Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2017. (IX. 14.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2017. 10. 01- 2017. 12. 31Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 34/2017. (IX. 14.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Budapest Főváros VIII. kerülete épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendelet hatálya Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet előírásait az Önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott Településképi Arculati Kézikönyvvel és a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
4. § E rendeletet a hozzá tartozó alábbi mellékletekkel együtt kell alkalmazni:
1. sz. melléklet: Kerületi területi védelemmel érintett építészeti örökség jegyzéke
2. sz. melléklet: Kerületi egyedi védelemmel érintett örökség jegyzéke (építmény, építményrész, egyedi tájérték, növényzet, szobor, képzőművészeti alkotás)
3. sz. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
4. sz. melléklet: A kerületi értékvizsgálat kötelező formanyomtatványa és tartalma
5. sz. melléklet: A településképi eljárások kérelem formanyomtatványa
6. sz. melléklet: A településképi véleményezési eljárás megindításához beadandó építészeti-műszaki dokumentáció minimális tartalma
7. sz. melléklet: A településképi bejelentési eljárás megindításához beadandó építészeti-műszaki dokumentáció minimális tartalma
8. sz. melléklet: A reklámberendezéseken alkalmazott megengedett betűméretek
2. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégfelirat: a vállalkozás nevét, a vállalkozást magában foglaló épület homlokzatán síkban feltüntető reklámberendezés.
2. Cégtábla: a vállalkozás nevét, funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, a vállalkozást magában foglaló épületen, vagy az azzal érintett telken létesített reklámberendezés.
3. Cégzászló: egy vállalkozás nevét, logóját, funkcióját, az alapítás évét tartalmazó, a vállalkozást magában foglaló épületen létesített zászló (anyaghasználattól függetlenül).
4. Citylight poszter: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, egy vagy kétoldalú, átlátszó, áttetsző burkolaton keresztül, belülről megvilágított hirdető berendezés; a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben meghatározott információs vagy más célú berendezés egy fajtája.
4. Címtábla: azon vállalkozás nevét, címét tartalmazó reklámberendezés, mely vállalkozás az adott épületen belül működik, de a közterületről nem közelíthető meg.
5. Dobogó: vendéglátó teraszok kitelepüléseinek szint kiegyenlítését szolgáló fix, közterülethez nem rögzített, önhordó épített elem.
6. Felíró-tábla: az épület homlokzati síkjához rögzített, a kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység áruválasztékának bemutatására szolgáló, tartalmilag naponta aktualizálható reklámberendezés.
8. Fényreklám: saját fényforrással rendelkező, egy vagy többoldalú, világító reklámberendezés, reklámdoboz, fénycsőreklám vagy futófény, amely állandó vagy váltakozó fénykibocsátású.
9. Gyalogos sáv: a járda (az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része) azon szakasza, ahol a gyalogos közlekedés kötelezően előírt minimális szélessége biztosított.
10. Gyalogos tér: A gyalogos sáv vertikális kiterjesztése, mely a terepszinttől mért 2,50 m-es magasságig tartó gyalogos űrszelvény egy szakasza. A gyalogos térbe berendezés, építmény semmilyen körülmények között nem helyezhető el, ez az a keresztmetszete a járdának, ahol a gyalogosok számára az akadálymentes közlekedést biztosítani kell.
11. Hirdetőtábla: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, egy oldalán 2,0 m2-nél kisebb felületű reklámberendezés.
12. Homlokzatfestés, tűzfalreklám: épületek, építmények közterületről látható falfelületén megjelenő, festéssel vagy vakolással készített, a reklámozás céljait is szolgáló alkotás.
13. Idős faegyed: az ültetéstől számított 25 évesnél idősebb faegyed.
14. Járdareklám: a gyalogosfelületen megjelenő festett vagy vetített reklám.
15. Kerületi védelem: Az Önkormányzat által - történeti, építészeti értékének, jellegzetességének, esztétikai értékének megőrzése céljából - kijelölt terület vagy építmény oltalmára vonatkozó anyagi és eljárási szabályok összessége
16. Kirakatmatrica: közterületről látható, az üvegezett kirakatportálon megjelenő kívülről vagy belülről felragasztott reklám.
17. Kirakatportál: a kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre néző, üvegezett felületű reklámberendezés.
18. Kirakatvitrin: az épület homlokzati síkjához rögzített, doboz jellegű, a kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység helyiségével közvetlen kapcsolatban álló, egyedi megjelenésű, üveglappal borított, jellemzően termék elhelyezésével, a vállalkozás, üzlet áruválasztékának bemutatását szolgáló reklámberendezés, amelynek az épület homlokzatán történő elhelyezése nem minősül az épület szempontjából értéknövelő változtatásnak.
19. Közösségi kert: olyan üres építési telken létrehozott élő zöldfelület, amelyet a környék lakossága egy közösen elfogadott házirend szerint, kizárólag dísz- és haszonnövények termesztése céljából üzemeltet.
20. Közterület módjára használt terület: közterületként kialakított, attól kerítéssel el nem zárt, de közhasználat céljára át nem adott terület, melyen az adott ingatlan tulajdonosa a gyalogos forgalmat átengedi.
21. Közterületi berendezés: az utcabútor és a közterületi bútor fogalmába nem tartozó, a közterületen ideiglenesen elhelyezett elem (pl. forgatási díszlet, jármű bemutatás, árubemutatás, építési kordon, konténer, szőnyeg, párakapu, ideiglenes áramvezetésre szolgáló légkábel, földön vezetett kábel).
22. Közterületi bútor: az utcabútor kivételével olyan, a közterület használatát komfortosabbá tevő berendezés vagy eszköz, mint a hulladékgyűjtő, a pad, a kandeláber, a kerékpártároló, a parkolást gátló oszlop.
23. Védett érték: az Önkormányzat által kerületi egyedi védelem alá helyezett építmény, építményrész, épület, egyéb elem.
24. Védett terület: az Önkormányzat által kerületi területi védelem alá helyezett terület
25. Vendéglátó terasz: közterület-használati engedéllyel a rendezett terepen vagy épületrész zárófödémén kialakított helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, járható szilárd burkolatú külső tartózkodótér.
27. Vetített reklám: közterületről látható, vetítő berendezéssel bármely felületen, akár térben megjelenített reklám.
28. Videófal: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, legfeljebb 9 m2 méretű egységes reklámfelületű vagy képváltó, világító reklámberendezés.
A kerületi védelem
3. A kerületi védelem célja
6. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az Önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket kerületi védelem alá helyezi.
(2) A kerületi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A kerületi védelem fajtái
7. § (1) A kerületi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) Az Önkormányzat kerületi területi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott területeket.
(3) A kerületi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(4) Az Önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kerületi egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott építményeket, értékeket.
5. A kerületi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
8. § (1) A kerületi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A kerületi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A kerületi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik.
(6) Az értékvizsgálatot a 4. számú melléklet szerinti tartalommal az eljárás megindítását követő 60 napon belül el kell készíteni.
(7) Az elkészült értékvizsgálati dokumentáció a felhívástól számított 8. naptól megtekinthető az illetékes szervezeti egységnél, azzal kapcsolatosan 30 napon belül írásban bárki észrevételt tehet.
9. § (1) A kerületi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az Önkormányzat honlapján 8 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az érdekelteket.
(2) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.
10. § (1) A kerületi védetté nyilvánításhoz, vagy annak megszüntetéséhez szükség esetén be kell szerezni a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, természetvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint egyéb szakértők véleményét, vagy az előkészítéshez szükséges érintett helyi, szakmai társadalmi szervezetek álláspontját.
(2) Az eljárás megindításáról szóló értesítést írásban kell közölni a javaslattevő és véleményező szervekkel, valamint az érdekeltekkel. Akkor tekinthető közöltnek az értesítés, amennyiben azt az érintett részére ajánlott tértivevényes postai küldeményben átadják, vagy az elektronikus dokumentumként számára hozzáférhetővé teszik. Hatályos a közlés akkor is, ha annak átvételét az érintett megtagadja vagy a postai küldemény „nem kereste” vagy „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza.
(3) Amennyiben az érdekeltek felkutatása azok nagy számára vagy tartózkodási helyére tekintettel aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. Közhírré tételnek minősül a kerület honlapján történő minimum 30 napig elérhető megjelentetés.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásbeli észrevételt tehetnek.
(5) Amennyiben a javaslattevő véleményező szervezetek, illetve az érdekeltek a megadott 30 napos határidőn belül nem terjesztik elő írásban javaslataikat, véleményüket, illetve észrevételeiket, úgy abban az esetben úgy kell tekinteni, hogy az eljárás megindítását nem ellenzik és az ügyben javaslatot, véleményt és észrevételt nem kívánnak tenni.
(6) Az eljárás során érdekeltnek minősül:
a) a javaslattal érintett objektum tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazott képviselője
b) a kezdeményező
c) az illetékes építésügyi hatóság
d) Budapest Főváros Önkormányzata
e) az illetékes örökségvédelmi szerv.
11. § (1) A kerületi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 10. § (6) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek is.
(2) A Képviselő-testület a 8. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 180 napon belül dönt a kerületi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.
(3) A kerületi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 10. § (6) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 8 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.
12. § (1) A kerületi védelem tényét a kerületi építési szabályzatban fel kell tüntetni.
(2) A kerületi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
13. § (1) A kerületi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amely a védelem tárgyának megnevezése mellett a következőket tartalmazza: védett érték fajtája, tervező neve, megépülés éve. A táblát az Önkormányzat címere díszíti.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.
14. § Ha egy kerületi egyedi védelem alatt álló értéket fővárosi helyi egyedi védelem vagy műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a kerületi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a kerületi védelem törlését.
15. § (1) A kerületi védelem megszüntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha
a) a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban annak értékével, vagy
b) a védetté nyilvánított kerületi érték megsemmisül, vagy
c) a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette, vagy
d) a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy
e) magasabb fokú (műemléki vagy fővárosi) védettséget kap. Ebben az esetben a kerületi védelem az országos, illetve fővárosi védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti, vagy
f) telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban az esetben a másik újonnan kialakuló telekről levehető a kerületi védelem.
(2) Kerületi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a kerületi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
(3) A kerületi védelem alá helyezés megszüntetésére irányuló eljárásban egyebekben a kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
16. § (1) A kerületi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:
17. § (1) A védett érték karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
6. A kerületi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
18. § (1) A kerületi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték
a) megnevezését,
b) védelmi nyilvántartási számát,
c) azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) védelmének típusát,
e) helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, építmény, emelet, ajtó, helyszínrajz),
f) védelmének rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) rendeltetésének és használati módjának megnevezését,
h) eredeti tervdokumentációjának másolatát, ha az rendelkezésre áll
i) védelmének elrendelésére vonatkozó döntés számát,
j) állapotfelmérésének adatait,
k) jogi jellegével kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),
l) fenntartásával kapcsolatos támogatásokat, azok felhasználását.
19. § (1) A kerületi védelemre javasolt érték
7. A helyrehozatali kötelezettség teljesítéséhez nyújtandó önkormányzati támogatás
20. § A védett értékek fenntartásához, felújításához az Önkormányzat támogatást nyújt azzal, hogy
a) az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat elengedi,
b) az önkormányzati társasház felújítás pályázatokon való részvétel esetén a kerületi védett értékek között szereplő társasházak előnyt élveznek.
A településképi követelmények
8. A kerületi védelem alatt álló területre vonatkozó területi építészeti követelmények
21. § (1) A 25 méter utcai front szélességet meg nem haladó telkek esetében kötelező a zártsorú, de nem zártudvaros (körülépített udvaros) beépítési mód.
(2) Új építmény építése vagy meglévő építmény átalakítása esetén, ha a 25 méter utcai front szélességet meg nem haladó telken álló építményhez nem tűzfallal csatlakozik a hátsó szomszédos telken álló építmény, kötelező a zártsorú, de nem zártudvaros beépítési mód.
(3) Amennyiben a zártsorú beépítésű területeken az utca szélessége 15 m-nél keskenyebb, és a 25 m utcai front szélességet elérő telkek esetén a homlokzat hátraléptetése tervezett, abban az esetben a hátraléptetés mértékének legalább a homlokzat 1/3 hosszát kell elérnie az utca légtér-arányának javítása érdekében. A hátraléptetést úgy kell megoldani, hogy az utcafronton csatlakozó telekhatárok mentén takaratlan tűzfal ne alakuljon ki.
(4) Az építmények legmagasabb pontja a csatlakozó közterületi járda vonalától számítva a 35 métert nem haladhatja meg.
(5) Védett érték esetén, ha a kerítés is védelem alatt áll, a felújítás során kötelező az eredeti állapot helyreállítása. Amennyiben az eredeti állapot nem rekonstruálható, a védett értékhez illeszkedő megoldást kell alkalmazni.
(6) Játszóterek kerítésén annak működésére és elnevezésére vonatkozó tájékoztatás elhelyezhető.
22. § A településkép védelme érdekében kioszk
a) legnagyobb megengedett alaprajzi mérete 12 m²;
b) konténerből nem alakítható ki;
c) közművezeték védőövezetén belül nem helyezhető el;
d) elhelyezése a közterülettel határos épület rendeltetését, használatát nem zavarhatja;
e) járdán csak abban az esetben helyezhető el, ha a gyalogos közlekedés számára legalább
2,0 m széles sáv szabadon marad;
f) gyalogos utcában csak abban az esetben helyezhető el, ha:
fa) az utca és a járda kiemelt szegély nélkül kerül kialakításra,
fb) a gyalogos sáv szélessége – a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával – összesen legalább 5,0 méter és
fc) a gépkocsik mozgását lehetővé teszi;
23. § Vendéglátó terasz és közterületi kitelepedés elhelyezése
a) Vendéglátó terasz közterületen, közterületre nyíló magánterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen csak abban az esetben létesíthető, ha:
aa) a gyalogos sáv szélessége – a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával – legalább 2,0 m,
ab) a gyalogos-sáv szélessége az árkád alatt is legalább 2,0 méter,
ac) a legalább 3,0 méter széles, vagy ennél nagyobb méretű terasz esetében legalább 2,0 méter széles felületen a körüljárhatóság biztosítható,
ad) az egyirányú utcában, az egyirányú gépkocsi közlekedés mellett, amennyiben úttesten, az utca mindkét oldalán megengedett a parkolás a teljes közterület szélessége a 9,0 métert eléri vagy meghaladja.
b) Terasz oldalai
ba) 1,0 méternél magasabb nem ideiglenes-jellegű anyagokkal és szerkezettel nem határolhatók le,
bb) burkolathoz nem rögzíthetőek,
bc) átláthatóságát biztosítani kell, víztiszta üveg vagy átlátszó plexi betét anyaghasználatával,
bd) céglogón kívül egyéb feliratot, reklámot nem tartalmazhatnak,
be) nem készülhetnek olyan anyagból, amely a közterületi burkolat sérülését, elszíneződését okozhatja,
bf) mobil elemekből állók legyenek,
bg) térelválasztó funkciója esetén az üzemeltető kötelezettsége a tűzoltási és kiürítési útvonalak fenntartásának biztosítása.
c) Terasz téliesítése
ca) Teraszok, kitelepülések téliesítése nem azonos a kioszk létesítésével.
cb) Teraszok téliesítése csak tárgyév október 31. és tárgyévet követő év március 1. között, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.
cc) A téli szezonban max. 120 cm magasságig határoló szerkezet, szélfogó építhető fel víztiszta üveg vagy átlátszó plexi betét anyag használatával. A téliesített szezon elteltével a terasz tulajdonosa, üzemeltetője köteles az eredeti állapotba visszaállítani a közterületet, amennyiben ennek nem tesz eleget, a hatóság elbontatja a teraszt szerkezeti elemeivel együtt.
d) Kiemelt szegélyű terasz (pódiummal vagy dobogóval) nem létesíthető. A terasznak a járda szintjéhez dobogóval történő csatlakozása csak abban az esetben megengedett, ha a közterületi kitelepülés a parkolósávban létesül.
9. A kerületi védelem alatt álló területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
24. § (1) A településkép védelme érdekében a kerületi védelem alatt álló területen az építési tevékenységgel érintett építmény tetőfedő anyagaként bármely anyagból készült hullámlemez, cserepes lemez, bitumenes zsindely alkalmazása nem megengedett.
(2) A héjazat cseréje esetén az egész tetőfelületen csak egyféle anyagú fedés alkalmazható.
25. § (1) Hangsúlyos tetőfelépítmény (pl. torony) létesítése csak az eredeti állapot visszaállításával megengedett, amelyet korabeli fotóval, képpel vagy tervvel kell igazolni.
(2) Tetősíkból kiugró új tetőfelépítmény kialakítása csak az egész tetőre készült egységes terv alapján megengedett.
26. § (1) A kerületi védelem alatt álló területen az új építmény homlokzatának tagolásával követni kell a szomszédos, illetve az utcában kialakult jellemző földszinti szintmagasságot.
(2) A kerületi védelem alatt álló területen álló építmények homlokzatainak minden részlete eredeti formájában tartandó meg. A védett vagy védeni tervezett építmények homlokzatait érintő átalakításoknál, teljes körű vagy részleges felújításánál kizárólag az eredeti terveknek, vagy a bizonyíthatóan eredeti állapotnak megfelelő kialakítás megengedett. Amennyiben az eredeti állapot nem igazolható, akkor az értékleltár szakmai javaslatai az irányadók.
(3) A kerületi védelem alatt álló területeken az építmények közterületről látható homlokzatainak részleges színezéssel történő felújítása nem megengedett.
(4) A kirakatportálok felújítása esetén azok kivilágításáról kötelező gondoskodni, azonban villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító berendezés nem alkalmazható. Kerülni kell a hideg fényű megvilágítást is.
27. § (1) Új parapet-konvektor, klímaberendezés utcai homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett. Kültéri egység nélküli klímaberendezés elhelyezése esetén annak szellőző nyílása épület homlokzat díszét nem roncsolhatja; a takarórács színe nem lehet eltérő a homlokzat színétől.
(2) Homlokzat felújítása esetén a használaton kívüli parapet-konvektorokat el kell távolítani, a helyükön a homlokzatot helyre kell állítani. A használatban lévő parapet-konvektorok homlokzathoz illeszkedő takarását meg kell oldani.
28. § A kerületi védelem alatt álló területen álló építményeken csak a látványt nem érintő antenna, hírközlési egység elhelyezése megengedett.
29. § (1) A fasor hiányzó egyedeit csak azonos fajtájú egyeddel lehet pótolni.
(2) Telepítendő fasor számára biztosítani kell a helyigényének megfelelő műszaki kialakítást és megfelelő védelmet. Fasor kialakítása során a 4. számú függelékben szereplő fás szárú növényfajták telepíthetők.
(3) A közkertek és közterek növényzetének és állagának védelmét szolgáló parkrácsok és kerítések színét és formavilágát úgy kell kialakítani, hogy összhangban álljon a tér jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival.
(4) Új fasor létesítésekor utcaszakaszonként, téregységenként egy vonalban kell elhelyezni a faegyedeket.
(5) Favermek borítására vonatkozó előírások:
a) Egy utcaszakaszon csak azonos kialakítású faverem rács helyezhető el. A faverem rácsnak a fa növekedésének helyet biztosító középső részének átmérője legalább 20cm-rel legyen nagyobb, mint az elültetésre kerülő faegyed fajtára jellemző várható időskori törzsátmérője.
b) Rögzített gyöngykavicsburkolat víz és légáteresztő felülettel elhelyezhető. A gyantába ágyazott gyöngykavics színének a felújított közterületi burkolat színével harmonizálnia kell.
c) A favermekbe, kiemelt zöld szigetekbe beültetett cserjék esetében a kifejlett növényegyed magassága maximum 50 cm lehet.
d) Az idős faegyedek esetében a fentiektől az eltérés megengedett.
e) A rendelkezésre álló lehetőségek közül utcánként egységes megoldás alkalmazandó.
(6) Közterület alakítás során a növénykazettákat kiemelt, természetes kő vagy nagykocka kőszegéllyel kell tervezni.
(7) A fasor telepítésére alkalmatlan közterületeken városképben megjelenő közterületi növénytartó dézsák, hordók, kaspók utcánként egységes kivitelben készülhetnek.
(8) A kandeláberekre szerelhető növénytartó kaspók a kandeláber színéhez alkalmazkodó színben készülhetnek.
(9) A kerület területén (közterületen és magánterületen egyaránt) a 4. sz. függelékben szereplő fafajok törzsátmérőtől függetlenül védendők. Meglévő építmények bővítése, újak építése esetén ezek megtartásáról, építkezés közbeni védelméről gondoskodni kell.
(10) A kivágott fák, cserjék pótlásáról a józsefvárosi természeti környezet védelméről szóló rendeletben meghatározott helyen és módon kell gondoskodni.
(11) A kutyafuttatóra vonatkozó előírások:
a) A kutyafuttatók növényzetének és állagának védelmét szolgáló parkrácsok és kerítések színét és formavilágát úgy kell kialakítani, hogy összhangban álljon a tér, közterület jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival,
b) kerítéssel körbevett, zárható terület,
c) kerítését a talajhoz rögzíthető módon kell kialakítani
d) átláthatóságát biztosítani kell, (megengedett a drótkerítés, kovácsoltvas kerítés használata),
e) a kerítés magassága maximum 180 cm lehet,
f) csak olyan burkolat alkalmazható, amely az ebek egészségét nem károsítja, nem megengedett a murva használata,
g) csak olyan növényzet alkalmazható, amely az ebek egészségét nem károsítja, illetve csak olyan növényzet alkalmazható, amely jól tűri az ebek életformáját,
h) létesítésekor figyelembe kell venni a tűzoltási és kiürítési útvonalak biztosítását,
i) itatóvízről gondoskodni kell,
j) legalább egy veszélyes hulladék-gyűjtő konténer létesítése kötelező az ebek által okozott szennyezések gyűjtésére.
30. § (1) A beépítetlen telkek az 5 éves beépítési kötelezettség idejére átmeneti jelleggel hasznosíthatók.
(2) Az üres telkeken kereskedelmi-vendéglátó tevékenység nem folytatható, azokon átmeneti jelleggel elhelyezhető parkoló, helyi piac, közösségi kert, játszótér, valamint egyéb, a környezetet nem zavaró rendeltetési egység, a kerületi építési szabályzatban meghatározott övezeti előírásban megengedett funkciótól függetlenül.
(3) Üres telken szomszédos építkezések felvonulási területe a kivitelezés idejére elhelyezhető, azonban a kivitelezés befejezését követő 30 napon belül a telket rendezett állapotban kell visszaadni.
(4) Filmforgatás felvonulási területe üres telken elhelyezhető azzal, hogy a forgatás befejezését követő 2 napon belül a telket rendezett állapotban kell visszaadni.
(5) Parkoló létesítése esetén a magasabb szintű jogszabályban előírt faültetési kötelezettséget dézsás/konténeres fák elhelyezésével kell biztosítani, melyek fenntartásáról a parkolót üzemeltető köteles gondoskodni.
(6) A telkek utcai frontján az átmeneti hasznosítás idejére zárható térelhatárolást kell létesíteni, az elhelyezett kerítés magassága a 4 métert nem haladhatja meg.
(7) Az átmeneti hasznosítású telkeken csak legfeljebb 180 napig fennálló felépítmény helyezhető el, amelyre településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni.
31. § A kerületi védelem alatt álló területen műanyag közmű szekrény csak az épület homlokzati falában, csak az épület homlokzatképzéséhez igazodóan, takartan helyezhető el.
10. A kerületi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
32. § (1) A településkép védelme érdekében a védett építményen az építési tevékenységgel érintett építmény tetőfedő anyagaként bármely anyagból készült hullámlemez, cserepes lemez, bitumenes zsindely alkalmazása nem megengedett.
(2) A héjazat cseréje esetén az egész tetőfelületen csak egyféle anyagú fedés alkalmazható.
(3) A tető felújítása esetén az eredeti anyag alkalmazása kötelező.
33. § (1) A kerületi védett építmény homlokzatainak minden részlete eredeti formájában tartandó meg. A védett és a védelemre tervezett építmények homlokzatait érintő átalakításoknál, illetőleg a meglévő építmények teljes körű vagy részleges felújításánál kizárólag az eredeti terveknek, vagy a bizonyíthatóan eredeti megvalósult állapotnak megfelelő kialakítás megengedett. Amennyiben az eredeti állapot nem igazolható, akkor az értékleltár szakmai javaslatai az irányadók.
(2) Védett építmények közterületről látható homlokzatainak részleges színezéssel történő felújítása nem megengedett.
(3) Védett építmény utcai homlokzatának síkjára hőszigetelés nem alkalmazható, a hőszigetelő festék kivételével.
(4) A védett építményen utólagosan külső tokos redőny árnyékolásra nem alkalmazható.
34. § Védett építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a nyílászáró eredeti
a) beépítési síkját,
b) osztását,
c) anyagát,
d) színét.
35. § Kerületi védett kirakatportál felújítása csak az eredeti állapot megőrzésével megengedett, amelyet korabeli fotóval, képpel, vagy tervvel kell igazolni. Amennyiben az eredeti állapot nem igazolható, akkor az értékleltár szakmai javaslatai az irányadók. A felújítás során a kirakatportál megvilágításáról kötelező gondoskodni, azonban villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító berendezés nem alkalmazható.
