Köröstarcsa község képviselő testületének 22/2017 (XII.29..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2023. 04. 15Köröstarcsa község képviselő testületének 22/2017 (XII.29..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alap- törvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a település-rendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés b) pontja szerint a 9. mellékletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Köröstarcsa község építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárjainak önbecsülését, identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, az építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.
(2) Köröstarcsa község településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) meghatározza Köröstarcsa község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelmét és alakítását:
a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati ösztönző rendszer alkalmazásával.
(3) E Rendelet területi hatálya Köröstarcsa község teljes közigazgatási területe.
(4) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a község közigazgatási területén különösen
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) az épület külső megjelenésén a rendeletben meghatározott változtatást végez,
feltéve, hogy tevékenysége az e rendeletben meghatározott településképet, vagy annak védelmét érinti, vagy befolyásolja.
(5) E Rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:
2. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik;
b) a településrész építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
A HELYI ÉRTÉKVÉDELEM
3. § (1) A helyi értékvédelem feladatai:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes
aa) településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek,
ac) épületek és épületrészek, építmények,
ad) utcaképek és látványok,
ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek felkutatása,
b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,
c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Köröstarcsa Község Önkormányzatának Képviselő-Testülete a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.
(3) A helyi védettség alá tartozó és javasolt értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(4) A mellékletben „javasolt” HVJ kategóriába sorolt értékek akkor válnak védetté, ha az 5. § és 6. §-ban előírtak szerint a védetté nyilvánításuk megtörténik.
(5) Nem vonható helyi védelem alá a más módon már védettséget élvező településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár érték.
4. § E Fejezet alkalmazása során:
a) eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.
b) értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.
c) területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, valamint beépítési mód védelmével érintett területek.
d) védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, amelyen a védett épület, építmény áll.
e) védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
f) védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
g) védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, e) és f) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés, kapu.
h) védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
j) védett településszerkezet: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
Helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése
5. § (1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
(2) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, értékvizsgálattal.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) egyedi építmények, épületek esetén:
aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-illetve telekrész),
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),
ad) a kezdeményezés indokolását,
b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
ba) az együttes megnevezését,
bb) körülhatárolását,
bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
bd) a kezdeményezés indokolását.
6. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni.
(2) A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket – az erről szóló döntést megelőzően – a partnerségi egyeztetés szabályai alapján kell tájékoztatni.
(3) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érdekelteket:
aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,
ab) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,
ac) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,
b) a kormányhivatal ingatlanügyi szervét,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) területi védelemnél az érintett közműveket,
e) helyi értéktár kezelőjét.
Védett értékek megszüntetése
7. § (1) A megszüntetésre:
a) műszaki indokok alapján, vagy
b) életveszély-elhárítása miatt, vagy
c) a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt kerülhet sor.
(2) A védelem megszüntetésére vonatkozó eljárást e Rendelet 5-6. §-ainak megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni, a helyi védett elem teljes körű műszaki felmérését (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás – ha releváns – történeti kutatás) követően.
(3) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.
(4) A bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése vagy részleges bontás esetén azok megőrzése indokolt esetben előírható.
8. § Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:
a) A védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását;
b) A védett elem/elemrészlet jókarbantartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell;
c) A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.
A védett értékek nyilvántartása
9. § (1) A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) a helyszínrajzot,
d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
e) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,
f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,
g) a védett érték felmérési terveit, amennyiben beszerezhetők, illetve előállíthatók,
h) a védett érték fotódokumentációját,
i) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A helyi védelem alatt álló építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.
(5) A tábla szövege: „Helyi védelem alatt álló épület/építmény”
(6) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL KIEMELT ÉS MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
10. § (1) A településkép védelme szempontjából Köröstarcsa község közigazgatási területén kiemelt területnek minősül:
a) a műemlék területe, a műemléki környezet területe,
b) a régészeti lelőhely területe,
c) a helyi jelentőségű védett érték területe,
d) a NATURA 2000 terület, az országos ökológiai hálózat , ökológiai folyosó területe,
e) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület.
(2) Köröstarcsa településképi szempontból meghatározó területének tekintjük az alábbiakban felsorolt településrészek együttes halmazát:
a) a településkép védelme szempontjából a történeti településrész 2. melléklet szerint lehatárolt kisvárosias beépítésű területei;
b) a településkép védelme szempontjából történeti településrész 2. melléklet szerint lehatárolt falusias beépítésű területei;
c) történeti településrészen kívüli falusias településrész területei,
(3) A településképi szempontból meghatározó terület – e Rendelet 2. melléklete szerinti – művi elemekkel érintett részén:
a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését;
b) az épületek összhangot mutató elhelyezését;
c) a minőségi anyaghasználatot;
d) a harmóniát tükröző színezést;
e) az előkertek rendezettségét;
f) a kerítések összhangját;
g) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását
h) a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot
el kell érni.
(4) A településképi szempontból kiemelt terület – e Rendelet 3. melléklete szerinti – táji, természeti elemekkel érintett részén:
a) a tájkarakter megőrzését;
b) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét;
c) az építmények tájba-illeszkedését;
d) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését;
e) a minőségi és természetes anyaghasználatot;
f) a visszafogott színezést;
g) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését;
h) az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését
el kell érni.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
11. § A település teljes területén, az adott szerkezet felújítása, átépítése során, az alábbi általános építészeti követelményeket kell betartani:
a) a homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az alábbiak:
aa) erős, élénk, kontrasztos színű anyagok használatát,
ab) ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével, a település történelmi anyaghasználatától idegen (pl. fém, műanyag) homlokzati használatát,
ac) túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek használatát.
b) a tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók az alábbi anyagok:
ba) pala (kivéve a természetes pala);
bb) rozsdásodó bádog, valamint
bc) műanyag.
c) a nyílászáróknál nem alkalmazhatók az alábbiak:
ca) domború üvegezés;
cb) egymással nem harmonizáló anyagok, valamint
cc) igénytelen formai kialakítású elemek.
