A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében, 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk(l) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről,valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal - az állami főépítészi hatáskörében eljárva -, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet célja

Hajdúböszörmény Város (a továbbiakban: város) történeti hagyományainak, építészeti értékeinek, nevezetességeinek, valamint a város arculati értékeinek védelme érdekében a város Településképi Arculati Kézikönyvében (a továbbiakban: kézikönyv) meghatározott - a városkép megőrzésére és formálására vonatkozó - szempontok alapján történő helyi anyagi és eljárási szabályok megalkotásával a város történelme, identitása szempontjából meghatározó épített értékek védelme, a város építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, és minőségi formálása az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló elemeire figyelemmel.

2.§

Értelmező rendelkezések

1. Hirdetés, tájékoztatás: általában meghatározott célközönséget érintő, nem gazdasági reklám célú, közösségi információ.
2. Márkareklám: Áru, termék márkajelzését, márkanevét bemutató reklám.
3. Reklám: A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3.§ d) pontja alapján olyan közlés, amely ingó dolog vagy szolgáltatás értékesítésének előmozdításra, vagy vállalkozás nevére, tevékenysége népszerűsítésére, vagy áru ismertségének növelésére irányul.
4. Reklámcélú felület: reklámhordozó felülete vagy reklám közzétételére szánt egyéb felület. Háttér nélküli reklámhordozó beszámítandó felülete a betűk, illetve ábrák konvex befoglaló formájának területe, beleértve a betű- és sorközöket is.
5. Reklámhordozó: Szabadtéri, vagy építményen kívüli, — különösen a homlokzaton, ablakban, épületek között, vagy önállóan, út (tér) felett átfeszített, ingatlanon, kerítésen, udvarban álló, oszlopra erősített, magán vagy közterületen reklám közzététele céljából elhelyezett, eszköz, szerkezet, berendezés, valamint a természetben árucikk formájában kihelyezett tárgy. A reklámhordozó illetve a rajta megjelenő reklám, hirdetés, tájékoztatás lehet szerelt, festett, nyomtatott, ragasztott, vetített, tömör vagy áttört, megvilágított vagy világító, egyedi, csoportos, illetve füzér, színes, egyszínű, rögzített, álló, mozgó, villogó, felirat, tábla, piktogram, márkajelzés, embléma, tekintet nélkül tartalmára, anyagára, alakjára, méretére. Reklámhordozók főként az alábbiak:
   1. Cégér, cégtábla, cégfelirat: Olyan reklámhordozó, amely egy cégre, vagy tevékenységre, annak jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, épületre szerelt, vagy attól függetlenül elhelyezett, közterületről vagy közforgalom számára megnyitott területről látható épülettartozék, tábla, vagy felirat. Saját cégér, cégtábla, cégfelirat olyan reklámhordozó, amely a reklámozás helye szerint adott ingatlanon működő cégre, tevékenységre utal. Idegen cégér, cégtábla, cégfelirat olyan reklámhordozó, amely nem a reklámozás helye szerint adott ingatlanon működő cégre, tevékenységre utal.
   2. Céglogó: A cég hivatalosan bejegyzett emblémáját, piktogramját, márkajelzését bemutató reklámhordozó.
   3. Építkezés adatairól szóló tájékoztatás: építési munkaterületen a beruházással összefüggő információk
   4. Épületek reklámcélú megvilágítása: az épület homlokzatának fényfüzérrel vagy mozgó, változó színű fényekkel történő megváltoztatása.
   5. Függesztett reklám: könnyen oldható rögzítéssel (kikötés, kitűzés) elhelyezett vászon, ponyva, tábla stb.
   6. Megállító tábla: Közterületen, vagy magánterületen ideiglenesen elhelyezett, általában gazdasági, kereskedelmi vagy szolgáltatási rendeltetési egységet hirdető, mobil reklámhordozó.
   7. Reklámzászló: olyan- rögzített, egyedi méretű tartószerkezetre (zászlórúdra) szerelt állandó tartalmú- textil, vagy textil-jellegű egyéb anyagból készült hirdető-felület, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt
   8. Totemoszlop: Egy vagy több kereskedelmi egység cégérét tartalmazó toronyszerű reklámberendezés. Olyan információs vagy más célú berendezés, amely fa, műanyag vagy fém felületű, jellemzően kétoldalas, nem papír alapon megjelenített ábrázolást hordozó és egy vagy több vállalkozás cégérét, és/vagy cégtábláját tartalmazó torony vagy oszlopszerű reklámeszköz azzal, hogy magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, illetve vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm. Nem minősül totemoszlopnak az üzemanyagtöltő állomás területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárat tartalmazó tábla, továbbá az autóbuszos közlekedéshez kapcsolódó tájékoztató oszlop.
   9. Óriásplakát: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas nagyméretű, közterületről látható építmény.

10. Fényreklám: rendszerint az épületek tetején vagy homlokzatán elhelyezett, saját fényforrással rendelkező, világító felületű vagy 500 lux-nál erősebben megvilágított, reklám célokat szolgáló felirat, ábra.
11. Falfestés, reklámgrafika, reklámmozaik: a reklámozás céljait is szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy rokon technológiával készített reklámcélú felület, grafikai mű.
12. Építkezési reklámháló: homlokzatot érintő építési tevékenység esetén a homlokzat előtti állványra rögzített, reklámfelületként is használt védőháló.
13. Reklámvitrin: egyedi megjelenésű, üveglappal borított, jellemzően termék  elhelyezésével a vállalkozás, üzlet áruválasztékának bemutatását szolgáló hirdető berendezés, amely nem minősül kirakatnak.
14. Kirakat: a kereskedelmi egység vagy műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre nyíló, üvegezett felület.
15. Plakáttábla: kisplakátok kihelyezésére alkalmas tábla.
16. Hangreklám: hallható információt közvetítő reklámberendezés.
17. Vetített reklám: falra, úttestre, levegőbe vetített információt közvetítő reklám.

6. Idejét múlt hirdetmény: minden olyan hirdetmény, amely meghatározott időponthoz, évszakhoz kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, akciókról nyújt tájékoztatást, és az azon feltüntetett időponttól számított 3 nap eltelt, vagy amelynek információ tartalma az idő múlása következtében aktualitását és célját vesztette.
7. Más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.)Korm. rendelet 1.§ 19. pontja szerint utasvárónak, kioszknak közművelődési célú hirdetőoszlopnak és információs  célú berendezésnek nem minősülő utcabútor (pl. pad, telefonfülke, közterület fölé nyúló berendezés, korlát)
8. Műemléki érték: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7.§ 10. pontjában használt fogalom.
9. Műemléki környezet: a műemlékvédelemről szóló 1997. évi LIV. törvény 3.§ c) pontjában használt fogalom.
10. Útbaigazító tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás
11. Településképi szempontból meghatározó területek: a településfejlesztési koncepcióról,az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről,valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.)Korm. rendelet 2.§ 9c. pontjában használt fogalom.
12. Falmező: oszlopok, párkányok, végigmenő tagozatok, kiszögelések, sarkok közötti falsík.
13. City Light formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72”-90” képátlójú,16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.

14. Címtábla: a cégtábláéval azonos formájú és tartalmú, de nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos információt, hanem közérdekű információt megjelenítő Információhordozó.
15. Egységes információs tábla: az önkormányzat által kijelölt gazdasági társaság általtelepített, a helyi tájékozódást segítő, közérdeket is szolgáló útirányt közvetítő berendezés, tábla.
16. Gazdasági útirányjelző tábla: természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tevékenységet végző székhelyére, fióktelepére vagy telephelyére vonatkozó útirányt jelző tábla, amelyen a vállalkozás arculatának megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
17. Védett építészeti érték: Hajdúböszörmény Város Önkormányzata által e rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek.
18. Területi védelem: Hajdúböszörmény Város közigazgatási területén valamely összefüggő épített területre kiterjedő sajátos védelem gyűjtőfogalma.
19. Egyedi védelem: Hajdúböszörmény Város közigazgatási területén az épület (építmény), szobor (emlékmű) egészére vagy részeire terjed ki, esetleg a hozzátartozó földrészlettel együtt.

