Gyűrűs Község Önkormányzat képviselő-testülete 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelete

GYŰRŰS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2017. (XII.22) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL

Hatályos: 2025. 03. 26

Gyűrűs Község Önkormányzat képviselő-testülete 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelete

GYŰRŰS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2017. (XII.22) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL

2025.03.26.

Gyűrűs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 7. pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában foglalt feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 22. §-a alapján a következőket rendeli el:

I.FEJEZET - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A RENDELET CÉLJA, TERÜLETI HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA

1. § (1)1 E rendelet célja Gyűrűs jellegzetes és értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának, szerkezetének és településképének megóvása, kialakítása, az épített környezet egységes védelme.

(2) E rendelet hatálya Gyűrűs község közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendeletet a Kormányrendelet előírásainak e rendeletben foglalt kiegészítéseivel, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak e rendeletben foglalt kiegészítéseivel és eltéréseivel, valamint a helyi építési szabályzatról szóló 12/2006. (IX.16.) önkormányzati rendelettel és annak mellékletét képező szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(4) A rendelet mellékletei a következők:

a)2 1. melléklet: A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségének jegyzéke

b) 2. melléklet: A településképi követelmények területi lehatárolása

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.3 helyi védett érték: a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti értékek összessége.

2. másodlagos rendeletetésű épület: a helyi építési szabályzat szerinti övezetekben és építési övezetekben e rendelet szerint elhelyezhető rendeltetésű főépületet kiegészítő, attól különálló tároló vagy kiszolgáló épület.

3. áttört kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 %-nál kisebb mértékben korlátozott.

4. főépület: a helyi építési szabályzat szerinti övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű épület.

5. értékvizsgálat: a Kormányrendeletben meghatározottak szerinti dokumentum.

6. pasztellszínek: a színek világos és kis telítettségű árnyalatai.

7. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség-együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

8. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.

9. településképi véleményezésre alkalmas tervdokumentáció: a tervezett építmény megváltoztatását, vagy új építményt bemutató olyan terv, mely alapján a településképet érintő beavatkozás egyértelműen ábrázolt, a tervezett változtatás településképi hatása értékelhető.

10. eredeti állapot: az építmény építésekor létrejött, vagy későbbi átépítés során egységes arculattal megváltoztatott állapot.

II. Fejezet

- A HELYI VÉDELEM

3. A HELYI VÉDELEM CÉLJA

3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, utcaképi, építészeti és történeti szempontból védelemre érdemes területek, épületek, építmények, növények vagy növény-együttesek megőrzése, ennek érdekében azok nyilvántartásba vétele és a védelem módjának és eszközének meghatározása.

4. A HELYI VÉDELEM FAJTÁI

4. §4 A település építészeti öröksége helyi egyedi védelemben részesül az 1. számú mellékletben szereplő jegyzéknek és a 2. mellékletben szereplő lehatárolásnak megfelelően.

5. A HELYI VÉDELEM KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE

5. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Gyűrűs Község Önkormányzata Polgármesterénél. A védelemről, annak elrendeléséről, vagy megszüntetéséről az önkormányzat értékvizsgálat alapján rendelkezhet.

(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,

b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész),

c) a védelem indoklását,

d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,

e) a Kormányrendelet által meghatározott értékvizsgálatot,

f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) munkarészeket, valamint részletes indoklást.

(3) Az önkormányzat főépítész közreműködésével a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény.

(4) A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

(5) A helyi védetté nyilvánításról, a védelem módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell postai úton:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait),

b) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét.

(6) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.

(7) A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a település jegyzője gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védelem hatályát nem érinti.

6. A VÉDETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ KORLÁTOZÁSOK, KÖTELEZETTSÉGEK

6. § (1) A helyi védett építmények védelméről, jó karbantartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Helyi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(3)5

7. A HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA

7. § (1)6 A helyi védett építményekről az önkormányzati főépítész nyilvántartást vezet, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás része

a) a helyi védett értékeket tartalmazó lista, az értékek megnevezésével, főbb adataival,

b) a védelem típusa,

c) a védelem indoklása, valamint

d) a helyi védett értékeket ábrázoló térkép

e) a helyi védett értékek fotódokumentációja.

III. Fejezet

- A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK MEGÁLLAPÍTÁSA

8. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek Gyűrűsön:

a) a korai lakóterület, ófalu,

b) kertes mezőgazdasági területek,

c) az országos ökológiai hálózat övezete, az ökológiai folyosó,

d) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet térképe ábrázolja.

