Répceszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
településkép védelméről
Hatályos: 2024. 04. 08Répceszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
településkép védelméről
Répceszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A helyi védelem célja
1. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
2. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
2. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.
HELYI VÉDELEM
3. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Répceszentgyörgy Község Önkormányzatának polgármesterénél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
d) a védendő érték rövid dokumentálását;
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.
(4) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:
a) kezdeményezőt
a) az ingatlan tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
b) az elsőfokú építésügyi hatóságot,
c) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.
(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
4. Nyilvántartási szabályok
4. § A helyi védett értékekről Répceszentgyörgy Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
5. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.
5. Egyedi védelem
6. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklet 1. fejezete tartalmazza
6. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarbantartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
8. § A helyi egyedi védelem alatt álló építményt nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § Répceszentgyörgy település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:
10. § A 9. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
11. § A telekalakítások és építések során meg kell őrizni a kialakult településstruktúrát, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát.
12. § Az épületeket és építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti érték védelmi követelményeknek, valamint az illeszkedés szabályainak.
13. § A beépítésre szánt területeken az új épületeket, építményeket a meglévő, illetve a fokozatosan kialakuló állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani úgy, hogy azok a történeti fejlődés során kialakult telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják, valamint megfeleljenek az illeszkedési szabályoknak.
14. § a rendeltetésnek megfelelő épületek helyezhetők el a tájképi értékek sérelme nélkül. Az épületeket hagyományos formában, természetes anyagokból javasolt kialakítani, az építménymagasság 4,5 méternél nem lehet nagyobb.
15. § Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el.
16. § Táj- és településkép-védelmi okokból
(1) a szabályozási terven jelölt védősávot illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel kell kialakítani, valamint,
(2) útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglevő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
(3) a szélerőművek villamos hálózati csatlakozását, illetve a terület belső vezetékhálózatát földkábel kiépítésével kell megoldani
Műemlékfalu, Újfalu
17. § új utcafronti épület építésekor a tetőforma jellemzően oldalhatárral párhuzamos gerincű, az utca felé kontyolt nyeregtetős lehet
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
Műemlékfalu, Újfalu
18. §1 Az utcafronti épületek tetőfedése – az égetett kerámiacserép színében – cserép, betoncserép, pala, a tetőidom jellemző hajlásszöge 35°-45° lehet. Az udvari melléképítmények, gazdasági épületek alacsony hajlásszöggel és formájában, karakterében, színében a cseréphez igazodó fedéssel, bitumenes zsindellyel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.
Gazdasági területek
19. § (1)2 A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen
Zöldterület
20. § A beépítésre nem szánt területeken az építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően javasolt elhelyezni. A 250 m²-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban1 meghatározott látványtervet javasolt készíteni.
21. § A zöldterületen közlekedési-, közmű és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak, illetve közvilágítás kivételével – valamint hirdetőtáblák nem helyezhetők el.
Egyéb külterület, Természeti terület
22. § új építmény csak a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el a tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével
23. § a közmű- és elektronikus hírközlési vezetékeket valamint járulékos építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – javasolt elhelyezni
24. § erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető
25. §3 A tájképvédelmi övezet által érintett – Et-2 övezeti jelű – erdőterületeken:
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
b) csarnok jellegű épület nem helyezhető el.
26. § Az általános mezőgazdasági területen
(1) az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők
(2) a csarnokszerkezetű épületeken semleges vagy természetes földszineket javasolt alkalmazni.
27. §4 A természetvédelmi övezet által érintett – Má-1 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen az alábbi előírásokat javasolt figyelembe venni:
a) új építmény csak a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el a tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével.
b) 7,5 m magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével – csarnok jellegű épület nem létesíthető.
c) birtokközpont nem alakítható ki
d) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése a természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulása alapján történhet
e) a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – javasolt elhelyezni
f) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül, a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányába történhet
g) külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető
h) energetikai célú növénytelepítés nem végezhető
i) környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.
28. §5 Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 35◦-45◦ közötti lehet
Szőlő hegy
29. §6 A tájképvédelmi övezet által érintett – Má-2 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen az alábbi előírásokat javasolt figyelembe venni:
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
b) csarnok jellegű épület nem helyezhető el.
c) a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – javasolt elhelyezni.
