Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2022. 08. 04Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 1. és 7. pontjaiban és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 29. § (3) bekezdése, valamint az 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményeiről szóló a 314/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 43/A. § szerint eljárva az állami főépítész hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökség, mint a kultúrális örökség védelméért felelős miniszter, a Győri Járási Hivatal Örökségvédelmi Osztálya, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága, valamint a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek véleményét kikérve a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet alkalmazási köre, hatálya
1. § A helyi településképi rendelet célja Győrzámoly község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendeletben Győrzámoly község teljes közigazgatási területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra az 1. sz. melléklet szerinti területekre vonatkozóan, melyek a településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt a településképi szempontból meghatározó területekre, valamint az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére vonatkoznak.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:
a) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és kötelező építési vonal.
b) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
c) Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
d) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
e) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
f) Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti.
g) Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
h) Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület.
i) Reklám elhelyezése: reklám közzététele, illetve reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, utcabútor: az utasváró, a közművelődési célú hirdetőfelület és információs vagy más célú berendezés a 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet szerinti értelemben.
j) Vázlatterv: a megértéshez szükséges műszaki tervdokumentáció, amely minden esetben megegyezik az eljárás által előírt műszaki tartalommal, azzal a különbséggel, hogy a tervek kidolgozottsága elsősorban a koncepció, a beépítés, a tömegformálás és a településképi szempontból meghatározó részek esetében legyen teljes.
HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
3. Helyi védett értékek
4. § (1) A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett terület és egyedi védett értékek 2. sz. melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
4. A helyi védelem alá helyezés és megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület jelen rendelet módosításával dönt. A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez az önkormányzati főépítész szakmai véleménye szükséges, ami az értékvizsgálaton alapul, melyet a 3. sz. melléklet szerinti tartalommal az eljárás megindítását követő 60 napon belül kell elkészíttetni.
(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha:
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
(3) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti, mely kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén a körülhatárolását,
b) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
c) a védendő érték rövid leírását (ha lehetséges, dokumentálását, fotók),
d) a kezdeményezés indokolását.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírrététel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(5) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) a Győr-Moson Sopron Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészét,
c) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,
d) az illetékes építésügyi hatóságot,
e) az érdekelt közműveket,
f) a kezdeményezőt.
(6) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, melyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján. A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:
a) megnevezését,
b) területhatárát (utca, tér, közterület),
d) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi döntés számát,
e) helyszínrajzot vagy térképmásolatot,
f) a védett értéket érintő beavatkozásokat, hatósági intézkedéseket.
5. A helyi védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
6. § (1) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők és a védett érték létét, állagát nem veszélyeztethetik vagy azt értékvédelmi szempontból károsan nem befolyásolhatják. A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható el.
(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.
(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(4) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(5) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el.
(6) A helyi védett épületen tetőtérbeépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.
(7) A védett helyi értéket érintő munkák végzéséhez szükséges kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentáció egy példányát, vagy az ÉTDR azonosítót, valamint a következő mellékleteket:
a) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést az eredeti anyagok figyelembevételével,
b) a homlokzati színtervet, amiben törekedni kell az eredeti színezésre, vagy ha ez nem ismert, a védett építmény jellegének és környezetének megfelelő színezést az eredeti épülettartozékaival és felszereléseivel, vagy ahhoz hasonló kialakítású részleteivel.
6. A helyi védelem alatt álló értékek fenntartása
7. § (1) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű elemeinek esetleges cseréje, illetve hiányzó elemeinek pótlása során törekedni kell az egységes tömeghatás elérésére és az eredeti anyaghasználatra. A szobrok, emlékművek, kőkeresztek javítását, felújítását, tisztítását megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakemberrel kell elvégeztetni.
(2) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Az építészeti értékek szemléletformáló szerepének érvényesülése és a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyet kell kapniuk.
7. A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
8. § (1) Helyi védelemmel kapcsolatos támogatási rendszer e rendeletben nem kerül bevezetésre.
TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM
8. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
9. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján településképi szempontból meghatározó terület:
a) a község központ településrész.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület Győrzámoly község központjában:
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
10. § (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan kell meghatározni. Kötelezően alkalmazandó telepítési mód nem kerül meghatározásra.
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy rikító színek nem alkalmazhatók.
(2) Előkertben az utcavonalon kerítés legfeljebb 2 méteres magasságig építhető; az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 métert.
(3) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(4) Égéstermék homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.
(5) Trapézlemez vagy hullámlemez burkolat nem alkalmazható sem a homlokzatokon, sem a tetőkön.
(6) A meglévő-megmaradó épületek megjelenését, tetőformáját átalakításuk során hozzá kell igazítani a kialakult utcaképhez.
11. Helyi védett területre vonatkozó előírások
12. § (1) A hagyományőrző építészeti karaktervédelem a beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint - folyamatos átépítések során megvalósítható - még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében kerül bevezetésre.
(2) A védett területen az épületek csak oldalhatáron állóan (legfeljebb az oldalhatártól 1 méterre) helyezhetők el, a meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Törekedni kell a hagyományos építőanyagok használatára, a magastetős (38-45 tetőhajlásszög) kialakítás ajánlott, a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek a népi építészet formavilágát, arányait kövessék.
(3) A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor építhető, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.
(4) A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat nem megengedett, különösen:
a) betoncserép,
b) hullámpala,
c) bitumenes lemezfedés,
d) műanyag hullámlemez,
e) fém cserepeslemez,
f) bitumenes hullámlemez.
(5) A tetőhéjazat cseréje a meglévő cserépfedéshez hasonló kinézetű és azonos anyagú épületszerkezettel megengedett; meglévő palafedés cseréje, felújítása esetén a meglévővel azonos anyagú, méretű, színű fedésre kell törekedni. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el.
(6) A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén törekedni kell a meglévővel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú, tagolású, színű nyílászárók elhelyezésére.
(7) Tájképvédelmi területen és erdőben az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú színnel és felületképzéssel készülhet.
(8) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A látvány feltárulást a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
(9) A mezőgazdasági területen kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők.
12. Növényzet
13. § (1) Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) kivételével előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fajokat. Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív, őshonos növényekkel történhet az 5. sz. mellékletben ajánlott fajtákkal. A nem ültethető fás szárú növényeket a 6. sz. melléklet tartalmazza.
(2) A szomszéd telkének határától - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére:
a) a 2 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1 méterre;
b) a 3 méter magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1,5 méterre;
c) fát a növekedési jellemzőitől függően:
ca) alacsony termetű, gyenge növekedésű, legfeljebb 6 m magasságig nevelt fák esetében legalább 2 méterre;
cb) közepes termetű, legfeljebb 12 méter magasságig nevelt fák esetében legalább 3 méterre;
cc) magas termetű terebélyes fák (pl.: diófa) esetében legalább 6 méterre kell ültetni.
d) A 3 méternél magasabbra nevelt sövényt a szomszéd telkének határától 1,5 méter és 3 méter között csak a szomszédos ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulásával lehet telepíteni.
e) Magánterületen az alábbi ültetési távolságokat kell betartani:
ea) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor az épülettől 2,0 méterre ültethető;
eb) 1,5 méternél magasabb sövény, bokor és 4,0 méternél alacsonyabb fa az épülettől 3,0 méterre ültethető;
ec) egyéb fa (diófa és magasra növő, terebélyes fák kivételével) épülettől 4,0 méterre ültethető;
ed) diófa az épülettől 7,0 méterre ültethető.
(3) A szomszéd telek kerítése vagy a telekhatáron lévő épület fala csak a szomszédos ingatlan tulajdonosának – az esetleges feltételeket is tartalmazó – írásbeli hozzájárulásával futtatható be kúszónövénnyel.
(4) A kerítés nélküli telekhatárra kerítésként funkcionáló sövényt ültetni csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak írásbeli hozzájárulásával lehet. Az ilyen sövényt az érintett telkek tulajdonosai vagy használói közösen kötelesek gondozni, illetve úgy metszeni, hogy annak magassága a 2,5 métert ne haladja meg.
(5) Azt a tulajdonost, az ingatlannal rendelkezni jogosultat, aki az előírásokat nem tartja be – hivatalból vagy kérelemre indult eljárásban – a polgármester a fás szárú növény karbantartására, visszanyírására, gondozására kötelezi.
(6) Gazdasági területen szabadtéri parkoló kertészeti kialakításánál minimálisan 4 parkolóállásonként 1 db nagy lombkoronájú fa telepítése kötelező.
(7) A rét, legelő, vízfolyások növényzetét meg kell tartani; az új telepítéseket többszintes növény-állomány telepítésével kell megoldani.
13. Reklámokra, cégérekre vonatkozó előírások
14. § (1) Győrzámoly község teljes közigazgatási területén kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés, a település településközponti területén az alábbi feltételekkel:
a) közterületen reklám közzétételére kizárólag utcabútor használható;
b) reklám elhelyezése közterületen a közművelődési célú hirdetőtáblán történhet.
(2) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.
(3) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok
a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban;
b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a;
c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak;
d) vállalkozásonként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.
(4) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet. Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(5) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 20%-át.
(6) Cégér, cégtábla, házszám, postaláda csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el. A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(7) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.
(8) Kandelláber reklám a település belterületén nem helyezhető el.
14. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírások
15. § (1) A község belterületén a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatokat, továbbá a távközlési hálózatokat azok létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
(2) A település teljes közigazgatási területén a közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni, és minden esetben kötelező a településképi véleményeztetés.
(3) A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz- és belvízrendezésnél a csapadékvíz elvezetésénél a nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetés korszerűsítésére kell törekedni, ezért javasolt az utak korszerűsítése alkalmával zárt csapadékvíz-elvezetési rendszer kiépítése. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszert csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen javasolt fenntartani.
(4) Településképi szempontból új nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási-, villamosenergia-ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni:
a) burkolt utakkal rendelkező területeken, új beépítésre szánt területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor földkábeles elhelyezéssel;
b) burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat;
c) meglévő és indokolt esetben az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(5) Településképi szempontból a távközlési hálózatot annak létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni, ahol a föld feletti vezetés egyelőre fennmarad az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(6) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges magassági korlátozás betartandó, valamint a közszolgálati táv- és hírközlési antennák telepítésének feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra sor kerüljön, valamint a kötelező településképi véleményeztetés megtörténjen.
(7) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a mezőgazdasági besorolású területek alkalmasak.
TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
15. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
16. § (1)1 Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik, kivéve a településképi véleményeztetés és településképi bejelentési kötelezés alá vont eseteket.
(2) A szakmai konzultációt a települési főépítész (a továbbiakban: főépítész) látja el, akadályoztatása esetén a polgármester, vagy az általa kijelölt személy végzi el a feladatot.
(3) A kötelező szakmai konzultációhoz a 7. sz. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, melyhez csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzített javaslatok, nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.
16. Településképi véleményezési eljárás
17. § (1) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása szükséges a (2) bekezdésben részletezett esetekben a főépítész álláspontja alapján.
(2) A polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást a 8. sz. melléklet szerinti kérelemre:
a) rendeltetéstől függetlenül, a tervezési területen a 300 m2 beépített területet meghaladó építmény esetében;
b) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény átalakítása, bővítése esetében;
c) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény szomszédságában lévő építmény esetében;
d) településképi szempontból meghatározó területen lévő építmény esetében;
e)2 közterületen vagy közlekedési területen lévő építmény esetében;
f)3 építmény építése, bővítése, átalakítása esetén lefolytatandó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához.
(3) A településképi véleményezés során vizsgálandó, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó:
a) a homlokzatkialakítás építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám-, és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására; a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére;
d) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye - megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz;
e) tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e a településkép meghatározó karakterelemeivel.
(5) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó:
a) a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés - különösen díszvilágító és hirdető berendezés - milyen módon befolyásolja a közterület használatát;
b) korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és azok biztonságát;
c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait;
d) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló - közterületet érintő - beavatkozásra.
