Fehérgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés (1) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hivatalos megnevezés

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Fehérgyarmat Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: Fehérgyarmat, Kiss Ernő utca 2.

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Fehérgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 9 fő. 

(3) A képviselő-testület hivatalának hivatalos megnevezése:  Fehérgyarmati Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

Jelképek

2. §

Fehérgyarmat város jelképei a címer és a zászló, melyek leírását, valamint azok használatát a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

Bélyegző használat

3. §

(1)  A képviselő-testület, polgármester, jegyző, valamint a hivatal bélyegzőjén Magyarország  címerét kell használni.  

(2)  A bélyegző körívén az alábbi felirat olvasható:

a) Fehérgyarmat Város Önkormányzata  Képviselő- testülete

b) Fehérgyarmat Város Polgármestere

c) Fehérgyarmat Város  Jegyzője

d) Fehérgyarmati Polgármesteri Hivatala

II. fejezet

A képviselő-testület megalakulása

4. §

A képviselő-testület  alakuló ülését a választást  követő  tizenöt napon belül tartja meg. Az  alakuló ülést a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.

A Képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása

5. §

(1) Az alakuló ülésen a képviselő-testület dönt

a) a polgármester javaslata alapján  az   alpolgármester személyről,

b) a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján bizottsági elnökök, a bizottságok képviselő és nem képviselő tagok személyéről

(2) Az alpolgármester választással kapcsolatos titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. Amennyiben az Ügyrendi Bizottság megválasztása még nem történt meg, vagy a bizottság határozatképtelen, a Képviselő-testület  tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki. A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(3) Ha az alpolgármester, a bizottsági elnökök, tagok  megválasztása során tisztség betöltetlen marad , e tisztség(ek)  tekintetében a soron  következő ülésen szavazást kell tartani.

6. §

A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek  Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

Az ülések éves munkaterve

7. §

(1) A képviselő-testület  éves  munkatervének  megfelelően, - július hónap  kivételével - minden hónap utolsó csütörtöki napján ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testület tagjától;

b) a képviselő-testület bizottságától;

d) a jegyzőtől.

(3)  A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azokat a  munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.

(4) A munkaterv tervezetét a polgármester december hónapban terjeszti  a  képviselő-testület elé.

(5) A munkaterv tartalmazza:

a) az  ülések tervezett  időpontját,  napirendjét;

b) az egyes napirendi pontoknál az előterjesztő személyét

Az ülés összehívása

 8. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit, a meghívottakat.

(3) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

9. §

(1) Az ülés meghívóját a tervezett napirendi pont(ok) előterjesztéseivel  együtt az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén 2 nappal, kell a képviselők és meghívottak részére kézbesíteni. Kézbesítésnek minősül az ülés anyagának elektronikus elérhetőségének biztosítása.  

(2) A képviselő-testület rendkívül indokolt esetben rövid  úton, telefon, futár, elektronikus üzenet  útján is összehívható.

(3) A rendkívüli ülésen csak olyan napirend tárgyalható, amely az ülés összehívását indokolttá tette.

(4)  A képviselő-testület elé kerülő napirendi  pontokat  írásban   kell előterjeszteni.  Kivételes esetben a napirend szóban is előterjeszthető, de ezt a napirend elfogadásakor az előterjesztőnek indokolni kell.

(5) Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, részükre ismételten nem kell megküldeni, amennyiben az írásos anyagban változás nem következett be.

10. §

A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni  a  képviselő-testület  tagjai mellett

a)  a jegyzőt, Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

b) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szervezet , önkormányzati intézmény vezetőjét;

e) valamint akinek a jelenléte a napirendi  pont  alapos  és körültekintő megtárgyalásához  elengedhetetlenül  szükséges. Erről a polgármester dönt.

11. §

(1) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról,  helyéről  és  napirendjéről a Hivatal a lakosságot a városi televízióban, és a város honlapján tájékoztatja

(2) A közmeghallgatást tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább  tizenöt  nappal  az  ülés előtt a városi televízióban és a város honlapján  közzé kell tenni. 

