Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

   
   

1. § (1) A rendelet hatálya Pécel Város közigazgatási területére terjed ki, azaz a település egészére állapít meg szabályokat.

(2)¹ A rendelet hatálya kiterjed minden olyan természetes és jogi személyre, aki vagy amely az építési tevékenységgel érintett építménnyel összefüggésbe hozható, mint az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult.

2. § (1) A rendelet célja a város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával,

2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

3. a településképi követelmények meghatározásával,

4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tvtv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásaival összhangban eltérő rendelkezéseket is tartalmaz. Jelen rendelet a mindenkor hatályos helyi építési szabályzattal (a továbbiakban: HÉSZ) együtt alkalmazandó.

3. § E rendelet alkalmazásában:

2. Fejezet

Helyi védelem

2. A helyi védelem feladata és általános szabályai

   
   

4. § (1) A helyi védelem feladata

1. ⁴a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, táji, építészeti szempontból védelemre érdemes védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése,

2. a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk vagy megújulásuk elősegítése.

(2) A helyi védelem fajtái:

a) egyedi védelem egyes épületekre, építményekre, építészeti részletekre, képzőművészeti alkotásokra vonatkozóan

b)területi védelem történelmi településmagra vonatkozóan

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszüntetése kezdeményezhető

1. hivatalból, vagy

2. természetes vagy jogi személy által írásban Pécel Város Önkormányzat Polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a kezdeményező nevét, megnevezését;

2. a védendő érték megnevezését (terület, épület, építmény, építményrész, egyéb elem);

3. a védendő érték helyének megjelölését (területi védelem esetén területi lehatárolással, egyedi védelem esetén külterület neve, házszám, helyrajzi szám szerint);

4. a javaslat rövid indokolását; és

5. az értékvizsgálatot.

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a kezdeményező nevét, megnevezését;

2. a védett érték megnevezését (terület, épület, építmény, építményrész, egyéb elem);

3. a védendő érték hely megjelölését (területi védelem esetén területi lehatárolással, egyedi védelem esetén külterület neve, házszám, helyrajzi szám szerint);

4. a javaslat rövid indokolását; és

5. az értékvizsgálatot.

   
   

6. §⁵

7. §⁶

8. § (1)⁷

(2) ⁸

(3) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

2. a védett terület vagy érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

4. a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

(4) Védetté nyilvánításra akkor kerülhet sor, ha a döntést megalapozó értékvizsgálat azt megalapozza.

(5) ⁹

9. § (1) A kezdeményezéstől a képviselő-testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és – átmeneti szabályozásként – arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(2) ¹⁰

(3) Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, a jegyző köteles megvizsgálni a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

10. § (1) A védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:

1. a kezdeményezőt

2. ¹¹

3. ¹²

4. a védetté nyilvánításra, vagy annak megszüntetésére javaslatot tevőt,

5. ¹³

6. ¹⁴

7. ¹⁵

8. ¹⁶

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényével összefüggésben az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál – az ingatlantulajdonos egyidejű tájékoztatása mellett – kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a Tr.-ben és az egyéb magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírások szerint.

11. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt az e célra rendszeresített egységes formátumú táblával kell megjelölni, melyen fel kell tüntetni a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját. A tábla szövege: „Pécel Város Önkormányzatának Képviselő-testülete védetté nyilvánította ..... évben”. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - külön eljárás nélkül – a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

12. § (1)¹⁷ A helyi védelem alá vett értékekről a főépítész nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

    a) a védelem szakszerű, rövid indokolását,

    b) fotódokumentációt,

    c) a helyi védelem védettségi kategóriáját,

    d) a pontos címet, helyrajzi számot,

    e) helyszínrajzot,

    f) a védett érték rendeltetését és használatának módját,

    g) a védelmet megállapító rendelet számát, időpontját.

    h) területi védelem esetén a lehatárolást bemutató térképmásolatot.

    
    

(2) ¹⁸

(3) Területi védelem esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmazni kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot, olyan méretarányban, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.

3. Az egyedi védelem meghatározása

13. § Az egyedi védelem az 1. melléklet szerinti építményekre, szobrokra, képzőművészeti alkotásokra terjed ki.

