Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete

Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII. 13.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2025. 12. 09- 2025. 12. 10

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelete

Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII. 13.) önkormányzati rendelet módosításáról

2025.12.09.

[1] E rendelet célja a településkép védelmének elősegítése érdekében, a település vagy településrész épített környezetének vizuális megjelenésére vonatkozó településképi követelményeinek és azok érvényesítési eszközeinek meghatározása.

[2] A településkép védelmének elősegítése érdekében, a település vagy településrész épített környezetének vizuális megjelenésére vonatkozó településképi követelményei és azok érvényesítésének eszközeinek meghatározására Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 22. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 4. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Általános építészeti követelmények

2. § A Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Kaposvár közigazgatási területén az építmények anyaghasználatának a város építészeti karakteréhez, hagyományos településképéhez, környezetéhez illeszkedő tartós, esztétikus megjelenést kell biztosítania.

(2) Az építmények homlokzatán és tetőfelületein elsődlegesen természetes vagy természetes hatású anyagok alkalmazhatók (pl. vakolat, tégla, fa, kő, cserép, kerámia). A felújítások és korszerűsítések során az eredeti, településképbe illeszkedő anyaghasználatot meg kell őrizni, vagy azzal egyenértékű anyaggal kell pótolni.

(3) A város közigazgatási területén az utcakép minőségi formálására, védelmére tekintettel, nem alkalmazható

a) azbeszt tartalmú építőanyag;

b) kék és élénkpiros (az égett cserép színétől természetellenesen elütő) színű tetőhéjazat;

c) fő rendeltetési egységen, valamint kiegészítő funkciójú rendeltetési egység közterületről látszó részein homlokzati burkolóelemként és tetőhéjazatként ipari jellegű, ideiglenes megjelenést mutató anyaghasználat (fémlemez, fém vagy műanyag hullámlemez és trapézlemez);

d) a c) pont szerinti anyaghasználat kizárása kiterjed minden olyan építményre, amely rendeltetésétől vagy műszaki megoldásától függetlenül konténer jellegű (konténer, konténerház) szerkezettel, előregyártott fémvázas vagy egyéb burkolattal, illetve mobil kivitelben valósul meg.

(4) Nem alkalmazható levegővel felfújt vagy feszített ponyvás sátorszerkezet, lakókocsi, kereskedelmi és vendéglátó célból faház, gépjármű, utánfutó, valamint a (3) bekezdés d) pont szerinti anyaghasználat, kivéve:

a) kemping területén, sportterületen, városi jelentőségű zöldterületeken, hulladékgazdálkodási-, szennyvíztisztító- és állati hulladékgyűjtő telep területén, honvédelmi területen, valamint ipari karakteren belül;

b) felvonulási építményként;

c) ideiglenesen, 14 napnál nem hosszabb ideig;

d) a rendezvények keretében.

(5) A város közigazgatási területén áru- illetve csomagautomata, bankjegykiadó automata/pénzautomata közterületen nem helyezhető el. Nem közterületen közvetlenül épület homlokzata elé, nyílászáró osztásának takarása nélkül telepíthető.

(6) A város közigazgatási területén mesterséges szellőzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellőztető vagy klimatizáló berendezést elhelyezni az épület megjelenésével összhangban, az épített környezet értékeinek védelmére tekintettel, a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TÉKA) megtartása mellett, alábbiak szerint van lehetőség:

a) új épület esetén az építési vagy egyszerű bejelentési tervdokumentáció részeként megtervezve, építészeti eszközökkel takartan, vagy kizárólag erre a célra tervezett felületek mögött, közterületről (utcáról) nem látható módon;

b) meglévő épület esetén

ba) építészeti eszközökkel takartan;

bb) amennyiben az épület homlokzati kialakítása lehetővé teszi, elsősorban erkélyen, loggián mellvéddel takartan;

bc) meglévő nyílászáró befoglaló méretén belül;

bd) végső megoldásként homlokzaton a korábban elhelyezett berendezés(ek)hez illeszkedve, egységes módon.

c) Egynél több rendeltetési egységgel rendelkező épületek esetében központi klimatizálással vagy egyénileg, minden rendeltetési önálló egységre kiterjedő, a tulajdonosok által készíttetett telepítést tartalmazó homlokzati terv alapján, az alábbiak figyelembevételével:

ca) önálló rendeltetési egységenként egy kültéri egység helyezhető el;

cb) telepítésnél törekedni kell egy homlokzati felület igénybevételére, a közutak mentén elhelyezkedő épületek esetén jellemzően a tömbbelső felőli homlokzat igénybevételével helyezhetők el;

cc) az erkéllyel, loggiával rendelkező lakások esetén kizárólag azokon, annak befoglaló méretén belül helyezhető el. Erkélykorlátra, mellvédre a homlokzati síktól közterület felé kifordítva nem telepíthető;

cd) kilépővel rendelkező lakások esetén annak befoglaló méretébe, üvegfelületbe/helyére történő telepítéssel;

ce) erkéllyel, loggiával, kilépővel nem rendelkező lakások esetén:

cea) a függőleges nyílászáró-soronként egységes módon történő telepítéssel;

ceb) a zajhatás miatt lehetőség szerint saját nyílászárók közötti falfelületre;cec) amennyiben a meglévő állapot megfelel az előírásoknak, a már meglévő eszközökhöz illeszkedő telepítéssel.”

