FEHÉRGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2017(XII.4.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2021. 10. 05FEHÉRGYARMAT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2017(XII.4.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Fehérgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2014.(X.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete III.1.a. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi Bizottság, az SZMSZ 1. melléklet IV.1.i. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városfejlesztési, Környezetvédelmi, és Műszaki Bizottság, véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § E rendelet célja Fehérgyarmat Város épített környezetének megőrzése és alakítása érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel, településkép-érvényesítési eszközökkel és a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A helyi védelem célja Fehérgyarmat város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § Településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja Fehérgyarmat helyi védelem alá nem kerülő, de jellegzetes, hagyományt őrző településszerkezeti elemeinek, valamint értékes, tájrészleteinek megőrzése.
4. A rendelet hatálya
4. § (1) A rendelet hatálya Fehérgyarmat város közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
5. A rendelet mellékletei
5. § A rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:
a) 1. melléklet: Helyi településképi területi védelem alatt álló területek és a településképi szempontból meghatározó területek térképi bemutatása
b) 2. melléklet: A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
c) 3. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke
d) 4. melléklet: Kérelem településképi szakmai konzultációhoz
e) 5. melléklet: Bejelentési kérelem településképi bejelentési eljáráshoz
f) 6. melléklet: Véleményezési kérelem településképi véleményezési eljáráshoz
g) 7. melléklet: A településképi véleményezéshez és településképi bejelentéshez benyújtandó kötelező munkarészek
h) 8. melléklet: Nem telepíthető növényfajok (tájidegen, agresszíven gyomosító növényfajok)
6. Értelmező rendelkezések
6. § E rendelet alkalmazásában:
1. Étv: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
2. Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép és helyi egyedi védett építmény összessége.
3. Helyi területi védett településszerkezet:a Képviselő-testület által, helyi területi védetté nyilvánított településszerkezet,utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldfelület vagy növényzet együttese.
4. Helyi területi védett utcakép: jellemzően két útkereszteződés közötti, 4-4 beépített telket magába foglaló, a hagyományos településkép, településkarakter megőrzése szempontjából értékes utcarész, ahol a tömegformálás, az építészeti karaktert, illetve a telepítés védendő.
5. Helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, épületrész, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás, amely országos védelem alatt nem áll.
6. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
7. Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
8. Hézagosan zártsorú beépítés:A zártsorú és az oldalhatáron álló beépítési mód között átmenetet képező speciális kisvárosias beépítési mód, ahol az építési hely megegyezik a zártsorú beépítési módú építési hellyel és az egymással szemben álló oldalhomlokzatok nem tűzfalak.
9. Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince.
10. Közterület alakítási terv: a településfejlesztési koncepcióról, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 8. melléklete szerinti tartalmú terv
11. Látványterv:a jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott utcakép, ill. tájkép kiterjedését szemléltető módon. Helyi védett településképi területeken a látványtervnek legalább a szomszédos 3-3 telket magába kell foglalnia akkor is, ha a három telek valamelyike esetleg közterület.
12. Kertépítészeti terv: a telek vagy közterület szabad, be nem épített területének komplex rendezését és kialakítását ábrázoló, építészkamarai névjegyzékben szereplő szakirányú tervezői jogosultsággal rendelkező tervező által készített engedélyezési vagy kiviteli szintű, szakági munkarészekkel együttes (generál) vagy szakági munkarészek nélküli (önálló) vagy szakági munkarészként készülő tervdokumentáció, amely a tartalomhoz igazodó léptékben és részletezettséggel mutatja be
a) a zöldfelületek és burkolt felületek nagyságát és minőségét, jellemzően a telek előtti, ahhoz szervesen kapcsolódó közterületre is kiterjedve,
b) a tervezési területközművel valóérintettségét,
c) a tervezési területen lévő fa-, és cserjeállomány megnevezését,
d) a meglévő kivágandó fásszárú növényállományt, annak megnevezését, törzsátmérőjét, a kivágásokat és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott pótlási kötelezettség tervi megoldását,
e) az ültetendő növények elhelyezését, megnevezését és telepítési (faiskolai) méretét,
f) az öntözési lehetőség meghatározását,
g) a térburkolat(ok) minőségét, szerkezetét és azok szintbeli kapcsolódását,
h) egyéb épített elemek (különösen támfalak, pergola, lugas, vízarchitektúra) és típus vagy egyedi berendezések meghatározását és elhelyezését
i) a felszíni csapadékvíz elvezetés vagy szikkasztás megoldását és
j) a 0,5 métert elérő vagy azt meghaladó szintkülönbségű terepalakítás megoldását (különösen bevágások, töltések, rézsűk, támfalak, rézsűfalak).
13. Egyéb műszaki berendezés: a 314/2012. (XI.8:) korm.rend. 2. § 1c. pontjában meghatározott fogalom (épületre szerelt műszaki eszköz).
14. Sajátos építményfajták: az Étv. 2. §. 18. pontjában meghatározott fogalom. (többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor —az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően— eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.)
15. Építési reklámháló: a 104/2017. (IV.28.) korm.rend. 1. §. 1 pont szerinti fogalom (építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka során az e munka folyamatait legalább részben elfedő, reklámhordozót tartó berendezés)
16. Hirdető-berendezés: minden olyan reklám-, információs- és hirdető-, valamint reklámhordozásra alkalmas berendezés, melynek felületén nem a településkép védelméről szóló törvény 11/F. § 3. pontja szerint meghatározott reklám van.
17. Információs vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (citylight, kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító táblarendszer), amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.
18. Kirakatszekrény, kirakatvitrin: egyedi megjelenésű, doboz jellegű, közterületen önállóan álló vagy az épület homlokzati falához rögzített, árubemutatásra szolgáló reklámberendezés.
19. Reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjában meghatározott fogalom.
20. Totemoszlop: legfeljebb 6,0 m magas, olyan tájékoztató eszköz, amely egy vállalkozás nevének megjelölésére, tevékenységének népszerűsítésére szolgál.
21. Transzparens: kifeszített vagy közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
22. Útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű eszközrendszer.
23. Üzletfelirat: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló a homlokzati síkra szerelt, ragasztott vagy festett, tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát és legfeljebb 10 szóból álló szöveget tartalmazó épülettartozék.
24. Városi Főépítész: Fehérgyarmat város főépítésze.
HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem feladata
7. § A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése, valamint a lakossággal történő megismertetése.
2. Helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
8. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti Fehérgyarmat Önkormányzata Polgármesterénél.
(2) A helyi védelemre, vagy annak módosítására vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét,
b) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
c) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását a védendő érték rövid leírását,
e) értékvizsgálatot.
(3) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 30 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(4) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésre irányuló eljárás, ha annak tárgyában építésügyi hatósági eljárás van folyamatban, kivéve a fennmaradási engedélyezési, a használatbavételi engedélyezési, a kötelezési eljárásokat.
9. § (1) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét, megnevezését, címét,
b) a védelem alól kivonásra javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
c) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását.
(2) A védelem megszűnik, ha:
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
10. § (1) A helyi védelem alá helyezési, módosítási, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
b) bműalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket,
d) az illetékes építésügyi hatóságot.
(2) A helyi védelem alá helyezés, annak módosítása, vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján és hirdetmény útján, amelyet a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján 8 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket. Az értesítés az önkormányzat honlapján és Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján közzétett hirdetmény 30 napra kell kifüggeszteni.
(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(5) A helyi védelem alá helyezésre, annak módosítására, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és az (1) bekezdésben meghatározott érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül benyújtott észrevételeinek is.
(6) A Képviselő-testület a 8. § (2) vagy 9. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 60 napon belül, a Városi Főépítész véleményének figyelembevételével, rendeletben dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.
(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 8 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(8) A helyi védelem alá helyezést, vagy módosítást elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
11. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Helyi védelem alá vont növény — évszám” vagy „Helyi védelem alá vont növény-együttes — évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
12. § Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
13. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében kezdeményező értékvizsgálatot készíttet.
(2) Az értékvizsgálatot az eljárás megindítását követő 60 napon belül kell elkészíteni.
(3) Az elkészült értékvizsgálati dokumentáció a felhívástól számított 30 napon belül megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.
3. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
14. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről a Jegyző a Városi Főépítész közreműködésével naprakész elektronikus nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás része a helyi védett értékeket tartalmazó lista, valamint a helyi védett értékeket ábrázoló térkép.
(3) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:
a) megnevezését,
b) védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése)
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület,emelet, ajtó, helyszínrajz)
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.
g) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
h) a védett érték állapotfelmérésének adatait,
i) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(4) A Jegyző biztosítja a védett értékekre vonatkozó, a hatósági eljárásban keletkezett dokumentumok és iratok másolatainak nyilvántartásba juttatását
(5) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
4. Helyi védelem fajtáinak meghatározása
15. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A rendelet Fehérgyarmat közigazgatási területén az alábbi, az 1. mellékletben ábrázolt és 2. mellékletben meghatározott településkép-védelmi területeket határolja le:
a) helyi védett terület vagy
b) helyi védett utcaképi terület
(3) Helyi egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 1. mellékletben ábrázolt és 2. mellékletben meghatározott
a) építményre, építményrészletre,
b) alkalmazott anyaghasználatra,
c) tömegformálásra,
d) homlokzati kialakításra,
e) táj- és kertépítészeti alkotásra,
f) egyedi tájértékre, növényzetre,
g) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
h) az a)-g) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(4) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi területi védelem alatt állnak az 1. mellékletben ábrázolt és 2. mellékletben meghatározott területek, valamint a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alatt állnak az 1. mellékletben ábrázolt és 2. mellékletben meghatározott ingatlanok, értékek.
5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
16. § (1) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.
(2) A helyi védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. A használat a helyi védett érték történeti, művészeti értékeit nem veszélyezteti.
(3) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
17. § A helyi egyedi védett építmények megóvásának, fenntartásának, helyre-, vagy visszaállításának, jó karbantartásának biztosítását az Önkormányzat a következők szerint segíti elő:
a) a pályázat útján elnyerhető önkormányzati támogatással,
b) szakmai tanácsadással.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
1. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
18. § Fehérgyarmat településképi szempontból meghatározó területei az 1. mellékletben ábrázolt és 3. mellékletben meghatározott:
a) történeti településmag területe,
b) természet közeli ártéri síkság területe.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
1. Építményekre vonatkozóegyedi építészeti követelmények közös szabályai helyi védett, településképi szempontból meghatározó és településképi szempontból egyéb területeken
19. § (1) Zártsorú, hézagosan zártsorú beépítésű épületek, építmények homlokzati színezéssel együtt járó módon részlegesen nem újíthatók fel.
(2) Építmény átszínezésekor nem alkalmazható az épület egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint az utcaképpel és a szomszédos épületekkel nem harmonizáló homlokzat-színezés.
(3) Több közterületre néző saroképület utcafronti homlokzatai részlegesen vagy több ütemben nem újíthatók fel.
2. Településképi szempontból meghatározó területeken belül elhelyezkedő helyi védett területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
20. § (1) A „történeti városközpont” védett területen meg kell őrizni:
a) a történelmileg kialakult utca-, tér- és telekszerkezetet, zöldfelületeket, fasorokat,
b) a jellemző beépítési módot,
c) a jellegzetes utcakaraktert, térarányokat,
(2) A „történeti városközpont” védett területen elhelyezkedő új, vagy meglévő épület esetében az építési, vagy részleges bontási munka, illetve felújítás során az adott tömbre kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott illeszkedési követelményeket, azokat úgy kell elvégezni, hogy illeszkedjenek a helyi védett településszerkezet településképébe.
