Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelete
Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről
Hatályos: 2025. 12. 09Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelete
Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről
A településkép védelmének elősegítése érdekében, a település vagy településrész épített környezetének vizuális megjelenésére vonatkozó településképi követelményei és azok érvényesítésének eszközeinek meghatározására Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:1
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Kaposvár sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelemének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények meghatározásával;
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
e) az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával;
f)2 az elhelyezhető, gazdasági reklámnak nem minősülő, vállalkozást népszerűsítő reklámhordozó számának, formai és technológiai feltételeinek, elhelyezésük módjának szabályozásával;
g) közterületre vonatkozó rendelkezések meghatározásával.
(2) A helyi védelem célja a Kaposvár településképe és története szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karaktereinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
a) a település karakterét meghatározó településszerkezeti vonalak (utca-vonalvezetések és térformák) megőrzése;
b) a település karakterét meghatározó utcaképek, térfalak hangulatának megőrzése;
c) településképi szempontok figyelembevételével meghatározni a közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatának szabályait;
d) településképi szempontok figyelembevételével meghatározni a reklámhordozókra vonatkozó szabályokat.
(4)3 E rendelet hatálya kiterjed Kaposvár közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely építési tevékenységet folytat vagy reklámozási tevékenység keretében vállalkozást népszerűsítő reklámhordozót helyez el valamint épületeken Berendezéseket (háztartási méretű kiserőművek, klímaberendezések, elektromos berendezések) helyez el.
(5)4
2. §5 E rendelet alkalmazásában:
1. cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat;
2. cégtábla: a cég székhelyét, telephelyét jelölő cégfelirat tábla hordozón;
3. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);
4. étlaptartó állvány: a kínálat bemutatására, étlap elhelyezésére szolgáló eszköz, melyből a vendéglátó egység bejáratánál, illetve a vendéglátó teraszon 1db helyezhető el.
5. fényreklám: saját fényforrással rendelkező, egy vagy többoldalú, világító reklámberendezés, reklámdoboz, fénycsőreklám, vagy futófény (LED fal, LCD monitor vagy egyéb változtatható tartalmú digitális eszköz), mely állandó, vagy váltakozó fénykibocsátású.
6. kínáló tábla: egy- vagy kétoldalú, maximum 95x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak étel-ital kínálatot, a vendéglátó egység nevét, nyitvatartási idejét, és megjelenésében, kialakításában illeszkednie kell a vendéglátó egység arculatához, környezetéhez;
7. közérdekű tájékoztató felület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amely a település életének valamely jelentős, vagy idegenforgalmi eseményéről nyújt közérdekű tájékoztatást, (közérdekű molinó, önkormányzati faliújság, önkormányzati hirdetőtábla);
8. megállító tábla: kétoldalú maximum 95x70 cm méretű mobil tábla, mely nem tartalmazhat gazdasági célú reklámot, csak a vállalkozás-, üzlet nevét, nyitvatartási idejét, és megjelenésében, kialakításában illeszkednie kell az üzlethelyiség arculatához, környezetéhez.
9. mobil reklámzászló: egyéb elnevezése: strandzászló (beach flag), nem helyhez kötött, általában cégjelzést tartalmazó reklámeszköz.
10. optikai takarás: az épület építészeti adottságaihoz, karakteréhez igazodó, időjárásálló anyagból készített olyan homlokzati elem, mely elsősorban klímaberendezés kültéri egysége, fűtési-, hűtési- vagy mesterséges szellőzési célt szolgáló berendezés kültéri egysége, vagy egyéb, gépészeti berendezés, szerelvény takarására szolgál.
11. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített, a lakosságot tájékoztató tábla;
12. reklámgrafika: a reklámozás céljait szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy azzal rokon technológiával (színezett habarccsal) készített reklámcélú építmény, grafikai mű;
13. tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága a terepszinttől mért 50 cm feletti kerítés teljes felületére számítva 75%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
14. történeti szín: az épület építésének korszakára jellemző színezet, telítettség és intenzitás együttese.
15. útbaigazító információ: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
16. vendéglátó-terasz: közterületen szintkiegyenlítő szerkezet (dobogó) ráhelyezésével kialakított vendéglátó egységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;
17. vendéglátóipari előkert: közterületen kijelölt, a vendéglátóegységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;
18. zászló: a vállalkozás nevét, a kereskedelem-, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető textil vagy strukturált lágy műanyag alapú hordozó.”19. vállalkozást népszerűsítő reklámhordozó: cégtábla, cégér, cégfelirat, címtábla, megállító tábla, étlaptartó állvány, kínáló tábla, zászló, mobil reklámzászló, reklámgrafika, üvegfelületek fóliázása.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
3. §6 (1) A helyi védelem feladata a helyi értékek megőrzése, a jövő nemzedékei számára, a város történelmi folytonosságát bizonyító helyi építészeti értékek
a) meghatározása és dokumentálása;
b) védetté nyilvántartása, indokolt esetben a védelem megszűntetése;
c) megtartása, megőriztetése, fenntartása és jó karban tartottságuk biztosítása;
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem feladata a védett építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszűntetésének elősegítése.
(3)7
4. § (1) A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.
(2) A helyi egyedi védelemmel érintett elem részét képező építmény bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.
5. § A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűntetésének szabályai
(1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél írásban kezdeményezheti.
(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:
a) helyi egyedi védelem esetén:
aa) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,
ab) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fényképfelvétel,
ac) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,
ad) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszűntetését megalapozó ok ismertetése,
b) helyi területi védelem esetén:
ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása,
bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép, vagy utcahatáros leírás.
(3) A polgármester a védelemmel érintett ingatlan tulajdonosait a kezdeményezésről írásban értesíti.
(4) A helyi védelem alá helyezés szakmai előkészítését a városi főépítész végzi.
(5) Ha a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és az erre irányuló felhívás ellenére a kezdeményező nem egészíti ki a javaslatot, a polgármester mellőzi annak közgyűlés elé terjesztését és erről a kezdeményezőt a hiánypótlási határidő elteltét követően haladéktalanul tájékoztatja.
(6) Helyi védettség csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszüntetése, a védett érték megszüntetéséhez fűződő jelentős közérdek fennállása esetén szüntethető meg.
(7) A közgyűlés rendeletet alkot az értékvizsgálatban foglaltak alapján a védetté nyilvánításról illetve annak megszűntetéséről.
(8) A helyi védelemmel kapcsolatos közgyűlési döntésről a (3) bekezdésben szereplő érdekelteket a jegyző írásban tájékoztatja.
(9) A védelem alatt álló építményt, ha a védelem az épület vagy építmény egészére (H1) terjed ki az e célra rendszeresített „Védett építmény” vagy „Védett épület”, illetve, ha annak homlokzatára (H2) terjed ki, akkor „Védett homlokzat” feliratú táblával lehet megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat saját költségén helyezi ki. A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos kötelezettsége.
6. § A helyi védelem fajtái
7. § Az egyedi védelem
(1) Az egyedi védelem (H) kiterjedhet
a) az épület egészére (H1);
b) az épület utcai homlokzatára (H2);
c) épület tartozékára, illetve egyéb objektumokra (H3).
(2) Az egyedi védelemmel érintett (H1, H2 és H3) ingatlanok jegyzékét e rendelet 1. mellékletének 1., 2. és 3. fejezete tartalmazza.
8. § Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
(1) A helyi védelem alatt álló egyedi építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, használatával nem veszélyeztetni az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségben vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) Helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékre.
9. § A területi védelem
(1) A területi védelem (He) kiterjedhet a település olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan városrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, településsziluettre, kilátásra, ahol a város, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
(2) A területi védelem (He) alatt álló területek jegyzékét e rendelet 1. mellékletének 4. fejezete tartalmazza, térképi lehatárolását a hivatkozott melléklet 5. fejezete.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek (Tk) azon területek, ahol a város településképének védelme érdekében az általános környezetkultúra és építészeti kultúra megtartásának, megteremtésének szakmai ellenőrzése és irányítása szükséges.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek (Tk) jegyzékét e rendelet 2. mellékletének 1. fejezete tartalmazza, térképi lehatárolását a hivatkozott melléklet 2. fejezete.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
4.8 Általános építészeti követelmények
11. §9 (1) Kaposvár közigazgatási területén az építmények anyaghasználatának a város építészeti karakteréhez, hagyományos településképéhez, környezetéhez illeszkedő tartós, esztétikus megjelenést kell biztosítania.
(2) Az építmények homlokzatán és tetőfelületein elsődlegesen természetes vagy természetes hatású anyagok alkalmazhatók (pl. vakolat, tégla, fa, kő, cserép, kerámia). A felújítások és korszerűsítések során az eredeti, településképbe illeszkedő anyaghasználatot meg kell őrizni, vagy azzal egyenértékű anyaggal kell pótolni.
(3) A város közigazgatási területén az utcakép minőségi formálására, védelmére tekintettel, nem alkalmazható
a) azbeszt tartalmú építőanyag;
b) kék és élénkpiros (az égett cserép színétől természetellenesen elütő) színű tetőhéjazat;
c) fő rendeltetési egységen, valamint kiegészítő funkciójú rendeltetési egység közterületről látszó részein homlokzati burkolóelemként és tetőhéjazatként ipari jellegű, ideiglenes megjelenést mutató anyaghasználat (fémlemez, fém vagy műanyag hullámlemez és trapézlemez);
d) a c) pont szerinti anyaghasználat kizárása kiterjed minden olyan építményre, amely rendeltetésétől vagy műszaki megoldásától függetlenül konténer jellegű (konténer, konténerház) szerkezettel, előregyártott fémvázas vagy egyéb burkolattal, illetve mobil kivitelben valósul meg.
(4) Nem alkalmazható levegővel felfújt vagy feszített ponyvás sátorszerkezet, lakókocsi, kereskedelmi és vendéglátó célból faház, gépjármű, utánfutó, valamint a (3) bekezdés d) pont szerinti anyaghasználat, kivéve:
a) kemping területén, sportterületen, városi jelentőségű zöldterületeken, hulladékgazdálkodási-, szennyvíztisztító- és állati hulladékgyűjtő telep területén, honvédelmi területen, valamint ipari karakteren belül;
b) felvonulási építményként;
c) ideiglenesen, 14 napnál nem hosszabb ideig;
d) a rendezvények keretében.
(5) A város közigazgatási területén áru- illetve csomagautomata, bankjegykiadó automata/pénzautomata közterületen nem helyezhető el. Nem közterületen közvetlenül épület homlokzata elé, nyílászáró osztásának takarása nélkül telepíthető.
(6) A város közigazgatási területén mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést elhelyezni az épület megjelenésével összhangban, az épített környezet értékeinek védelmére tekintettel, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) megtartása mellett, alábbiak szerint van lehetőség:
a) új épület esetén az építési vagy egyszerű bejelentési tervdokumentáció részeként megtervezve, építészeti eszközökkel takartan, vagy kizárólag erre a célra tervezett felületek mögött, közterületről (utcáról) nem látható módon;
b) meglévő épület esetén
ba) építészeti eszközökkel takartan;
bb) amennyiben az épület homlokzati kialakítása lehetővé teszi, elsősorban erkélyen, loggián mellvéddel takartan;
bc) meglévő nyílászáró befoglaló méretén belül;
bd) végső megoldásként homlokzaton a korábban elhelyezett berendezés(ek)hez illeszkedve, egységes módon.
c) Egynél több rendeltetési egységgel rendelkező épületek esetében központi klimatizálással vagy egyénileg, minden rendeltetési önálló egységre kiterjedő, a tulajdonosok által készíttetett telepítést tartalmazó homlokzati terv alapján, az alábbiak figyelembevételével:
ca) önálló rendeltetési egységenként egy kültéri egység helyezhető el;
cb) telepítésnél törekedni kell egy homlokzati felület igénybevételére, a közutak mentén elhelyezkedő épületek esetén jellemzően a tömbbelső felőli homlokzat igénybevételével helyezhetők el;
cc) az erkéllyel, loggiával rendelkező lakások esetén kizárólag azokon, annak befoglaló méretén belül helyezhető el. Erkélykorlátra, mellvédre a homlokzati síktól közterület felé kifordítva nem telepíthető;
cd) kilépővel rendelkező lakások esetén annak befoglaló méretébe, üvegfelületbe/helyére történő telepítéssel;
ce) erkéllyel, loggiával, kilépővel nem rendelkező lakások esetén:
cea) a függőleges nyílászáró-soronként egységes módon történő telepítéssel;
5. A településképi szempontból meghatározó területekre (Tk) vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
12. § A településképi szempontból meghatározó területekre (Tk) vonatkozó területi építészeti követelmények
(1) A közterületek és a közhasználat számára megnyitott ingatlanok burkolatát és berendezését (utcabútorok, világítótestek, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók stb.) és az utcákon, illetve ingatlanokon megjelenő hirdetéseket az épületek jellegéhez, az utcák hangulatához igazodva kell kialakítani.
(2)
(3) Új épület elhelyezése, vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést, melyet a tervezett utcakép bemutatásával kell igazolni.
(4) Fa- és gerendaház fő rendeltetési egységként nem építhető.
(5) Közterülettel határos kerítésen belátás elleni takarás (természetes vagy mesterséges) nem alkalmazható.
13. §10
(1)11 A településképileg meghatározó területeken (Tk) a városkép védelme érdekében:
a) ) építmény közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén antenna, parabola antenna vagy más hírközlési berendezés, szellőző és egyéb légtechnikai berendezések kültéri egységei és szerelvényei (kivéve tetőkémény) az épület külső megjelenésével összhangban, takartan helyezhetőek el;
b) a közterületről látható homlokzaton és tetőfelületen, illetve azok előtt szabadon vagy védőcsőben kábel, védődoboz, kapcsolószekrény kizárólag rejtett módon helyezhető el. Homlokzatfelújítás esetén a szabadon vagy védőcsőben vezetett kábelt, védődobozt, kapcsolószekrényt meg kell szüntetni az épület falsíkjába történő süllyesztéssel és homlokzat színével megegyező színre történő festéssel. Új közműbekötés létesítése esetén is kizárólag rejtett, az épületszerkezetbe integrált kialakítás alkalmazható.
(2) Zártsorú beépítési mód esetén az új, vagy átalakítandó magastetők hajlásszöge kizárólag a csatlakozó, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögével azonos lehet, a maximális eltérés 5 fok lehet.
