Gyűrűs Község Önkormányzat képviselő-testülete 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelete
Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 12. 01Gyűrűs Község Önkormányzat képviselő-testülete 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról - szabályozási tervéről
Gyűrűs Község Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk. (1) bekezdés a) pontja, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 62 § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:1
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Gyűrűs község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt, műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. A helyi építési szabályzat rendelkezéseit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) előírásaival együtt kell alkalmazni.
Településszerkezet, terület felhasználás
2. §2 (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll. A tervezési terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területként különbözteti meg a szabályozási terv.
a) falusias lakó- (jele: Lf)
b) településközpont vegyes- (jele: Vt)
c) gazdasági-
ca) kereskedelmi szolgáltató- (jele: Gksz)
cb) ipari- (jele: Gip)
d) különleges- mezőgazdasági üzemi terület- (jele: Kmü)
(2) A tervezési terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint, területként (terület- felhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv.
a) közlekedési- és közmű-elhelyezési, hírközlési-
b) zöld- (jele: Z)
c) erdő-
ca) gazdasági erdő- (jele: Eg)
cb) véderdő- (jele: Ev)
d) mezőgazdasági-
da) kertes mezőgazdasági- (jele: Mk)
db) általános mezőgazdasági- (jele: Ma)
e) vízgazdálkodási- (jele: V)
f) különleges- (jele: K)
(3) A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalait, a tömbön belüli övezethatárokat és közterületi szabályozási vonalakat a rendelet 1. mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Általános előírások3
Általános előírások4
3. § (1) Beépítésre szánt területen épület csak az építési szabályoknak és a szabályozási tervnek megfelelően kialakított építési telken helyezhető el. Az építési telek kialakítása során, a telek területéből leválasztással létrejövő út területe köz és magánút egyaránt lehet.
(2) A beépítésre szánt területen a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonalon és az építési hely területének átlagában kell biztosítani. A kialakítható telek megengedett legkisebb mélysége a telek területének átlagában legyen biztosított.
(3) A beépítésre szánt területen a meglévő telkek beépíthetők, amennyiben a közterületek szabályozása által igényelt telekalakítást követően az elő, oldal és hátsókertre vonatkozó általános, illetve a szabályozási terv szerinti előírások betarthatók, valamint a tömb területére meghatározott építési hely azt lehetővé teszi.
(4)5 Beépítésre szánt területen épületet elhelyezni
a) építési hely jelöléssel rendelkező tömbök esetén a szabályozási tervben jelölt építési hely területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett lehet,
b) az építési hely jelöléssel nem rendelkező tömbök esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett lehet
(5)6 A beépítésre szánt területen az övezet területén elhelyezhető főfunkciójú épületet
a) kötelező építési vonallal szabályozott tömbök esetében e vonal mentén, további főfunkciójú, vagy mellékfunkciójú épületet pedig a (4) bekezdés szerinti területen belül lehet elhelyezni.
b) kötelező építési vonallal és építési hellyel nem szabályozott tömbök esetében épületet a (4) bekezdés szerinti területen belül, minimum 5 m-es előkerttel lehet elhelyezni.
lehet elhelyezni.
(6) A beépítésre szánt területen azon telkek esetében, ahol az építési hely és a kötelező építési vonal a meglévő beépítéssel nem megegyező, ott a meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók és az építési hely területén bővíthetők.
(7)
(8) Az övezetek és építési övezetek területén a kialakítható telekméretnél kisebb meglévő telkek összevonhatók, telekhatár rendezés kedvezőbb telekalakulat létrehozása esetén végrehajtható, illetve szabályozási vonallal érintett telek leválasztható abban az esetben is, ha az így létrejövő telek méretei nem érik el a kialakítható legkisebb méretet, A telek beépíthetőségének meghatározása során a telkek összevonásával, telekhatár rendezéssel, illetve szabályozási vonallal létrejövő telket meglévő telekként kell kezelni, és a telek beépítési lehetőségének megállapításakor a beépíthető legkisebb telekre vonatkozó szabályozást kell alkalmazni.