A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
12. § (1) A településképi szempontból meghatározó – e Rendelet 2. melléklete szerint lehatárolt - történeti területek (kisvárosias, falusias beépítésű terület) művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
13. § (1) A településképi kiemelt területek – e Rendelet 3. melléklete szerinti – táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
14. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség területére vonatkozó, felújítás, átépítés során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől élesen nem elütő színű; valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó;
cb) tagozatokat visszafogottan használó;
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő;
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó;
ce) nyílásrendszerében rendezett;
cf) logikát tükröző; valamint
cg) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó;
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;
dc) a művi értékekkel egységben kezelt;
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;
de) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint
df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító;
eb) zavarosan vibráló burkolatot, felületet nem eredményező;
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő;
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító;
ee) az utcaszakaszonkénti megjelenést előtérbe helyező; valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni – lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni;
fb) az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni;
fc) az antennák településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;
fd) a légkondicionáló kültéri egységeinek településképet zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni.
(2) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség területén lévő védett épületek átépítésénél az alábbi követelményeknek kell együttesen eleget tenni:
a) karaktert megtartó;
b) arányrendszert megőrző;
c) új elemeiben a régihez illeszkedő;
d) esztétikát, minőséget hozó, valamint
e) építészeti értéket teremtő.
(3) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
a) időtálló;
b) minőségi;
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő;
d) élénk színeket kerülő;
e) állagát hosszútávon megőrző;
f) a település karakterével összhangban lévő.
REKLÁMOK ÉS REKLÁMHORDOZÓK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
15. § (1) Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület építése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok, a helyi építési szabályzat, és e rendelet betartásával végezhető.
(2) Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület közterületen, valamint közterületről látható
16. § (1) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.
(2) Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.
(3) Ha a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés tulajdonosa a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármestertelepülésképi kötelezés keretében előírhatja a berendezés leszerelését, a felület megszüntetését.
17. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület engedélyezési tervének, továbbá meglévő épület esetén az ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó bejelentés mellékletének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen, illetve támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők és kirakatszekrények), továbbá a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását.
(2) A terven az esetben is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.
(3) Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, illetve elhelyezésük bejelentés nélkül történt, az önkormányzat kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.
18. § (1) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés(cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közművelődési intézményi épületek,
19. § (1) Közterületen információs hirdető-berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.
(2) Legfeljebb 11 m2 nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés az alábbi
A TELJES TELEPÜLÉS ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ FELSZÍNI ENERGIAELLÁTÁSI ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE
20. § (1) A történeti településrész területén új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
a) műemléki környezetben,
b) helyi védettségű területen,
c) közparkokban csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.
Teljes település ellátását biztosító vezeték nélküli elektronikus hírközlés
21. § (1) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.
(2) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:
a) Antenna csak már meglevő építményre telepíthető a gazdasági övezetek kivételével.
b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor - gazdasági övezetek kivételével - az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.
c) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
d) Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakóépítési övezetben antenna nem telepíthető.
e) Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.
Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások
22. § (1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
23. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.
(2) A településképi bejelentési eljárás a bejelentő kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez az országos követelményekben meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(3) A településképi bejelentés tudomásul vételéről igazolást kel kiadni.
(4) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a polgármesteri hivatal ezzel a feladattal munkaköri feladatként megbízott személy készíti elő.
(5) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.
A HELYREHOZATALI KÖTELEZETTSÉG
24. § A helyi védelem alatt álló ingatlanok településképi megjelenésének javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:
a) Helyrehozatali kötelezettséget a polgármester hatósági döntésében írhat elő.
b) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
c) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
ca) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);
cb) az építmény tulajdonosát/tulajdonosait;
cc) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;
cd) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét;
ce) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;
cf) a helyrehozatalhoz nyújtható önkormányzati támogatás – e Rendelet 24. §-ban – lehetőségét és feltételeit; valamint
cg) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi kötelezés, településképi bírság).
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
25. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, helyrehozatalára vagy elbontására kötelezheti.
(2) A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:
a) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul.
b) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le önkormányzati hatósági jogkörben, és határozattal kötelezést bocsát ki.
(3) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés, valamint
b) településképi bírság.
(4) A településképi bírság kiszabásának részletes szabályai:
a) Településképi bírság a következő esetekben szabható ki:
aa) településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
ab) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
ac) a településképi követelmények be nem tartása,
ad) döntés végre nem hajtása.
b) A településképi bírság:
ba) felső határa 1.000.000,- forint,
bb) alsó határa 10.000,- forint,
c) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
ca) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
cb) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
cc) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
cd) a jogsértő állapot időtartamát,
ce) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
cf) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.
(5) A településképi bírságot közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel kell teljesíteni.
(6) A bírság mértéke korlátlanul enyhíthető, vagy mellőzhető, ha a jogsértés megszüntetésre kerül.
ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
26. § A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönző rendszert alkalmazhatja: a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. § (1) Ez a Rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(2) A hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére alkalmazhatók a Rendelet előírásai.
28. § A Rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a:
(1) Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2015.(IX.14.)
Az 1. melléklet a Köröstarcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.