II.      FEJEZET

A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME

3.§

1. A város épített értékei - tulajdonformára való tekintet nélkül - a város kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, méltó használatuk és bemutatásuk közérdek.
2. A településfejlesztésben a településrendezési tervek elkészítésekor a helyi védelem követelményeit az épített környezet egészének alakítása és védelme, a műemlékvédelem és az arányos városfejlesztés érdekében e rendelet célkitűzésével összhangban kell érvényesíteni.
3. A helyi védelem Hajdúböszörmény közigazgatási területén az építészeti örökség mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt, és melyet az Önkormányzat épített környezetének értékeként védetté nyilvánít.
4. Helyi értékvédelem feladata:
   1. a városkép védelme,
   2. a különleges oltalmat érdemlő építészeti, építészettörténeti, régészeti, várostörténeti, kultúrtörténeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, épületek, építészeti elemek, köztéri alkotások felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,
   3. a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának és karbantartásának, hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzése, elhárítása,
   4. a műemlékvédelem és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,
   5. az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésének támogatása.

4.§

A helyi építészeti örökség egyedi és területi védelme

1. Helyi védelem tárgyát képezi mindazon magasabb szintű védelemben nem részesülő épített (épület, településrész, utcarész, építmény, köztéri szobor, emlékmű) vagy természeti (területegység, növények együttese, egyedi növény, országos védelem alatt nem álló , védett vagy fokozottan védett állat és növényfaj egyede és élőhelye) érték, melyet az Önkormányzat Képviselő-testülete településtörténeti, településszerkezeti, tájképi, régészeti, környezeti, építészeti esztétikai értéke miatt védettnek, védelem alatt állónak minősített, illetve amelynek védelmét folyamatba helyezte.
2. A helyi védelem területi védelem (HT) vagy egyedi védelem (HE) lehet.
3. E rendelet területi védelmet állapít meg az l . melléklet szerint meghatározott területekre.
4. E rendelet egyedi védelmet állapít meg a 2. mellékletben felsorolt építményekre, építményrészletekre és a hozzájuk tartozó földrészlet, telek egészére.
5. A helyi területi védelemmel érintett területeken és a helyi egyedi védelemmel érintett elemeken meg kell őrizni a város történelmileg kialakult utca- és térszerkezetét,légtérarányait, jellegzetes építészeti hangulatát, melyeket e rendelet alkalmazása során érvényre kell juttatni.

5.§

Helyi építészeti örökség feltárása, számbavétele, nyilvántartása

1. Az önkormányzati főépítész a településképi intézkedései során folyamatosan figyelemmel kíséri a helyi védelem alá helyezés lehetőségét az arra érdemes településképi területek és elemek vonatkozásában.
2. Az értékek feltárását bárki kezdeményezheti, a feltáráshoz anyagi támogatás biztosítható.
3. A helyi építészeti örökség számbavétele során az e rendeletben kitőzött célok figyelembe vételével kell eljárni.
4. A jegyző az önkormányzati főépítész útján az 6.§ (1) bekezdése szerinti kezdeményezéseket összegyűjti, rendszerezi, kiértékeli és javaslatát évente egyszer Képviselő-testület elé terjeszti döntésre.
5. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm.rendelet) felsorolt szempontokon túl nyilvántartás tartalmazza a védelem alá helyezési, illetőleg megszüntetési eljárás során keletkezett valamennyi iratot, valamint a közgyűlési előterjesztést, és a védelmet elrendelő és megszüntető közgyűlési rendeletet.
6. A nyilvántartásba bárki betekinthet, naprakész vezetéséről a jegyző az önkormányzati főépítész útján gondoskodik.

6.§

Helyi építészeti örökség védetté nyilvánítása

1. A helyi védetté nyilvánításra hivatalból vagy természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor a kezdeményező költségére.
2. A jegyzőnél benyújtható kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
   1. a helyi védelemre javasolt érték megnevezését, leírását, ismertetését,
   2. a védelem rövid indokolását,
   3. a védendő érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület vagy telekrész megjelölését, tulajdonos),
   4. a védendő érték felmérési terveit, korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumait (ezen anyagokat a jegyző is elkészíttetheti, ha a többi anyag alátámasztja a kezdeményezés megalapozottságát),
   5. a védendő terület esetében annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat,
   6. a védendő érték fényképét,
   7. valamint a kezdeményező nevét és címét.
3. A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos előzetes egyeztetést és eljárást a jegyző az önkormányzati főépítész útján folytatja le.
4. Az eljárással felmerülő költségeket a kezdeményező köteles megelőlegezni. Az Önkormányzat helyi védelmet elrendelő döntését követő 15 napon belül a megelőlegezett költségeket a kezdeményező részére vissza kell téríteni.
5. A védetté nyilvánítást megelőzően az önkormányzati főépítész értékvizsgálatot végeztet a védendő érték jellegétől függően, a megfelelő szakirányú szakképesítéssel rendelkező szakértő bevonásával.
6. Az előkészítés során a védelem alá helyezendő védett értékről részletes dokumentációt kell készíteni a (2) bekezdés szerinti tartalommal, amelyhez csatolni kell az értékvizsgálat során keletkező szakvéleményeket.
7. A helyi védelem alá helyezésre irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket (tulajdonos, kezdeményező) értesíteni kell az alábbiak szerint:
   1. egyedi védelemmel érintett elemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kell kézbesíteni,
   2. területi védelemmel érintett területtel kapcsolatos kezdeményezés esetén az értesítés a helyben szokásos módon történhet,
   3. amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésük a helyben szokás módon történik.
8. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül észrevételt tehetnek.
9. A védetté nyilvánítást kezdeményező képviselő-testületi előterjesztésben ismertetni kell a megalapozó szakvéleményeket és csatolni kell az érdekeltek írásos észrevételeit.
10. A védetté nyilvánítás a védetté nyilvánított épített vagy természeti érték a tulajdonjogot(kezelői, használói jogot) nem érinti.
11. A védett értékről nyilvántartást (törzskönyvet) kell vezetni, melynek tartalmaznia kell:
    1. A védett érték megnevezését (épület, épületrész, telek + épület, növények, növények csoportja stb.),
    2. helyét (utca házszám, helyrajzi szám),
    3. tulajdonosát (kezelőjét, használóját),
    4. a védelemre javaslatot tevő nevét,
    5. a védelem indoklását,
    6. a védett érték fotóját,
    7. a védelmet elrendelő önkormányzati rendelet számát.

12. A védelem tényét az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni, és erről az ingatlan tulajdonosokat értesíteni kell. A védelem tényét a bejegyzés elmaradása vagy késedelme nem érinti.
13. A védelem tárgyát képező objektum fényképét, leírását, ismertetését hozzáférhetővé kell tenni a Hajdúsági Múzeum és a köznevelés számára.

7.§

Helyi építészeti örökség fenntartása

1. A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a helyi védelem alatt álló érték tulajdonosa (a továbbiakban: tulajdonos) köteles gondoskodni. Ezen kötelezettségei teljesítéséhez kérheti az Önkormányzat támogatását.
2. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
3. A használat és a fenntartás a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti.
4. Ha valamely védelemre tervezett terület vagy épület jelentős károsodásának veszélye áll fenn, a jegyző — az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett — a területet azonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja. A határozatban előírhatja a terület kezelésével, az értékek megóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, továbbá a veszélyeztető tevékenység folytatását korlátozhatja, felfüggesztheti, illetve megtilthatja. Az ideiglenes védettség a végleges védettséget kimondó jogszabály hatálybalépéséig, de legfeljebb 3 hónapig tartható fenn.
5. A helyi településszerkezeti védelem alá eső területen meg kell őrizni a terek és utcák kialakult kontúrját, ill. nyomvonal vezetését, a helyi építési szabályzat előírásai szerint.
6. Értékes, település- karakter településkép védelem alá eső területen
   1. Település-karakter védelem alá esnek azok az utcák, utcarészletek, melyek a városra jellemző beépítési módot, történelmi hangulatát tükrözik.

Ezeken a területeken a kialakult beépítési módhoz a helyi építési szabályzat előírásai szerint alkalmazkodni kell, a meglévő épületek homlokzati és tömegarányát meg kell őrizni — és amennyiben hiteles adatok rendelkezésére állnak (fotó, vagy terv) — az utcai homlokzatot, tőformát, lábazatot, tagozatokat, ablakkereteket, párkányzatot eredeti formájában kell helyreállítani. A helyreállítás történhet teljes újjáépítés útján is. A területen önálló hirdető berendezés nem helyezhető el.

2. Településkép-védelem alá esnek azok az értékes épületekből áll épületegyüttesek, melyek a város egyediségét egyenként és együttesen is magas színvonalon tükrözik. Módosítást eredményező bármilyen beavatkozás (pl. rendeltetési mód változás) csak településképi véleményezési eljárás keretén belül, műemlék területen belül pedig a műemléki szakhatóság hozzájárulásával lehetséges.

7. A helyileg védett épületeken az engedélyezési eljárás során a hatóság elrendelheti:
   1. az épület (építmény) építéstörténeti kutatását,
   2. az épület jellegzetes építészeti elemeinek helyreállítását, pótlását,
   3. az épületben található művészeti értékek felújítását,
   4. a környező épületeket is feltüntető színes utcakép készítését.

8. A helyileg védett értéket a használat nem veszélyeztetheti. Ha a védett érték eredeti rendeltetésének megfelelő használata — a helyi önkormányzati tulajdon kivételével - nem lehetséges akkor közcélú felhasználás keretében kell megőrizni.
9. A homlokzat felújításnak az épület egészére kiterjedőnek kell lennie, részleges felújítás nem engedélyezhető, kivéve a zártsorú beépítéssel, illetve utcavonalban, telekhatáron történő beépítéssel megvalósult épületek homlokzat felújítása. Ezen utóbbi esetekben az utcáról közterületről - látszó homlokzati felületek egységes felújítása is engedélyezhető.

(10) A helyileg védett épületen állagmegóvási, átalakítási, korszerűsítési munkák az alábbi szempontok figyelembevételével végezhetők:

1. külső felújítás során az eredeti állapot visszaállításával az épület tömegét, tetőformáját, nyílásrendjét, homlokzati tagozatait meg kell tartani.
2. belső átalakításnál, ha a védettség konkrét terekre kiterjed, ott is az eredeti architektúrát kell visszaállítani. Egyéb esetekben a belső átalakítás a mindenkor érvényes építésügyi előírások szerint végezhető.
3. A védett épületet lebontani csak indokolt esetben, az épület teljes műszaki avulásának bekövetkezte után lehet, illetve a védett értékek figyelembevételével meghatározott szempontok szerinti indoklással. Ha az épület visszaépítése városképi szempontból nem szükséges a védettség tényét az önkormányzat rendeletben törli. Ha az épület visszaépítése városképi szempontból indokolt, az esetben a helyi tervtanács által véleményezett tervdokumentáció szerint, karakterével, jellegével, vagy eredeti állapotával megegyezően kell újjáépíteni, továbbá a lebontás idejétől számított 3 év beépítési kötelezettséget kell meghatározni. Ezen feltételek biztosítása esetén melyeket külön szerződésben kell rögzíteni - a védettség tényét az önkormányzat rendeletben törli.

Bontás előtt el kell készíteni az épület felmérési és fotódokumentációját, mely alapján az épület visszaépíthető. Ha a visszaépítés városképi szempontból nem szükséges, a  felmérési és fotó dokumentációt meg kell őrizni.

4. Bővítés az épület utcaképi, településkarakteri értékeinek tiszteletben tartásával elsősorban az épület közterületről nem látható homlokzataihoz illeszkedve lehetséges. A védettséget elrendelő rendelet megtilthatja az épület bővítését.

8.§

A helyi védelem megszüntetése

1. A helyi védettség megszüntetésére hivatalból vagy természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.
2. A jegyzőnél benyújtható, megszüntetésre irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
   1. a kezdeményezéssel érintett érték megnevezését, leírását, ismertetését,          
   2. a védelem megszüntetésének rövid indokolását,          
   3. a kezdeményezéssel érintett érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület vagy telekrész megjelölését, tulajdonos), terület esetében annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat,
   4. a kezdeményezéssel érintett érték fényképét,
   5. valamint a kezdeményező nevét és címét.

3. A kezdeményezést a jegyzőhöz kell benyújtani, amelyről az Önkormányzat Képviselőtestülete dönt. A védettség megszüntetésével kapcsolatos eljárást a jegyző az önkormányzati főépítész útján folytatja le a kezdeményező költségére.
4. Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn.
5. A védettség megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell végezni a 6. § (5) bekezdése  szerint.
6. A védettség megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket (tulajdonos, kezdeményező) értesíteni kell a 6.§ (7) bekezdésnek megfelelően.
7. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül észrevételt tehetnek.
8. A védettség megszüntetését kezdeményező képviselőtestületi előterjesztésben ismertetni kell a megalapozó szakvéleményeket és csatolni kell az érdekeltek írásos észrevételeit.
9. A védettséget megszüntetni akkor lehet, ha az (5) bekezdés alapján lefolytatott értékvizsgálati eljárás ezt támasztja alá.
10. A jegyző kezdeményezi a helyi védettség jogi jellegének ingatlan-nyilvántartásból való törlését a Képviselő-testület döntésétől számított 15 napon belül.

9.§

A védettséggel összefüggő korlátozások és kötelezettségek

1. A helyi védelem alatt álló objektum tulajdonosa, használója köteles a jó műszaki állapot fenntartásának törvényes kötelezettségén belül a védett építészeti érték eredeti megjelenését az e rendeletben előírt módon megőrizni, illetve rongálódás esetén helyreállítani.
2. A helyi védelem alatt álló értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
3. Helyi egyedi védelem alatt álló épület csak a védelem megszüntetése után bontható le.
4. Funkcióváltás esetén az ahhoz igazodó használatot kell biztosítani.
5. A tulajdonos köteles megóvni az épület alkotórészeit, különösen: kapuzat, nyílászáró, vasalat, épületornamentika, faragvány, anyaghasználat, ipar- és képzőművészeti alkotás, vakolat architektúra.
6. Az épített örökség helyi védelmének előkészítésével kapcsolatos munkák, a önkormányzati főépítész feladatát képezik. A helyi természetvédelem előkészítésével kapcsolatos munkák a jegyző által megbízott személy, elsősorban kertépítő mérnők feladatát képezik.
7. A helyi védelem alatt álló épületek (építmények) állagmegóvása a tulajdonos (kezelő,használó) kötelessége. A kötelezettség az épület jó karbantartására és felújítására terjed ki. Indokolt esetben hatósági kötelezés keretében (Étv. 47§ (1) d,) az épület jó karbantartás körét meghaladó felújítása is elrendelhető.
8. A helyi védelem alatt álló önkormányzati tulajdonú épületek (építmények) a korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdon tárgyát képezik. Elidegenítésükre csak a vagyonrendelet szabályozása szerint, önkormányzati döntést követően kerülhet sor.

10.§

Támogatási és ösztönző rendszer

(1). Az Önkormányzat a helyi érték feltárásához, továbbá a helyi védelem alatt álló értékek, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott költségvetési forrást biztosíthat. Az összeg felhasználásáról a pályázat alapján évente egyszer a Képviselő-testület dönt:

1. amennyiben a helyi védelem alatt álló épületek (építmények) karbantartásának és felújításának költségigénye (pl.: homlokzati díszek eredeti formában történő helyreállítása, díszesebb kapuzatok visszaépítése, eredeti ablakosztások, stb.) többletkiadást eredményez, ezeket az Önkormányzat a tulajdonosoknak (használónak, kezelőnek) megtéríti a 6.sz. mellékletben szereplő előírások alapján.
2. pályázati költségekre az önkormányzat minden évben az éves költségvetésben különít el pénzösszeget, melynek felhasználásról esetileg dönt.

11.§

A védett érték megjelölése

1. A helyi egyedi védelem alatt álló értéket meg kell jelölni. A megjelölés táblával történik, melyen fel kell tüntetni a helyi egyedi védelem tényét és elrendelésének időpontját. („Védett helyi építészeti érték-Hajdúböszörmény város Önkormányzata” — dátum (év, hónap,nap)”)
2. A tábla elhelyezéséről a jegyző gondoskodik, a tulajdonos a tábla elhelyezését túrni köteles. A tábla megőrzése és karbantartása a tulajdonos feladata.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

12.§

A településképi szempontból meghatározó területek a településszerkezet, és a településkarakterek szerinti szempontok alapján kerülnek meghatározásra a 3. melléklet szerint.

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

13.§

Településképi követelmények a műemléki értékre és a műemléki környezetre

A műemléki érték és a műemléki környezet területén a 13.-16. §-ban foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy a műemléki érték és a műemléki környezet megjelenését befolyásoló beavatkozás vagy azok bármely alkotóelemét érintő átalakítás esetén a településképi arculati kézikönyvben meghatározott irányelvek szerint kell eljárni.

1. Településképi követelmények területi és egyedi védelemmel érintett területen

14. §

Területi építészeti településképi követelmények

1. Települési értékvédelmi és esztétikai előírások zónái:
   1. -A közterületek felújítását annak minden elemére (közművek, közvilágítás, burkolatok, berendezési tárgyak, utcabútorok, reklámhordozók, zöldfelületek stb.) kiterjedő közterület rendezési terv alapján kell megvalósítani.
   2. -A helyi értékvédelmi zónában a kis- és a nagykörút közötti területen belül a nagykörút mindkét oldalát is beleértve az épület-elhelyezés szabályai az alábbiak:
   3. „Településkép védelem ” alatt áll a Bocskai téren a Városháza, a Múzeum és az iskolák által meghatározott térfal. Az épületek utcai homlokzata nem módosítható.
   4. -A Bocskai teret gyalogos térként úgy kell kialakítani, hogy az a településkép védelem alatt álló épületek építészeti hangulatához esztétikailag illeszkedjen és a tér rendszeres, átmenő gépjármű forgalomtól mentes legyen. A téren közhasználat elől elzárt terület nem alakulhat ki. Épületek nem, de árusító pavilonok, illetve időszakosan alkalmi árusítóhelyek helyezhetők el a közterületen. A tér felszínén ideiglenes jelleggel, alkalmi igénybevételre - legfeljebb 50 személygépjármű részére tervezhető parkoló, díszburkolattal kialakítva. A teret legalább 40%-ban növényzettel fedetten kell kialakítani. Szökőkút létesítése esetén a vízfelület területével a növényzet területe csökkenthető.
2. Egy adott tömb beépítésének, tetőidomainak, utcaképi sziluettjének vizsgálatát el kell végezni, beleértve a szemközti oldal utcaképének vizsgálatát is, az egy adott útszakasz érintett ingatlana mindkét oldalán utcaképi egységet képező 3-3 telek bevonásával és a szemközti oldal ezzel megegyező kiterjedésű figyelembe vételével;
3. Építéssel érintett ingatlan előtti közterületen legalább az utcafronti szélességében geodéziai állapotfelmérést kell készíteni, különös tekintettel az út geometriája, a fás szárú növényállomány és a közművek pontos rögzítésére;
4. Átépítés esetén a terület jellegére jellemző hagyományos funkciókat vissza kell állítani a településrész karakteréhez illő funkciót kell megvalósítani,
5. Az érintett területet vagy elemet meg kell óvni, fenn kell tartani;
6. Új építészeti elem megalkotása során a már meglévőhöz illeszkedő, arra utaló építészeti megoldásokat kell alkalmazni.

15.§

Egyedi építészeti településképi követelmények

1. Az egyes épületek kialakításánál a közterület felőli homlokzatokon, illetőleg a közterületek felől látható határoló felületeken az alábbiakat is alkalmazni kell:
   1. A lábazat elsősorban természetes kő, műkő, vagy egyéb vakolt felületű legyen. Nem alkalmazható fém-, eternit-, mázas kerámia-, és üveg anyagú burkolat. Ez vonatkozik az utcai, vagy a közterületről látható kerítéslábazatra is.
   2. A falfelületeket elsősorban vakoltan, vagy (tégla, kő) falburkolattal ellátva kell kialakítani. Nem alkalmazható fém-, eternit-, mázas kerámia-, és üveg anyagú burkolat. Ez vonatkozik a közterületről látható kerítésre is.
   3. A tető egyszerű tetőformájú, 35-45 fokos hajlásszögű, nyeregtető. Tetőhéjazatként nem alkalmazható fém, (rheicink kivételével) hullámpala, vagy műanyag héjazat, kivéve a nem teljes felületen, az egyes tetőrészletek (vápa, toronysisak stb.) kiegészítő fedéseként alkalmazott réz, horgany vagy cink fedést
2. A közterületről látható (utcai- és oldal-) homlokzatok felújítása a felújítás során a régi, rontott vagy átalakított épületek nyílászáróinak eredeti formában történő helyreállítása csak teljes körű lehet, részleges nem. Ennek során az eredeti homlokzati arányokat kell visszaállítani, minden lehetséges esetben, legalább a közterületről látható utcai épületszárnyak esetében. (tömegképzés, nyílásarányok). Felújítás során az épületek színezése csak világos árnyalatú pasztellszín lehet (okker, zöld, szürke, barna stb.) színminta alapján.
3. Az egyedi helyi védelem alatt álló építmények esetében a helyi értékvédelmi rendelet előírásait is alkalmazni kell.
4. új beépítés esetén az adott környezet feltárt értékeit - az ahhoz illeszkedő egyedi minőségi építészeti megfogalmazással — kell figyelembe venni,
5. Egy utcaszakaszon belül, ahol egyedi védelemmel érintett épület van, építési tevékenység esetén az adott utcaszakasz épületeinek összehangolt karakteri jellemzőjét tartalmazó tervet kell készíteni.
6. Épület felújítása, átalakítása, bővítése, átépítése, valamint funkcióváltás esetén az értékvédelem alapját képező tény, körülmény nem csökkenhet, nem változtatható meg.
7. Átgondolt részlet megoldásokkal, a részletek, az eredeti anyagok felújításával, elsődlegesen azok ismételt felhasználásával kell az érték védelmét szolgálni.

2. Településképi követelmények településképi szempontból meghatározó területen

16. §

Területi építészeti településképi követelmények

1. Meg kell őrizni a terület karakterét, egységes arculatát,
2. Az idegen, a meglévő karakterhez szervesen nem illeszthető installációkat, berendezéseket, szerelvényeket, átalakításokat építészeti és műszaki értelemben egyaránt nem lehet elhelyezni,
3. Egy-egy adott tömb beépítésének, tetőidomainak, utcaképi sziluettjének vizsgálatát el kell végezni, beleértve a szemközti oldal utcaképének vizsgálatát is, az érintett ingatlan mindkét oldalán 2-2 telek szélességben,
4. Az építéssel érintett ingatlan előtti területen geodéziai állapotfelmérést kell készíteni, különös tekintettel a fás szárú növényállomány és a közművek pontos rögzítésére,

5. Átépítés esetén a terület jellegére jellemző hagyományos funkciókat lehetőség szerint vissza kell állítani, a településrész karakteréhez illő funkciót kell megvalósítani,
6. Meglevő értékes elemek megóvására, fenntartására figyelemmel kell lenni;   
7. Uj elem megalkotása során a kortárs régihez illeszkedő, arra utaló építészeti kialakítást kell előnyben részesíteni.

17. §

Egyedi építészeti településképi követelmények

(1) A háromnál több rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében

1. Az építési, felújítási vagy átalakítási tevékenység befejezését követően klímaberendezés kültéri egysége, illetve szerelvénye az épület homlokzatán, illetve egyéb elemein történő elhelyezésére egységesen, tervezett módon, az épülethez igazodó optikai takarás biztosítása mellett — az alábbiak figyelembe vételével kerülhet sor:

aa) Klímaberendezés kültéri egységének kihelyezése az épület tervezett arculatának megtartása céljából, városképvédelmi szempontból abban az esetben megfelelő, amennyiben annak az épület adottságaihoz igazodó, egységes elv alapján kidolgozott optikai takarása megoldásra kerül, vagy az az erkélyre, loggiára, tetőzetre kerül kihelyezésre olyan mélységben, hogy az a közterületről minimálisan érzékelhető, ab) A klímaberendezés optikai takarási rendszerét egy ütemben kell megvalósítani, kivitelezni függetlenül attól, hogy van-e benne kültéri egység vagy sem,

2. a homlokzatot átalakítani (megjelenését megváltoztatni), erkélyt, teraszt, loggiat lezárni az ezt igazoló megfelelő tervdokumentáció és a társasház közgyűlési határozatának becsatolása mellett, továbbá az egységes építészeti megjelenés biztosítása esetén, a hatályos jogszabályi előírások figyelembevétele mellett lehet,
3. erkélyt, loggiát lehatárolni, valamint azokon rácsozatot el-, illetve visszahelyezni csak az épület egy adott, érintett lakásegységére (homlokzatrészére) vonatkozóan nem lehet, kizárólag az épület építészeti egységeként értelmezhető homlokzatrészére (vagy az érintett épületszint hosszirányú valamennyi erkélyére, vagy a függőlegesen egy sávba eső erkélyekre) kiterjedően, az építész tervező által megtervezetten, illetve az épület anyaghasználatához és az építészeti arculatához illeszkedő módon, egységes szín-, és anyaghasználat esetén lehet,
4. a homlokzatképzésre, színezésre vonatkozó követelmények:

da.) Az egyes épületek színezésénél a városképpel való összhang és építészeti egység érdekében a homlokzat teljes falfelületein telített élénk és neon jellegű színek nem alkalmazhatók,

db) Telepszerű, iparosított technológiával épült lakóépületek homlokzati színezésénél épületenként színdinamikai terv alapján meghatározott színek alkalmazhatók,

dc)Homlokzati tagozat és lábazat más telítettségű színekkel is festhető, vakolható,

dd) Lakótelepeken összefüggő épülettömbönként azonos tört alapszín alkalmazása mellett az eredeti homlokzatképzés színeivel megegyezően,vagy a színéhez közeli árnyalattal lehet a homlokzati felületképzések felújítását megvalósítani,

de) A homlokzatok részleges átfestését érintő munkálatok azonos szerkezeti elemek teljes felületén végezhetőek,

fd) Amennyiben az épület magastetővel létesült, úgy a tetőzetet érintő felújítás is csak egy ütemben végezhető

(2) Kettőnél több lakásból (rendeltetési egységből) álló épület esetén utólagos hőszigetelést, homlokzatszínezést csak az épület egészére vonatkozó homlokzatképzési, színezési terv alapján lehet megvalósítani, lakásonként (rendeltetési egységenként) nem.

(3) Közvetlenül utcai (közterületi) telekhatárra történő beépítés esetén garázs utcafronti létesítésének szabályai:

1. I. rendű közterületről garázsok közvetlenül nem nyithatók.
2. A telek közterület felé eső telekhatárain, - kivéve a tömbfeltáró utak mentén megvalósult épületeket, - telekhatáronként maximum két kapu, vagy garázsbehajtó alakítható ki, melyek összes szélessége sem lehet több a homlokvonal 1/3-ánál sem 6,60 m-nél. A belvárosban - kiskörúton belüli területeken - telekhatáronként maximum garázsbehajtó alakítható ki. melyek összes szélessége sem lehet több a homlokvonal 1/2-énél sem 9,00 m-nél.

3. A reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

18.§

A polgármester bármely, a város szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében településképi bejelentési eljárás keretében legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet a településképi törvény 1 1/B. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól.

19. §

Reklámra, reklámhordozóra és a reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó követelmények a településképi szempontból meghatározó területen

(1) E fejezetben meghatározottakat nem kell alkalmazni

1. az Európai Uniós projektek táblái esetében, amelynek kihelyezését jogszabály kötelezővé teszi
2. településrészek, közterületek és ingatlanok névtáblái és a házszámtáblái esetében,     
3. a Polgármesteri Hivatal és az intézmények névtáblái esetében,
4. biztonsági (balesetmegelőző, veszélyjelző, tűzvédelmi, stb.) táblák, feliratok, jelzések, valamint
5. önkormányzati hirdetmények esetében.

(2) Az épületeken a reklám és információs táblák helyezhetők el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy tető felületének a 15 %-át. Építési telkek területén önálló tartószerkezettel rendelkező reklám és információs táblák beépítésre szánt területen:

a) lakó, vegyes és üdülő zónáiban nem; különleges zónáiban csak kivételesen helyezhetők el,

b) beépítésre nem szánt területen: közpark zónáiban nem; erdő, különleges és vízgazdálkodási zónáiban kivételesen helyezhetők el Az épületen elhelyezhető reklám és információs táblák nagysága egyenként legfeljebb 4 m2, belterületi közlekedési területeken és külterületen legfeljebb 12 m2 felületű lehet.

3. A közterületeken a hirdető berendezés, illetőleg a reklám:
   1. magassága nem haladhatja meg az 5,0 m-t, a környező terepszinttől számítva és
   2. Köztéri szobrokra, azok talapzatára, élő fára, forgalomirányító táblákra reklámelhelyezés nem engedélyezhető.
4. Abban az esetben, ha a hirdető-berendezés elhelyezéséhez külön jogszabály alapján engedély szükséges, az adott eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell eljárni.
5. Amennyiben a hirdető-berendezés elhelyezéséhez külön jogszabály alapján engedély nem szükséges, jelen rendelet vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.
6. Reklámhordozó még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
7. A reklámhordozó felülete a hordozó szerkezettel együtt (befoglaló méret) értelmezendő, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. Szerkezetileg több elemből álló berendezés egynek minősül. Önálló betűk vagy ábrák esetében az összefüggő szöveg körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni.
8. Márkareklám a közterületről vagy közforgalom számára megnyitott területről láthatóan csak az üzlethelyiségben illetőleg a kirakatportálokon belül, és annak szerkezetétől függetlenül helyezhető el, kivéve az este 6 óra után nyitva tartó vendéglátó ipari egységeket, amelyek esetében max. 3 db világító márkareklám elhelyezhető.
9. Gázzal feltöltött reklámfigura közforgalom számára megnyitott magánterületen elhelyezhető, de csak ideiglenes jelleggel.
10. Építkezés adatairól szóló tájékoztatást csak az építkezés illetve a rendezvény, esemény előtti egy hónap és utána lévő egy hét időszakában szabad kihelyezni, melyet az időszak elteltével a tájékoztatás tulajdonosa köteles maradéktalanul eltávolítani.
11. A reklámhordozót a tulajdonosa köteles kifogástalan állapotban fenntartani vagy maradéktalanul felszámolni.
12. Reklámhordozón a reklám, hirdetés, tájékoztatás szövegét csak magyar nyelven lehet megjeleníteni, ez alól csak a védett márkanevek képeznek kivételt.
13. Az elhelyezett reklámhordozó eredeti állapotának megőrzése érdekében történő folyamatos karbantartás a hirdető-berendezés tulajdonosának, vagy a reklámozónak feladata és kötelessége.
14. Reklámhordozót — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az épületek homlokzatain, tűzfalain, kéményén és tetőzetén nem szabad elhelyezni.
15. Az épület közterület felőli vagy közforgalom céljára megnyitott magánterület felőli homlokzati falfelületén az alábbi reklámhordozók helyezhetők el:
    1. saját cégér, cégtábla,
    2. az adott ingatlan értékesítésének információit hordozó alkalmi hirdetés
    3. építkezés adatairól szóló tájékoztatás
    4. világító márkareklám
16. Az épületeken a reklám és információs táblák összes felülete nem haladhatja meg a homlokzat, illetve a tető felületének 15%-át, a Nagykörúton belül - települési értékvédelmi zóna- pedig a homlokzat, illetve a tető felületének 10%-át.
17. Az épületek emeleti szintjeinek nyílászáróira reklámhordozó nem helyezhető el sem kívülről, sem belülről.
18. November 30-tól január 10-ig tartó időszakban településképi bejelentés és véleményezés nélkül történhet az épületek reklámcélú megvilágítása, az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított mobil reklámcélú hirdető berendezés (különösen: figura, makett,

ünnepi szimbólum) kihelyezése, homlokzatnak, kirakatüvegnek az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítése.

19. A közterületen az utasvárók területétől számított harminc méteren belül, valamint egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül újabb reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
20. Az utasváró területén történő reklámozás:
    1. utasváró tetején reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el,
    2. egy adott utasváróban — annak méretétől függetlenül- maximum 2 db, 2 oldalas CityLight formátumú eszköz (reklámhordozó) alakítható ki, melyek a váró oldalsó, és/vagy a hátulsó részen helyezhetőek el.
    3. a reklámhordozóban reklám kizárólag zárt rendszerben helyezhető ki, ezen belül ragasztott megoldás, rögzítés nem alkalmazható,
    4. reklám közzétételére, valamint megvilágítására nem használható fel villogó vagy káprázást okozó fényt alkalmazó berendezés (világítótest), illetve olyan berendezés amely elhelyezése, kialakítása révén, a közúton közlekedőket vakít(hat)ja, és ezzel a közlekedés biztonságát veszélyeztet(het)i,
    5. megvilágítás szempontjából kizárólag belső fényforrás használható fel,
    6. a reklámhordozó átlátszó (reklám megjelenítésére alkalmas) felületei fényvisszaverő anyagból nem készülhetne,
    7. egy kétoldalas reklámhordozó reklámfelületeit hirdetés szempontjából külön — külön felületnek kell tekinteni,
    8. a reklámhordozó berendezések kialakításánál figyelemmel kell lenni az utcabútor méretére, arányrendszerére, anyag-, színhasználatára.
21. Kioszkon, pavilonon legfeljebb 2 db 60 x 100 cm befoglaló méretű reklámhordozó helyezhető el, felületenként 1-1 db, azonos pozícióban, cserélhető felülettel, oldható kapcsolattal.
22. Elsősorban totemoszlopon és önállóan elhelyezett City Light formátumú eszközön tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés.
23. Építési reklámháló helyezhető ki az építményen az építési tevékenység idejére, de legfeljebb az építési tevékenység megkezdésétől számított 2 évig azzal, hogy az építési tevékenység megkezdését építésinapló-bejegyzéssel kell igazolni.

20.§

Területi és egyedi védelemmel érintett területen, valamint a településképi szempontból meghatározó területen reklámhordozónak és reklámhordozót tartó berendezésnek nem minősülő egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

1. A város területén található ingatlanokat határoló kerítésen, kerítéskapun reklámhordozót az alábbi kivételekkel elhelyezni nem szabad:
   1. saját cégér, cégtábla,
   2. az adott ingatlan értékesítésének információit hordozó alkalmi hirdetés,
   3. építkezés adatairól szóló tájékoztatás.
2. Reklámhordozó kerítésen csak abban az esetben létesíthető, ha a telken lévő épületen, építményen, telken belül ilyen nincs, vagy nincs lehetőség ilyen kialakítására.
3. A kerítésen, kerítéskapun elhelyezett összes reklámcélú felület egy ingatlanra vonatkozóan legfeljebb 1,50 m2 lehet.
4. Saját célú személyes hirdetés ingatlanonként összesen 2db, 2xA/3 méretben az adott ingatlan tulajdonosa részéről kerítésen, kerítéskapun bejelentési kötelezettség nélkül elhelyezhető.
5. Telekhatáron belül reklámhordozók az alábbiak lehetnek:
   1. totemoszlop az előkertben,
   2. reklámzászló az előkertben,
   3. saját cégér, cégtábla az előkertben,
   4. építkezés adatairól szóló tájékoztatás az előkertben
6. Kereskedelmi épület elhelyezésére szolgáló ingatlanon totemoszlop és 8,0 méternél nem magasabb reklámzászló helyezhető el.
7. A (4) bekezdés szerint megengedett összes reklámcélú felület
   1. legfeljebb 5,0 m2 lehet az adott ingatlanon levő rendeltetési egységenként,
   2. önálló tartószerkezetű lehet.
8. Saját cégér, cégtábla az előkertben csak abban az esetben létesíthető, ha a telken lévő épületen, építményen, más reklámhordozón, kerítésen, kerítéskapun ilyen nincs, vagy nincs lehetőség ilyen kialakítására.
9. Szabadtéri áru lerakat csak kereskedelmi egységekhez kapcsolódóan pl. a zöldség, gyümölcs és virág, ideiglenesen, nyitvatartási idő alatt helyezhető ki.
10. Kirakatszekrényt épületnek előkert felé néző falán a reklámhordozókra vonatkozó előírások figyelembevételével szabad elhelyezni.
11. A kirakatok üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal — fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel — takarni a kirakat üvegfelületének 20%-ában lehet. A kirakatok külső üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el, kivéve, ha azok az épület tervezett, bejelentett részét képezik.
12. Az üzlet bejáratát és kirakatát védő biztonsági berendezés csak átlátható rácsszerkezetként alakítható ki, vasredőny nem alkalmazható.
13. A kirakatban elhelyezett reklámok, kirakatberendezések esetében is alkalmazni kell a jókarbantartás, esztétikus megjelenés követelményeit. A kirakatberendezés reklámnak minősül jelen rendelet vonatkozásában, ennek megfelelően az esztétikus megjelenés követelményeinek kifogásolhatósága esetén településképi kötelezési eljárás keretén belül kell intézkedést tenni jelen rendelet 4. §-ában foglaltak alapján. Az esztétikus megjelenés kifogásolása hatósági ellenőrzés és lakossági bejelentés figyelembevételével történik.
14. Bankomat berendezés az épület homlokzatán, olyan módon helyezhető el, hogy a berendezés mellett legalább 1,5 m-es szabad gyalogos járó felület maradjon.
15. A területi és egyedi védelemmel érintett területen, valamint a településképi szempontból

16. Meghatározó területen reklámhordozónak és reklámhordozót tartó berendezésnek nem
17. Minősülő egyéb műszaki berendezést elhelyezni még az alábbi településképi követelmények alapján lehet:
    1. még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét,
    2. szerkezetileg több elemből álló, egy grafikai egységet képező berendezés egynek minősül,
    3. önálló betűk vagy ábrák esetében az egymással összefüggő szöveg és ábra körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni,
    4. a kirakatban elhelyezett reklámok, kirakatberendezések esetében is alkalmazni kell a jókarbantartás, esztétikus megjelenés követelményeit,
    5. új épület építése, az épülethomlokzatok felújítása esetén építési reklámhálónak nem minősülő az állványozást takaró hálón az építendő új épület, vagy a felújítással kialakítandó homlokzat látványképe;
    6. alkalmi kulturális, sport, idegenforgalmi, szórakoztató, egyházi, egészségvédelmi, gasztronómiai rendezvényekről tájékoztató hirdetmény 14 napnál nem hosszabb ideig legfeljebb 4 m2 felülettel;
    7. építési munkaterületen legfeljebb 4 m2 felületnagyságú, az építkezések, beruházások adatait tartalmazó tábla.
18. Az esztétikai kifogásolás tényének - a kihelyező részéről településképi bejelentés alapján történő reklám kihelyezési igény el nem fogadása esetén- jogosságáról Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Gazdasági, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága dönt nyilvános ülése, szükség esetén szakértő bevonásával
19. Közterületen elhelyezhető reklámhordozóra vonatkozó rendelkezések:
    1. Reklámhordozót tilos elhelyezni élő fán, korlátokon, padokon, a játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés várakozó építményein, települési tájékoztatótáblákon, a közmű-műtárgyak felszín feletti berendezésein, a közvilágítás és felsővezeték tartóoszlopain, támfalakon, lépcsőkön, és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, amelynek rendeltetéséhez az nem tartozik hozzá.
    2. Megállító tábla, szolgáltatás igénybevételére invitáló vagy terméket reklámozó mobil reklámcélú hirdetmény, bábu, áru ingatlanonként vagy rendeltetési egységenként egyegy darab helyezhető el közterületen.
    3. Útirányjelző tábla a településen egységesen megtervezett és kialakított szerkezetű, színű és feliratú lehet, az önkormányzat által kijelölt helyeken.
    4. Települési tájékoztatótáblát csak belterületen, az önkormányzat által kijelölt helyen, az adott helyre és célra kiválasztott szerkezettel lehet elhelyezni.
    5. Közterületi kereskedelmi árubemutatás, kirakodás csak üzletek előtt ideiglenesen, a nyitva tartás ideje alatt kihelyezett stand lehet. A standot a járdán úgy kell elhelyezni, hogy a járda szabad szélessége 1,5 méternél keskenyebbre nem szűkülhet.
    6. A hirdető-berendezés felülete a hordozó szerkezettel együtt értelmezendő, függetlenül a rá helyezett hirdetés, reklám nagyságától. Szerkezetileg több elemből álló berendezés egynek minősül. Önálló betűk vagy ábrák esetében az összefüggő szöveg  körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni.
    7. Gázzal feltöltött reklámfigura közterületen nem helyezhető el, ideiglenes jelleggel sem.
    8. Építkezés adatairól szóló tájékoztatást csak az építkezés illetve a rendezvény, esemény előtti egy hónap és utána lévő egy hét időszakában szabad kihelyezni, melyet az időszak elteltével a tájékoztatás tulajdonosa köteles maradéktalanul eltávolítani.

20. Hirdetések, választási hirdetmények elhelyezésének szabályai:
    1. Plakátokat, óriásplakátokat, transzparenseket és egyéb hirdetményeket az e célból létesített hirdető berendezéseken kell elhelyezni. Az engedélyezési eljárásra e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A hirdetmények épülethomlokzaton, kerítésen, kapcsoló szekrényeken, villanyoszlopokon magánhirdetési felületeken való elhelyezéséhez minden esetben a tulajdonos hozzájárulása szükséges. Kapcsoló szekrényeken, villanyoszlopokon ragasztással akkor sem helyezhető el hirdetés, ha a műtárgy tulajdonosa hozzájárult. Közterületen reklámberendezést, hirdetést, reklámot csak közterület használati engedély birtokában szabad elhelyezni.
    2. Választási hirdetményeket és egyéb hirdetéseket tilos elhelyezni:

ba) műemléki, műemlék jellegű, városképi jelentőségű épületeken,

bb) köztéri szobrokon, térplasztikákon,valamint azok talapzatán,

bc) állami vagy önkormányzati hatósági feladatokat ellátó szerv elhelyezését szolgáló épületeken, illetve az ahhoz tartozó kerítésen,

bd) a szavazóhelyiséget tartalmazó ingatlanon, az ingatlanon álló felülépítmények falain, illetve annak kerítésén,

be) közterületeken fákra, fatörzsekre, sövényekre, elektromos berendezéseken, díszkivilágítást szolgáló lámpaoszlopon, közlekedési táblán és tartóoszlopán, műtárgyakon, padon és egyéb utcabútoron,

bf) sablon felhasználásával vagy egyéb módon járdára, utcára felfestve.

3. A város közigazgatási területének egyes rendeltetési zónáiban, építési telkeken és területeken elhelyezhető reklám és információs táblákkal kapcsolatos az alábbi előírásokat is be kell tartani.
3. a) Önálló reklámtáblák folyamatban lévő fejlesztések területein csak ideiglenesen helyezhetők el.
3. b) Az önálló tartószerkezettel rendelkező, illetve a kerítésre elhelyezett reklámhordozók a közúti forgalom biztonságát nem veszélyeztethetik.

(21) Elektronikus hírközlési építmény létesítésének szabályai:

Amennyiben helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterületen elektronikus hírközlési építmény kerül elhelyezésre, akkor a helyi önkormányzatot a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

(22) A hirdetmények közzétételének és eltávolításának szabályai:

1. Jogszabályi előírásokba ütköző tartalmú, vagy a közerkölcsöt sértő plakátot, hirdetést, feliratot a közzétevőnek haladéktalanul el kell távolítania.
2. Közterületen, épületek, építmények közterületre néző homlokzatán elhelyezett plakát eltávolításáért, a közterület, valamint az épület helyreállításáért az felel, aki a plakátot elhelyezte, akinek érdekében elhelyezték.
3. Az idejét múlt hirdetményt egyetemleges kötelezettként a hirdetmény közzétevőjének és annak, akinek az érdekében a kihelyezés történt, el kell távolítania.
4. Idejét múltnak minősül minden olyan hirdetmény, amely meghatározott időponthoz, évszakhoz kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, akciókról nyújt tájékoztatást, vagy amelynek információ tartalma az idő múlása következtében aktualitását és célját vesztette és ez a hirdetmény tartalmából nyilvánvalóan megállapítható.
5. Az ellen, aki az idejét múlt hirdetmény nem távolítja el, a Ket. szerinti közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.

f) A végrehajtási eljárás indítása előtt a közterület használóját fel kell szólítani az eredeti állapot 8 napon belüli visszaállítására.

4. Sajátos építményekkel kapcsolatos településképi követelmények

21.§

1. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:

1. műemléki környezet,
2. Natura 2000 területe,
3. műemléki és helyi védelem alatt álló épület,
4. beépítésre újonnan bevont területek.

2. A területi védelemmel érintett területen a sajátos építmény, műtárgy egy oldala hagyható szabadon (a műtárgy kezelhetősége érdekében), a többi fennmaradó oldalát növényzettel kell  ellátni.

2. Elektromos (erős- és gyengeáramú, erőátviteli vezetékek), valamint adatátviteli vezetékek (hírközlési vezetékek, optikai kábelek, térfigyelő kamerák vezetékei, stb.) létesítése a város belterületén földkábellel létesítendők. Ettől eltérést különleges esetben településképi véleményezési eljárás keretén belül lehet kérelmezni.
3. Nem önálló épületnek és/ építménynek minősülő műtárgyak a védett műemléki területen, műemléki környezetben és a műemléki jelentőségű területen, továbbá a helyi védelem alatt álló területen, a helyi védelem alatt álló épületek mellett, vagy az arra rálátással bíró területen sem helyezhetők el.
4. Villamos energia ellátás:
   1. Városképvédelmi szempontból a villamos közép és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat a Nagykörűt által határolt belváros területén belül földbe fektetve kell folyamatosan el-, illetőleg áthelyezni. A 8 méternél keskenyebb olyan utcák, zugok esetén, melyek szélessége 8,0 méterre műszaki okokból nem növelhető nem kötelező a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat a földbe fektetni, ha a már meglévő közművek el- illetőleg áthelyezése aránytalanul túl nagy többletköltséget eredményez és ennek ténye üzemeltetői és szakértői nyilatkozatokkal alá van támasztva. Ez a megengedő feltétel a Belváros (B) Kiskörúton belüli jelű területén nem alkalmazható.
   2. Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, éspedig a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.
   3. Nagyfeszültségű elektromos vezeték biztonsági övezetében építési telek nem alakítható ki.
5. Földgáz ellátás:
   1. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezéseket a telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell szerelni.

2.  A biztonsági övezeten belül épület elhelyezése nem engedélyezhető, építési telek nem alakítható ki.

7. Távhőellátás: új távhő vezetéket csak föld alatt szabad elhelyezni. (a 8.§. (2) és (3) bek.-be tartozó zónákban kivételesen, telektömbön belül föld felett is engedélyezhető.)
8. Hír- és távközlés:
   1. Városképvédelmi szempontból távközlési hálózatokat a Nagykörút által határolt belváros területén belül csak a földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsorra kell helyezni, illetőleg közös oszlopsoron kell vezetni.
   2. Távközlési építmények telepítésénél a településkép-védelmi követelményeket a létesítmény engedélyezési eljárásával kapcsolatos építésügyi szakhatósági közreműködés során biztosítani kell.
   3. Hírközlési- és távközlési toronyépítmények a belterületeken és a különleges  idegenforgalmi területeken, valamint ezek 1.000 méteres körzetében nem helyezhetők el.

V. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK ESZKÖZEI

22.§

Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanács

1. A polgármester a településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.
2. A Tervtanács szakmai tanácsadó testületként működik, elnöke az önkormányzati főépítész.
3. A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal feladatkör szerint illetékes szervezeti egysége látja el.
4. Tervtanácsi tagot az elnök javaslatára legfeljebb négy évre a polgármester bízhat meg. Ha a megbízást kizáró körülmény, feltétel a megbízást követően merül fel, a polgármester a megbízást haladéktalanul visszavonja.
5. A Tervtanács ülése 4 taggal - köztük az elnökkel - határozatképes.

