SAJÓBÁBONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2017. (IX.27.) Önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 06. 27SAJÓBÁBONY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2017. (IX.27.) Önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Sajóbábony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (1) – (10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja: A település sajátos településképének védelme és alakítása a:
a) helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,
b) településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Helyi védett egyedi értékek jegyzéke;
b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolása;
c) 3. melléklet: Településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjai jegyzéke.
2. § A helyi védelem célja:
a) Az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, az értékek jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedékek számára.
b) A védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása.
c) A védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) Azon terület-egységek lehatárolása, ahol a településre jellemző, karakteres, hagyományt őrző beépítési módjának, épületek, építmények történetiségét tartalmazó fejlődésének megőrzése a cél.
b) A kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett.
4. § A rendelet területi hatálya Sajóbábony város teljes közigazgatási területére terjed ki.
5. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
a)1 Helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint műszaki-ipari szempontból, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.
b) Védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony.
c) Műtárgy: építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 2. § 15. pontja szerint.
d) Utcabútorzat: az utasváró, a kioszk, a tájékoztató hirdetőoszlop, az információs tábla.
e) Jelző: az út/utca-mutató szerkezet, útirány-jelző tábla (pl. temetőhöz, telephelyhez).
f) Településképi szempontból meghatározó terület: az önkormányzat által meghatározott terület, mely magába foglalja a település jellegzetes és hagyományt őrző beépítettségét, épületek, építmények együttes megjelenését, természeti környezetét.
g) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki, természetföldrajzi, biológiai vizsgálati munkarész.
h) Főépítész: az önkormányzat által megbízott/ alkalmazott önkormányzati (települési) építészmérnök szakember.
i) Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.) 11/F. § szerint.
j) Reklámhordozó: a Tktv. 11/F. § szerint.
k) Sajátos építmény: építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 2. § 18. pontja szerint.
5/A. §2 A képviselő-testület az e rendeletben meghatározott önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
6. § A helyi védelem feladata:
(1) A védelmet igénylő építészeti és természeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása;
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
c) megőrzése, megőriztetése;
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti és természeti örökség károsodásának megelőzése
a) El kell kerülni minden olyan eseményt, beavatkozást, amely a védett érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná.
b) A tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:
a) Kezdeményezés: A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes személy, szervezet a polgármesternél írásban kezdeményezheti.
b) Szakmai előkészítés: A javaslatnak tartalmaznia kell a védendő érték megnevezését, helyét (utca, szám, helyrajzi szám), tulajdonosát, rövid leírását, tervrajzait, fotóit és a kezdeményezés indokolását. Védéshez a hivatal elkészítteti az értékvizsgálatot.
c) Érdekeltek: Ingatlantulajdonos, haszonélvező, kezelő, használó, kezdeményező.
d) Nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás: Hirdetményben közzététel 30 napra, írásbeli észrevételezés céljából.
e) Hatósági eljárásokkal kapcsolatos összefüggések: Folyamatban lévő hatósági eljárás figyelembevétele szükséges.
f) Védelem megszűnésének feltételei: Amennyiben a védett érték károsodása oly mértékű, hogy műszaki eszközökkel nem állítható helyre, az állapotot dokumentálni kell rajzzal, fotókkal, leírással.
g) Helyi védelem és országos védelem összefüggései: Országos műemléki védetté nyilvánítás után a helyi védelem megszűnik.
h) Nyilvántartás: A helyi védett értékről készült dokumentációt adataival együtt hivatali nyilvántartásba kell venni, melyet a település honlapján szükséges közzétenni.
(2) Testületi döntéssel összefüggő feladatok:
a) Előterjesztés: Polgármester terjeszti elő indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. A védendő értékről készült dokumentáció (leírás, rajz, fotók) és az értékvizsgálat az előterjesztés melléklete.
b) Döntés: A javasolt érték helyi védelméről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület rendeletben dönt.
c) A helyi védelem elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell a tulajdonost, általa: a haszonélvezőt, a használót, továbbá a kezdeményezőt, az illetékes: állami főépítészt, földhivatalt és építésügyi hatóságot, valamint a közműszolgáltatókat.
d)3 Védelem jelölése: A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kis táblával meg kell jelölni, melyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
e) Értékvizsgálat: A helyi védelem elrendelése előtt a javasolt értékről szakmai előkészítő anyagot, vizsgálati dokumentációt kell készíteni szakember (építész, művészettörténész, természetföldrajzi, biológiai) bevonásával.
3. A helyi egyedi védelem meghatározása
8. § (1)4 Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökséget az önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.
(2) A helyi védett egyedi értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
4. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett értéken végzett építési tevékenység, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) Tulajdonosi kötelezettség:
a) A tulajdonos köteles jókarbantartást végezni, a védett érték állapotát megóvni. A kötelezettség kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére.
b) A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
c) A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással nem lehet a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni.
d) A védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak az önkormányzati főépítész szakmai ajánlásai szerint lehet.
(3)5
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
10. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem, egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjainak jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
11. § (1) Az egyéb terület – többlakásos lakótelep – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) anyaghasználat: Az épületek, építmények építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő anyagok alkalmazása tilos a homlokzaton.
b) homlokzati részletképzés: Az épületek, építmények eredeti homlokzati részletképzéseit, tagozatait tilos elbontani, átalakítani.
c) szín: A felújítások, átalakítások során az épületek, építmények építési korára jellemző homlokzati színezésétől eltérő (erős, harsány, élénk) színek használata tilos.
d) tetőszerkezet héjazata: Utólagos magastető esetén cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemez alkalmazása tilos. A hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
(2) Az egyéb területek – családi házas területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.
b) tetőhéjazat: Felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemezlemez alkalmazása kizárólag környezethez illeszkedő színezéssel.
(3) Az egyéb területek – ipari területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos az élénk, erős homlokzati színezés.
b) tető: Az építmények tetőfelületein tilos az élénk, erős színezés.
c) környezet: A területen tilos a növényzet kivágása, fejlesztés esetén gondoskodni kell a tájjellegű növényzet telepítéséről.
(4) Az egyéb területek – pincés területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) anyag: Az építményeken tilos a hagyományos (vakolt) anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és a fehér, szürke és pasztell sárga színtől eltérő élénk, erős homlokzati színezés.
b) homlokzat: Az építményeken tilos a kialakult, hagyományos nyílásrendszertől eltérő nyílásrendszer kialakítása, átalakítása.
c) tető: Az épületeken tilos a hagyományos anyagú és színű cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyagok használata.
(5) Az egyéb területek – garázssor területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) anyag: Az építménycsoport közterületekről és a szomszédos telkekről látható homlokzati felületein tilos a szomszédos területek anyaghasználatától eltérő anyaghasználat.
b) homlokzat: Az építménycsoport közterületekről és a szomszédos telkekről látható homlokzati felületein tilos a szomszédos területek homlokzatszínezésétől eltérő színárnyalatú színezés.
c) tömegformálás: Tilos az építménycsoport egyenként történő átalakítása, felújítása, tömegformájának módosítása.
(6) Az egyéb területek – külterületi mezőgazdasági és egyéb beépítésre nem szánt területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményeire vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) építmény elhelyezése: Meredek domboldali adottság esetén tilos az építményt a domb tetején és annak közelében elhelyezni.
b) anyag, homlokzat, szín: Építményeken tilos az erős, élénk, kontrasztos színű anyagok használata. Tilos a túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképzés, a tobzódó tömeg- és formai kialakítás.
c) tetőhéjazat: Nem alkalmazható az élénk, erős színű fémlemezfedés.
d) kerítés: Nem alkalmazható az erős, élénk színű tömör fémlemez kerítés építése.
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
12. § (1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt lakóterületen:
a) beépítés telepítési módja: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal.
b) jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: Földszintes, tetőtér-beépítéses 4,50 m építménymagassággal.
c) színhasználat: A környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók (kivéve kék, zöld, piros, lila), az élénk, harsány színeket kerülni kell. A homlokzat teljes felületén kell a színezést elvégezni.
d) kerti építmények, műtárgyak: Utcától 6 m-en túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához.
e) kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla-felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben, illetve élő sövény ültetésével. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely max. 2 m lehet. Utcai kerítésen 1 db max. 4 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db max. 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható.
(2) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt pincés területeken:
a) beépítés telepítési módja: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően úszótelkes beépítési móddal.
b) jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: földszintes, tetőtér-beépítéses kialakult építménymagassággal.