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

   
   

14. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelmi célnak megfelelő, folyamatos fenntartásáról, értékéhez méltó, rendeltetésének megfelelő használatáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(3) ¹⁹

(4) A védett építészeti érték eredeti állapotának megőrzése érdekében előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(5) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(6) ²⁰

3. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

   15. §²¹ A településképi szempontból meghatározó területek a 2. melléklet 1. és 2. pontja szerinti következő területek:

a) történeti településrész

b) Indiatelep településrész

c) átalakuló-nőtt településrész

d) új kertvárosi településrész

e) beépítésre nem szánt településrészek

4. Fejezet

Településképi követelmények

6. Zöldfelületek, kertek kialakítására vonatkozó településképi követelmények

16. § ²²

17. § (1) A zöldfelületek kialakításánál a táji és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepítendők, a rendelet 3. melléklete alapján.

(2) Agresszíven gyomosító, allergizáló hatású fafajok nem telepíthetők.

(3) A telekhatár menti fás szárú növényzetet úgy kell telepíteni és fenntartani, hogy az a szomszédos telek használatát ne korlátozza.

(4) A zöldfelületeken elhelyezett kerti építmények és burkolatok szín- és anyaghasználatát az építészeti környezethez illeszkedően kell megválasztani.

(5) A településképi szempontból jelentőséggel bíró fák, fasorok kivágása csak a faegyedek elhalása vagy közveszély elhárítása esetében lehetséges, a védett fák vagy fasorok egyidejű pótlása mellett, összhangban e rendelet előírásával.

7.²³ Az egyedi helyi védett értékekre vonatkozó településképi építészeti követelmények

18. § (1) Az épület csak egyszerre, egységes építészeti stílusjegyeket alkalmazva újítható fel.

(2) A védett épületeket – akár részleges felújításuk esetén is – hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

(3) A védett építmények eredeti külső megjelenését, ezen belül

1. egészének és részleteinek külső geometriai formáit, részletképzését, valamint ezek rész- és befoglaló méreteit,

2. eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

3. az eredeti színezését, vagy ha ez nem ismert, a védett építmény jellegének és környezetének megfelelő színezést,

4. eredeti épülettartozékait és felszereléseit

az e rendeletben foglalt rendelkezések figyelembe vételével kell megőrizni vagy helyreállítani.

(4) Az egyes épületek kiemelkedő, megőrzendő értékeit az egyes épületek adatlapjai tartalmazzák.

(5) ²⁴

(6) Védett építményen, épületen és területen gépészeti és egyéb berendezés (különösen antenna, klíma, szellőző, szerelt kémény, napkollektor) nem létesíthető, kivéve rejtett módon és a védett objektum építészeti elemeivel összhangban.

(7) Utcavonalra nyíló garázsbejárat – a hagyományos kocsiáthajtót kivéve – nem létesíthető.

(8) Új épületszárny létesítése esetén azt a meglévő épülettel összhangban kell kialakítani.

19. § (1) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, valamint a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) ²⁵

(4) Védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.

(5) A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(6) ²⁶

(7) Helyi védett épületen tetőtér-beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.

20. § (1) Helyi védelem alatt álló szobor, szoborcsoport, emlékmű nem védett elemeinek esetleges cseréje vagy hiányzó elemeinek pótlása során a védett elemeket

1. a tömeghatás,

2. a teljes magasság,

3. a talapzat és a szobor magassági aránya,

4. az anyaghasználat

szempontjából mértékadónak kell tekinteni.

(2) ²⁷

8. Történeti településrész területi építészeti követelményei

21. § (1)²⁸ A történeti településrész területén:

a) az új építményeket a jellegzetes településkép, az épített és természetes környezete egységes megjelenését biztosító módon, a kialakult beépítési mód szerinti elhelyezéssel kell kialakítani,

b) a közterületek burkolatát, bútorzatát, növényzetét a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban, az eredeti anyaghasználattal, vagy azzal egyenértékű megjelenésű anyagokkal kell kialakítani.

(2) A történeti településrészen a beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivéve, ha a szomszédos beépítés és a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményezne.

(3)²⁹ Utcafronti tömör és áttört kerítés kialakítása esetén csak fa, vakolt felületű falazott vagy fém kerítés építhető, ezen anyagok közül legfeljebb két anyag kombinált változatában.

(4) Hullámlemez, műanyag, eternit-, tömör fémlemezkerítés és rikító, a környezettel nem harmonizáló színűre vagy mintásra, képnek minősíthetőre festett kerítés nem létesíthető.

(5) Lakóterületen, oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületek oldalhomlokzatának elsősorban a környezetben kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában az oldalsó telekhatártól mért minimum 0,8 méter távolságra kell elhelyezni.

(6)³⁰ Oldalhatáron álló beépítés esetén az épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén, hosszirányban történhet. Amennyiben a telekszélesség lehetővé teszi, az épület bővítése udvari keresztszárnnyal is megoldható. A keresztszárny szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető le.

9. Történeti településrész egyedi építészeti követelményei

22. § (1)³¹ A történeti településrész területén:

a) csak olyan építési munka, területhasználat és növénytelepítés engedélyezhető, amely nem változtatja meg a védett értékek eredeti megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, nem veszélyezteti a védendő növényzet egészségét, fennmaradását;

b) a jellemzően kialakult tömegformálás és tetőformák alkalmazásával kell kialakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, fenntartani,

c) az épületek részleges homlokzati felújítása (színezése) csak teljes homlokzatonként megengedett,

d) a tetők tömegének (idomának) kialakításakor egyszerű formákat kell alkalmazni,

(2) Épületeken a településképben jelentkező, közterületről látható klímaberendezés kültéri egysége, szabadon álló lemezkémény, a homlokzaton szabadon szerelt gépészeti berendezés (kivéve a napenergiát hasznosító berendezést) és egyéb vezeték elhelyezése tilos.

(3)³² Közterületről látható műholdvevő, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, takartan helyezhető el.

(4) A létesítendő épületek esetében a magastető dőlésszögének 25- 45° fok között kell lennie.

(5) Lapostető vagy terasz a tetőterület legfeljebb 30%-án alakítható ki.

(6)³³ Az utcai homlokzat síkjától minimum 5 méter mélységig kell tartani az utcai párkány magasságát.

(7) A homlokzat színezése során

1. jellemzően tört fehér, vagy a színek világos árnyalatai alkalmazható, valamint az építőanyagok természetes színei;

2. rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos,

3. ³⁴a védelem alatt álló épületek és építmények estén az eredeti épületszínezés alkalmazható.

(8) Tetőhéjazatként a következő fedéstípusok alkalmazhatók:

1. hagyományos égetett cserép,

2. hagyományos, nem színezett pala,

3. cserépszínű, barna vagy szürke színű betoncserép,

4. ³⁵ hagyományos korcolt vagy elemes fémlemez fedés

5. zöldtető.

(9) A tetőfedés anyaga nem lehet:

1. ³⁶ bitumenes zsindely,

2. ³⁷ nagyelemes - bitumenes, fém- és műanyag hullámlemez fedés ( még akkor sem, ha az pikkelyes fedést imitál)

3. nád, fazsindely,

4. hullámlemez és trapézlemez.

10. Indiatelep településrész területi építészeti követelményei

23. § (1) Az új építményeket a jellegzetes településkép, az épített és természetes környezte egységes megjelenését biztosító módon, a kialakult beépítési mód szerinti elhelyezéssel kell kialakítani.

(2) A közterületek burkolatát, bútorzatát, növényzetét a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban, az eredeti anyaghasználattal, vagy azzal egyenértékű megjelenésű anyagokkal kell kialakítani.

(3) Utcafronti tömör kerítés kialakítása tilos, kivéve a temészetes növényelválasztással kialakított kerítést.

(4) Hullámlemez, műanyag, eternit-, tömör fémlemezkerítés és rikító, a környezettel nem harmonizáló színűre vagy mintásra, képnek minősíthetőre festett kerítés nem létesíthető.

(5) ³⁸

11. Indiatelep településrész egyedi építészeti követelményei

24. § (1) A területen csak olyan építési munka, területhasználat és növénytelepítés létesíthető, amely nem változtatja meg a területen jellemző villa épültek eredeti megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, nem veszélyezteti a védendő növényzet egészségét, fennmaradását.

(2) Épületeken a településképben jelentkező, közterületről látható klímaberendezés kültéri egysége, szabadon álló lemezkémény, a homlokzaton szabadon szerelt gépészeti berendezés (kivéve a napenergiát hasznosító berendezést) és egyéb vezeték elhelyezése tilos.

