Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról - szabályozási tervről szóló 12/2006. (XI.16.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 08. 05- 2022. 08. 05Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VIII. 1.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról - szabályozási tervről szóló 12/2006. (XI.16.) önkormányzati rendelet módosításáról
Gyűrűs Község Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk. (1) bekezdés a) pontja, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 62 § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület a 12/2006. (IX.16.) rendeletét az alábbiakban foglaltak szerint módosítja
2. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
3. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület (továbbiakban: tervezési terület) beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll. A tervezési terület beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területként különbözteti meg a szabályozási terv.
a) falusias lakó- (jele: Lf)
b) településközpont vegyes- (jele: Vt)
c) gazdasági-
ca) kereskedelmi szolgáltató- (jele: Gksz)
cb) ipari- (jele: Gip)
d) különleges- mezőgazdasági üzemi terület- (jele: Kmü)
(2) A tervezési terület beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint, területként (terület- felhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv.
a) közlekedési- és közmű-elhelyezési, hírközlési-
b) zöld- (jele: Z)
c) erdő-
ca) gazdasági erdő- (jele: Eg)
cb) véderdő- (jele: Ev)
d) mezőgazdasági-
da) kertes mezőgazdasági- (jele: Mk)
db) általános mezőgazdasági- (jele: Ma)
e) vízgazdálkodási- (jele: V)
f) különleges- (jele: K)
(3) A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalait, a tömbön belüli övezethatárokat és közterületi szabályozási vonalakat a rendelet 1. mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja.”
4. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet „BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Általános előírások”
5. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet 3. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Beépítésre szánt területen épületet elhelyezni
a) építési hely jelöléssel rendelkező tömbök esetén a szabályozási tervben jelölt építési hely területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett lehet,
b) az építési hely jelöléssel nem rendelkező tömbök esetében pedig az elő-, oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett lehet
(5) A beépítésre szánt területen az övezet területén elhelyezhető főfunkciójú épületet
a) kötelező építési vonallal szabályozott tömbök esetében e vonal mentén, további főfunkciójú, vagy mellékfunkciójú épületet pedig a (4) bekezdés szerinti területen belül lehet elhelyezni.
b) kötelező építési vonallal és építési hellyel nem szabályozott tömbök esetében épületet a (4) bekezdés szerinti területen belül, minimum 5 m-es előkerttel lehet elhelyezni.
lehet elhelyezni.”
6. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet „Falusias lakóterület” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Falusias lakóterület”
7. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A falusias lakóterület (jele: Lf) lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) Legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület.
b) Mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c) Helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület.
d) Legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület.
e) Legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény.
f) Gépjárműtároló épület 3,5 t önsúlynál nem nehezebb, illetve legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára.
g)
(3) A Falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 1. pontja szerinti táblázat tartalmazza
(4) A falusias lakóterületen az oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építményeket, a kialakult beépítési módnak megfelelően, általában az északi oldalhatárra, illetve a szabályozási terven jelöltek szerint kell elhelyezni. A jellemzően fő funkciójú épületet a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonalra, az elhelyezésre kerülő bármely épületet pedig a szabályozási terven jelölt, az épületek elhelyezésére meghatározott építési hely területén belül kell elhelyezni.
(5) A falusias lakóterület övezetében az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell.”
8. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet „Településközponti vegyes területek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Településközponti vegyes területek”
9. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A településközpont, vegyes terület (jele: Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A tervezési területen Vt-1, Vt-2, Vt-3 és Vt-4 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-1 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
b) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
c) az a) pontban meghatározott funkciójú épületeken belül, vagy azokhoz kapcsolódóan a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
(3) A tervezési területen Vt-1, Vt-2, Vt-3 és Vt-4 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-2 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
b) oktatási, egészségügyi, szociális épület
c) sportépítmény
d) lakóépület
(4) A tervezési területen Vt-1, Vt-2, Vt-3 és Vt-4 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-3 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
b) az a) pontban meghatározott funkciójú épületeken belül, vagy azokhoz kapcsolódóan a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
(5) A tervezési területen Vt-1, Vt-2, Vt-3 és Vt-4 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-4 jelű településközpont vegyes övezet területén elhelyezhető:
a) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
b) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület
c) sportépítmény
(6) A Településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 2. pontja szerinti táblázat tartalmazza.