(9) Kereskedelmi-, szolgáltató- és egyéb ipari rendeltetésű övezetekben kiszolgáló út kialakítható, vagy megszüntethető a szabályozási terv jelölésétől függetlenül. Ezen övezetekben az új kiszolgáló út megengedett legkisebb szélessége 12,00 méter.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Falusias lakóterület7
4. §8 (1) A falusias lakóterület (jele: Lf) lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) Legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület.
b) Mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c) Helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület.
d) Legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület.
e) Legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény.
f) Gépjárműtároló épület 3,5 t önsúlynál nem nehezebb, illetve legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára.
g)
(3) A Falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 1. pontja szerinti táblázat tartalmazza
(4) A falusias lakóterületen az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építményeket, a kialakult beépítési módnak megfelelően, általában az északi oldalhatárra, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint kell elhelyezni. A jellemzően fő funkciójú épületet a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonalra, az elhelyezésre kerülő bármely épületet pedig a szabályozási terven jelölt, az épületek elhelyezésére meghatározott építési hely területén belül kell elhelyezni.
(5) A falusias lakóterület övezetében az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Településközponti vegyes területek9
5. §10 (1) A településközpont, vegyes terület (jele: Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A tervezési területen Vt-1, Vt-2, Vt-3 és Vt-4 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-1 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
c) az a) pontban meghatározott funkciójú épületeken belül, vagy azokhoz kapcsolódóan a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
(3) A tervezési területen Vt-1, Vt-2, Vt-3 és Vt-4 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-2 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
b) oktatási, egészségügyi, szociális épület
c) sportépítmény
d) lakóépület
(4) A tervezési területen Vt-1, Vt-2, Vt-3 és Vt-4 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-3 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
b) az a) pontban meghatározott funkciójú épületeken belül, vagy azokhoz kapcsolódóan a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
(5) A tervezési területen Vt-1, Vt-2, Vt-3 és Vt-4 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-4 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
b) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület
c) sportépítmény
(6) A Településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 2. pontja szerinti táblázat tartalmazza.
(7) A Vt-1 és Vt-2 jelű településközpont vegyes övezetek területén a település jelenlegi térszerkezetének megóvása, a jelenlegi falukép megtartása érdekében az épületek kialakítására a következő rendelkezések vonatkoznak:
a) Új épületet építeni, meglévő épületet átalakítani és bővíteni alapvetően környezetbe illeszkedő tömegalakítással és építészeti megoldásokkal lehet. Ennek igazolására a környezeti megjelenést az engedélyezési eljárás során dokumentálni kell.
b) Az övezet terültén elhelyezhető épület jellemzően hosszépület lehet, amely keresztszárnnyal ’L’ vagy ’T’ alakzatban kiegészülhet. Az épület tömegét és tetőzetét meghatározó hosszépület szélessége legfeljebb 8 m lehet.
c) A tervezett épületet alaptömegét meghatározó részt magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge jellemzően 40-45 fok közötti lehet. Az utcára merőleges hosszépület utcafronti végződését oromfalasan kell kialakítani, mely oromfalon erkély vagy loggia nem helyezhető el.
d) A tetőhéjalás anyaga piros színű kis elemes tetőfedő anyag lehet. (8) A Vt-1 és Vt-4 jelű településközpont vegyes övezetek területein az OTÉK 42. §-a által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül nem kell biztosítani
(8) ) A Vt-1 és Vt-4 jelű településközpont vegyes övezetek területein az OTÉK 42. §-a által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül nem kell biztosítani
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek11
6. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (jele: Gksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2)12 A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:
a) Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület (A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek körét a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 68. § (2) bekezdés a. pontja alapján a környezeti hatásvizsgálatról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet értelmezése szerint kell meghatározni.)
b) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
c) Irodaépület
d) Tároló és gépjárműtároló épület.
e) Sportépítmény
(3) A kereskedelmi gazdasági övezet területén a kialakítható legkisebb telek területe 3000 m2, kialakítható telek legkisebb szélessége 40 m, legkisebb mélysége pedig 50 m. Az övezet területének beépítési módja szabadon álló, a telkek maximális beépítettségének mértéke 40 %, a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.
(4)13
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Ipari gazdasági területek14
7. §15 (1) Az ipari gazdasági terület (jele: Gip) olyan gazdasági célú mezőgazdasági és ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A Gip jelű övezet területe elsősorban üzemi állattartás számára és egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.
(2) Az ipari gazdasági területen elhelyezhető mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épületek, továbbá nagyüzemi állattartó épületek, ha azok létesítési feltételei a környezetvédelmi hatástanulmány által igazolhatók, illetve a létesítési feltételeit a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság elfogadja.
(3) Az ipari gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 3. pontja szerinti táblázat tartalmazza:
(4) Az ipari gazdasági területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Különleges, mezőgazdasági üzemi területek16
7/A. §17 (1) A különleges beépítésre szánt területen, mezőgazdasági üzemi területen állattartás és növénytermesztés építményei, szolgálati lakás, és lovas-turizmussal kapcsolatos szálláshely szolgáltató és vendéglátó épületek helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági üzemi területen állattartás oly módon folytatható azok építményei, épületei olyan módon helyezhetők el, hogy annak környezeti hatása annak környezetében elhelyezett lakóépületek használatát károsan ne befolyásolja, az üzemi terület zaj és légszennyezése, szagterhelése az előírt határértéken belül maradjon.
(3) Az üzemi mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 4. pontja szerinti táblázat tartalmazza:
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Különleges területek18
8. § (1) A különleges területbe (jele: K) azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az egyéb építési területektől eltérő területek.
(2) A község területén K jelű különleges terület a temet, melynek területén elhelyezhető templom, ravatalozó, kripta és a temető üzemeltetéséhez kapcsolódó tároló építmény.
(3) A különleges övezet területein a kialakítható legkisebb telek területe a szabályozási tervben jelölt övezet területe. Az övezetek területeinek beépítési módja szabadon álló, a telkek maximális beépítettségének mértéke 3 %, megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület19
Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület20
9. §21 (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, zöldterületek és parkok, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a mellékelt táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a 3. melléklet 5. pontja szerinti táblázatban foglaltaknál
(3) A közlekedési területen elhelyezhető:
a) a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák
a) közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények
a) hirdetőberendezések
a) utcabútorok, szobrok és emlékművek
(4) A település területén – helyi önkormányzati rendelet hiányában - az OTÉK 42. §.-ban meghatározottak szerint az ingatlanok esetében a gépjárművek elhelyezését, rakodóhelyek kialakítását az övezetre meghatározott részletes szabályok szerint kell biztosítani. A lakóingatlanok esetében a személygépkocsi várakozóhelyet a saját területen kell biztosítani.
(5) Helyi közutak esetében az útkereszteződésekben a szabad kilátásnak megfelelő látási háromszöget minden esetben szabadon kell hagyni.
(6) A szabályozási területen valamennyi beépíthető ingatlan megközelítését önkormányzati közúton, közforgalom elől el nem zárt magánúton, vagy közforgalom elől elzárt magánúton biztosítani kell. Építési telek közúti kapcsolata közterületről, gyalogútról és kerékpárútról nem biztosítható.
(7) Az országos közúthálózat melletti ingatlanok esetében a közúthoz történő csatlakozást (útcsatlakozást), kapubejárót létesíteni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.
(8) A közlekedési létesítmények (utak, földutak, műtárgyak, kerékpárutak, gyalogutak és járdák) építéséhez a közlekedési hatóság engedélyét a vonatkozó jogszabályok szerint meg kell szerezni.
(9) A település közigazgatási területén belül található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett, valamint az országos mellékútra felfűződő gazdasági területek 50 m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságon belül építmény csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint, a közutak esetében a közutak kezelőinek hozzájárulásával helyezhető el.
(10) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen a közút tengelyétől számított 50 m-en belül kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi anyag kitermeléséhez a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez, vagy kivágásához
(11) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet a kertészeti kiviteli tervek szerint kell - a közmű kiviteli tervek figyelembevételével - megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajokat.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Zöldterületek22
10. § (1) A zöldterület (Z) a település belterületének 127 hrsz-ú területéből a szabályozási terv szerint jelölt területrész, mely parkként kialakított, állandóan növényzettel fedett közterület, közpark.
(2) A zöldterület övezete beépítésre nem szánt, területén csak utcabútorok, szobrok és emlékművek helyezhetők el.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Gazdasági erdőterületek23
11. § (1) A terület gazdasági rendeltetésű erdők (Eg) elhelyezésére szolgál.
(2) Az erdőterületek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet.
(3) Az övezetben 10 ha-t meghaladó telken, telkenként legfeljebb egy az erdőgazdálkodással és vadászattal kapcsolatos, valamint az előzőekhez fűződő turisztikai épület helyezhető el legfeljebb 300 m2 beépített területtel.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Védelmi erdőterületek24
12. § (1) A terület védelmi rendeltetésű erdők (Ev) elhelyezésére szolgál.
(2) Az erdőterületek telepítése fenntartása, üzemeltetése, felújítása az erdészeti hatóság előzetes engedélyével történhet, figyelemmel az erdő védelmi jellegére.
(3) A védelmi rendeltetési erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Kertes mezőgazdasági területek25
13. §26 (1) A kertes mezőgazdasági terület (Mk) a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület.
(2)27 A 720 m2-et el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
(3)28 A kertes mezőgazdasági övezet területén - a 720 -1500 m2 közötti területnagyságú telken a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott telkek kivételével, illetve 1500 m2- t meghaladó területű telken a telek művelési ágától függetlenül - elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, elsősorban a tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület nem helyezhető el.
(4)29 A kertes mezőgazdasági övezet területén több önálló telekből az OTÉK- ban meghatározott birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.
(5)30 A kertes mezőgazdasági övezet területén indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg.
(6)31 A kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 6. pontja szerinti táblázat tartalmazza.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Általános mezőgazdasági területek32
14. §33 (1) Az övezet a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület (jele: Má), melyek közül a Má1 jelű övezet területe elsősorban szántó művelésű terület, az Má2 jelű övezet területe pedig a Foglár patak mentén elhelyezkedő ökológiai folyosó része.
(2) Az Má2 jelű övezet területén közműépítmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az Má1 jelű övezet területén 2 0000 m2 telekterület felett helyezhető el mezőgazdasági üzemi épület és lakóépület úgy, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettséget nem haladhatja meg. A lakóépület által beépített terület a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg. Különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.
(4) Az Má1 jelű övezet területén több önálló telekből az OTÉK 29. § (4) –(8) pontja szerinti birtoktest alakítható ki.
(5) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy mely helyrajzi számú birtokhoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bevezetni az ingatlannyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, melyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra került.
(6) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Vízgazdálkodási területek34
15. § (1) Vízgazdálkodási terület (jele: V) a Foglár patak medre, a 0627 hrsz-ú árokmedre, továbbá a község belterületén a 128-as hrsz-ú vízmű területe.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vízfolyások és azok mentén természeti területen – a jogszerűen beépített területek kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m –en belül, valamint a vízfolyások és víztározók hullámterébe új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése, kivéve belterületen kerítések építése. A halászati-horgászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére külön jogszabályban meghatározott módon és esetben a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával kerülhet sor.
(3) A község területén keletkező csapadékvizeket a kommunális és technológiai szennyvizektől elválasztva kell elvezetni. A csapadékvíz élő vízfolyásba vezetése előtt biztosítani kell a 3/1984/II.7./OVH rendelet előírásait.
(4) 20 vagy több gépjármű elhelyezését biztosító parkolókról a csapadékvizek csak előtisztító berendezés — szénhidrogén leválasztó — beépítését követően a lehet elő vízfolyásba engedni. A tisztítást minden esetben a keletkezés helyén kell elvégezni. A tisztítás hatásfokának a külön jogszabályban meghatározott határértéket — Balaton vízgyűjtő I. kiemelt kategóriára vonatkozóan kell biztosítani.
ÉRTÉKVÉDELEM
Természeti értékek védelme
16. §
Építészeti értékek védelme
17. §35 A szabályozási tervben jelölt, az 2. melléklet szerinti régészeti védelem alá tartozó terület a község középkori településrésze, annak feltételezett területe. A régészeti területen belül építési munkát végezni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti közreműködése mellett lehet.
Környezetvédelem
18. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt és végrehajtási rendeleteit kell betartani. Helyi jelentőségű előírások nincsenek.
(2)36 Talaj és vízvédelem
a) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
a) A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet „a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről” felsorolásában a Balaton érzékeny felszíni víz, melynek vízgyűjtő területébe a község külterületi határain belül beletartozik
a) Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.
a) Új létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.
a) A 27/2006. (II.7.) Korm rendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szerint a község teljes közigazgatási területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területen( nitrátérzékeny terület) helyezkedik el.
a) A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint a települések szennyeződés érzékenységi besorolása alapján a község az érzékeny kategóriába tartozik.
a) A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerinti 1. kategória határértékei vonatkoznak a község befogadóira. (Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói)
(3)37 Levegőtisztaság védelem
a) A helyhez kötött légszennyező pont- és diffúz források létesítéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A levegővédelmi követelményeket a hatóság határozatban írja elő.
a) Hulladékok nyílt téri, illetve háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
a) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.
a) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.
a) A 4/2002.(X. 7.) KVVM rendelet a légszennyezettségi zónák kijelöléséről a községet a 10. pontban az országnak a nem kijelölt részéhez sorolja.
(4)38 Zaj- és rezgésvédelem
a) A belterület lakóterületein a hatályos rendeletek szerinti lakóterületi zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.
a) Az a) pont szerinti határértékek vonatkoznak a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvényre is.
(5)39 Hulladékgazdálkodás
a) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
a) A hulladék termelője, birtokosa a hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett
aa) jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy
aa) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.
a) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.
a) A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is - igénybe venni.
Közműfeltételek
19. §40 (1a) Településközponti vegyes terület és meglévő lakóterület a szennyvízcsatorna kiépítését követően csak teljes közművesítettséggel, azt megelőzően részleges közművesítettséggel, új beépítésű lakóterület és gazdasági terület részleges közművesítettséggel, üdülőterület és kertes mezőgazdasági terület hiányos közművesítettséggel is létesíthető az építési szabályzatban foglalt feltételek szerint.
(2) Ivóvízellátás szabályozása:
a) Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása a közüzemi hálózatról, vagy jelen építési szabályzatban meghatározott területeken egyedi fúrt vízkútról történik.
a) Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Elvi építési engedélyhez az megléte nem feltétel, de az építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi engedély megléte után adható ki. Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell álljon.
c) Településközponti és lakó területen a kommunális ivóvízellátás csak közüzemi hálózatról biztosítható.
d) Gazdasági területen a kommunális ivóvízellátás a közüzemi hálózatról biztosítható. Egyedi fúrt kút létesítése is megengedett az előírt feltételek biztosítása esetén. A gazdasági területeken jelentkező technológiai vízigény kielégítése minden esetben egyedi elbírálás alá esik.
e) Mezőgazdasági területen az ivóvízellátás közüzemi hálózatról, vagy egyedi vízkútról biztosítható.
e) Csak öntözésre használt vízkút is csak vízjogi engedély alapján létesíthető.
(3) Szennyvízelhelyezés
a) Bármely építési övezetben, amennyiben az épületek használata során kommunális, vagy egyéb szennyvíz keletkezik az épület tulajdonosa köteles annak ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követően a kommunális szennyvíz elvezetése csak ennek igénybevételével történhet. A közcsatornába vezetett szennyvíz minőségi paraméterei nem haladhatják meg az érvényben lévő jogszabály előírt határértékeket. A szennyvízcsatlakozás kiépítését legkésőbb a használatbavételi eljárás időpontjára meg kell valósítani.
a) A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését megelőzően a vonatkozó jogszabály szerint a közüzemi szennyvízcsatornázással egyenértékű egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények - mint zárt szennyvízgyűjtő, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi szennyvízelhelyezési kisberendezés - is telepíthetőek a jelen építési szabályzatban meghatározott területeken és külön engedélyezési eljárás alapján. Építési engedély csak a szennyvízelhelyezési kislétesítmények - kivételt képez a zárt szennyvízgyűjtő - jogerős engedélye birtokában adható ki. A használatbavételi eljárás időpontjára a szennyvízelhelyezési kislétesítmény üzemeltetési engedélyének rendelkezés kell állnia.
a) Zárt szennyvízgyűjtő létesítésére az építési engedélyezési eljárással egy időben adható engedély, de csak az építési szabályzatban meghatározott területeken. Tulajdonos kötelezettsége a zárt gyűjtő folyamatos vízzáróságáról és a gyűjtött szennyvíz előírások szerinti elszállíttatásáról gondoskodni.
d) Településközponti vegyes területen és lakó területen a kommunális zárt gyűjtő csak abban az esetben létesíthető, amennyiben a környezeti adottságok miatt szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező kisberendezés nem telepíthető.
e) Gazdasági területen zárt gyűjtő a megengedett. A gazdasági területeken jelentkező technológiai szennyvíz esetében a közcsatornába vezethető szennyvíz minőségi paramétereit meghaladó mértékű szennyezettség esetén előtisztító kiépítése szükséges. A gazdasági terület technológiai szennyvizének elhelyezése minden esetben vízjogi engedély köteles.
f) Mezőgazdasági területen zárt szennyvízgyűjtő és egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor engedélyezhető, amennyiben közüzemi szennyvízelvezető hálózat nem áll rendelkezésre.
(4) Csapadékvíz-elvezetés
a) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani, környezetének károsítása nélkül. Az ingatlan és az út között elhelyezkedő vízelvezető árok karbantartása az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.
a) A zárt, ill. nyílt csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a mindenkor érvényes jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.
a) A településen önálló helyrajzi számmal nem rendelkező közcélú vízelvezető árkainak karbantartása a mindenkori tulajdonos kötelezettsége, ezek a 055/1, 023/3, 023!4, 022, 016/2, 016/1, 012/2 és a 030/6 általános mezőgazdasági művelésű, valamint a 030/1, 030/5, 030/3 és 030/4 hrsz-ú, nádas területeket.
(5) Gáz és kőolajüzemű létesítmények: A gáz elosztóvezetékek biztonsági övezetén belül épületet, építményt elhelyezni tilos.
Záró rendelkezések
20. § (1) E rendelet 2006 szeptember 16. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.