(3) Közterületről látható műholdvevő, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, takartan helyezhető el.

(4) A létesítendő épületek esetében a magastető dőlésszögének 30-45° fok között kell lennie. Lapostető vagy terasz a tetőterület legfeljebb 30%-án alakítható ki.

(5)³⁹ Az utcai homlokzat síkjától minimum 5 méter mélységig kell tartani az utcai párkány magasságát.

(6) Homlokzat színezése során

1. jellemzően tört fehér, vagy a színek világos árnyalatai alkalmazható, valamint az építőanyagok természetes színei;

2. rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos,

3. a helyi védelem alatt álló épületek és építmények esetén az eredeti épületszínezés alkalmazható.

(7) Tetőhéjazatként a következő fedéstípusok alkalmazhatók:

1. hagyományos égetett cserép,

2. hagyományos, nem színezett pala,

3. cserépszínű, barna vagy szürke színű betoncserép,

4. ⁴⁰ hagyományos korcolt vagy elemes fémlemez fedés,

5. zöldtető.

(8) A tetőfedés anyaga nem lehet:

1. ⁴¹ bitumenes zsindely,

2. ⁴² nagyelemes - bitumenes, fém- és műanyag hullám lemez fedés nem lehet (még akkor sem, ha az pikkelyes fedést imitál),

3. nád, fazsindely,

4. hullámlemez és trapézlemez.

12. Átalakuló-nőtt településrész területi építészeti követelményei

25. § (1) ⁴³

(2) Utcafronti tömör kerítés kialakítása esetén a tömör fa és vakolt felületű falazott kerítés építhető.

(3) Hullámlemez, műanyag, eternit-, tömör fémlemezkerítés és rikító, a környezettel nem harmonizáló színűre vagy mintásra, képnek minősíthetőre festett kerítés nem létesíthető.

13. Átalakuló nőtt településrész egyedi építészeti követelményei

26. § (1)⁴⁴ Lakó-és intézményi területeken a fő rendeltetési egység épületén bitumenes vagy műanyag lemez, fém hullámlemez és hullámpala tetőhéjazatként nem alkalmazható.

(3) Épületgépészeti berendezés (kivéve a napenergiát hasznosító berendezést) az épület gerincétől a közterület felőli oldalon csak takarással helyezhető el.

27. § (1)⁴⁵ A kisvárosias karakterű területeken az épületek tetőidomának hajlásszöge 30°-45° közötti kell, hogy legyen, kivéve a zártsorú beépítési módban beépített területeket, ahol a csatlakozó épületek tetőhajlásához kell igazodni.

(2) A kisvárosias karakterű területeken az épületek kialakításánál természetes anyagokat (cserép, kő, tégla, fa, vakolt felületek) kell alkalmazni.

(3) A kisvárosias karakterű területeken az épületek tetőfedő anyagaként csak a kiselemes égetett agyag-, beton-, fémanyagokból készült cserép, a természetes pala, a bitumenes zsindely alkalmazható, a tetőfedő anyagok színe csak a természetes anyagok színei és azok árnyalatai, a vörös, a barna és a sötétszürke lehetnek. Egyéb szerkezetek színezésénél a természetes anyagok színei alkalmazhatók, kék, zöld, lila és rózsaszín kizárásával.

28. § (1)⁴⁶ A kertvárosias karakterű területeken az épületek kialakításánál természetes anyagokat (cserép, kő, tégla, fa, vakolt felületek) kell alkalmazni. Fémlemez burkolat csak kiegészítő homlokzatburkolatként alkalmazható.

(2) A kertvárosias karakterű területeken az épületek tetőidomának hajlásszöge 30°- 45° közötti kell, hogy legyen.

(3) A kertvárosias karakterű területeken az építési övezetek épületeinél az épületek tetőfedő anyagaként csak a kiselemes égetett agyag-, beton-, fémanyagokból készült cserép, a természetes pala, a bitumenes zsindely alkalmazható, a tetőfedő anyagok színe csak a természetes anyagok színei és azok árnyalatai, a vörös, a barna és a sötétszürke lehetnek. Egyéb szerkezetek színezésénél a természetes anyagok színei alkalmazhatók, kék, zöld, lila és rózsaszín kizárásával.

29. § (1) Gazdasági területek és épületek, építmények tetőfedés és homlokzat színezése során a rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos.

