1. § (1) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését

(2) A kezdeményezésnek

(3) A helyi védettség alá tartozó értékek listáját e rendelet 1. melléklet 2. pontja tartalmazza

2. § (1) A helyi védettség alá helyezés kezdeményezésében meghatározott építmény vagy épületegyüttes helyi védelmére akkor kerülhet sor, ha

(2) Az építészeti örökség helyi védettsége akkor szüntethető meg, ha a helyi egyedi védettségű épületegyüttes vagy a helyi egyedi védettségű építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.

(3) Amennyiben helyi egyedi védettségű építményt vagy helyi egyedi védettségű épületegyüttes egyes építményeit országos egyedi műemléki védelem alá helyeznek, a Képviselő-testület a helyi egyedi védettségű építmény vagy a helyi egyedi védettségű épületegyüttes egyedi műemléki védelem alá helyezett építményének helyi védelmét megszünteti.

(4) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése iránti eljárás akkor indítható, ha

3. § (1) A helyi védettség kimondásáról vagy megszüntetéséről a tulajdonost értesíteni kell.

(2) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni.

(3) A nyilvántartás nyilvános.

(4) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

4. § A helyi védelem a település összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjed ki.

5. § A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmére terjed ki, mely e rendelet 1. melléklet 1. pontját képező terven jelölt területi lehatárolással érintett ingatlanokra terjed ki.

6. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megőrizni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

7. § Az építési tevékenységgel kapcsolatos eljárások során védettség alá tartozó építmények esetén az épületek átalakítása

8. § A rendelet 2. melléklete tartalmazza a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján rögzített, a településképi szempontból meghatározó, területi lehatárolással érintett ingatlanokat.

9. § A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.

10. § Az épületek, építmények terepre illesztése során egy tagban úgy kell kialakítani, hogy 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb rézsűk nem alakuljanak ki. Az 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve - több tagban - kell kialakítani úgy, hogy az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv legyen.

11. § (1) Meglévő utcai kerítés felújításakor, vagy új utcai kerítés építésekor harmonizálnia kell az épülettel, továbbá illeszkedni kell a szomszédos kerítések kialakításához, amennyiben azok megjelenésükben településképi értéket képviselnek és megfelelnek a kerítésekkel támasztott követelményeknek.

(2) Az utcai kerítést a járdaszinttől mért 0,8 m és 2,0 m magasság közötti sávját áttört felületként kell kialakítani(2a

12. § A falfelületek felületképzése elsősorban természetes anyagból - tégla, természetes kő, fa vagy vakolat – készülhet.

13. § A falfelület felületképzésének legfeljebb 20%-a lehet fa anyagú.

14. § Építmények falazatának színezése során a település hagyományos, meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta színeket lehet alkalmazni.

15. § A főépület tetőjének hajlásszöge legalább 35^o, de legfeljebb 50^o lehet. 35^o-nál alacsonyabb hajlásszögű tető vagy lapostető a tetőfelület maximum 40%-án alkalmazható.

16. § Főépületen új tetőzet építése esetén a magastetők és ereszcsendesítők tetőfedéséhez égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalata vagy ahhoz hasonló színezésű cserép vagy betoncserép használható. Nem lehet:

17. § Az egységes utcakép érdekében az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya tekintetében nem lehet eltérni az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.

18. § (1) Tetőablak kialakítása során

(2) Közterületre néző homlokzaton

(3) Közterületre néző tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén

19. § Támfal építésekor a támfalat természetes kővel, vagy tégla-kő vegyes burkolattal, vagy zöldhomlokzatként megengedett kialakítani.

20. § Ha a személygépjármű tároló kerítéssel egybeépülve kerül kialakításra, úgy azt épített pillérvázas szerkezettel (tégla, kő, fa) lehet kialakítani a főépület architektúrájához illeszkedően.

21. § Erdő területen kizárólag áttört kialakítású, vadvédelmi kerítés létesíthető.

22. § Szántó, rét, legelő, valamint szőlő területen drótfonatból vagy karám jellegűen fából, áttört kialakítású kerítés létesíthető.

23. § Utcai homlokzaton szerelt kémény nem helyezhető el, illetve parapetes kivezetés nem megengedett.

24. § (1) Homlokzatra - beleértve a tetőzetet is - szélkerék nem szerelhető.

(2) Tetőzeten - mint az épület homlokzatának részén - napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor)

25. § Az egységes utcakép érdekében az utcában egységes növényfajt lehet telepíteni.

26. § A burkolatlan közterületeket csak a használati cél (úttest, járda, vízelvezető) műszaki kialakítása érdekében lehet burkolt felülettel ellátni.

27. § Az árkok alját elsősorban gyeppel, kaviccsal, oldalát helyi terméskő burkolattal, vesszőfonattal, fával vagy gyepes rézsűvel lehet kialakítani.

28. § A kötelezően kialakítandó zöldfelület minden megkezdett 120 m²-e után 1 db lombhullató, őshonos, nagy lombkoronát növelő fa ültetéséről és neveléséről kell gondoskodni. A telkek zöldfelülettel borított részének lehetőleg legalább a felét háromszintű növényzet (gyep-cserje, és lombkorona szint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani.

