Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének

18/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1) A Településkép védelméről szóló rendelet (a továbbiakban: Rendelet) célja a kerület építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme, az igényes átalakítások érdekében - a környezeti adottságok figyelembevételével - a kerületi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok meghatározása, a városképi illeszkedések biztosítása, a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése.

(2) A Rendelet hatálya Budapest I. kerület közigazgatási területére terjed ki (továbbiakban: terület). E Rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely a területen jelen Rendeletben szabályozott tevékenységet folytat.

(3) A Rendelet előírásait a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. §

E Rendelet alkalmazásában:

1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Kormányrendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom. Valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék.
2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Információs berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben részben meghatározott fogalom. Minden olyan berendezés, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.
5. Kioszk: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § n) pontja szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény.

II. Fejezet

A kerületi védelem alá helyezés eljárásrendje

3. §

(1) A kerületi védelem célja Budapest Főváros I. kerülete településképe és történelme szempontjából meghatározó értékek védelme, a település építészeti és táji örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2)  A település értékei - tulajdonformára tekintet nélkül - a nemzet kulturális kincsének része, ezért megóvásuk, fenntartásuk jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk - közérdek.

(3) A kerületi értékvédelem feladata különösen

1. a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari szempontból védelemre érdemes területek, utcaképek, látványok, épületek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, növények, vagy növény-együttesek (továbbiakban együtt: védett értékek) körének számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,
2. a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

4. §

(1) A kerületi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A kerületi területi védelem a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzés érdekében az önkormányzat közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti és táji adottságokkal rendelkező területek védelmére terjed ki.

(3) A kerületi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

1. építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
2. táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
3. szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
4. az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

5. §

A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

1. a védetté nyilvánított érték megsemmisül, vagy
2. a védett terület, illetve érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg.

6. §

(1) A kerületi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményezheti a polgármester, továbbá bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a polgármesterhez írásban benyújtott javaslattal.

(2) Nem kezdeményezhető kerületi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában öt éven belül ilyen eljárás lefolytatására került sor, kivéve a vis maior esetét.

(3) A kerületi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

1. a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
3. a kezdeményezőket,
4. az illetékes örökségvédelmi hatóságot/szervezetet,
5. az illetékes építésügyi hatóságot, valamint
6. Budapest Főváros Önkormányzatát.

(4) A kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
2. a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalmi hivatkozások, fotók)
3. a kezdeményezés indokolását,
4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(5) A kerületi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
3. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét. 

(6) A hiányos kezdeményezést – amennyiben azt az arra vonatkozó felhívásra nem egészítik ki – a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

7. §

(1) A kerületi védelemre vonatkozó kezdeményezést meg kell küldeni a főpolgármesternek, aki 30 napon belül nyilatkozik arról, hogy a Főváros megindítja-e a fővárosi védettség alá helyezési eljárást. Amennyiben igen, a kerületi eljárás - a javaslattevő egyidejű értesítése mellett - a fővárosi döntésig felfüggesztésre kerül.

(2) Amennyiben az ezzel kapcsolatos megkeresésre 30 napon belül nem nyilatkoznak, azt úgy kell érteni, hogy a Főváros a javaslatot elvetette, azaz a javasolt objektumot nem kívánják fővárosi helyi védelem alá vonni.

(3) Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat a javasolt értéket fővárosi helyi védelem alá helyezi, úgy a kerületi eljárás a javaslattevő egyidejű értesítése mellett lezárul.

(4) Amennyiben a Fővárosi Önkormányzat jelzi, hogy a fővárosi helyi védelemmel kapcsolatos eljárást megindítja, de a megkereséstől számított egy éven belül mégsem dönt a védelem alá helyezésről, úgy a javaslattal a kerületi önkormányzat ismét érdemben foglalkozik.

8. §

(1) A kerületi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésre vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A döntés előkészítése során be kell szerezni: 

1. az Önkormányzat Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának állásfoglalását,
2. indokolt esetben be lehet szerezni a védendő érték jellegétől függően az illetékes műemlékvédelmi, természetvédelmi, régészeti hatóságok véleményét, valamint szakértői véleményeket,
3. az előkészítéshez beszerezhető még az érintett helyi, szakmai társadalmi szervek, egyesületek álláspontja.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület döntése alapján a kerületi védelem alá helyezés vagy megszüntetés tárgyában nem indul eljárás, a döntésről értesíteni kell a kezdeményező(ke)t.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület megindítja a kerületi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárást, az erről szóló értesítést 30 napra közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, továbbá értesíteni kell a 6. § (3) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

1. az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell.
2. nem egyedi érték estén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
3. az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.
4. amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. 

(5) Az eljárással kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(6) A kerületi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében az önkormányzat értékvizsgálatot készíttet.

(7) Az értékvizsgálatot csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező készítheti el az alábbiak szerint:

1. építészeti érték tárgyában a műemléki szakértői névjegyzékben szereplő szakértő;
2. növény, növény-együttes tárgyában a természetvédelmi szakértői névjegyzékben szereplő szakértő. 

(8) Az értékvizsgálat 1. sz. mellékletszerinti tartalommal történő elkészítésére 180 nap áll rendelkezésre az eljárás megindításától számítva.

(9) Az elkészült értékvizsgálati dokumentáció a felhívástól számított 30 napon át megtekinthető az önkormányzat Főépítészi Irodáján és a honlapján, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.

(10) A Képviselő-testület az észrevételezési idő leteltével 90 napon belül dönt a kerületi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.

(11) A kerületi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 6. § (3) bekezdésben meghatározottak által benyújtott észrevételeknek is.

(12) A kerületi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6. § (3) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(13) A kerületi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 30 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

(14) Ha egy kerületi egyedi védelem alatt álló értéket egyedi fővárosi helyi védelem vagy műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a kerületi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a kerületi védelem törlését.

9. §

(1) A kerületi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) a Főépítészi Iroda nyilvántartást vezet. A nyilvántartás és az értékvédelmi dokumentumok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás legalább a következőket tartalmazza: 

1. a védett érték megnevezése
2. a védett érték védelmi nyilvántartási száma
3. a védett érték azonosító adatai (alkotó megnevezése)
4. a védelem típusa
5. a védett érték helymeghatározásának adatai, területi védelem esetén a védett terület lehatárolása (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz)
6. a védelem rövid indokolása az értékvizsgálat alapján.