(7) A Vt-1 és Vt-2 jelű településközpont vegyes övezetek területén a település jelenlegi térszerkezetének megóvása, a jelenlegi falukép megtartása érdekében az épületek kialakítására a következő rendelkezések vonatkoznak:
a) Új épületet építeni, meglévő épületet átalakítani és bővíteni alapvetően környezetbe illeszkedő tömegalakítással és építészeti megoldásokkal lehet. Ennek igazolására a környezeti megjelenést az engedélyezési eljárás során dokumentálni kell.
b) Az övezet terültén elhelyezhető épület jellemzően hosszépület lehet, amely keresztszárnnyal ’L’ vagy ’T’ alakzatban kiegészülhet. Az épület tömegét és tetőzetét meghatározó hosszépület szélessége legfeljebb 8 m lehet.
c) A tervezett épületet alaptömegét meghatározó részt magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge jellemzően 40-45 fok közötti lehet. Az utcára merőleges hosszépület utcafronti végződését oromfalasan kell kialakítani, mely oromfalon erkély vagy loggia nem helyezhető el.
d) A tetőhéjalás anyaga piros színű kis elemes tetőfedő anyag lehet. (8) A Vt-1 és Vt-4 jelű településközpont vegyes övezetek területein az OTÉK 42. §-a által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül nem kell biztosítani
(8) ) A Vt-1 és Vt-4 jelű településközpont vegyes övezetek területein az OTÉK 42. §-a által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül nem kell biztosítani”
10. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet „Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek”
11. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető:
a) Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület (A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek körét a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 68. § (2) bekezdés a. pontja alapján a környezeti hatásvizsgálatról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet értelmezése szerint kell meghatározni.)
b) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
c) Irodaépület
d) Tároló és gépjárműtároló épület.
e) Sportépítmény”
12. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet „Ipari gazdasági területek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Ipari gazdasági területek”
13. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az ipari gazdasági terület (jele: Gip) olyan gazdasági célú mezőgazdasági és ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A Gip jelű övezet területe elsősorban üzemi állattartás számára és egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.
(2) Az ipari gazdasági területen elhelyezhető mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épületek, továbbá nagyüzemi állattartó épületek, ha azok létesítési feltételei a környezetvédelmi hatástanulmány által igazolhatók, illetve a létesítési feltételeit a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság elfogadja.
(3) Az ipari gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 3. pontja szerinti táblázat tartalmazza:
(4) Az ipari gazdasági területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.”
14. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet „Különleges, mezőgazdasági üzemi területek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Különleges, mezőgazdasági üzemi területek”
15. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/A. § (1) A különleges beépítésre szánt területen, mezőgazdasági üzemi területen állattartás és növénytermesztés építményei, szolgálati lakás, és lovas-turizmussal kapcsolatos szálláshely szolgáltató és vendéglátó épületek helyezhetők el.
(2) A mezőgazdasági üzemi területen állattartás oly módon folytatható azok építményei, épületei olyan módon helyezhetők el, hogy annak környezeti hatása annak környezetében elhelyezett lakóépületek használatát károsan ne befolyásolja, az üzemi terület zaj és légszennyezése, szagterhelése az előírt határértéken belül maradjon.
(3) Az üzemi mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 4. pontja szerinti táblázat tartalmazza:”
16. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet „Különleges területek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK - Különleges területek”
17. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet „BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület”
18. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, zöldterületek és parkok, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a mellékelt táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a 3. melléklet 5. pontja szerinti táblázatban foglaltaknál
(3) A közlekedési területen elhelyezhető:
a) a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák
b) közművek, hírközlési és környezetvédelmi építmények
c) hirdetőberendezések
d) utcabútorok, szobrok és emlékművek
(4) A település területén – helyi önkormányzati rendelet hiányában - az OTÉK 42. §.-ban meghatározottak szerint az ingatlanok esetében a gépjárművek elhelyezését, rakodóhelyek kialakítását az övezetre meghatározott részletes szabályok szerint kell biztosítani. A lakóingatlanok esetében a személygépkocsi várakozóhelyet a saját területen kell biztosítani.
(5) Helyi közutak esetében az útkereszteződésekben a szabad kilátásnak megfelelő látási háromszöget minden esetben szabadon kell hagyni.
