Nyírbátor Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2017. (X.4.) önkormányzati rendelete

Nyírbátor város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2004. (VII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2017. 11. 03- 2017. 11. 02

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének

20/2017. (X.04.)

önkormányzati rendelete


Nyírbátor város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló

8/2004. (VII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról



Nyírbátor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, (6) bekezdésében, 62.§. 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. évi Korm. rendelet 35. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.). Korm. rendelet 9. mellékletében meghatározott településrendezési feladatkörében eljáró illetékes


Állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A3. pontjában

Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a 9. melléklet táblázatának A4. pontjában

Nemzeti Park Igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A5. pontjában

Területi vízvédelmi hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A6. pontjában

Területi vízügyi hatóság a 9. melléklet táblázatának A7. pontjában

Országos vízügyi főigazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A8. pontjában

Területi vízügyi igazgatási szervnek a 9. melléklet táblázatának A9. pontjában

Megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak a 9. melléklet táblázatának A10. pontjában

Népegészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A11. pontjában

Budapesti Fővárosi Kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A12. pontjában

Közlekedésért felelős miniszternek a 9. melléklet táblázatának A13. pontjában

Légiközlekedési hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A14. a) pontjában

Katonai légügyi hatóságnak a 9. melléklet táblázatának A 14. b) pontjában

Közlekedési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A15. pontjában

Kulturális örökség védelméért felelős miniszter a 9. melléklet táblázatának A16. pontjában

Örökségvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A17. pontjában

Ingatlanügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalnak a 9. melléklet táblázatának A18. pontjában

Megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala a 9. melléklet táblázatának A19. pontjában

Honvédelemért felelős miniszter a 9. melléklet táblázatának A20. pontjában

Megyei rendőr-főkapitányságnak a 9. melléklet táblázatának A21. pontjában

Bányafelügyeleti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a 9. melléklet táblázatának A22. pontjában

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának a 9. melléklet táblázatának A23. pontjában

Országos Atomenergia Hivatal a 9. melléklet táblázatának A24. pontjában

Budapesti Főváros Kormányhivatala a 9. melléklet táblázatának A25. pontjában biztosított jogkörben


hivatkozva, valamint a szomszédos települések önkormányzatainak (Nyírcsászári, Nyírgyulaj, Máriapócs, Nyírbogát, Piricse, Nyírpilis, Nyírvasvári, Nyírkáta), valamint a 343/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése biztosított jogkörében eljáró Nyírbátor Város Polgármesteri Hivatalának Jegyzője, véleményének kikérésével az érvényben lévő Nyírbátor Város helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről szóló 8/2004. (VII. 15.) önkormányzati rendelet alábbiak szerinti módosításával rendeli el annak alkalmazását:


1.§

Az Nyírbátor Város helyi építési szabályzatról és szabályozási tervéről szóló 8/2004.(VII. 15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 1/A. §. helyébe a következő rendelkezés lép:


„1/A. §.

Terv érvényességi határ

  1. A 8/2004. (VII. 15.) számú rendelethez tartozó szabályozási tervek a következőek:
    1. T-06B/2016 törzsszámú, S-1 jelű külterületi szabályozási terv
    2. T-06B/2016 törzsszámú, S-2 jelű belterületi szabályozási terv
    3. T-06B/2016 törzsszámú, S-3 jelű történelmi sétány szabályozási terv”



2. §.

A R.  9.§ (13) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, valamint kiegészül a (14) és (15) bekezdésekkel:

„9 §.

Kisvárosias lakóterületek

(….)

(13) A kisvárosias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:

sajátos használat szerint

alkalmazható

telekre vonatkoztatott

építési övezet jele

beépítési mód

alakítható legkisebb

megengedett építménymagasság (m)

legnagyobb beépítettség %

széles-ség

mély-ség

telekterület

zöldfelület

Kisvárosias lakóterület funkcionális övezet

Lk 1….

Lk 1.1

O

14

40

560

20

4,5

30 %

Lk 1.2

O

10

25

400

20*

5,5

a telekméret függvényében eltérő

(K)

Kisvárosias lakóterület funkcionális övezete

Lk 2….

Lk 2.1

Z

K

K

K

-

12,5

Kisvárosias lakóterület funkcionális övezet

Lk 4….

Lk 4

CS

-

-

600

20

6,5



60 %

Kisvárosias lakóterület funkcionális övezet

Lk 5….

Lk 5

SZ

-

-

1000

20

12,5



60 %



Az övezetekben alkalmazott eltérő szabályozások a táblázatban jelölt helyeken:

a)         A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke a *-gal jelölt esetben a telekméretek függvényében az alábbiak szerint engedélyezhető a kialakult telkeken:

ha a telekterület

- kisebb, mint 250 m2, a megengedett beépítettség mértéke a telek területének 50%-a,

- 250-300 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m2 50%-a + a 250 m2 feletti telekrész 35%-a,

- 300-350 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m50%-a + a 250 m2 feletti telekrész 30%-a,

- 350-400 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m2 50%-a + a 250 m2 feletti telekrész 25%-a,

- 400-450 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m2 50%-a + a 250 m2 feletti telekrész 20%-a,

- 450-500 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m2 50%-a + a 250 m2 feletti telekrész 15%-a,

- nagyobb, mint 500 m2, a beépítettség legnagyobb mértéke 30%.

b)         A kötelezően betartandó zöldfelület mértéke a *-gal jelölt esetekben a be nem épített terület %-ára vonatkozik.

(14) Az „Lk 4” jelű építési övezet előírásai

a) Az építési övezet területén belül elhelyezhető legfeljebb 10 lakásos lakóépület.

b) Az építési övezetben az előkert mélység 3 méter, mely egyben építési vonal is.

c) A beépítési mód csoportos.

d) Az építési övezetben garázs önálló épületben nem helyezhető el. A lakóépület utcafronti homlokzatán 1db garázsbejárat nyílhat lakóegységenként, ahol az épület előtti közterület szélessége legalább 8 méter.

e) A fő megközelítést biztosító közterületekkel határos homlokzatokon épületgépészeti és távközlési berendezések külső egységeit elhelyezni nem lehet.

f) Az épületek tetőfedésének anyaga fém síklemez lehet. Nem alkalmazható semmilyen mértékben hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely, fém hullámlemez.

g) Tetőablak sem a tető síkjában, sem abból kiemelve nem helyezhető el.

h) A tető hajlásszögét 5-15 fok között kell kialakítani.

i) Az épületek külső homlokzati nyílászáróinak anyaga fa, fahatású bevonattal rendelkező, vagy a nyílászáró szerkezetének részét képező burkolattal ellátott műanyag és fém is lehet.

j) Az egy épülettömegen belüli homlokzati színezést egységesen kell kialakítani. Épülettömegen belüli rendeltetési egységenként (sávosan, egyedi jelleggel) önállóan kialakítani színezést nem lehet.

(15) Az „Lk 5” jelű építési övezet előírásai

a) Az építési övezet területén belül elhelyezhető lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, továbbá egészségügyi és sport építmény is.

b) Az építési övezetben garázs önálló épületben nem helyezhető el. A gépjárművek elhelyezésre az építési helyen túlnyúlóan, akár a teljes építési telek alatt kialakított teremgarázst is ki lehet alakítani.

c) A kialakítandó lakóépületek:

ca) lapos tetős kialakításúak lehetnek,

cb) legalsó, részben vagy egészben terepszint alatt kialakított szint padlószintje nem lehet alacsonyabban, mint 150,0 mBf,

cc) a legfelső kialakított szint homlokzati síkját, az épület teljes homlokzata mentén min. 3,0 méterrel visszaugratva kell kialakítani,

cd) közterülettel határos homlokzatokon épületgépészeti és távközlési berendezések külső egységeit elhelyezni nem lehet,






3. §.

A R.  10.§ (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, valamint kiegészül a (6) bekezdéssel:

„9 §.

Kertvárosias lakóterületek

(….)

(5) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:

sajátos használat szerint

alkalmazható

telekre vonatkoztatott

építési övezet jele

beépítési mód

alakítható legkisebb

megengedett építménymagasság (m)

legnagyobb beépítettség %

szélesség

mélység

telekterület

zöldfelület

Kertvárosias lakóterület funkcionális övezete

Lke 1…..