30. §7 Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 35◦-45◦ közötti lehet
31. §8 A tájképvédelmi övezet által érintett – Mk-2 övezeti jelű – kertes mezőgazdasági területen az alábbi előírásokat javasolt figyelembe venni:
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
b) csarnok jellegű épület nem helyezhető el.
c) a közmű- és hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – javasolt elhelyezni.
10. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre, műemléki környezetre vonatkozó építészeti követelmények
32. § A helyi értékvédelmi területen a történeti fejlődés során kialakult térszerkezet, telekstruktúra, beépítési mód és épülettömegek megtartandók, illetve – fejlesztés esetén – az ezekhez való igazodás és illeszkedés feltétlen biztosítandó.
33. § A védelem alatt álló területen lévő építési telken
(1) új épület építésekor az oldalhatáros – „fésűs” – telepítés kötelező. A főépület utcai homlokzatszélessége nem haladhatja meg a 8,5 métert. Keresztszárny az utcai homlokzatsíktól legkevesebb 4,5 méterrel hátrább építhető
(2) A tetőgerincet jellemzően az utcával párhuzamosan kell kialakítani, de attikafal, illetve az utcára merőleges gerincű tetőfelépítmény – építészeti hangsúlyok biztosítására – létesíthető.
(3) az épületeken csak kerámiacserép tetőfedés, pasztell homlokzatszínezés és fa nyílászárók alkalmazhatók
(4) az utcai kerítés max 1,8 m magas lehet, tömör falazott kerítésmezőkkel és oszlopokkal, valamint fa kapukkal.
34. § A védelem alatt álló épületeken parabolaantenna, parapet-konvektor, klímaberendezés és közművezeték – közterületről látható módon – nem helyezhető el.
35. § A védett épület bővítése során az eredeti épülettömeg és utcai homlokzat nem változtatható meg, illetve csak a helyi védelemet megalapozó tanulmányban szereplő korrekciós javaslatnak megfelelő mértékig. A tervezett bővítés az eredeti épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával, színvilágával összhangban legyen, ahhoz illeszkedjen.
36. § A védett épület felújítása, átalakítása, bővítése során a jellegzetes eredeti épülettömeg, tetőforma, homlokzati nyílásrend, osztások, anyaghasználat, tagozatok, színek megtartandók, illetve pótolandók. A homlokzati ablakok, ajtók cseréje során az eredetivel azonos anyagú, osztású, profilozású, felületképzésű nyílászárók használhatók. Műanyag redőny nem szerelhető az ablakokra. Az építési tevékenység során a helyi védelemet megalapozó tanulmány értékvizsgálati lapjain szereplő korrekciós javaslatokban leírtakat alkalmazni kell.
37. §9 A helyi védett épületen hirdetés nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
38. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.
(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.
(3) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.
(4) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.
(5) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(6) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás javasolt, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.
39. § Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a:
40. § A belterületen új vezetékes hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(1) A külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.
(2) A külterület beépítésre nem szánt területén az új elektronikus hírközlési hálózatokat – területgazdálkodási okokból – a villamosenergia-elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
41. § (1) Az újonnan tervezett közút építési területén, fő- és gyűjtőút rekonstrukciójánál út menti fasort kell telepíteni. A fasor helyét a közmű és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.
(2) A közműlétesítmények növényzettel takart fonatos kerítéssel határolhatók körbe.
(3) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a tetősíktól max. 10 fokos kiemeléssel telepíthető.
12.10 Cégérekre, cégfeliratokra, cégtáblákra és reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények
42. §11
43. § (1)12 Épületen maximum 0,5 m2 felületű információs tábla vagy felirat helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően.
(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve
a) a sarki üzletet, ahol homlokzatonként 1 db helyezhető el, és
b) azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.
(3) Az építési engedély és településképi bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.
(4) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, ha:
a)13
b) településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.
(5)14
44. §15
45. § Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
13. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
46. § (1)16 Kérelem esetén az önkormányzati főépítész, amennyiben foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a tervdokumentációval benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.
(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.
(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.
a) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
b) Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
47. § (1) A kérelemhez minden esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazza:
a) a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe;
b) tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe;
c) műszaki leírás;
d) tető-felülnézeti helyszínrajz (jelenlegi és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság meghatározásával):
14. Településképi véleményezési eljárás
Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
48. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amely az építmény külső megjelenésének, valamely homlokzatának változásával jár.