(3) A nyilvántartás tartalmazhatja továbbá:

1. a védett értékhez fűződő korlátozásokat
2. a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat
3. a védett érték állapotfelmérésének adatait
4. a helyreállítási javaslatot
5. a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).

(4) A kerületi építészeti értékvédelem megszűnése esetén a korábban védett érték megnevezésének a törlésről szóló döntés megjelölésével együtt szerepelnie kell a nyilvántartásban, mint védelem alól kivont elemnek.

(5) A kerületi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg. A kerületi védett épületet jelző tábla egy márvány anyagú táblából és egy kifejezetten e célra készült művészi bronz plakettből áll. A márványtábla szövege minimálisan tartalmazza a védelem tárgyát és a Budavári Önkormányzat címerét  arany vésettel.

(6) A tábla elkészíttetéséről és elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(7) A kerületi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Kerületi védelem alá vont növény(ek) - évszám” feliratú táblával kell megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

10. §

(1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(2) A kerületi védelem alatt álló értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.

(3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon, csak olyan építési, vagy bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(4) Védett építmény teljes, vagy a megjelenését rontó későbbi hozzáépítéseket meghaladó részleges bontására csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor. A védelem megszüntetésének, vagy a részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületekbe) történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.

(5) A védett településrész jellegzetes szerkezete, telekosztása, utcavonal-vezetése megőrzendő, a közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

11. §

(1) A kerületi védett egyedi érték fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújt azzal, hogy

1. az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat elengedi,
2. az önkormányzati társasház felújítás pályázatokon való részvétel esetén a kerületi védett értékek között szereplő társasházak előnyt élveznek.

(2) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kerületi védelem alá helyezett építmények eredeti külső és belső megjelenését az értékvizsgálat alapján megőrzik és helyreállítják. Ilyen értékőrző helyreállításnak minősül különösen a védett érték

1. egésze és részletei geometriai formájának, azok rész és befoglaló méreteinek,
2. az építmény homlokzati és tető díszeinek (nyílászáró keretezések, párkányok, kupolák, díszítőfestések, stb.),
3. közös tereinek, kapualjának, lépcsőházának,
4. eredeti anyaghatásának egészében és részleteiben,
5. ismert eredeti színhatásának,
6. eredeti tartozékainak és felszereléseinek,
7. kertjének, kerti építményeinek

restaurálása, visszaállítása vagy újjáépítése.

III. Fejezet

A kerületi területi és egyedi védelem megállapítása

12. §

(1) A településképet meghatározó építészeti és táji értékek megóvása és méltó fejlesztése céljából az önkormányzat a kerület teljes közigazgatási területét kerületi területi védettség alá helyezi.

(2) Az önkormányzat egyedi kerületi védelem alá helyezi a 2. sz. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

IV. Fejezet

A településképi követelmények

13. §

Területi építészeti követelmények

(1) A kerületi védelem alatt álló terület (a továbbiakban: terület) bármely részén történő létesítés és átalakítás során a védett világörökségi látvány megóvása kötelező (a világörökségi védelem alatt álló terület lehatárolását a 3. sz. melléklet tartalmazza).

(2) A területen magas színvonalú építészeti megoldásokat kell alkalmazni, védeni és fejleszteni kell az épített és természeti környezet harmóniáját, és a lakókörnyezet minőségét.

(3) A területen a kilátás megfelelő védelmét, a rálátásban érvényesülő látványhoz, a terület sziluettjéhez és a környezethez való illeszkedést biztosítani kell. A Várban (a Vár területi lehatárolását a 4. sz. melléklet tartalmazza) és a Várfalak mentén húzódó sétányokról, a Gellért-hegyről, a Naphegyről a környező tájra és a városra, a Várhegyre történő rálátás lehetőségét meg kell tartani. A Gellért-hegy, a Naphegy, a Várhegy városi látványt meghatározó vonulatainak gerincvonalát épülettel eltakarni nem lehet.

(4) A városkép kedvezőbb alakítása, a kilátás illetve rálátás biztosítása érdekében tömör – nem átlátható – kerítés létesítése nem megengedett. A kerítés átlátható felületi aránya legalább 50 % legyen.

(5) Úszómű véglegesen vagy idényjelleggel csak a világörökségi látványt nem zavaró, ahhoz illeszkedő kivitelben és módon helyezhető el. A látvány megfelelőségét a pesti rakpart felőli nézetben készített, a teljes világörökségi látványba illesztett ábrázolással kell igazolni.

(6) A területen a meglévő domborzati viszonyokat óvni kell, ezért támfalat létesíteni csak a megengedett építmények elhelyezése, illetve a terep rendezése céljából, geológiai, talajmechanikai, hidrogeológiai okok miatt lehet.

(7) A világörökség területén hulladékudvar nem létesíthető.

(8) A területen energiát termelő vagy egyéb célú szélkerék a közterületről látható helyen nem létesíthető.

(9) Önálló, közterületről látható távközlési építmény (antenna) a területen nem létesíthető.

(10) A terület beépítésre szánt övezeteiben fekvő építésre kijelölt telkeken a következő kerti melléképítmények helyezhetők el: közmű becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, kerti szabadlépcső, zászlótartó oszlop, valamint közterületről nem látható módon elhelyezett üvegház vagy un. fóliasátor. A területen kerti építményként nem létesíthető haszonállat elhelyezésére szolgáló vagy bármilyen állattenyésztési célú építmény, ilyen funkcióra meglévő építmény(rész) nem alakítható át.

(11) A területen sorgarázs sem önállóan, sem épületben (támfalban) nem helyezhető el.

(12) Hulladéktároló építmény, -tartály a területen – a közterületi hulladéktároló tartály kivételével – csak kerítéssel vagy támfallal, támfallétesítménnyel egybeépítve létesíthető.

(13) Sportterület időjárás elleni védelmét szolgáló sátor csak évente november 1. és március 31. közti időtartamra, meghatározott ideig létesíthető. A meghatározott időre telepíthető sátorszerkezet legnagyobb magassága a 14 métert nem haladhatja meg, közterületről látható felületén semmiféle felirat, logó, reklám vagy egyéb motívum nem jelenhet meg, színe a környezethez illeszkedő, egyszínű pasztell jellegű lehet.

(14) Egyéb sátor, ponyva közterületen csak engedélyezett közterületi rendezvényekhez, nem közterületen felvonulási vagy árubemutatási célra meghatározott időre állítható fel.

(15) Terepszint alatti parkoló építmény és 6 hétnél hosszabb időtartamra létesített kioszk (az utasváró és telefonfülke kivételével) közterületen Közterület Alakítási Terv (KAT) alapján helyezhető el.

14. §

Építmények anyaghasználati előírásai

(1) A támfalak világörökségi területen közterületről láthatóan a környezet anyaghasználatához igazodóan csak kő- vagy téglaburkolatúak lehetnek.

(2) A területen 1945 előtt létesült épületek esetében az eredeti anyaggal és formával megegyező, illetve annak látványához legjobban hasonlító tetőhéjalás alkalmazandó. Átalakítás esetén - ha azt a műszaki állapot és megoldás megengedi – az eredeti héjazati anyagokat kell (újra)felhasználni. Egyben látszó tetőfelületeken eltérő megjelenésű héjazati anyag nem alkalmazható. Új épületeknél a magastető fedési anyaga természetes anyagú pikkelyes fedés, cink, réz vagy hasonló esztétikai értékű fedőanyag lehet, nem alkalmazható hullámpala, vagy más, a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag.

(3) A terület városképi jelentőségének és helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezettől idegen anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók. A homlokzatok kialakításakor előnyben kell részesíteni a környezetben már alkalmazott anyagok illetve homlokzati felületek kialakítását. Világörökségi területen színdinamikai vizsgálattal, illetve tervvel igazolt (történeti) színeket, illetve homlokzati felületeket kell alkalmazni.

(4) Világörökségi védettségű területen az 1945 előtt létesített épület közterületről látható homlokzatán a nyílászárók cseréje esetén csak az eredetinek megfelelő nyílászáró (azonos anyag, osztásrend, profilozás, szín) építhető vissza. A nyílászáró külső megjelenése nem változhat, az eredetitől eltérő kialakítású, szélességű profil még azonos anyagból sem alkalmazható.

(5) Az épületek, építmények közterületről látható nyílászáróinak üvegfelületeit a környezetet zavaróan tükröző fényvisszaverő anyagból kialakítani, vagy ilyen fóliával ellátni nem szabad.

15. §

Tömegformálásra, tetőkre vonatkozó előírások

(1) A területen új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést. A városképi illeszkedés szempontjából a homlokzatmagassági, párkánymagassági, gerincmagassági értékek és az építészeti minőség a meghatározók.

(2) Zártsorú beépítés és emeletráépítés esetén az új építés szintmagasságai igazodjanak a szomszédos épületek szintmagasságaihoz, de a földszint ez esetben is legalább 4,0 méter, az emelet legalább 3,0 méter szintmagasságú legyen, a tetőtéri térdfal magassága pedig legfeljebb 1,5 m lehet.

(3) Ahol megengedett az emeletráépítés egy (E) vagy több (EE) szinttel, a ráépítés magasságával a szomszédos épületek párkány- és gerincmagasságához kell igazodni.

(4) A területen bármely, a meglévő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás csak az épületek eredeti terveinek felhasználásával végezhető el – amennyiben azok rendelkezésre állnak. A beavatkozás keretében biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák, eltérések korrekcióját, ideértve különösen az építészeti minőséget lerontó utólagos hozzáépítések elbontását, stílusegyezés esetén a tetőzet eredeti formájának újjáépítését és az esetlegesen korábban eltávolított épületdíszítések, tetődíszek, tornyok, kupolák, portálok visszaállítását.

(5) Irányadó építési vonaltól csak településképi illeszkedés, beépítési karakterhez igazodás céljából, rendkívül indokolt esetben lehet eltérni.

(6) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű és hagyományos formá(ka)t kell alkalmazni és a tetőfelületek homogén egységét megőrizni. A tetőzeten lévő kiugrások és bevágások felületi aránya nem haladhatja meg a tető felületének felét. A közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) megjelenő több sorban elhelyezett tetőablak nem alkalmazható.

(7) Zártsorú beépítésnél az új vagy átalakított magastető kialakításával csökkenteni kell a szomszédos épületek takaratlan tűzfalainak felületét.

(8) Zártsorú beépítésnél az eltérő traktusmélységű magastetős épületek gerincmagasságát össze kell hangolni és a magasságkülönbség legfeljebb 1,5 méter lehet.

(9) A városképi illeszkedés érdekében az új vagy átalakított magastetők hajlásszöge igazodjon az épület környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögéhez.

(10) A tetőablak-nyitási tilalom nem vonatkozik a tetőkibúvók létesítésére és a történeti épületek eredeti, időközben megsemmisült tetőfelépítményeinek, tetőzeti ablakainak korhű helyreállítására, visszaépítésére.

16. §

A homlokzati kialakításra vonatkozó előírások

(1) Utólagos hőszigetelés akkor megengedett meglévő épületen, ha az annak homlokzati architektúrája megváltoztatása nélkül megvalósítható.

(2) A terület világörökségi részein a tűzfalakat az épület-felújítással egy időben homlokzatszerűen fel kell újítani, arra kizárólag építészeti elemet ábrázoló kép festhető, illetve helyezhető el.

(3) A terület nem világörökségi védettségű területein tűzfalon, összefüggő falfelületen a környezethez illeszkedő, témájában, színeiben és dimenziójában a környezettel harmonizáló falfestmény létesíthető.

(4) Több telek összevonásával történő beépítésnél az eredeti telekosztást homlokzati tagolással jelezni kell.

(5) A területen az építmények színezését, annak városképi és színdinamikai kialakítását a szomszédos épületek, de legfeljebb mindkét oldalról 5-5 szomszédos építmény vizsgálatával, azokkal harmonizálva kell megoldani.

(6) A homlokzatok, illetve épület, építmény látványának egységes megjelenése érdekében meglévő épület, illetve építmény átalakítása, vagy akár részleges felújítása esetén a homlokzati nyílászárókat a homlokzat rendjében, a funkciónak, illetve a helyzetnek megfelelő azonos mértékben, osztással és anyaggal kell kialakítani.

(7) A területen közterületről látható részleges homlokzati felújítás esetén is legalább egy ütemben kell felújítani az épület építészetileg külön tagolható homlokzati felületét, illetve a teljes földszinti homlokzati sávját.

(8) A földszinti portálokat az épület meghatározó karakterét és anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani és fenntartani.

(9) Amennyiben az ingatlan utcai telekhatárán vagy az 5 méteres előkertben kialakítandó támfalgarázs több gépkocsi elhelyezésére szolgál, telkenként legfeljebb kettő garázskapu létesíthető, a környezethez illeszkedő megoldással. A közterületről látható nyílászárók (bejárati nyílások) szélességi mérete legfeljebb 6 méter lehet.

(10) A közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) vagy azok előtt szabad vagy védőcsőben vezetett kábel (védődoboz) nem helyezhető el. A homlokzatok akár részleges felújítása esetén ezek megszüntetése kötelező.

(11) Az épülethez szolgáló kapucsengőket, illetve névtáblákat egységesen megtervezve csak úgy lehet elhelyezni, hogy az épület meglévő architektúrájához, díszítményeihez, illetve burkolataihoz és színezéséhez igazodjanak.

(12) Meglévő épületen a homlokzaton jelentkező rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Egyéb rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés csak a portál- vagy nyílászáró szerkezetek belső oldalán helyezhető el.

(13) Meglévő épületek közterületről látható homlokzatain gépészeti berendezés, ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve takartan helyezhető el. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át, a berendezés elhelyezésekor a zaj- és rezgési határértékek betartandók. Új épület létesítésekor a klímaberendezések elhelyezését előre meg kell tervezni.

(14) A területen látszó redőnyszekrény nem helyezhető el, külső árnyékolószerkezet az épület építészeti kialakításával, tagozataival összhangban létesíthető.

(15) A területen műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve takartan helyezhető el.

(16) A terület világörökségi védettségű részén közterületről és rálátásban látható napelem, napkollektor nem létesíthető. Az egyéb területeken ilyen, a városképben jelentkező elem, csak az épület architektúrájának elemeként, azzal vizuális összhangban létesíthető.

(17) Védett területen, továbbá védett vagy 1945 előtt épült, több rendeltetési egységet magában foglaló épület esetében a közüzemi szolgáltatások mérőszekrényei az épületek külső- és belső homlokzatain, közös kapualjaiban, továbbá az épület közös területeiről láthatóan nem helyezhetők el.

17. §

A zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások

(1) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(2) A területen a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni, igényeiknek megfelelően fenntartani, hogy látványukkal az épített környezettel harmóniában, egymás értékeit kiemelve érvényesüljenek.

(3) A turisztikailag kiemelt kilátási pontok kilátásvédelme érdekében a fák szakszerű csonkolása megengedett.

(4) Védett természeti területen az értékes növényállomány megtartandó, azok élettani szükségleteit biztosítani kell.

(5) A természeti környezet látványát is meg kell óvni.

(6) A területen főként a hazánkban honos fás szárú növényfajok telepítendők és kerülendők az allergén pollent kibocsátó fafajok. Fás szárú inváziós fajok egyedei

1. fehér akác (Robinia pseudoacacia),
2. amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica),
3. mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima),
4. cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa),
5. kései meggy (Padus serotina)
6. zöld juhar (Acer negundo)
7. fehér eper (Morus alba)
8. ezüstfa (Eleagnus angustifolia)
9. kanadai nyár (Populus x canadensis)
10. nyugati ostorfa (Celtis occidentalis)

nem telepíthetők, még növénypótlás céljából sem.

18. §

Világítási előírások

(1) A terület világörökségi területein díszkivilágítás csak a jellemző látványokból feltárulkozó nézetekben egységes és összehangolt módon készülhet. Ennek keretében a várfalak és az általuk határolt területek megvilágításának erősségét és spektrumát meghatározónak kell tekinteni, az ezek alatti díszkivilágítások erőssége, ugyanarról a helyről nézve, a Vári erősségnek legfeljebb a 60%-a, színhőmérséklete maximum 3000K lehet.

(2) A városkép védelem érdekében a villogó, zavaró fényhatást, kápráztatást, vakítást okozó világítás, fényújság, futófény, lézer, hologram nem helyezhető el.

(3) Homlokzatok vetített képes megvilágítása, fényfestés csak eseményhez köthetően, meghatározott ideig, kulturális céllal alkalmazható.

(4) A fényszennyezés elkerülése érdekében olyan megvilágítás (dísz- és közvilágítás) alkalmazandó, ami a megvilágítandó felületre irányul és vakítást nem okoz. Az ég felé irányuló kivetítés nem megengedett.

(5) Az utak és utcák egyenletesen, csak a szükséges intenzitással és időtartamban legyenek megvilágítva.

19. §

A Vár területére vonatkozó egyedi előírások

1. Közterületeken és közterületről látható ingatlanterületeken a közműveket, közüzemi berendezéseket, adatátviteli vezetékeket takartan (falban vagy terepszint alá süllyesztve) lehet elhelyezni, akár részleges rekonstrukciójuk során is az ennek nem megfelelő megoldásokat meg kell szüntetni.

2. Közterületről látható távközlési, adatátviteli berendezés (antenna) csak kivételesen indokolt honvédségi és nemzetbiztonsági okokból helyezhető el – a műemlékvédelmi szempontok érvényesítése mellett.

3. A belső kerteket meg kell őrizni, a beépített ingatlanokon a kertterületek burkolatának területe nem növelhető.

4. A közterületi, illetve a közterületről látható közlekedési felületek burkolatait csak igényes, természetes anyagok felhasználásával és a történeti szempontok figyelembevételével lehet kialakítani.

5. A területen közterületről látható klíma és gázüzemű parapetkonvektor nem létesíthető.

6. A területen ültethető fák fajtájának meghatározásánál elsődleges szempont, hogy a fa lombozata a környezetében álló épületeket csak korlátozottan takarja el.

20. §

Közterületekre vonatkozó sajátos előírások

(1) Szobor, emlékmű, díszkút létesítése a városképi és közlekedési feltételek betartásával a teljes területen megengedett.

(2) A közterületeket csak a konkrét használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket - ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák - fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani. A területen elhelyezkedő kertek, közterületek és parkok értékes növényzetét meg kell őrizni.

(3) A közterületen lévő fasor fahiányainak pótlása csak az adott fasor vonalába történő telepítéssel, a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak.

(4) A területen az utcák legalább egyik (általában az északi, vagy keleti) oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát vagy ahol azt a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé.

(5) A burkolatbontással járó munka esetén, amennyiben azt a városképi látvány, a környezet képe indokolja, a gyalog járda teljes szélességű helyreállítását vagy roncsolás-mentesen bontható burkolat kialakítását kell elvégezni.

(6) A közterületek burkolatát - a kialakult, meglévő anyag-használathoz igazodóan - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat (zaj, rezgés, por, stb.) mérséklő megoldással kell kialakítani.

(7) A területen kioszk építmény csak meghatározott időre szóló engedély alapján létesíthető, illetve üzemeltethető. A kioszk méretének, megjelenésének és színvonalának igazodnia kell a telepítés helyéhez, és gyalogos járda területén nem létesíthető.

(8) Mobil árusítóhely (árusító, illetve bemutató asztal, állvány és információs pult) a területen csak közterületen létesíthető, kulturális célból meghatározott ideig, rendezvényi célból a rendezvény időtartama alatt. Az árusítóhely méretének, megjelenésének és színvonalának igazodnia kell a telepítés helyéhez.

(9) A vendéglátó teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek csak olyan módon alakíthatók ki, hogy a járdán való közlekedést ne akadályozzák, még a fogyasztók, vevők kiszolgálásával sem, valamint az előírt, megfelelő méretű, biztonságos, szabad szélességet meg kell hagyni a gyalogosközlekedés számára.

(10) A vendéglátó teraszok kialakítása nem lehet területkijelölés (területfoglalás) jellegű, korláttal, szőnyeggel, felfestéssel és növényekkel történő elrekesztés nem alkalmazható.

(11) A kitelepülés nem károsíthatja a zöldfelületet, és nem korlátozhatja annak használatát, fasorok egyedeit nem károsíthatja.

(12) Vendéglátó terasz berendezési tárgyai könnyed, áttört megjelenésűek, egyszerű formájúak, színben, stílusban egymással és környezetükkel összehangoltak legyenek, reklámot és termék megjelölést nem tartalmazhatnak.

(13) Árnyékoló szerkezet (napvédő ernyő) az épület architektúrájához és színezéséhez igazodóan helyezhető el, reklámot és termék megjelölést nem tartalmazhat.

(14) A teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek a környezetüket káros kibocsátásokkal (pl. szennyvíz, füst, zsiradék) nem szennyezhetik, gépészeti berendezéseik, vezetékeik takartan, balesetveszélyt nem okozva alakítandók ki.

(15) Műfű és műnövényzet közterületen nem helyezhető el, csak megfelelően ápolt, jó kondíciójú élő növény.

(16) Közterületen térszint alatt elektromos-, távközlési-, forgalomirányító berendezéshez tartozó-, továbbá tömegközlekedéssel kapcsolatos kapcsolószekrény elhelyezhető.

(17) A területen a közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok felújítása vagy telepítése esetén az ott található, meglévő, használaton kívüli vezetéket el kell távolítani.

(18) A területen közüzemi közműhálózatokat és egyéb vezetékeket terepszint alatt kell elhelyezni. Légvezeték csak rendkívül indokolt esetben (pl. építési kivitelezéssel összefüggésben) meghatározott időtartamra létesíthető.

(19) Átfeszítés a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás kivételével nem helyezhető ki.

21. §

A kerületi védett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

(1) A kerületi védett érték és műemléki érték nem bontható le.

(2) Kerületi védett értéket hordozó épületen az eredeti karaktert megváltoztató beavatkozás nem végezhető. A kerületi védett érték és műemléki érték átépítése, korszerűsítése - különösen az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása, az energia-megtakarítási célú felújítás - nem okozhatja a védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését.

(3) Kerületi védett épület felújítása során – lehetőség szerint – valósuljon meg a védelem alapját képező érték minél teljesebb kibontakoztatására, ideértve a használat módját is.

(4) Kerületi védett épületeken a homlokzat, tetőfedések anyaga és színezése az eredeti állapot szerint visszaállítandó, illetve megtartandó.

(5) Kerületi védett épület közterületről látható homlokzatán a nyílászárók cseréje esetén csak az eredetinek megfelelő nyílászáró (azonos anyag, osztásrend, profilozás, szín) építhető vissza. A nyílászáró külső megjelenése nem változhat, az eredetitől eltérő kialakítású, szélességű profil még azonos anyagból sem alkalmazható.

(6) Kerületi védett látványban történő átalakítás, változás során a látvány építészeti karakterét és sajátos hangulatát meg kell őrizni. A védett látványt érintő homlokzati változások településképi eljárásaiban a teljes védett látvány együttes ábrázolásával kell igazolni a megfelelőséget.

(7) A kerületi védett növények, fák látványának megőrzése érdekében élettani szükségleteiket biztosítani kell, rajtuk csak szükségszerű és szakszerű beavatkozás végezhető.

V. Fejezet

Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

22. §

(1) A kerület területén, mint fokozott védelem alatt álló területen, közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám nem helyezhető el, a következő kivételekkel:

1. a vállalkozás használatában álló ingatlanon a vállalkozást népszerűsítő felirat és más grafikai megjelenítés elhelyezhető
2. üzlethelyiség portáljában (kirakatában) gazdasági reklám elhelyezhető
3. épületen, építményen belül közzétehető reklám, illetve elhelyezhető reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés nyílászáró szerkezeten, teraszon, erkélyen, amennyiben az közterületről nem láthatóan kerül elhelyezésre
4. utasváró és kioszk oldal felületein
5. közművelődési célú hirdetőoszlop teljes felületén
6. információs berendezés felületének legfeljebb kétharmadán
7. közművelődési intézmény saját tulajdonában, vagyonkezelésében vagy bármely jogcímen tartós használatában álló épületén a közművelődési intézményre vagy rendezvényeire vonatkozó reklám, de amennyiben az épület műemlék vagy kerületi védelem alatt áll, akkor legfeljebb homlokzati felületének 10 %-a vehető igénybe reklám céljára.

(2) Az (1) bekezdés szerint megengedett kivételek esetén a közterületről látható reklámhordozó és reklám megjelenése legyen elegáns, visszafogott, igazodjon környezetéhez, az épület, építmény tagozódásaihoz, elhelyezése legyen építészetileg megtervezett. Káprázást, zavaró tükröződést okozó felület nem használható.

(3) Évente összesen tizenkét naptári hét időszakra, ha a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében az szükséges, reklám és reklámhordozó helyezhető el. A rendezvényeket hirdető berendezés a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódó helyszínen, homlokzatra felfüggesztve, vagy annak környezetében lévő közterület felett átfeszítve, leghamarabb a rendezvényt két héttel megelőzően helyezhető el, és a rendezvényt követő három napon belül el kell távolítani. Védett épületre, építményre függesztett szövet, fólia, drapéria, háló, molinó és más, hasonló jellegű anyag ez esetben is csak az érintett homlokzati felület legfeljebb 10%-án helyezhető el.

(4) Szélforgó, légfelfújásos mozgó reklám figura vagy reklámoszlop a területen nem helyezhető el.

(5) A Budai Vár várfalakkal határolt területén bármiféle építési állványzathoz rögzített védőfelületen, ponyván csak az adott épület architektúrájának 1:1 léptékű ábrázolása, illetve művészeti alkotás, reprodukció ábrázolása történhet a kivitelezés tényleges ideje alatt.

(6) Világörökségi védettségű (műemléki jelentőségű) területen bármiféle építési állványzathoz rögzített védőfelületen, ponyván az adott épület architektúrájának 1:1 léptékű ábrázolása, illetve művészeti alkotás, reprodukció ábrázolása történhet, továbbá 2m² felületen az épület funkciójához, vagy az ott végzett tevékenységhez kötődő reklámfelület, hirdetés helyezhető el a kivitelezés tényleges ideje alatt, de legfeljebb 3 hónapra; 30 évnél régebben felújított lakóépület teljes homlokzatának felújítása esetén a kivitelezés igazolt időtartama alatt, de legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb 3 hónapra az állványzaton építési reklámháló is elhelyezhető, melyen a reklámfelület legalább 2m² és legfeljebb 9m² lehet.

(7) A kerület többi területén építmény, épületegyüttes építése, átalakítása, felújítása érdekében végzett építési, vagy bontási munka során, az építési tevékenység igazolt ideje alatt, de legfeljebb három hónap időtartamra a közterületen álló vagy közterületről látható építési állványzaton építési reklámháló helyezhető el, melyen a reklámfelület legalább 2 m² és legfeljebb 9 m² lehet.

(8) Épülethez, építményhez rögzített, egyébként megengedhető bármiféle információt, hirdetést, reklámot tartalmazó védőfelület, illetve ponyva nem helyezhető el a (2) bekezdésben foglaltak kivételével.

(9) Világörökségi védettségű (műemléki jelentőségű) területein, illetve a határvonalon húzódó utcák mindkét oldalán a kivitelezési területeket lehatároló szerkezetre, palánkra reklám, hirdetmény, plakát nem helyezhető el.

(10) Cégér, cégfelirat, cégtábla – épületen, épületrészen – csak a teljes homlokzati felület arculatához (stílusához, anyaghasználatához) igazodóan helyezhető el.

(11) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés és cégér a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges, homlokzati falra merőleges kinyúlása legfeljebb 1,00 méter lehet.

(12) Világörökségi területen műanyag dobozok, termék megjelölő eszközök cégérként nem alkalmazhatók.

(13) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(14) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(15) Védett épület kirakatportálján üzleti dekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 20%-át.

VI. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

23. §

(1) A településkép védelme érdekében kérelemre az önkormányzat a főépítésze útján tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A konzultációról készült emlékeztetőt a kerületi főépítész nyilvántartásba veszi.

VII. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

24. §

(1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, ha

1. az érintett ingatlan nem áll fővárosi helyi védelem alatt,

2. összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt sem kezdeményezett az építtető.

(2) A településképi véleményezési eljárás előírásait minden olyan hatósági engedélyhez kötött építési mun­kával kapcsolatban alkalmazni kell, amely az építmény megjelenését érinti - függet­lenül attól, hogy a megjelenés jelenleg közterületről feltárulkozik-e vagy sem.

25. §

A településképi véleményezés szempontjai

(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció

1. megfelel-e az építésügyi jogszabályokban és jelen rendeletben foglalt kötelező előírásoknak,
2. figyelembe veszi-e az előzetes településképi tájékoztatást, illetve a szakmai konzultáció írásba foglalt javaslatait,
3. a választott megoldás a környezetre és a városképre tekintettel a legkedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményezi-e.

(2) A telek beépítésével kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. az (1) bekezdésben foglaltakon túl megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek,
2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, a kilátás vagy a rálátás követelményeit,
4. figyelembe veszi-e a településrendezési eszközben a környezetben lehető­vé tett fejlesztéseket.

(3) A létrehozandó, átalakítandó, felújítandó építménnyel, építményrésszel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. tömegalakítása, látványa alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításá­hoz,
2. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e a választott funkcióval,
3. a homlokzati látvány és léptékrend, a tetőzet kialakítása (különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei) illeszkedik-e a környezetéhez, harmoni­zál-e az épülettömeggel,
4. az anyaghasználat alkalmazkodik-e az épület karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz, valamint eleget tesz-e a korszerű épület-technikai követelményeknek,
5. a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez,
6. amennyiben a funkció ezt indokolja, a terv tartalmazza-e a cégérek, reklámok, an­tennák, klímák, vagy egyéb kiegészítő berendezések megfelelő, környezetbe illő, és jogszabályoknak megfelelő megoldását,
7. meglévő épület esetén a terv ad-e javaslatot a korábban kialakult, de nem odaillő építészeti elemek megszüntetésére, átépítésére, vagy takarására,
8. a beavatkozás nem okoz-e a természeti környezetben indokolatlan és ká­ros hatásokat,
9. a tervezett díszvilágítás, projekció közeli és távoli megjelenése környezetéhez illeszkedik-e
10. védett területen lévő építmény és az egyedileg védett építmény megfeleltethető-e a védelem céljainak, a védelemmel kapcsolatos előírásoknak és elvárásoknak.

(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell

1. a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
2. közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását, a közterület alakítási tervvel való összhangot.

26. §

A településképi véleményezési eljárás szabályai

(1) A településképi véleményezési eljárás részletes szabályairól a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tkr.) 26/A §-a rendelkezik.