(3) A „történeti városközpont” védett területen a településképet meghatározó beépítés telepítési mód a hagyományosan kialakult zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés.
(4) Új építés esetén is a kialakult, jellemző utcai térfal síkját tartani kell.
(5) A „történeti városközpont” védett területen a településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma földszint+2 szint.
(6) A „történeti városközpont” védett területen közterületein építmény elhelyezése, kerékpár út kialakítása, kizárólag közterület-alakítási terv szerint megengedett.
21. § (1) A „Kisgyarmat utca történeti utcaképpel rendelkező településrész” védett területen meg kell tartani:
a) a történelmileg kialakult utca- és telekszerkezetet, zöldfelületek, fasorokat,
b) a beépítés jellegét, módját.
(2) A„Kisgyarmat utca történeti utcaképű városrész” védett területen a településképet meghatározó beépítés telepítési mód a hagyományosan kialakult oldalhatáron álló beépítés.
(3) A „Kisgyarmat utca történeti utcaképű városrész” védett területen új építés esetén is a kialakult, jellemző utcai térfal síkját tartani kell.
(4) A „Kisgyarmat utca történeti utcaképű városrész” védett területen az utcaképhez való illeszkedés miatt legfeljebb 2 szintes beépítés alkalmazható.
3. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
22. § (1) A „természetközeli ártári síkság területe” meghatározó településképi területen épületek csak indokolt esetben a hagyományos tájhasználat megőrzése, a természetvédelmi célú ismeretterjesztés céljából helyezhető el.
(2) A tájjelleg megőrzése érdekében a területen honos fás szárú növényfajok telepítendők.
4. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
23. § (1) A „történeti városközpont” védett területen nem lehet eltérni jellemző homlokzati- és tömegarányoktól, tetőhajlásszögtől, anyaghasználattól
(2) A „történeti városközpont” védett területen elhelyezkedő új, vagy meglévő épület esetében az építési, vagy részleges bontási munka, illetve felújítás esetén nem mellőzhető az adott tömbre vonatkozóan a 20. §. (1) bekezdésben, valamint az (1) bekezdésben meghatározott illeszkedési követelmények vizsgálata. E munkálatok a helyi védett településszerkezet településképébe illeszkedően valósíthatók meg.
(3) A „történeti városközpont” védett területen nem lehet eltérni a településképet meghatározó beépítés telepítési módtól, a hagyományosan kialakult zártsorú, hézagosan zártsorú beépítéstől.
(4) A „történeti városközpont” védett területen új építés esetén sem lehet a kialakult, jellemző utcai térfal síkjától eltérő módon épületet elhelyezni.
(5) A „történeti városközpont” védett területen a településképet meghatározó beépítés jellemző szintszáma földszint+2 szint.
(6) A „történeti városközpont” védett területen új lapostetős épület nem helyezhető el, magastető alacsony hajlásszöggel is kialakítható.
(7) A „történeti városközpont” védett területen a tető héjalásán tetőtéri ablak nem alakítható ki, kivéve a tetőtér átszellőzését biztosító legfeljebb 50 cm x 50 cm nagyságú, a tető síkjában elhelyezett tetőablakot.
(8) A „történeti városközpont” védett területen a tetőhéjalás anyaga nem lehet bitumenes zsindely, hullámpala, síkpala, mediterrán cserép. 20 foknál enyhébb lejtésű tető esetén korcolt lemez is alkalmazható. A tetőfedés színét a tömbre jellemző színvilág figyelembevételével kell meghatározni.
(9) A „történeti városközpont” védett területen belül lévő ingatlanon a nem helyi védett építmény elbontása lehetséges.
(10) A „történeti városközpont” védett területen belül meglévő nem védett épület átalakítása, bővítése, tetőtér beépítése, illetve új beépítés esetén figyelembe kell venni, hogy az épület
a) tömegformáját, tömegarányai,
b) tetőformáját, hajlásszöge,
c) jellegzetes nyílásarányai,
d) anyaghasználata
a helyi védett utcaképhez tartozó ingatlanok meglévő beépítéséhez illeszkedjen.
(11) A „történeti városközpont” védett területen új épületek építésekor, meglevő épületek átalakításakor, bővítésekor nem mellőzhető látványterv készítése.
(12) A „történeti városközpont” védett területen új épület helyi védett területen belüli illeszkedése megfelelőségének igazolásakor nem mellőzhető a városi főépítészi nyilatkozata, amennyiben a tervezett építés településképi véleményezési eljárás, vagy településképi bejelentési eljárás alá nem tartozik.
24. § (1) A „történeti városközpont” védett terület zöldfelületeinek átépítése kertépítészeti terv alapján valósítható meg. A zöldfelületek növényzete kertépítészeti terv alapján újíthatók fel. A növényalkalmazás során a honos fajok, ill. azok fajtái előnyben részesítendők.
(2) A „történeti városközpont” védett területen az utcai fasorok megtartandók, de az elöregedett fasor helyett új fasor telepíthető. Új fasor kertépítészeti terv vagy közterület rendezési terv alapján telepíthető. Egy-egy utca szakaszon a fasort azonos fajú és korú, kétszer iskolázott növényegyedekből telepíthetők. A fasor fafajának kiválasztásakor előnyben kell részesíteni a honos fajok fajtáit.
25. § (1) A „Kisgyarmat utca történeti utcaképű városrész” védett területen a településképet meghatározó beépítés telepítési mód a hagyományosan kialakult oldalhatáron álló beépítés.
(2) A „Kisgyarmat utca történeti utcaképű városrész” védett területen épület átalakítása, bővítése, tetőtér beépítése, illetve új beépítés esetén figyelembe kell venni, hogy:
a) új lapos tetős épület nem helyezhető el, magas tető alacsony hajlásszöggel is kialakítható,
b) ha az épület két teljes szintű módon kerül kialakításra a tetőn nyílászáró nem helyezhető el,
c) ha az épület 1 teljes szint és tetőtér beépítéssel kerül kialakításra, a tetőablak a tető síkjában elhelyezhető.
(3) A „Kisgyarmat utca történeti utcaképű városrész” védett területen belül meglévő nem védett épület átalakítása, bővítése, tetőtér beépítése, illetve új beépítés esetén figyelembe kell venni, hogy az épület
a) tömegformáját, tömegarányai,
b) jellegzetes nyílásarányai,
c) anyaghasználata
a helyi védett utcaképhez tartozó ingatlanok meglévő beépítéséhez illeszkedjen.
(4) A „Kisgyarmat utca történeti utcaképű városrész” védett területen új épület helyi védett területen belüli illeszkedése megfelelőségének igazolásakor nem mellőzhető a városi főépítészi nyilatkozata, amennyiben a tervezett építés településképi véleményezési eljárás, vagy településképi bejelentési eljárás alá nem tartozik.
(5) A „Kisgyarmat utca történeti utcaképű városrész” védett területen zöldfelületek, utcai fasorok kertépítészeti terv alapján telepíthetők, ill. újíthatók fel. A növényalkalmazás során a honos fajok, ill. azok fajtái előnyben részesítendők.
25/A. § A „természet közeli ártári síkság területe” meghatározó településképi területen kerítés lábazat nélkül, nem tömör kivitelben, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő módon, sövényből ültetve létesíthető.
5. Egyedi helyi védelem alatt álló építészeti értékekre vonatkozó követelmények
26. § (1) A helyi egyedi védett építmény felújítása, átalakítása, bővítése esetén meg kell őrizni az épület:
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát,
g) megjelenésében eredeti állapotának megfelelő ereszkialakítást, oromfal kialakítást.
(2) A helyi védett épületet úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzatai, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(3) A helyi egyedi védett építmények belső korszerűsítése, belső átalakítása megengedett.
(4) Helyi védett épület homlokzatát —különösen az utcai homlokzatot— egy időben, és egységes színezéssel, anyaghasználattal és kivitelben lehet csak felújítani, a tulajdonviszonyoktól függetlenül. Ez alól kivétel a nyílászáró csere/felújítás, amely lehet szakaszos.
(5) Helyi védett épület esetében építési engedélyhez kötött építési munkái esetén a az épület utcai homlokzati tervéről és (5) d) pont szerinti színezési tervéről a Városi Főépítész írásos véleményt ad, amelyet az engedélyezés során figyelembe kell venni.
(6) Helyi védett épületen utólagos redőny, roló csak úgy helyezhető el, ha az eredeti ablaknyílás méretét nem csökkenti és az utcai homlokzaton a roló tokja nem látható módon kerül elhelyezésre.
(7) A helyi egyedi védett építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem helyezhetőek el.
(8) Helyi védett épület utólagos hőszigetelése esetén a homlokzat díszítő elemei sérülésmentesen visszaállítandók.
(9) Helyi védett épület lebontása csak rendkívül indokolt esetben a Képviselő-testület védettséget megszüntető rendelet módosítását követően engedélyezhető.
6. Az egyes sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
27. § Védett területeken és településképi szempontból meghatározó területen villamos energia elosztó vezeték és elektronikus hírközlési vezeték kizárólag a térszín alatt helyezhetők el.
7. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
28. § (1) Védett területeken és településképi szempontból meghatározó területeken építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem helyezhetők el.
(2) Védett területen és településképi szempontból meghatározó területeken ablakklíma berendezés és klíma-berendezések kültéri egységei oldalhatáron álló és zártsorú beépítési mód esetén kizárólag a hátsókert felőli, valamint a 2,5 méternél szélesebb oldalkert felőli homlokzaton helyezhetők el. Meglévő épületeken lakófunkcióhoz kapcsolódó gépészeti berendezés csak közterületről nem látható módon, egyéb funkció esetén az épület megjelenéséhez illeszkedve helyezhető el. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, közterületre, vagy szomszéd telekre nem vezethető át. Szükség esetén a berendezés zaj elleni megfelelő árnyékolását biztosítani kell. A keletkező meleg levegőt a szomszédos épületek, rendeltetési egységek zavarása nélkül kell elvezetni. Új épület, épületrész esetében ablakklíma berendezés és klíma-berendezések kültéri egysége csak takartan helyezhető el.
(3) Védett területeken síktáblás napelem, vákuumcsöves-, valamint síkkollektorok az építészeti környezethez illeszkedve:
a) homlokzaton csak integrált módon, aktív építészeti elemként, a városképi megjelenést az épület egészébe komponálva,
b) magastetős épületeken az épület ferde tetősíkjában (azzal megegyező dőlésszögben) helyezhető el,
(4) Településképi szempontból meghatározó területeken síktáblás napelem, vákuumcsöves-, valamint síkkollektorok az építészeti környezethez illeszkedve:
a) homlokzaton csak integrált módon, aktív építészeti elemként, a városképi megjelenést az épület egészébe komponálva,
b) magastetős épületeken az épület ferde tetősíkjában (azzal megegyező dőlésszögben),
c) lapostetős épületeken elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve,
(5) Védett területeken és településképi szempontból meghatározó területeken síktáblás napelemek, vákuumcsöves-, valamint síkkollektorok (3) bekezdésben leírt elhelyezési módokon túl, illetve más rendszerű (pl. szolár-parabolás) napenergia- hasznosító berendezések, kizárólag annak városképi megjelenését jóváhagyó Városi Főépítészi vélemény alapján telepíthetők.