Településképi véleményezés eljárási szabályai
49. § (1)17 Az átruházott hatáskörben eljáró polgármester településképi véleményét az alábbi esetekben hozza meg, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak:
a) Az önkormányzat beruházásában készülő épület építése, bővítése, átalakítása, ha a polgármester az építési munka sajátosságainak eseti elbírálása alapján indokoltnak tartja.
b) Műemléki védelem alatt álló, vagy helyi védelem alatt álló építményt érintő építési engedélyköteles tevékenység esetében, amennyiben az építési tevékenység a külső homlokzatokon változtatást eredményez.
c) Új épület építése műemléki környezetben és védett természeti területen, Natura 2000 területén.
d) Területi vagy egyedi védelemmel érintett területeken.
50. § A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú tervdokumentáció és kérelem benyújtásával indul.
Településképi véleményezés szempontjai
51. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, kormányrendeletben meghatározottak szerint, különösen hogy a tervdokumentáció
a) megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek;
b) figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultációk során írásba foglalt javaslatokat, véleményeket.
(2) A környezetbe illeszkedéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
15. Településképi bejelentési eljárás
52. §18 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül
a) Helyi védett épület esetében
aa) épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
ab) épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,
ad) épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,
ae) szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,
b) Egyéb épület esetében
ba) az épület homlokzatának megváltoztatása bárhol, ahol összességében az 1 m2 -t meghaladja a cégér, üzletfelirat felülete
bb) önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatásakor.
bc) közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítésekor,
bd) szélerőmű, szélgenerátor építésekor,
be) hírközlési antennák létesítése esetén.
53. §19 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének vagy a rendeltetési egységek számának megváltoztatása, továbbá reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén
Településképi bejelentés eljárási szabályai
54. § (1)20 A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által az átruházott hatáskörben eljáró polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.
(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:
a) műszaki leírást,
b) helyszínrajzot,
c) a reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
d) építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
e) látványtervet vagy fotómontázst,
f) fotódokumentációt.
55. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.
(2) A határozat hatálya a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 3 év.
16. Településképi kötelezési eljárás
56. §21 (1) Átruházott hatáskörben eljárva a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi rendelkezések megsértése esetén.
(2) A településképi rendelkezések (1) bekezdés szerinti megsértése esetén átruházott hatáskörben a polgármester az eljárás alá vontat a jogsértés megszüntetésére hívja fel határidő megjelölésével.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, új határidő megjelölést tartalmazó kötelezés kibocsájtásával egyidejűleg a polgármester átruházott hatáskörben 100.000 Ft-tól természetes személy esetén 200.000- Ft-ig, jogi személy esetén 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírságot szab ki.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy az átruházott hatáskörben eljáró polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. Hatálybalépés
57. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
18. Hatályon kívül helyező rendelkezések
58. § Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével Répceszentgyörgy Községi Önkormányzat képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről, tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 17/2017.(XI.8.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. Helyi területi védelem alatt álló ingatlanok helyrajzi számai:
2. Helyi egyedei védelem alatt álló ingatlanok
ssz. |
cím |
hrsz. |
funkció |
1 |
Fő utca 4. |
129/2 |
gazd. épületek |
2 |
Fő utca 10. |
126 |
lakóház |
3 |
Fő utca 25. |
32 |
lakóház |
4 |
Fő utca 29. |
34 |
lakóház |
5 |
Fő utca 33. |
36 |
lakóház |
6 |
Temető u. 14. |
62 |
lakóház |
7 |
Hegyalja u. |
109/1 |
volt magtár |
8 |
temető |
53 |
kereszt |
9 |
belterület /dél/ |
59 |
kereszt |
10 |
külterület /kelet/ |
0108/8 |
kereszt |
11 |
külterület /Hegyalja u./ |
060/10 |
kereszt |
12 |
külterület /észak/ |
021/6 |
kereszt |
13 |
külterület |
067/4 |
kereszt |
2. melléklet
A 18. § a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (1) bekezdése a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 12. alcím címe a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 42. §-t a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 14. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. § (1) bekezdése a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § (4) bekezdés a) pontját a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 14. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 43. § (5) bekezdését a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 14. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 44. §-t a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 14. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 46. § (1) bekezdése a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 49. § (1) bekezdése a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. § a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § (1) bekezdése a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
Az 56. § a Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.