Gánt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017 (XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 03. 01Gánt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017 (XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Gánt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) E rendelet célja Gánt Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja Gánt Község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Gánt Község egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.
(4) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.
2. § E rendelet hatálya Gánt Község teljes közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés:amely a belátást a kerítés síkjára állított merőleges vagy 45°-os szögből legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50%-án takarja;
2. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
3. egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – reklámhordozónak nem minősülő hirdető-berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;
4. harsány, rikíró szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába;
5. hirdetés: reklámnak nem minősülő figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ
6. hirdető-berendezés: reklámhordozónak nem minősülő minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – hirdetés hordozására alkalmas egyéb berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztat tábla)
7. föld színek: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei;
8. tájba illeszkedő: az építmény, épület tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet és a táj- és természeti környezet konfliktusa.
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem feladata, általános szabályai
4. § (1) A helyi védelem feladata
a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) Gánt Község helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
2. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése
5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető
a) hivatalból, vagy
b) természetes és jogi személy által írásban Gánt Község Önkormányzatának Polgármesterénél.
(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét, megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését (terület, épület, építmény, építményrész, egyéb elem);
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész szükség esetén területi lehatárolás);
d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és - amennyiben rendelkezésre áll - értékvizsgálatot.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét;
b) a védett érték megnevezését (épület, építmény, építményrész, egyéb elem);
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész szükség esetén területi lehatárolás);
d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel összefüggésben az Önkormányzat képviselő-testülete a Polgármester előterjesztése alapján határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról. A helyi védelem alá helyezéséről szóló döntés esetén az értékvizsgálat az előterjesztés mellékletét képezi.
3. Nyilvántartási szabályok
6. § (1) A helyi védett értékekről Gánt Község Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre
a) a megnevezést, védelmi nyilvántartási számot,
b) a védelem típusát,
c) a területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),
d) a védelem rövid indokolását,
e) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztést és a döntés másolatát,
f) a lehatárolást bemutató térképmásolatot,
g) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(3) A nyilvántartás vezetéséről a Polgármester gondoskodik.
4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése
7. § (1) Gánt Község Önkormányzata a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, növényzetet – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a Polgármester gondoskodik.
(3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
5. A helyi területi védelem meghatározása, a kapcsolódó területi építészeti követelmények
8. § (1) A helyi területi védelem Gánt Község1.a mellékletben meghatározott területeire irányul.
(2) A T-1. jelű Vérteskozma ,a T-2. jelű Kőhányás és a T-3. jelű Szent Vendel Templom és Béke tér településszerkezeti szempontból meghatározó terület beépítése, az épületek telepítési módja, az elhelyezett építmények, az épületek méretei, arányai, díszítése és a felhasznált építési anyagok meghatározó egysége. A kialakult utcakép harmonikus, egységesen tükrözi a területegységre jellemző építészeti kultúrát, ezért meg kell őrizni.
9. § (1) Az 1.a. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló(a továbbiakban: területi védelem) elemek tekintetében a helyi építési szabályzatban, és amennyiben készül a beépítési tervben, a közterület-alakítási tervben biztosítani kell
a) a T-1. jelű Vérteskozma településszerkezeti szempontból meghatározó területen a kialakult telekstruktúra, az utcakép, a településszerkezet, a sziluett, a kubatúra, a jellemző épülettájolás és a telepítés fennmaradását, az építmények rálátását, együttlátását, a zöldterületek és a közterületi zöldfelületek továbbá a Szent Vendel templom mellett elhelyezkedő park és a községi forrás fennmaradását.
b) a T-2. jelű Kőhányás településszerkezeti szempontból meghatározó területen a kialakult telekstruktúra, az utcakép, a településszerkezet, a sziluett, a kubatúra, a telepítés, az építmények rálátásának és együttlátásának fennmaradását.
c) a T-3 jelű Gánt Szent Vendel templom és Béke tér településszerkezeti szempontból meghatározó területen a kialakult telekstruktúra, az utcakép, a településszerkezet, a sziluett, a kubatúra, a telepítés, az építmények rálátásának és együttlátásának fennmaradását.
(2) A területi védelemmel érintett közterület a teljes területre kiterjedő, a védett érték, látvány szempontjaira figyelemmel alakítható ki, újítható fel. A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult településkép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(3) A helyi területi védelemmel érintett telken – a kivételesen elhelyezhető reklámhordozók kivételével - reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
(4) A T-1. jelű, T-2 jelű és a T-3 jelű településképi szempontból meghatározó (a továbbiakban: TSZM) terület a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmas területek.
(5) A T-1. jelű, a T-2 jelű és a T-3 jelű TSZM területen a sajátos építményeknek, műtárgyaknak anyaghasználatukban is illeszkedniük kell a településképi- és táji környezetbe, a településképi arculati kézikönyvben foglalt ajánlások, jó példák figyelembevételével.