(6) Védett területeken és településképi szempontból meghatározó területeken energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények kizárólag a térszín alatt helyezhetők el.
8. Reklámhordozókra, hirdetésekre, díszvilágításra vonatkozó közös településkép-védelmi követelmények
29. § (1) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégér, cégtáblák a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges. A cégér, cégtáblák felületének nagysága az 1,5 m2-t nem haladhatja meg.
(2) Falsíkkal párhuzamosan cégér, cégtáblák elhelyezhető a portálon belül, valamint a portálon kívül, a földszinti osztópárkány alatt, de legfeljebb 5 méteres magasságban, a homlokzat tagozataihoz és arányaihoz illeszkedően. A cégér, cégtáblák felületének nagysága az 4 m2-t nem haladhatja meg.
(3) Amennyiben az előkert 3 m-nél mélyebb, a kerítésen, annak síkjával párhuzamosan is elhelyezhető cégér, cégtáblák. A cégér, cégtáblák felületének nagysága az 1,0 m2-t nem haladhatja meg.
(4) Cégér, cégtábla még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér, cégtáblák kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(6) Épületek közterületről látható földszinti homlokzatainak legfeljebb a 15%-án helyezhető el cégér, cégtáblák. A számításnál a falsíkra merőleges cégérek és cégtáblák figyelmen kívül hagyhatók.
30. § Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített) hirdető berendezés helyi védett településképi területen nem helyezhető el.
31. § Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.
32. § Az önkormányzat által biztosított, apróhirdetések elhelyezésére alkalmas tábla kizárólag közterületen, közterület alakítási terv alapján helyezhető el.
33. § (1) Díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látvány kedvezőt- lenül ne befolyásolja.
(2) Védett területen, a közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani
(3) Védett területeken kívüli területeken a díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz,- illetve díszvilágításhoz.
34. § Közterületen kihangosított reklám közreadása csak a közterület és a magánterület használatát nem zavaróan, a jogszabályban előírt környezeti és beltéri zajhatárértékeket betartva történhet
35. § (1) Építési reklámháló kihelyezése csak az építkezés, felújítás idejére engedélyezhető.
(2) A (1) bekezdés szerinti felületen legfeljebb egy önálló reklám, hirdetés, látványterv jeleníthető meg
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
1. A kötelező szakmai konzultáció esetei
36. § (1) A településkép védelme érdekében a Városi Főépítész szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni, ha
a) 100 m2 bruttó beépített alapterületnél nagyobb, az Étv. 33/A §. szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén,
b) új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
ba) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
bb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,
c) minden új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása során, ha az közterületről látható módon megváltoztatja:
ca) a beépítés telepítési módját,
cb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,
cc) a kerti építményeket, műtárgyakat, kerítéskialakítását,
cd) az építmény anyaghasználatát,
ce) az építmény tömegformálását,
cf) az építmény homlokzat kialakítását,
cg) a telek zöldfelületének kialakítását.
d) új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.
2. A szakmai konzultáció részletes szabályai
37. § (1) A szakmai konzultáció az építtető, illetve az általa megbízott tervező által a polgármesterhez benyújtott papír alapul kérelemre indul. A kérelemhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.
(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
(3) A szakmai konzultáció során a Városi Főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(4) A szakmai konzultációról, a konzultáció során tett főépítészi javaslatokról, nyilatkozatokról emlékeztető készül, melyben foglaltakat a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni. A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához csatolni kell.
Településképi véleményezési eljárás
1. Településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre
38. § (1) A Polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le új építmény építésére, meglévő építmény több, mint 500 m2 beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően.
(2) Az (1) bekezdés alól kivétel:
a) hátsó kertben lévő melléképület,
b) a főépület közterületről nem látható, bővítése,
c) közterületről nem látható új nyílászáró, tetősík ablak és szellőzőrács elhelyezés, átalakítás.
2. Településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
39. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező által a polgármesterhez benyújtott papír alapul kérelemre indul. A kérelemhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.
(2) A polgármester településképi véleményét a Városi Főépítész készíti elő.
40. § (1) Jogszabály alapján tervtanács köteles építési tevékenységre vonatkozó településképi vélemény alapját a tervtanács állásfoglalása képezi.
(2) Amennyiben a jogszabály alapján kötelezően összehívandó tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben az (1) bekezdés szerinti tervtanácsi állásfoglalást a városi főépítész szakmai állásfoglalása helyettesítheti.
41. § Ha településképi vélemény kérelem, és annak mellékletei hiányosak, a kormányrendeletben, illetve az önkormányzati rendeletben meghatározottak alapján, és emiatt utasítja el a polgármester, a kérelem újra beadható. Ilyenkor a tervdokumentációt minden esetben új kérelemként kell elbírálni.
Településképi bejelentési eljárás
1. Településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltások köre
42. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le:
a) minden építésügyi hatósági engedélyhez kötött 200 m2bruttó alapterületű, illetve annál nagyobb, új létesítmény.
b) 312/2012 (XI.) kormányrendeletben előírt építési engedély nélkül végezhető tevékenységek közül helyi védett területen és helyi védett utcaképi területen
c) építmény utcai homlokzatának átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása
d) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
e) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése,
f) emlékfal építése,
g) közigazgatási területen közpark, közkert, játszótér, sportpálya műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzését,
h) reklám, reklámhordozó, valamint reklámhordozót tartó berendezés, információs vagy más célú berendezés, és cégérek elhelyezését megelőzően,
i) rendeltetésváltozás esetén
2. Településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
43. § (1) A településképi bejelentési eljárást az eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező által a polgármesterhez benyújtott papír alapul kérelemre indul.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető/kérelmező nevét, címét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát. A kérelemhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.
(3) A dokumentációnak —a bejelentés tárgyának megfelelően— legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:
a) építési munkák esetében
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás érinti,
ac) alaprajzot, amennyiben a változás érinti,
ad) valamennyi érintett homlokzatot,
ae) a közterületről látható felületek változását bemutató utcaképet, látványtervet, színtervet.
b) rendeltetésváltozás esetében:
ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
bc) meglevő állapot alaprajzai,
bd) tervezett állapot alaprajzai,
bc) érintett homlokzatok
bd) a közterületről látható felületek változását bemutató utcaképet, látványtervet, színtervet.
c) reklám, reklámhordozó, valamint reklámhordozót tartó berendezés, információs vagy más célú berendezés, és cégérek elhelyezése esetében
ca) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
cb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját.
(4) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, illetve rendeltetésváltoztatás:
a) a tervezett építési tevékenység megfelel a településképi követelményeknek és illeszkedik a városképbe,
b) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és környező beépítés sajátosságaihoz, a csatolt dokumentumok által igazolt, hogy nem zavarja, nem korlátozza indokolatlan mértékben a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát,
c) a tervezett reklám, reklámhordozó, valamint reklámhordozót tartó berendezés, információs vagy más célú berendezés, cégér mérete megfelel a településképi követelményeknek, és a reklám-elhelyezésre vonatkozó jogszabályban foglalt elhelyezési követelményeknek, elhelyezkedése illeszkedik a településképbe,
d) építési tevékenység, rendeltetésváltás, tervezett reklám, reklámhordozó, valamint reklámhordozót tartó berendezés, információs vagy más célú berendezés, cégér elhelyezése nem veszélyezteti az épített és természeti környezet értékeit, örökségét.
(5) Amennyiben a településképi bejelentési eljárásban érintett tevékenység megfelel a településképbe illeszkedés kívántalmainak, a tudomásul vétel illetve a kiadott igazolás
a) állandó építmény esetén időkorlát nélkül, illetve az adott építmény elbontásáig, átalakításáig, rendeltetésváltozásáig,
b) az ideiglenes létesítmények esetében a létesítmény elbontásáig, de legfeljebb 180 napig,
c) rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén a rendeltetés időszerűségéig, érvényes.
(6) A polgármester a településképi igazolást a Városi Főépítész szakmai álláspontjára alapozva adja ki.
(7) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolást, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
1. Településképi kötelezési eljárás
44. § (1) A Polgármester a településképi kötelezési eljárást folytathat le az alábbi esetekben:
a) a helyi építészeti és településképi értékvédelem érdekében, ha az építmény, műtárgy, településképi elem műszaki, esztétikai állapota vagy annak használati módja nem felel meg e rendelet helyi építészeti értékvédelmi előírásainak, különösen ha:
aa) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ab) nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,
ac) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus településképet lerontja,
ad) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzet telepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,
ae) a telek szabad területet nem a területfelhasználási előírásoknak megfelelően használják,
af) az építkezéssel érintett telek és környezete – az átmeneti állapot ideje alatt – nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve.
b) a településkép védelme érdekében, ha az építmény, műtárgy, településképi elem műszaki, esztétikai állapota vagy annak használati módja nem felel meg e rendeletben előírt településképi követelményeknek,
c) településképet rontó egyéb reklámcélú berendezések megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg az e rendelet reklámokra vonatkozó szabályainak, különösen, ha:
2. A településkép védelmi bírság kiszabásának eseti körei és mértéke
45. § (1) A polgármester a településképi kötelezési határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az ingatlan tulajdonosának.
(2) Amennyiben a felszólításra az elkövető 8 napon belül nem reagál, a polgármester a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére a tulajdonossal szemben 1 000 000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el .
(3) Településkép védelmi bírság kiszabására kerül sor:
a) a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása
b) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése, a településképi követelmények be nem tartása
c) döntés végre nem hajtása esetén.
(4) A településkép védelmi bírság többször is kiszabható.
(5) A településkép védelmi bírság összege
a) helyi védett településkép-védelmi területeken a követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint 1 millió forint,
b) helyi védett településkép-védelmi területeken a követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 750 000 forint,
c) településképi szempontból meghatározó területeken a követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint500 000 forint,
d) településképi szempontból meghatározó területeken követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint 250000 forint,
e) egyéb településképi, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 100 000 forint
(6) A településkép védelmi bírság adó módjára behajtható.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
1. Helyi védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása
46. § (1) A helyi védelem alá helyezett ingatlan fenntartása és állagmegóvása a tulajdonos (tulajdonosi jogokat gyakorló), rendeltetésszerű használata a használó (kezelő) kötelezettségét képezi.
(2) A helyi védelem alá helyezett ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó karbantartási, felújítási költségeket, a rekonstrukció során felmerülő kiadásokat az önkormányzat —a költségvetésében megtervezett fedezet felhasználásával— biztosítja, illetőleg a nem önkormányzati tulajdonú ingatlan esetében —kérelemre— e munkálatokhoz támogatást nyújthat kamatmentes kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás formájában. A kölcsön futamideje az öt évet nem haladhatja meg.
(3) A támogatásra irányuló kezdeményezést a Képviselő-testület Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Műszaki Bizottságnak (a továbbiakban: bizottság) kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell
a) az építési engedélyhez kötött munka esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és az engedélyezésről szóló jogerős határozatot,
b) a megvalósítást szolgáló költségvetést,
c) a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét,
d) a megpályázott támogatás összegének megjelölését, felhasználásának tervezett módját,
e) kötelezettségvállalást arra, hogy a pályázó a támogatást a pályázatban megjelölt célra használja fel, továbbá
f) a bizottság által előírt egyéb feltételeknek való megfelelés
(4) A támogatásról —a bizottság előterjesztése alapján— a képviselő-testület dönt. Döntésében a nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok tekintetében meghatározza, hogy a támogatást milyen formában (kamatmentes kölcsön vagy vissza nem térítendő támogatás, illetőleg a kért támogatást milyen arányban) biztosítja.
(5) A támogatásról a polgármester megállapodást köt, amelynek tartalmazni kell a felhasználás célját, módját, határidejét, továbbá ezek ellenőrzésének módját és a törlesztés feltételeit.
(6) A nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok helyi egyedi védelmére biztosított kamatmentes kölcsön összegének erejéig —a hatályos jogszabályok keretei között— az ingatlanra jelzálogot kell bejegyeztetni. Az esedékes törlesztő részlet teljesítésének elmulasztása esetén a kölcsön hátralévő összegét és annak mindenkori jegybanki kamatait egy összegben kell az Önkormányzatnak visszafizetni.
Záró rendelkezések
1. Hatályba léptető rendelkezések
47. § (1) Ez a rendelet a 2018. január 1-jével lép hatályba.
(2) Jelen rendelet előírásait hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
2. Hatályon kívül helyező rendelkezések
48. § Hatályát veszti:
a) 20/2008. (XII.22.) önkormányzati rendelet az építészeti örökség helyi védelméről,
b) 16/2007. (X.1.) önkormányzati rendelet Fehérgyarmat Szabályozási terve és helyi építési szabályzata 5. § (6) bekezdése, 30. §-a, 31. § (2) bekezdése,32-35 §-a, 3-5 függeléke.
1. melléklet a 17/2017. (XII.04.) önkormányzati rendelethez
1.2. Helyi településképi területi védelem alatt álló területek és a településképi szempontból meghatározó területek, valamint egyedi Helyi egyedi védelem alatt álló „elemek” a belterületen
2. melléklet a 17/2017. (XII.04. ) önkormányzati rendelethez
1. A helyi településképi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása:
1.1. helyi védett területek:
1.1.1. Kossuth tér—Petőfi utca mindkét oldala, az 1. mellékleten lehatárolt terület
1.2. helyi védett utcaképi területek:
1.2.1. Kisgyarmat utca mindkét közterületre néző épülethomlokzatai, 1. mellékleten lehatárolt terület
2. Helyi egyedi védelem alatt álló „elemek”
Érték típusa |
Cím |
Helyrajzi szám |
|
|---|---|---|---|
1 |
épület |
Kossuth tér 39. |
804 |
2 |
épület |
Kossuth tér 11. |
775/A/1 |
3 |
épület |
Kossuth tér 17. |
780 |
4 |
épület |
Kossuth tér 19. |
784 |
5 |
épület |
Kossuth tér 25. |
787 |
6 |
épület |
Kossuth tér 40. |
483/4 |
7 |
épület |
Tömöttvár u. 31. |
1505 |
8 |
épület |
Vasút u. 1. |
1886/3 |
9 |
épület |
Vörösmarty u. 1. |
161/1 |
10 |
épület |
Kisgyarmat u. 42. |
126 |
11 |
épület |
Dózsa György u. 5. |
1716 |
12 |
épület |
Kossuth tér 4. |
748/1 |
13 |
épület |
Kossuth tér 7. |
772/43 |
14 |
épület |
Kossuth tér 21. |
785 |
15 |
épület |
Kossuth tér 23/2. |
786/3 |
16 |
épület |
Kossuth tér 26. |
502 |
17 |
épület |
Kossuth tér 28. |
499 |
18 |
épület |
Kossuth tér 31. |
794/5 |
19 |
épület |
Kossuth tér 32. |
494/1 |
20 |
épület |
Kossuth tér 56. |
469 |
21 |
épület |
Kossuth tér 58. |
466/1 |
22 |
épület |
Petőfi u. 16. |
1108/2 |
23 |
épület |
Petőfi u. 20. |
1110 |
24 |
épület |
Petőfi u. 22. |
1111 |
25 |
épület |
Kisgyarmat u. 10. |
154 |
26 |
épület |
Kisgyarmat u. 22. |
144 |
27 |
épület |
Kisgyarmat u. 37. |
910 |
28 |
épület |
Kisgyarmat u. 46. |
122 |
29 |
épület |
Kisgyarmat u. 49. |
918/1 |
30 |
épület |
Kisgyarmat u. 55. |
921/1 |
31 2 |
|||
32 |
épület |
József Attila u. 15. |
118 |
33 |
épület |
József Attila u. 23. |
103 |
34 |
épület |
Kiss Ernő u. 2. |
1450 |
35 |
épület |
Petőfi Sándor u. 26. |
1112/2 |
3. melléklet a 17/ 2017. (XII.04.) önkormányzati rendelethez
1. Településképi szempontból meghatározó területek elnevezése és lehatárolása
1.1. történeti településmag területe:
Határvonala: József Attila u.—Kazinczy Ferenc u.—Széchenyi u.—Ady Endre u.—Dózsa György u.—Deák Ferenc u.—Tömöttvár u. a Vasút u.-ig—Vár köz—Hajnal u.—Mezei u.—Rákóczi Ferenc u.—Kölcsey Ferenc u.—Bocskai u. által határolt terület, kivéve a 2. melléklet 1.1.1. pontban lehatárolt helyi védett területet. A határoló utcák mindkét oldala, valamint a Hadház utca mindkét oldala az 1. mellékleten lehatároltak szerint.