(3) Tiltó egyedi építészeti követelmények a kijelölt lakóterületen:
a) anyag-, színhasználatra: Építményeken, kerítéseken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő eleven színek alkalmazása.
b) tömegformálásra: A közterület felőli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást nem lehet figyelmen kívül hagyni.
c) homlokzatképzésre: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg.
d) homlokzat: Tilos reklámozás céljából a homlokzat letakarása bármely nagyságban, és tilos a kinyitható ajtó-, ablakszárnyakat, rácsokat reklámcélra igénybe venni.
e) zöldfelületekre: Utcai telekhatár előtt és a telken 3 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növény telepítése.
(4) Tiltó egyedi építészeti követelmények a kijelölt pincés területeken:
a) anyag-, színhasználatra: Építményeken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő eleven színek alkalmazása.
b) tömegformálásra: Tilos a meglévő pince-házra újonnan emeletet ráépíteni.
c) homlokzatképzésre: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg.
d) zöldfelületekre: Pincék környezetében a közterületeken, tilos tájidegen fás szárú növény telepítése.
8. A helyi védett egyedi értékre vonatkozó követelmények
13. § (1) A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Kötelező követelmény:
aa) A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása kötelező.
ab) Kötelező a meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása.
ac) A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása kötelező.
ad) Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.
b) Tiltó követelmény:
ba) Tilos az épületek eredeti telkének megosztása, telekalakítása.
bb) Tilos az épület melletti udvart szilárd térburkolattal teljes felületen leburkolni.
bc) Utca felől az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületen is.
bd) Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos.
be) A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak.
bf) Utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.
c) Megengedő követelmény:
ca) Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése az udvari, kerti oldalakon.
cb) Az épület a telek belseje felé vizuálisan elhatárolható módon bővíthető, a meglévő épülethez igazodóan.
cd) A védett épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett.
ce) A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.
cf) Igény esetén a településre jellemző keresztcsűr építhető.
(2) A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:
a) A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására.
b) A védett értéken való munkálatokba restaurátor szakember bevonása szükséges.
(3)6
9. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
14. § (1) Alkalmas területek a hírközlési sajátos építmény elhelyezésére:
a) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő hírközlési építmények közös eszközhasználatával, vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával kell elhelyezni.
b) Alkalmas területek a különleges közműterületek, közlekedési és közműterületek.
c) Az elektronikus hírközlési építmény a legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonú ingatlant.
(2) Alkalmas területek a villamosenergia-ellátási, közvilágítási és egyéb vezeték elhelyezésére:
a) A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges.
b) A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésre.
c) Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldása elsődleges.
(3) Nem alkalmas területek:
a) A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
b) A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken fenti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
c) A védett természeti területek nem alkalmasak a hírközlési, villamosenergia-ellátási sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(4) Világítás kialakítása a fényszennyezés elkerülése érdekében:
a) Kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz.
b) A világítótestek fénye úgy irányuljon, hogy kibocsátott fénye ne legyen közvetlenül látható, ne jusson a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, illetve az égbolt irányába.
c) Nem alkalmazható a felfelé irányuló, talajszintbe épített díszvilágítás.
d) Az utcákat egyenletes, alacsony intenzitással világítsák.
e) Javasolt a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez igazítani.
10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) A település fokozott védelem alatt álló területein lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény (Tktv. 11/B. § (1) bekezdése, 1. melléklete) rendelkezései szerint nem helyezhető el.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület közterületein reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
(3) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-várón, hirdetőoszlopon) helyezhető el.
(4) Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
(5) Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a törvénytől (Tktv.) való eltérési szabályok:
a) Jelentős esemény (városnap, települési évforduló) hirdetése,
b) Nyilvánosság biztosítására szolgáló információs felület – önkormányzati hirdetőtábla – időkorlát nélkül a település egész területén elhelyezhető.
c) Építési reklámháló esetén: reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés. Az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül el kell bontani. Az eltávolításáért a reklám közzétevője, a tartóberendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa egyetemleges felelősséggel tartozik.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
11. Rendelkezés a szakmai konzultációról
16. § (1) A településképi követelményekről az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást nyújt írásban, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.
(2) Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban, kivéve a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás alá vont eseteket.
