Tass Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (XII.18..) önkormányzati rendelete
TASS KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2023. 02. 27Tass Község Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (XII.18..) önkormányzati rendelete
TASS KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉPÉNEK VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2018. 01. 01
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya
1. § (1) E rendelet célja Tass Község (a továbbiakban: település vagy Tass) sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, továbbá épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti és természeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása, továbbá a településkép védelme érdekében a település területén elhelyezhető reklámhordozók számának, formai és technológiai feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozása.
(2) E rendelet célját a jogalkotó a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával, a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával, a településképi követelmények meghatározásával és a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával kívánja elérni.
2. § (1) E rendelet hatálya Tass közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet a településképi szempontból meghatározott területekre, a helyi védelemben részesülő örökségre és a fentiek alá nem tartozó egyéb területekre differenciáltan állapít meg szabályokat.
(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki a település közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon e rendeletben szabályozott tevékenységet folytat, vagy – a reklámok és reklámhordozók vonatkozásában – reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.
(4)1 E rendelet hatálya nem terjed ki az általános előírásokban szabályozott plakátnak a kampányidőszakban történő elhelyezésére, valamint a választási kampány során alkalmazott reklámhordozót tartó berendezésekre.
2. A rendelet alkalmazása
3. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
A HELYI VÉDELEM
1. A helyi védelem célja
4. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(2)2 A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, települési- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
5. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő helyi építészeti és természeti örökség és értékek
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése és
e) a lakossággal történő megismertetése.
3. A helyi védelem fajtái
6. § (1)3 A helyi építészeti örökség védelem területi vagy egyedi védelem.
(2)4 A helyi építészeti védelemmel érintetteket e rendelet 1. melléklete tartalmazza
(3) A területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.
(4)5 A helyi egyedi védelemmel érintettek történeti, településképi és építészeti értéket képviselnek
4. A helyi védelem alá helyezés, valamint a helyi védelem megszüntetésének szabályai
7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
8. § A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket.
9. §6
10. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az érdekelteket.
(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(3)7 A képviselő-testület a helyi védelemmel kapcsolatos döntését a kezdeményező által rendelkezésre bocsátott értékvizsgálat eredményének elkészültét követően az értékvizsgálat és az érdekeltek észrevételei alapján hozza meg az értékvizsgálat eredményét összefoglaló dokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a kezdeményezéstől számított 120 napon belül
11. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
(2) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
12. § Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.
5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
13. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza helyi védett érték
a) megnevezését,
b) védelmi nyilvántartási számát,
c) azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),
h) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.
6. A védettséggel összefüggő tulajdonosi korlátozások, kötelezettségek
14. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi egyedi védett érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(4) A helyi egyedi védett értékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a helyi egyedi védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) A helyi egyedi védett érték lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a helyi egyedi védett érték anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.
(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a helyi egyedi védett érték fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(8) Helyi egyedi védett értéken bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
(9) A helyi egyedi védett érték jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a helyi egyedi védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
(10) Helyi egyedi védett érték kizárólag építéshatósági vagy építésfelügyeleti kötelezés esetén, az épület életveszélyességét igazoló statikai szakvélemény megléte esetén bontható. Az e bekezdésben foglaltak szerint elbontott épületek helyén létesülő új épületek építése során törekedni kell az elbontott épület által hordozott védett értékek átörökítésére, megjelenítésére.
(11) Helyi egyedi védett érték részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(12) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.
(13) A helyi egyedi védett értéket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. A helyi egyedi védett értéket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. A helyi egyedi védett értéken semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A helyi egyedi védett értéken tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetők.
(14) A helyi egyedi védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK,
1. A településképi szempontból meghatározó területek
15. §8 Településképi szempontból meghatározó területek:
a) az általános előírások szerint településkép védelme szempontjából kiemelt területek
b) E Rendelet 2. melléklete szerint a központi belterület, üdülőterületek és az országos közutak tengelyétől mért 200m-en belüli külterület
2. A településkép védelme szempontjából kiemelt területek
16. §9 A településkép védelme szempontjából kiemelt területnek az általános előírások szerintiek minősülnek
3.10
17. §
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
1. A település teljes területére vonatkozó településképi követelmények
18. §11 (1) A település egész területére érvényes anyaghasználati követelmények a következők:
a) homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók erős kontrasztos színek
b) magastető tetőhéjazati anyagként nem alkalmazható szürke bitumenes fedéllemez
(2) Az (1) bekezdés szerintiek a helyi egyedi védelem alatt álló építmény kivételével az építmény közterületről, közhasználatú terüleről nem látható építményrészére, az építmény belső udvarára nem vonatkoznak
2. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területek hatékonyabb védelme érdekében az e szakaszban meghatározott építészeti követelmények alkalmazandók.
(2) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt, kerítést úgy lehet elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához illeszkedjék, valamint annak a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása ne legyen kedvezőtlen.
(3) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
(4) Az épületek színezésénél a természetes anyagok színeit, az épített és a természetes környezetbe illően kell alkalmazni. A vakolt felületeken a fehér és tört-fehér színek előnyben részesítendők, a zöld, kék, lila, rózsaszín, piros színek és különböző árnyalataik, valamint rikító színek nem alkalmazhatók.
(5)12 Homlokzatfelújítás akkor végezhető, amennyiben az kiterjed a közterületről látható épülethomlokzat egészére. A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám- és trapézlemez burkolat gazdasági terület kivételével nem lehet
(6)13
(7) Síktáblás napelemet, napkollektort az építészeti környezethez illeszkedve az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben lehet elhelyezni.
(8) Cégért, címtáblát, cégtáblát tilos úgy elhelyezni, hogy az ne illeszkedjék a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.
(9) Utcai homlokzatra műszaki berendezés takarás nélkül nem helyezhető el.
3. A helyi területi védelemben részesülő területekre vonatkozó településképi követelmények
20. §14 A helyi területi védelemben részesülő területeken a településképet meghatározó, hagyományosan kialakult településszerkezet, utcahálózat, utca vonalvezetés és a beépítés módjának megtartása biztosítandó
21. §15
22. §16
23. §17
4. A helyi egyedi védett értékekre vonatkozó településképi követelmények
24. §18 (1) A helyi egyedi védelem alatt állókat tartalmazó 1. melléklet „D” oszlopában megnevezettek a helyi védelemre okot adó elemek, amelyek nem változtathatók meg.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően - az 1. melléklet „D” oszlopában foglalt eltéréssel- lehet elbontani
25. §19
26. §20
27. §21
28. §22
29. §23
30. §24
31. §25
5. A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó építészeti követelmények
32. § (1)26 A településkép védelme szempontjából kiemelt
a) törekedni kell a tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzésére.
b) Új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozottan figyelni kell.
c) Természetvédelmi területen a terület beépítetlen, természetközeli jellege megőrzendő, a meghatározott tájkarakter és a jellegzetese tájhasználat érdekében
(2)27
(3)28
(4)29
(5)30
(6)31
6. A település teljes ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési építmények és műtárgyak településképi követelményei
33. § (1)32 A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények, valamint a postai szolgáltató helyek, felvételi pontok és kézbesítési pontok, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszközök, postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét
(2)33 Az elektronikus hírközlési építmények, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő eszközök elhelyezése és a település ellátását biztosító építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területeket kijelölése e rendeletben előírtakra és a természet- és tájképvédelmi szempontokra is figyelemmel kell eljárni, és a már meglévő infrastruktúrák, eszközök közös használatát kell előnyben részesíteni
(3) Az újonnan megvalósuló fejlesztések során elsősorban a meglévő alépítmény-hálózatokat, illetve ritkábban beépített területeken saját, vagy az elektromos kisfeszültségű, meglévő oszlopsorokat javasolt igénybe venni, valamint a racionális területgazdálkodás és a táji értékvédelem érdekében földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.
(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók zöldmezős beruházásai esetén új, földalatti infrastruktúra kiépítése támogatandó, kizárólag műszaki racionalitás alapján – korlátozott mennyiségben – a meglévő oszlopsoros hálózat meghosszabbítására is sor kerülhet.
(5) A település teljes ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési építmények, műtárgyak elhelyezésekor azok helyét a Képviselő-testület – a műszaki és pénzügyi megvalósíthatóságra és az e rendeletben foglaltakra figyelemmel – egyedileg jelöli ki.
7. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
34. § (1) A település teljes közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(2) Légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
8. Reklámok, reklámhordozók elhelyezése
35. §34 A település közigazgatási területén reklámok közzétételére az általános rendelkezések érvényesek
36. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) Reklámhordozóként is funkcionáló utcabútortól egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
37. §35
38. § (1) A helyi területi védelemben részesülő területeken kívül kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja. Reklám közzététele céljából kihelyezett utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából
(2) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
(3) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
39. § (1) A település közigazgatási területén a közművelődési intézmények számának 3-szorosával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
40. § (1) A település közigazgatási területén a közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.
(2) A helyi területi védelemben részesülő területek közterületi részein nem helyezhető elő közművelődési célú hirdetőoszlop.
(3) Valamennyi közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
41. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
42. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
9. A zöldfelületek kialakításának és gondozásának szabályai.
Tájvédelmi rendelkezések
43. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek és helyi egyedi védett értékek esetében a zöldfelületek, ingatlanon belüli zöldterületek kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni. Az utcáról látható előkertek elsősorban díszkertként alakítandók ki.
(2) Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetében előnyben kell részesíteni a táji, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat.
(3) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfafaj telepítendő. Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok nem telepíthetők.
44. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek és helyi egyedi védett értékek esetében a zöldfelületek kialakítása, gondozása, a növénypótlás és a tájvédelem előírásainak megtartása során a 5. számú mellékletben felsorolt növényfajok telepítése ajánlott.
(2)36 Zöldfelületek magán- és közterületen történő kialakítása, növénypótlás és a zöldfelületek gondozása, és a tájvédelem előírásainak megtartása az általános előírások figyelembevételével kell eljárni
10.37
45. §
10/A.38 Rendelkezés a szakmai konzultációról
45/A. § Kötelező a szakmai konzultáció az építési tevékenység megkezdése előtt minden esetben kivéve:
a) bejelentési kötelezettség alá tartozó 51. §-ban felsoroltakat
b) közterületről változást nem eredményez
c) településképi szempontból meghatározó területeken kívül van
d) kivitelezés idejére felállított ideiglenes állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó, zuhanyozó elhelyezése
45/B. § (1) A szakmai konzultáció iránti kérelmet e rendelet 3.melléklete szerinti nyomtatványon az önkormányzathoz kell benyújtani papíron vagy elektronikusan.
(2) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
(3) A szakmai konzultációról készült emlékeztetőt az Önkormányzat általános iratkezelési szabályzata szerint szükséges kezelni
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
1. A településképi véleményezési eljárás
46. §39 Településképi véleményezési eljárás jogintézményét az Önkormányzat nem vezeti be
47. §40
48. §41
49. §42
2. A településképi bejelentés eljárás
50. §43 A településképi bejelentési eljárást - átruházott hatáskörben - a polgármester folytatja le, a megbízott főépítész szakmai álláspontjára alapítva
51. §44 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) az általános előírások szerint településképi szempontból meghatározó területen belül végzett építési tevékenységnél.
b) Településképi szempontból meghatározó területen lévő épületen, amennyiben a közterületről látható:
ba) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
bb) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
bc) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása. be) Napenergia-elem és kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
52. § (1)45 A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet e rendelet 6. melléklete szerinti nyomtatványon az önkormányzathoz kell benyújtani papíron vagy elektronikusan.
(2)46 A bejelentési eljárás során a településképi illeszkedés, a településképi követelményeknek, a reklám-elhelyezés szabályainak és a helyi építési szabályoknak való megfelelés vizsgálandó
(3) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
(4) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
53. §47
54. §48
3. A településképi követelmények megszegésének esetei és a jogkövetkezményei
55. § (1)49 Településképi követelmények megszegése esetén – átruházott hatáskörben - a polgármester hivatalból vagy kérelemre – a Tktv.-ben foglaltak szerint – településképi kötelezési eljárást folytat le, és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi
(2) Településképi követelmény megszegésének minősül az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás stb., valamint az e rendelet szerinti településképi bejelentési kötelezettség
a) elmulasztása,
b) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
c) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.
4. A településképi bírság
56. § A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.
57. § A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos a településképi kötelezésben meghatározott teljesítési határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül köteles megfizetni az önkormányzat számlaszámára.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
1. Hatálybalépés
58. § (1) E rendelet – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – 2017. december 31. napján lép hatályba.
(2) E rendelet 55-57. §-ai 2018. január 1-jén lépnek hatályba.
2. Átmeneti rendelkezések
59. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
2. melléklet a 21/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez51
3. melléklet a 21/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez52
4. melléklet a 21/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
a) Közlekedési-, és közmű-elhelyezési, hírközlési terület
b) Zöldterület
c) Erdőterület
d) Mezőgazdasági terület
e) Egyéb terület
5. melléklet a 21/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
Lombos fafajok
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
Populus canescens * |
szürke nyár |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
Tűlevelű fajok (fenyők)
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
---|---|
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
Lombos cserjék
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
---|---|
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
A 2. § (4) bekezdése a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (2) bekezdése a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 6. § (1) bekezdése a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (2) bekezdése a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. § (4) bekezdése a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 9. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. § (3) bekezdése a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 3. alcímet (17. §) a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (5) bekezdése a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (6) bekezdését a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 20. § a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 21. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 22. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. § a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 25. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 31. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (1) bekezdése a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (2) bekezdését a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (3) bekezdését a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (4) bekezdését a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (5) bekezdését a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (6) bekezdését a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 33. § (1) bekezdése a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 37. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 44. § (2) bekezdése a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 10. alcímet (45. §) a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10/A. alcímet (45/A-45/B. §-t) a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 15. §-a iktatta be.
A 46. § a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.
A 47. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 48. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 49. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 50. § a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
Az 51. § a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § (1) bekezdése a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § (2) bekezdése a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.
Az 53. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 54. §-t a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 55. § (1) bekezdése a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. mellékletet a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. mellékletet a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 21. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. melléklet a Tass Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (II. 20.) önkormányzati rendelete 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.