Rigács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjával, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésével, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjával kapott felhatalmazással, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Balaton – Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért Felelős Államtitkár, a Település lakossága, civil szervezetei, valamint a Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész vélemények kikérésével a következőket rendeli el

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet célja Rigács Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az életminőség javítása a település táji- és lakókörnyezeti településkép védelmén keresztül az esztétikus környezet kialakítása.

A település vizuális megjelenése (a település képe) és történeti öröksége szempontjából meghatározó táji- és épített értékek védelme, építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára történő megtartása, a védett értékek fenntartása helyreállítása.

(2)

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával,

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) településképi követelmények meghatározásával,

d) településkép- érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszeralkalmazásával.

3. § A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, az itt élő emberek, közösségek kultúráját tükröző, a településképet meghatározó építészeti és táji értékek megőrzése.

A helyi építészeti örökség a település sajátos elemeinek közérzetet befolyásoló közérdekűségének elfogadtatása, és ezzel a helyi identitás erősítése.

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település, vagy településrész, jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó részeinek lehatárolása, és identitásőrző megvédése.

4.§ A reklámok és reklámhordozókkal kapcsolatos szabályozás célja, a településkép védelme érdekében, a település területén elhelyezhető reklámhordozók formai és egyéb feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozása.

5.§ E rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

1. arculati terv: A tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített dokumentáció, mely a tervezett építmény meglévő épített és környezeti illeszkedését bemutató színes, a jelenlegi és tervezett tájképet, látképet, több szempontból rögzítő és a tervezett beillesztett építményt tartalmazó megjelenítés fotódokumentációba illesztve.
2. antenna: olyan eszköz, berendezés vagy tartozék, amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál.
3. antennatartó szerkezet: hírközlési rendeltetésű műtárgy, vezeték nélküli sajátos építmény, amely antenna elhelyezésére szolgál.
4. cégtábla: cégtábla, üzletfelirat a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett a vállalkozást népszerűsítő feliratot vagy más grafikai megjelenítést tartalmazó gazdasági reklám.
5. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
6. építési hely oldalhatáron álló beépítési mód esetén: Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon.

Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek keleti oldalhatárára tapadjon.

7. értékvizsgálat: az örökségvédelem kinyilvánítását támasztja alá, az örökségvédelem helyi értékeinek aktuális felvétele, amely a területi védelem, és az egyedi védelem alá helyezett ingatlanok körét - szemrevételezéssel és meghatározott adatokkal - határozza meg. Az értékleltár – adatszolgáltatás alapján - az országos, műemléki értékek körét is tartalmazza.
8. föld színek: tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zölsessárga.
9. funkcionális célú berendezés: olyan utas váró, kioszk és információs vagy más célú  berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál.
10. helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: Minden olyan esemény beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
11. helyi egyedi védelem megszűntetését alátámasztó szakmai vélemény:  építész, településmérnök, statikus, illetve műemlékvédelmi szakmérnök végzettségű személy, szervezetek, vagy azokat foglalkoztató szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
12. információs vagy más célú berendezés: az önkormányzat hirdető berendezései és a közösségi tájékoztató információs rendszer elemei, melynek mérete legfeljebb 11 m² és amelynek reklám céljára felületének  kétharmada hasznosítható, illetve helyezhető el reklámhordozó, vagy reklámhordozó berendezés.
13. karakter jellemzők: a településkép védelmének egyedi elemei, jellegzetes települési karakterjegyek az építmények anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan.
14. óriásplakát: A DIN A0 (841x1189 milliméter) méretét maghaladó méretű plakát.
15. pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalati, melynek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
16. tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
17. Helyi Védett épület: Rigács Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által védetté nyilvánított olyan épület, amely a hagyományos településkép megőrzése szempontjából építészeti, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból jelentős. A védett épület minden alkotórészét - ideértve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket is - védelem illeti.
18. Helyi Védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett épületben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen egy épület tömege, utcai homlokzata, belső udvari homlokzata, üzletportálja, tetőzete, kapubejárója, lépcsőháza, különleges tartószerkezete.
19. Helyi Védett terület: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan terület, mely a rajta előforduló jellegzetes épületek, épületegyüttesek, építmények következtében sajátos megjelenéssel bír, közterület-rendszere, telekstruktúrája különleges, helytörténeti jelentőséggel bír, így az egységes településkép szempontjából együtt kezelendő, védendő terület.
20. Helyi Védett érték károsodása:      minden olyan beavatkozásból eredő értékromlás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisüléséhez, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltozásához, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenéséhez vezet.
21. Helyi Védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított közterületi vagy egészében nem védett épülethez szervesen hozzátartozó műtárgy. Védett műtárgy lehet különösen a jelentős esztétikai, történeti értéket képviselő emlékmű, emléktábla, szobor, kerítés, kapuzat vagy más, ingatlanhoz szorosan kötődő képző- és iparművészeti alkotás.

II. FEJEZET

helyi védelem

a helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

6.§ (1) A helyi védelem célja Rigács településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedék számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(4) A helyi egyedi értékvédelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:

- településkarakter, településszerkezetek,

- épületegyüttesek, épületek, épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet s annak növényzete.

- településkép, utcaképek és látványok,

- műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok,

továbbiakban – együtt - védett értékek-körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése és a lakósággal történő megismertetése.

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk illetve megújulásuk elősegítése.

A helyi védelem fajtái

7.§ (1) A helyi egyedi védelem, a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó

a) építményre, építményrészre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra terjedhet ki.

(2) A helyi egyedi védelem jegyzékét a 1.számú melléklet tartalmazza.

(3)Helyi egyedi védelemre javasolt értékek elemei:

     1.Műemlékek és a műemléki védelemre javasolt épületek és a műemléki környezetek.

     2. Helyi védelemre javasolt épületek, szobrok, képzőművészeti alkotások.

     3. Régészeti lelőhelyek.

     4.Természeti területek és a helyi védelemre javasolt táji és természeti értékek.

A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének önkormányzati feladatai

8. § A 6.§ (1)-(2) bekezdésében megfogalmazott célok érvényesítésére Rigács Község Önkormányzatának Képviselő –testülete rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi védelem alá helyezi.

9. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezésről illetve megszűnéséről a Képviselő-testület e rendelettel és annak módosításával dönt.

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezést, illetve annak megszűnését bármely természetes jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy hivatalból az Önkormányzat kezdeményezheti, továbbá a településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

(3) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület- illetve telekrész),

c) a védelem indoklását,

d) értékvizsgálatot.

(4) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület- illetve telekrész),

c) a védelem megszüntetésének okait,

d) a védelem megszűntetését alátámasztó szakmai véleményt.

(5) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyílvánított helyi érték megsemmisűl,

b) a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb védettséget kap.

(6) A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nékül hatályát veszti.

10.§ (1) A helyi egyedi védelem elrendelése, védelem megszűntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész gondoskodik.

(2) Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem elrendelését/megszűntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatoni kell:

a) a döntést előkészítő főépítész szakmai véleményét,

 (3) A döntés előkészítése során – a Képviselő-testületi döntés segítéséhez- beszerezhető még az érdekeltek (érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi szakmai, társadalmi szervek) álláspontja.

(4) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszűntetésére irányuló eljárás megíndításáról az érdekelteket értesíteni kell.

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(6) A kifüggesztés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat, védelem megszűntetését alátámasztó szakmai vélemény megtekíntését településen biztosítani kell.

11.§ (1) A helyi védelem elrendeléséről és megszűntetéséről értesíteni kell:

a) az érdekelteket,

b) az illetékes földhivatalt,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(3) A helyi egyedi védelem megszűntetését követően a védelmet az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell.

(4) Az ingatlan nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

A helyi védelemhez tartozó tulajdonosi kötelezettségek

12.§ (1) A helyi védelem alatt álló védett építészeti értékek karbantartásáról, az értéket nem veszélyeztető rendeltetésszerű használatáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A védett érték fenntartása a mindenkori tulajdonost terheli.

(3) Amennyiben a védett építészeti érték karbantartásának és fenntartásának hiánya miatt a településképet is rontó módon elhanyagolttá válik, úgy a polgármester településképi kötelezéssel és bírsággal élhet a tulajdonos felé, a kedvezőtlen állapot megszűntetése miatt.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek bővítése, felújítása (homlokzat vakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét, formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani,

b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani,

ba) a homlokzat felületképzését

bb) a homlokzat „díszítőelemeit”,

bc) a nyílászárók eredeti osztását,

bd) a tornácok kialakítását,

be) a lábazatot, és a főpárkányt

c) az alaprajzi elrendezés, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

d) új parapet konvektor, klíma berendezés, parabola antenna közterületről is látható egysége nem helyezhető el az épület utcai homlokzatán, vagy a jól belátható homlokzatokon.

e) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m² méretű cégtábla helyezhető el. úgy, hogy

ea) megjelenésével, színezésével ne okozzon látványbeli zavart a településképben a közterületi látvány felől,

eb) nem adhat ki zajt, mesterséges fényt,

ec) a homlokzat vagy a kerítés architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.