36. § (1) Hangsúlyos tetőfelépítmény (pl. torony) létesítése csak az eredeti állapot visszaállításával megengedett, amelyet korabeli fotóval, képpel, vagy tervvel kell igazolni.
(2) Tetősíkból kiugró új tetőfelépítmény kialakítása csak az egész tetőre készült egységes terv alapján megengedett.
37. § (1) Új parapet-konvektor, klímaberendezés utcai homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett. Kültéri egység nélküli klímaberendezés elhelyezése esetén annak szellőző nyílása épület homlokzat díszét nem roncsolhatja; a takarórács színe nem lehet eltérő a homlokzat színétől.
(2) A védett építményen csak a látványt nem érintő antenna, hírközlési egység elhelyezése megengedett.
11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
38. § Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki
a) a 3. sz. melléklet 1. pontjában részletesen meghatározott történeti megújuló karakterű területet,
b) a 3. sz. melléklet 2. pontjában részletesen meghatározott lakótelep karakterű területet,
c) a 3. sz. melléklet 3. pontjában részletesen meghatározott telepszerű karakterű területet,
d) a 3. sz. melléklet 4. pontjában részletesen meghatározott átalakuló karakterű területet,
e) a 3. sz. melléklet 5. pontjában részletesen meghatározott modern karakterű területet.
39. § A 38. § a) bekezdésben meghatározott területre vonatkozó szabályok:
a) A 25 méter utcai front szélességet meg nem haladó telkek esetében kötelező a zártsorú, de nem zártudvaros (körülépített udvaros) beépítési mód.
b) Új építmény építése vagy meglévő építmény átalakítása esetén, ha a 25 méter utcai front szélességet meg nem haladó telken álló építményhez nem tűzfallal csatlakozik a hátsó szomszédos telken álló építmény, kötelező a zártsorú, de nem zártudvaros beépítési mód.
c) Amennyiben a zártsorú beépítésű területeken az utca szélessége 15 m-nél keskenyebb, és a 25 m utcai front szélességet elérő telkek esetén a homlokzat hátraléptetése tervezett, abban az esetben a hátraléptetés mértéke legalább a homlokzat 1/3 hosszát kell, elérje az utca légtér-arányának javítása érdekében. A hátraléptetést úgy kell megoldani, hogy az utcafronton csatlakozó telekhatárok mentén takaratlan tűzfal ne alakuljon ki.
40. § (1) Védett érték esetén, ha a kerítés is védelem alatt áll, a felújítás során kötelező az eredeti állapot helyreállítása.
(2) Játszóterek kerítésén annak működésére és elnevezésére vonatkozó tájékoztatás elhelyezhető.
41. § A 38. § b) pontjában meghatározott területen
a) az úszótelkes beépítési módú lakóépületek esetén a telek be nem épített része közterület módjára használt területként alakítandó ki, melyen a gyalogosforgalom biztosítása kötelező,
b) intézményi funkciójú építmény esetén kerítés építése kötelező.
42. § A 38. § c) pontjában meghatározott területen az építmények legmagasabb pontja:
a) a 3. sz. melléklet 3.1. pontjában meghatározott területeken a csatlakozó közterületi járda vonalától számítva a 15 métert nem haladhatja meg,
b) a 3. sz. melléklet 3.2., 3.3., 3.8. pontjában meghatározott területeken a csatlakozó közterületi járda vonalától számítva a 20 métert nem haladhatja meg,
c) a 3. sz. melléklet 3.4. pontjában meghatározott területeken a csatlakozó közterületi járda vonalától számítva a 10 métert nem haladhatja meg,
d) a 3. sz. melléklet 3.7. és 3.9. pontjában meghatározott területeken a csatlakozó közterületi járda vonalától számítva a 23 métert nem haladhatja meg.
43. § A 38. §-ban meghatározott területeken elhelyezésre kerülő kioszkok esetében a 22. § előírásait kell alkalmazni.
44. § A 38. §-ban meghatározott területeken létesítendő teraszokra és közterületi kitelepedésekre a 23. § előírásait kell alkalmazni.
12. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
45. § (1) A településkép védelme érdekében az építményen az építési tevékenységgel érintett építmény tetőfedő anyagaként bármely anyagból készült hullámlemez, cserepes lemez, bitumenes zsindely alkalmazása nem megengedett.
(2) A héjazat cseréje esetén az egész tetőfelületen csak egyféle anyagú fedés alkalmazható.
(3) Az építmény homlokzatainak minden részlete eredeti formájában tartandó meg. Az építmények homlokzatait érintő átalakításoknál, illetőleg a meglévő építmények teljes körű vagy részleges felújításánál kizárólag az eredeti terveknek, vagy a bizonyíthatóan eredeti megvalósult állapotnak megfelelő kialakítás megengedett.
(4) Az (1) bekezdésben nem említett területeken
a) építmény homlokzatának részleges átszínezése
aa) csak a homlokzat teljes szélességében és
ab) az építmény vízszintes tagolásához igazodva és
ac) az építmény eredeti vagy jelenlegi színezésével harmonizáló színnel
megengedett,
b) az építmény homlokzatának vagy a homlokzat egy részének helyreállítására során a homlokzat részleges átszínezésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(5) Az építmények utcai homlokzatának síkján hőszigetelés alkalmazása megengedett, azonban az eredeti homlokzati struktúra és díszítőelemek visszaállítása kötelező.
(6) Az építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a nyílászáró eredeti
a) beépítési síkját,
b) osztását,
c) színét.
(7) Kirakatportál felújítása során egy épületen belül csak azonos nyílásosztású portálszerkezet alkalmazható.
(8) A kirakatportálok felújítása esetén azok kivilágításáról kötelező gondoskodni, azonban villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító berendezés nem alkalmazható. Kerülni kell a hideg fényű megvilágítást is.
(9) Hangsúlyos tetőfelépítmény (pl. torony) létesítése csak az eredeti állapot visszaállításával megengedett, amelyet korabeli fotóval, képpel, vagy tervvel kell igazolni.
(10) Tetősíkból kiugró új tetőfelépítmény kialakítása csak az egész tetőre készült egységes terv alapján megengedett.
(11) Új parapet-konvektor, klímaberendezés utcai homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett. Kültéri egység nélküli klímaberendezés elhelyezése esetén annak szellőző nyílása épület homlokzat díszét nem roncsolhatja; a takarórács színe nem lehet eltérő a homlokzat színétől.
(12) Az építményen csak a látványt nem érintő antenna, hírközlési egység elhelyezése megengedett.
47. § A beépítetlen telkek az 5 éves beépítési kötelezettség idejére vonatkozó hasznosítására a 30. § rendelkezései az irányadóak.
A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai
48. § A kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a 3. sz. melléklet 4. pontjában meghatározott átalakuló karakterű területek.
49. § Nem helyezhetők el a kerület ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak az alábbi területeken:
a) az 1. és 2. sz. mellékletben meghatározott kerületi területi és egyedi védelem alatt álló területeken,
b) a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjában megjelölt településképi szempontból meghatározó területeken.
50. § (1) Burkolat felújítás során a tálcás fedlapokat térkővel kell burkolni, úgy, hogy a fedlapon található kövek mintája a környező burkolat kiosztását kövesse, a kő elemek és fugák a fedlapokon is folyamatosak legyenek. A térkő elemek tálcába való rögzítése minden esetben szükséges.
(2) Közterület felújítása során az egyes közművek védőtávolságát figyelembe véve elsősorban egyesített közmű nyomvonalat kell létesíteni.
(3) Közterület felújítások során a transzformátorállomásokat, a hálózati berendezéseket, az elektromos elosztószekrényeket, a közterületi energiapontokat (rendezvény elosztók) elsősorban föld alatti kivitelben kell telepíteni.
(4) Közterület felújítások során a légvezetékeket elsősorban föld alatti kivitelben kell telepíteni.
Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
13. A kerületi területi vagy egyedi védelemmel érintett területre vagy elemre vonatkozó településképi követelmények
51. § Reklámberendezéseken alkalmazott, illetve önállóan kialakított feliratok betű méretei a 8. számú mellékletben foglalt táblázat szerinti méreteket nem haladhatják meg:
52. § (1) Reklámberendezés nem létesíthető egészségre káros, káprázást okozó kivitelben.
(2) Tilos olyan fényreklámot alkalmazni, amely egyfolytában villódzik.
(3) Tilos olyan fényreklámot alkalmazni, amely digitális kijelzőjén a futó fényreklám állandó jelleggel egyfolytában váltakozik.
(4) Nem létesíthető olyan fényreklám, amely a megkülönböztető fényjelzéseket használó gépjárművek fényével (kék, kék-vörös, sárga), valamint közlekedési lámpák fényeivel (vörös, sárga, zöld) megegyező színű.
(5) A homlokzati síkkal párhuzamos fényreklám a portálon belül, a homlokzati síkra merőleges, portálon kívül, a földszint feletti osztópárkány alatt helyezhető el.
53. § (2) Lakóépület homlokzatán 6 méter feletti magasságban reklámberendezés nem helyezhető el.
(3) Az építmények tetőpárkánya felett fényreklám, reklámberendezés nem helyezhető el.
(4) Az építmény ablaktalan tűzfalán plakát nem helyezhető el.
(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló reklámberendezés, cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni.
(6) Új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények, szervezetek cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell reklám elhelyezési koncepcióterv alapján kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve, e koncepciótervnek megfelelően településképi bejelentési eljárásban adott engedély birtokában helyezhető csak el.
(7) Az építmény homlokzatára szerelt árnyékoló ponyván, ponyva előtetőn a cégfeliraton kívül reklám megjelenítése nem megengedett. E felirat reklámcélú felületként beleszámít a homlokzaton megjelenő összes reklámfelületbe.
(8) Reklámberendezés még részben sem takarhatja az építmény, építményegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(8) Építmények közterületről látható földszinti homlokzatainak legfeljebb a 15 %-án helyezhető el reklámberendezés. A számításnál a falsíkra merőleges cégérek és cégtáblák méretét figyelmen kívül kell hagyni.
(9) A reklámnak tartalmaznia kell a reklámelhelyezésre vonatkozó településképi igazolás számát.
54. § Közterületi bútoron reklám elhelyezése a céglogó kivételével nem megengedett.
55. § Új utcabútor csak acél szerkezetű kivitelben készülhet, oldalait víztisztán áttetsző üveg vagy plexi lapok alkothatják, amelyeken takarásként tejüveg matrica vagy fólia helyezhető el.
56. § Információs és más célú berendezés a 21. § (6) és a 40. § (2) bekezdésben meghatározottak kivételével kerítésen nem helyezhető el.
57. § (1) Az égéstermék homlokzatra történő kivezetése csak jogszabálynak megfelelő kémény hiányában műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással és homlokzatdísz roncsolása nélkül engedhető meg. A műszaki megoldás megfelelőségének igazolása szükséges.
(2) Klímaberendezés és klíma-berendezések kültéri egysége
a) védett építményen és védelemmel érintett közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,
b) nem védett építményeken csak az építmény megjelenéséhez illeszkedve, közterületről nem láthatóan (takartan), a homlokzat síkjában helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át;
c) új építményen csak a városképhez illeszkedve, az építmény részeként, a megfelelő elhelyezés, kialakítás építési engedélyezési terven való bemutatásával, annak lehetőségének biztosításával helyezhető el; utólag csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el.
(3) 1,20 méternél nagyobb átmérőjű parabolaantenna, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés és kábelei védett építményen sem az utcai, sem a belső homlokzaton, sem a lépcsőházban nem helyezhetők el.
(4) Gépészeti berendezések elhelyezése az építmények tetején csak takartan, az építményhez illeszkedő módon megengedett.
14. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények
58. § A 38. § a)-e) pontjában meghatározott területeken a településkép védelme érdekében a 48-57. § rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy az 1,20 méternél nagyobb átmérőjű parabolaantenna, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés és kábelei nem védett építmény közterületről látható homlokzatán csak takartan helyezhetők el, kábeleik a homlokzaton és a lépcsőházban nem helyezhetők el.
15. Közös szabályok a településkép szempontjából meghatározó és a kerületi területi vagy egyedi védelemmel érintett területre vagy elemre vonatkozóan
59. § Az egyes reklámberendezések elhelyezése az alábbiak szerint történhet:
a) Citylight poszter kizárólag utcabútoron helyezhető el.
b) Videófal nem helyezhető el.
c) Reklámzászló közterületen nem helyezhető el.
d) Járdareklám közterületen nem helyezhető el.
e) Kirakatmatrica elhelyezése tömör, teljesen átláthatatlan módon csak a kirakatportál maximum 25 %-ában megengedett.
f) Kioszk oldalainak legfeljebb 75 %-án lehet reklámot elhelyezni.
g) A portálok közötti falfelületen, vállakozásonként 1db felíró-tábla helyezhető el, melynek mérete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t.
h) A homlokzati síkkal párhuzamos fényreklám a portálon belül elhelyezhető, azonban a homlokzati síkra merőleges fényreklám nem megengedett.
i) Az építményhomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 50 %-át úgy, hogy ezek közterületi járdaszinttől mért legmagasabb pontja 150 cm lehet. Amennyiben az üzlethelyiségek funkciójából adódóan szükséges a közterület felől a beláthatóság korlátozása, matt/tejüveg fólia alkalmazása megengedett a kirakatportál teljes felületén, azonban az ezen elhelyezésre kerülő reklám mérete a portálfelület 50%-át nem haladhatja meg, úgy, hogy ezek közterületi járdaszinttől mért legmagasabb pontja 150 cm lehet.
j) Utcai homlokzaton új, nem építési engedély köteles kirakatvitrin kizárólag funkcióváltó területen létesíthető, abban az esetben, ha az új kirakatvitrin elhelyezése iránt benyújtott kérelem melléklete szerinti reklám elhelyezési koncepciótervet (M=1:50) a helyi építészeti-műszaki tervtanács a településképi bejelentési eljárás keretében támogatja. Egy építési tömb utcaszakaszonkénti homlokzataira kizárólag azonos típusú kirakatvitrin helyezhető el. Kirakatvitrinnel rendelkező építmény homlokzat felújítása esetén, az utcai homlokzaton lévő használaton kívüli kirakatvitrineket, az ezzel ellentétes tervtanácsi vélemény hiányában el kell távolítani.
k) Megállító tábla közterületen nem helyezhető el.
l) Reklámfigura, reklámalakzat közterületen nem helyezhető el.
m) Reklámmolinó csak valamely esemény, rendezvény meghirdetésére, ideiglenesen helyezhető el. A molinó a rendezvényt megelőző 2 héten belül helyezhető ki legkorábban és a rendezvényt követő első munkanapon el kell távolítani. Reklámmolinó elhelyezése csak közművelődési célú hirdetőoszlopon és információs vagy más célú berendezésen megengedett. Rendeltetésmód váltás esetén (tulajdonos-, üzemeltető- és arculat váltás esetére nem vonatkozik), a szolgáltatást hirdető reklámmolinó 6 hónapig helyezhető el az érintett üzlethelyiség portálján belül.
60. § Cégér létesítése csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően megengedett.
61. § (1) Vállalkozásonként 1 db, több utcaszakaszt érintő helyiség esetén vállalkozásonként és utcaszakaszonként 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.
(2) Cégérek homlokzatonként
62. § (1) Építési védőhálón reklámberendezés nem helyezhető el, csak az építmény végleges homlokzati rajza ábrázolható. A védőhálón a kivitelező és az építtető neve és céglogója elhelyezhető, melynek mérete a 2 m2-t nem haladhatja meg.
(2) Az építési reklámháló megvilágítása esetén a világítás fényerőssége a fényszennyező hatást nem érheti el.
(3) Utcai telekhatáron álló kerítésen reklámhordozó, reklám, hirdetés, kiállítási tárgy nem helyezhető el.
63. § Az 59-62. §-ban meghatározott reklámok és reklámhordozók kizárólag működő vállalkozáshoz kapcsolódóan helyezhetők el.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
64. § (1) A szakmai konzultáció iránti, az 5. sz. melléklet szerinti kérelmet az illetékes szervezeti egységhez kell eljuttatni személyesen vagy elektronikus úton.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a Kérelmező nevét,
b) a Kérelmező elérhetőségét,
c) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
d) az építési tevékenység jellegét.
(3) Amennyiben az építési tevékenység új beépítés, a tervezett funkciót is jelezni kell a kérelemben.
65. § (1) Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni a kerületi Főépítésztől, ha
a) az építkezés helye településképi szempontból meghatározó területen vagy
b) kerületi védett területen található és
c) a tervezett építési tevékenység a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik.
(2) A konzultációról készült emlékeztetőt a kerületi főépítész nyilvántartásba veszi és 15 napon belül eljuttatja a Kérelmezőnek.
A településképi véleményezési eljárás
16. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
66. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni: új épület építésére, meglévő épület bővítése, településképet érintő átalakítására irányuló építési tevékenység esetén az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott, építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően.
67. § A polgármester a véleményét a 66. § a)-b) pontjában felsorolt esetekben a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
68. § (1) A kérelmező (építtető) az 5. sz. mellékletben meghatározott kérelmet nyújt be az illetékes szervezeti egységhez.
(2) A kérelem benyújtására a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról és működési rendjéről szóló önkormányzati rendelet 1. függelékében meghatározott tervtanácsi üléseket megelőző hatodik napon ügyfélfogadási időben van lehetőség.
(3) A településképi véleményezési eljáráshoz beadott építészeti-műszaki dokumentációnak a 6. számú melléklet szerinti munkarészeket kell engedélyezési terv léptékben tartalmaznia.
(4) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 3 napon belül.
(5) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.
69. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(3) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:
a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,
b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,
c) teljesíti-e a műemléki- és helyi védettségű területek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az építmény rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
f) a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezése, kialakítása a helyi előírásoknak megfelel-e,
g) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak városképi megjelenése megfelelő-e,
h) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését,
i) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott építmény struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe.
70. § A 6. számú mellékletben felsoroltakat a meglévő állapot és a tervezett állapot vonatkozásában is értelemszerűen be kell adni.
71. § (1) A településképi véleményezési eljárás során kiadott vélemény 6 hónapig érvényes.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőn belül, ha a Kérelmező nem indítja el az engedélyezési eljárást, akkor a településképi véleményezési eljárást újra le kell folytatni.
A településképi bejelentési eljárás
17. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
72. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt:
1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
4. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
5. A 9. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
6. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
7. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
8. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
9. Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
építése.
10. Telek utcai frontján kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
11. Napenergia-kollektor, szellőző-, klímaberendezés, áru- és pénzautomata építményen vagy építményben való elhelyezése.
73. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az utcabútorok közterületen történő elhelyezése esetén.
74. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a közterületről látható módon elhelyezendő cégérekkel, cégfeliratokkal és reklámhordozókkal kapcsolatban, függetlenül azok megjelenítésének formájától és módjától.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni a már elhelyezett cégérek, cégfeliratok és reklámhordozók átalakítása, módosítása, cseréje, felújítása vagy bármilyen egyéb módon történő megváltoztatása esetén, ide értve a megszűnt vállalkozás által elhelyezett és el nem bontott reklámok és reklámhordozók eltávolítását is.
(3) Kivételt képez az (1)-(2) alól:
a) a nemzeti és az egyházi ünnepekkel kapcsolatos figura, makett, ünnepi szimbólum elhelyezése, és a homlokzat, kirakatüveg ünnepekkel kapcsolatos díszítése;
b) a választási kampány időszakban a választással kapcsolatos hirdetések elhelyezése.
75. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a meglévő építménynek, építményrésznek, önálló rendeltetési egységnek az eredeti rendeltetéstől eltérő használatához, így különösen
76. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építési telkek 30. § és 47. §-ában meghatározottak szerinti ideiglenes hasznosítása esetén.
77. § Abban az esetben, amennyiben a 72. § 3., 5., 6., 7. és 9., 10. pont szerinti tevékenység folytatására, és a 73. §, 74. §-ban felsoroltak elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati hozzájárulás csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó határozat alapján adható meg.
18. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
78. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesternek címzett, az illetékes szervezeti egységhez benyújtott, 4. számú melléklet szerinti bejelentésre indul.
(2) A kérelmező és az illetékes szervezeti egység a kérelmezővel egyeztetett módon írásban, szóban, írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton tart kapcsolatot tájékoztatás céljából.
79. § A beadott dokumentációnak, a bejelentés tárgyának megfelelően a 7. számú melléklet szerinti munkarészeket kell tartalmaznia.
80. § (1) A 72. § 2. pontjában meghatározott esetekben a településképi illeszkedést tervtanácsi véleménnyel kell igazolni, amely a műszaki leírás részeként nyújtandó be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben, a tervtanácsi vélemény megléte a településképi bejelentési eljárás megindításának feltétele.
(3) A 72. § 5., 9. pontban és a 73. §-ban meghatározott esetben közterületi elhelyezés esetén
a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajz és fotómontázs is szükséges.
81. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő, a magasabb szintű és a helyi előírásokat figyelembe vevő javaslatokat kell támogatni.
(2) Részletes vizsgálati szempontok:
a) a benyújtott dokumentáció megfelel-e a 7. számú mellékletben meghatározott tartalomnak,
b) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,
c) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,
d) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
e) a rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti építmény funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek,
f) a tervezett megoldás kielégíti-e a kerületi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,
g) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e zavart a történeti jelentőségű, műemléki- és kerületi védett területek és építmények vonatkozásában, valamint a város kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban,
h) amennyiben az érintett közterületre készült közterület-alakítási terv, akkor a benyújtott tervdokumentáció annak figyelembe vételével készült-e.
82. § A településképi bejelentési eljárás során hozott hatósági határozattal szemben írásban, a Képviselő-testülethez címzett, az illetékes szervezeti egységhez benyújtott fellebbezést lehet előterjeszteni a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül.
83. § Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény előírásait kell figyelembe venni.
A településképi kötelezés
19. A településképi követelmények megszegésének esetei és a jogkövetkezményei
84. § Településképi követelmény megszegésének minősül a 72-76. §-ban felsorolt bejelentési kötelezettség
a) elmulasztása,
b) alapján lefolytatott eljárásban hozott hatósági határozat rendelkezésétől eltérő végrehajtása,
c) alapján lefolytatott eljárásban hozott hatósági határozat végre nem hajtása.
85. § A polgármester hatósági határozatban kötelezést bocsát ki, amelyben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, ha
a) az ingatlan tulajdonosa a rendeletben előírt kötelezettség ellenére elmulasztja a településképi eljárás kezdeményezését,
b) az ingatlan tulajdonosa – a bejelentés feltétellel vagy anélkül történő tudomásul vétele ellenére – a határozatban foglaltakkal ellentétesen végzi az építési tevékenységet,
c) az ingatlan tulajdonosa a hatósági határozatban foglalt tiltás ellenére a településképi követelmény megsértésével végzi a tevékenységet.
86. § A településképi kötelezettség megszegése, vagy a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legalább 100.000, legfeljebb 1.000.000 forint,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legalább 100.000, legfeljebb 1.000.000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000, legfeljebb 1.000.000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén legalább 100.000, legfeljebb 1.000.000 forint.
87. § Az önkormányzati településképi bírság kiszabása során a hatóság mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
20. A településképi kötelezési eljárás szabályai
88. § A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.
89. § (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott hatósági határozat végrehajtásának ellenőrzése során az észleléstől számított 15 napon belül megindítja a települési kötelezési eljárást.
(2) Az illetékes szervezeti egység az eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát az eljárás megindításáról és felhívja nyilatkozattételre.
90. § (1) A településképi kötelezési eljárást bármely természetes, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság az illetékes szervezeti egységhez írásban benyújtott beadványban kérheti.
(2) A kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező nevét, cégnevét, lakcímét, székhelyét,
b) a bejelentés tárgyát képező tevékenység megnevezését,
c) a bejelentés tárgyát képező tevékenység címét természetben vagy helyrajzi számmal.
(3) Az illetékes szervezeti egység 15 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát az eljárás megindításáról és felhívja nyilatkozattételre.
(4) Az ügyintézési határidő 21 nap.
91. § A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett önkormányzati településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
Záró rendelkezések
21. Hatályba léptető rendelkezések
92. § Jelen rendelet 2017. október 1. napján lép hatályba.
22. Hatályon kívül helyező rendelkezések
93. § (1) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének a Józsefváros helyi építészeti örökségének védelméről szóló 52/2011. (IX.19.) önkormányzati rendelete és az építésüggyel összefüggő egyes helyi önkormányzati hatósági eljárások részletes szabályairól szóló 5/2013. (II.10.) önkormányzati rendelete, a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének szabályairól szóló 55/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat tulajdonában álló üres telkek, felépítményes ingatlanok, gépkocsi-beállók és dologbérlet bérbeadásának feltételeiről szóló 59/2011. (XI.07.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdésben az „és az egyéb dologbérletre (óriásplakát, falraszerelt kirakat, neontábla, reklámtábla)” szövegrész, a Rendelet 3. § 3. pontja, és a Rendelet 3. § 8. pontjában „az egyéb dolog bérletekre (óriásplakát, falraszerelt kirakat, neontábla, reklámtábla)” szövegrész.