(3) A szakmai konzultációt és tájékoztatást az önkormányzati főépítész végzi, akadályoztatása esetén feladatát a polgármester látja el.
(4) A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott vázlatterv szintű terv-, és/ vagy fotódokumentációt, pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.
(5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
12. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
17. § (1) Az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyhez kötött építési tevékenységekhez a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező:
a) a helyi védett egyedi értéket érintő, és annak szomszédságában történő minden olyan építési, átalakítási, felújítási, bővítési, színezési munkákkal kapcsolatban, melyek a településképet befolyásolják;
b) a településképi szempontból meghatározó területeken lévő magántulajdonú ingatlanon és közterületen, közlekedési területen történő fenti munkálatok esetén;
c) a műemléki környezetben történő fenti munkálatok esetén;
d) egyéb területeken végzett fenti tevékenységek esetén;
e) rendeltetéstől függetlenül, a 300 m2 beépített területet meghaladó új épület, építmény esetén.
13. A véleményezési eljárás részletes szabályai
18. § (1) A kérelmező kérelmét papír alapon adja be, és a véleményezendő dokumentációt elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre (ÉTDR), melyhez hozzáférést biztosít a polgármester számára.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető/ kérelmező nevét, címét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát.
(3) A kérelemhez csatolni kell az építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges kidolgozottságú építészeti-műszaki tervdokumentációt, és a követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat.
(4) A településképi véleményezés során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, tömeg-, héjazat-, anyag-, színhasználatot, homlokzatképzést, a telepítés környezetbe, településképbe való illeszkedését, a helyi építészeti érték védelmének érvényesülését, a közterületet befolyásoló burkolat, műtárgy, növényzet, utcabútorzat, reklámhordozó, reklám, egyéb műszaki berendezések kialakítását.
(5) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek/ kérelmezőnek, és elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
(6) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés ellen lehet fellebbezni.
(7) Ha a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
14. A bejelentési eljárással érintett építmények köre, reklámhordozók, és rendeltetésváltozások köre
19. § (1) Építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez (a 312/2012.(XI.08.) Korm. rendelet 1. melléklete), reklámhordozók elhelyezéséhez, és rendeltetésváltozáshoz a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:
a) a helyi védett egyedi értéket érintően, és annak szomszédsága esetén;
b) a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység esetén;
c) műemléki környezetben folyó munkálatok esetén;
d) egyéb területeken a településképet befolyásoló tevékenység esetén.
15. A bejelentési eljárás részletes szabályai
20. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.
(2) A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet, dokumentumokat.
(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.
(4) A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentőnek.
(5) A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.
„A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
16. A településképi kötelezési eljárás
21. § (1) A polgármester a IV. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése esetén - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tvtv.) 11. § (1) bekezdése szerint jár el.
(2) A polgármester
a) a településképi bejelentés elmulasztása,
b) a településképi bejelentésben vagy a településképi bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltak megszegése,
c) a településképi követelmények megsértése esetén a településképi követelmények teljesülése érdekében településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát a Tvtv. 11. § (2) bekezdése szerinti intézkedések megtételére kötelezi.
17. A településkép-védelmi bírság8
22. § (1) Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tett eleget, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot állapíthat meg.
(2) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a bírság összegének meghatározásánál a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm.rendelet) 26/F. § (1) bekezdésében foglaltak szerint dönt.
(3) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a Korm.rendelet 26/F. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell befizetnie.
(4) A településkép-védelmi bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.
18. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
23. §9 A kiszabott és meg nem fizetett bírság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – köztartozásnak minősül, és adók módjára behajtható.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
19. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
24. § Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
20. Hatályba léptetés
25. § A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
21. Hatályon kívül helyezendő rendelkezése
26. §10 Hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról szóló 22/2005. (XI.30.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdése.
Az 5. § a) pontja a Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5/A. §-t a Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 7. § (2) bekezdés d) pontja a Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (1) bekezdése a Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (3) bekezdését a Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (3) bekezdését a Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A rendelet szövegét a 11/2019. (IX.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019. október 25.-től
A rendelet szövegét a 11/2019. (IX.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019. október 25.-től
A rendelet szövegét a 11/2019. (IX.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2019. október 25.-től.
A rendelet szövegét a 11/2019. (IX.25.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2019. október 25.-től
Az 1. melléklet a Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VI. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.