(6) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése előtt a települési főépítész véleményét be kell kérni. A települési főépítész kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentáció további egy sorozatát, továbbá a zöldterülelet érintő munkák esetén kertfelmérési rajzot és növényjegyzéket, valamint a kialakításra vonatkozó kertépítészeti tervet.

(7) Helyi egyedi védett épület bontására csak  teljes műszaki avultság esetén kerülehet sor.

13.§ Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

III. FEJEZET

TERÜLETI FELOSZTÁSOK

Településképi szempontból eltérő karakterű területek

14.§ (1) Rigács Község településképi szempontból sajátosan eltérő karakterű területei, figyelembe véve a településképi arculati kézikönyv besorolását:

a) Történeti településrész (A település történeti magja és az utak),

b) Településközpont, vegyes terület,

c) Hagyományos falusias lakóterület,

d) Átalakuló településrész (A település későbbi növekedése),

e) Gazdasági területek,

f) Ipari terület,

g) Különleges terület (temető),

h) Zöldterület,

i) Erdőterület,

j) Mezőgazdasági terület,

k) Vízgazdálkodási terület.

Település szempontból meghatározó területek meghatározása

15.§ (1) Településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek az alábbi településrészek:

a) Történeti településrész (A település történeti magja és az utak),

b) Településközpont, vegyes terület,

c) Hagyományos falusias lakóterület,

d) Átalakuló településrész (A település későbbi növekedése).

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

Településképi szempontból eltérő karakterű területek

Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

16.§ (1) A település területén, lakóépületek vonatkozásában nem alkalmazható a tető héjalásnál az alábbi építési anyag:

a) műanyag hullámlemez,

b) fém trapézlemez,

c) nagyelemes betonfedés,

d) korcolt fémlemezfedés, a közfunkciót ellátó épületek és a 30 ^o vagy annál alacsonyabb tetőhajlásszög esetén alkalmazható, a történeti településrészen kívül.

(2) A település területén tilos az épületek tetőfedő anyagának kék, sárga lila színezése, az anyagától függetlenül.

(3) A település területén nem alkalmazható az északi (német, angolszász) vagy mediterrán területekre jellemző, erősen szabdalt tetőforma és tömegalakítás.

(4) A település területén, az épületek, építmények homlokzati felületeinek színezésénél, a környezethez való illeszkedés érdekében, a fehér, sárgával tört fehér, okker árnyalatai, homok és agyagszín, tégla-és terrakotta vörös színek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei kivételével, más színek nem alkalmazhatók. Fával burkolt homlokzatrész, faszerkezet esetében a barna, vörösesbarna, zöld szín és annak árnyalatai alkalmazhatók.

(5) A településen tilos épületeitől idegen anyaghasználat, (rönkház, teljes faburkolatú homlokzat), vagy északi (német, angolszász) homlokzatkialakítás alkalmazása.

(6) Az utca felé megjelenő földszinti, vagy emeleti erkélyek kialakítását lehetőség szerint kerülni kell.

(7) A település területén a kerítések alacsony, tömör lábazattal és szellős rácsozattal épültek.

(8) A település területén tömör kerítés építése esetén, annak magassága 2m –nél ne legyen magasabb.

A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények.

17.§ (1) A település 15.§ (1) bekezdésében meghatározott területein az alábbi területi követelmények érvényesek:

a) Az építési telkek utcafrontján egy épület helyezhető el.

b) Közfunkciót ellátó épületek és épületrészek kivételével – kizárólag magas tetős épület építhető 35-45 ^o-os hajlásszöggel, elsősorban a történeti településrészen.

c) A tornácok lehetőleg az épületek kertre néző hosszú szárnya mentén legyenek elhelyezve, egyszerű fa szerkezetű kialakítással.

d) Az utcai homlokzaton kétszárnyú, jellegzetesen két vagy három osztatú ablakok, helyezhetők el, szimmetrikus kialakítással. Meglévő épület felújításánál törekedni kell a korábbi ablakok visszaállítására.

e) A tetők nem lehetnek túlságosan tördelt, a kialakult utcaképtől jelentősen eltérő tetőidomúak.

f) A kerítések, illeszkedjenek a településen fellelhető(történeti) kerítéstípusokhoz.