(3)
(4) Zártsorú beépítés esetén az új, vagy átalakított magastetőket úgy kell kialakítani, hogy azok a szomszédos épületek takaratlan tűzfalainak felületét csökkentsék és a lehető legkisebb felületű új takaratlan tűzfalat hozzanak létre.
(5) Zártsorú beépítési módú területeken új épület elhelyezése vagy meglévő épület bővítése esetén - amennyiben ezek két meglévő épület közé épülnek - a csatlakozó utcai párkány magassága, lapos tetős épület esetében az attikafal felső éle legfeljebb 0,8 méter eltéréssel csatlakozzon a mértékadó párkánymagassághoz. Amennyiben a csatlakozás szabályai szerint számított párkánymagasság értéke alacsonyabb vagy magasabb az építési övezetben előírt minimális vagy maximális építménymagasság értékénél, akkor a minimális, vagy maximális építménymagasságra vonatkozó előírást figyelmen kívül kell hagyni.
(6) Az épület udvari épületszárnyának gerincmagassága az épület utcai részének gerincmagasságánál nem lehet nagyobb.
(7) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni a településképi karakter figyelembe vételével. Magastető 30-45 fok közötti hajlásszöggel, pikkelyes, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel létesíthető, kivéve a kiegészítő funkciójú épületeket.
(8) A magastetőt csillogásmentes felülettel kell kialakítani a településképbe illő, jellemzően vörös, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú színben.
(9) A nem zártsorú beépítési módú épületek esetén épületrész kinyúlása közterület fölé - kivéve az ereszt,az előtetőt és az erkélyt - 12 méternél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, 12 méternél szélesebb utcákon legfeljebb 0,6 méter lehet, a közterület kezelőjének hozzájárulásával. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának az 1/3-át.
6. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
14. § A helyi védelemben részesülő területekre (He) vonatkozó területi építészeti követelmények
(1) A He védett területen meg kell őrizni a település
a) jellegzetes szerkezetét,
b) telekrendszerét, telekstruktúráját;
c) az utca vonalvezetését;
d) utcaképét vagy utcakép részletét;
e) a település- és tájkarakter elemeit.
(2)
15. § (1) Az építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes városkép egységes megjelenését biztosító módon kell fenntartani, illetőleg kialakítani. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.
(2) A közterületről látható homlokzat átszínezését és felújítását a teljes homlokzaton, a tetőhéjazat cseréjét pedig a közterületről látható teljes tetőfelületen egy ütemben kell végezni.
(3) Az építmények színezését, annak városképi és színdinamikai megfelelését az érintett utcaszakasz épületszínezésének bemutatásával igazolni kell.
(4) A gyalogosforgalmi (sétálóutcai) közterületek mellett fekvő épületek földszinti portáljain biztosítani kell a rendeltetésszerű árubemutatásra és betekintésre szolgáló hagyományos megoldásokat, a nyílásfelületek belátás elleni takarása matricázással tilos.
(5) A védelemmel érintett ingatlanokon be kell tartani a településképi szempontból meghatározó területekre (Tk) vonatkozó, a 12. és 13. §-ban foglalt előírásokat is.
(6)12 A közterületről látható homlokzaton a klímaberendezések kültéri egységeit esztétikus, az épület színvilágához illeszkedő optikai takarással kell ellátni.
16. § A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
(1) A H1 védett épületek Kaposvár jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti elemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes
a) tömegformálást és tetőformát;
b) homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket);
c) anyaghasználatot;
d) színvilágot.
(2) A H2 védett utcai homlokzatok Kaposvár jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző építészeti karakterelemei, melyeknél meg kell őrizni a történetileg jellegzetes
a) homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrendet, a nyílások arányát és osztását, a homlokzati tagozatokat és díszeket);
b) anyaghasználatot;
c) színvilágot.
(3) A H3 védett épülettartozékok, illetve egyéb védett objektumok Kaposvár jellegzetes, értékes, illetve hagyományőrző karakterelemei:
a) szobrok és keresztek;
b) képzőművészeti alkotások;
c) táj- és kertépítészeti alkotások;
d) egyéb közterületi objektumok;
e) egyedi tájértékek.
(4) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.
17. § (1) H1 és H2 védett épületek átalakítása és bővítése csak a 16. § (1) és (2) bekezdésben leírtakkal összhangban engedélyezhető.
(2) H1 és H2 védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(3) H1 és H2 védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) H1 és H2 védett épület átalakítása, bővítése feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése, visszaállítása vagy megőrzése a településképi eljárás során követelményként előírható.
(5)13 Védett épületeken (H1) és védett homlokzatokon (H2) a történetileg eredeti nyílászáróval azonos anyagú, építészeti értékű és megjelenésű (forma, osztás, szín) nyílászárók létesíthetők, valamint azokkal megegyező színű redőnyszerkezetek alkalmazhatók.
(6) Védett épület (H1 és H2) homlokzatán elhelyezendő rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Új rácsozat, vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés a homlokzathoz illeszkedően helyezhető el.
(7) Védett épületek (H1) és védett homlokzatok (H2) átalakítása, felújítása esetén be kell tartani a helyi védelem alatt álló területekre (He) vonatkozó, a 15. §-ban foglalt előírásokat is.
(8) Helyi egyedi védelemmel érintett épületek (H1, H2) közterületről látszó homlokzatán és tetőfelületén antenna vagy más hírközlési berendezés, szellőző, klíma és egyéb légtechnikai berendezések kültéri egységei és szerelvényei nem helyezhetőek el, homlokzati égéstermék-kivezetés nem létesíthető.
18. § (1) H3 védett épülettartozékot az épület elbontása után az új épületbe - felújítás, javítás után - vissza kell építeni.
(2) H3 védelem alatt álló objektumok eredeti formájukban megőrzendők. Kőkeresztek és kőszobrok javítását, karbantartását szakképzett restaurátorral kell elvégeztetni.
19. § A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó eseti építészeti követelmények
(1) Az Ady Endre utca - Noszlopy Gáspár utca - Áchim András utca - Berzsenyi utca által határolt részén
a) az új épületek (épületrészek) a tömb léptékéhez illeszkedő tagoltan összeépülő épületegyüttest alkossanak, az új épületek építészeti kialakítása igazodjon a tömbben meglévő századfordulós épületek karakteréhez, tömegarányaihoz, magastetős megjelenéséhez, hagyományos homlokzatképzéséhez;
b) a közterületek felől látható helyeken kizárólag magastetős épületek, illetve épületrészek építhetők, lapostetős épületrészek létesítése esetén azoknak legalább 50%-át tetőteraszként és/vagy zöldfelületként kell kialakítani;
c) a szabályozási tervben jelölt helyeken építészetileg hangsúlyos épületrész alakítandó ki, melynek érintenie kell az építési vonalat.
7. Egyéb területekre vonatkozó építészeti követelmények
20. § Településképi karakterek
(1) Kaposvár közigazgatási területe a helyi építészeti és táji adottságok alapján településképi karakterekre tagozódik:
a) falusias karakter;
b) családi házas karakter;
c) kisvárosi karakter;
d) belvárosi karakter;
e) lakótelepi karakter;
f) újonnan beépülő területek karaktere;
g) ipari karakter;
h) egyéb karakter;
i) zártkerti és üdülő karakter;
j) mezőgazdasági táj karakter;
k) városi jelentőségű zöldfelületi karakter;
l) vízfelület karaktere.
(2) A településképi karakterek térképi lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.
21. §14 (1) Az egyes településképi karakterek egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak a közintézményekre és egyéb középületre, valamint ha egy adott karakteren belül az ingatlan tulajdoni lappal igazolt fő funkciója gazdasági (termelő) jellegű.
(2) Falusias karakterű területek jellemzően a városhoz csatolt korábban önálló települések központi területei. Falusi karakterű területeken:
a) fő rendeltetési egység közterületről látszó részein tilos 35 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani – kivéve tornyokon;
b) manzárdtető kialakítása tilos;
c) homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása;
d) homlokzatokon elsődlegesen vakolatarchitektúra alkalmazandó;
e) tetőhéjazatként elsődlegesen pikkelyes fedés alkalmazandó;
f) utcai kerítés – a jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb 1,80 m magas, nem tömör kialakítású lehet, a belátás elleni takarás csak növényzettel alakítható ki;
g) utcafronton álló, előkert nélküli beépítésű épület közterületre néző homlokzatára klímaberendezés kültéri egységét tilos telepíteni.”
(3) Családi házas karakterű területek jellemzően a történeti városrészek mögött kialakult lakóterületek. Családi házas karakterű területeken:
a) fő rendeltetési egység közterületről látszó részein tilos 35 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani – kivéve tornyokon;
b) homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása;
c) homlokzatokon elsődlegesen vakolatarchitektúra javasolt;
d) tetőhéjazatként elsődlegesen pikkelyes fedés javasolt;
e) utcai kerítés – a jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb 1,80 m magas, nem tömör kialakítású lehet, a belátás elleni takarás csak növényzettel alakítható ki;
f) utcafronton álló, előkert nélküli beépítésű épület közterületre néző homlokzatára klímaberendezés kültéri egységét tilos telepíteni.”
(4) Kisvárosi karakterű területek jellemzően a történeti városrészek zártsorú magterületei. Kisvárosi karakterű területeken:
a) fő rendeltetési egység közterületről látszó részein tilos 35 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani – kivéve tornyokon;
b) homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása;c) utcafronton álló, előkert nélküli beépítésű épület közterületre néző földszinti homlokzatára klímaberendezés kültéri egységét tilos telepíteni.
(5) Belvárosi karakterű terület a város történeti központja. A belvárosi karakterű terület He helyi védelemben részesülő terület, a rendelet 14. és a 15. §-ának előírásait kell betartani.
(6) Lakótelepi karakterű területek a többszintes blokkos vagy paneles technológiával épült, tervszerűen kialakított tömbök. Lakótelepi karakterű területeken:
a) tilos az épületre jellemző nyílászáróktól eltérő osztású vagy színű nyílászárót beépíteni;
b) tilos a zárt erkélyek épületenként nem egységes színű és osztású beépítése;
c) tilos a kerítés építése;
d) homlokzatok színezésénél megengedett nem történeti színek alkalmazása.
(7) Újonnan beépülő lakóterületek karakterének területe jellemzően a város beépítésre szánt területének határában tervszerűen kialakított, lakóparkszerű terület. Újonnan beépülő lakóterületek karakterének területén:
a)15 a telkek területének minden 100 m2-re után egy db előnevelt, minimum 10/12 cm törzsátmérőjű honos lombos fa telepítendő
b)16 utcai kerítés - a jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb 1,80 m magas, nem tömör kialakítású lehet, a belátás elleni takarás csak növényzettel alakítható ki..
(8) Ipari karakterű területek jellemzően a gazdasági, üzemi és ipari területek.
(9) Egyéb karakterű terület jellemzően a nagy alapterületű kereskedelmi és bevásárlóközpontok területe, a sportterületek, az egyetem területe, honvédelmi területek, hulladékgazdálkodási-, szennyvíztisztító- és állati hulladékgyűjtő telep, közösségi közlekedés és szolgáltatóinak területe.
a) Állati hulladékgyűjtő telep teljes területét 180 cm magas zárt kerítéssel kell bekeríteni.
b) Állati hulladékgyűjtő telep teljes területét 180 cm magas zártkerti kerítéssel kell bekeríteni.
(10) Zártkerti és üdülő karakterű területek jellemzően külterületi, gazdasági célú, illetve pihenést szolgáló területek. Zártkerti és üdülő karakterű területeken:
a) fő rendeltetési egységen tilos 40 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani;
b) manzárdtető kialakítása tilos;
c) tilos a fő rendeltetési egység közterülettel párhuzamos gerincű kialakítása, azonban keresztszárny építhető;
d) homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása;
e) tilos az 1,80 m-nél magasabb kerítés létesítése, tilos a kerítések 0,5 m-t meghaladó lábazati kialakítása és tilos a kerítésmezők 50%-ot meghaladó tömör kialakítása;
f) homlokzatokon elsődlegesen vakolatarchitektúra javasolt;
g) tetőhéjazatként elsődlegesen pikkelyes fedés javasolt.
(11) Mezőgazdasági táj karakterű területek a külterületi, mezőgazdasági hasznosítás alá vont területek. Mezőgazdasági táj karakterű területeken:
a) tilos 30 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani, - kivéve a technológiai-, járműtároló épületeket, mezőgazdasági-, csarnokjellegű épületeket, állattartó épületeket;
b) manzárdtető kialakítása tilos;
c) tilos a nem tájba illő színű, illetve a csillogó felületű tetőhéjazat és homlokzat kialakítása;
d) tilos a kerítések lábazati kialakítása és tilos a kerítésmezők 10%-ot meghaladó tömör kialakítása.
(12) Városi jelentőségű zöldfelületek karaktere a városi parkok és a város körüli erdők területek. Városi jelentőségű zöldfelületek karakterének területén:
a) erdőterületeken építményt tilos nem természetes anyaghasználattal létesíteni;
b) erdőterületeken tilos az 1,80 m-nél magasabb kerítés létesítése, tilos a kerítések lábazati kialakítása és tilos a kerítésmezők 10%-ot meghaladó tömör kialakítása;
c) temetőt feltáró utak mellett fasorokat kell telepíteni, legalább 8 méterenként 1-1 db fa elhelyezésével;
d) temető telekhatárán tömör, átlátást nem biztosító kerítés építendő, minimum 1,5 m maximum 1,8 m magasságban;
e) temető területén épített kriptán csapadékvíz-elvezető csatorna nem létesíthető.
(13) Vízfelületek karaktere az élővizek területe. Vízfelületek karakterének területén:
a) kerítés csak áttört kialakítással, vagy sövényből létesíthető.
b) kerítés csak áttört kialakítással vagy sövényből létesíthető.
8. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
22. § Hírközlési infrastruktúra
(1) Vezeték nélküli hírközlési hálózat adó- és átjátszótornya, távközlési torony e rendelet hatálybalépését követően csak külterületen helyezhető el.
(2) Műemléken és műemlék telkén (M), műemléki környezetben (Mk), helyi építészeti értékként védett területen (He) és épületen (H1 és H2), településképi szempontból meghatározó területen (Tk) továbbá NATURA 2000 területen, országos ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosóterületén, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték területén távközlési és hírközlési torony nem helyezhető el.
