Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 19/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2024. 04. 08- 2024. 04. 08Répceszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (IV. 5.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 19/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
Répceszentgyörgy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV törvény 2. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében szabályozott feladatkörében eljárva, a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 19/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § Az utcafronti épületek tetőfedése – az égetett kerámiacserép színében – cserép, betoncserép, pala, a tetőidom jellemző hajlásszöge 35°-45° lehet. Az udvari melléképítmények, gazdasági épületek alacsony hajlásszöggel és formájában, karakterében, színében a cseréphez igazodó fedéssel, bitumenes zsindellyel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.”
2. § A Rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen
3. § A Rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § A tájképvédelmi övezet által érintett – Et-2 övezeti jelű – erdőterületeken:
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
b) csarnok jellegű épület nem helyezhető el.”
4. § A Rendelet 27. és 28. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„27. § A természetvédelmi övezet által érintett – Má-1 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen az alábbi előírásokat javasolt figyelembe venni:
a) új építmény csak a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el a tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével.
b) 7,5 m magasságot meghaladó építmény – kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével – csarnok jellegű épület nem létesíthető.
c) birtokközpont nem alakítható ki
d) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése a természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulása alapján történhet
e) a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – javasolt elhelyezni
f) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül, a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányába történhet
g) külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető
h) energetikai célú növénytelepítés nem végezhető
i) környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.
28. § Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 35◦-45◦ közötti lehet”
5. § A Rendelet 29–31. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„29. § A tájképvédelmi övezet által érintett – Má-2 övezeti jelű – általános mezőgazdasági területen az alábbi előírásokat javasolt figyelembe venni:
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
b) csarnok jellegű épület nem helyezhető el.
c) a közmű-, elektronikus hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – javasolt elhelyezni.
30. § Az Mk övezeti jelű kertes mezőgazdasági területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád és zsúpszalma; a tető hajlásszöge 35◦-45◦ közötti lehet
31. § A tájképvédelmi övezet által érintett – Mk-2 övezeti jelű – kertes mezőgazdasági területen az alábbi előírásokat javasolt figyelembe venni:
a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembe vételével történhet.
b) csarnok jellegű épület nem helyezhető el.
c) a közmű- és hírközlési vezetékeket és járulékos építményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldásokkal – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – javasolt elhelyezni.”
6. § A Rendelet 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § A helyi védett épületen hirdetés nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben”
7. § A Rendelet 12. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Cégérekre, cégfeliratokra, cégtáblákra és reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények”
8. § A Rendelet 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Épületen maximum 0,5 m2 felületű információs tábla vagy felirat helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően. ”
9. § A Rendelet 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kérelem esetén az önkormányzati főépítész, amennyiben foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a tervdokumentációval benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.”
10. § A Rendelet 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az átruházott hatáskörben eljáró polgármester településképi véleményét az alábbi esetekben hozza meg, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak:
a) Az önkormányzat beruházásában készülő épület építése, bővítése, átalakítása, ha a polgármester az építési munka sajátosságainak eseti elbírálása alapján indokoltnak tartja.
a) Műemléki védelem alatt álló, vagy helyi védelem alatt álló építményt érintő építési engedélyköteles tevékenység esetében, amennyiben az építési tevékenység a külső homlokzatokon változtatást eredményez.
b) Új épület építése műemléki környezetben és védett természeti területen, Natura 2000 területén.
c) Területi vagy egyedi védelemmel érintett területeken.”
11. § A Rendelet 52. és 53. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„52. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül
a) Helyi védett épület esetében
aa) épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
ab) épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,
ad) épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,
ae) szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,
b) Egyéb épület esetében
ba) az épület homlokzatának megváltoztatása bárhol, ahol összességében az 1 m2 -t meghaladja a cégér, üzletfelirat felülete
bb) önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatásakor.
bc) közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítésekor,
bd) szélerőmű, szélgenerátor építésekor,
be) hírközlési antennák létesítése esetén.
53. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének vagy a rendeltetési egységek számának megváltoztatása, továbbá reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén”
12. § A Rendelet 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által az átruházott hatáskörben eljáró polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.”
13. § A Rendelet 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) Átruházott hatáskörben eljárva a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi rendelkezések megsértése esetén.
(2) A településképi rendelkezések (1) bekezdés szerinti megsértése esetén átruházott hatáskörben a polgármester az eljárás alá vontat a jogsértés megszüntetésére hívja fel határidő megjelölésével.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, új határidő megjelölést tartalmazó kötelezés kibocsájtásával egyidejűleg a polgármester átruházott hatáskörben 100.000 Ft-tól természetes személy esetén 200.000- Ft-ig, jogi személy esetén 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírságot szab ki.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy az átruházott hatáskörben eljáró polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.”
14. § Hatályát veszti a Rendelet
a) 42. §-a,
c) 43. § (5) bekezdése,
d) 44. §-a.
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.