3. § A Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A településképileg meghatározó területeken (Tk) a városkép védelme érdekében:

a) ) építmény közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén antenna, parabola antenna vagy más hírközlési berendezés, szellőző és egyéb légtechnikai berendezések kültéri egységei és szerelvényei (kivéve tetőkémény) az épület külső megjelenésével összhangban, takartan helyezhetőek el;

b) a közterületről látható homlokzaton és tetőfelületen, illetve azok előtt szabadon vagy védőcsőben kábel, védődoboz, kapcsolószekrény kizárólag rejtett módon helyezhető el. Homlokzatfelújítás esetén a szabadon vagy védőcsőben vezetett kábelt, védődobozt, kapcsolószekrényt meg kell szüntetni az épület falsíkjába történő süllyesztéssel és homlokzat színével megegyező színre történő festéssel. Új közműbekötés létesítése esetén is kizárólag rejtett, az épületszerkezetbe integrált kialakítás alkalmazható.”

4. § A Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 15. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A közterületről látható homlokzaton a klímaberendezések kültéri egységeit esztétikus, az épület színvilágához illeszkedő optikai takarással kell ellátni.”

5. § A Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Védett épületeken (H1) és védett homlokzatokon (H2) a történetileg eredeti nyílászáróval azonos anyagú, építészeti értékű és megjelenésű (forma, osztás, szín) nyílászárók létesíthetők, valamint azokkal megegyező színű redőnyszerkezetek alkalmazhatók.

6. § A Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § (1) Az egyes településképi karakterek egyedi építészeti követelményei nem vonatkoznak a közintézményekre és egyéb középületre, valamint ha egy adott karakteren belül az ingatlan tulajdoni lappal igazolt fő funkciója gazdasági (termelő) jellegű.

(2) Falusias karakterű területek jellemzően a városhoz csatolt korábban önálló települések központi területei. Falusi karakterű területeken:

a) fő rendeltetési egység közterületről látszó részein tilos 35 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani – kivéve tornyokon;

b) manzárdtető kialakítása tilos;

c) homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása;

d) homlokzatokon elsődlegesen vakolatarchitektúra alkalmazandó;

e) tetőhéjazatként elsődlegesen pikkelyes fedés alkalmazandó;

f) utcai kerítés – a jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb 1,80 m magas, nem tömör kialakítású lehet, a belátás elleni takarás csak növényzettel alakítható ki;

g) utcafronton álló, előkert nélküli beépítésű épület közterületre néző homlokzatára klímaberendezés kültéri egységét tilos telepíteni.”

(3) Családi házas karakterű területek jellemzően a történeti városrészek mögött kialakult lakóterületek. Családi házas karakterű területeken:

a) fő rendeltetési egység közterületről látszó részein tilos 35 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani – kivéve tornyokon;

b) homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása;

c) homlokzatokon elsődlegesen vakolatarchitektúra javasolt;

d) tetőhéjazatként elsődlegesen pikkelyes fedés javasolt;

e) utcai kerítés – a jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb 1,80 m magas, nem tömör kialakítású lehet, a belátás elleni takarás csak növényzettel alakítható ki;

f) utcafronton álló, előkert nélküli beépítésű épület közterületre néző homlokzatára klímaberendezés kültéri egységét tilos telepíteni.”

(4) Kisvárosi karakterű területek jellemzően a történeti városrészek zártsorú magterületei. Kisvárosi karakterű területeken:

a) fő rendeltetési egység közterületről látszó részein tilos 35 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani – kivéve tornyokon;

b) homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása;c) utcafronton álló, előkert nélküli beépítésű épület közterületre néző földszinti homlokzatára klímaberendezés kültéri egységét tilos telepíteni.

(5) Belvárosi karakterű terület a város történeti központja. A belvárosi karakterű terület He helyi védelemben részesülő terület, a rendelet 14. és a 15. §-ának előírásait kell betartani.

(6) Lakótelepi karakterű területek a többszintes blokkos vagy paneles technológiával épült, tervszerűen kialakított tömbök. Lakótelepi karakterű területeken:

a) tilos az épületre jellemző nyílászáróktól eltérő osztású vagy színű nyílászárót beépíteni;

b) tilos a zárt erkélyek épületenként nem egységes színű és osztású beépítése;

c) tilos a kerítés építése;

d) homlokzatok színezésénél megengedett nem történeti színek alkalmazása.

