátralék esetleges összegére,

- a bérlő által igénybevett szolgáltatás ellenértékére,

- az intézmény eszközeiben esetlegesen okozott kárra,

- minden olyan dologra, amely az intézmény humán jellegével összeegyeztethetően az intézményi jogviszony megszűnéséhez kapcsolódik.

- a bérlő köteles a lakrészt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni.

(2) A bérleti jogviszony, intézményi jogviszony megszűnése során nem vonható az elszámolás körébe:

- a jogviszony megszűnésekor felmerülő jogi és adminisztrációs költség. Amennyiben a lakó vagy a fenntartó a bérleti szerződést felmondja, úgy a volt bérlő (ellátást igénybe vevő) az egyszeri használati díjból időarányosan - kamatok nélkül - az alábbi összegre tarthat igényt:

- a szerződéskötés napjától számított 1 éven belül az általa ténylegesen befizetett használati díj összegének 70 %-a

- a szerződéskötés napjától számított 2 éven belül az általa ténylegesen befizetett használati díj összegének 50 %-a

- a szerződéskötés napjától számított 3 éven belül az általa ténylegesen befizetett használati díj összegének 30 %-a

- a szerződéskötés napjától számított 4 éven belül az általa ténylegesen befizetett használati díj összegének 20 %-a

- a szerződéskötés napjától számított 5 éven belül az általa ténylegesen befizetett használati díj összegének 10 %-a

A szerződéskötés napjától számított 5 év eltelte után térítési díj visszaigénylésére a szerződést felbontó fél, azaz a lakó nem lenne jogosult.

31. §

Az ellátást igénybe vevőnek és az általa megnevezett hozzátartozónak a beköltözéskor nyilatkoznia kell a haláleseti teendőkről. Az elhunyt bérlők (egyedülálló, vagy házaspárok, élettársak) örökösei az időskorúak halála esetén, a halál következtében a megüresedő lakóegység volt bérlője által befizetett egyszeri használati díj összegére nem tarthatnak igényt, valamint kötelesek az elhunyt tulajdonát képező, személyes tárgyakat, eszközöket a bérleményből a bérlő elhunytát követő 60 napon belül elszállíttatni, továbbá köteles megfizetni a bérlemény átadásáig a lakrészt terhelő bérleti díj, szolgáltatási díj ellenértékét.

Értékesítésre vonatkozó szabályok

32. §

Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan, lakás, egyéb helyiség értékesítésre történő kijelöléséről, illetve értékesítéséről a Közgyűlés dönt. Értékesítésre kizárólag értékbecslés alapján, pályázat útján van lehetőség.

33. §

(1)

a./ Az elővásárlási joggal érintett és nem érintett lakások értékesítésére ugyanazon szabályok vonatkoznak.

b./ Az értékesítésre kerülő lakás vételárának megállapítására az Önkormányzat független szakértőt bíz meg, aki a vonatkozó rendeleteknek megfelelő módon és formában, figyelembe véve a helyi forgalmi értéket, értékbecslést köteles készíteni. Az értékbecslésben leírtakért mindenkor az elkészítésével megbízott szakértő a felelős.

c./ A vételár a lakásbérleti jogviszony létesítésekor befizetett lakás-használatbavételi díj összegével nem csökkenthető.

d./ Bérlőt terhelő karbantartási, felújítási, pótlási illetőleg csere kötelezettség elmulasztását a forgalmi érték megállapításánál azt értékcsökkentő tényezőként nem lehet figyelembe venni.

e./ Az értékbecslés 180 napig érvényes.

(2)

a./ Az Önkormányzati lakás eladásakor legalább az értékbecslésben meghatározott forgalmi értéket kell figyelembe venni.

b./ Ha a vevő a szerződés megkötésekor a vételárat egyösszegben megfizeti, 20%-os vételárkedvezmény illeti meg.

34. §

(1)

a./ Ha az adásvétel részletfizetéssel történik, akkor az első vételárrészlet összege a vételár 20%-a.

b./ Ha az adásvétel a vevő kérelmére részletvétellel történik, akkor a részletfizetés időtartama - amennyiben a bérlő rövidebb időt nem vállal - 15 év.

c./ A vételárhátralékra az adásvételi szerződésben a jegybanki alapkamat+ 5%-os kamatot kell kikötni.

d./ Ha a vevő az adásvételtől számított 5 éven belül a teljes vételárhátralékot megfizeti, 0,5 % vételár-engedmény illeti meg.

e./ A teljes kamatokkal növelt vételárhátralék erejéig az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, valamint a vételár teljes megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

f./ A vételár teljes kiegyenlítéséig az elidegenítéshez csak akkor lehet hozzájárulni, ha a lakás elidegenítésének a célja másik - legalább azonos forgalmi értékű - beköltözhető lakóingatlan megszerzése, és a hozzájárulást kérő vállalja, hogy a vételárhátralék kiegyenlítéséig a másik ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom, a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjog illesse meg az Önkormányzatot.

(2)

a./ Ha a vevő a vásárolt lakást az adásvételt követő 5 éven belül elidegeníti, az eladó jogosult egyoldalú nyilatkozattal az eredeti vételáron azt visszavásárolni. A visszavásárlási árra a Ptk. szabályai az irányadóak. A visszavásárlási jogot az Önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

b./ Ha a vevő a vásárolt lakást az adásvételt követő 5 éven belül elidegeníti, a vevő a lakás teljes forgalmi értékéből a vásárlás során kapott árengedményt a mindenkor esedékes késedelmi kamattal együtt köteles egyösszegben az Önkormányzat részére megfizetni. Az árengedmény - a vonatkozó jogszabályban rögzített mindenkori késedelmi kamattal növelt összegének megfizetése - a tilalom ellenére történt értékesítés napjától esedékes.

(3)

a/ Részletvétel esetén a vevő a vételárrészletre csoportos beszedési megbízást köteles adni.

b./ A vevő köteles 15 napon belül bankszámlájának, bankszámla-vezető pénzintézetének változását az Önkormányzatnak bejelenteni.

c./ Az eladó a részletfizetési kedvezményt megvonja és a hátralékos vételár, illetve kamata egyösszegben esedékessé válik, ha a vevő egy naptári éven belül összesen négy havi törlesztő részlet tartozást halmozott fel. Az eladó a szerződéstől elállhat, ha a végrehajtás nem vezetett eredményre, vagy a körülményekből az következik, hogy nem vezetne eredményre. A felbontott szerződés kölcsönös elszámolás mellett az adásvételi szerződés időpontjára visszamenőleg megszűnik.

d./ Ha az adásvétel részletvétellel történik, a szerződés megkötése során a vevő két készfizető kezest köteles állítani a vételár hátralék megfizetésének biztosítékául, valamint a szerződésben ki kell kötni, hogy a vevő a vételárhátralék fennállásának időtartamára vállalja biztosítási szerződés kötését.

35. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonát képező lakás, illetve helyiség csak pályázat útján idegeníthető el. A pályázat részletes szabályait a Rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.

(2) A pályázatra a lakást az értékbecslés alapján megállapított teljes forgalmi értéken kell meghirdetni.

(3) Az önkormányzat tulajdonát képező azon lakások tekintetében, amelyek vonatkozásában a bérlőt elővásárlási jog illeti meg, az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a pályázat eredménytelensége esetén a bérlő az értékbecslésben megjelölt forgalmi érték figyelembe vételével jogosult az ingatlant megvásárolni.

36. §

Az önkormányzati tulajdonú helyiség vételára legalább az értékbecslésen alapuló forgalmi érték, melyet a vevő egy összegben, az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg köteles megfizetni.

37. §

(1) Az elővásárlási jog jogosultja, illetve az önkormányzat tulajdonát képező ingatlant megvásárolni kívánó, de elővásárlási joggal nem rendelkező vevő az elővásárlási jog gyakorlására irányuló nyilatkozat, illetve a vételi szándékot tartalmazó pályázat benyújtásával egyidőben köteles igazolni, hogy adó, illetve adók módjára behajtható köztartozása, valamint bérlő esetében lakbértartozása, közüzemi díj hátraléka, továbbá az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri hivatal felé bármely jogcímen fennálló vevői tartozása – így különösen: közterület-használati díj, bírság, szerződésből eredő követelés - nem áll fenn.

(2) Az elővásárlásra jogosult részére küldött ajánlat az eredményes pályázat folytán létrejött adásvételi szerződéssel egyező tartalmú.

(3) Amennyiben a pályázat eredménytelen, és azon az elővásárlásra jogosult nem vett részt, úgy részére a pályázati felhívás 1 példánya kerül megküldésre, melyre vonatkozó elfogadó nyilatkozatát a kézhezvételtől számított 15 napon belül teheti meg.

(4) A nyertes pályázó – amennyiben az elővásárlási jog jogosultja is egyben – az árverés eredményét jóváhagyó közgyűlés időpontját követő 15 napon belül köteles az adásvételi szerződést megkötni a tulajdonos Önkormányzattal.

(5) Amennyiben a nyertes pályázó nem az elővásárlási jog jogosultja, úgy az árverés eredményét jóváhagyó közgyűlést követő 15 napon belül a szerződést a felek kötelesek aláírni és az elővásárlási jog jogosultja részére nyilatkozattétel érdekében megküldeni. A szerződés kézhezvételétől számított 15 napon belül a jogosult köteles nyilatkozatát megtenni, ellenkező esetben a szerződés a nyertes pályázóval jön létre.

(6) Amennyiben a nyertes árverező, illetve az elővásárlási jog jogosultja az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül a szerződés megkötése érdekében – neki felróható okból – az eladót nem keresi meg, vagy az előírt határidőn belül a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ezesetben a bánatpénz részére nem jár vissza, nem számítható be és köteles az eladó ebből eredő kárát és egyéb költségeit megtéríteni.

(7) Az adásvételi szerződést a Polgármesteri Hivatal készíti el.

(8) Az adásvételi szerződéssel kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási eljárás költségei a vevőt terhelik.

38. §

Önkormányzati lakás és helyiség bérletével, elidegenítésével kapcsolatban az állampolgár a bérleti, illetve adásvételi kérelem elbírálásához, és az ilyen szerződések megkötéséhez szükséges személyes adatait köteles szolgáltatni, felsorolásukat a rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

39. §

A lakásigénylési névjegyzékben szereplő személyes adatok a névjegyzék felülvizsgálatát követően a lakásigények teljesítéséig kezelhetőek.

40. §

(1) A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a képviselőtestület a polgármester útján gyakorolja, aki feladatait a Polgármesteri Hivatal bevonásával látja el, ennek során - a R-ben nem szabályozott esetekben, az Ltv. 19.§ (2) bekezdése alapján - meghatározhatja a megállapodások tartalmát.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) igazolt költség: az a költség, amelyet a bérlő nevére és a lakás (helyiség) címére kiállított számlával bizonyít. A saját munka elismerésének módját a bérbeadó és a bérlő külön határozzák meg;

b) jelentősebb ingó vagyonnak kell tekinteni:

a) a készpénzt,

b) a bankbetétet,

c) más vállalkozásába fektetett készpénztőkét és apportot,

d) a kötvényt, részvényt, kárpótlási jegyet és egyéb értékpapírt,

e) a vagyoni értékű jogot,

f) a nyilvántartott műkincset,

g) az életvitelt közvetlenül nem szolgáló vagyontárgyakat, amennyiben együttes összegük (számított értékük) a 200.000,- Ft értéket meghaladja, valamint

h) a gépjárművet a munkaeszközként használt jármű kivételével;

c) nem szociális lakbér: a piaci alapon meghatározott lakbér.

d) szociális lakbér: a vonatkozó helyi Rendelet által a szociális alapon bérbe adott lakások tekintetében meghatározott lakbér

e) A lakás átalakításának minősül: a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának a megváltoztatása (bővítése, csökkentése), a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetve rendeltetésének megváltoztatása.

f) A lakás korszerűsítésének minősül: komfortfokozatának emelése, egyedi gáz vagy elektromos fűtő, illetve melegvíz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás használati értékét növelő egyéb építési, szerelési munka.

g) használatbavételi díj: a kiutaló határozattal elrendelt, 1993. december 31-ig hatályban lévő jogszabályok alapján fizetett összeg.

h) óvadék: 1994. január 1-jét követően a bérleti szerződés megkötésekor e rendelet alapján fizetett összeg.

(3) Jelen rendelet a kihirdetése napján válik hatályossá, mellyel egyidőben hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. helyi végrehajtásártól egységes szerkezetben szóló 1/1994. (01.17.) Kgy. sz. rendelet.