g) Az épületek utcai homlokzatán, amennyiben lehetőség van az épület homlokzatain másutt elhelyezni, antenna, klíma berendezés kültéri egysége, parapet konvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

h) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések, csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető. Napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető, kivéve ha az épület tájolása megkívánja.

i) Beépítési móddal, építési hellyel kötelező előírás, hogy az építményt úgy kell elhelyezni, hogy igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.

j) Az utcafronton, a történeti településrészen csak a településre jellemző oromfalas, csonkakontyos, vagy kontyolt kialakítású épület építhető.

k) A homlokzat, a történeti településrészen csak vakolt lehet. A lábazat, kőburkolatú, vagy vakolt, festett lehet. Más településrészeken a környezetben megtalálható, jellemző anyaghasználathoz szükséges igazodni.

l) A tetőfedés anyaga a történeti településrészen csak hagyományos, vörös vagy barna égetett cserép lehet. Közfunkciót ellátó épület esetében kivételesen korcolt fémlemezfedés is alkalmazható.

m) Az épületek homlokzati felületeinek színezésénél, a fehér, sárgával tört fehér, okker árnyalatai, homok és agyagszín, illetve az építőanyag természetes színe jelenhet meg.

n) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m² méretű cégtábla helyezhető el. Megjelenésével, színezésével nem zavarhatja a településképi látványt. A cégtábla elhelyezését a homlokzat architektúrájának figyelembevételével kell kialakítani.

(2) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor elsősorban a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, életképesek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival.

(3) A meglévő növényzet védelme érdekében:

a)  a kötelezően előírt zöldfelületet elsődlegesen a meglévő fás növényzet megtartásával kell biztosítani;

b)  építési, kivitelezési munkák során a megtartandó növény egyedek mechanikai sérülések elleni védelméről, a növényegyedek életképességének megtartásához szükséges terepszint, valamint megfelelő nagyságú termőterület biztosításáról gondoskodni kell;

c)  a közműfejlesztéseknél, épületek, utak kivitelezése során olyan megoldások létesíthetők, amelyek nem veszélyeztetik a megtartandó fasorok, faegyedek életképességét, valamint nem járnak a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

18.§ (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlés sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

a) Történeti településrész (A település történeti magja és az utak),

b) Temetőterülete,

c) Régészeti lelőhely területe,

d) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó magterülete és pufferzónája,

e) Helyi Természetközeli terület,

f) Erdőterületként szabályozott terület,

g) Tájképvédelmi terület.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlés sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) gazdasági területek,

b) ipari területek.

A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó követelmények

19.§ (1) Történeti településrészen, helyi védelemben részesülő területen, tájképvédelmi területen a hálózatépítés elsősorban földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2) Beépített területen, beépítésre szánt területen, ahol a villamos energia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek:

a) villamos energia hálózati rekonstrukció,

b) közvilágítási hálózati rekonstrukció

során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén, az építendő hálózat elsősorban földalatti kivitelezéssel építhető.

(3) Elektronikus hírközlési építményt, valamint elektromos elosztót, oszloptranszformátort

a) elsősorban állami vagy önkormányzati területen meglévő alépítmények közös eszköz használatával lehet elhelyezni.

b) Műemléki vagy helyi védettségű épületek közeléből a következő rekonstrukció alkalmával át kell helyezni a látvány kedvezőbb érvényesülése érdekében.

(4) Tájképvédelmi területen új, önálló adóantenna nem helyezhető el.

(5) a település területén elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 m magasságot maghaladó antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop

a) belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 m-es távolságon belül, valamint védett természeti területen nem helyezhető el és

            b) egyéb területen a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

(6) A település területén 10 m-nél magasabb hírközlési magasépítmény, adótorony, antennatartó szerkezet nem helyezhető el.

A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények célja és hatálya

20.§ (1) E rendelet célja Rigács településképének védelme érdekében a település területén elhelyezhető reklámhordozók számának, formai és technológiai feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozása.

(2) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag a településközpont, vegyes terület illetve normál telkes falusias lakóterület Önkormányzati tulajdonú közterületén, köztulajdonban álló ingatlanokon, kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges.

 (3) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett a településkép szempontjából kiemelt területen (történeti településrész) így különösen műemlék területen, műemléki környezet.

(4) A település területén óriásplakát, építési reklámháló, fényreklám, zajreklám nem helyezhető el.

(5) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép, közterületeken, szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, a helyi hagyományokhoz igazodjon. Elhelyezése a településképet, utcaképet nem bonthatja meg.