(6) A szabályozási területen valamennyi beépíthető ingatlan megközelítését önkormányzati közúton, közforgalom elől el nem zárt magánúton, vagy közforgalom elől elzárt magánúton biztosítani kell. Építési telek közúti kapcsolata közterületről, gyalogútról és kerékpárútról nem biztosítható.
(7) Az országos közúthálózat melletti ingatlanok esetében a közúthoz történő csatlakozást (útcsatlakozást), kapubejárót létesíteni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad.
(8) A közlekedési létesítmények (utak, földutak, műtárgyak, kerékpárutak, gyalogutak és járdák) építéséhez a közlekedési hatóság engedélyét a vonatkozó jogszabályok szerint meg kell szerezni.
(9) A település közigazgatási területén belül található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett, valamint az országos mellékútra felfűződő gazdasági területek 50 m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságon belül építmény csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint, a közutak esetében a közutak kezelőinek hozzájárulásával helyezhető el.
(10) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen a közút tengelyétől számított 50 m-en belül kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi anyag kitermeléséhez a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez, vagy kivágásához
(11) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet a kertészeti kiviteli tervek szerint kell - a közmű kiviteli tervek figyelembevételével - megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajokat.”
19. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet „Zöldterületek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Zöldterületek”
20. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet „Gazdasági erdőterületek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Gazdasági erdőterületek”
21. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet „Védelmi erdőterületek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Védelmi erdőterületek”
22. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet „Kertes mezőgazdasági területek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Kertes mezőgazdasági területek”
23. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A kertes mezőgazdasági terület (Mk) a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület.
(2) A keretes mezőgazdasági övezet területén a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott telkek kivételével elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, elsősorban a tárolás és pihenés célját szolgáló épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület nem helyezhető el.
(3) A kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a 3. melléklet 6. pontja szerinti táblázat tartalmazza.
(4) A 720 m2-et el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.”
24. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet „Általános mezőgazdasági területek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Általános mezőgazdasági területek”
25. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Az övezet a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület (jele: Má), melyek közül a Má1 jelű övezet területe elsősorban szántó művelésű terület, az Má2 jelű övezet területe pedig a Foglár patak mentén elhelyezkedő ökológiai folyosó része.
(2) Az Má2 jelű övezet területén közműépítmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet.
(3) Az Má1 jelű övezet területén 2 0000 m2 telekterület felett helyezhető el mezőgazdasági üzemi épület és lakóépület úgy, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettséget nem haladhatja meg. A lakóépület által beépített terület a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg. Különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.
(4) Az Má1 jelű övezet területén több önálló telekből az OTÉK 29. § (4) –(8) pontja szerinti birtoktest alakítható ki.
(5) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy mely helyrajzi számú birtokhoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bevezetni az ingatlannyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, melyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra került.
(6) Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg.”
26. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet „Vízgazdálkodási területek” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK - Vízgazdálkodási területek”
27. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § A szabályozási tervben jelölt, az 2. melléklet szerinti régészeti védelem alá tartozó terület a község középkori településrésze, annak feltételezett területe. A régészeti területen belül építési munkát végezni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészeti közreműködése mellett lehet.”
28. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet 18. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Talaj és vízvédelem
a) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.
b) A 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet „a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről” felsorolásában a Balaton érzékeny felszíni víz, melynek vízgyűjtő területébe a község külterületi határain belül beletartozik
c) Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása.
d) Új létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni.
e) A 27/2006. (II.7.) Korm rendelet „a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről” szerint a község teljes közigazgatási területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területen( nitrátérzékeny terület) helyezkedik el.
f) A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint a települések szennyeződés érzékenységi besorolása alapján a község az érzékeny kategóriába tartozik.
g) A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerinti 1. kategória határértékei vonatkoznak a község befogadóira. (Balaton és vízgyűjtője közvetlen befogadói)
(3) Levegőtisztaság védelem
a) A helyhez kötött légszennyező pont- és diffúz források létesítéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A levegővédelmi követelményeket a hatóság határozatban írja elő.
b) Hulladékok nyílt téri, illetve háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.
c) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.
d) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén - a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül - bármely növényzet égetése tilos.
e) A 4/2002.(X. 7.) KVVM rendelet a légszennyezettségi zónák kijelöléséről a községet a 10. pontban az országnak a nem kijelölt részéhez sorolja.
(4) Zaj- és rezgésvédelem
a) A belterület lakóterületein a hatályos rendeletek szerinti lakóterületi zajterhelési határértékeknek kell teljesülni.
b) Az a) pont szerinti határértékek vonatkoznak a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvényre is.
(5) Hulladékgazdálkodás
a) Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
b) A hulladék termelője, birtokosa a hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett
ba) jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy
bb) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.
c) Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli.
d) A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladékbegyűjtési rendszereket is - igénybe venni.”
29. § A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Településközponti vegyes terület és meglévő lakóterület a szennyvízcsatorna kiépítését követően csak teljes közművesítettséggel, azt megelőzően részleges közművesítettséggel, új beépítésű lakóterület és gazdasági terület részleges közművesítettséggel, üdülőterület és kertes mezőgazdasági terület hiányos közművesítettséggel is létesíthető az építési szabályzatban foglalt feltételek szerint.
(2) Ivóvízellátás szabályozása:
a) Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása a közüzemi hálózatról, vagy jelen építési szabályzatban meghatározott területeken egyedi fúrt vízkútról történik.
b) Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Elvi építési engedélyhez az megléte nem feltétel, de az építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi engedély megléte után adható ki. Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell álljon.
c) Településközponti és lakó területen a kommunális ivóvízellátás csak közüzemi hálózatról biztosítható.
d) Gazdasági területen a kommunális ivóvízellátás a közüzemi hálózatról biztosítható. Egyedi fúrt kút létesítése is megengedett az előírt feltételek biztosítása esetén. A gazdasági területeken jelentkező technológiai vízigény kielégítése minden esetben egyedi elbírálás alá esik.
e) Mezőgazdasági területen az ivóvízellátás közüzemi hálózatról, vagy egyedi vízkútról biztosítható.
f) Csak öntözésre használt vízkút is csak vízjogi engedély alapján létesíthető.
(3) Szennyvízelhelyezés
a) Bármely építési övezetben, amennyiben az épületek használata során kommunális, vagy egyéb szennyvíz keletkezik az épület tulajdonosa köteles annak ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni. A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követően a kommunális szennyvíz elvezetése csak ennek igénybevételével történhet. A közcsatornába vezetett szennyvíz minőségi paraméterei nem haladhatják meg az érvényben lévő jogszabály előírt határértékeket. A szennyvízcsatlakozás kiépítését legkésőbb a használatbavételi eljárás időpontjára meg kell valósítani.
b) A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését megelőzően a vonatkozó jogszabály szerint a közüzemi szennyvízcsatornázással egyenértékű egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmények - mint zárt szennyvízgyűjtő, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi szennyvízelhelyezési kisberendezés - is telepíthetőek a jelen építési szabályzatban meghatározott területeken és külön engedélyezési eljárás alapján. Építési engedély csak a szennyvízelhelyezési kislétesítmények - kivételt képez a zárt szennyvízgyűjtő - jogerős engedélye birtokában adható ki. A használatbavételi eljárás időpontjára a szennyvízelhelyezési kislétesítmény üzemeltetési engedélyének rendelkezés kell állnia.
c) Zárt szennyvízgyűjtő létesítésére az építési engedélyezési eljárással egy időben adható engedély, de csak az építési szabályzatban meghatározott területeken. Tulajdonos kötelezettsége a zárt gyűjtő folyamatos vízzáróságáról és a gyűjtött szennyvíz előírások szerinti elszállíttatásáról gondoskodni.
d) Településközponti vegyes területen és lakó területen a kommunális zárt gyűjtő csak abban az esetben létesíthető, amennyiben a környezeti adottságok miatt szennyvíztisztító vagy szennyvízelhelyező kisberendezés nem telepíthető.
e) Gazdasági területen zárt gyűjtő a megengedett. A gazdasági területeken jelentkező technológiai szennyvíz esetében a közcsatornába vezethető szennyvíz minőségi paramétereit meghaladó mértékű szennyezettség esetén előtisztító kiépítése szükséges. A gazdasági terület technológiai szennyvizének elhelyezése minden esetben vízjogi engedély köteles.
f) Mezőgazdasági területen zárt szennyvízgyűjtő és egyedi szennyvíztisztító kisberendezés akkor engedélyezhető, amennyiben közüzemi szennyvízelvezető hálózat nem áll rendelkezésre.
(4) Csapadékvíz-elvezetés
a) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani, környezetének károsítása nélkül. Az ingatlan és az út között elhelyezkedő vízelvezető árok karbantartása az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.
b) A zárt, ill. nyílt csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a mindenkor érvényes jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet.
c) A településen önálló helyrajzi számmal nem rendelkező közcélú vízelvezető árkainak karbantartása a mindenkori tulajdonos kötelezettsége, ezek a 055/1, 023/3, 023!4, 022, 016/2, 016/1, 012/2 és a 030/6 általános mezőgazdasági művelésű, valamint a 030/1, 030/5, 030/3 és 030/4 hrsz-ú, nádas területeket.
(5) Gáz és kőolajüzemű létesítmények: A gáz elosztóvezetékek biztonsági övezetén belül épületet, építményt elhelyezni tilos.”
30. § (1) A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(2) A Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet az 1. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
31. § Hatályát veszti a Gyűrűs község önkormányzata Képviselő Testület 12/2006. (IX.16.) rendelete, a 9/2010. (XI.02.) 8/2016. (IX.20.) és 9/2016. (IX.29.) rendelet módosításokkal, továbbá a 13/2017(XII.22.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyező rendelkezéseivel egységes szerkezetben az Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 12/2006(XI.16.) önkormányzati rendelet
a) „Általános előírások” alcím címe,
b) 6. § (4) bekezdése,
c) „Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület” alcím címe,
32. § Ez a rendelet 2022. augusztus 5-én lép hatályba.
1. melléklet
1. 4. § (3) A Falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Lf-1 |
1500 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 - 5,00 m |
50 % |
Lf-2 |
1500 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
25 % |
0 - 4,00 m |
50 % |
2. A 5. § (6) bekezdése szerint - a Településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Vt-1 |
500 m2 |
16 m |
Szabadon álló |
30 % |
0 - 4,00 m |
40 % |
Vt-2 |
1000 m2 |
20 m |
Oldalhatáron álló |
30 % |
0 - 5,00 m |
40 % |
Vt-3 |
Kialakult |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
0 – 6,50 m |
40 % |
Vt-4 |
Kialakult |
Kialakult |
Szabadon álló |
30 % |
0 – 5,00 m |
40 % |
3. A 7. § (3) bekezdése szerint - az ipari gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Gip |
2000 m2 |
25 m |
Szabadon álló |
30 % |
0 – 7,5 m |
25 % |
4. A 7/A. § (3) Az üzemi mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telek szélessége és mélysége |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legnagyobb építmény magasság |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
Kmü |
5 000 m2 |
50 |
szabadon álló |
30% |
-7,5 m |
40% |
5. A 9. § (2) A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a mellékelt táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a következőknél:
Út jele, megnevezése |
Út- |
Szabályozási szélesség |
Úthálózati szerep |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 |
73221 sz. mellékút /külterület/ |
K.VI.B |
30m |
országos mellékút /bekötõ út/ |
|||||
2 |
73221 sz. mellékút /belterület/ |
B.V.c.B |
11,5-20m |
országos mellékút /bekötõ út/ |
|||||
3 |
Rákóczi Ferenc u. |
B.VI.d.B |
7-14m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
4 |
Petõfi u. |
B.VI.d.B |
12m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
5 |
Hunyadi tér |
B.VI.d.B |
5-12m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
6 |
Kossuth Lajos u. |
B.VI.d.B |
7-12m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
7 |
Ady Endre u. |
B.VI.d.B |
9,7-12m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
8 |
036 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
9 |
044 hrsz (módosított nyomvonal) |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
10 |
056 és 058 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
11 |
03 hrsz |
K.VIII.B |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
12 |
086 és 071 hrsz (MK) |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
13 |
1062 hrsz (MK) |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
14 |
MK. DK-i oldalán út (MK) |
K.VIII.C |
10m |
helyi kiszolgáló út |
|||||
6. A 13. § (3) A kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza:
Övezet jele |
Kialakítható legkisebb telek területe |
Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység |
Beépítési mód |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság |
Mk |
1500 m2 |
12 m |
Oldalhatáron álló |
3 % |
0 – 3,5 m” |
2. melléklet