(2) A Tkr. 26/A §-ban foglaltakat az alábbi kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni:

a. A tervtanácsi véleményezésre alkalmas dokumentáció tartalmának meg kell felelnie a helyi tervtanácsi eljárásról szóló Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2007. (X. 31.) Kt. számú rendelet előírásainak.

b. A településképi véleményezési eljárás alapjául szolgáló építészeti-műszaki dokumentációt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról  szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. melléklete alapján olyan tarta­lommal kell előterjeszteni, hogy abból az e Rendeletben meghatározott szempontok ér­vényesülése, a megoldás megfelelősége eldönthető legyen.

c. Nem megfelelő, vagy hiányos tartalom esetén a kérelmezőt határidő megjelö­lésével hiánypótlásra kell felhívni. A felhívás eredménytelensége esetén a településké­pi véleményezés a rendelkezésre álló adatok alapján történik.

d. A településképi vélemény indokolásának tartalmaznia kell az azt megalapozó tervtanácsi, illetve főépítészi szakmai véleményt.

(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet a 5. számú mellékletben foglalt mintának megfelelően kell benyújtani papír alapon és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölteni.

VIII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

27. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012 Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött,és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység esetében, ha a tervezett tevékenység a közterület megjelenését érinti, valamint építmény vagy ingatlan megjelenését érinti, függetlenül attól, hogy a megjelenés közterületről feltárulkozik-e vagy sem,

b. kerületi védett építmény külső vagy belső megjelenését, jellegét bármely módon érintő munka, továbbá rendeltetésének megváltoztatása esetén,

c. reklám, reklám-berendezés, reklámhordozó elhelyezése, megváltoztatása esetében,

d. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt jelent a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység, valamint a fővárosi helyi védett érték.

28. §

A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai

(1) A bejelentésben szereplő munkának a következő minimum feltételeket kell teljesítenie:

1. meg kell felelnie az építésügyi jogszabályokban és jelen rendeletben foglalt, a településképet érintő kötelező előírá­soknak,
2. teljesítenie kell a környezetbe illeszkedés követelményeit,
3. illeszkednie kell a kialakult beépítés adottságaihoz, a rendeltetésszerű használat és fejlesztés lehetőségeihez,
4. nem korlátozhatja indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve az építmények kilátását vagy a rálátás követelményeit,
5. nem teheti lehetetlenné, illetve nem hátráltathatja a településrendezési eszközben a környezetben lehetővé tett fejlesztéseket,
6. alkalmazkodnia kell a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakí­tásához,
7. az anyaghasználatnak illeszkednie kell a környezet karakteréhez, funkció­jához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz,
8. a látvány színvilágának harmonizálnia kell a környezethez,
9. nem zavarhatja a védett településrész, vagy építmény látványát és annak
   megfelelő érvényesülését,
10. a beavatkozás nem vezethet a természeti környezet indokolatlan és káros megváltoztatásához,
11. védett területen a beavatkozás nem lehet ellentétes a védelem céljával, nem sértheti a védelem látványban is jelentkező szempontjait,
12. kerületi védett építmény esetén biztosítani kell az érték megőrzését és kibontakoztatását,
13. a funkció megváltoztatása nem eredményezheti a terület kialakult haszná­lói dominanciájának kedvezőtlen megváltozását.

(2) A reklám, reklám-berendezés, reklámhordozó elhelyezése, megváltoztatása során meg kell felelni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet általános és e rendelet különös településképi követelményeinek.

29. §

A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott - papíralapú - bejelentésre indul. A bejelentéshez egy példány papíralapú dokumentációt kell mellékelni. A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

(3) A bejelentéshez mellékelt dokumentációt olyan tartalommal kell előter­jeszteni, hogy a tervezett megoldás megfelelősége és szakszerűsége eldönthető legyen. Nem megfelelő, vagy hiányos tartalom esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján hiánypótlás adható ki.

(4) A polgármester a bejelentésről a főépítész szakmai véleményét is figyelembe veszi, vagy igénybe veheti a helyi tervtanács közreműködését is.

(5) A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban

1. tudomásul veszi kikötéssel vagy anélkül a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást, ha a bejelentéshez benyújtott dokumentáció tartalma megfelel az előírásoknak, a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, kerületi védett építmény esetén a védett érték megőrzése, rehabilitációja elvárásainak, a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
2. megtiltja az építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentéshez benyújtott dokumentáció tartalma nem felelt meg az előírásoknak, vagy a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi és rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközben foglalt követelménynek, reklámhordozó elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

(6) A bejelentett munka az (5) bekezdés a) pontja szerinti hatósági határozat birtokában, az abban foglaltak figyelembevételével – kezdhető meg akkor, ha az esetlegesen szükséges más hatósági engedélyeket és egyéb hozzájárulásokat is beszerezték.

(7) A polgármester döntésével szemben az önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

(8) A településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás a kiadásától számított 12 hónap alatt jogosít fel a bejelentett tevékenység elvégzésére. Ha ez idő alatt a munkát nem kezdték meg vagy nem fejezték be, akkor új településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.

IX. Fejezet

A településképi kötelezés

30. §

(1) A településképi követelmények megszegésének minősül

1. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
2. a településképi bejelentési eljárásban meghozott döntéstől eltérő végrehajtás,
3. a településképi bejelentési eljárásban meghozott döntés végre nem hajtása,
4. a jelen rendeletben rögzített településképi követelmények és kerületi értékvédelmi előírások és kötelezettségek megszegése.

(2) Az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

31. §

(1) A településképi követelmények megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szabhat ki, amelynek összege

1. a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legalább 100.000,- forint, de legfeljebb 1.000.000,- forint,
2. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása vagy a bejelentést tudomásulvételéről szóló hatósági határozat kikötésének be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500.000,- forint,
3. jelentős településképi érték, kerületi védett érték megsemmisítése vagy visszafordíthatatlan károsodása esetén legalább 100.000,- forint, de legfeljebb 1.000.000,- forint,
4. településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 50.000,- forint, de legfeljebb 500.000,- forint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság összegének megállapítása során mérlegelni kell, hogy a településképi követelmények megszegése

1. közterületről milyen mértékben látható,
2. világörökségi területen történt-e,
3. kerületi védett építményen történt-e,
4. okozott-e visszafordíthatatlan településképi kárt vagy érték megsemmisülését,
5. ismételten történt-e.

X. Fejezet

Zárórendelkezések

32. §

E Rendelet 2017. október 1. napján lép hatályba és a hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

33. §

(1) E Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az épített környezet Kerületi Helyi Védelméről szóló 24/2007 (X. 31.) Kt. számú rendelet.

