1. § (1) E rendelet célja Vértesboglár sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme

(2) A helyi védelem célja Vértesboglár településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Vértesboglár egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

2. § E rendelet hatálya Vértesboglár teljes közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § (1) A helyi védelem feladata

(2) Vértesboglár helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre értékvizsgálatot kell készíttetni.

(5) A védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szakmai előkészítését a főépítész végzi.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.

6. § (1) A helyi védett értékekről Vértesboglár Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

7. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az Önkormányzat gondoskodik.

8. § A helyi területi védelem az 1.a mellékletben meghatározott területre irányul.

9. § (1) A helyi területi védelemhez kapcsolódó településképi követelmények, amelyeket a helyi építési szabályzat, közterület-alakítási terv és a beépítési terv során érvényesítendők:

10. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

11. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Épületek esetében azok telepítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni.

(3) A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, illetve a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem helyezhető el, a kialakult telekviszonyok nem változtathatók meg.

12. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

(2) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

13. § A településképi szempontból meghatározó területeket (a továbbiakban: TSZM) a 2. melléklet tartalmazza megnevezésben és ábrázolással. A TSZM területek elnevezése a következő:

14. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg az adott területre jelen §-ban meghatározott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A homlokzat anyaghasználatára vonatkozó követelmények a településképi szempontból meghatározó és az egyéb településképi szempontból meghatározó területeken:

15. § (1) A Lakóterület és településközpont településképi szempontból meghatározó területen (a továbbiakban ebben a § - ban: a területen)

(2) A területen belül a hatályos helyi építési szabályzatban (a továbbiakban: HÉSZ) lakóterületként meghatározott területen

16. § (1) A Tájképvédelmi szempontból meghatározó terület településképi szempontból meghatározó területre (a továbbiakban ebben a § - ban: a területen) vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.

(2) A biológiai sokféleség megőrzése és a tájkép védelme érdekében a gyepterületek és a mezővédő erdősávok, fasorok, továbbá a vízfolyások, árkok menti természetközeli növényzet, facsoportok megtartandók.

(3) A területen:

17. § (1) Az egyéb településképi szempontból meghatározó területre (a továbbiakban ebben a § - ban: a területen) vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (3) bekezdések tartalmazzák.

(2) A HÉSZ-ben erdőterületek ként meghatározott övezetben létrehozott épületek, építmények kizárólag tájba illő kialakítással, hagyományos, természetes építőanyagok alkalmazásával, 35°-45°közötti tető hajlásszöggel létesíthetők.

(3) A HÉSZ-ben mezőgazdasági övezetben meghatározott területeken

18. § (1) Amennyiben jelen rendelet másképpen nem rendelkezik a lakóterület és településközpont településképi szempontból meghatározó területen közterület felé drótfonatos kerítés csak élő sövénnyel együtt létesíthető. Saroktelek esetén az utcafronti kerítés áttört legyen, illetve a saroktól mért 2-2 m-ig zárt kerítés nem építhető.

(2) Az áttört kerítés mellé a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepítése alkalmazható a 3. és 4. mellékletben felsorolt növényfajok figyelembe vételével.

(3) A kerítés anyaghasználatára vonatkozó követelmények a település igazgatási területén:

(4) A kerítés színezése során

(5) A Kerítés színezése elsődlegesen a szomszédos kerítésekhez másodlagosan az építmény homlokzatához, kell hogy illeszkedjen.

19. § (1) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

9. § (1) A település beépített és beépítésre szánt területén új ingatlan bekötését csak föld alatti csatlakozással szabad kivitelezni, ott is, ahol a közhálózat föld feletti elhelyezésű.

(2) Új elektromos hálózat építése esetén a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési légvezetékeket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezető el.

(4) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

(5) A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán helyezhetők el, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(6) Földgázvezetéket telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(7) A HÉSZ-ben meghatározott b beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(8) Beépítésre szánt területen és beépítésre nem szánt területeken a vezetékes hírközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utcafásítás és utca-bútorozás lehetőségének biztosítására új hálózatépítés esetén, a hírközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és légkábeleket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(9) Közszolgálati, iparági hírközlési antennák, létesítmények 12 métert meghaladó adó-vevő, erősítő antenna belterületen a területi védelemmel nem érintett területen, külterületen az egyéb településképi szempontból meghatározó területen helyezhetők el.

(10) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az egyéb TSZM területek.

20. § (1) A zöldterület zöldfelülettel borított területének legalább 1/4-ét háromszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Szilárd vagy szilárdított burkolat a zöldterület legfeljebb 15 %- át boríthatja.

(2) A zöldterület kialakítása, növénytelepítés során honos, az ökológiai adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok alkalmazandók.

(3) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében közterületen:

(4) Utcai fa, fasor a telekhatártól, épülettől

21. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

22. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt terület felhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott erre alkalmas területfelhasználású területeken lehet.

(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés műemléki védelem alatt álló építményen.

23. § (1) A 23. § alapján elhelyezett utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.

(2)¹

(3)²

(4) A tömegközlekedési várakozóhelyeket csak áttört, vagy átlátszó anyagokból lehet építeni.

24. § (1)³

(2) Nem információs célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

25. § (1) Vértesboglár szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól az (1) bekezdésben meghatározottakon túl eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

26. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről és a településrendezési eszközökben foglalt követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció kérelemre indul, lefolytatható írásban és személyesen.

(3) A kérelemhez amennyiben az rendelkezésre áll mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.

(5) A szakmai konzultáció során a polgármester javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza:

(7) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére.

27. § Jelen rendelet előírásai szerint Vértesboglár közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekkel, eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.

28. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

29. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

30. § A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

31. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében az önkormányzat költségvetési előirányzat terhére meghatározott keretösszeg erejéig évente egyszer pályázat útján támogatás biztosítható.

(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok környezete, tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe. A kérelemnek tárgyév december 31-ig be kell érkeznie.

(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerül sor.

(4) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés összegének 50 %-át. Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását és a pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételek meghatározását követően az Önkormányzat Képviselő-testülete írja ki.

(6) A beérkezett pályázatok szakmai értékelését a polgármester készíti elő. A beérkezett pályázatokról – a főépítész szakmai értékelésének ismeretében - a Képviselő-testület dönt.

32. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(2) A támogatást elnyert pályázóval a polgármester átruházott hatáskörben megállapodást köt.

(3) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.

(4) A jegyző - átruházott hatáskörben eljárva – ellenőrzi a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását, a megállapodásban meghatározottak betartását.

33. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

34. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.