(6) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére, saját ingatlanukon belül, cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat helyezhetnek el.

(7) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezését szabályozó jogszabályokban meghatározott tilalmak és rendelkezések alól az önkormányzat polgármestere adhat felmentést az alábbi feltételek esetén:

a) a település szempontjából jelentős esemény, vagy tájékoztatás érdekében szükséges és

b) legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra történik a reklám közzététele és a reklámhordozók, reklámhordozó tartó berendezések elhelyezése.

(8) Amennyiben a közúti közlekedés tárgyú jogszabályok a reklám közúton és annak környezetében történő közzétételének feltételeiről megállapított rendelkezései a rendeletben meghatározott rendelkezésektől eltérnek, úgy a rendelet rendelkezései nem alkalmazhatók.

(9) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése amennyiben a közlekedés- és közbiztonságot zavarja nem helyezhető el.

(10) Nem helyezhető el reklámeszköz, kivéve az adományozó nevét feltüntető táblát:

1.  közterületen álló fán, kivéve favédőrácson,
2. közterületnek minősülő parkban, kivéve sportparkban,
3. védett természeti területen,
4. vízfolyás árterében, kivéve a cég- és címtáblát, cégért, cégfeliratot, megállító reklámeszközt.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

Rendelkezés a településkép-védelmitájékoztatásról és szakmai konzultációról

21. §

(1) Belterületen az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben kötelező a szakmai konzultáció igénybe vétele.

1. (2) A konzultációra vonatkozó kérelmet a Képviselő-testületnél kell előterjeszteni. A kérelem tartalmi követelményei: a)helyszín megjelölése (cím, helyrajzi szám)
2. b)tervezési program (tervezett tevékenység leírása),
3. c)vázlatterv, vázlatrajz, amennyiben rendelkezésre áll.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉKKÉP BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

22. § E rendeletet kell alkalmazni a reklám-berendezés elhelyezésénél, fenntartásánál, illetve aki reklám berendezést tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki.

2. A településképi bejelentéshez kötött eljárások

23. §

1. (1) A jelen rendelet előírásai szerint – a 1.§ (1) bekezdésében foglalt területekre vonatkozóan – településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokhoz nem kötött reklám-elhelyezések közül:
   1. )az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalra rögzített cég- és címtábla, cégér vagy cégszerű reklámtábla,

ab)   egyedi tájékoztató tábla,

2. )az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalra rögzített, illetve közterületen elhelyezett
   27. ) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin
   28. ) óriásplakát tartó-, illetve hordozó-berendezése,
   29. ) reklámtábla (hirdetőtábla),
   30. ) integrált információ-hordozó berendezés vagy szerkezet,
   31. ) totemoszlop és reklámzászló
   32. ) reklám-célú építési védőháló, molinó

3. ) közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett

ca)   hirdetőoszlop,

cb)   citylight berendezés,

cc)   megállító tábla,

cd)   reklámkorlát,

ce)   transzparens

elhelyezése esetén.

2. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, kerülhet sor.

3. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

24. §

1. (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

2. (2) Reklám-elhelyezések esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített –
   1. ) műleírást,
   2. ) közterületi elhelyezés esetén (a mobil megállító tábla kivételével) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
   3. ) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
   4. ) az építmény érintett részletét, 2 m²-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint
   5. ) látványtervet vagy fotómontázst.
3. (3) A polgármester:
   1. ) a tervezett építési tevékenységet, reklám elhelyezést vagy rendeltetés változtatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, ha a tervezett reklám illeszkedik a településképbe,
   2. ) megtiltja a reklám elhelyezés megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a tervezett reklám nem illeszkedik a településképbe.

ba) Amennyiben a tevékenység megfelel a 20. §-ban felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett tevékenységről dönt, vagy tudomásul veszi,

bb) cégfeliratok és hirdető-berendezései, valamint útbaigazító hirdetmény esetén folyamatosan ellenőrzi.

bc)Az eljárásért az építtetőnek, illetve a tervezőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.

(4) A polgármester (3) bekezdés szerinti döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

(5) Amennyiben a polgármester, a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül megtiltja a tevékenység megkezdését, vagy engedélyezi a tevékenység folyatatását, akkor a tevékenység folytatását megadottnak kell tekinteni.

(6)A polgármester döntését legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15. napon az SZMSZ-ben szabályozott módon közzé kell tenni.

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

A településképi kötelezési eljárás

25. §

(1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezések megsértése településképi kötelezési eljárás megindítását vonja maga után.