(2) E Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a településképi véleményezésről szóló 27/2012 (XII. 13.) Kt. számú rendelet.

(3) E Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a településképi bejelentési eljárásról szóló 28/2012 (XII. 13.) Kt. számú rendelet.

(4) E Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a településképi kötelezési eljárásról szóló 22/2013 (IX. 27.) Kt. számú rendelet.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Budapest I. kerület Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 16/2000 (VIII. 15.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: KÉSZ) következő rendelkezései hatályon kívül kerülnek: A 13.§, a 16.§ (2) bekezdése, a 17.§ (1) bekezdésének c) pontja, a 25.§ (11) bekezdése, a 26.§ (2) bekezdés d) pontja és (3) bekezdése, a 27.§, a 28.§ (5) és (10) bekezdése, a 30.§ (7) bekezdésének i) pontja, a (8) bekezdés b) pontjának 3. és 11. alpontja, a 31.§ (6) bekezdésének a), b), c), f) és g) pontjai, a 33.§, a 34.§, a 35.§ (3), (4) és (6) bekezdése, a 36.§ (7) bekezdése, a 38.§, a 40.§, a 41.§, a 42.§ (3) és (5) bekezdése, a 43.§ (2), (3), (4), (5), (6), (7), (8), (9) és (10) bekezdése, a 67.§ (1) bekezdése h)pontjának 5., 7., 8. alpontjai és j) pontja, a 68.§ (1) bekezdése b) pontjának 6. alpontja, h) pontja, a 86.§ (3), (5), (7), (9), (16), (18), (19), (20) és (24) bekezdése, és a 87.§ (4) bekezdése.

(6) A KÉSZ melléklete és függelékei hatályon kívül kerülnek.

Általános indokolás

A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet megalkotására a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény ad felhatalmazást, ugyanakkor kötelez is a rendeletalkotásra.

Annak érdekében, hogy

• a kerületben továbbra is szabályozottan és ellenőrzötten folyhassanak az építési munkák,
• érvényesíteni tudjuk a gyakorlatban már bevált építészeti és környezeti minőségre vonatkozó előírásainkat,
• továbbra is alkalmazhassuk a korábban megalkotott rendeleteink szerinti településképi eljárásokat (településképi véleményezés, településképi bejelentés és településképi kötelezés),
• fenn tudjuk tartani a korábban megállapított kerületi védettségeket (épületek, növények, városkép látványok),

meg kell alkotni a településkép védelméről szóló kerületi rendeletet, mivel 2017. szeptember 30. után már csak ebben a jogi keretben lehet érvényesen mindezekről rendelkezni. A településkép védelméről szóló helyi rendelet a már elfogadott „Hagyomány és megújulás” című településképi arculati kézikönyvre épülve, azzal szoros logikai és tartalmi összefüggésben készült el.

Részletes indokolás

Ad 1.§ Itt kerül megfogalmazásra a rendelet célja és hatálya.

Ad 2.§ A fogalom meghatározások csak azon elemekre terjednek ki, amelyek értelmezése a felsőbb jogszabályok miatt jelentősen megváltozott. 

Ad 3-11.§ A rendelkezések alapvetően megegyeznek a már korábban megalkotott, az épített környezet Kerületi Helyi Védelméről szóló 24/2007 (X. 31.) Kt. számú rendelet előírásaival, kisebb pontosításokkal, illetve az időközben megváltozott felsőbb jogszabályi módosulások átvezetésével.

Ad  12. § A  kerületi  egyedi  védelem  megállapítása  az  előzőekben  hivatkozott önkormányzati rendelet alapján történt. A kerületi területi védelem kiterjesztését a kerület teljes területére a szigorúbb feltételek megállapításának lehetősége indokolta, és természetesen a kerület páratlan és közismert értékei.

Ad 13-21.§ Ezek a rendelkezések tartalmazzák az eddigiekben a Kerületi Építési Szabályzatban előírt településképi követelményeket. Egy-egy szakasz tematikusan foglalkozik a 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendeletben előírtak szerinti témákkal: területi építészeti követelmények, építmények anyaghasználati előírásai, tömegformálásra, tetőkre, homlokzatokra vonatkozó előírások, zöldfelületekre, a világításra a közterületekre szóló elvárások, a budai Vár egyedi előírásai és a helyi védett értékekre vonatkozó követelmények.

Ad  22.§ Ez a szakasz legnagyobb terjedelemben a reklámok elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, amit felsőbb jogszabályok az eddigiektől jelentősen eltérően és szigorúan szabályoznak. A legjelentősebb változás, hogy a kerület területén nem lehet sem reklámot, sem reklámhordozót elhelyezni. Ez alól kevés kivétel lehet, melyet a rendelkezés részletez. Itt kerültek meghatározásra a cégérekkel, cégtáblákkal és információs berendezésekkel kapcsolatos követelmények is.

Ad  23.§ A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény a településképi elvárások teljesülése érdekében vezette be a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció intézményét, melyet az önkormányzat a főépítész közreműködésével teljesít.

Ad 24-26.§  A rendelkezések alapvetően megegyeznek a már korábban megalkotott, a településképi véleményezésről szóló 27/2012 (XII. 13.) Kt. számú rendelettel kisebb pontosításokkal, illetve az időközben megváltozott felsőbb jogszabályi módosulások átvezetésével.

Ad 27-29.§    A rendelkezések alapvetően megegyeznek a már korábban megalkotott, a településképi bejelentésről szóló 28/2012 (XII. 13.) Kt. számú rendelettel kisebb pontosításokkal, illetve az időközben megváltozott felsőbb jogszabályi módosulások átvezetésével.

Ad 30-31.§ A rendelkezések felváltják a már korábban megalkotott, a településképi kötelezésről szóló 22/2012 (IX. 27.) Kt. számú rendeletet. Lényeges változást jelent a bírság összegének megváltozása,  amely  az eddigi 50 eFt helyett 1 millió Ft-ig terjedhet.

Ad 32.§ A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben előírt rendeletalkotási határidő betartásával.

Ad 33.§ Hatálytalanításra kerülnek azon önkormányzati rendeletek (rendeletrészek), amelyek az új rendeletben vannak szabályozva.

Hatásvizsgálat

(a Jat. 17.§-a alapján)