(2) Gazdasági területek legfeljebb 3 méter magas, áttört kerítéssel keríthető le.

14. Új kertvárosias településrész (lakóparkok) egyedi építészeti követelményei

30. § (1)⁴⁷ Lakó- és intézményi területeken a fő rendeltetési egység épületén műanyag lemez, fém hullámlemez és hullámpala tetőhéjazatként nem alkalmazható.

(2) Épületgépészeti berendezés (kivéve a napenergiát hasznosító berendezést) az épületgerincétől a közterület felőli oldalon csak takarással helyezhető el.

(3)⁴⁸ Az épületek kialakításánál természetes anyagokat (cserép, kő, tégla, fa, vakolt felületek) kell alkalmazni. Fémlemez burkolat csak kiegészítő homlokzatburkolatként alkalmazható.

(4) Az épületek tetőfedő anyagaként csak a kiselemes égetett agyag-, beton-, fémanyagokból készült cserép, a természetes pala, a bitumenes zsindely alkalmazható, a tetőfedő anyagok színe csak a természetes anyagok színei és azok árnyalatai, a vörös, a barna és a sötétszürke lehetnek. Egyéb szerkezetek színezésénél a természetes anyagok színei alkalmazhatók, kék, zöld, lila és rózsaszín kizárásával.

(5) A meglévő belterületi határ, a Mandulás utca és a Napsugár utca által határolt kertvárosias lakóterületeken csak 20-30°-os hajlásszögű magastető vagy lapostető létesíthető.

(6) Az Álmos vezér utca – Előd vezér utca – Csatári utca – Huba vezér utca – Töhötöm vezér utcák által határolt kertvárosias lakóterületeken csak 30-40°-os hajlásszögű magastető létesíthető.

15. Beépítésre nem szánt településrészek egyedi építészeti követelményei

31. § (1) Mezőgazdasági üzemi és tájképi jelentőségű tanyás mezőgazdasági területeken magastetős, tájba illő épületek építhetőek, amelynek homlokzata és tetőzete természetes építőanyagokból kivitelezhető, úgy mint kő, fa, fém, vakolt felületek, cserép.

(2) A beépített anyagok természetes színeit kell alkalmazni, rikító színek alkalmazása tilos.

(3) A mezőgazdasági üzemi telkeken, a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

(4) Csak környezetbarát, a hazai, a helyi építészeti hagyományokhoz településképi szempontból esztétikusan illeszthető építési anyagok (tégla, kő, agyag, fa,) alkalmazhatók. A természetes anyagok használatát előnyben kell részesíteni.

(5) Honvédelmi területen magastetős, tájba illő épületek építhetőek, amelynek homlokzata és tetőzete természetes építőanyagokból (kő, fa, fém, vakolt felületek) kivitelezhető.

(6) ⁴⁹

(7) A mezőgazdasági területeken fából vagy cserjesávval takart drótfonatból készült, lábazat nélküli áttört - 70%-ban átlátható - kivitelű kerítés építhető, tömör kerítés nem alakítható ki.

(8) Az erdőterületeken természetvédelmi és vadvédelmi okokból fából vagy vadhálóból készült, lábazat nélküli, áttört - 90%-ban átlátható - kivitelű kerítés létesíthető.

(9) Gazdasági és kertgazdasági területeken lévő épületek, építmények tetőfedés és homlokzat színezése során a rikító, élénk színek, valamint a piros, kék, lila színek alkalmazása tilos.

(10) ⁵⁰

(11) Beépítésre nem szánt településrészek csak a táj és termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fa- és cserjefajok telepíthetők a rendelet 3. melléklete alapján.

16. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

32. § (1) Belterület már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, új vezeték építése, figyelembe véve az egyes föld feletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is, műemléki környezetben, helyi védelemre kijelölt területen, igény felmerülése esetén, a sétáló utcává alakítandó utcákban a hálózatépítésénél föld alatti elhelyezésre kell törekedni.

(2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia-ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek, villamosenergia-hálózati rekonstrukció vagy közvilágítás hálózati rekonstrukció során törekedni kell a vezeték a meglevő oszlopsorra, közös tartóoszlop fektetésére.

(3) Új antennát 500 méteres körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, lehetőleg azzal közös tartószerkezetre kell elhelyezni.

(4) Beépített, beépítésre szánt területen új antennák elhelyezésére a gazdasági és településközpont vegyes és különleges övezetekben, lehetőleg a lakóépületek elkerülésével kell az antennák számára helyet keresni.

(5) Belterületen antennatartó szerkezetek csak a meglévő épületekre helyezhetőek el. Külterületen az antennatartó szerkezetek az önkormányzattal egyeztetett módon alakítandóak ki, mely során törekedni kell, hogy meglévő vagy új építményen, épületen kerüljön kialakításra.

(6) Helyi védelem alatt álló épületeken antennatartó szerkezet nem helyezhető el.

(7) Egyéb területeken a környezetbe illesztés feltételeivel a vezeték nélküli szolgáltatás antennái elhelyezhetők.

17. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

33. § (1) A sajátos építmények és műtárgyak anyaghasználata tekintetében természetes eredetű építő anyagok (kő, tégla, fa, vakolt) használatát kell alkalmazni

1. helyi védelemben részesülő természetvédelmi területeken,

2. védett természeti területen.

(2) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:

1. klímaberendezés, szellőző, az épület utcai homlokzatára, látható helyre nem helyezhető el,

2. napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető,

3. háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele:

ca) telepítendő telekre vonatkozó előírásokban rögzített építmény a maximális 3 méteren túli magasságot nem haladhatja meg,

cb) a dőlés távolságának minden irányban saját telken belülre kell esnie.

18. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterülten és a közterületről látható magánterületen

34. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el.

(5) A (4) bekezdés szerinti tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

19. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen

35. § (1)⁵¹ E rendelet 4. melléklete szerinti, a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen reklám közzététele, valamint reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése utcabútor és funkcionális utcabútor alkalmazásával lehetséges.

(2) ⁵²

(3) A 5. mellékletében meghatározott területen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el.

20. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

36. § (1) E rendelet 5. mellékletében meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(2) E rendelet 4. és 5. mellékletében meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett citylight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

21. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

37. § (1) Információs célú berendezés a következő gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

1. az önkormányzat működési körébe tartozó információk;

2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

4. idegenforgalmi és közlekedési információk;

5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

6. további, gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

22. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

38. § (1) Pécel közterületein reklámhordozó

1. horganyozott és szinterezett acélból vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

2. plexi vagy biztonsági üveg mögött;

3. hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

4. állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

5. egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán a Pécel Város Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

23. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

39. § (1) Pécel közigazgatási területén a 6. melléklet szerinti intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.

(2) Valamennyi, a 6. mellékletben meghatározott intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

24. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

40. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja vagy helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

25. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

41. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől, az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.

(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

5. Fejezet

Kötelező szakmai konzultáció

26. Rendelkezés a szakmai konzultációról

42. § (1) A főépítész a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2)⁵³ A szakmai konzultáció kötelező:

1. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység,

b) a helyi védelemmel érintett építményt érintő építési tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal.

(3)⁵⁴ A szakmai konzultáció kérelemre indul, lefolytatható írásban vagy személyesen.

(4)⁵⁵ A kérelemhez mellékelni kell a tervezett építési tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját.

(5) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amely tartalmazza:

1. a kérelmező adatait,

2. a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

3. az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvetett javaslatok lényegét, a főépítész lényeges nyilatkozatait.

(7) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához csatolni kell.

(8) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a főépítész az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi a kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

6. Fejezet

Településképi véleményezési eljárás

27. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

43. § (1)⁵⁶ Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni valamennyi építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására, felújítására irányuló építési-, összevont- vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.

(2) ⁵⁷

(3) ⁵⁸

(4) A polgármester településképi véleményezési eljárást a Tr. vonatkozó előírásai szerint folytatja le.

(5)⁵⁹ Településképi véleményét a polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva adja ki.

28. A településképi véleményezési eljárással érintett terület

44. § ⁶⁰

29. A véleményezési eljárás lefolytatása

45. § (1)⁶¹ A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott, jelen rendelet 7. melléklete szerinti papíralapú kérelmére indul a Tr. 26/A §-a szerint.

(2) ⁶²

(3) ⁶³

(4) ⁶⁴

(5) ⁶⁵

46. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak Tr.v 26/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

1. ⁶⁶ a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (helyszínrajz, eltérő szintek alaprajzai, jellemző metszetek, homlokzatok, utcaképi rajzok vagy fotómotázs)

2. ⁶⁷

3. a rendeltetés meghatározását, valamint

4. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.