Lke 1.1

O

16

35

600

40

4,5

30

Lke 1.2

Z

15

35

600

40

5,5

30

Kertvárosias lakóterület funkcionális övezete

Lke 2…..


Lke 2.1

O

14

30

450

40*

4,5

a telekméret függvényében eltérő külön táblázat szerint

Lke 2.2

SZ

25

30

800

30

6,0

30

Lke 2.3

Z

10

30

300

25*

4,5

a telekméret függvényében eltérő külön táblázat szerint

Kertvárosias lakóterület funkcionális övezete

Lke 3…..

Lke 3.1

SZ

20

40

800

40

6,5

30

Kertvárosias lakóterület funkcionális övezete

Lke 4…..

Lke 4.1

O-IK

-

-

320

50

6,5

30


Az övezetekben alkalmazott eltérő szabályozások a táblázatban jelölt helyeken:

a)         A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke a *-gal jelölt esetben a telekméretek függvényében az alábbiak szerint engedélyezhető a kialakult telkeken:

ha a telekterület

- kisebb, mint 250 m2, a megengedett beépítettség mértéke a telek területének 50%-a,

  • 250-300 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m2 50%-a + a 250 m2 feletti telekrész 35%-a,
  • 300-350 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m2 50%-a + a 250 m2 feletti telekrész 30%-a,
    • 350-400 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m2 50%-a + a 250 m2 feletti telekrész 25%-a,
  • 400-450 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m2 50%-a + a 250 m2 feletti telekrész 20%-a,
    • 450-500 m2 közötti, a megengedett beépítettség mértéke a 250 m2 50%-a + a 250 m2 feletti telekrész 15%-a,
    • nagyobb, mint 500 m2 , a beépítettség legnagyobb mértéke 30%.

c) A tömbtelek minimális területe nem lehet kevesebb 10.000 m2 nél.

d) A kötelezően betartandó zöldfelület mértéke a *-gal jelölt esetekben a be nem épített területre vonatkozik.


(6) Az „Lke 4.1” jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet területén belül elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület.

b) Az építési övezetben az előkert mélység 3 méter.

c) A beépítési mód oldalhatáron álló és/vagy ikres beépítési módú is lehet – akár váltakozva -, amennyiben a betartandó oldalkerti mértek miatt a szomszédos ingatlan beépítést nem korlátozza.

d) Az építési övezetben garázs önálló épületben nem helyezhető el. A lakóépület közterületi homlokzatán 1db garázsbejárat nyílhat.

e) A közterülettel határos homlokzatokon épületgépészeti és távközlési berendezések külső egységeit elhelyezni nem lehet.

f) Az épületek tetőfedésének anyaga fém lehet. Nem alkalmazható semmilyen mértékben hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumenes zsindely.

g) Tetőablak csak a tető síkjában elhelyezett módon alakítható ki.

h) Az épületek külső homlokzati nyílászáróinak anyaga fa, fahatású bevonattal rendelkező, vagy a nyílászáró szerkezetének részét képező burkolattal ellátott műanyag és fém nyílászáró is.


4. §.

A R.  12/A.§ kiegészül az (5) bekezdéssel:

„12/A §.

(….)

 (5) Az „Vt 6” jelű építési övezet előírásai:

a) Az építési övezet területén belül elhelyezhető igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató épület, valamint parkolóház és üzemanyagtöltő.

b) Az építési övezetben az előkert mélység 3 méter, mely egyben kötelező beépítési határvonal is.”

(6) A  „Vt 6” jelű építési  övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása:


A

B

C

D

E

F

G

H

I

1

Sajátos használat szerint

Alkalmazható

Telekre vonatkozott

2

Építési övezet jele

beépítési mód

alakítható legkisebb

megengedett építmény magasság

(m)

legnagyobb beépítettség

%

3

szélesség (m)

mélység

(m)

telekterület

m2

zöldfelület

%

4

Település központi vegyes terület

Vt 6

SZ

-

-

2000

20

6,5

60


5. §

Záró rendelkezések


Ez a rendelet a 2017. november hó 3. napján lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.




Mellékletek