Csesznek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 08. 19Csesznek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Csesznek Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró állami főépítészi hatáskörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Csesznek Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 24/2017.(04.19.) határozata szerinti partnerek véleményének a kikérésével a következőket rendeli el:
1. Bevezető rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a Község közigazgatási területén
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.
d) az épület külső megjelenésén a rendeletben meghatározott változtatást végez.
2. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata
1. Reklám és információs felületek:
a) a. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
a) b. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;
a) c. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
a) d. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
a) e. más célú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés;
a) f. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről, döntéseiről és egyéb hatósági hirdetményről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését, valamint a teljes lakosság ellátását szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
a) g. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
a) h. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
2. óriásreklám: az a reklámot hordozó, amelynek a felülete 2,00 m2-nél nagyobb, vagy bármelyik oldalmérete a 2 m-t meghaladja. Az ennél kisebb, egymás fölött vagy mellett elhelyezett reklámhordozók felülete összesítve értelmezendő.
3. megállító tábla: többnyire az épület bejárata közelében a reklámozott létesítmény megközelítését elősegítő, időszakosan elhelyezésre kerülő hirdető-berendezés.
a) k. cégtábla, címtábla, cégér: intézmény, vállalat, vállalkozó, szolgáltató, nevét, logóját esetleg címét tartalmazó, és az érintett ingatlanon elhelyezett tábla, felirat vagy valamely mesterség jelvényeként használt üzlet, műhely bejárata fölé kifüggesztett tárgy, vagy címszerű ábrát tartalmazó eszköz;
2. hagyományos anyaghasználat: vakolt homlokzat, ahol a fa vagy fém felületek homlokzati díszítőelemként jelennek meg, továbbá agyag vagy betoncserép vagy megjelenésében hasonló, nem fényes felületű, egyéb anyagú tetőfedés.
3. hagyományos színhasználat: fehér, törtfehér, vagy bármely szín pasztell árnyalata
4. településre jellemző természetes anyagok: homlokzat képzés tekintetében a kő, tégla, fa, festett vagy színezett vakolat, illetve tetőfedés tekintetében az agyagcserép
1/A.1 Helyi védelem
2/A. § A helyi védelem feladata
a) az oltalmat igénylő építészeti örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése és
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, vagy a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
2/B. § (1) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése kezdeményezhető
a) hivatalból, vagy
b) b)természetes és jogi személy által írásban Csesznek Községi Önkormányzat Polgármestere útján.
c) a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet
(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét,
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész),
d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását és
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét,
b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész),
d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat és
e) a kezdeményezés indokolását.
(4) A területi és egyedi helyi építészeti védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására, ha a településrendezési eszközök megalapozó munkarésze nem tartalmazza, értékvizsgálatot kell készíteni.
(5) A védelem megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, ha a védett érték
a) egyedi érték esetében megsemmisült,
b) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette vagy
c) a szakmai ismérveknek nem felel meg.
(6) A védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szakmai előkészítését a települési főépítész végzi.
2/C. § (1) A helyi védett értékekről Csesznek Községi Önkormányzat nyilvántartást vezet, melybe bárki betekinthet.
(2) A Nyilvántartás a kormányrendeletben meghatározottakon túl tartalmazza
a) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztést és a döntés másolatát,
b) a lehatárolást bemutató térképmásolatot és
c) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
2/D. § Helyi egyedi védelem – 2. mellékletben foglaltak szerint –Csesznek, Vár utca 35. 98 hrsz-ú ingatlanon lévő Falumúzeum (helytörténeti kiállítóhely) épületére terjed ki.
2/E. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló
a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos és
b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
2/F. § (1) Helyi védelem alatt álló építményen a következő általános szabályok betartása mellett végezhető építési tevékenység:
a) az építmény korszerűsítése, átalakítása, bővítése megengedett, amennyiben az építmény védett elemei – e rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg, és
b) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
ba) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz és
bb) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületeket érintő teljes falfelületen történő vakolat bontása, épületrész, épületszerkezet átalakítása, bontása tervezett építési beavatkozás esetén
a) szondázó falkutatást kell végezni, mely a kivitelezés megkezdésekor is elvégezhető
b) az épület teljes körű építészeti felmérését és dokumentálását el kell végezni.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontokban foglalt dokumentumok és vizsgálat megállapításait az építési beavatkozás tekintetében figyelembe kell venni.
