1. § A rendelet célja Vácszentlászló község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer és településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.

2. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

4. § A rendelet hatálya Vácszentlászló község közigazgatási területére terjed ki.

5. § E rendelet alkalmazásában:

6. § A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

7. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Vácszentlászló Község Képviselőtestületénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) Kezdeményezésnek minősülnek településrendezési tervek, helyi épített értékek védelmére vonatkozó javaslatai is.

(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.

(5) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg, rendelettel dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A kezdeményezések képviselőtestületi döntésre történő előkészítéséről a jegyző, előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a jegyzőnek 30 napon belül értesítenie kell:

(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

8. § A helyi védett értékekről a község jegyzőjének nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

9. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.

10. § A helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen a helyi védettség ténye az e célra készített egységesen alkalmazandó táblával feltüntethető.

11. § Külön helyi területi védelem alatt áll a szabályozási terven helyi értékvédelmi területként (He) jelölt terület, melyen a kétutcássá vált ősi falumag megóvandó, valamint a helyi természetvédelmi terület (Ht), ahol a Hajta-patak menti értékes élővilág megőrzése a cél.

12. § A helyi területi védelem alatt álló területek térképi lehatárolását a rendelet 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza. A védelem a meghatározott területek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

13. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklet 2. fejezete tartalmazza

14. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jó karbantartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

15. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

16. § Vácszentlászló település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

17. § A16. §-ban meghatározott településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert, tájképet hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

18. § A terület felhasználási módokat a HÉSZ szabályozási tervlapja tartalmazza.

19. § A településkép védelme érdekében az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni és a területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.

20. § A táj domborzati jellegének megőrzése, a jellegzetes növény- és állatállomány és a táj változatos területhasználatának megőrzése érdekében a külterületi szabályozási terven lehatárolt terület tájképileg védendő területen a beépítésre szánt területeken kívül építményt elhelyezni nem lehet.

21. § A település szabályozási tervén jelölt „Iátványvédelmi területeken” a kilátás védendő érték. A jelölt irányokba az épületeket, építményeket, a területhasználatot oly módon kell meghatározni, hogy a kedvező tájképi adottság ne sérüljön.

22. § (1) A kerítés építésének általános szabályait az OTÉK 44. §-a tartalmazza. Élő sövény drótfonatos kerítéssel kiegészítve, vagy önállóan is kerítésnek minősül. Közterületen drótfonatos kerítés csak élő sövénnyel együtt létesíthető.

(2) Az utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magas lehet. Saroktelek esetén az utcafronti kerítés áttört legyen, illetve a saroktól mért 2-2 m-ig zárt kerítés nem építhető. Az utcai kerítéssel egybeépített tároló legfeljebb 2 m2 lehet.

23. § A gazdasági területeken, új intézményi funkciójú területen a zöldfelületeket kertépítészeti terv alapján kell kialakítani. A kertépítészeti tervnek tereprendezési tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, részletterveket és az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket kell tartalmaznia.

24. § Üdülőterületeken50 cm-nél magasabb lábazatú kerítés, ill. támfal nem létesíthető. Az övezetekben csak 1,5 m-nél nem magasabb, áttört kerítés engedélyezhető.

25. § Különleges területeken (temető, szolgáltatás jellegű övezet, strand), valamint a Zöldterületeken új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész tervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A kertépítészeti terv kötelező munkarészei: kertrendezési terv, növénykiültetési terv, kitűzési terv, finom tereprendezési terv és az e munkarészekhez tartozó szöveges műleírások.

26. § A különleges védendő művelési ágú mezőgazdasági terület övezetében (Má 1) kerítések nem létesíthetők.

27. § A településkép védelme érdekében az épületeket környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.

28. § A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

29. § (1) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi terület felhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.

(2) A védett épületek, építmények környezetében az új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni. Így ezen telkeken új épület építése esetén, vagy jelentős átalakítás esetén:

31. § (1) Kül- és belterületen a közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. Utcai fasor az alábbiak figyelembevételével telepítendő: telekhatártól, épülettől

32. § Tájvédelmi szempontból az utak és a vízfolyások menti fasorok védelméről, fenntartásáról gondoskodni kell. A jelentősebb külterületi feltáró utak mentén, a szabályozási tervlapon feltüntetett fasorok telepítése honos, vagy hagyományos fajokkal történhet (vadgesztenye, hárs, tölgy, dió). A hiányos fasorok pótlásáról gondoskodni kell. Akác (Robiniapseudoacacia) nem telepíthető.

33. § Az erózió elleni védelem és a táji adottságok megőrzése érdekében tereprendezés során 1,5 m-nél magasabb feltöltések és bevágások, valamint 25 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,5 m-nél magasabb feltöltések, bevágások kizárólag a rézsűk megosztásával, több rézsű kialakításával létesíthetők. A rézsűk állékonyságának biztosítása érdekében a rézsűk felületének legalább 50 %-án talaj megkötő, terjedő tövű növényzet telepítendő.

34. § A település területén telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni (3. sz.melléklet).

35. § Terepszint alatti önálló létesítmény a településközponti vegyes, és különleges területek építési övezeteiben településképi szempontok miatt csak földtakarásban, növényzettel fedve valósítható meg.

36. § Lakóterületen új lakóépületek csak magas tetős kialakítással, maximum 45 fok tetőhajlásszöggel építendők.

37. § Az épületeket a hagyományos építészethez igazodva, természetes építőanyagokat alkalmazva kell kialakítani.

38. § A településközpont vegyes övezetekben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

39. § A lakóterületeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

40. § Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken, a tervezett ipari és raktárépületeket 10-35 fok közötti hajlásszögű magastetős épületként kell kialakítani. Mezőgazdasági telephely gazdasági területeken a tervezett ipari és raktárépületeket szintén magastetősként kell megépíteni.

41. § Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

42. § Az üdülőterületen csak a térség építési hagyományai szerinti (épületek tömeg-arányai, homlokzati kialakítása, nyílászárók kialakítása) magastetős, maximum 45 fok tetőhajlásszögű épület építhető.

43. § A Szolgáltatási jellegű és a Strand övezetben magastetős, maximum 45 fok tetőhajlásszögű épület építhető. Az építőanyagok megválasztásánál a hagyományos, természetes anyagokat kell alkalmazni.

44. § Terepszint alatti önálló létesítmény a különleges területek építési övezeteiben csak földtakarásban, növényzettel fedve valósítható meg.

45. § Mezőgazdasági majorság területen a lakóépületek mellett a gazdasági épületeket is a hagyományoknak megfelelő stílusban és szerkezettel (téglafal vagy fa-váz) és homlokzati elemekkel, magastetővel kell megépíteni.

46. § A nem beépíthető kertes mezőgazdasági terület övezetében a patakok mentén növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor csak a vegetációs időszak elejénhelyezhető el. Azt követően a fóliasátrakat le kell szerelni.

47. § Általános mezőgazdasági területen gazdasági épületek a Galga-menti építészeti hagyományokhoz igazodva, hagyományos szerkezettel (téglafal, vagy fa-váz) és homlokzati elemekkel, legfeljebb 45 fok tetőhajlásszögű magas tetővel épülhetnek.

48. § Mezőgazdasági telephely gazdasági területeken a zöldfelület kialakítására az alábbiak vonatkoznak:

49. § A temető telekhatára mentén többszintű növényzetből álló (fasor, alatta cserjesávval) növénysáv létesítendő 30 m-es sávban, ahol lehetséges (eddig nem történt sírkialakítás, beépítés). Ahol nem lehetséges az OTÉK szerinti 30 m-es védősáv kialakítása, ott azt a temető telekhatárán kívül kell megvalósítani a lehetőségekhez képest.

50. § A sportpályák, sportolási célú területek telekhatára mentén legalább 5 méter széles többszintű növényzetből álló (fasor, alatta cserjesávval) növénysáv létesítendő.

51. § A szolgáltatási jellegű övezetben a zöldfelület kialakítására az alábbiak vonatkoznak:

52. § A strand jellegű övezetben a zöldfelület kialakítására az alábbiak vonatkoznak:

53. § A szennyvíziszap-lerakóhely övezetben a zöldfelület kialakítására az alábbiak vonatkoznak:

54. § A szennyvíziszap-lerakóhely övezetben a zöldfelület kialakítására az alábbiak vonatkoznak:

55. § Zöldterületek övezetére(Z) vonatkozó előírások:

56. § A védett értékekre alkalmazni kell a jelen rendelet további vonatkozó, egyéb településképi követelményeit.

57. § A helyi értékvédelmi területeken, utcaszakaszokon (Vt-1 jelű övezet) az épületek és kerítések hagyományos jellege megtartandó. Hagyományos az oldalhatáron álló, keretes vagy zárt sorú beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítás, homlokzati kiosztás, anyagválasztás, egyéb építészeti díszítőelemek. Az övezetben csak a védett utcaképbe illő, új épület helyezhető el.

58. § (1) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Védett épületek telkein a beépítési módot, épületek tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni.

(2) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat, az eredeti szerkezetet és belső értékeket tiszteletben kell tartani.

(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerkezete ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével összhangban kell lennie. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.

59. § A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. A védett épületek, építmények környezetében az új építmények magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.

60. § Védett érték károsítása nem megengedett, azaz minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.

61. § (1) Védett építményt elbontani csak a védelem megszüntetését követően lehet.

(2) Ha az építészeti értéket az épület tömege lépezi, úgy a bontás után a helyére azonos tömegű, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú, tetőidomú épület építhető.

62. § A védett növényeket, természeti elemeket meg kell őrizni és fenntartásukról gondoskodni kell, illetve természetes pusztulásuk esetén pótolni kell azokat.

63. § Védett fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható, valamint akkor, ha azok állapota a környezetre károsodással járó veszélyt jelent.

64. § Azon építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

65. § (1) Meglévő és tervezett nyomvonal jellegű közműlétesítmény és azok biztonsági övezetei számára elsősorban a közlekedési területen, közterületen, közműterületen vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(2) A védett területen nyomvonalas létesítmények, közművek építése a Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági hozzájárulásának beszerzésével kiadott engedély birtokában végezhető.

(3) A védelmi rendeltetésű erdő területen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési torony csak a természetvédelmi szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

66. § (1) A közművezetékek, járulékos közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás szabályzó) elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására figyelemmel kell lenni.

(2) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) új és átépítendő villamos energia ellátási hálózatot, valamint vezetékes hírközlési hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. A szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, illetve burkolatlan utak szilárd burkolatának kiépítésekor lehetőség szerint kell a meglevő, föld feletti vezetéket föld alá helyezni, az útépítéshez kapcsolt beruházásként.

(3) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, továbbá a beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás és vezetékes hírközlési hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca-fásítási és utca bútorozási lehetőségek biztosítására. Új hálózat építése esetén a villamos energia elosztási, a hírközlési, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket és légkábeleket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(4) Földgázvezetéket telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

67. § (1) Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó-, ill. mérőberendezés, szerelt külső kémény, nyomásszabályzó, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán helyezhetők el, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(2) Napkollektor legfeljebb 3,0 m magas kiszolgáló funkciójú épületen helyezhető el.

68. § A rálátási háromszöget a csomópontokban és útcsatlakozásoknál (kapubehajtóknál) biztosítani kell. A szabadlátást gátló létesítményeket valamint az 1,20 m-nél magasabbra kiálló közmű műtárgyakat elhelyezni, illetve ennél magasabb növényzetet ültetni tilos.

69. § Közszolgálati, iparági hírközlési antennákat, létesítményeket csak a Polgármesteri Hivatallal történő egyeztetéssel helyezhető el. 12 métert meghaladó adó-vevő, erősítő antenna belterületen csak településrendezési tanulmány, külterületen tájrendezési tanulmány alapján kiadott építési engedéllyel létesíthető.

70. § Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

71. § Különleges védendő művelési ágú mezőgazdasági terület övezetében nyilvános illemhely nem helyezhető el.

72. § A tömegközlekedési várakozóhelyeket csak áttört, vagy átlátszó anyagokból lehet építeni.

73. § A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

74. § A település közterületein hirdető-, reklámberendezés elhelyezése engedélyezhető, amennyiben az nem zavarja a köz- és közlekedési biztonságot és a közlekedési szakhatóság és a közutak kezelői is hozzájárulásukat adják.

75. § (1) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően.

(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

76. § Nem helyezhető el reklámhordozó közterületen, vagy közterületről látható magánterületen, ha:

77. § A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.

78. § Közparkban, valamint Különleges védendő művelési ágú mezőgazdasági terület övezetében önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

79. § Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

80. § (1) Kérelem esetén a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.

81. § (1) A kérelemhez minden esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazza:

82. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amely az építmény külső megjelenésének, valamely homlokzatának változásával jár.

83. § (1) A polgármester településképi véleményét az alábbi esetekben hozza meg, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak:

84. § A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú tervdokumentáció és kérelem benyújtásával indul, amely tartalmazza az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhely (továbbiakban: ÉTDR) azonosítóját. A kérelmező a kérelem benyújtásáig a véleményezendő tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az ÉTDR rendszerbe, és „Előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresést” kezdeményez Vácszentlászló Község Polgármesterének településképi vélemény megkérése céljából.

85. § (1) A tervdokumentációnak a 81. §a-ban meghatározott adatokat, információkat és dokumentumokat kell tartalmaznia.

86. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervdokumentáció

87. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül

88. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

89. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

90. § (1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a

91. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

92. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba

93. § Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével Az építészeti örökség helyi védelméről szóló 10/2008.(XI.19.) sz. rendelet. E rendelet hatálybalépésével a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében a Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervről szóló 6/2007.(VI.06.) önkormányzati rendeletben szereplő településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatást és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzat településkép-érvényesítési eszközöket szabályozó rendelkezéseket a törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni.