1. § (1)² E rendelet célja Lőrinci Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, továbbá épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti és természeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása, továbbá a településkép védelme érdekében a település területén elhelyezhető reklámhordozók számának, formai és technológiai feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozása.

(2) E rendelet célját a jogalkotó a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával, a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával, a településképi követelmények meghatározásával és a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával kívánja elérni.

2. § (1) E rendelet hatálya Lőrinci közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet a településképi szempontból meghatározott területekre, a helyi védelemben részesülő örökségre és a fentiek alá nem tartozó egyéb területekre differenciáltan állapít meg szabályokat.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki a település közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon e rendeletben szabályozott tevékenységet folytat, vagy – a reklámok és reklámhordozók vonatkozásában – reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben szabályozott plakátnak a kampányidőszakban történő elhelyezésére, valamint a választási kampány során alkalmazott reklámhordozót tartó berendezésekre.

3. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

4. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

5. § A helyi védelem feladata a védelmet igénylő helyi építészeti és természeti örökség és értékek

6. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2)³ Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi az 1. a. számú mellékletben meghatározott területeket, és helyi egyedi védelem alá helyezi az 1.b. mellékletben meghatározott építményeket.

(3) A területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

(4) A helyi egyedi védelem a településkaraktert meghatározó valamely jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző

7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A helyi építészeti örökség feltárása és számbavétele elsősorban szakmai igények alapján történik, konkrétan meghatározott területre vonatkozóan.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

8. § A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

9. § (1) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítését szakértők bevonásával a megbízott főépítész végzi. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat szükséges. Az értékvizsgálat eredményéről a megbízott főépítész összefoglaló dokumentációt készít a Képviselő-testület részére, amelynek határideje a kezdeményezés előterjesztésétől – hiánypótlás esetén – a hiánypótlásra teljesítésétől számított 30 nap.

(2)⁴ A Képviselő-testület értékvizsgálat nélkül is dönthet a védetté nyilvánítás megtagadásáról, ha a kezdeményezés nyilvánvalóan nem Lőrinci építészeti örökségének kiemelkedő értékű elemére vonatkozik.

10. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az érdekelteket.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(3) A képviselő-testület a helyi védelemmel kapcsolatos döntését az értékvizsgálat eredményének elkészültét követően az értékvizsgálat és az érdekeltek észrevételei alapján hozza meg az értékvizsgálat eredményét összefoglaló dokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül, de legkésőbb a kezdeményezéstől számított 120 napon belül.

11. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

12. § Ha egy helyi egyedi védelem alatt álló érték védettsége megszűnik, annak közzétételével egyidejűleg a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi védelem törlését.

13. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2)⁵ A nyilvántartás tartalmazza a helyi védett érték

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

14. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi egyedi védett érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.

(4) A helyi egyedi védett értékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a helyi egyedi védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(5)⁶ A helyi egyedi védett értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a helyi egyedi védett érték anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.

(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a helyi egyedi védett érték fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(8) Helyi egyedi védett értéken bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.

(9) A helyi egyedi védett érték jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a helyi egyedi védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

(10) Helyi egyedi védett érték kizárólag építéshatósági vagy építésfelügyeleti kötelezés esetén, az épület életveszélyességét igazoló statikai szakvélemény megléte esetén bontható. Az e bekezdésben foglaltak szerint elbontott épületek helyén létesülő új épületek építése során törekedni kell az elbontott épület által hordozott védett értékek átörökítésére, megjelenítésére.

(11) Helyi egyedi védett érték részlegesen akkor bontható, ha

(12) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

(13)⁷ A helyi egyedi védett értéket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. A helyi egyedi védett értéket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. A helyi egyedi védett értéken semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A helyi egyedi védett értéken tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az a településképi követelmények és a helyi építési szabályzatban foglalt követelmények továbbá - amennyiben az meghatározásra került - a településrendezési illeszkedés követelménye és az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetők.

(14) A helyi egyedi védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.

15. § A település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét hordozó vagy ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészei védelme érdekében az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki a 2. számú mellékletben jelölt területeket.

16. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 1. mellékletében foglaltakra tekintettel a településkép védelme szempontjából kiemelt területnek minősülnek az e rendelet 3. számú mellékletében felsorolt területek.

17. § A tájkarakter megőrzésének érdekében az önkormányzat beépítésre nem szánt területként jelöli meg az e rendelet 4. számú mellékletében megjelölt területeket.

18. § A településkép megőrzése és fejlesztése érdekében a település teljes területén különös figyelmet kell fordítani a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcaképrészlet, a település- és tájkarakter elemek, valamint a kialakult és jellemzővé vált építészeti karakter megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére. Ezek érdekében a település közterületein a városkép helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások kerülendők.

19. § (1)⁸ A településkép szempontjából meghatározó területek hatékonyabb védelme érdekében az e szakaszban és a 19/A. § - ban meghatározott építészeti követelmények alkalmazandók.

(1a)⁹ Főrendeltetésű épület nem építhető gerendaház szerkezettel, vagy teljes egészében fa homlokzattal.

(2) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt, kerítést úgy lehet elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához illeszkedjék, valamint annak a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása ne legyen kedvezőtlen.

(3) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.

(4)¹⁰ Az épületek színezésénél a természetes anyagok színeit, az épített és a természetes környezetbe illően kell alkalmazni. A településen hagyományos homlokzati kialakítás érdekében az anyaghasználati követelmények a következők:

(5)¹¹ Homlokzatfelújítás akkor végezhető, amennyiben az kiterjed a közterületről látható épülethomlokzat egészére.

(6)¹² Épület homlokzatkialakítása során

(7)¹³ Háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem)

(8) Cégért, címtáblát, cégtáblát tilos úgy elhelyezni, hogy az ne illeszkedjék a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához.

(9)¹⁴ Védő- és előtető, háztartási szilárd hulladékgyűjtő, hulladéktároló, valamint épületgépészeti berendezés kültéri egysége és az épület homlokzatán megjelenő egyéb berendezések elhelyezése csak az épület megjelenését károsan nem befolyásoló módon lehetséges.

(10)¹⁵ Épületre szerelt műszaki berendezést (szerelt kémény, légkondicionáló berendezés, mérőóra, parabola antenna) az oldalkertre vagy a hátsókertre néző homlokzaton lehet elhelyezni, az előkert felé néző homlokzaton nem lehet elhelyezni.

(11)¹⁶ Klímaberendezés kültéri egysége a szomszédos telken álló épülettől - ennek hiányában a szomszédos telekre vonatkozó építési határvonaltól - mért 6 méteren belül nem helyezhető el.

(12)¹⁷ A lábon álló kerti tető

19/A. §¹⁸ (1) Épületet fedő tetőidom utcára merőleges gerincű egyszerű nyeregtető a T vagy L alaprajzra szerkesztett tetőidommal alakítható ki. A tető utcai homlokzata fölött teljesen kontyolt tető kizárólag az épített környezethez illeszkedő esetben építhető, csonkakonty alkalmazható.

(2) Manzard jellegű tető újonnan nem építhető. A tetősíkból kilépő tetőablakok összes függőleges felületen mért felület nem lehet több a magastető függőlegesen mért vetülete 15%-nál.

(3) Épület tetőszerkezetének hajlásszöge 38^° és 45^° között alakítható ki. 38^°-nál kisebb hajlásszögű tetőrész a tervezett beépítettség 30%-át meg nem haladó vízszintes vetületi területen alakítható ki, szakmai konzultáció alapján.

(4) Főrendeltetésű épület tetőhéjazata

(5) Főrendeltetésű épület a (4) bekezdés a) pontban felsorolt anyagtól eltérő meglévő tetőhéjazata felújítható. A felújítás során

(6) Az épületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez (gazdasági területeken kívül), mesterséges pala, vörös árnyalattól eltérő színekben bitumenes zsindely. A tetőfedő anyagok színe csak a természetes anyagok színei és azok árnyalatai, a vörös, a barna és a sötétszürke lehetnek, ettől eltérni a teljes tetőfelület legfeljebb 10%-án lehet, és az (5) bekezdés a) esetben.

20. § A helyi területi védelemben részesülő területeken a településképet meghatározó, hagyományosan kialakult településszerkezetet, utcahálózatot, a beépítés telepítési módját megváltoztatni nem lehet.

21. § A helyi területi védelemben részesülő területeken a beépítés egy- vagy kétszintes lehet, ettől eltérő csak kialakult állapot esetén lehetséges. A meglévő épületek közé épülő új házaknak a környezetükben jellemző hasonló magassággal kell épülniük.

22. § (1) A kerítések kialakításnak az utcafronton a meglévő hagyományos kerítésekhez illeszkedő módon kell történnie. Az utcai kerítés anyaghasználatának és szín- és formavilágának, a főépülettel harmóniában kell lennie.

(2) Az utcai kerítés, a zöldkerítésként használt tömör sövények magasságát is beleértve legfeljebb 1,20 m magas lehet.

(3)¹⁹ Utcai kerítés síkján merőlegesen legalább 50%-os átláthatóságot kell biztosítania. Indokolt esetben a kerítés lehet hagyományos, téglából tömören falazott, amennyiben vakolatarchitektúrával, míves téglakötésekkel, egyéb harmonikus díszítőelemmel van tagolva, vagy a kerítés felületének legalább 25%- a élő, zöld növény futónövény takarást kap.

23. § (1) A helyi területi védelemben részesülő területeken a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a helyi védelemmel össze nem egyeztethető anyaghasználat nem megengedett.

(2) A kialakult beépítésű területeken új épületek a szűkebb környezet karakteréhez nem illeszkedő építészeti kompozícióval, tömegképzéssel, homlokzati architektúrával nem helyezhetők el. Anyaghasználat, homlokzati színválasztás a meglévő építészeti értékektől eltérő nem lehet.

(3) A helyi területi védelemben részesülő területeken az épületek homlokzati színezésénél törekedni kell a meglévő, hagyományos architektúrák használatára, színezésében csak a pasztell színek megengedettek, rikító színek használata tilos, homlokzat részleges festése nem javasolt.

(4) A helyi területi védelemben részesülő területeken lévő épületek utcai homlokzatának tagozódását és utcai homlokzat felőli formáját, tetőhajlásszögét meg kell tartani. A tetőhéjazat cseréje, felújítása esetén a meglévővel azonos anyagú, méretű, színű fedésre kell törekedni. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle fedés helyezhető el. A tetőhéjalásnál fémlemez, műanyag hullámlemez, hullámpala és bitumenes hullámlemez, valamint rikító, kirívó színek (pl. piros, kék, zöld) nem alkalmazhatók, a helyi építési szabályzatról szóló 15/2004. (VI. 25.) önkormányzati rendelet 35. §-a szerinti pikkelyes fedés megengedett.

(5) Épületek részleges homlokzat-felújítása nem megengedett. Égéstermék homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.

(6)²⁰ Tilos a portálok üvegfelületének 25%-ot meghaladó területén az átláthatóságot nem biztosító fóliázás, és a környezettől bántóan elütő, a környezettel nem harmonizáló színek, minták alkalmazása.

(7) A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén törekedni kell a meglévővel azonos anyagú, kiosztású, méretű, formájú, tagolású, színű nyílászárók elhelyezésére.

24. § (1) A helyi egyedi védett érték építészeti értékét eredeti építőanyagában, de legalább az eredetivel azonos anyaghasználattal kell megőrizni.

(2) Helyi egyedi védett érték bővítése vagy új építmény építése során az új hozzátétel anyaghasználata az eredeti építészeti érték anyaghasználatától eltérő is lehet, de az eredeti és új részeknek harmonikus egységet kell alkotniuk.

25. § (1) Helyi egyedi védett érték tömegét eredeti állapotának megfelelő formában és méretben kell megtartani.

(2) Helyi egyedi védett értékre emeletráépítés nem megengedett.

(3) Helyi egyedi védett értékek tetőtér beépítése csak az eredeti jellemzők – tetőhajlásszög, gerincmagasság – megtartása mellett, egyszintesen, vagy legfeljebb lakásegységenként kétszintesen alakítható ki.

(4) Helyi egyedi védett értékjelentős bővítése esetén az új hozzátétel a tömegformálás tekintetében korunk építészeti eszközeivel alakítható, formai megoldásokban, anyaghasználatban, színben, a helyi egyedi védett érték építészeti értékeire való tekintettel. Az új hozzátétel a védett építészeti érték érvényesülését nem csökkentheti.

(5) Helyi egyedi védett érték kisebb mértékű bővítése, átalakítása esetén az új hozzátétel tömegformálása a korabeli állapot ismétlésével vagy analógiák alapján is kialakítható.

26. § (1) Helyi egyedi védett érték közterületről látható homlokzatait eredeti állapotuknak megfelelően kell megtartani látványában. A közterületről nem látható homlokzatok átalakítása során a homlokzat korunk építészeti eszközeivel, formai megoldásokban, anyaghasználatban, színben, a helyi egyedi védettségű építmény építészeti értékeire való tekintettel alakítható.

(2) Helyi egyedi védett értékjelentős bővítése esetén az új hozzátétel homlokzata korunk építészeti eszközeivel alakítható, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a Helyi egyedi védett értékkel összhangban áll.

(3) Helyi egyedi védett érték kisebb mértékű bővítése, átalakítása esetén az új hozzátétel homlokzata a korabeli állapot ismétlésével, analógiák alapján is kialakítható, amennyiben az harmonikus összképet eredményez.

(4) Helyi egyedi védett érték és helyi egyedi védettségű épületegyüttesben új épület homlokzatai korunk építészeti eszközeivel alakíthatók, anyaghasználatban, színben, formai megoldásokban, amennyiben az a helyi egyedi védettségű építmény építészeti értékeivel vagy a helyi egyedi védettségű épületegyüttes karakterével, építészeti értékeivel összhangban áll.

(5) Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit a helyi egyedi védett értékek esetében utcafronti homlokzatra takarás nélkül nem lehet elhelyezni.

27. § (1) Helyi egyedi védett érték telkén törekedni kell az értékes táj- és kertépítészeti alkotások megőrzésére.

(2) Az új kertépítészeti kialakítás során törekedni kell a helyi egyedi védett érték kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokra.

28. § (1) Helyi egyedi védett érték telkén törekedni kell az értékes növényzet megtartására.

(2) Új növényzet telepítésénél az eredeti kertépítészeti megoldások helyreállítása az elsődleges szempont.

(3) Új növényzet telepítésénél az eredeti kertépítészeti megoldások helyreállítása mellett törekedni kell arra, hogy az építészeti értékek lehetőség szerint közterületről is láthatóak legyenek.

29. § Helyi egyedi védett értéken vagy annak közvetlen környezetében új szobor, képzőművészeti alkotás csak a védett építészeti érték megfelelő érvényesülésének sérelme nélkül helyezhető el.

30. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

(3) Helyi egyedi védett érték homlokzatai esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

31. § (1) Helyi egyedi védett érték belső kialakítása, funkciója lehetőség szerint megtartandó. Új funkció szükségessége esetén törekedni kell az eredeti belső kialakítás megőrzésére az alaprajzi elrendezés és a belsőépítészeti megoldások tekintetében egyaránt.

(2) Helyi védelemmel érintett építményben a különleges építészeti értéket képező belsőépítészeti alkotást lehetőség szerint az eredeti helyén kell megtartani.

32. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken, valamint a beépítésre nem szánt területeken a településkép és a tájkarakter védelme érdekében építési tevékenység az e szakaszban meghatározott előírások szerint végezhető.

(2) A külterületen az épületek tájba illően, szabadon állóan helyezhetők el.

(3) A tető lejtésének 35 és 45 fok között kell lennie, ettől eltérni a teljes tetőfelület legfeljebb 10%-án lehet, kivéve 20 m homlokzatszélességet meghaladó épületszélességű mezőgazdasági építmény, tároló stb., amely esetén a tetőhajlásszög 35 foknál kisebb is lehet.