(3) Belterületen antenna és antennatartó szerkezet kizárólag közterületről nem látható módon létesíthető, ezért antenna, távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, takartan helyezhető el.
(4) Közterületről látható módon antenna csak - a (2) bekezdésben felsorolt védett területek és védett épületek kivételével - azon épületekre és építményekre telepíthető, melyeken 2013. január 1. előtt már engedéllyel telepített antenna létesült.
(5) Belterületen lévő antennatartó szerkezetek magassága nem növelhető.
(6) Vezetékes hírközlési hálózat csak meglévő oszlopsoron vezethető, ennek hiányában csak földbe helyezett alépítményben vezetve. Vezetékes hírközlési hálózat szekrényei földfelszínen csak abban az esetben helyezhetők el, ha növénytakarásra alkalmas a hely. Ennek hiányában csak föld alatt alakíthatók ki.
23. §17 (1) Új közműhálózat (villamos-, hírközlő- és kábel TV vezeték) belterületen - a gazdasági területek kivételével - csak föld alatt létesíthető. Nem minősül új közműhálózatnak a meglévő légvezetékes hálózat hosszabbítása - kivéve új lakóterület kialakítása esetén -, valamint két szabad vezetékes hálózat közötti átkötés.
(2) Légvezetékes hálózat rekonstrukciója azonos nyomvonalon az eredeti kialakításban is megvalósítható. A légvezetékes hálózat rekonstrukciója új nyomvonalon föld alatti kivitelű kell legyen, az ettől való eltéréshez az Önkormányzat Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Műszaki Bizottságának egyetértő véleményét kell beszerezni.
(3) Új transzformátor csak transzformátorházban vagy épületben helyezhető el.
(4)18 A városkép védelme érdekében helyi védett területen (He) létesítendő új közműlétesítmény elsősorban kapualjban, ingatlanon belül vagy az épület falazatába süllyesztve helyezhető el.
(5)19 Közterületen vagy köztulajdonban álló ingatlanon közműberendezés helyi védett területen (He) önálló építményként kizárólag közlekedést nem zavaró helyre (zöldsávban), elsősorban csoportos telepítéssel, RAL 5008 vagy RAL 7016 színben történő felületkezeléssel vagy takarással helyezhető el.
24. § A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények
(1) Új transzformátorház fémszerkezetű konténerként nem helyezhető el.
(2) A légvezetékes hálózat új tartóoszlopai külterületen csak faszerkezetűek lehetnek.
KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
25. § Közterületek alakítására vonatkozó általános követelmények
(1) A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket - ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák - fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.
(2) A közterületek burkolatát - a kialakult, meglévő anyaghasználathoz igazodóan - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.
(3) A közterületi szegélynél létesítendő parkolóhelyekhez - amennyiben ennek műszaki lehetőségei adottak - védő fasor kialakításáról kell gondoskodni.
(4) A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni. Amennyiben parkoló is létesül, az utcák kialakítása során legalább az egyik (általában az északi, vagy keleti) oldalon fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése a közút kezelőjének igazolása alapján veszélyezteti a közlekedés biztonságát, vagy ahol ezt a közmű üzemeltetőjének igazolása szerint a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé. Ebben az esetben az út építőjének a fasor ültetését edényes növényzet (planténerek) kihelyezésével kell pótolni.
(5) A járdák, utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében azokat a gyalogosok számára akadálymentesíteni kell.
(6) Az út- és járdaburkolatok rekonstrukcióját - a külön önkormányzati rendeletben rögzítettek figyelembevételével - a közművek rekonstrukciójával egyidejűleg kell elvégezni.
(7) A belső - célforgalmú - feltáró utakat, továbbá a vegyes használatú lakóutcákat, illetve a KRESZ alapján lakó- és pihenőövezetként kijelölt közterületek burkolatát az út kezelőjével egyeztetett burkolattal és forgalomcsillapító műszaki megoldások alkalmazásával kell kialakítani.
(8) Közterületen a 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.
9. Közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatára vonatkozó előírások
26. §20
(1)21 Vendéglátó teraszok és vendéglátóipari előkertek közterületen a TÉKA 75. § (1) bekezdésének teljesülése esetén létesíthetők.
(2) Vendéglátó teraszt és vendéglátóipari előkertet közterületen kialakítani csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően megkötött közterületbérleti szerződés alapján lehet.
(3) Vendéglátóipari előkert és vendéglátó terasz kialakításának lehetőségét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a városi főépítész a szakmai véleményét a vonatkozó jogszabályok és a 5. melléklet 1. fejezetében részletezett szempontok mérlegelése alapján hozza meg.
27. §22
(1)23 Fedett vendéglátó terasz közterületen a TÉKA 75. § (1) bekezdésének teljesülése esetén létesíthető.
(2) Fedett vendéglátó teraszt közterületen kialakítani csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően megkötött közterületbérleti szerződés alapján lehet.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a városi főépítész a szakmai véleményét a vonatkozó jogszabályok és az 5. melléklet 2. fejezetében részletezett szempontok mérlegelése alapján hozza meg.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítmény
a) zárttá nem tehető - sem egy, sem több oldalról, kivéve a (7) bekezdésben meghatározott eseteket;
b) tartószerkezetein reklám nem helyezhető el;
(5) A tevékenység megszűnése, illetve az üzlethelyiség egy hónapnál hosszabb zárva tartása esetén a bérlő a szerkezetet köteles elbontani, a közterületet és a homlokzatot eredeti állapotának megfelelően visszaállítani.
(6) Idegenforgalmi szezonon kívül (a november 1-től március 14-ig terjedő időszakban) közterületen létesítményenként legfeljebb egy 50 m2 alapterületet meg nem haladó fedett, oldaltakarással fel nem szerelt vendéglátó terasz létesíthető, amennyiben elhelyezése e rendelet szabályainak megfelel és
a) a megfelelő bútorzattal ellátott terasz nyitvatartási időben ténylegesen üzemel;
b) nyitvatartási időben gáz, elektromos vagy inframelegítőkkel fűtése biztosított.
(7) Fedett vendéglátó terasz téliesítésére az idegenforgalmi szezonon kívül (a november 1-től március 14-ig terjedő időszakban) van mód. A fedett vendéglátó teraszok oldaltakarással történő felszerelésének feltétele:
a) a kialakuló helyiség nem lehet a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1. § e) bekezdése szerinti zárt légterű helyiség;
b) a takarás csak víztiszta üveg vagy plexifelület lehet;
c) oldaltakaráson felirat, logó, embléma elhelyezhető, kizárólag fehér vagy homokfúvott színnel, alsó belátásgátlás max. 1/3 magasságig homokfúvott mintával kialakítható;
d) a felső ponyvát kiegészítő azonos színű és anyagú háromszög alakú színes takarás télre kihelyezhető;
e) valamennyi tartószerkezet, profil, kiegészítő szerkezet színe RAL 5008-as lehet;
f) a létesítés településképi bejelentési eljárás köteles tevékenység;
g) a (6) bekezdésben foglalt 50 m2 alapterület korlátot nem kell alkalmazni.
REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS REKLÁMHORDOZÓT TARTÓ BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉSÉRE, ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
28. §24
10. Közterületen elhelyezett reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok
29. §25
30. § (1) Közterületeken nem gazdasági célú reklámként csak olyan információk, feliratok, megnevezések, jelölések helyezhetők el, melyek célja
a) kulturális információ közzététele;
b) idegenforgalmi eligazítás;
c) közérdekű tájékoztatás;
d) indokolt esetben mobil irányítótábla kihelyezése szolgáltatások irányjelzésére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott információk az alábbi reklámhordozókon vagy reklámhordozó berendezéseken tehetők közzé:
a)26
b) közérdekű molinó;
c) önkormányzati hirdetőtábla;
d) útbaigazító információs tábla;
e) megállító tábla;
f) kínáló tábla;
g) irányjelző.
(3) Közérdekű útbaigazító csak a KRESZ-ben és a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban meghatározott paramétereknek megfelelő megjelenéssel, a közút kezelőjének jóváhagyásával és a közterület tulajdonosának hozzájárulásával helyezhető ki.
(4)27 Nyitvatartási idő alatt
a) egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla;
b) vendéglátó egységek elé közterületre maximum egy kínáló tábla és egy étlaptartó állvány helyezhető el, olyan módon, hogy az a gyalogos és kerékpáros közlekedést ne zavarja.
(5) Helyi területi védelem alatt álló területen (He) mobil reklámzászló, reklámfigura (figurális elem), egyedi reklámeszköz közterületen nem helyezhető el.
11. Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett nem gazdasági célú reklámhordozókra és reklámtartó berendezésekre vonatkozó szabályok
31. § (1) Közterületről látható magánterületen nem gazdasági célú reklám, illetve reklámhordozó berendezés csak a településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának megőrzését nem sértő, vagy nem akadályozó módon helyezhető el.
(2) Magánterületen elhelyezett nem gazdasági célú reklám, reklámhordozó vagy reklámtartó berendezés kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet hirdetheti.
(3) Magánterületen elhelyezhető nem gazdasági célú reklámhordozó a
a) cégér;
b) cégtábla, cégfelirat és címtábla;
c) zászló.
(4) Új reklámhordozó és reklámhordozó berendezés az épülethomlokzaton csak a meglévő, használaton kívüli berendezés egyidejű eltávolításával helyezhető el.
32. § (1) A 31. § (3) bekezdésében meghatározott berendezések kialakításának illeszkednie kell az épület
1. homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához;
2. színéhez;
3. arányrendszeréhez;
4. nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához;
5. homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.
(2) A 31. § (3) bekezdésében meghatározott berendezés még részben sem takarhatja épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatja meg azok karakterét; több rendeltetési egység esetén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban. Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakítható ki.
(3) Portálok fölé árnyékolószerkezet, napernyő elhelyezhető, azonban az nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, termékmegjelölést, ez alól kivétel az árnyékoló függőleges „szoknya” részen az üzlet profilját jelző logó, cégfelirat.
(4) Fényreklám sem kirakatban, sem homlokzaton, sem a portál felületén, sem önálló szerkezetként nem helyezhető el, kivéve:
a) pénzintézetek és pénzváltók árfolyamjelző táblája, mely a kirakat mögött elhelyezhető;
b) cégér, cégfelirat, cégtábla, mely saját fényforrással rendelkező, egy vagy többoldalú önálló karakterek vagy doboz mely állandó fénykibocsátású.
33. § Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és zászlók elhelyezése
(1) Cégér, cégtábla és címtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarokkialakítású rendeltetési egységeknél 2-2 db helyezhető el.
(2) Cégtábla, cégfelirat és címtábla a fal homlokzati síkjától nem állhat ki jobban 10 cm-nél. Kapukon, épületpilléren, tartóoszlopon, kerítésen valamint korlátokon nem helyezhetőek el, elhelyezhetőek azonban kapupilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett az épület falán.
(3) Cégér nem lakáscélú rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarokkialakítás esetén 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 60 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 60 cm magas függőleges felülettel.
(4) Ablakokra, kirakatok üvegezésére dekoráció az üvegfelület 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el.
(5) A helyi területi védelem alatt álló területen (He) álló épületeken, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épületeken (H1, H2) cégfelirat elsősorban önálló betűkkel szerelten helyezhető el.
(6) Zászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként max. 1 m2 felülettel. Zászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.
12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények alóli eltérési szabályok
34. § (1) Kaposvár rendezvénynaptárában szereplő rendezvény közterületen történő reklámozása kizárólag a 6. melléklet 2. fejezetében felsorolt helyen kifeszíthető transzparensen (molinón), évente összesen legfeljebb 12 hét időtartammal megengedett.
(2)28
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
13. Rendelkezés a kötelező szakmai konzultációról
35. § (1)29 A városi főépítész kérelemre a településkép védelme érdekében a településképi követelményekről szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít bármely építési tevékenység esetén.
(2)30 A szakmai konzultációt illetve szakmai tájékoztatást az ügyfél, vagy az általa meghatalmazott tervező a 7. mellékletben szereplő nyomtatvány elektronikus úton történő benyújtásával kezdeményezheti.
(3)31 Szakmai konzultációt kötelező kérni az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX.30.) kormányrendelet 16. § (1) bekezdése szerinti egyszerű bejelentés megtétele előtt a helyi védett területen (He) és a településképi szempontból meghatározó területen (Tk) fekvő ingatlanok esetében valamint a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett (H1, H2 és H3) építményt, építményrészt érintő bontási tevékenység esetében.
(4)32 A konzultációhoz:
a) a későbbiekben az ÉTDR rendszerbe feltöltésre kerülő tervdokumentációt;
b) színtervet, látványtervet;
c) tömegformálás, homlokzatalakítás, utcakép bemutatását tartalmazó tervlapot;
d) fényképfelvétel(eke)t kell csatolni.
(5) A szakmai konzultációról a városi főépítész írásos emlékeztetőt készít, melyben nyilatkozik a tervezett építési tevékenység e rendeletben meghatározott településképi megfelelősségéről.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
14. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
36. §33 Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a 8. melléklet 1. fejezetében meghatározott engedélyezési eljárásokat megelőzően.
15. A véleményezési eljárás részletes szabályai
37. § (1)34 A településképi véleményezési eljárás iráni kérelmet kérelmező (építtető) a 8. melléklet 3. fejezetében közzétett nyomtatvány felhasználásával, ÉTDR rendszeren keresztül nyújtja be.
(2)35 A polgármester településképi véleményezési eljárás keretében hozott településképi véleménye a helyi építészeti és műszaki tervtanács, a tervtanács akadályoztatása esetén a tervtanács elnökének szakmai álláspontján alapul.
(2a)36 A helyi építészeti és műszaki tervtanács működését az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet és e rendelet 1. számú függeléke szerinti Kaposvár Megyei Jogú Város Helyi Építészeti és Műszaki Tervtanácsa ügyrendje szabályozza.
(3) A településképi vélemény kialakítása során a Vhr.-ben meghatározottakon túl az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) területfelhasználás megfelelősége a környezet szempontjából;
b) a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelés;
c) kialakult település-, vagy telekszerkezetnek való megfelelőség;
d) a védendő (megmaradó) építészeti és zöldfelületi adottságokat figyelembe vevő megfelelőség;
e) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőség;
f) magassági illeszkedés, megfelelőség.