2. melléklet
|
RÉG 1 |
69 |
79 |
6 |
16 |
067/4 |
|
|
70 |
80 |
7 |
17 |
2068/12 |
||
|
71 |
81 |
8 |
133 |
2070 |
||
|
72 |
82 |
9 |
064 |
068/10 |
||
|
73 |
83 |
10 |
063/2 |
068/1 |
||
|
74 |
84 |
11 |
063/1 |
069 |
||
|
76 |
85 |
12 |
065 |
1142 |
||
|
75 |
86 |
13 |
066 |
1143 |
||
|
77 |
87 |
14 |
067/1 |
1144 |
||
|
78 |
88 |
15 |
068/11 |
1145 |
3. melléklet42
1. 4. § (3) A Falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
|
Lf-1 |
1500 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 - 5,00 m |
50 % |
|
Lf-2 |
1500 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 - 4,00 m |
50 % |
2. A 5. § (6) bekezdése szerint - a Településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
|
Vt-1 |
500 m2 |
16 m |
Szabadon álló |
30 % |
0 - 4,00 m |
40 % |
|
Vt-2 |
1000 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
30 % |
0 - 5,00 m |
40 % |
|
Vt-3 |
Kialakult |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
0 – 6,50 m |
40 % |
|
Vt-4 |
Kialakult |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
0 – 5,00 m |
40 % |
3. A 7. § (3) bekezdése szerint - az ipari gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
|
Gip |
2000 m2 |
25 m |
Szabadon álló |
30 % |
0 – 7,5 m |
25 % |
4. A 7/A. § (3) Az üzemi mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telek szélessége és mélysége |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
|
Kmü |
5 000 m2 |
50 |
szabadon álló |
30% |
-7,5 m |
40% |
5. A 9. § (2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a mellékelt táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a következőknél:
|
Út jele, megnevezése |
Út- |
Szabályozási szélesség |
Úthálózati szerep |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
73221 sz. mellékút /külterület/ |
K.VI.B |
30m |
országos mellékút /bekötõ út/ |
|||||
|
2 |
73221 sz. mellékút /belterület/ |
B.V.c.B |
11,5-20m |
országos mellékút /bekötõ út/ |
|||||
|
3 |
Rákóczi Ferenc u. |
B.VI.d.B |
7-14m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
|
4 |
Petõfi u. |
B.VI.d.B |
12m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
|
5 |
Hunyadi tér |
B.VI.d.B |
5-12m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
|
6 |
Kossuth Lajos u. |
B.VI.d.B |
7-12m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
|
7 |
Ady Endre u. |
B.VI.d.B |
9,7-12m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
|
8 |
036 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
|
9 |
044 hrsz (módosított nyomvonal) |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
|
10 |
056 és 058 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
|
11 |
03 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
|
12 |
086 és 071 hrsz (MK) |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
|
13 |
1062 hrsz (MK) |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
|
14 |
MK. DK-i oldalán út (MK) |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
6.43 A 13. § (6) A kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
|
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény magasság |
|
Mk |
1500 m2 |
12 m |
Oldalhatáron álló |
3 % |
4,5m |
|
Mk - birtokközpont |
10.000 m2 |
40m |
Oldalhatáron álló |
10 % |
7,5 m |
A bevezető a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A „BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Általános előírások” alcím címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Az „Általános előírások” alcím címét a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 31. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (4) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (5) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A „BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Falusias lakóterület” alcím címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A „BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Településközponti vegyes területek” alcím címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A „BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek” alcím címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (4) bekezdését a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 31. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A „BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Ipari gazdasági területek” alcím címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A „BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Különleges, mezőgazdasági üzemi területek” alcím címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 7/A. § a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A „BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Különleges területek” alcím címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A „BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület” alcím címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
A „Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület” alcím címét a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 9. § a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
A „BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Zöldterületek” alcím címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
A „BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Gazdasági erdőterületek” alcím címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A „BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Védelmi erdőterületek” alcím címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A „BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Kertes mezőgazdasági területek” alcím címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 22. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 23. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (2) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (3) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (4) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (5) bekezdését a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 13. § (6) bekezdését a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A „BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Általános mezőgazdasági területek” alcím címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 24. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 25. §-ával megállapított szöveg.
A „BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Vízgazdálkodási területek” alcím címe a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 26. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 27. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 28. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 28. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 28. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (5) bekezdése a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 28. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 29. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 30. § (1) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. mellékletet a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete 30. § (2) bekezdés - 1. melléklete iktatta be.
A 3. melléklet 6. pontja a Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.