(4) Az épületek színezésénél a természetes anyagok színeit, az épített és a természetes környezetbe illően kell alkalmazni:

(5) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken törekedni kell a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzésére. Új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozottan figyelni kell.

(6) Természetvédelmi területen a terület beépítetlen, természetközeli jellege megőrzendő, a meghatározott tájkarakter és a jellegzetese tájhasználat érdekében.

33. § (1) A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények, valamint a postai szolgáltató helyek, felvételi pontok és kézbesítési pontok, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszközök, postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény és egyéb vonatkozó jogszabályok előírásai, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kötelező érvényű határozatai és ajánlásai szerint.

(2) Az elektronikus hírközlési építmények, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő eszközök elhelyezése és a település ellátását biztosító építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területeket kijelölése során a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet és az MSZ 7487. számú szabványára, valamint az e rendeletben előírtakra és a természet- és tájképvédelmi szempontokra is figyelemmel kell eljárni, és a már meglévő infrastruktúrák, eszközök közös használatát kell előnyben részesíteni.

(3) Az újonnan megvalósuló fejlesztések során elsősorban a meglévő alépítmény-hálózatokat, illetve ritkábban beépített területeken saját, vagy az elektromos kisfeszültségű, meglévő oszlopsorokat javasolt igénybe venni, valaminta racionális területgazdálkodás és a táji értékvédelem érdekében földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.

(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók zöldmezős beruházásai esetén új, földalatti infrastruktúra kiépítése támogatandó, kizárólag műszaki racionalitás alapján – korlátozott mennyiségben – a meglévő oszlopsoros hálózat meghosszabbítására is sor kerülhet.

(5) A település teljes ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési építmények, műtárgyak elhelyezésekor azok helyét a Képviselő-testület – a műszaki és pénzügyi megvalósíthatóságra és az e rendeletben foglaltakra figyelemmel – egyedileg jelöli ki.

34. § (1) A település teljes közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(2) Légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

35. §²³ A település közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló a Tktv-ben, valamint a Tktv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

36. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2)²⁴ Reklámhordozó az utcabútornak nem számító épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4)²⁵

(5) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7)²⁶

38. § (1)²⁸ A helyi területi védelemben részesülő területeken kívül kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2)²⁹

(3)³⁰ A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám.

39. § (1)³¹

(2)³² Információs célú berendezés reklám közzététel cél mellett, az alábbi közérdekű információ közlésére létesíthető:

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(4)³³

40. § (1) A település közigazgatási területén a közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.

(2)³⁴

(3) Valamennyi közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

41. § (1)³⁵ Az önkormányzat a jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2)³⁶ Az önkormányzat döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

42. § (1)³⁷ Az önkormányzat – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2)³⁸ Az önkormányzat kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

43. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek és helyi egyedi védett értékek esetében a zöldfelületek, ingatlanon belüli zöldterületek kialakítása során a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni. Az utcáról látható előkertek elsősorban díszkertként alakítandók ki.

(2) Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetében előnyben kell részesíteni a táji, termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat.

(3) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfafaj telepítendő. Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok nem telepíthetők.

44. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek és helyi egyedi védett értékek esetében a zöldfelületek kialakítása, gondozása, a növénypótlásés a tájvédelem előírásainak megtartása során a 5. számú mellékletben felsorolt növényfajok telepítése ajánlott.

(2) Zöldfelületek magán- és közterületen történő kialakítása, növénypótlás és a zöldfelületek gondozása, és a tájvédelem előírásainak megtartása során az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet, a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet, valamint a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet figyelembevételével kell eljárni.

45. § A fényszennyezés elkerülése érdekében az alábbi előírások alkalmazása javasolt a közvilágítás kialakítása során:

45/A. §⁴⁰ (1) A főépítész a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) Az építtető, vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kezdeményezni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. § -ban meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység (a továbbiakban: egyszerű bejelentés) és az építési engedéllyel végezhető építési tevékenységek esetén, a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából legalább egy alkalommal.