(2) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az önkormányzat külön rendelete szerint kiadott beépítési előírásban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától,vagy a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az (1) bekezdés a) pontja szerinti műleírásban az eltérítést indokolni kell.

30. A településképi véleményezés részletes szempontjai

47. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

1. megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak, és

2. figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a település építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, és

3. a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést vagy településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének, és

2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit, és

3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy az építmények kilátását, vagy nem sérti egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit, valamint

4. több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz-e vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban a következőket szükséges vizsgálni:

1. a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés vagy az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza, valamint zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

2. az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőszerkezetének kialakításával kapcsolatban a következőket szükséges vizsgálni:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez, és

2. a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, és

3. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására, és

4. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá

5. a tetőszerkezet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően a következőket szükséges vizsgálni:

1. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, valamint ebből eredő használata

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab) korlátozza-e, zavarja-e a gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, továbbá ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

2. az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, valamint a telepítendő fákra, fasorokra.

(6) Az (1) bekezdésében szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

7. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

31. A településképi bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

48. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

1. jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

2. ⁶⁸ reklámberendezés elhelyezése, valamint ilyen céllal felület kialakítása esetén,

3. meglévő építmény rendeltetésének részben vagy egészben történő megváltoztatása esetén.

32. A településképi bejelentéshez kötött eljárások

49. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint – a 48. § (1) bekezdésében felsoroltakra vonatkozóan – településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül a következő esetekben:

1. ⁶⁹ Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, amennyiben az építési tevékenység a közterületről látható homlokzatot érinti, és az építmény a történeti településrészen található.

2. olyan kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20 m² alapterületet,

3. ⁷⁰ nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m³ térfogatot és 4,5 méter gerincmagasságot,

4. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 métert,

5. emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 métert,

6. megfelelőség-igazolással vagy teljesítmény nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló

fa) kiállítási építmény,

fb) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

fc) ideiglenes fedett lovarda építése,

7. ⁷¹

8. ⁷²

(2) ⁷³

50. § (1) Településképi bejelentés eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat:

1. 1. 1. 1. 1. telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

            2. környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

            3. jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,

            4. a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

            5. érinti a közterület kialakítását vagy a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetét, valamint, ha

            6. érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, vagy kerékpáros forgalmát.

               
               

51. § ⁷⁴

33. A településképi bejelentés eljárási szabályai

52. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez a 8. melléklet szerinti formanyomtatvány papíralapú benyújtásával, bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

1. 1. 1. 1. 1. a 49. § (1) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott építési munkák esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített – a tervezett építési tevékenység megjelölésével, a megvalósításának tervezett időtartamával

aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról

ab) az utcaképben megjelenést bemutató utcaképi vázlatot, látványtervet (színtervet) vagy fotómontázst,

1. 1. 1. 1. 2. az 50. § szerinti rendeltetésmódosítások esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített –

ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat és technológia jellemzőit, a rendeltetésmódosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – bekövetkező változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

bb) helyszínrajzot,

bd) szükség szerint homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató tervet,

1. 1. 1. 1. 3. az 51. § szerinti reklámelhelyezések esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített – a tervezett reklám- és reklámhordozó elhelyezés megjelölésével, a megvalósításának tervezett időtartamával,

ca) műleírást,

cb) közterületi elhelyezés esetén (a mobil megállító tábla kivételével) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

cc) a reklámberendezés elhelyezésének és rögzítésének műszaki megoldását,

cd) az építmény érintett részletét, 2 m²-t meghaladó felületű berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, valamint

ce) látványtervet vagy fotómontázst.

53. §⁷⁵ (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez a 8. melléklet szerinti formanyomtatvány papíralapú benyújtásával, bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

a) a 49. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott építési munkák esetében – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített – a tervezett építési tevékenység megjelölését, a megvalósításának tervezett időtartamát,

b) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

c) utcaképi vázlatot, látványtervet (színtervet) vagy fotómontázst..

8. Fejezet

Településkép, kötelezés, települési bírság

34. A településképi kötelezési eljárás szabályai

54. § (1) ⁷⁶

(2) A polgármester településképi kötelezési határozati javaslatát a főépítész készíti elő.