IV. Fejezet

- A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK

9. § (1) A település területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A már beépített területeken építési tevékenység során a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését.

10. A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

A korai lakóterület, ófalu építészeti követelményei

10. § (1) Új épületet a közterület felől a helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározottak szerint, ennek hiányában a környezetének megfelelő előkerttel kell elhelyezni.

(2) A telek közterület felőli frontján másodlagos rendeltetésű épület, a főépülethez kapcsolódó, de annak tömegétől elkülönülő mellékfunkciójú épületrész, garázs nem helyezhető el.

(3) Utcafronti kerítés az épület stílusával összhangban, áttörten építhető, a belátás gátlása csak növényzettel alakítható ki. Az utcafronti kerítés 1,8 méternél magasabb nem lehet.

(4) Új épület építése, vagy meglévő épület építészeti arculatot megváltoztató átalakítása és bővítése esetén

a) a főépület tömegét meghatározó tetőzetet szimmetrikus magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge 35-40 közötti, héjazatának anyaga piros színű agyag- vagy beton cserép.

b) a főépülettől különálló másodlagos rendeltetésű épületek lapos és magas tetővel egyaránt kialakíthatók. A magastetővel épülő másodlagos rendeltetésű épületet a főépülettel azonos hajlásszögű és héjazatú tetővel kell kialakítani.

c) a főépület egyszerű, hagyományos építési mód szerinti tagolatlan tömeggel alakítható ki, domináns tetőfelépítmény a közterület irányába nem helyezhető el.

d) az épület közterület felé néző oromzatán erkély, vagy loggia nem építhető.

e) a vakolt homlokzati felületeken világos pasztellszínek használhatók.

(5) A XX. század közepe előtti hagyományos építési móddal épült épületek korhű felújítása során

a) meg kell tartani, vagy vissza kell építeni az épület közterület felőli jellemző nyílásrendjét. Közterület felőli új nyílás az épület eredeti homlokzati architektúrájához illeszkedően alakítható ki.

b) a korabeli homlokzati tagozatokat és díszítőelemeket meg kell tartani, megsemmisülésük esetén másolatukat vissza kell építeni. A vakolt homlokzati felületet festetten kell felújítani, melynek során világos pasztellszínek használhatók.

c) a magastető héjazatának anyaga piros színű agyagcserép lehet, rajta közterület felé nézően domináns tetőfelépítmény nem helyezhető el.

A kertes mezőgazdasági területek építészeti követelményei

11. § (1) Új épület építése, meglévő felújítása, átalakítása és bővítése során

a) magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható,

b) a magastető hajlásszöge nem lehet több 40º-nál, héjazatának anyagaként piros színű kis elemes agyag, vagy betoncserép alkalmazható.

(2) Új épület építése során az épület lejtő irányába néző homlokzata nem lehet magasabb a szélességénél.

A védett táji- és természeti területekre vonatkozó követelmények

12. § (1) Az országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó – területén területet felhasználni az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásai szerint lehet úgy, hogy az az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget ne károsítsa, illetve a természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén az országos területrendezési tervről szóló törvény előírásait kell betartani.

(3) Az országos ökológiai hálózat övezete, az ökológiai folyosó, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének területén az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet értelmében az alábbi inváziós növények nem telepíthetők:

A

B

Magyar név

Tudományos név

1

Borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia

2

Kaliforniai tündérhínár

Cabomba caroliniana

3

Vízijácint

Eichhornia crassipes

4

Perzsa medvetalp

Heracleum persicum

5

Sosnowsky-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

6

Hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

7

Fodros átokhínár

Lagarosiphon major

8

Nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

9

Sárgavirágú tóalma

Ludwigia peploides

10

Sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

11

Közönséges süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

12

Keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

13

Ördögfarok keserűfű

Persicaria perfoliata

14

Kudzu nyílgyökér

Pueraria montana var. lobata

15

Közönséges selyemkóró

Asclepias syriaca

16

Vékonylevelű átokhínár

Elodea nuttallii

17

Bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera

18

Felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

19

Kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

20

Óriásrebarbara

Gunnera tinctoria

21

Tollborzfű

Pennisetum setaceum

22

aligátorfű (papagálfű, papagájlevél)