1.2. természetközeli ártári síkság területe:
Határvonala: a közigazgatási határ nyugati oldalától a 0252 hrsz-ú út a határa a 04 hrsz-ú vízfolyásig, mely észak felé a második teleksorig képzi a határt, ezután a határ a 02/19 hrszú- telek déli telekhatára, majd a 02/17 hrsz-ú út, ami aztán becsatlakozik az 1 hrsz-ú útba. Ezután 958-as hrsz-ú út a határvonal, melyből déli irányba elágazik a 959/1 hrsz-ú út. Itt a határvonal keletre fordul a 938-as hrsz-ú telek északi telekhatárán, majd délre a keleti határán. Innentől a 938-tól a 930 hrsz-ú telekig a keleti telekhatárokon halad tovább a 965 hrsz-ú telekig, ahol ismét keletre fordul a 965 és 966 hrsz-ú telkek északi telekhatárán. Északkeleti irányban határolja tovább a 998/2 és 999 hrsz-ú út. Innen északra fordul a határ a 962 hrsz-ú út mentén a 023/2 hrsz-ú útig, melynek mentén keleti irányba folytatódik a határ a 027 hrsz-ú útig, mely déli aztán délkeleti irányba vezeti tovább. Ezt az 1008 hrsz-ú út követi, mely beletorkollik az 1080-as hrsz-ú útba. Innen dél majd kelet felé a 085 hrsz-ú út képzi a határvonalat, mely a 089 hrsz-ú útba torkollik. Innentől dél felé ez az út a határ a 091 hrsz-ú útig, mely keleti irányba pár méter múlva kiér a közigazgatási határig. (1. mellékleten lehatárolt terület)
4. melléklet a 17/ 2017. (XII.04.) önkormányzati rendelethez
1. A Bejelentő (építtető) adatai:
A Bejelentő neve:…………………………………………………………………..…….…
lakcíme vagy székhelye:………………………………………………………..…………..
levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér)………………………………….……………..
kapcsolattartó:……………………………………………………………….……………..
telefonszáma:……………………………..…………………………………..…………….
e-mail címe: ……………………………………………………………….…….…………
A Tervező adatai:
A Tervező neve:……………………………………………………………………………
tervezési jogosultsága..:………………………………………………………..…………..
levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér)………………………………….…………….
tervező szervezet:………………………………………………………………………….
telefonszáma:……………………………..……………………………………...………..
e-mail címe: ……………………………………………………………….……..……….
1. Szakmai konzultáció tárgya (A tervezett építési tevékenység rövid leírása):
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
2. Az érintett ingatlan címe:
Helye: …………………………….……………………………………….. Hrsz.:…………...
3. A kérelemhez becsatolt mellékletek, dokumentumok felsorolása:
………………………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
Fehérgyarmat, ………..év ………..hó ……..nap
…………………………………….
Építtető aláírása
**megfelelőrész aláhúzandó
5. melléklet a 17/ 2017. (XII.04.) önkormányzati rendelethez
1. A Bejelentő (építtető) adatai:
A Bejelentő neve:…………………………………………………………………..…….…
lakcíme vagy székhelye:………………………………………………………..…………..
levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér)………………………………….……………..
kapcsolattartó:……………………………………………………………….……………..
telefonszáma:……………………………..…………………………………..……………
e-mail címe: ……………………………………………………………….…….………..
A Tervező adatai:
A Tervező neve:…………………………………………………………………………….
tervezési jogosultsága..:………………………………………………………..…………..
levelezési cím (amennyiben előzőtől eltér)………………………………….……………..
tervező szervezet:…………………………………………………………………………..
telefonszáma:……………………………..……………………………………...………..
e-mail címe: ……………………………………………………………….……..………..
2. A folytatni kívánt építési tevékenység, rendeltetésmódosítás, vagy reklámelhelyezés megnevezése**, rövid leírása:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
3. Az érintett ingatlan címe:
Helye: …………………………….……………………………………….. Hrsz.:…………...
4. Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámozás tervezett időtartalma:
………..év ………..hó ……..nap — ………..év ………..hó ……..nap
5. A kérelemhez becsatolt mellékletek, dokumentumok felsorolása:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
Fehérgyarmat, ………..év ………..hó ……..nap
…………………………………….
Építtető aláírása
**megfelelőrész aláhúzandó
6. melléklet a / 2017. ( ) önkormányzati rendelethez
1. A tervezett építési tevékenység rövid leírása:
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
Korábbi településkép-védelmi konzultáció időpontja:………………………………………..
2. Az érintett ingatlan címe:
helye: …………………………….………………………… Hrsz.:…………...
az ingatlan mérete:…………………………………………………….…………
építési övezeti, övezeti besorolása:…………………………………………….
jelenlegi beépítettség:……………………………………………………………
tervezett beépítettség:…………………………………………………………..
helyi vagy műemléki védelem alatt áll-e:………………………………………
3. A megvalósítás tervezett időtartalma:
………..év ………..hó ……..nap — ………..év ………..hó ……..nap
4. A kérelemhez becsatolt mellékletek, dokumentumok felsorolása:
………………………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
Fehérgyarmat, ………..év ………..hó ……..nap
………………………………….
Építtető aláírása
7. melléklet a 17/ 2017. (XII.04.) önkormányzati rendelethez
1. műszaki leírás a telepítésről és az építészeti kialakításról,
2. helyszínrajz, a szomszédos építmények feltüntetésével,
3. meglevő állapot alaprajzai — rendeltetés változás esetén,
4. tervezett alaprajzai — rendeltetés változás esetén és új építmény építése esetén,
5. legalább két, egymásra merőleges irányban felvett metszet,
6. homlokzatok,
7. utcakép, látványterv, színterv,
8. részletrajzok,
9. parkolóhely szükséglet számítás azon bejelentéseknél, amelyek parkolószám bővítéssel járnak.
8. melléklet a 17/ 2017. (XII.04.) önkormányzati rendelethez
A bevezető a Fehérgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat 31. sorát a Fehérgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (X. 4.) önkormányzati rendelete 2. §-a hatályon kívül helyezte.