(7) Újonnan beépülő lakóterületek karakterének területe jellemzően a város beépítésre szánt területének határában tervszerűen kialakított, lakóparkszerű terület. Újonnan beépülő lakóterületek karakterének területén:

a) a telkek területének minden 100 m2-re után egy db előnevelt, minimum 10/12 cm törzsátmérőjű honos lombos fa telepítendő

b) utcai kerítés - a jelen rendelet eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb 1,80 m magas, nem tömör kialakítású lehet, a belátás elleni takarás csak növényzettel alakítható ki..

(8) Ipari karakterű területek jellemzően a gazdasági, üzemi és ipari területek.

(9) Egyéb karakterű terület jellemzően a nagy alapterületű kereskedelmi és bevásárlóközpontok területe, a sportterületek, az egyetem területe, honvédelmi területek, hulladékgazdálkodási-, szennyvíztisztító- és állati hulladékgyűjtő telep, közösségi közlekedés és szolgáltatóinak területe.

a) Állati hulladékgyűjtő telep teljes területét 180 cm magas zárt kerítéssel kell bekeríteni.

b) Állati hulladékgyűjtő telep teljes területét 180 cm magas zártkerti kerítéssel kell bekeríteni.

(10) Zártkerti és üdülő karakterű területek jellemzően külterületi, gazdasági célú, illetve pihenést szolgáló területek. Zártkerti és üdülő karakterű területeken:

a) fő rendeltetési egységen tilos 40 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani;

b) manzárdtető kialakítása tilos;

c) tilos a fő rendeltetési egység közterülettel párhuzamos gerincű kialakítása, azonban keresztszárny építhető;

d) homlokzatok színezésénél tilos a nem történeti színek főszínként történő alkalmazása;

e) tilos az 1,80 m-nél magasabb kerítés létesítése, tilos a kerítések 0,5 m-t meghaladó lábazati kialakítása és tilos a kerítésmezők 50%-ot meghaladó tömör kialakítása;

f) homlokzatokon elsődlegesen vakolatarchitektúra javasolt;

g) tetőhéjazatként elsődlegesen pikkelyes fedés javasolt.

(11) Mezőgazdasági táj karakterű területek a külterületi, mezőgazdasági hasznosítás alá vont területek. Mezőgazdasági táj karakterű területeken:

a) tilos 30 fokosnál alacsonyabb és 45 fokosnál meredekebb tetőt kialakítani, - kivéve a technológiai-, járműtároló épületeket, mezőgazdasági-, csarnokjellegű épületeket, állattartó épületeket;

b) manzárdtető kialakítása tilos;

c) tilos a nem tájba illő színű, illetve a csillogó felületű tetőhéjazat és homlokzat kialakítása;

d) tilos a kerítések lábazati kialakítása és tilos a kerítésmezők 10%-ot meghaladó tömör kialakítása.

(12) Városi jelentőségű zöldfelületek karaktere a városi parkok és a város körüli erdők területek. Városi jelentőségű zöldfelületek karakterének területén:

a) erdőterületeken építményt tilos nem természetes anyaghasználattal létesíteni;

b) erdőterületeken tilos az 1,80 m-nél magasabb kerítés létesítése, tilos a kerítések lábazati kialakítása és tilos a kerítésmezők 10%-ot meghaladó tömör kialakítása;

c) temetőt feltáró utak mellett fasorokat kell telepíteni, legalább 8 méterenként 1-1 db fa elhelyezésével;

d) temető telekhatárán tömör, átlátást nem biztosító kerítés építendő, minimum 1,5 m maximum 1,8 m magasságban;

e) temető területén épített kriptán csapadékvíz-elvezető csatorna nem létesíthető.

(13) Vízfelületek karaktere az élővizek területe. Vízfelületek karakterének területén:

a) kerítés csak áttört kialakítással, vagy sövényből létesíthető.

b) kerítés csak áttört kialakítással vagy sövényből létesíthető.”

7. § A Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Vendéglátó teraszok és vendéglátóipari előkertek közterületen a TÉKA 75. § (1) bekezdésének teljesülése esetén létesíthetők.”

8. § A Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fedett vendéglátó terasz közterületen a TÉKA 75. § (1) bekezdésének teljesülése esetén létesíthető.”

9. § A Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nyitvatartási idő alatt

a) egy üzlet elé közterületre maximum egy megállító tábla;

b) vendéglátó egységek elé közterületre maximum egy kínáló tábla és egy étlaptartó állvány helyezhető el, olyan módon, hogy az a gyalogos és kerékpáros közlekedést ne zavarja.

10. § (1) A Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) A Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet 8. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

11. § Hatályát veszti a Kaposvár Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 49/2017. (XII.13.) önkormányzati rendelet

a) 13. §-a,

b) 26. §-a,

c) 27. §-a.

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelethez

1. melléklet

2. melléklet a 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelethez

3. melléklet a 44/2025. (XII. 8.) önkormányzati rendelethez

8. melléklet