Alternanthera philoxeroides

23

japán gázlófű

Microstegium vimineum

11. A HELYI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETEKRE ÉS ELEMEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A helyi védelemben részesülő építészeti értékekre vonatkozó egyedi követelmények

13. § (1) A helyi védelem alá tartozó épületet érintő átalakításokat, bővítéseket a védett épülethez, vagy épületrészhez történő illeszkedéssel szabad megvalósítani. Az alkalmazott építészeti megoldás nem lehet domináns, nem írhatja át a védett értékeket. A védett épületeket érintő építési munkák során

a) az épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrend és nyílásosztás jellegét, megőrizve a homlokzati tagozatokat, díszeket,

b) az épületek belső korszerűsítését, kialakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeinek megfelelő használatát,

c) az épületeket úgy lehet bővíteni, átalakítani, felújítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe előnytelenül ne változzon, gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje el és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen,

d) az épületek bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor a védettség megszűntetését követően. A védelem megszűntetéséhez vagy az épület részleges bontásához kapcsolódó hatósági eljárás keretében az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése, visszaállítása önkormányzati főépítészi vélemény alapján előírható.

(2) A helyi védelem alatt álló, épületnek nem minősülő építmények – emlékművek, szakrális emlékek, stb. – felújítása és helyreállítása az eredeti állapot megtartásával vagy létrehozásával valósítható meg. Ezen építmények környezetét a védett építmény szellemiségével, korával összhangban kell kialakítani vagy fenntartani.

14. §

12. AZ EGYES SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE

15. § (1) A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület mentén nem helyezhető el felszín feletti 0,4 és 22 kV-os elektromos, valamint hírközlési hálózat. Meglévő hálózat felszín alatti elhelyezéssel korszerűsíthető, meglévő 22 kV-os légvezeték hálózatra új transzformátor csak földkábel csatlakozással létesíthető.

(2) A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület mentén új elektromos bekötés csak felszín alatt kiépített csatlakozással lehetséges.

(3) A 2. melléklet szerint jelölt védett közterület kivételével új hírközlési hálózat kiépítése, vagy meglévő korszerűsítése csak az elektromos hálózat oszloprendszerére helyezhető el.

(4) A település területén közvilágítási kandellábert egységesen kell kialakítani.

13. REKLÁMOKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETEMÉNYEK

Reklámokra vonatkozó településképi követelmények

16. § (1) A reklámot közzétenni közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormány rendelet előírásai szerint lehet.

(2) 2 m2-nél nagyobb reklámhordozó nem létesíthető.

(3) Reklámhordozó utcabútorok egymástól 50 méteren belül nem helyezhetők el.

(4) Reklámberendezés nem létesíthető káprázást okozó megoldással.

(5) Üzletfelirat, cégtábla, cégér csak akkor helyezhető el a homlokzaton, ha

a) az épületben, vagy az ott lévő rendeltetési egységben folytatott tevékenységre vonatkozik,

b) szervesen illeszkedik a homlokzatok meglévő vagy tervezett tagolásaihoz, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyen az épület építészeti részletképzéseivel, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(6) Cégtábla csak a falsíkkal párhuzamosan helyezhető el, mérete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t.

(7) E rendelet hatálybalépése után újonnan megvalósított épület üzletportáljai és kirakatai esetében az üzletfelirat nem helyezhető el az eredeti homlokzati tervben e célból kijelölt helyen kívül.

(8) Nem létesíthető üzletfelirat, cégtábla, cégér

a) rikító színhasználattal,

b) kápráztató fényű világító táblaként,

c) digitális kijelzésű fényreklámként,

d) változó futófénnyel, változó szöveg-, vagy ábra animálással,

e) fény- és filmvetítéssel.

(9) A község szempontjából jelentős esemény (különösen: népszavazás, községi rendezvény) során évente összesen tizenkét naptári hétig a követelmények és tilalmak alól eltérés engedélyezhető.

(10) Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként

a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,

b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.

Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

17. § (1) Az épület közterület felőli homlokzatát megváltoztató zavaró berendezést - gépészeti berendezéseket, szellőző- és klímaberendezést, szerelt égéstermék elvezetőt, közmű-csatlakozási berendezést, antennát, stb. - utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

(2) A vezeték nélküli hírközlési adók, átjátszók műszaki berendezései a település belterületén meglévő épület felhasználásával és csak rejtetten helyezhetők el.

V. Fejezet

- TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

14. TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

18. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (továbbiakban: szakmai konzultáció) kötelező a 2. melléklet szerint lehatárol korai lakóterület, ófalu területén, új főépület építése, meglévő épület településképet befolyásoló átalakítása, felújítása, vagy bővítése esetén.

(2) Szakmai konzultáció kötelező az 2. melléklet szerint lehatárolt helyi egyedi védelemmel érintett építmények településképet érintő felújítása, átalakítása és bővítése esetén.

(3) A szakmai konzultációt egyéb esetekben az ügyfél is kezdeményezheti, melyet az ügyfél kérésére az önkormányzati főépítész díjmentesen lát el.

(4) A szakmai konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzati főépítész nyilvántartásba veszi, azt az ügyfél részére megküldi.

15. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési tevékenységek

19. § (1)7 Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni, ha az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló kormányrendelet és a magyar építészetről szóló törvény szerint a területi vagy az Országos Építészeti Tervtanácsnak nincs hatásköre az alábbi eseteket megelőzően

a) építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárás,

b) helyi emlék bontási engedélyezési eljárása

c) egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárása, valamint

d) az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakasza

(2)8 A településképi véleményezési eljárással kapcsolatos ügyekben a képviselő-testület hatáskörét a Polgármesterre ruházza át. Átruházott hatáskörben a polgármester jár el.

A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

20. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell az e rendeletben megfogalmazott településképi követelményeknek való megfelelést, vizsgálni kell, hogy

a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,

b) a tervezett beépítés nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,

c) a tervezett beépítés teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,

d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület jellegével és annak környezetével,

e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,

g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,

h) a meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe

i) a közterület mentén az épület kialakításának módja és feltételei megfelelőek-e,

j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítása megfelelő-e.

(2) A településképi véleményezés lefolytatásához a kérelmező a kérelmet papíron nyújtja be. A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációt a kérelmező az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít. Az önkormányzati főépítész írásban a véleményezésre nem megfelelően benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti.

(3) A polgármester minden esetben kikéri az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját. A polgármester a kérelem, valamint a véleményezésre alkalmas építészeti-műszaki dokumentáció beérkezését követő 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek, vagy a kérelmezőnek.

(4)9 A polgármester 15 napon – hiánypótlás felhívás esetében 30 napon – belül kiadott településképi véleményében

a) engedélyezésre vagy tudomásulvételre – előírások meghatározásával vagy előírás nélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre vagy tudomásulvételre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, és a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem vagy csak részben tesz eleget, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység a településképi követelmények vagy a helyi építési szabályzat egyéb rendelkezései alapján nem támogatható.

(5) A polgármester véleménye tartalmazza:

a) a kérelmező (építtető) adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c)10 a (4) bekezdés szerinti véleményét.

16. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

A településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek

21. § (1) Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező a 2. melléklet szerint lehatárolt korai lakóterület, ófalu területén.

(2)11 Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező az (1) bekezdés szerinti területeken építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek megkezdését megelőzően, a közterület felől megvalósuló, a településképet befolyásoló alábbi építési tevékenységek esetén:

a) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőzetének felújítása,

b) az épület utcafronti homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,

c) új épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg.

(3)12 Településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező

a) üzletfelirat, cégtábla, cégér elhelyezésénél,

b) építmények rendeltetésének módosítása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltoztatása esetén.

(4)13 A településképi bejelentési eljárással kapcsolatos ügyekben a képviselő-testület hatáskörét a Polgármesterre ruházza át. Átruházott hatáskörben a polgármester jár el.

A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

22. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmet papíron, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki dokumentációt papíron és digitálisan kell benyújtani. Az önkormányzati főépítész írásban a véleményezésre nem megfelelően benyújtott dokumentáció kiegészítését kérheti.

(2) A polgármester megkeresésére, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontját megadja, melyet követően a polgármester a kérelem, valamint a véleményezésre alkalmas építészeti-műszaki dokumentáció beérkezését követő 15 napon belül hatósági határozatban dönt.

(3) A bejelentés tartalmazza:

a) a bejelentő nevét,

b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,

c)14 a folytatni kívánt építési tevékenység, cégér, cég- és üzletjelzés elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,

d)15 a tervezett építési tevékenység, cégér, cég- és üzletjelzés vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát és

e)16 az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a cégér, cég- és üzletjelzés elhelyezésének tervezett időtartamát.

(4)17 A polgármester

a) a tervezett építési tevékenységet, cégér, cég- és üzletjelzés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha

aa) a bejelentés megfelel a 23. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek

ab) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe, és megfelel a településképi követelményeknek, a tervezett cégér, cég- és üzletjelzés elhelyezése illeszkedik a településképbe, valamint megfelel a településképi követelményeknek, és

ac) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel a településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben és a rendezési tervben foglalt követelményeknek;

b) elutasítja az építési tevékenységre, cégér, cég- és üzletjelzés elhelyezésére vagy rendeltetésváltoztatás megkezdésére irányuló kérelmet, és egyúttal figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha

ba) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek, és azt az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja is alátámasztja,

bb) a tervezett cégér, cég- és üzletjelzés elhelyezése nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek, vagy

bc) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a rendezési tervben foglalt követelményeknek, vagy a műszaki kialakítással a tervezett rendeltetés nem valósítható meg

c) megszünteti az eljárást, ha a kérelem és melléklete nem felel meg a 23. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy az eljárás okafogyottá válik.

(5)18 A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, a 23. § szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le

17. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

23. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le, vagy önkormányzati településképi bírságot szab ki

a) a településképi bejelentési kötelezettség

aa) elmulasztása,

ab) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,

ac) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása,

b) jelen rendeletben meghatározott egyéb településképi követelmények megsértése esetén.

(2) A településképi kötelezési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha a kötelezett nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt kötelezettségeknek, egyszeri felszólítás után településképi bírsággal sújtható.

VI. Fejezet

- A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

24. § (1) Az Önkormányzat a jelen rendelet

a)19 1. számú mellékletének 2. fejezetében szereplő építmények, azok közvetlen környezetének felújítása, helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Gyűrűsi Értékvédelmi Támogatás”-ból (a továbbiakban: Támogatás) segítheti.

b)20

(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.

(7) A támogatást elnyert pályázókkal a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a polgármester megállapodást köt.

(8) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

VII. Fejezet

- ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

25. § E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

26. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

27. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyűrűs község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 12/2006. (IX. 16.) önkormányzati rendeletének

a) 3. § (7) bekezdése,

b) 4. § (6) bekezdése,

c) 6. § (4) bekezdése

d) 13. § (5) bekezdése,

e) 16. §-a,

e) 17. § (2), (3), (4) és (5) bekezdései.

1. melléklet

A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségének lehatárolása és jegyzéke21

1. Helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség

Szám:

Megnevezés:

Cím:

Hrsz.:

HV-01

Római katolikus templom

Rákóczi u.

79

HV-02

Szentháromság emlékmű a templomkertben

Rákóczi u.

79

HV-03

Tóth Ferenc és Makovecz Mária által emeltetetett kőkereszt és szoborcsoport a temetőben

temető

069

HV-04

Kőkereszt a temető déli részén

temető

069

HV-05

Kőkereszt a szőlőhegyen

1147

HV-06

Lakóépület

Rákóczi utca 2.

1

HV-07

Lakóépület

Rákóczi utca 10.

5

HV-08

Lakóépület

Rákóczi utca 11.

88

HV-09

Lakóépület

Rákóczi utca 20.

10

HV-10

Lakóépület

Kossuth Lajos utca 5.

109

HV-11

Lakóépület

Ady utca 1.

123

HV-12

Lakóépület

Ady utca 3.

122

HV-13

Kőkereszt

Rákóczi utca 18.

9

2.22

1

Az 1. § (1) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

Az 1. § (4) bekezdés a) pontja a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 2. § 1. pontja a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

4

A 4. § a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

5

A 6. § (3) bekezdését a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

6

A 7. § (1) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

7

A 19. § (1) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 19. § (2) bekezdését a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdése iktatta be.

9

A 20. § (4) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

10

A 20. § (5) bekezdés c) pontja a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 21. § (2) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 21. § (3) bekezdését a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdése iktatta be.

13

A 21. § (4) bekezdését a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdése iktatta be.

14

A 22. § (3) bekezdés c) pontja a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 22. § (3) bekezdés d) pontja a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 22. § (3) bekezdés e) pontja a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 22. § (4) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 22. § (5) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 24. § (1) bekezdés a) pontja a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

20

A 24. § (1) bekezdés b) pontját a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 14. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

21

Az 1. melléklet címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 13. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

22

Az 1. melléklet 2. pontját a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 14. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

23

A 2. melléklet a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2025. (III. 24.) önkormányzati rendelete 13. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.