6. A tervtanácsi tagok álláspontját az elnök foglalja össze. A Tervtanács többségi szavazással hozza meg a véleményt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
7. A beterjesztett építészeti-műszaki tervdokumentációról - az elnök jóváhagyásával az üléssel egy időben, a napirend tárgyalásának bezártáig, elektronikus úton (faxon, interneten, illetve videokonferencia jelleggel) is lehet véleményt nyilvánítani, illetve szavazni. Az ily módon történő véleménynyilvánítás, illetve szavazás további szabályait a Tervtanács ügyrendje tartalmazza.
8. A tervtanácsi ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jelenlévő tagok és a Tervtanács elnöke aláírással hitelesítenek.
9. A Tervtanács tagjait, elnökét részvétel esetén tiszteletdíj illeti meg. Tiszteletdíj nem jár a Tervtanács elnökének, tagjának, amennyiben köztisztviselő.
10. A Tervtanács működésének és eljárásának egyéb szabályait - ideértve az elnök és a tagok vonatkozásában az összeférhetetlenségi szabályozást és a tiszteletdíj meghatározását is – a Tervtanács ügyrendje határozza meg, melyet a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Tervtanács fogad el, és a polgármester látja el ellenjegyzésével.

11. A Tervtanács véleményezési eljárása díj- és illetékmentes.
12. A Tervtanács e rendelet 4. melléklet II. pontjában meghatározott esetekben alakít ki szakmai véleményt, melyet a polgármester a településképi véleménye kialakítása során figyelembe vesz.
13. Változatlan ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.

23. §

Településképi véleményezési eljárás

1. A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében hozott településképi véleménye a 4. melléklet I. pontjában meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész, a 4. melléklet II. pontjában meghatározott esetekben a Tervtanács szakmai véleményén alapul.
2. A településképi vélemény kialakítása során a vonatkozó kormányrendeletben meghatározottakon túl - az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
   1. kialakult település (telek) szerkezetnek való megfelelőség,
   2. a védendő (megmaradó) adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
   3. a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
   4. vertikális megfelelőség,
   5. területfelhasználás megfelelősége.

24. §

Településképi bejelentési eljárás

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az 5. mellékletben foglaltak szerint. a) valamennyi reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése esetén,
   1. a 20.§ (1) bekezdésének f), j) pontjaiban foglaltak kivételével reklámhordozónak és reklámhordozót tartó berendezésnek nem minősülő egyéb műszaki berendezések elhelyezése esetében, továbbá
   2. az e rendeletben meghatározott területi védelemmel érintett területen, a helyi egyedi védelemmel érintett elemen (annak területén), illetőleg a településképi szempontból meghatározó területen hatósági engedélyhez és az Etv. 33/A §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött - az 5. mellékletben meghatározott - építési tevékenységek tekintetében.
2. A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során e rendeletben meghatározott településképi követelmények mellett - különösen - az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
   1. kialakult település- és telekszerkezeteknek, utcaképnek való megfelelőség,
   2. a védendő (megmaradó) adottságokat és értékeket, karaktereket figyelembe vevő megfelelőség,
   3. a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség,
   4. vertikális megfelelőség,
3. A polgármester a tevékenység tudomásul vételéről határozattal dönt, melynek érvényességi ideje - ha a határozat másképpen nem rendelkezik —

1. állandó építmény esetén végleges,
2. legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
3. reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés és egyéb műszaki berendezés esetén 1 év,
4. cégér esetén aktualitása időpontjáig, de legfeljebb 5 évig,
5. útbaigazító tábla esetén 2 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig. mely b)-e) pontok esetében a bejelentő érvényességi idő lejártát megelőző kezdeményezésére meghosszabbítható mindaddig, amíg a határozat kiadására vonatkozó jogszabályi feltételek változatlanok.

4. Amennyiben a polgármester a bejelentés hozzá történő beérkezésétől számított 15 napon belül nem hoz határozatot a bejelentés tudomásul vételéről, azt megadottnak kell tekinteni a (3) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan.
5. Amennyiben a polgármester a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg a bejelentett tevékenységet, azt településképi szempontból tudomásul vettnek kell tekinteni a (3) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan.
6. A településképi bejelentési eljárásban meghozott határozat az önkormányzati főépítész szakmai véleményén alapul.
7. A bejelentés elmulasztása vagy a polgármester döntésének megszegése esetén a 27.§ szerint kell eljárni.
8. Amennyiben a polgármester reklám, reklámhordozó esetén a bejelentés elmulasztását vagy a döntésének megszegését észleli, az azt követő 15 napon belül értesíti a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalt.

25. §

Rendelkezés a településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról

1. A településkép védelme érdekében a települési főépítész - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultációt es ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosit településképi követelményekről.
2. Szakmai konzultáció kérhető a következő esetekben:
   1. új épület építése, meglevő épület átalakítása, bővítése, fejújítása, korszerűsítése során, ha az az építmény vonatkozásában közterületről látható módon, a településkép szempontjából megváltoztatja: aa) a telepítési módot, ab) a szintszámot vagy az épület legmagasabb pontját, ac) a kerti építményeket, műtárgyakat, ad) az építmény anyaghasználatát, ae) az építmény homlokzatának kialakítását, tömegformálását, af) a kerítés kialakítását, ag) a telek zöldfelületének kialakítását.
   2. új cégér es reklámhordozó elhelyezése esetén.
3. A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni.
4. A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához kell csatolni.

26.§

Településképi kötelezési eljárás

1. A településképi bejelentés elmulasztása, a bejelentett tevékenység megtiltás ellenére történő folytatása, vagy ha a bejelentett és tudomásul vett tevékenység végrehajtása a határozatban foglaltaktól eltérően történik a polgármester az építési tevékenység tekintetében kötelezési eljárást folytat le és a településképi érdek érvényesülése érdekében — különösen a helyi területi védelemmel érintett területeken, a helyi egyedi védelemmel érintett elemeket illetően és a településképi szempontból meghatározó területeken — az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezést bocsát ki.
2. Településképi kötelezési eljárás lefolytatásának és kötelezés kibocsátásának a 26. § (l) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény alkalmazása mellett is helye van.
3. Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni továbbá a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a helyi területi védelemmel érintett területeken, a helyi egyedi védelemmel érintett elemeket illetően és a településképi szempontból meghatározó területeken a területi és egyedi építészeti településképi követelményeknek nem felel meg a településképi elem fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata, különösen, ha ezen tevékenységek
   1. az építmények (épületek, műtárgyak)

aa) karbantartására,

ab)homlokzati elemeinek, színezésének védelmére,

ac) egységes megjelenésének biztosítására,

ad)rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzésére,

2. az építési övezetre előírt zöldterület biztosítására,
3. a telek terület felhasználási szabályoknak megfelelő használatára,
4. építkezések és bontási munkálatok - átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.

27. §

Településképi bírság

1. A bejelentés elmulasztása, a polgármester döntésének — ideértve a 24. § (3) bekezdése szerinti érvényességi idő betartását is — megszegése esetén e magatartás megszegőjével szemben 500.000 forintig terjedő településképi bírság (a továbbiakban: bírság) szabható ki.
2. A bírság legkisebb összege 10.000.-Ft. Ismételten történő bírság kiszabásánál a bírságot az előzőleg kiszabott bírság legalább 50 %-ával emelt összegben, de legfeljebb 500.000 forintig lehet megállapítani.
3. A bírságot a polgármester szabja ki.
4. A bírságot 15 napon belül kell befizetni az Önkormányzat számlájára.
5. Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. §

1. Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
2. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti:
   1. Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának az épített és természeti értékek helyi védelméről szóló 42/2007. (XII.07.) Önk. rendelet 4.§ (2) bekezdés a) és b) pontjai, (3) bekezdés a) pontja, 7.§ (2) bekezdés c. pontja, 8.§ (3) és (4) bekezdése, 9.§-a, 11.§ (2), (3), (4) és (5) bekezdései, 9. , 10. ,10/a., 10/b., 10/c. és 11. számú mellékletei.
   2. Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Hajdúböszörmény Város településképi védelméről szóló 18/2013.(IV.24.) Önk. rendelete.
   3. Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának Hajdúböszörmény helyi építési szabályzatáról szóló 16/2008. (III. 18.) Önk. rendeletének 27.§ (5) és (8) bekezdései, 31.§ (2) bekezdés (e), (f), (g), (h) pontjai, (3), (7) és (8) bekezdései, 37.§ (3), (4), (5) és (6) bekezdései, 39.§ (l) bekezdése, 40.§ (2) bekezdés (h) pontja, (3) bekezdés (g) pontja és (4) bekezdés (e) pontja.
   4. Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek használatának szabályairól szóló többször módosított 25/2015. (V1.26.) Önk. rendeletének 6.§-a, 30.§-a, 31.§-a, 32.§-a.