(2) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le a jogszabályokban foglalt szabályok szerint.

viii. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐRENDSZER

A helyi védett értékek megőrzésének helyi ösztönző rendszere

26. § Az önkormányzat a helyi védett érték fenntartását, felújítását, rekonstrukcióját a következő formákban támogathatja:

1. ) a költségvetésben erre a célra elkülönített Alapból pályázat útján,
2. ) a helyi adórendeletben biztosított adókedvezménnyel.

Helyi Értékvédelmi Alap

27. § (1) A Képviselő-testület a helyi egyedi védelem alatt álló építmények fenntartásának, megőrzésének támogatására Helyi Értékvédelmi Alapot (a továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap éves pénzügyi keretét az Önkormányzat a tárgyévi költségvetésében határozza meg.

(3) Az Alapból támogatási igény alapján vissza nem térítendő támogatás nyújtható (a továbbiakban: helyi értékvédelmi támogatás).

A helyi értékvédelmi támogatás igénybevételének és elszámolásának rendje

28. §

1. (1) Támogatási igényt az ingatlannal rendelkezni jogosult vagy annak hozzájárulásával az ingatlan használója is benyújthat.
   
2. (2) Támogatási igény a védettséggel összefüggésben felmerülő többletköltségek finanszírozására terjeszthető elő, az általános ingatlantulajdonosi kötelezettségként fennálló fenntartási, karbantartási kiadásokra, illetőleg az ingatlantulajdonos saját igényét szolgáló beruházásokra nem.
3. (3) A támogatási kérelemben fel kell tüntetni, illetve csatolni kell:
   1. ) a kérelmező nevét, címét, elérhetőségeit,
   2. ) az ingatan címét, helyrajzi számát,
   3. ) a tervezett beruházás részletes leírását, különös tekintettel azokra a tételekre, amelyek a védelemből eredő többletköltséget eredményezik,
   4. )  a felújítás tervezett költségvetését,
   5. ) építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,
   6. ) építési engedélyhez nem kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak megfelelő terveket, az elvégezendő munka leírását,
   7. ) fénykép-dokumentációt az építmény állapotáról, homlokzatáról,
   8. ) az igényelt támogatási összeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és a munka elkészülésének vállalt határidejét.
4. (4) A támogatási igények az Alap kimerüléséig folyamatosan benyújthatók, a beérkezett kérelmeket a Képviselő-testület a benyújtást követő munkaterv szerinti ülésén dönti el.
5. (5) Az önkormányzati támogatás a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében a végzett munkák költségének 50 %-áig terjedhet, de legfeljebb 500.000,- Ft lehet.
6. (6) A forrás szűkössége esetén az egy időben döntés alatt álló kérelmek közül előnyt élvez az a támogatási igény, amelyik
   1. ) helyi szinten kiemelt jelentőségű épületre (helye, kora vagy szerepe miatt) vonatozik,
   2. ) már elkezdett felújítási munka befejezésére irányul.
7. (7) Támogatás ugyanarra az ingatlanra legfeljebb 5 évente adható.
8. (8) A támogatásban részesült kérelmezővel (a továbbiakban: kedvezményezett) az Önkormányzat támogatási szerződést köt. A kedvezményezett köteles minden olyan körülményt jelezni, amely a pályázati támogatás szerződés szerinti felhasználását akadályozza. Ebben az esetben szerződésmódosításra kerülhet sor.
9. (9) A felújítási munka elkészültét a kedvezményezett köteles bejelenteni, az elkészült munkát a Képviselő-testület – függetlenül attól, hogy az építési engedély köteles volt-e – a helyszínen ellenőrzi.
10. (10) Az építési munka elkészültének bejelentésével egy időben elszámolást benyújtani a Képviselő-testülethez, melyben számlákkal kell igazolni a felújítás teljes bekerülési költségének legalább 80 %-át.
11. (11) A támogatás elszámolásának elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
12. (12) A jogosulatlanul igénybe vett, nem cél szerint felhasznált vagy fel nem használt támogatást a kedvezményezett köteles – kamatokkal – visszatéríteni, ami iránt a Képviselő-testület intézkedik.
    
13. (13) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége 10 éven belül nem törölhető.

ix. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

29. §

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő nap lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet a Rigács Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 14/2004. (XI.09.) önkormányzati rendelettel és mellékleteivel, függelékeivel (továbbiakban: HÉSZ) és jelen rendelet mellékleteivel, függelékeivel együtt alkalmazandó.

Kihirdetési záradék

E rendelet 2017. december 31. napján kihirdetésre került.