Az ülés vezetése

12. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. 

(2) A képviselő-testület ülését vezető személy:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését e rendelet szabályai  szerint hívták össze;

b) megállapítja az ülés határozatképességét;

c) előterjeszti az ülés napirendjét;

(3) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint az előterjesztő kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.

(4) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

(5) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

a) rendelet- tervezetek

b) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések

c) beszámolók

d) tájékoztatók

e) kérdések, bejelentések.

(6) Képviselő-testületi napirendi pont előterjesztője lehet:

a) a polgármester

b) a képviselő-testület tagja

c) a képviselő-testület bizottsága

d) a jegyző

e) a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

f) a képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.

(7) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése bizottság feladatkörbe tartozik, a bizottság véleményét a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt bizottsági tag ismerteti.

A vita

13. §

(1)  Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.  A vita a következők szerint zajlik:

a) az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet az előterjesztéshez, legfeljebb 3 percben

b) az előterjesztést megtárgyaló bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét, legfeljebb 3 percben

c) a bizottsági vitában kisebbségben maradt vélemények ismertetése az érintett bizottsági tagok által , legfeljebb 3 percben

d) a képviselők és tanácskozási joggal rendelkezők legfeljebb 2  percben kérdéseket tehetnek fel, amire az érintett válaszol, legfeljebb 5 percben

e) a képviselők és tanácskozási joggal rendelkezők ismertetik véleményüket egy alkalommal, legfeljebb 4 percben

f) a vita lezárása előtt a az előterjesztő válaszol a hozzászólásokra, és véleményt nyilvánít a módosító javaslatokról.

(2) A jegyző a szavazást megelőzően jelzi a képviselő-testületnek ha a tervezett döntésnél jogszabálysértést észlel.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja  szavazásra  úgy, hogy előbb a vita során időrendben elhangzott módosító  és  kiegészítő javaslat , majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell  dönteni.

(4) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatról vita nélkül azonnal kell dönteni.

14. §

A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgárnak a polgármester adja meg a szót, legfeljebb 3 perc időtartamra, amennyiben hozzászólási szándékát és hozzászólásának témáját a polgármesternél legkésőbb az ülést megelőző 2.  napon  írásban jelezte. 

A képviselő- testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei

15.§

A képviselő-testület elé kerülhet:

a) előterjesztés

b) beszámoló

c) tájékoztató

16. §

(1) Az előterjesztéshez fedőlapot kell készíteni, amely tartalmazza:

a) az ülés időpontját,

b) a nyilvános/zárt ülés megjelölését

c) a tárgyat,

d) az iktatószámot,

e) az előterjesztő megnevezését,

f) az előterjesztés készítőjét,

g) a „látta” megjelölés alatt a jegyző aláírását az előterjesztés előzetes törvényességi ellenőrzéséről

h) a véleményező bizottságokat  az  SZMSZ-re való hivatkozással,

(2) Az előterjesztés szöveges része tartalmazza:

a) a határozati javaslat megértéséhez szükséges előzményeket, magyarázatot, az alapjául szolgáló tényeket, adatokat

b) a jogszabályi háttér megvilágítását

c) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt –e már korábban, napirenden, és ha igen, milyen döntés született

d) a döntési alternatívákat és lehetséges következményeik bemutatását.

e) minősített többségű döntés esetén ennek szükségességét

(3) A határozati javaslatban meg kell jelölni:

a) a konkrét döntést

b) a rendelkező részt és indokolást önkormányzati hatósági hatáskörben hozott határozatnál

c) az esetleges döntési változatokat ( döntési alternatívaként nem szerepelhet ugyanazon kérdés elfogadása és elutasítása )

d) a végrehajtási határidőt, a végrehajtásért felelős személy (ek) megnevezését, ott, ahol az a határozatból eredően indokolt

(4) Az alaki és tartalmi kellékeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is.

17. §

(1) A beszámoló

a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról

b) a képviselő – testület határozatainak végrehajtásáról

c) az interpellációk kivizsgálásáról

d) a képviselő – testület és szervei működéséről

e) önkormányzati intézmény, önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző, a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetője, továbbá a képviselő- testület döntése alapján a beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A beszámoló elfogadásáról a képviselő – testület határozatot hoz.

18. §

(1) A tájékoztató olyan írásos információk képviselő – testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve, amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató benyújtására a polgármester ( az általa felkért személy ), a bizottság, a jegyző, a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetője továbbá a jogszabály alapján a tájékoztatásra kötelezett jogosult.

(3) A tájékoztató jellegű napirendi pontok esetében, nem kötelező vitát nyitni. A tájékoztató vitára bocsátásáról, a képviselő – testület egyszerű többséggel határoz.

Az ülés rendje

19. §

(1) A polgármester gondoskodik  a  tanácskozás  rendjének  a fenntartásáról, ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;

b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására szólíthatja fel a rendbontót;

d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veheti  igénybe;

e) a c), d) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.

(2) Az ülés rendjének biztosítása érdekében az ülés ideje alatt az ülésteremben mobil telefon használata tilos.

Döntéshozatal

20. §

(1) Az ülés során a polgármester a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kíséri, és határozatképtelenség bekövetkeztekor - amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható - tárgyalási szünetet rendel el, legfeljebb 30 perces időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható, ha a határozatképesség helyreáll.

(2) Minősített többség szükséges a Magyarország Önkormányzatiról szóló törvényben meghatározottakon túl  következő ügyekben:

a) díszpolgári cím adományozása

b) hitelfelvétel,

c) önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntések

d) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaság megszűntetése

e) közbeszerzési eljárás megindítása ( felhívás és dokumentáció jóváhagyása) , az eljárásban  beérkezett ajánlatok minősítése, elbírálása

21. §

A képviselő-testület ülésein a szavazás  kézfelemeléssel  történik.

22. §

(1) A képviselő-testület a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat. A kezdeményezésről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A  titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. Amennyiben az Ügyrendi Bizottság határozatképtelen, a képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A választás eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett bélyegzővel ellátott szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(5) A szavazásról jegyzőkönyv készül,  amelyet  a  bizottság tagjai írnak alá. A jegyzőkönyv az ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

23. §

Személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja.

24. §

A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük  felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom"  kijelentéssel szavaznak.

25. §

A döntéshozatal során először módosításra, kiegészítésére tett indítványokról az elhangzásuk sorrendjében kell dönteni, majd az elfogadott módosítások, kiegészítések figyelembe vételével  kell szavazásra bocsátani a rendelet-tervezetet  vagy  határozati javaslatot.

A képviselő-testület döntései

26. §

A képviselő-testület döntései:

a) rendeletalkotás

b) határozathozatal

c) alakszerű határozat nélküli határozathozatal

A rendeletalkotás

27. §

Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) polgármester

a) a képviselő-testület tagja;

b) a képviselő-testület bizottsága;

c) a jegyző

28. §

(1) A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról, a költségvetésről, annak módosításáról  és végrehajtásáról ( zárszámadásról),  a  rendezési tervről szóló rendelet  tervezeteket  a  polgármester,  az egyéb rendelet tervezeteket a jegyző terjeszti  a képviselő-testület elé.

(2)  A rendelet jelölése:

Fehérgyarmat Város Önkormányzata  Képviselő – testületének   ..../…( …., ….. )    önkormányzati rendelete  a/az   ….…ról/ről, ahol a rendelet  sorszáma , az évszám arab számmal, a rendelet kihirdetésének hónapja római számmal ,  napja arab számmal kerül feltüntetésre.

29. §

(1) A rendeletet a Hivatal  hirdetőtábláján  történő  kifüggesztéssel kell kihirdetni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(2) Sürgős esetben elrendelhető a rendelet azonnali kihirdetése.  Ekkor a rendeletben rögzíteni kell kihirdetés időpontját óra, perc megjelöléssel.

Határozathozatal

30. §

(1) Ha a jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő vagy nem tesz lehetővé, a képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben határozatot hoz.

(2) A határozat jelölése:

Fehérgyarmat Város Önkormányzata  Képviselő- testületének   …/….( …., ….. ) önkormányzati  határozata ……..ról/ről, ahol a határozat sorszáma , az évszám, a határozat meghozatalának hónapja és napja arab számmal kerül feltüntetésre

(3) A normatív határozatokra a  28. § rendelkezéseit értelem szerűen alkalmazni kell.

31. §

A képviselő – testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:   

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a tájékoztató jellegű anyagok tudomásulvételéről,

d) a rendelet-tervezet vagy a határozati javaslat módosítására, kiegészítésére tett indítványokról,

e)  titkos szavazás elrendeléséről.

V. fejezet

A JEGYZŐKÖNYV

32. §

(1)  A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek az Mötv.-ben meghatározottakon túl, tartalmaznia kell:

a) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

b) napirendi pontonként az előterjesztő, a kérdést feltevők és a válaszadók nevét,

c) az elhangzott hozzászólásokat, véleményeket

d) az ülést vezető esetleges intézkedéseit,

(2) A kérdéseket és az arra adott válaszokat abban az esetben kell rögzíteni ha azt a kérdés feltevő vagy a válasz adó külön kéri.  A hozzászólásokat és a véleményeket abban az esetben kell szó szerint rögzíteni ha azt a hozzászóló külön kéri.

(3) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített  hangfelvétel, képfelvétel  és  a jegyzőkönyvvezető  jegyzetei alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt 1 évig kell megőrizni.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, és a jelenléti ívet.

33. §

A jegyzőkönyv 2 eredeti példányban készül. A jegyzőkönyv 1 eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek  évenként  beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről,  1 példány hivatali munkapéldány.

VI. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

34. §

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat hoz létre.

(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

Intézmény-felügyeleti, Szociális, Közművelőségi  és Sport  Bizottság       7 fő                

Pénzügyi Bizottság                                                                               5 fő

Ügyrendi Bizottság                                                                                5 fő

Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Műszaki Bizottság                        5 fő   

(3)  Az állandó bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 1.  függeléke  tartalmazza.

(4) A bizottságok feladatait e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5) A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a   rendelet 2. melléklete tartalmazza.

35. §

(1) A bizottság ülésének összehívásáról a  bizottság  elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén, az általa megbízott képviselő bizottsági tag hívja össze a bizottság ülését és látja el az elnöki teendőket.

(2) A bizottság elnöke, a meghívót és az írásos napirendi anyagokat, az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak, a testületi ülés meghívójával megküldött anyagokat.

VIII. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER

A polgármester

36. §

(1) A polgármester főállású választott tisztviselőként látja el feladatát.

(2) Feladatát főállásban,  teljes munkaidőben, kötetlen munkarend szerint látja el.

(3) A polgármester esetében a munkáltatói jogokhoz kapcsolódó jogosítványokat az Ügyrendi Bizottság gyakorolja.

(4) A Polgármester minden héten pénteken 8-12 óráig tart ügyfélfogadást hivatali helyiségében.

(5) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a   rendelet 3. melléklete tartalmazza.

Alpolgármester

37. §

(1) Az  alpolgármester társadalmi megbízatású választott tisztviselőként látja el feladatát.

(2) Az alpolgármester minden héten csütörtökön 14-16 óráig tart ügyfélfogadást a polgármester hivatali helyiségében.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

38. §

(1)  E rendelet kihirdetésével lép hatályba. A Képviselő-testület elrendeli a rendelet azonnali, 13 óra 25 perckor történő kihirdetését.

(2) Hatályát veszti     a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról  szóló 15/2006 (XI.29.) Önk. rendelet módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 10/2007. (VI.04.) Önk. rendelet, valamint a módosításáról szóló 8/2010. (X.18.) önkormányzati rendelet.