6. A helyi egyedi védelem meghatározása és a kapcsolódó településképi követelmények
10. § (1) A helyi egyedi védelem (a továbbiakban: egyedi védelem) Gánt Község jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott egyedi építészeti örökségi elemeire terjed ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.
11. § (1) Az egyedi védelemmel érintett telken csak olyan építési tevékenység, állapot fennmaradás megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték településképi megjelenését, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, így különösen
a) a védelem alapját jelentő épületegyüttes építészeti koncepcióját vagy az építmény, építményrész esetében az épülettömeg, tetőforma, homlokzati kialakítás fennmaradását;
b) az egyedi védett elem által meghatározott utcakép látványának és a településrész szerkezetének feltárulását;
c) az egyedi védett zöldfelületi elem állományának, jellegzetességének megtartását.
(2) Védett értékek környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal településképi, utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.
12. § Az egyedi védelemmel érintett épületegyüttesen, építményen, építményrészen végzett építési és egyéb tevékenység során a 11. § - ban foglaltakkal összhangban a fennálló eredeti állapothoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók illetve tevékenységek végezhetők.
7. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek
13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló
a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;
b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.
(6) A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
8. A településképi szempontból meghatározó terület meghatározása
14. § (1) A településképi szempontból meghatározó (TSZM) területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza, ezek
a) Vérteskozma,
b) Kőhányás,
c) Gánt - falusias lakóterület,
d) Gánt - bányatelep,
e) Gánt - Gránás,
f) egyéb beépítésre nem szánt mező- és erdőterületek TSZM területek.
(2) Vérteskozma és Kőhányás TSZM terület egyben helyi területi védelemmel is érintett terület.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. Egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
15. § (1) Gánt – falusias lakóterület, Gánt-bányatelep TSZM területen a helyi építési szabályzatban, és amennyiben készül a beépítési tervben, a közterület-alakítási tervben biztosítani kell a kialakult telekstruktúra, az utcakép, a településszerkezet, a sziluett, a kubatúra, a beépítési mód, a telepítésfennmaradását, az építmények rálátását, együttlátását, a zöldterületek és a közterületi zöldfelületek fennmaradását.
(2) A Gánt – falusias lakóterület TSZM területen lakóépület legfeljebb földszint és tetőtér szintszámú lehet. Gánt-bányatelep TSZM területen új épület legfeljebb földszint és tetőtér lehet.
(3) Gánt- Gránás TSZM területen a helyi építési szabályzatban, és amennyiben készül a beépítési tervben, a közterület-alakítási tervben biztosítani kell a kialakult hosszan elnyúló, gyümölcstermesztésre, gazdálkodásra alkalmas telekstruktúra fennmaradását, az ültetvények rálátását, az együttlátását fennmaradását.
(4) Gánt-Gránás TSZM területen új épület legfeljebb földszint és tetőtér lehet.
10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények
16. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg, annyiban az adott területre jelen §-ban meghatározott általános településképi követelményeket alkalmazni kell.
(2) Az épületek homlokzatképzése - homlokzatonként - legalább 75%-ban vakolt, vagy a településen alkalmazott kő legyen. Látszótégla homlokzatfelület legfeljebb lábazaton, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható. Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható. A T-1 jelű övezetben az épületek homlokzatkiképzése - homlokzatonként - vakolt lehet, a településen alkalmazott kő, látszó tégla legfeljebb a lábazaton alkalmazható.
(3) A homlokzat és homlokzat kialakítása, felújítása, színezése során
a) a vakolt felületen enyhe síkbeli kiemelésekkel vakolattagozat kialakítható és illeszkedő színbeli különbséggel is kiemelhető, de síkban tartott felületen eltérő színezés nem alkalmazható,
b) a vakolt felületen nem alkalmazható erős, durva vakolattextúra,
c) nem alkalmazható fekete, harsány, és rikító szín.
(4) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.
(5) Új lakóépület utcai homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetése nem lehetséges.
(6) Magastetős épület létesíthető. A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható zöld, kék, fekete és harsány, rikítószín, továbbá egyszerre több színárnyalattal rendelkező tetőfedés.
(7) Új épület létesítése esetén csak épített kémény építhető.
(8) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett tájba illeszkedő módon kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.
(9) Tömör kerítés belterületen vagy külterület beépítésre szánt területen építhető természetes fa vagy kő anyagból.
(10) A kerítés színezése során
a) alkalmazhatók a természetesség hatását keltő földszínek, fehér, szürke és azok világos árnyalatai, valamint az építőanyagok természetes színei;
b) nem alkalmazható harsány, rikító, élénk szín valamint a piros, kék, lila, fekete színek.
11. Az egyes TSZM területekre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Vérteskozma TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.
(2) Meglévő épület felújítása esetén a felújítási munkák csak a meglévő épület kubatúráján belül végezhetők. Meglévő épületen végzett építési tevékenység, esetén a javításra-, cserére szoruló épületszerkezeti elemeket csak a meglévőkkel azonosra, vagy amennyiben a meglévő nem eredeti, annyiban az eredetivel azonosra lehet cserélni. A nyílászáró eredeti szerkezetek mérete, szerkezete, formája, anyaga nem változtatható. Homlokzati felújítás esetén a homlokzatképzés anyaga, színe, díszítése, a tetőzet esetében a héjalás anyaga, színe és formája nem változtatható.
(3) Új épület építése esetén, amennyiben a telek korábban beépített volt, az új épületet az archív felvételek alapján kell rekonstruálni és a beépítés paramétereit (szélesség, mélység, magasság, tetőhajlásszög) ennek megfelelően kell megválasztani. Amennyiben a telken épületmaradványok találhatók, úgy az építendő épület helyét és méretét ezek alapján kell meghatározni. Ha a telken korábban épület nem volt, úgy a tervezés és építés során az illeszkedés szabályainak megfelelően a szomszédos épületek jellemzőit kell irányadóként figyelembe venni. Az építés során, mind a szerkezeti elemek, mind a héjalás, homlokzatképzés, a nyílászárók mérete, anyaga, szerkezete, meghatározásakor a TSZM területen általánosan alkalmazottak a mértékadók.
(4) Új főépület nem létesíthető 50 m2-nél kisebb alapterületű, 7 méternél szélesebb, 30 méternél hosszabb kialakítással. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell. Melléképítmény elhelyezése a főépület folytatásában javasol.
(5) Építmény külső szerkezetében előre gyártott elem (panel, fa könnyűszerkezet, BETOPNIT) nem építhető be. Kizárólag épített kémény építhető, szerelt kémény nem alkalmazható.
(6) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során
a) sima vakolás (kőporozás), fehér színezés (meszelés) alkalmazható,
b) nyerskő, nyerstégla falazat, színes mintás vakolat nem alkalmazható,
c) lábazatszínezés esetén sötétszürkeszín alkalmazható,
d) épület utcai homlokzatán garázsbejáró és bejárati nyílászáró nem létesíthető,
e) homlokzatdíszként megjelenhetnek kiegészítő elemek (monogram, építési év) tetőszellőző, homlokzati nyílások.
(7) Tornáckialakítása falazott oszloppal történhet, a helyi formaképzéstől idegen ívsoros tornác nem alkalmazható. Tornác nem falazható le, nem üvegezhető el.
(8) Külső nyílászáró az épülettel arányos méretben, hagyományos formában faanyagból készülhet, barna vagy sötét színű mázolással illetve pácolással. Műanyag nyílászáró nem építhető be. Nyílászáró színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók.
(9) Külső ablak az épülettel arányos legfeljebb 100×140 cm méretű, kétszárnyú kialakítású, osztott üvegezésű lehet. Redőny nem építhető be, külső táblás sötétítő, spaletta alkalmazható.
(10) Külső ajtó az épülettel arányos legfeljebb 150×200 cm méretű, legfeljebb kétszárnyú kialakítású, tömör vagy osztott üvegezésű lehet. Redőny nem építhető be, külső táblás sötétítő, spaletta alkalmazható.
(11) Tető kizárólag magastetőként, a (fő- és mellék) épület oldalhatárral párhuzamos tetőgerinccel, 40-45 º-os tetőhajlásszöggel, nyeregtetős kialakítással építhető. Oromfal – a negyedes kontyolás kivételével - nem kontyolható.
(12) Tetőtér beépítése - a helyi építési szabályzatban foglalt magassági szabályok figyelembevételével - megengedett, emelt térdfal építhető.
(13) Tetőablak tetősíkban és kizárólag az oldalkert irányába helyezhető el. Az utcai oromfalon és – oldalhatáros beépítés esetén - a nem oldalkertre néző tetősíkon tetőablak nem helyezhető el.
(14) Tetőhéjalás anyaga agyag és mázatlan cserép lehet, nem alkalmazható hullámpala, fémlemez és műanyagnád tetőhéjalás.
(15) Tetőhéjalás színe piros vagy szürke árnyalatú lehet, barna, fekete cserép nem alkalmazható.
(16) Kerítés
a) a környezetbe illő hagyományos anyagokból és formában építhető, alakítható át
b) anyaghasználatában fa illetve nyerskő lehet, a kapuzat és az ajtó felülete fa anyagú lehet,
c) az utcafronton nyerskő lábazatos áttört, függőleges osztású sötét színezésű fa anyagú vagy vízszintes osztású deszkakerítés lehet, az utcafronton beton támfalak, acélszerkezetű kerítések, bejáratok, valamint dróthálós vagy tüskedrót kerítés nem építhető,
d) a telek nem előkerti határán faléc, palánk, faoszlopos drótkerítés anyagból vagy sövénytelepítéssel valósítható meg.
(17) Réteg nélküli kőkerítés szabálytalan és görgeteg kövekből „ciklop” kötésben javasolt építeni, az arculati kézikönyvben meghatározott ajánlások figyelembevételével. Meglévő kőkerítés (támfalak) bontása – kivéve rekonstrukciós céllal – bontható el.
(18) Kerti építmény és műtárgy településképbe illeszkedő módon építhető, olyan módon, hogy annak látványa közterületről ne legyen zavaró.
(19) A területen az épített környezettől idegen, abba nem illeszkedő épületgépészeti, hírközlési és híradástechnikai és egyéb műszaki berendezéseket (különálló napkollektor, szélerőmű, átjátszó antenna, parabola antenna, kerti vízmelegítő, úszómedence stb.) közterületről látható módon elhelyezni nem lehet.
18. § (1) Kőhányás TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.
(2) Az épületeket tájba és település-, illetve utcaképbe illesztetten kell elhelyezni, ennek érdekében az építészeti – műszaki dokumentáció látványtervet kell, hogy tartalmazzon.
(3) Építési tevékenység során az eredeti állapottal azonos megoldásokat kell alkalmazni, ennek hiányában a tömegformálás, a szerkezeti elemek, a héjalás, a homlokzatképzés, a nyílászárók mérete, anyaga és szerkezete tekintetében a TSZM területen kialakult adottságokhoz, településképi jellemzőkhöz kell illeszkedni, a településképi arculati kézikönyvben foglalt ajánlások figyelembevételével.
(4) Építési tevékenység a településképi, utcaképi illeszkedés szempontjainak szem előtt tartásával végezhető, olyan módon és mértékig, ami nem sérti kialakult településképet, utcaképet.
(5) A területen a tájra, illetve a településre hagyományosan jellemző építőanyagok alkalmazhatók, a műszaki és esztétikai korszerűség követelményeinek figyelembe vételével.
(6) Új építés esetén a (3) bekezdésben foglalt követelményeket is figyelembe kell venni, továbbá a településképi, utcaképi illeszkedést a következők tekintetében kell biztosítani:
a) az épület tömege,
b) az épület részletképzése,
c) épületszobrászati díszítések,
d) a nyílászárók mérete, szerkezete, formája, osztása, síkja, nyitás iránya, anyaga,
e) a rácsok,
f) a párkányok, falsávok,
g) az ereszképzés, esővíz-elvezetés,
h) a lábazat mérete, kiülése, anyaga,
i) a homlokzat és a tetőfedés anyag- és színhasználata,
j) a kerítések, illetve egyéb engedély nélkül elhelyezhető építmények szerkezete, anyaga, formája.
(7) Homlokzati felújítás esetén a homlokzatképzés anyaga, színe, díszítése, a tetőzet esetében a héjalás anyaga, színe és formája nem változtatható. Részleges homlokzat felújítás nem hajtható végre.
(8) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el.
(9) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során
a) sima vakolás (kőporozás), világos, pasztell színezés (meszelés),
b) kő lábazat,
c) homlokzatdíszként illeszkedő vakolatdísz és egyéb kiegészítő elem,
d) látszó vezeték süllyesztett (bevésett) kiképzéssel alkalmazható.
(10) Eresz nyitott módon építhető.Tornác nem falazható le, nem üvegezhető be.
(11) Külső nyílászáró az épülettel arányos méretben, hagyományos formában faanyagból készülhet, barna vagy sötét színű mázolással illetve pácolással. Műanyag nyílászáró nem építhető be. Nyílászáró színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók. Külső nyílászáró esetében
a) hőszigetelő üvegezés alkalmazható, de a nyílászáró profilszélessége legfeljebb 10 %-kal térhet el az eredetitől.
b) redőny nem építhető be, külső táblás sötétítő, spaletta alkalmazható.
(12) Tető kizárólag magastetőként alakítható ki, oromfalas vagy kontyolt tetőként. Meglévő tetőszerkezeten építési tevékenység az eredeti állapot rekonstrukciójának érdekében végezhető.
(13) Tetőhéjalás anyaga cserép lehet, nem alkalmazható hullámpala, fémlemez és műanyag tetőhéjalás.
(14) Kerítés
a) a környezetbe illő hagyományos anyagokból és formában építhető, alakítható át
b) tömör kerítés kizárólag alacsony mellvédszerű kialakítással építhető
c) teljesen tömör lemezkerítés nem építhető.
(15) A területen az épített környezettől idegen, abba nem illeszkedő épületgépészeti, hírközlési és híradástechnikai berendezéseket, (napkollektor, szélerőmű, átjátszó antenna, parabola antenna, kerti vízmelegítő, úszómedence stb.) közterületről látható módon elhelyezni nem lehet.
19. § (1) Gánt - falusias lakóterület TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.
(2) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.
(3) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során
a) sima vakolás (kőporozás), fehér színezés (meszelés) alkalmazható,
b) rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható,
c) kő lábazat és téglaberakás javasolt, de fémlemez falborítás vagy egyéb homlokzatburkolat nem alkalmazható.
(4) Tornác kialakítása falazott oszloppal történhet, a helyi formaképzéshez illeszkedő kialakítással. Tornác nem falazható le, nem üvegezhető be.
(5) Külső nyílászáróként műanyag nyílászáró nem építhető be. Nyílászáró színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók. Redőny nem építhető be, külső táblás sötétítő, spaletta alkalmazható.
(6) Tető kizárólag magastetőként, a (fő- és mellék)épület oldalhatárral párhuzamos tetőgerinccel, 40-45º-os tetőhajlásszöggel, egyszerű tetőforma kialakítással építhető.
(7) Tetőhéjalás anyagaként nem alkalmazható hullámpala, műanyag és fémlemez, utóbbinál kivételt képez a hagyományosnak tekinthető szürketónusú korcolt fémlemezfedés.
(8) Tetőhéjalás színe piros, vöröses, barnás, szürke árnyalatú lehet, rikító szín nem alkalmazható.
(9) Kerítés
a) a környezetbe illő hagyományos anyagokból és formában építhető, alakítható át
b) áttört kerítés, vagy tömör kőkerítés építhető.
20. § (1) Gánt - bányatelep TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.
(2) Új főépület– a telek adottságai szerint – de amennyiben a településképi illeszkedés az indokolja utcára merőleges telepítéssel javasolt. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell.
(3) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során
a) sima vakolás, világos színezés,
b) kőlábazat alkalmazható.
(4) Külső nyílászáróként műanyag nyílászáró nem építhető be. Nyílászáró színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók. Redőny nem építhető be, külső táblás sötétítő, spaletta alkalmazható.
(5) Tető kizárólag magastetőként, 40-45º-os tetőhajlásszöggel, egyszerű tetőforma kialakítással építhető.
(6) Kerítés
a) a környezetbe illő hagyományos anyagokból és formában építhető, alakítható át
b) áttört kerítés, tömör kőkerítés építhető, vagy növényfal kerítés alakítható ki.
21. § (1) Gánt – Gránás TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.
(2) A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell.
(3) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során
a) sima vakolás, világos színezés,
b) kő lábazat alkalmazható.
(4) Tető kizárólag magastetőként, 40-45 º-os tetőhajlásszöggel, egyszerű tetőforma kialakítással építhető.
22. § (1) Az egyéb beépítésre nem szánt mező- és erdőterületek TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.
(2) Az építmény anyaghasználatát, színezését, tömegarányait, tömegformálását tájba illeszkedő módon kell kialakítani.
12. Sajátos építmények elhelyezésére, műtárgyakra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
23. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az egyéb beépítésre nem szánt mező-és erdőterületek TSZM területek. A helyi területi védelemmel érintett területen a sajátos építmény anyaghasználati követelménye nem kerül meghatározásra.
(2) A területi védelem alatt álló TSZM területeken a villamosenergia-ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.
(3) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(4) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól max 15o-os kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.
(5) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.
(6) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás.
(7) A település területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna önálló szerkezetben nem helyezhető el:
a) műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,
b) műemléki környezet területén,
c) helyi védelemmel érintett telken,
d) helyi védelem alatt álló épületen, építményen.
(8) Gáznyomás-szabályozó és villanyóra mérőszekrény az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
24. § Közterület alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges.
25. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 3. mellékletben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal végezhető, vagy gyümölcsfákkal. Fasor 14/16 cm törzskörméretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni. A 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.
(2) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kialakítani.
(3) A HÉSZ-ben meghatározott védőzöld sávok, beültetési kötelezettséggel meghatározott, vagy egyedi módon szabályozott kötelező zöldfelületek a 3. és 4. melléklet figyelembevételével telepíthetők.
(4) A HÉSZ-ben meghatározott lakóterület övezetben új épület építése, meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása során az előírt zöldfelület minden 300 m2-e után 1 db honos, fa ültetendő.
(5) Gazdasági rendeltetésű épületek telkeinek határán védőnövényzet 3. és 4. melléklet figyelembevételével telepíthető.
(6) A kereskedelmi, szolgáltató, ipari létesítmény körül védőfasor, védőfásítás 3. és 4. melléklet figyelembevételével telepíthető.
(7) Erdőnek nem minősíthető honos fajokból álló facsoportok, meglévő fák, fasorok megtartásáról gondoskodni kell.
(8) A meglévő fák, védőfasorok kiegészítéséről gondoskodni kell.
(9) Közterületen a napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők, a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra.
(10) Az árnyékos homlokzatok előtt az útszegélyhez igazítottan, ritkás állásban szabályos, alakforma koronát nevelő fafajok (hárs, jegenyenyár) telepíthetők.
13. Hirdetésekre, hirdetőberendezésekre és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények
26. § (1) Reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő hirdetés hirdető-berendezésnem közterületi telken az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb 0,5 m2 területű hirdető-berendezés. Közterületen legfeljebb 100 méterenként helyezhető el legfeljebb 1 m2 felületű hirdető-berendezés.
(2) Hirdető-berendezés általában csak építményre, kerítésre, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el.
(3) Mozgó felületet tartalmazó önálló hirdető-berendezés csak ott és oly módon telepíthető, hogy az a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti.
(4) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán – az (5) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó hirdető-berendezés létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el.
(5) A (4) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi célú intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.
(6) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán egyedi tájékoztató táblák, illetve cégérek helyezhetők el.
(7) A (4)-(6) bekezdés szerint tervezett tartó szerkezeteket, felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz.
(8) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. Hirdetés, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével. Épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 20cm kiállású lehet a hirdető-berendezés (hirdetőtábla).
(9) Hirdető-berendezésen nem alkalmazható
a) a KRESZ-ben szereplő táblaforma és színösszeállítás, valamint az azokra szabványosított tipográfia és jelrendszer,
b) villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő felület és olyan világítótest, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti.
(10) A kihelyezett hirdető-berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.
(11) A hirdető-berendezés (hirdetőtábla) anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.
(12) Helyi védett területen (művi, természeti), az (5) bekezdés szerinti hirdetőtábla helyezhető el, az épületen, annak falával egy síkban. Ezen túlmenően útelágazásnál, útbaigazítás jellegű, legfeljebb 0,25 m2 felületű tábla helyezhető el.
14. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelmények
27. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások a Tvtv.-ben és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.
(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.
(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.
(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(8) A 28. § alapján elhelyezett utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.
(9)1
(10)2
(11)3
(12)4
(13)5
(14)6
15. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken
28. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.
(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott erre alkalmas területfelhasználású területeken lehet.
(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.
16. Az országos szabályok alóli eltérés lehetősége az alábbi esetekben
29. § (1) Gánt Község szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a Polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.
(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.
A SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
30. § (1) A Polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről, és a hatályos településrendezési eszközökben meghatározott követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.
(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.
(4) A szakmai konzultáció a Polgármesterrel vagy a települési főépítésszel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester vagy a főépítész kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.
(5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól, ha
a) a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozik,
b) az épület alapterülete a 300 m2-t meghaladja.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
31. § Jelen rendelet előírásai szerint Gánt közigazgatási területén végzett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekkel kapcsolatosan építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
32. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben.
33. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.
(2) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
34. § A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a Polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
35. § Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.
36. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
1. melléklet a 19/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
Gánt Községhelyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
1. |
a területi védelemmel érintett |
||||
2. |
érték jele |
érték megnevezése |
érték meghatározása |
lehatárolás |
|
3. |
T-1. |
Vérteskozma településképi szempontból meghatározó területe |
egyedi település- és tájkarakter elem: |
a 2. melléklet szerinti lehatárolással |
|
4. |
T-2. |
Kőhányás településképi szempontból meghatározó területe |
egyedi település- és tájkarakter elem: |
a 2. melléklet szerinti lehatárolással |
|
5. |
T-3. |
Szent Vendel templom és Béke tér |
egyedi település- és tájkarakter elem: |
a 2. melléklet szerinti lehatárolással |
|
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
1. |
a területi védelemmel érintett |
||||
2. |
érték jele |
érték megnevezése |
érték meghatározása |
értékkel érintett telek címe |
értékkel érintett telek helyrajzi száma (hrsz) |
3. |
E-1. |
Népi lakóház |
Védendő az épület tömege, homlokzatának arányai, az |
Gánt-Kőhányás |
093 |
3. melléklet a 19/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
Tudományos (latin) elnevezés |
Magyar elnevezés |
2. |
Lombos fák |
|
3. |
Acercampestre |
mezei juhar |
4. |
Acerplatanoides |
korai juhar |
5. |
Acerpseudoplatanus |
hegyi juhar |
6. |
Acertataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
7. |
Alnusglutinosa |
enyves éger, mézgás éger |
8. |
Alnusincana |
hamvas éger |
9. |
Betulapendula |
közönséges nyír, bibircses nyír |
10. |
Betulapubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
11. |
Carpinusbetulus |
közönséges gyertyán |
12. |
Carpinusorientalis |
keleti gyertyán |
13. |
Castanea sativa |
szelídgesztenye |
14. |
Cerasusavium (Prunusavium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
15. |
Cerasusmahaleb (Prunusmahaleb) |
sajmeggy |
16. |
Fagussylvatica |
közönséges bükk |
17. |
Fraxinusangustifoliassp. pannonica |
magyar kőris |
18. |
Fraxinusexcelsior |
magas kőris |
19. |
Fraxinusornus |
virágos kőris, mannakőris |
20. |
Juglansregia |
közönséges dió |
21. |
Malussylvestris |
vadalma |
22. |
Padusavium |
zelnicemeggy, májusfa |
23. |
Populus alba |
fehér nyár |
24. |
Populuscanescens |
szürke nyár |
25. |
Populusnigra |
fekete nyár |
26. |
Populustremula |
rezgő nyár |
27. |
Pyruspyraster |
vadkörte, vackor |
28. |
Quercuscerris |
csertölgy, cserfa |
29. |
Quercusfarnetto (Q. frainetto, Q. conferta) |
magyar tölgy |
30. |
Quercuspetraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
31. |
Quercuspubescens |
molyhos tölgy |
32. |
Quercusrobur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy |
33. |
Salix alba |
fehér fűz |
34. |
Sorbusaria |
lisztes berkenye |
35. |
Sorbusaucuparia |
madárberkenye |
36. |
Sorbusdégenii |
- |
37. |
Sorbusdomestica |
házi berkenye |
38. |
Sorbuspseudolatifolia |
- |
39. |
Sorbusrédliana |
- |
40. |
Sorbussemiincisa |
budai berkenye |
41. |
Sorbustorminalis |
barkóca berkenye |
42. |
Tiliacordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
43. |
Tiliaplatyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
44. |
Tiliatomentosa (T. argentea) |
ezüst hárs |
45. |
Ulmusglabra (Ulmusmontana, Ulmusscabra) |
hegyi szil |
46. |
Ulmuslaevis |
vénic szil |
47. |
Ulmus minor (Ulmuscampestris) |
mezei szil |
48. |
tűlevelű fajok (fenyők) |
|
49. |
Abies alba |
jegenyefenyő |
50. |
Juniperuscommunis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
51. |
Larixdecidua |
vörösfenyő |
52. |
Piceaabies (Piceaexcelsa) |
lucfenyő |
53. |
Pinussylvestris |
erdei fenyő |
54. |
Taxusbaccata |
közönséges tiszafa |
55. |
Lombos cserjék |
|
56. |
Alnusviridis |
havasi éger, zöld éger |
57. |
Amelanchierovalis |
közönséges fanyarka |
58. |
Amygdalus nana (Prunustenella) |
törpe mandula |
59. |
Artemisia alba |
sziklai üröm |
60. |
Berberisvulgaris |
közönséges borbolya, sóskafa |
61. |
Callunavulgaris (Ericavulgaris) |
csarab |
62. |
Cerasusfruticosa (Prunusfruticosa) |
csepleszmeggy |
63. |
Clematisvitalba |
erdei iszalag |
64. |
Coluteaarborescens |
pukkanó dudafürt |
65. |
Cornusmas |
húsos som |
66. |
Cornussanguinea |
veresgyűrű som |
67. |
Coronillaemerus |
- |
68. |
Corylusavellana |
közönséges mogyoró |
69. |
Cotinuscoggygria |
cserszömörce |
70. |
Cotoneasterintegerrimus (C. vulgaris) |
szirti madárbirs |
71. |
Cotoneasternigrum (C. melanocarpa) |
fekete madárbirs |
72. |
Cotoneasternebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis) |
nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs |
73. |
Crataeguslaevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
74. |
Crataegusmonogyna |
egybibés galagonya |
75. |
Crataegusnigra |
fekete galagonya |
76. |
Crataeguspentagyna |
ötbibés galagonya |
77. |
Cytisusausrtiacus |
buglyos zanót |
78. |
Cytisushirsutus |
borzas zanót |
79. |
Cytisusnigricans |
fürtös zanót |
80. |
Cytisusdecumbens (C. procumbens) |
- |
81. |
Cytisussupinus (C. capitalus) |
gombos zanót |
82. |
Daphnecneorum |
henyeboroszlán |
83. |
Daphnelaureola |
babérboroszlán |
84. |
Daphnemezereum |
farkasboroszlán |
85. |
Ericacarnea |
alpesi erika |
86. |
Euonymuseuropaeus |
csíkos kecskerágó |
87. |
Euonymusverrucosus |
bibircses kecskerágó |
88. |
Frangulaalnus (Rhamnusfrangula) |
kutyabenge |
89. |
Genistatinctoria |
festő rekettye |
90. |
Hederahelix |
közönséges borostyán |
91. |
Helianthemumnumullarium |
napvirág |
92. |
Hippophaerhamnoides |
homoktövis |
93. |
Laburnumanagyroides |
közönséges sárgaakác, aranyeső |
94. |
Ligustrumvulgare |
közönséges fagyal |
95. |
Loniceracaprifolium |
jerikói lonc |
96. |
Loniceraxylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
97. |
Prunusspinosa |
kökény |
98. |
Rhamnuscatharticus |
varjútövis (benge) |
99. |
Ribesalpinum |
havasi ribiszke |
100. |
Ribesuva-crispa |
- |
101. |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
102. |
Salixcaprea |
kecskefűz |
103. |
Salixcinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
104. |
Salixeleagnos |
ciglefűz, parti fűz |
105. |
Salix fragilis |
törékeny fűz csőrege fűz |
106. |
Salixpentandra |
babérfűz |
107. |
Salixpurpurea |
csigolyafűz |
108. |
Salixrosmarinifolia |
serevényfűz |
109. |
Salixtriandra |
mandulalevelű fűz |
110. |
Salixviminalis |
kosárkötő fűz |
111. |
Sambucusnigra |
fekete bodza |
112. |
Sambucusracemosa |
fürtös bodza |
113. |
Sarothamnusscoparius (Cytisusscoparius) |
seprőzanót |
114. |
Spiraeamedia |
szirti gyöngyvessző |
115. |
Spiraeasalicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
116. |
Staphyleapinnata |
mogyorós hólyagfa |
117. |
Viburnumlantana |
ostorménfa |
118. |
Viburnumopulus |
kányabangita |
119. |
Vitissylvestris |
ligeti szőlő |
4. melléklet a 19/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
|
|---|---|---|
1. |
Tudományos (latin) elnevezés |
Magyar elnevezés |
2. |
Robiniapeudoacacia |
fehér akác |
3. |
Ailanthusaltissima |
mirigyes bálványfa |
4. |
Eleagnusangustifolia |
keskenylevelű ezüstfa |
5. |
Acernegundo |
zöld juhar |
6. |
Fraxinuspennsylvanica |
amerikai kőris |
7. |
Prunusserotina |
kései meggy |
8. |
Populus x canadensis |
kanadai nyár |
9. |
Celtisoccidentalis |
nyugati ostorfa |
10. |
Amorphafruticosa |
cserjés gyalogakác |
11. |
Impatiensparviflora |
kisvirágú nebáncsvirág |
12. |
Impatiensgrandiflora |
bíbor nebáncsvirág |
13. |
Fallopiaspp. |
japánkeserűfű-fajok |
14. |
Solidagogigantea |
magas aranyvessző |
15. |
Solidagocanadensis |
kanadai aranyvessző |
16. |
Asclepiassyriaca |
közönséges selyemkóró |
17. |
Ambrosiaartemisiiflora |
ürömlevelű parlagfű |
18. |
Ribesaureum |
arany ribiszke |
19. |
Vitis-hibridek |
adventív szőlőfajok |
20. |
Parthenocissusspp. |
vadszőlőfajok |
21. |
Echinocystislobata |
süntök |
22. |
Asterspp. |
észak-amerikai őszirózsák |
23. |
Xanthiumstrumaiumsubsp. italicum |
olasz szerbtövis |
24. |
Phytolaccaamericana |
amerikai karmazsinbogyó/amerikai alkörmös |
25. |
Phytolaccaesculenta |
kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös |
26. |
Humulusjaponicus |
japán komló |
27. |
Cenchrusincertus |
átoktüske |
28. |
Elodeacanadensis |
kanadai átokhínár |
29. |
Elodeanuttallii |
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár |
30. |
Azollamexicana, Azollafiliculoides |
moszatpáfrányfajok |
31. |
Baccharishalimifolia |
borfa/tengerparti seprűcserje |
32. |
Cabombacaroliniana |
karolinai tündérhínár |
33. |
Eichhorniacrassipes |
közönséges vízijácint |
34. |
Heracleumpersicum |
perzsa medvetalp |
35. |
Heracleummantegazzianum |
kaukázusi medvetalp |
36. |
Heracleumsosnowsky |
Szosznovszkij-medvetalp |
37. |
Hydrocotyleranunculoides |
hévízi gázló |
38. |
Lagarosiphon major |
nagy fodros-átokhínár |
39. |
Ludwigiagrandiflora |
nagyvirágú tóalma |
40. |
Ludwigiapeploides |
sárgavirágú tóalma |
41. |
Lysichitonamericanus |
sárga lápbuzogány |
42. |
Myriophyllumaquaticum |
közönséges süllőhínár |
43. |
Myriophyllumheterophyllum |
felemáslevelű süllőhínár |
44. |
Partheniumhysterophorus |
keserű hamisüröm |
45. |
Persicariaperfoliata |
ördögfarok keserűfű |
46. |
Puerariamontana |
kudzu nyílgyökér |
47. |
Alternantheraphiloxeroides |
aligátorfű |
48. |
Gunneratinctoria |
óriásrebarbara |
49. |
Pennisetumsetaceum |
tollborzfű |
50. |
Microstegiumvimineum |
- |
A 27. § (9) bekezdését a Gánt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 27. § (10) bekezdését a Gánt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 27. § (11) bekezdését a Gánt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 27. § (12) bekezdését a Gánt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 27. § (13) bekezdését a Gánt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 27. § (14) bekezdését a Gánt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (II. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.