Tiszajenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2017.(XI.28.) önkormányzati rendelete
Tiszajenő Község településképének védelméről
Hatályos: 2022. 03. 01Tiszajenő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2017.(XI.28.) önkormányzati rendelete
Tiszajenő Község településképének védelméről
Tiszajenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontja, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A §-a és 57. § (2) – (3) bekezdése, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály; Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága; Duna – Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága; valamint Tiszajenő Község Önkormányzat Képviselő – testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 5/2017. (IV.27.) önkormányzati rendelet szabályai szerint bevont partnerek (lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, valamint a községben működő elismert egyházak) véleményének kikérésével Tiszajenő Község településkép védelméről szóló 10/2017. (XI.28.) önkormányzati rendelet módosítására a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Tiszajenő Község sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített és természeti örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
2/A.2 Hatásköri szabályok
2/A. § Az e rendeletben szabályozott településkép- védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, képzőművészeti és természeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi területi védelem a helyi kialakult, meghatározó, értékes településképet és egyes településrészt meghatározó valamely
a) közterületekkel határolt településszerkezetre
b) utcaképre
c) közterületekkel határolt településrészre terjedhet ki.
(3) Az önkormányzat helyi területi védelem alá nem helyez területet.
(4) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(5) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá e rendeletben nem von ingatlanokat, művi értékek, műalkotásokat, területet és természeti értékeket.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez be kell szerezni a települési főépítész véleményét.
(3) Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
e) a védelem fajtája,
f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
(4) A védetté nyilvánított helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.
(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték
a) megsemmisül,
b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
c) a védelem alapját képező értékei helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.
(6) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:
a) az érintett elem helyszínrajzát,
b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
c) természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
d) fotódokumentációt,
e) amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített – szakvéleményt.
(7) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
6. A helyi védett érték fenntartása
6. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.
(2) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.
(3) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.
(4) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.
(5) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.
A településképi szempontból meghatározó területek
7. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
7. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek:
a) vegyes beépítésű településrész
b) általános településrész
c) új beépítésű településrész
d) hétvégiházas településrész
e)3 tájképvédelmi terület övezete a külterületen
(2)4 A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását jelen rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza
A településképi követelmények meghatározása
8. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
8. § (1) A lakóépületeken csak magastető alkalmazása lehetséges.
(2) Belterületen közterületről látható homlokzatok színezéséhez pasztell árnyalatú színeket kell előnyben részesíteni, élénk színek csak kiegészítésként alkalmazhatók.
(3)5 A településképi szempontból meghatározó tájképvédelmi terület övezetében a településkép védelme érdekében új épület, építmény építése a tájba illesztés, a tájkarakter megőrzésére figyelemmel történhet.
(4)6 Külterületi tájképvédelmi terület övezetében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) A területen csak magastetős, 35-45 fok közötti tetőhajlásszöggel kialakított építmény helyezhető el.
b) A tájképi látvány és a településkép-védelem érdekében főrendeltetésű épületek építése esetén csak környezetbarát, tájba illő, kézi falazóelemből épített, vakolt falazat alkalmazható az építések során.
c) A tájba való illeszkedés és a tájképvédelem érdekében tetőfedésként bitumenes zsindely, piros vagy kék színű fém hullámlemez, valamint műanyag hullámlemez nem alkalmazható.
d) Ha a mezőgazdasági területen épület létesül, akkor a telek úttal határos része védőfasor telepítésével alakítható ki.
e) A mezőgazdasági területen fa, drót anyagú kerítés építhető, kivéve kerítésoszlopok, amelyek más anyagból is készülhetnek.
f) A köz- és dűlőutak, birtokhatárok menti védőfásítás a mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemei megőrzésével, maradéktalan megóvásával valósítható meg.
g) Kerítés tájba illően, áttört szerkezettel építhető.
h) Faszerkezetű kilátó elhelyezhető.
9. Egyéb, általános területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
9. § (1) Belterületen épületek építése, meglévő épületek héjazatának cseréje során nem megengedett pala,- műanyag,- és bitumenes anyagú fedések alkalmazása.
(2) Lakóépületeknél nem megengedett a feltűnő, kirívó és rikító tetőszínek alkalmazása.”
10. Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése
10. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antenna tartó átjátszó torony) nem helyezhetők el, kivéve ha az a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükséges.
(2) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.
(3) Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.
(4) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.
(5) Természetvédelemmel érintett területeken
a) a)amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.
b) b)reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
c) c)kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.
11. Reklámok, reklámhordozók
11. § (1) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag információs vagy más célú berendezés igénybevételével lehetséges.
(2) Információs vagy más célú berendezés kizárólag
a) az utasvárók 20,0 méteres körzetében közterületen,
b) közintézmények közhasználatra átadott területein,
c) közintézmények telekhatárától mért 20,0 méteren belül közterületen telepíthető.
(3) Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
12. Egyéb műszaki berendezések
12. § (1) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.
(2) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
13. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere
13. § Helyi védelemmel kapcsolatos támogatási rendszer e rendeletben nem kerül bevezetésre.
Településkép-érvényesítési eszközök
14. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
14. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található.
(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete 1.-24. pontja tartalmaz.
(3) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.
(5) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.
(6) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.
(7) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.
15. A településképi véleményezési eljárás
15. § E rendeletben településkép véleményezési eljárás nem kerül bevezetésre.
16. A településképi bejelentési eljárás
16. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,
b) meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,
c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.
(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(4) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.
(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.
(6) A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:
a) állandó építmény esetén végleges,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,
d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,
e) útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.
(7) A bejelentési eljárás során vizsgálandó szempontok:
a) a benyújtott dokumentáció megfelel-e a 16. § (4) bekezdésben foglaltaknak,
b) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,
c) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környzetében lévő épületek, építmények, utcák rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,
d) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
e) a rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti építmény funkcionális, szerkezeti rendszerének.
17. Településképi kötelezés, településképi kötelezettség megszegése
17. § (1) Településképi kötelezettség megszegésének minősül
a) a településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül,
b) a településképi bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltak ellenére,
c) bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérően,
d) a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően,
e) a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016.(VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén a szakmai konzultáción rögzítettektől eltérő, vagy anélkül,
f) a településképi követelmények megszegésével végzett tevékenység.
(2) Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.
(3) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint hatósági határozatban településképi kötelezést alkalmaz, ha a településképi követelmények teljesülése egyéb módon – figyelmeztetéssel, felszólítással - nem biztosítható.
18. Településképi bírság
18. § (1) Aki a 17. § -ban rögzített településképi kötelezettséget megszegi, helyi településképi bírsággal sújtható.
(2) A helyi településképi bírság összege
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 20.000,- Ft,
b) tevékenység bejelentési eljárás során kiadott igazolás érvényességi idejét meghaladó időn túl történő folytatása esetén 20.000,- Ft,
c) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 1.000.000,- Ft,
d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500.000,- Ft,
e) bejelentési eljárás során kiadott igazolásban előírt kikötések végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 500.000,- Ft,
f) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 1.000.000,- Ft,
g) egyéb esetben ( különösen a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016.(VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén a szakmai konzultáción rögzítettektől eltérően vagy anélkül végzett építési tevékenység esetén és a településképi követelmények megszegésével végzett építési tevékenység esetében) legfeljebb 1.000.000,- Ft.
(3) A településképi kötelezés eredménytelensége esetén a polgármester szabja ki a településképi bírságot – a végrehajtásra vonatkozó határidő megjelölésével - hatósági határozatban.
(4) A megszabott határidő eredménytelen eltelte esetén a településképi bírság ismételten kiszabható.
(5) A helyi településképi bírság megfizetése nem mentesít e rendelet előírásainak teljesítési kötelezettsége, vagy egyéb jogkövetkezmény alól.
(6) A helyi településképi bírság kiszabása során a polgármester mérlegeli különösen
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.
Záró rendelkezések
19. § (1) E rendelet 2017. december 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszajenő Községi Önkormányzat 15/2006. (VI.30.) a Helyi Építési Szabályzatról szóló Önkormányzati rendeletének:
a) 2. § (6) bekezdése
b) 4. § (2) bekezdés j.) , k.) és o.) pontja
c) 4. § (3) bekezdés j.) , k.) és n.) pontja
d) 5. § (2) bekezdés k.), l.) és o.) pontja
e) 6. § (2) bekezdés k.) pontja
f) 6. § (3) bekezdés j.) és l.) pontja
g) 6. § (4) bekezdés l.) pontja
h) 7. § (3) bekezdés k.) pontja
i) 8. § (1) bekezdés l.) pontja
j) 9. § (17) bekezdése
k) 11. § (2) bekezdés c.) pontja
l) 12. § (4) bekezdése
m) 12. § (6) bekezdés b.) és c.) pontja
n) 12. § (8) bekezdés i.) pontja
o) 12. § (9) bekezdés d.) pontja
p) 12. § (10) bekezdés d.) pontja
q) 14. §
r) 15. § (1), (2), (3) és (4) bekezdése.
1. melléklet
2. melléklet7
A bevezető a Tiszajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2/A. alcímet (2/A. §) a Tiszajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 7. § (1) bekezdés e) pontját a Tiszajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 7. § (2) bekezdése a Tiszajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdését a Tiszajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 8. § (4) bekezdését a Tiszajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 2. mellékletet a Tiszajenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.