(4)37 A településképi vélemény iránti kérelemhez a Vhr-ben foglaltakon túl a következő dokumentációt kell csatolni:
a) utcaképi illeszkedés bemutatása;
b) építészeti környezet bemutatása fényképfelvételekkel;
c) látványterv;
d) reklámelhelyezések, műszaki berendezések ábrázolása;tervtanácsi vagy főépítészi szakmai állásfoglalás.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
16. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltoztatások köre
38. §38 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 8. melléklet 2. fejezetében meghatározott esetekben.
17. A bejelentési eljárás részletes szabályai
39. § (1)39 A településképi bejelentési eljáráshoz a kérelmező (építtető) kérelmét a 8. melléklet 4. fejezetében közzétett nyomtatványon elektronikus úton, vagy papír alapon nyújtja be.
(1a)40 ) A településképi bejelentési eljáráshoz olyan építészeti-műszaki tervdokumentációt, illetve egyéb tervet kell mellékelni, mely a településképi követelményeknek való megfelelést, rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazolja.
(1b)41 A településképi bejelentési kérelemhez az elbíráláshoz szükséges tervdokumentációnak a következőket tartalmaznia kell:
a) épület felújítása, átalakítása, korszerűsítése (bármilyen építési munka) esetén a meglévő és tervezett állapotról, változást bemutató műszaki tervdokumentáció;
b) rendeltetésváltozás esetén az országos és helyi építési, a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló műszaki tervdokumentáció;
c) közterületet érintő építmény elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú – indokolt esetben a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett – helyszínrajz;
d) nem gazdasági célú reklámhordozó és reklámtartó berendezés elhelyezése esetén az érintett teljes homlokzatot, környeztet bemutató léptékarányos látványterv, fotómontázs;klímaberendezés elhelyezése esetén teljes homlokzatot érintő (minden önálló rendeltetési egységre kiterjedő) telepítést tartalmazó homlokzati tervet valamint leírás a berendezés szerelvényeinek, kondenzvíz elvezetésének megoldásáról.
(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a városi főépítész szakmai álláspontját megismerve dönt.
(3) A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a területfelhasználás megfelelőségét a környezet szempontjából;
b) a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést;
c) a településképi megfelelőséget, így különösen
ca) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását;
cb) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,
cc) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
cd) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit,
ce) a közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakítását;
d) kialakult település- vagy telekszerkezetnek való megfelelőséget;
e) a védendő (megmaradó) építészeti és zöldfelületi adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget;
f) a tervezett, távlati adottságokat figyelembe vevő megfelelőséget;
g) a magassági illeszkedést, megfelelőséget;
h) az épület rendeltetésének a környezetet nem zavaró megfelelőségét.
(4)42 A településképi bejelentés tudomásulvétele érvényességi ideje 6 hónap.
(5) A településképi bejelentés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
18. A településképi kötelezési eljárás
40. § (1) A polgármester a jogszabályban foglaltak szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.
(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településkép védelmének érdekében, különösen:
a) az építmények
aa) jó karbantartásának;
ab) homlokzati elemeinek, színezésének védelme;
ac) az egységes megjelenés biztosításának;
ad) külső megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló tárgyak, egyéb műszaki berendezések eltávolításának;
ae) rendeltetésnek megfelelő funkciójának megőrzése
érdekében;
b) az építési övezetre előírt zöldfelület biztosításának érdekében;
c) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata érdekében;
d) építkezések átmeneti állapota esetében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályok érdekében;
amennyiben a településképi elem fenntartása, karbantartása, átalakítása, kialakítása vagy használata nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.
(3) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településképi bejelentés nélkül vagy attól eltérően végzett építési tevékenység, reklámelhelyezések és rendeltetésváltoztatások esetében.
19. A településkép-védelmi bírság mértéke, kiszabásának és behajtásának módja
41. § (1)44 A településképi követelményeknek, a kötelezési eljárásban hozott figyelmeztetést tartalmazó döntésében megállapított határidőn túli teljesítése esetén, az ingatlan tulajdonosával szemben a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 100. § (2) bekezdése szerint településkép-védelmi bírság szabható ki.
(2) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetnie Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának számlájára.
(3) A be nem fizetett településkép-védelmi bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
20. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
42. § (1) A védett értékek megóvása, állagának megőrzése, felújítása, rekonstrukciója, a városkép megőrzése, a szép, díszes homlokzatok eredeti állapot szerinti felújítása érdekében Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatást biztosít.
(2)45 Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente – a költségvetésben meghatározott keretösszeg erejéig – pályázati úton vissza nem térítendő vagy visszatérítendő támogatást adhat, mely a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett munkák számlával igazolt költségének a vissza nem térítendő támogatás esetében 50%-áig terjedhet.
(3) A támogatás célja a magántulajdonban lévő helyi egyedi védelemmel érintett (H1 és H2 és H3) építmények vagy építményrészletek felújításának, jókarbantartásának ösztönzése.
43. §46 (1) A támogatás igénybe vehető a védettség alá tartozó építmények megőrzését, felújítását szolgáló, a pályázat benyújtásának időpontjában meg nem kezdett kivitelezési munkák finanszírozásához.
(2) A támogatás a védelemmel érintett teljes homlokzat, építmény vagy építményrész helyreállításának, felújításának támogatására adható.
(3)47 A támogatás nem adható önállóan nyílászáró cseréjére, árnyékolószerkezet felújítására, cseréjére.
(4) Helyi védelem alatt álló ingatlanon végzett állagmegóvási, felújítási, illetve a felújítással együtt járó egyéb építési munkálatok esetén - amennyiben a munkálatok végzéséhez közterület-foglalás szükséges - az építtető, illetve a kivitelezője legfeljebb 1 hónap időtartamra mentesül a más önkormányzati rendeletben megállapított közterület-foglalási díj fizetési kötelezettségétől.
(5)48 A támogatásra pályázhat minden helyi egyedi (H1, H2 és H3) besorolású építészeti értékvédelemmel érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint társasházi, lakásszövetkezeti lakóközössége. Önkormányzati résztulajdonnal rendelkező társasház esetén vissza nem térítendő támogatás csak az önkormányzati tulajdoni hányad arányával csökkentett mértékben adható.
44. § Támogatás elszámolása és kifizetése
(1) Az önkormányzat a vissza nem térítendő támogatást utófinanszírozási rendszer keretében a munkálatok elvégzése után, a számlák benyújtását követő 15 napon belül a megítélt támogatás arányában a támogatott számlaszámára utalja át.
(2) Az önkormányzati támogatással felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 10 éven belül.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
45. § Hatálybalépés
46. § Átmeneti rendelkezések
2. melléklet
1. fejezet
A településképi szempontból meghatározó területek (Tk) lehatárolása
|
1. Fő közlekedési utak: a közutak tengelyétől számított 50 m-es területsáv |
|
|
1.1 |
Füredi utca |
|
1.2 |
Kaposfüredi út (külterületi szakasz: 67. számú főút) |
|
1.3 |
Mező utca |
|
1.4 |
Guba Sándor utca |
|
1.5 |
Toponári út (külterületi szakasz: szántódi út, 6505. sz. főút) |
|
1.6 |
Jutai út (külterületi szakasz: 6701. számú fő közlekedési út) |
|
1.7 |
Kanizsai utca (külterületi szakasza 610. számú fő közlekedési út) |
|
1.8 |
48-as ifjúság útja |
|
1.9 |
Árpád utca |
|
1.10 |
Dombóvári út (külterületi szakasza: 610. fő közlekedési út) |
|
1.11 |
Vár utca |
|
1.12 |
Cseri út |
|
1.13 |
Egyenesi út (külterületi szakasza: 66141) |
|
1.14 |
Zselici út (külterületi szakasza: 67-es számú főút) |
|
1.15 |
Fő utca (Virág utca - Pécsi utca közötti szakasza) |
|
1.16 |
Pécsi utca (Fő utca - Kapos folyó közötti szakasza) |
|
1.17 |
Vásártéri utca |
|
2. Gyűjtő utak: a közutak tengelyétől számított 50 m-es területsáv |
|
|
2.1 |
Arany János utca (Füredi utca - Hunyadi János utca közötti szakasza) |
|
2.2 |
Arany János tér |
|
2.3 |
Petőfi Sándor utca (48-as ifjúság útja - Arany János utca közötti szakasza) |
|
2.4 |
Honvéd utca (48-as ifjúság útja - Arany János tér közötti szakasza) |
|
2.5 |
Hunyadi János utca (48-as ifjúság útja - Arany János tér közötti szakasza) |
|
2.6 |
Virág utca (Fő utca - 48-as ifjúság útja közötti szakasza) |
|
3. Területi lehatárolások: |
|
|
3.1 |
Vásártéri út - Áchim András utca - Berzsenyi utca - Kanizsai utca- 610. számú fő közlekedési út - 48-as ifjúság útja által határolt terület |
|
3.2 |
Berzsenyi utca - József Attila utca - Somssich Pál utca - Németh István fasor - Virág utca - 48-as ifjúság útja által határolt terület |
|
3.3 |
Tallián Gyula utca - Anna utca - Rákóczi tér - Baross Gábor utca - Hársfa utca - Virág utca - Németh István fasor által határolt terület |
|
3.4 |
Baross Gábor utca - MÁV terület által határolt telektömb |
|
3.5 |
Füredi utca - Raktár utca - 5377/2 hrsz. - 5378/44 hrsz. által határolt tömb |
|
3.6 |
Előd vezér utca - Töhötöm vezér utca - Kós Károly utca - Álmos vezér utca - Kond vezér utca - Semmelweis utca - Árpád utca által határolt tömb |
|
4. Gyűjtő- illetve kiszolgáló útszakaszokhoz csatlakozó ingatlanok: |
|
|
4.1 |
Gilice utca Csík Ferenc sétánytól felüljáróig |
|
4.2 |
Csík Ferenc sétány Gilice utcától 7093/2 hrsz. (csatorna) ingatlanig |
|
4.3 |
Árok utca |
|
4.4 |
Iszák utca Bartók Béla utcától 67. számú főútig |
|
4.5 |
Bartók Béla utca 1-35 és 2-42 házszámig |
|
4.6 |
Nyár utca 21. házszámig |
|
4.7 |
Jedlik Ányos utca |
|
4.8 |
Zrínyi utca 1-29 és 2-28 házszámig |
|
4.9 |
Kálvária utca 1-15 és 2-24 házszámig |
|
4.10 |
Géza utca 1-31 és 2-20 házszámig |
|
4.11 |
Mikszáth Kálmán utca Eötvös József utcáig |
2. fejezet
A településképi szempontból meghatározó területek (Tk) térképi bemutatása
4. melléklet
5. melléklet
1. fejezet
Vendéglátó teraszok és vendéglátóipari előkertek kialakításának feltételei
Vendéglátó teraszok és vendéglátóipari előkertek kialakításának feltételeiről a városi főépítész véleményét a hatályos jogszabályok előírásai és az alábbiak mérlegelése alapján hozza meg:
1. a tervezett létesítmény befoglaló méretének és a környezet tűrőképességének, használhatóságának mérlegelése;
2. a tervezett árnyékolóberendezés típusa, darabszáma, anyaga, színvilága és mintázata, valamint az érintett homlokzat összhangja;
3. a tervezett padozat, kiegyenlítő szerkezet (dobogó) kialakítása és burkolata, a korlátok és egyéb szerkezetek valamint a környezet összhangja.
2. fejezet
Fedett vendéglátó teraszok kialakításának feltételei
Fedett vendéglátó teraszok kialakításának feltételeiről a városi főépítész véleményét a hatályos jogszabályok előírásai és az alábbiak mérlegelése alapján hozza meg:
1. a tervezett létesítmény befoglaló méretének és a környezet tűrőképességének, használhatóságának mérlegelése;
2. a tervezett szerkezet és annak fedése, valamint az érintett homlokzat összhangja; különös tekintettel arra, hogy:
a) a vendéglátó teraszok árnyékolóberendezése összhangban kell, hogy legyen az épület homlokzati kialakításával és színvilágával, valamint az épített környezettel,
b) a lakóépületek bejáratát szabadon kell hagyni, azok fölé fedés nem építhető,
c) a teraszlefedéseket nem üzletenként, hanem épületrészenként kell elkészíteni,
d) a szerkezetek és fedések ponyvaszíne és mintázata épületenként csak egyező lehet, azon csak az embléma, illetve a felirat lehet más,
e) a szerkezetek csak textil- vagy ponyvaanyaggal fedhetők,
f) a ponyvafedés felülete reklámfelirat, logo, embléma elhelyezésére kizárólag annak függőleges homloksávjában használható,
g) fedett vendéglátó terasz üzemeletetője a teraszon, illetve a bérelt közterületen további napernyőt vagy árnyékolót nem helyezhet el;
3. a tervezett padozatkiegyenlítő szerkezet (dobogó) kialakítása és burkolata, a korlátok és egyéb szerkezetek, valamint a környezet összhangja.
A bevezető a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés f) pontja a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. § (5) bekezdését a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. § a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3. §-t a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (3) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 3. § (3) bekezdését a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. alcím címe a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 13. §-t a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (1) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (6) bekezdését a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 17. § (5) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (7) bekezdés a) pontja a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 21. § (7) bekezdés b) pontját a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 4. § (6) bekezdése iktatta be.
A 23. §-t a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (4) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (5) bekezdését a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.
A 26. §-t a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (1) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 27. §-t a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 27. § (1) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 28. §-t a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. §-t a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 11. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (2) bekezdés a) pontját a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 11. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (4) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg. A 30. § (4) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg. A 34. § (2) bekezdését a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 11. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (1) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (2) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (3) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 35. § (3) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg. A 35. § (3) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (4) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 35. § (4) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (2) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (2a) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (4) bekezdését a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 38. § a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1a) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 39. § (1a) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1b) bekezdését a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdése iktatta be.
A 39. § (4) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A X. Fejezet címe a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § (1) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg. A 41. § (1) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (2) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 43. §-át a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 11. §-a hatályon kívül helyezte.
A 43. § (3) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 43. § (5) bekezdése a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2021. (V. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 6. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 6. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2022. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 10. § (3) bekezdés - 3. mellékletével megállapított szöveg. A 8. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2024. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 11. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 8. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2025. (III. 5.) önkormányzati rendelete 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 8. melléklet a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.