29. § (1) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.

(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.

30. § A Klastrompusztai Pálos romok melletti üdülő területen az épületek homlokzatán a fa, mint burkolóanyag alkalmazása 20%-nál nagyobb mértékben is megengedett.

31. § Erdő területen a tájkarakter erősítése és a természetközeli élőhelyek védelme érdekében erdőtelepítés, erdőfelújítás során lehetőség szerint a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos fafajokat kell telepíteni.

32. § (1) Szántó, rét, legelő, valamint szőlő területen a tájkarakter védelme érdekében a 100 m²-nél nagyobb homlokzati felületeket tagoltan kell kialakítani. Az épületek tájba illő építészeti kialakítással létesíthetők. Birtokközpont körül tájképvédelmi céllal, legalább 10 m széles, honos növényfajokból álló többszintű növénysávot - fasor, alatta cserjesávval - kell létesíteni.

(2) A gyepterületek, mezővédő erdősávok, fasorok, ligetek, facsoportok továbbá vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzetet meg kell tartani. További fásítás kizárólag az adott termőhely adottságainak megfelelő honos fafajokkal történhet.

33. § (1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző beépítési telepítési módhoz.

(2) Az egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület telken való elhelyezése esetén legalább utalni kell a hagyományos beépítésre, telepítésre.

34. § A helyi karakter és hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezetbe nem illeszkedő formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, sem új épület létesítése, sem a meglévő épületek, építmények részleges felújítása során.

35. § (1) A falfelületek felületképzését kizárólag természetes anyagból: téglából, természetes kőből, fából vagy vakolatból lehet készíteni. A falfelület felületképzésének legfeljebb 20%-a lehet fa anyagú.

(2) Az épületek színezését minimum a szomszédos épületek, de legfeljebb az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával lehet igazolni.

36. § (1) Természetes kőburkolat alkalmazása esetén a helyre jellemző színű

(2) A csempe szerűen ragasztott vékony, csempe jellegű lapburkolatok alkalmazása nem megengedett.

37. § Téglaburkolat alkalmazása esetén nem alkalmazható sárga vagy terrakotta színtől eltérő tégla.

38. § Építmények falazatának színezése során a település hagyományos, meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta színeket lehet alkalmazni.

39. § Az épületek homlokzatába beépített nyílászárókat úgy lehet kialakítani, hogy azok megjelenésükben kövessék a területre jellemző hagyományos nyílászáró kialakítást: méret, forma, osztás, szín.

40. § Az épület tetőhajlásszöge főszabályként 35° és 50° közötti legyen. 35°-nál alacsonyabb hajlásszög maximum a tetőfelület 40 %-án lehet. Lapostető és 50°-nál meredekebb magastető nem megengedett.

41. § A magastetők és ereszcsendesítők tetőfedéséhez égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalata vagy ahhoz hasonló színezésű cserép vagy betoncserép használható. Nem lehet:

42. § 35^o-nál alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt lemezfedést lehet alkalmazni, kivételt képez ez alól az ereszcsendesítő fedése.

43. § Az egységes utcakép érdekében új épület építésekor az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya tekintetében nem lehet eltérni az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.

44. § Tetőablak kialakítása során

45. § Tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén, napenergia gyűjtő panel (napelem, napkollektor) csak tetősíkban alakítható ki. Az utcára merőleges gerincű tetőzeten az utcától a lehető legtávolabb lehet elhelyezni.

46. § Hagyományos épület bővítése esetén az új épületrészt a meglévő épülethez igazodva úgy lehet kialakítani, hogy figyelembe veszik

47. § Közterületre néző homlokzaton

48. § Közterületre néző tetőzeten, mint az épület homlokzatának részén

49. § Közterületről látható kerti építmények fa-, vagy épített szerkezetű lehet. Az épített szerkezetű építmények felületképzése kizárólag természetes anyag: tégla, kő vagy vakolat, színe a főépület színével és felületképzésével megegyező, vagy ahhoz illő kivitelezésű lehet.

50. § Támfal építésekor a támfalat természetes kővel, tégla-kő vegyes burkolattal, vagy zöldhomlokzatként kell kialakítani.

51. § Utcafronti kerítés építésekor, felújításakor elsősorban természetes anyagokat - tégla, helyi kő, fa, hagyományos vakolat - kell használni. Az eredetileg kőből, illetve téglából készült kerítések utólagos bevakolása, valamint az utcafronti kerítésen bádoglemez alkalmazása nem megengedett.

52. § Utcai homlokzaton szerelt kémény nem helyezhető el, illetve parapetes kivezetés nem megengedett.

53. § Homlokzatra - beleértve a tetőzetet is - szélkerék nem szerelhető.

54. § Tetőzet - mint az épület homlokzatának része - fölé nyúló kémény csak falazott módon létesíthető. A gázkészülékek turbó kéményeinek elhelyezése megengedett.

55. § Az egységes utcakép érdekében az utcában törekedni kell az egységes növényzet telepítésére.