(6) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - az alábbi munkarészeket is tartalmazza:
a) fotódokumentáció a tervezési területről,
b) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
c) látványterv, vagy modellfotó.
17. Településképi bejelentési eljárás
18. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi szempontból meghatározó és a helyi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott építési tevékenységek esetén, valamint a helyi építési szabályzatban meghatározott lakó és vegyes területfelhasználású övezetekben és a hozzájuk kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben a (2) bekezdésben meghatározott, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a)4 az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt 1.-18.; 21.; 22.; 24.; 25.; 27.; 29.; 32. építési engedély nélkül végezhető építési munkák esetében;
b) minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.) 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében;
c) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor,
d) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
(3) A polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség, területfelhasználás megfelelősége.
(4) Amennyiben a tevékenység megfelel a (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről hatósági határozatban dönt.
(5) A polgármester döntésével szemben a bejelentő a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Győrzámoly Község Önkormányzatának Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület a döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén, 60 napon belül hozza meg.
(6) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott, 9. sz. melléklet szerinti kérelemre indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó. A dokumentáció - a bejelentés tárgyának megfelelően - a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl az alábbi munkarészeket tartalmazza:
a) amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik - utcaképi vázlatot, valamint közterületen elhelyezendő építmények esetén közterületalakítási tervet;
b) reklámelhelyezés közterületi elhelyezése esetén M=1:500 méretarányú, a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot;
c) a legalább 2 m2 felületű berendezés esetén az érintett homlokzat egészét ábrázoló homlokzati rajzot, valamint látványtervet és fotómontázst, fényreklám esetén éjszakai utcaképet is.
18. Településképi kötelezés és bírság
19. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:
a) a kötelező településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció elmulasztása esetén;
b) a településképi véleményezési eljárás elmulasztása esetén;
c) a településképi bejelentés elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
d) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő; megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető, nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;
e) a helyi településképvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi településképvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen:
ea) az épület jó karbantartása,
eb) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
ec) egységes megjelenésének biztosítása,
ed)5 az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása;
f)6 a rendelet növénytelepítésre vonatkozó előírásainak be nem tartása esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és kötelezettségek megszegése vagy végre nem hajtása esetén a jogsértővel szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul. Amennyiben a bejelentés megalapozott, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva kötelezést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot - legfeljebb 90 napon belüli - megszüntetése érdekében.
(3) Amennyiben a kötelezett a kötelezésnek nem tett eleget és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester 1.000.000,-Ft-ig terjedő településképi bírságot állapíthat meg, és mindaddig - legfeljebb 30 naponként - kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
(4)7 A településképi bírság mértéke
a) a kötelező településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció elmulasztása, a településképi véleményezési eljárás elmulasztása és a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 30.000 – 100.000,-Ft között,
b) a növénytelepítésre vonatkozó előírások be nem tartása esetén 30.000 – 100.000,-Ft között,
c) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100.000 – 200.000,-Ft között,
d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200.000,-Ft, legfeljebb 500.000,-Ft,
e) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 250.000,-Ft, legfeljebb 1.000.000,-Ft.
(5) A településképi bírság adók módjára behajtható.
(6) Fellebbezés a közigazgatási eljárás szabályai szerint nyújtható be.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19. Hatályba léptető rendelkezés
20. § (1) Jelen rendelet - a 19. § kivételével - 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet 19. §-a 2018. január 16. napján lép hatályba.
(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 9/2016. (VI. 6.) önkormányzati rendeletének 6. § (5)-(9) bekezdései és 7. §-a, valamint Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 13/2017. (XI. 8.) önkormányzati rendelete.
A 16. § (1) bekezdése a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdés e) pontja a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 17. § (2) bekezdés f) pontját a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 18. § (2) bekezdés a) pontja a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 19. § (1) bekezdés f) pontját a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése iktatta be.
A 19. § (4) bekezdése a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Győrzámoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete 5. § - 1. mellékletével megállapított szöveg.