(4) A (2) bekezdés rendelkezéseit a kizárólag baleset-, életveszély vagy közbiztonság biztosítása érdekében végzett állagmegóvást szolgáló bontás nélküli felújítás esetén nem kell alkalmazni.
2/G. § A településképet rontó állapotú épületek tulajdonosait helyrehozatali kötelezettség terheli.
2. A településképi szempontból meghatározó területek
3. § A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke, az 1. melléklet szerinti területi lehatárolással:
a) Belterületen a Várhegy- Várvölgy,
b) Külterületen a Várhegy.
3. Településképi követelmények
4. § (1) Falusias területen az épületeken nem alkalmazható:
a) nem hagyományos anyaghasználatú homlokzattal megjelenő konténer, konténerház,
b) a homlokzaton hullámlemez vagy műanyag hullámlemez burkolat,
c) korábbi, építészettörténeti stílusokra vagy más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem.
(2) Falusias területen kerítés nem lehet alumínium hatású nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád borítású
(3) A településen a lakóépületek homlokzatán a helyi építészeti hagyományoktól, hagyományos anyaghasználattól és színektől eltérő anyagok, színezés nem alkalmazható.
(4) Lakóépületek homlokzatán és tetőzetén nem alkalmazható továbbá
a) hullámpala, nagy táblás fém vagy műanyag hullámlemez, nem kiselemes lágyfedés illetve a hagyományostól eltérő színű tetőfedés
b) homlokzat teljes felületén megjelenő fa, fém, műanyag, kivéve a külterületen, ahol a fém és a műanyag homlokzatképzés nem megengedett.
(5) Tanyás területen gazdasági épületeken nem alkalmazható olyan homlokzati anyag vagy színezés mely megjelenésében lényegesen eltér a hagyományos anyag és színhasználattól, kivéve anyagú homlokzatot, illetve nem biztosít pasztellszínű felületet.
5. § (1) A településképi szempontból meghatározó 3. § a) bekezdésben foglalt területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
a) a kialakult előkerti építési vonal kötelező elem
b) az oldalhatáros beépítést meg kell tartani, az épületek az oldalhatártól legfeljebb 1,0 m-re helyezhetők el
c) az épületek egy szintesek lehetnek, tetőtér-beépítés megengedett, amennyiben az épület magassága jelentősen nem növekszik ezáltal. Jelentős a növekedés, ha az épület magassága meghaladja a két szomszédos épület átlagmagassága + 0,5 m-t.
(2) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 3. § a) pontban foglalt területen
5/A. §2 (1) A 2. mellékletben szereplő helyi egyedi védelem alatt álló épületek (továbbiakban: védett épület) hagyományos építészeti tömegét, tetőformáját meg kell tartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
(2) A védett épület korszerűsítése, átalakítása, bővítése során a védelem érdekében az épületek mai igényeknek megfelelő használatát biztosítani kell.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél
a) a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén lehetőleg az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
bb) a homlokzat díszítő elemeit;
bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
bd) a tornácok kialakítását
be) a lábazatot.
c) bővítéssel az épület szélessége nem növelhető az utcai beépítési vonaltól számított15 m-en belül.
d) az utcai homlokzati vonalra merőleges tetőgerinccel építhető újjá,
(4) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét e rendelet hatályba lépését megelőzően az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(5) A helyi védett épület anyaghasználata során az alábbiakat kell betartani:
a) a homlokzatok színezése fehér, szürkével ill. sárgával tört fehér, okkersárga vagy annak árnyalatai lehet;
b) a fal anyaga vakolt és meszelt tégla, természetes kő, a lábazati anyag terméskő,;
c) a tető anyaga agyagcserép vagy nádfedés lehet.
d) az új vagy felújítandó tető hajlásszöge 37-45º között legyen;
e) a kerítések, kapuk anyaga illeszkedjen az épülethomlokzati anyagokhoz;
f) az áttört kerítés illeszkedjen az épület kialakításához (vakolt tégla, kő vagy fa), lábazat esetén a felső rész és kapuzat anyaga fa lehet. (6) A helyi védelemmel érintett ingatlanon a kialakult beépítés megőrzésére kell törekedni, különös tekintettel az épület oldalhatáros beépítésű elhelyezésére és ha a telken eredeti mellékfunkciójú épület áll, akkor annak az építési helyén az építmények felújításával, átalakításával és elbontás esetén újraépítésével
6. § Az egyes sajátos építményeket, műtárgyakat, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a beépítésre szánt új fejlesztési területeken földalatti elhelyezéssel kell építeni, kivéve, ha területen már meglévő légvezetékes vagy szabadvezetékes fizikai infrastruktúra áll rendelkezésre.
(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
a) védett műemléki ingatlanon,
b) műemléki környezetben,
c) közparkokban csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető
7. § (1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) mezőgazdasági,
b) gazdasági,
c) különleges területek.
(2) Az országos és helyi védettség alatt álló területek, terek, parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:
a) építmények esetében is elsődlegesen föld alatt kell elhelyezni,
b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.
8. § (1) Reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések a meglévő épített és természetes környezetbe illesztve, Csesznek településképének, településszerkezetének, vidéki falusi jellegének, idegenforgalmi nevezetességeinek, történelmi hagyományainak, épületei, építményei léptékének és mértékeinek és építészeti kialakításának figyelembevételével, ahhoz illeszkedően helyezhető el.
(2) Reklámhordozót és reklámhordozót tartó berendezést úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, a közterület fenntartási munkáit, továbbá közterület adottságainak és esetleges berendezéseinek, műtárgyainak, valamint növényzetének figyelembe vételével történjen.
(3) Tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tktv.), valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(5) Csesznek község belterületén óriás- reklámtábla nem helyezhető el.
9. § (1) Az utasváró és kioszk reklámhordozóként vagy reklám közzétételére csak abban az esetben használható amennyiben annak kialakítása azt lehetővé teszi és felületén elhelyezésre került a reklámot tartó berendezés, kioszk esetében vitrin. A nem vitrinben történő reklám elhelyezés esetében a reklámhordozó anyaga nem lehet papír.
(3) Közérdekű reklámfelület kialakítására vonatkozó szabályok:
a) A talajban két ponton rögzített, fa anyagú, 2 m magas, barnára festett keretszerkezet használható reklámhordozót tartó berendezésként.
b) A reklámhordozó kizárólag fém vagy műanyag felületű, 1 m magas lehet
c) A reklám festett vagy ragasztott technikával előállított lehet.
d) A település főútvonala mentén legfeljebb 10 db reklámhordozót tartó berendezés helyezhető el.
(4) A megállító tábla kihelyezésére vonatkozó szabályok:
a) Vendéglátó, szolgáltató és kereskedelmi egységenként 2 db megállító tábla, az épület környezetében lévő közterületen, a közlekedési létesítményekre vonatkozó szabályok megtartása mellett, megengedett.
b) Műszaki kialakítása tekintetében keretes szerkezetű.
c) A reklámhordozó anyaga lehet műanyag, fa, saját magát megtartani képes kartonpapír vagy fém.
d) A reklámhordozó nem lehet a reklámhordozót tartónál kisebb méretű ragasztott papír anyagú.
e) A reklám lehet nyomtatott, ragasztott-fóliázott vagy krétával rajzolt.
10. § (1) Közművelődési tárgyú és az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről szóló információ közzétételére az önkormányzat
a) 8 db önkormányzati hirdető táblát,
b) 3 db önkormányzati faliújságot és
b) kizárólag közművelődési célú hirdetmények megjelenítésére 1 db hirdetőoszlopot helyezhet ki.
(2) Az (1) bekezdésben részletezett felületeken jellemzően ragasztott, papír alapú közlemények jelentethetők meg.
(3) Az önkormányzat kihelyezhet továbbá 5 db útbaigazító hirdetményt, mely magában foglalja a tájékozódást elősegítő információs térképet is.
11. § (1) A közterületről látható módon, építményen vagy építményben, telken megvalósuló tevékenységhez kapcsolódó cégtábla, cégér, címtábla elhelyezhető.
(2) Cégtábla, cégér, címtábla méretének, anyag- és színhasználatának minden esetben összhangban kell lenni az építményen alkalmazottakkal.
(3) Cégtábla és címtábla intézményenként, vállalkozásonként stb. (a továbbiakban: funkció) 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg a funkcióhoz tartozó homlokzati felület 10 %-át.
(4) Funkciónként további 1 db, a homlokzatra, ingatlanhatárra merőleges cégér helyezhető el a külön jogszabályok előírásai szerint.
(5) Épület építése, bővítése, átalakítása vagy funkcióváltása esetén a cégtábla, cégér, címtábla helyét és kialakítását is meg kell tervezni. A tervezésnek teljes körűnek kell lennie abban az esetben is, ha a kivitelezés több ütemben történik.
12. § (1) A 8-10. §-ok előírásaitól eltérni évente legfeljebb összesen 12 hét időtartamban lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eltérés rendezvényekhez igazodóan a rendezvényt megelőző legfeljebb 2 héttel a rendezvényt követő 2. napig terjedő időszakban megengedett.
(3) Építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezése, legfeljebb az építési tevékenység időtartamára megengedett.
(4) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
13. § (1) Az egyéb műszaki berendezéseket lehetőség szerint föld- felszín alatt kell elhelyezni.
(2) Föld- felszín feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.
4. Szakmai konzultáció
14. § Csesznek Község Önkormányzata települési főépítész, vagy annak hiányában, polgármester útján, kérelemre, a településképi követelményekről szakmai konzultációt, ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít.
15. § (1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településkép védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező vagy egyéb meghatalmazott (továbbiakban együtt: építtető), szakmai konzultációt kezdeményezhet.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(3) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a településképi arculati kézikönyv idevágó részeinek ismertetésére,
b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
c) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére és
d) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére.
(4) A szakmai konzultáció időpontját előre egyeztetni kell a főépítésszel illetve a polgármesterrel.
(5) A szakmai konzultáción az építtetőnek papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.
(6) Az utcaképi illeszkedést a tervezett épület utcai homlokzatát és a két szomszédos épületet ábrázoló utcakép, valamint a környezetről készített fotó benyújtásával kell igazolni.
(7) A konzultációhoz a dokumentációt elektronikus úton (pdf. formátumban) legalább 5 nappal a szakmai konzultációt megelőzően meg kell küldeni a főépítésznek illetve a polgármesternek.
5.Településképi bejelentési eljárás
16. §3 (1) Kötelező településképi bejelentési eljárást lefolytatni
a) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) tekintetében, és
b) a reklámok és reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
(2) A településképi bejelentési eljárást a polgármester a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.
(3) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához a dokumentációt 1 példányát papír alapon, 1 példányát elektronikus adathordozón kell benyújtani.
(4) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(5) Ha a rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek, a polgármester kérelemre - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából - 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az új rendeltetésszámáról. (6) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. A településképi kötelezési eljárás, településkép-védelmi bírság[1]
17. § [2]A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott esetekben.
18. § (1) [3] A polgármester a kötelezési eljárás során
a) felhívást bocsát ki, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a szabálysértés megszüntetésére, és
b) amennyiben az ügyfél az a) pont szerint megállapított határidő leteltéig nem tesz eleget a felhívásban foglaltaknak, úgy a polgármester kötelező határozatot bocsát ki, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(2) Amennyiben az építtető az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján önként nem tesz eleget e rendeletben foglalt követelményeknek, úgy a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le, a településkép védelméről szóló törvényben meghatározottak szerinti kötelező határozatot bocsát ki.
19. § (1) [4] A településkép-védelmi bírság mértéke 5.000- 500.000,- Ft-ig terjed és a kötelezettség teljesítéséig ismételten kiszabható.
(2) A bírság összegének meghatározásánál a polgármester mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(3) A bírság összegének meghatározásánál a polgármester mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(4) A jogerős döntéssel kiszabott és meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(5) A meg nem fizettet bírság behajtásáról az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező adóhatóság gondoskodik.
(6) A megfizetett bírság nem mentesít a kötelezettség végrehajtása alól.
7. Záró és átmeneti rendelkezések
20. § Ez a rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.
21. § E rendelet hatálybalépését megelőzően engedéllyel kihelyezett, a Kr. rendelkezéseinek megfelelő és e rendelet rendelkezéseivel ellentétes kialakítású, elhelyezésű reklámokat, reklámhordozókat és reklámhordozót tartókat 2018. szeptember 30-ig kell szabályossá tenni, amennyiben ez nem lehetséges, eltávolítani.
1. melléklet
1. melléklet a 13/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelet
A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke
1. fejezet
1. Várhegy- Várvölgy
2.Cseszneki Várhegy hrsz: 0150, 0151, 0152, 0153/1-9, 0154, 0155/1-3, 0156, 0157, 0158/1-5, 0159
a) Vár utca a Seregek kútja közig
b) Várhegy közig
c) Tarack köz
d) Totya utca
2. fejezet
A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása Várhegy- Várvölgy
Az 1/A. alcímet (2/A. §, 2/B. §, 2/C. §, 2/D. §, 2/E. §, 2/F. §, 2/G. §) a Csesznek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (VIII. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 5/A. §-t a Csesznek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (VIII. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 16. § a Csesznek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (VIII. 18.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 2. mellékletet a Csesznek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (VIII. 18.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.