56. § (1) A kötelezően kialakítandó zöldfelület minden megkezdett 120 m²-e után 1 db lombhullató, őshonos, nagy lombkoronát növelő fa ültetéséről és neveléséről kell gondoskodni.

(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.

57. § (1) A pincékhez épített présházak homlokzatán mind anyagában, mind formavilágában a hagyományos, az eredeti helyi présházakra jellemző, azt tiszteletben tartó felületképzést, anyaghasználatot, díszítést, nyílásrendet, színezést lehet alkalmazni. A homlokzati falazat felületképzését kizárólag természetes anyagból: téglából, természetes helyi kőből, vagy vakolatból lehet készíteni.

(2) A présházak közterületről látható tetőfelületén tetőablak nem alakítható ki.

(3) A présház nélküli pincék homlokzati falazatának felületképzését kizárólag téglából, természetes helyi kőből kell készíteni.

58. § (1) Építmények falazatának színezése során a település hagyományos, meleg árnyalatú, sárgával tört fehér, okkersárga árnyalatait, homok és agyagszínt, tégla és terrakotta színeitől eltérő színűt nem lehet alkalmazni.

(2) Új tetőzet építése esetén a magastetők és ereszcsendesítők tetőfedése égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalata vagy ahhoz hasonló színezésű fedéstől eltérő színűt nem lehet használni, így különösen:

59. § A Képviselő-testület a volt Lencsehegyi szénbánya és a kőbánya területét jelöli meg elsősorban alkalmas területeknek a település felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, de a bekötővezetékek itt is csak földkábellel csatlakozhatnak a gerinchálózathoz.

60. § A helyi területi védelem alatt álló területeken, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló egyes építményekre és ezek részleteire a cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla

61. §²

62. § A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás esetén évente összesen legfeljebb tizenkét naptári hét időszakra az önkormányzat hozzájárulásával reklám elhelyezhető.

63. § (1) A településképi véleményhez, településképi bejelentéshez és az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységekkel kapcsolatban a településképi követelmények teljesülése érdekében az építtető, vagy megbízottja legalább egy alkalommal köteles szakmai konzultációt kezdeményezni.

(2) A szakmai konzultáció keretében sor kerül

(3) A településképi követelményekkel kapcsolatban szakmai konzultáció kezdeményezése céljából az építtető, vagy megbízottja kérelmet nyújt be.

(4) A konzultációs lehetőség biztosításáról a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell gondoskodni, amely időtartamtól eltérni valamely fél akadályoztatása esetén lehet.

(5) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(6) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, nyilvántartásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

64. § Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozóan településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.

65. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint a helyi védelem alatt álló, valamint a településképet meghatározó területekre vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, valamint a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló - az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, a 3. mellékletben felsorolt - építési munkák esetében.

(2) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.

66. § (1) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott - papíralapú vagy elektronikus - bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A bejelentett tevékenység a jogerős hatósági határozat birtokában megkezdhető meg, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(3) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a polgármesteri hivatal készíti elő.

67. § (1) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytatja le.

(2) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében az érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosát, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

68. § (1) A polgármester ismételten kiszabható településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

(2) A kiszabható bírság felső határa 1 000 000 forint.

(3) Szankció alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha

(4) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 30 nap.

(5) A meg nem fizetett bírság összege adók módjára kerül behajtásra.

69. § (1) A települési önkormányzat a helyi védelem területén történő, valamint a védelem alá helyezett értékek építési munkálatainak költségeit a Települési Értékvédelmi Támogatásból (továbbiakban: Támogatás) segítheti.

(2) A támogatás célja a hagyományos településkép értékeinek megőrzése és megújítása, valamint a homlokzati kép, anyaghasználat, színezés helyreállítása.

(3) A Támogatás ellenértéke a települési önkormányzat éves költségvetésében szerepel.

70. § (1) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.

(2) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatára a Képviselőtestület írja ki.

(3) A benyújtott pályázatnak

(4) A pályázati kiírás a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

71. § (1) A beérkezett pályázatokat a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság bírálja el. Az elbírálásra a polgármester előterjesztést tesz.

(2) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, a munkák igazolt költségét.

(3) A támogatott munka csak építész-szakember felügyeletével és irányításával történhet.

(4) A pályázó köteles betartani a szakmai bizottság előírásait.

72. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(2) A támogatást elnyert pályázókkal a polgármester megállapodást köt.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, feltételeit.

(4) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a Településfejlesztési és Településrendezési Bizottság ellenőrzi.

73. § Értelmező rendelkezések

74. § (1) Ezen rendelet a (2) bekezdésbe foglalt kivétellel 2017. december 14-én 16 órakor lép hatályba.

(2) A 67-68. § 2017. december 29-én lép hatályba.

75. § (1) Kesztölc község Önkormányzata képviselő-testületének a helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 6/2010. (VII.19.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: HÉSZ) 28. § (1) bekezdés utolsó mondata a következőre módosul: Az övezetben maximum 150 m² bruttó beépített területű épületek alakíthatók ki.

(2) Hatályát veszti a HÉSZ