(3) A szakmai konzultáció keretében kerül sor a jogszabályban meghatározottakon túl

45/B. §⁴³ (1) A szakmai konzultáció az építtető, vagy az általa megbízott építész tervező papír alapon vagy elektronikusan benyújtott kérelmére indul.^[7]

(2) A szakmai konzultáció iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, elérhetőségét, az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tervezett építési tevékenység rövid leírását. A kötelező szakmai konzultáció kérelméhez lehetőség szerint mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját, a 8. melléklet szerinti tartalommal.

(3) A szakmai konzultáció időpontját a főépítész jelöli ki, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

(4) A szakmai konzultáció helyszíne az önkormányzat hivatalos helyisége.

(5) Amennyiben a kérelem nem tartalmazza a (2) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt a szakmai konzultációra a Tervező – a munka készültségi fokának megfelelő tartalommal a szakmai konzultáció napjára dátumozott – elkészíti a 8. melléklet szerinti munkaközi építészeti-műszaki tervet (terv-vázlatot). A munkaközi dokumentációt a tervező

(6) Amennyiben a munkaközi terv feldolgozása papír alapon történik, a szakmai konzultáció során az egyeztetés résztvevői a munkaközi dokumentáció aktuális példányára szöveges, illetve rajzi kiegészítéseket, megjegyzéseket tehetnek, és a konzultáció végén a tervet dátummal kiegészítve szignálhatják. Az ilyen esetekben a munkaközi dokumentáció érintett tervlapjairól másolat kell készíteni, és azok a (7) bekezdés szerinti emlékeztető mellékletei.

(7) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, amelyet a konzultáció résztvevői aláírásukkal látnak el.

(8) A szakmai konzultáció alapján készített emlékeztető, több konzultáció esetén emlékeztetők - a hozzájuk tartozó munkaközi tervdokumentáció tartalmának megfelelően - a feleket kölcsönösen kötik.

(9) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a dokumentáció terviratai között az (7) bekezdés szerinti emlékeztetőt, mellékleteit és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció releváns tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(10) A szakmai konzultációról készített emlékeztető, valamint az ahhoz - azonosítható módon – tartozó munkaközi dokumentációk nyilvántartásáról a főépítész gondoskodik.

(11) A tervezés során ugyanazon építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott építész tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

46. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni:

47. §⁴⁵ Az önkormányzat a véleményét a megbízott főépítész szakmai álláspontjára alapítja.

48. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(3) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:

49. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 6. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.

50. § A településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, a megbízott főépítész szakmai álláspontjára alapítva.

51. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

52. § (1)⁴⁸ Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

(2)⁴⁹ Az önkormányzat a településképi bejelentési eljárást a Tktv-ben, illetve a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TTr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(3)⁵⁰ Az önkormányzat településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(4) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

53. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

(4)⁵¹ Az önkormányzat megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés:

54. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 7. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

55. §⁵⁴ (1)⁵⁵ Az önkormányzat településképi kötelezési eljárást folytat le, önkormányzati településképi bírságot szab ki – a Tktv.-ben meghatározott kivételekkel – az alábbi esetekben:

(2) Településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.

(3) A kérelemre és hivatalból lefolytatott településképi kötelezési eljárás a településkép védelmére és a közigazgatási eljárásra irányadó jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazásával történik.

56. §⁵⁷ (1) Amennyiben a Tktv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott figyelmeztetést tartalmazó döntésben meghatározott jogszabálysértés megszüntetésére meghatározott határidő eredménytelenül telik a Polgármester településképi kötelezés formájában, önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezheti, amelynek összege:

(2) Az (1) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság kiszabásánál a polgármester mérlegeli különösen:

57. §⁵⁸ A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos 15 napon belül köteles megfizetni az önkormányzat döntésben meghatározott számlaszámára,

58. § (1) E rendelet – a (2) bekezdés szerinti eltéréssel – 2017. december 31. napján lép hatályba.

(2) E rendelet 55–57. §-ai 2018. január 1-jén lépnek hatályba.

59. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

60. § E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Lőrinci Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2004. (IV.29.) helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletének 11. és 14. §-a.