(3) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében az (1) bekezdésben meghatározott szabálytalanságok esetén felhívja az ingatlan birtokosa, használója, vagyonkezelője, ezek hiányában tulajdonosa (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) figyelmét a jogszabálysértésre, és 60 napos határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(4) A (3) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester 8 napon belül településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát

1. az építmény, építményrész, felújítására, átalakítására vagy elbontására,

2. a reklám- és hirdető berendezések megszüntetésére,

3. a helyi értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítésére,

4. vagy ha az érintett terület használati módja, rendeltetése nem felel meg a helyi építési szabályzatnak és más előírásoknak, az adott használati cél, tevékenység azonnali felfüggesztésére

   kötelezi.

(5) A polgármester döntésével szemben az önkormányzat képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

35. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

55. § A polgármester a településképi rendelet 54. § (1) bekezdése szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).

36. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

56. § (1) A településképi bírság kiszabása során meg kell állapítani a bírság mértékét.

(2) A bírság mértékét

1. a településkép-védelemmel érintett elem történeti, településképi, kulturális, eszmei jelentősége és egyedisége,

2. az eredeti állapot hiteles helyreállításának lehetősége, időbeni és pénzügyi mértéke,

3. az okozott kár nagysága, a jogsértéssel okozott hátrány, valamint

4. a településképi védelem alatt álló építmény esetén a beavatkozás készültségi foka megfelelő számított értékének

figyelembevételével kell meghatározni, olyan módon, hogy az a kötelezettet a további, a településkép védelemre vonatkozó jogszabályokat sértő magatartástól visszatartsa.

57. § (1) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 60 nap.

(2) A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napja.

(3) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 60 napra halasztás engedélyezhető.

(4) A településképi bírságot az azt megállapító jogerős határozatban előírt határidőn belül a határozatban meghatározott számlára, készpénz átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - amennyiben a feltételei fennállnak - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül kell megfizetni.

(5) A készpénz átutalási megbízáson vagy banki átutalás során fel kell tüntetni

1. a határozat számát, egyedi bírság-azonosító kódját,

2. a bírság megnevezését,

3. a kötelezett nevét (megnevezését).

(6) A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett köteles a bírságot megállapító hatóság részére igazolni.

(7) A bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó határozatban megállapított határidő alatt nem teljesítette, továbbá, ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést megszegi.

IX. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

37. Értékvédelmi Alap

58. § (1) A Képviselő-testület a helyi egyedi védelem alatt álló építmények fenntartásának – a szokásostól eltérő, a védettséggel összefüggésben keletkező többletköltségek miatt történő – támogatására Értékvédelmi Alapot hoz létre.

(2) Az Értékvédelmi Alapból pályázat útján nyerhető el vissza nem térítendő támogatás a védett érték megőrzése érdekében végzendő állagmegóvó-felújító munkákhoz.

(3) Az Értékvédelmi Alap éves pénzügyi keretét az önkormányzat képviselő-testülete a tárgyévi költségvetésében határozza meg.

38. Az önkormányzati támogatás szabályai

59. § (1) A védett érték tulajdonosának kérelmére azon – a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló – munkálatok finanszírozására, amelyek a fenntartással kapcsolatban egyébként nem merültek volna fel, az önkormányzat – az e rendeletben szabályozott módon és formában – támogatást biztosít.

(2) Az önkormányzat a helyi védett érték fenntartását, felújítását, rekonstrukcióját a költségvetésben erre a célra elkülönített összegből pályázat útján támogathatja (Értékvédelmi Alap).

(3) A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható, melynek igénylése kizárólag pályázat útján lehetséges. A pályázatot a Képviselő-testület írja ki, minden év április 30. napjáig.

(4) A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.

(5) A beérkező pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.

(6) A támogatást elnyerő pályázókkal a polgármester támogatási szerződést köt.

(7) A (6) bekezdés szerinti szerződésnek tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg mértékét, felhasználásának módját, határidejét, elszámolás módját, határidejét, az ellenőrzés szabályait.

(8) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége 10 éven belül nem törölhető.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

39. Hatálybalépés és hatályon kívül helyezés

60. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és az Rr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti Pécel Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi véleményezési eljárás rendjéről szóló 33/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete.