1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Törökszentmiklós Városi Önkormányzat.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 5200 Törökszentmiklós, Kossuth Lajos utca 135.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Törökszentmiklós Városi Önkormányzat Képviselő-testülete.

(4)² Az Önkormányzat működési területe: Törökszentmiklós város közigazgatási területe.

2. §³ Az Önkormányzat jelképeit (címer, zászló) és azok használatának rendjét a helyi címer és zászló alapításáról, ezek használatának rendjéről szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

3. §⁴ Az Önkormányzat által helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományázását a Törökszentmiklós Város Kitüntető díjainak adományozásáról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos lapjának megnevezése: Törökszentmiklósi Hírlap

(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.torokszentmiklos.hu

6. § A Törökszentmiklós Városi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 21. § (1) bekezdése szerinti feladatokat.

7. §⁵ Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

8. § (1) A Képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése tartalmazza.

(2)⁶ A Képviselő-testület hatásköre csak rendeletben ruházható át, illetve vonható vissza. Az átruházott hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza a hatáskörök címzettjei szerinti felosztásban.

(3) Ha az átruházott hatáskör birtokosa olyan kérdésben dönt, amelyre felhatalmazással nem rendelkezik, vagy azt a Képviselő-testület már visszavonta, a döntés érvénytelen és nem hajtható végre. Az érvénytelen döntést a Képviselő-testület megsemmisíti.

9. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

10. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülésen gyakorolja hatásköreit.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

(3) Az alakuló ülésre jelen rendelet szabályait kell alkalmazni.

11. § (1) Az alakuló ülést követő 30 napon belül az ugyanazon párthoz, jelölő szervezethez tartozó képviselők képviselőcsoportot hozhatnak létre. A képviselőcsoport legalább három fővel alakítható. Egy képviselő csak egy képviselőcsoport tagja lehet. Az ugyanazon párthoz, jelölő szervezethet tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot hozhatnak létre.

(2) A képviselőcsoport megalakulását írásban, a tagok feltüntetésével kell bejelenteni a polgármesternek.

(3) A képviselőcsoport a saját működését, a kilépés és kizárás eseteit önállóan szabályozza. A képviselőcsoport tagjai közül vezetőt választhat, kinek személyét a polgármesternek írásban be kell jelenteni.

(4) A képviselőcsoport megszűnik, ha

(5) A képviselőcsoport megalakulását követő első rendes testületi ülésen a Képviselő-testület határozatban dönt a képviselők ülésrendjéről.

12. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább a munkatervben meghatározott számban és időben rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület üléseit általában a székhelyén tartja, de esetenként kihelyezett ülést is tarthat.

(3) A Képviselő-testület ülését haladéktalanul össze kell hívni a munkatervben nem szereplő időpontban (rendkívüli ülés) is

(4) A rendkívüli ülés kezdeményezésére irányuló indítványt az ülés összehívására jogosultnál kell előterjeszteni. Az indítványban javaslatot kell tenni az ülés időpontjára.

13. § (1) A munkatervet a tárgy évet megelőző december havi rendes ülésen a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(2) A munkaterv tartalmazza

(3) A munkaterv tervezetéhez javaslatot kell kérni:

(4) a tervezethez javaslat kérhető

(5) A (3) és (4) bekezdésben felsoroltak a javaslataikat legkésőbb egy hónappal korábban nyújthatják be, mint ahogy a munkaterv tárgyalását tervezi a Képviselő-testület.

(6) Az elfogadott munkatervet meg kell küldeni a 19. § (1) bekezdés a)-j) pontjaiban felsorolt személyeknek és a munkatervben szereplő előadóknak.

14. § (1) A meghívóban javasolt napirendi pontokhoz előterjesztést – rendelettervezet, határozati javaslat, tájékoztató, beszámoló – írásban kell készíteni.

(2) Az előterjesztés – kivéve a rendelettervezet – kivételesen szóbeli is lehet, de ha az előterjesztés határozati javaslatot is tartalmaz, azt legkésőbb az ülés előtt írásban ki kell osztani azon jelenlévőknek, akik azt egyébként a meghívóval együtt megkapták volna.

(3) Az előterjesztés első része tartalmazza a tárgy pontos meghatározását, annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, ha igen milyen döntés született, a meghozandó döntés indokainak bemutatását, az előkészítésben részt vevők megnevezését, a döntéshozatal módját, az előkészítés során felmerült ellenérveket, a különböző döntések várható hatásait, ahhoz milyen anyagi eszközök szükségesek, illetve azok hogyan teremthetők elő.

(4) Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely

(5) A rendelet-tervezet a rendelet általános és részletes indokolását, valamint a szövegét tartalmazza.

15. § (1) A Képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be:

(2) Az előterjesztéseket törvényességi ellenőrzés céljából a testületi ülést megelőző 10 nappal korábban kell leadni a jegyző részére.

(3) A munkaterv szerinti előterjesztést az előterjesztésre kötelezett az ülés előtt 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt.

(4) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben- szakértőt is felkérhet az előterjesztések szakmai megalapozása, valamint a lehető legoptimálisabb döntéshozatal érdekében.

16. § (1) Az elfogadott határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelynek alapján figyelemmel kell kísérni a végrehajtást.

(2) A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát követő rendes ülésen a jegyző beszámol.

(3) A határozatban megjelölt felelős a végrehajtásról szóló jelentést a határidő lejártát követő rendes ülés időpontját megelőzően 10 nappal köteles leadni a jegyzőnek. A jelentés tartalmazza a határozat további sorsára vonatkozó javaslatot.

17. § (1) Sürgősségi indítványt írásban a 15. § (1) bekezdés a)-d), pontjában nevezettek terjeszthetnek elő fontos városérdekből.

(2) Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülés napján, az ülés tartását legalább 2 órával megelőzően nyújtható be a polgármesternél.

(3) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület dönt a napirendi pontok elfogadását megelőzően. Ha a polgármester, vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali megtárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsájtani.

18. § (1)⁷ A polgármester akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogosult az ülés összehívására és vezetésére. Ha a polgármester és az alpolgármester egyaránt akadályoztatva van az ülés összehívásában, a bizottságok elnökei életkoruk szerinti sorrendben jogosultak az ülést összehívni és vezetni. A sorban először a legidősebb elnök következik. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetére az akadályoztatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A meghívó és az ülés anyagának (előterjesztés) elkészíttetése és elektronikus formában egyedi jelszóval védett webes felületre való feltöltése a jegyző feladata.

(3) A Képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívó tartalmazza:

(4) A Képviselő-testület munkatervnek megfelelő rendes üléseit minden hónap utolsó csütörtöki napjára kell összehívni. Rendkívül indokolt esetben ettől el lehet térni.

(5) A rendkívüli ülés tartására indokot adó körülmény felmerülése esetén az ülést három munkanapon belül össze kell hívni és az ülés időpontját – az összehívástól számítva – öt napon belüli időpontra kell kitűzni. Rendkívüli ülés kivételes körülmények fennállása esetén szóban is (telefonon, e-mail vagy futár útján) összehívható.

(6) Az ülés helyéről és kezdési időpontjáról, a javasolt napirend tartalmáról a meghívó közlésével egy időben a választópolgárokat

(7) A napirend tartalmával kapcsolatosan a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható azokra a napirendi pontokra, amelyek esetében zárt ülést kell – vagy lehet – tartani.

(8) A meghívót és az ülés anyagát (előterjesztés)

19. § (1) Az ülésre meg kell hívni

(2) A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a 19. § (1) bekezdésének b), c), h), és i) pontja szerint megnevezett személyeket.

(4) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:

(5)¹⁰ A Képviselő-testület az Mötv. 53. § (3) bekezdésében foglalt együttműködést valamennyi érintett önszerveződő közösség, így különösen a helyi társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések számára úgy biztosítja, hogy nyilvános ülésének meghívóját és előterjesztéseit, valamint állandó bizottságai nyilvános ülésének meghívóját és előterjesztéseit hivatalos honlapján az ülés előtt öt nappal közzéteszi, és a tevékenységi körben érintett önszerveződő közösség képviselője számára a képviselő-testületi és állandó bizottsági ülésen tanácskozási jogot biztosít.

20. § (1) A meghívóval együtt – lehetőség szerint rendkívüli ülés esetében is – elektronikus formában fel kell tölteni az egyedi jelszóval védett webes felületre az előterjesztéseket. A meghívót és az előterjesztéseket elektronikus formátumban ezzel egyidejűleg közzé kell tenni Törökszentmiklós Város hivatalos honlapján. A 19. § (1) bekezdés a)-b) és h) pontjaiban felsorolt személyek a meghívó és az előterjesztések elektronikus formában történő elérhetőségének lehetőségéről, legkésőbb a 18. § (8) bekezdésben megjelölt időpontig sms-ben, vagy e-mailben értesülnek. Minden más, a 19. § (1) bekezdésében nevesített személy – amennyiben a napirendi pont tárgyalásánál érintett - az előterjesztést elektronikus formában, elektronikus levél útján kapja meg.

(2) A 19. § (1) bekezdés c-g), és i-m) pontjában felsorolt személyeknek a meghívót elektronikus levélben – amennyiben ez nem lehetséges papírformátumban – kell kézbesíteni.

(3) A zárt ülésen tárgyalandó, illetve tárgyalható napirendi pontok előterjesztéseit csak a 19. § (1) bekezdés a)-b) és e), illetve érintettségük esetén a f)-h) pontban megjelölt személyek kaphatják meg.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésben jelzett egyedi jelszóval védett webes felületre technikai akadály miatt az előterjesztés anyaga nem tölthető fel, akkor azt elektronikus levélben – amennyiben ez nem lehetséges papírformátumban – kell kiküldeni.

21. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg, majd megállapítja az ülés határozatképességét a jelenlévő Képviselő-testületi tagok számának ismertetésével.

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele jelen van.

(3) Amennyiben az ülés vezetője megállapítja, hogy az ülés határozatképtelenség miatt nem tartható meg, azt ismételten össze kell hívni. Az ülés vezetője az ismételt ülés időpontját szóban közölheti a jelenlévőkkel, akik írásbeli meghívása mellőzhető, ha az ismételt ülésre 48 órán belül sor kerül. A távollevő képviselőket az ismételt ülés időpontjáról haladéktalanul értesíteni kell.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben rendelkezései nem megvalósíthatóak, akkor a határozatképtelenség miatt elmaradt vagy megszakadt ülést követő 8 napon belüli időpontban, változatlan napirenddel a Képviselő-testület ismételt ülését össze kell hívni.

(5) Az ülés határozatképességét minden döntés előtt vizsgálni kell. Ha az ülés berekesztése előtt – a szünetet kivéve – az ülés határozatképtelenné válik a polgármester

(6) Ha az ülés határozatképes, az ülés vezetője tájékoztatja a jelenlévőket, hogy – ha van ilyen – a távolmaradt képviselők közül ki jelentette be távollétét, illetőleg ki az, aki az ülésen való részvételben akadályozott.

22. § (1) Az ülés nyilvánossága az állampolgárnak az ülésen történő jelenlét lehetőségét biztosítja, de az ülést vezető dönt arról, hogy az állampolgárnak hozzászólási jogot biztosít-e

(2) Az (1) bekezdés alapján biztosított hozzászólási jog állampolgáronként a 3 percet nem haladhatja meg. Indokolt esetben az ülés vezetője a hozzászólás jogát további 3 perccel meghosszabbíthatja.

23. § (1) Az ülés, az ülés egy része, egyes napirendi pontok, vagy napirendi pontok részei az Mötv. 46. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott jogszabályi feltételek fennállása esetén zárttá nyilvánítható. A napirend megállapításakor törekedni kell arra, hogy a zárt ülésen tárgyalásra és eldöntésre kerülő napirendi pontok egymás után következzenek, valamint lehetőleg az ülés végén vagy elején kerüljenek sorra.

(2) A zárt ülés tartását a polgármester vagy bármelyik képviselő kezdeményezheti.

(3) A zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. Az ülést vezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(4) A Képviselő-testület dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetekben.

24. § (1) A polgármester a rendes ülés napirendi pontjainak előterjesztése előtt szóban tájékoztatja az ülés résztvevőit a Képviselő-testület előző rendes ülése óta történt fontosabb eseményekről, majd az abban foglaltakkal kapcsolatos kérdésnek, bejelentésnek helyt adhat, képviselőnként kettő perc időtartamban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztató fölött vitát nyitni nem kell, azonban a kérdésekre – a polgármester döntése alapján – nyomban, vagy az ülés végén, illetve írásban – az ülést követő 15 napon belül - lehet válaszolni.

(3) Az írásban közölt választ minden települési képviselő részére meg kell küldeni, valamint a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(4) Amennyiben az ülést nem a polgármester vezeti, a két ülés közötti tájékoztató a következő ülésre napolható.

25. § (1) A 24. § szerinti tájékoztató elfogadását követően az ülés vezetője előterjeszti a napirendi javaslatot. Ha a meghívóban közölt javaslathoz képest nincs változtatás, elég a meghívóban közöltekre való utalás.

(2) A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Azon napirendi javaslatokat, amelyek a meghívóban nem szerepelnek indokolni kell.

(3) A napirendre tett javaslatok szavazásakor az ülés vezetője

(4) A napirend megszavazását követően meg kell kezdeni a napirendi pontok tárgyalását.

26. § (1) A Képviselő-testület a napirendi pontokat egyenként, a napirendben szereplő sorrendben tárgyalja meg.

(2) A képviselő az adott napirendi pont tárgyalása előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét, ha azt az ülés előtt nem tette meg.

(3) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 3 hónapra 20%-kal csökkentheti.

27. § (1) A napirendi pont tárgyalása kezdetén az előterjesztő, szakelőadó – legfeljebb öt percben, költségvetési, rendeletalkotási, személyi kérdések témakörök esetén legfeljebb 10 percben – a napirendi ponthoz a vita előtt szóbeli kiegészítést, pontosítást, módosítást tehet, az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti, szóbeli előterjesztést pedig részletesen ismerteti. Ezután az előterjesztést véleményező bizottság elnöke, vagy tagja ismerteti a bizottság véleményét.

(2) A Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak az előterjesztőhöz, a szakelőadóhoz, a jegyzőhöz, a meghívottakhoz és a Képviselő-testület tagjaihoz az előterjesztéssel kapcsolatos kérdéseket intézhetnek, amelyekre a megkérdezett válaszol.

(3) A napirendi pont tárgyalása során az arra jogosultak élhetnek a kérdezés jogával, de legfeljebb összesen 5 perc időtartamban.

(4) A kérdések és válaszok elhangzása után az ülés vezetője a hozzászólásoknak ad helyt.

(5) A (2) bekezdésben nevezett személyek az adott napirendi pont esetében több alkalommal, de hozzászólóként összesen legfeljebb 10 perc időtartamban rendelkeznek a hozzászólás jogával. A tíz perces időtartam tekintetében a hozzászóló határozhatja meg, hogy az egyes hozzászólásaira milyen időkeretet használ fel. A hozzászólásban vélemény nyilvánítható az előterjesztésben foglaltakról és a napirendi pont tárgyáról, ha azok a döntéshozatal szempontjából jelentőséggel bírnak.

(6) A hozzászólásban a javasolt döntésre vonatkozó módosító indítvány tehető, melynek jellegéről a települési képviselőnek a hozzászólásában kifejezetten nyilatkoznia kell. A módosító indítványt a javaslattevőnek kell megfogalmaznia, kivéve, ha azt az előterjesztő befogadja. Az előterjesztésben szereplő javaslattal párhuzamosan önálló alternatív javaslat is benyújtható.

(7) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

28. § (1) A hozzászólások időtartamán túl csak ügyrendi indítványok tehetők, melyek az alábbiak:

(2) Az ügyrendi indítványt és indokolását legfeljebb két percben lehet megtenni, melyre csak a Képviselő-testület tagja jogosult.

(3) Az ügyrendi indítvány megtételére soron kívül kell megadni a szólás lehetőségét, feltéve, hogy az indítvány ügyrendi jellegét az indítványozó saját szavazó egységével előre jelezte.

(4) Az ülésvezetésre, a napirendi pont tárgyalásával kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozó ügyrendi indítványra a jegyző (aljegyző) is jogosult, ha a törvényességi jelzési kötelezettségét kívánja teljesíteni.

29. § (1) Ha a hozzászóló a napirendi pont tárgyától eltér, a polgármester figyelmezteti, hogy térjen vissza a tárgyra. Ha a felszólaló a figyelmeztetést követően ismételten eltér a tárgytól, a polgármester tőle az adott napirendi pontnál a hozzászólás és kérdezés jogát megvonja.

(2) Ha az adott személyt más hozzászóló, kérdező név szerint megemlítve személyével kapcsolatban tényt, véleményt, megállapítást közöl és a megnevezett arra válaszolni kíván, a válaszra – a 27. § (5) bekezdésben rögzített időkereten felül - legfeljebb kettő perc engedélyezhető. Ez a szabály akkor is alkalmazható, ha név elhangzása nélkül is egyértelműen következtetni lehet a szóban forgó személyre.

30. § (1) Ha napirendi pont tárgyalása alatt kiderül, hogy a döntéshozatalhoz a Képviselő-testület külön döntése, vagy más szerv, személy előzetes döntése, illetve valamilyen feltétel teljesülése szükséges, a napirendi pontot a Képviselő-testület leveszi a napirendről.

(2) Le kell venni a napirendről azt a napirendi pontot is, amelynek tárgyalása során tisztázódik, hogy a Képviselő-testületnek a napirendi pontról már nem szükséges dönteni - kivéve a tájékoztatót - vagy nem jogosult döntéshozatalra.

(3) Az (1) bekezdés szerint levett napirendet az előzetes döntés megszületését, feltétel teljesülését követően újból napirendre kell tűzni. A (2) bekezdés szerinti levétel végleges.

(4) A napirendi pont elnapolásáról, levételéről az erre vonatkozó javaslat előterjesztését követően a Képviselő-testület haladéktalanul szavaz.

31. § (1) A napirendi pont tárgyalását a polgármester lezárja, ha további hozzászólás nincs. A tárgyalás lezárását bármely képviselő-testületi tag indítványozhatja, melyről a Képviselő-testület vita nélkül dönt. A tárgyalás lezárásáról szóló döntés esetén az indítvány benyújtását megelőzően jelzett hozzászólások lehetőségét az érintett részére meg kell adni.

(2) A napirendi pont tárgyalását követően - a szavazás előtt - lehetőséget kell adni, hogy az előterjesztő, előadó a vitában elhangzottakat összefoglalja, és azokra észrevételt tehessen, legfeljebb öt perces időtartamban.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

32. § A Képviselő-testület általában utolsó napirendi pontként tárgyalja a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentéseket. A jelentések címeinek ismertetését követően kerül sor a vitára. A jelentésekről a Képviselő-testület a vita lezárása után dönt.

33. § (1) A napirendi pontok tárgyalása között a polgármester szünetet rendelhet el. A szünet öt percnél rövidebb nem lehet.

(2) A titkos szavazás idejére elrendelt szünet mellett a szavazás előtt akkor rendelhető el szünet, ha a módosító indítványok számossága és terjedelme miatt a szavazás lebonyolítása jelentékeny felkészülést igényel. A szünet időtartamára az (1) bekezdés az irányadó.

(3) Napirendi pont tárgyalása alatt legfeljebb egy alkalommal a napirendi pont tárgya szerint érintett bizottság elnöke, vagy alpolgármester indítványára tárgyalási szünetet rendelhet el a polgármester, illetve azt önállóan is elrendelheti.

34. § (1) Az ülés vezetőjének feladata a tanácskozás rendjének a fenntartása. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:

(2) Ha valaki kérdése, hozzászólása során a Képviselő-testületet vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, vagy az ülés rendjére vonatkozó szabályokat szándékosan megszegi, a polgármester rendreutasíthatja, és egyidejűleg felszólítja kijelentése visszavonására. A települési képviselő, alpolgármester ezen intézkedést indítványozhatja.

(3) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen szólni, azokat visszautasítani, vitatni nem lehet.

(4) A (2) bekezdés szerinti rendreutasítás eredménytelensége esetén a polgármester javaslatot tesz a Képviselő-testületnek az eset Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottságának Fegyelmi Ügyek Albizottságához való utalására.

(5) A Fegyelmi Ügyek Albizottsága javaslatot tehet a Képviselő-testületnek a rendzavaró jegyzőkönyvben történő megrovására. A javaslatot azon az ülésen kell előterjeszteni, amelyen a rendzavarás történt.

(6) A (4) - (5) bekezdések szerinti javaslatokról az előterjesztésüket követően a Képviselő-testület vita nélkül haladéktalanul dönt.

(7) Amennyiben a települési képviselő nem tartja be a hozzászólási rendet és ismételten hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője javasolja a Képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek – az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 3 hónapra 20%-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A Képviselő-testület az ügyben határozatot hoz.

35. § (1) A választópolgárok és érdeklődők (hallgatóság) a nyilvános ülésen a számukra kijelölt helyen foglalhatnak helyet, de az ülés rendjét véleménynyilvánítással - akár szóban, akár cselekvésben jelentkezik - nem zavarhatják.

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja a polgármester a rendzavarót figyelmezteti (1) bekezdés szerinti kötelezettségére. Ha a figyelmeztetés ellenére a rendzavarás megismétlődik annak elkövetőjét (elkövetőit) az ülésről kiutasíthatja. A kiutasítás végrehajtására hatósági intézkedés kezdeményezhető a kiutasított ellenszegülése esetén.

(3) Ha az ülésen a hallgatóság rendzavarása az ülés folytatását akadályozza, és a rend helyreállítása érdekében a hallgatóság egészével közölt figyelmeztetés eredménytelen a polgármester a hallgatóságot az ülésről köteles kiutasítani. A kiutasítás fenntartásáról és megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A hallgatóság kiutasításának végrehajthatatlansága esetén a polgármester elhagyhatja helyét, amellyel az ülés félbeszakad. A félbeszakadt ülés folytatását a polgármester rendeli el. A napirendi pont tárgyalása elnapolható, amelynek tárgyalása alatt történik meg az ülés félbeszakítása.

(5) Az ülés rendjének helyreállítására hatósági intézkedés kezdeményezhető.

36. § (1) A tárgyalás lezárását követően a polgármester szavazásra bocsátja az előterjesztett javaslatot. A szavazás - a Képviselő-testület tagjainak az indítványára, a Képviselő-testület minősített többségű döntésével - kivételesen elhalasztható az ülés berekesztése előtti időre is, de ha a tárgyalás nyilvánosan történt, a szavazást is nyilvánosan kell lefolytatni, és a zárt ülésen tárgyalt napirendi pontról történő szavazás csak zárt ülésen történhet.

(2) A szavazás során

(3) Amennyiben az előterjesztő a módosító indítványt befogadja, úgy az az eredeti előterjesztés részének tekintendő s arról külön nem kell szavazni.

(4) A szavazás eredményét - a 38. § (14) bekezdést kivéve - a polgármester állapítja meg, a számítógép automatikus kiértékelése alapján.

(5) Ha a szavazás eredménye nem állapítható meg egyértelműen, a szavazást meg kell ismételni. Ha az eredményről kétely merül fel, bármely képviselő-testületi tag kérheti, hogy a teremkijelző táblán ismételten jelenjen meg a szavazás eredménye.

37. § (1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, ennek meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik.

(2) A titkos szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik.

(3) A szavazatszámláló gép meghibásodása vagy egyéb technikai akadály esetén a titkos szavazás a 38. § előírásai szerint történik.

38. § (1) A titkos szavazást a Képviselő-testület tagjaiból – kivéve a polgármestert és az alpolgármestert – álló szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(2) A szavazatszámláló bizottság 3 főből áll. A Képviselő-testület a bizottság megválasztásáról vita nélkül jelöltenként dönt. A választásról szóló határozat a bizottság egészének megválasztását tartalmazza.

(3) A titkos szavazás elrendelése előtt a Képviselő-testület megállapítja a szavazólap tartalmát, kivéve az alpolgármester választást.

(4) A szavazólapok elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A titkos szavazás előkészítésének, a szavazatok leadásának és összeszámlálásának idejére szünetet kell elrendelni.

(6) Szavazni csak a szavazatszámláló bizottságtól átvett, a jegyző bélyegzőjének lenyomatával ellátott szavazólapon lehet. A szavazólapot tollal kell kitölteni.

(7) A szavazólap tartalmazza a szavazás időpontját (év, hó, nap), a szavazásra bocsátott kérdést, vagy kérdéseket, illetve - választás, kinevezés, megbízás esetén - a jelöltek neveit, az adható válaszokat „igen”, „nem” és „tartózkodom” formában.

(8) A szavazólap kitöltésére külön helyiséget kell biztosítani, vagy szavazófülkét kell az ülésteremben felállítani.

(9) A szavazó a külön helyiségben vagy a szavazófülkében szavaz, a szavazólapot borítékba teszi és azt a szavazatszámláló bizottság előtt az urnába dobja. Az urnát a szavazás megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy üres-e, erre bármelyik képviselő jogosult.

(10) Minden képviselő csak egy borítékot dobhat az urnába és a borítékban csak egy szavazólap lehet. A boríték urnába dobása előtt a szavazó kérheti a rontott szavazólap kicserélését.

(11) Az utolsó szavazat leadása után a szavazatszámláló bizottság a Képviselő-testület tagjai jelenlétében a fel nem használt szavazólapokat megsemmisíti, felnyitja az urnát és összeszámlálja az érvénytelen, valamint az érvényes szavazatokat - az utóbbiakat adott válaszonként, illetve jelöltenként - külön-külön.

(12) Érvénytelen a szavazat, ha

(13) A szavazás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza

(14) A titkos szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki.

39. § (1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást tart a polgármester, képviselő-testületi tag kezdeményezésére.

(2) Nem tartható név szerinti szavazás, ha titkos szavazásnak van helye.

(3) A név szerinti szavazást a Képviselő-testület vita nélkül rendeli el.

(4) Név szerinti szavazás esetén a polgármester a jelenléti ív szerint szólítja a Képviselő-testület tagjait, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” választ adhatnak. A polgármester utolsóként adja le szavazatát.

(5) A válaszokat a számítógépen a jegyzőkönyvvezető rögzíti és a szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

40. § (1) A szavazás akkor eredményes, ha az Mötv. 47. § (1)-(2) bekezdésben foglaltak teljesülnek.

(2) A határozati javaslatot elutasítottnak kell tekinteni, amennyiben az igen szavazatok szám nem haladja meg a jelenlévő képviselők számának, illetve minősített többség szüksége esetén – nem éri el az összes képviselő számának több mint a felét.

(3) Az elutasított javaslat újból csak akkor terjeszthető elő, ha a döntés előkészítését megismételték, és az előterjesztés új tényeket, körülményeket tár fel.

41. § (1) A Képviselő-testület döntése lehet

(2) A Képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

(3) A döntés elfogadásához minősített többség szükséges:

(4) A Képviselő-testület feladatot meg nem határozó ügyekben állásfoglalást, nyilatkozatot adhat ki.

42. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármester részére kell benyújtani.

43. § (1) A Képviselő-testület megbízhatja az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottságot (albizottságot) is. A jegyző akkor is köteles az előkészítésben részt venni, ha a tervezetet bizottság készíti elő.

(2) A tervezet elkészítéséhez szükség esetén szakértő közreműködése igényelhető.

(3) A rendelet-tervezetről a tárgy szerint érintett bizottság véleményét ki kell kérni.

44. § (1)¹¹ A megalkotott rendeletet – ideértve az egységes szerkezetű szöveget is – a kihirdetést követő 5 napon belül a jegyző elektronikus módon köteles megküldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) vezetőjének.

(2) A megalkotott rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(3) A jegyző feladata a rendeletek hatályosulásának folyamatos ellenőrzése. A hatályos rendeleteket szükség szerint, de legalább négy évenként egyszer felül kell vizsgálni.

45. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben kérdést tehet fel, illetve interpellálhat.

(2) Az interpellációt írásban lehet megtenni.

(3) Az ülés vezetője az ülés kezdetén ismerteti a képviselők által addig írásban benyújtott kérdések, interpellációk tárgyát. Ezt követően képviselőnként legfeljebb 1 perc időtartamban 1 azonnali szóbeli kérdés tehető fel az (1) bekezdésben nevezett személyekre. Ezekre a napirend megtárgyalását megelőzően kell választ adni.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület – vita nélkül – akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a Képviselő-testület is.

(6) Az interpellációt a Képviselő-testület ülése előtt legalább 5 munkanappal, a kérdést – az azonnali kérdés kivételével - a Képviselő-testület ülése előtt legalább 2 munkanappal írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki gondoskodik az interpelláltakhoz és kérdezettekhez való eljuttatásáról.

(7) A Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy a kérdésre, vagy az interpellációra írásban is adható választ az ülést követő 15 napon belül, melyet minden képviselőnek meg kell küldeni és ennek elfogadása tárgyában a Képviselő-testület a következő ülésén dönt.

(8) A Képviselő-testület az interpelláció alapján vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármestert, vagy bizottságot, de eseti munkacsoportot is létrehozhat. A vizsgálat időpontjáról értesíteni kell az interpelláló képviselőt és biztosítani számára a vizsgálatban való részvétel lehetőségét.

(9) A vizsgálat lefolytatásában – kivéve személyes meghallgatását – nem vehet részt az, akihez interpelláltak, valamint aki az interpellációval érintett döntés előkészítésében, meghozatalában, végrehajtásában részt vett.

(10) Ha interpelláció, javaslat tárgyalása tárgyuk szerint zárt ülés tartását indokolják, a zárt ülésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

(11) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.

46. § A napirendi pontok megtárgyalását követően a polgármester az ülést berekeszti.

47. § (1) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell

(3) A Képviselő-testület nyilvános, illetve zárt üléséről a jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni.

(4)¹² A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvet a Polgármesteri Hivatal jegyzője kezeli, amelyet elektronikus formában az ülést követő 15 napon belül a Kormányhivatal vezetőjének megküld.

(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni és az ülést követő 15 napon belül a Kormányhivatal vezetőjének elektronikus úton meg kell küldeni.

(6) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe, valamint a zárt üléseken hozott döntésekbe az állampolgárok hivatali munkaidőben, hivatali dolgozó jelenlétében betekinthetnek, abból a vonatkozó jogszabályok szerint másolatot kérhetnek.

(7) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

48. § (1) A közmeghallgatásra a nyilvános és rendes ülés szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a jelenlévő állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői rendelkeznek a kérdezés és hozzászólás jogával, de együttesen legfeljebb három perc időtartamban.

(2) Az időtartam az ügy sajátosságára tekintettel meghosszabbítható, ha azt a Képviselő-testület - vita nélkül - engedélyezi.

(3) Amennyiben a kérdés, javaslat olyan ügyre vonatkozik, ami nem közérdekű, vagy amelyet zárt ülésen kell, vagy lehet tárgyalni a válaszadást meg kell tagadni, illetve megtagadható.

48/A. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - lakossági fórumot (a továbbiakban: fórum) hívhat össze.

(2) A fórumot a polgármester vezeti. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a fórumon, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban választ kell adni.

(3) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot a közmeghallgatásra irányadó szabályok szerint.

(4) A fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet tájékoztatás céljából a testületi tagoknak meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

49. § (1)¹⁵ Az Önkormányzat szervei:

(2) Az Önkormányzat tisztségviselői:

(3)¹⁶ A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző és a Polgármesteri Hivatal bélyegzőinek közepén Magyarország hivatalos címerét kell használni.

50. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat, illetve eseti munkacsoportokat választ.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

(3)²¹ A bizottságok feladat- és hatáskörét jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Bizottsági tag legfeljebb két bizottságnak lehet a tagja, kivéve az eseti munkacsoporti tagságot.

(5)²² A bizottság elnökét és elnökhelyettesét a Képviselő-testület választja meg a települési képviselő tagok közül. Egy személy csak egy bizottság elnökévé választható.

(6) A bizottság szükség szerint, de legalább az Mötv. 44. §-ban meghatározott számú ülést tart.

(7) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén helyettese, mindkettő akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő tag hívja össze és vezeti.

(8) A bizottság ülését össze kell hívni, ha

(9) Az indítványt az ülés összehívására jogosultnál kell előterjeszteni, aki az ülést 10 napon belüli időpontra köteles összehívni. Az ülést írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívót az ülést megelőzően legalább 5 nappal, kivételes esetben legalább 24 órával kell megküldeni. A meghívó tartalmára a 18. § (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A meghívóval együtt meg kell küldeni a napirendi pontokhoz készített írásbeli előterjesztéseket is.

(10) Az ülésre meg kell hívni:

(11) Az ülésre meghívottak – a bizottság tagjain kívül – tanácskozási joggal rendelkeznek.

(12)²³ Szükség esetén vagy célszerűségi okokból a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma közös ülés keretében történő megtárgyalásáról. Közös ülés esetén a bizottsági tagok külön meghívó útján értesítendők. A határozatképességet bizottságonként kell megállapítani. A közös ülés vezetője az adott téma szerinti bizottság elnöke.

(13) Közös ülés esetén a bizottságok az adott témában külön-külön hoznak döntést.

(14) A bizottság az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja.

(15) Ha a polgármester észleli, hogy a bizottság döntésének - az Mötv. 61. § (2) bekezdése szerint – felfüggesztése vált szükségessé, indokolással ellátott határozatban dönt, amelyet meg kell küldeni a bizottság tagjainak. A polgármester egyeztetést folytathat az érintett elnökkel, hogy a bizottság maga módosítsa, vagy vonja vissza döntését. Eredménytelen egyeztetést követően a felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz. A Képviselő-testület a felfüggesztett döntést – amennyiben nem állnak fenn a felfüggesztés okai – hatályában tarthatja, megváltoztathatja, vagy hatályon kívüli helyezheti.

(16) Az esetenként felmerülő feladatok ellátására eseti munkacsoport alakítható.

(17) A nem önkormányzati képviselő tag is köteles az Mötv. 39. § (1) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozatot tenni.

(18) A rendelet jelen fejezetében nem szabályozott kérdésekben a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

52. § (1) A Képviselő-testület egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást létrehozásában vehet részt, vagy ahhoz csatlakozhat.

(2) A Képviselő-testület a társulási megállapodások megkötése során az Mötv. 87-95. §-aiban foglalt rendelkezések szerint jár el.

52/A. §²⁴ (1) Az Önkormányzat társulása a Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. székhellyel.

(2) A tagok önkormányzati társulásukat szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, kölcsönös és a vállalt feladataikhoz igazodó arányos teherviselés alapján hozták létre, a társuló önkormányzatok települési szilárd hulladéklerakóinak rekultivációjának hatékonyabb és célszerűbb megoldására; a Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási ISPA Projekt létesítményeinek és eszközeinek üzemeltetésére és hasznosítására; a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás létesítményeinek, azok rendszerének további fejlesztésére.

53. § (1) A Képviselő-testület hivatala (Polgármesteri Hivatal) az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítését és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el.

(2) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályairól külön szabályzatban dönt.

(3) a Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző és aljegyző tisztség együttes betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései szerint kell eljárni.

54. § (1)²⁶ A választópolgárok által megválasztott polgármester főállásban látja el feladatát, melyek az Mötv. 67. § (1) bekezdésben foglaltakon túl alábbiak:

(2) A polgármester a Képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával megbízhatja az alpolgármestert, vagy a tárgy szerinti tanácsnokot, jogi képviselőt, vagy települési képviselőt.

(3) Az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti ismételt tárgyalásra vonatkozó kezdeményezést írásban meg kell küldeni minden képviselőnek és ezzel együtt kézbesíteni kell az ülésre szóló meghívót is. Az ismételt tárgyalás mellett az ülésen más napirendi pont is tárgyalható, az ülésre a rendes - szükség esetén a rendkívüli - ülés szabályait kell alkalmazni.

(4) A polgármester illetményét az alakuló ülésen a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítja meg a Képviselő-testület. A polgármester jutalmazására a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság tesz javaslatot.

(5) A polgármester javaslatára a Képviselő-testület a polgármesteri hivatali szervezeti és működési szabályzatának mellékletében határozza meg a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket.

55. § (1)²⁷ A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére kettő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A Képviselő-testület egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg

(2)²⁸ Az alpolgármester feladatait, munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármester tiszteletdíját külön határozat tartalmazza.

(4)²⁹ Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, alpolgármesteren alpolgármestereket kell érteni.

56. § (1) A települési képviselőnek az adott ügy bizottsági megtárgyalását írásban kell javasolni a bizottság ülését megelőzően legalább három munkanappal. Az írásba foglalás nem szükséges, ha a javaslatát a képviselő a Képviselő-testület vagy a bizottság ülésén jegyzőkönyvbe mondta.

(2) Átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatára vonatkozó javaslatra is irányadó az (1) bekezdés.

(3) A képviselő köteles

(4) A képviselő köteles a polgármesternek írásban bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésétől távol marad. A képviselő képviselő-testületi ülés jelenléti ívén – a távozást és a visszaérkezést, azok időpontjának feltüntetésével - köteles megjelölni, ha a Képviselő-testület üléséről egy óra hosszát meghaladó időtartamra távozik.

(5) A távolmaradás igazoltnak tekintendő

(6) A (4) - (5) bekezdések irányadók a bizottsági ülésről történő távolmaradásra is.

(7) A távolmaradás igazolására a polgármester, illetve a bizottsági elnök jogosult.

(8) Ha a képviselő három hónapot meghaladóan igazolatlanul távol marad az ülésekről, ezt a tényt a polgármester a Képviselő-testület üléseinek kezdetén kihirdeti.

(9)³⁰ A képviselő tiszteletdíjban részesül, melynek mértékét és csökkentésének – jelen rendelet rendelkezésein túl - jogcímeit, valamint összegét az önkormányzati képviselő, bizottsági elnök és bizottsági tag tiszteletdíjáról, önkormányzati képviselő természetbeni juttatásáról szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

57. § (1)³¹ Amennyiben a Képviselő-testület az Mötv. 34. §-a alapján tanácsnokot választ, tiszteletdíját az önkormányzati képviselő, bizottsági elnök és bizottsági tag tiszteletdíjáról, önkormányzati képviselő természetbeni juttatásáról szóló a önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(2)³² A tanácsnok feladatkörét a megválasztásáról szóló határozatban kell rögzíteni.

58. §³³ A jegyző a Polgármesteri Hivatal vezetőjeként az alábbi feladatokat látja el:

59. § (1) Az Önkormányzat bevételeit és kiadásait éves költségvetésben rendelettel állapítja meg.

(2)³⁵ A költségvetés szerkezetét Törökszentmiklós Városi Önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet szabályozza.

60. § (1) A költségvetés tárgyalása egy vagy két fordulóban történik.

(2) Amennyiben a polgármester döntése szerint a költségvetés tárgyalása két fordulóban történik úgy az első fordulóban a költségvetés koncepcióját tárgyalja meg a Képviselő-testület, amit a költségvetési évet megelőző év november 30-ig – különösen indokolt esetben a december havi rendes ülés időpontjáig – kell előterjesztetni.

(3) A költségvetési koncepció az önkormányzat rövid és hosszú távú céljainak megvalósulása érdekében meghatározza a következő évi költségvetés tervezésének fő irányait, szempontjait.

(4) A koncepcióban számba kell venni

(5) A második fordulóban a jogszabályok által megállapított részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a Képviselő-testület.

(6) A költségvetési évet követően a polgármester a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási rendelet-tervezetet terjeszt a Képviselő-testület elé.

(7) A költségvetési és zárszámadási rendelet-tervezeteket nyilvános és rendes ülésen kell tárgyalni, valamint elfogadni. A költségvetési rendelet módosítására nyilvános rendkívüli ülésen is sor kerülhet.

61. § (1) Az intézmények gazdálkodásának ellenőrzéséről a önkormányzat felügyeleti ellenőrzés keretében, a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.

(2) A polgármesteri hivatalon belül függetlenített, a jegyzőnek közvetlenül alárendelt belső ellenőr működik. Jogállását a vonatkozó jogszabályok és a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

62. § (1) A nemzetiségi önkormányzatokra a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, valamint az SZMSZ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a Képviselő-testület ülésein, arra előterjesztést készíthet.

(3)³⁶ Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat munkájának segítése érdekében a 62/A. §-ban foglaltakat biztosítja.

(4) Minderről együttműködési megállapodást kell készíteni, amit a Képviselő-testület hagy jóvá.

62/A. §³⁷ (1) A nemzetiségi önkormányzat munkáját a Polgármesteri Hivatal e rendeletben, a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában, valamint a megállapodásban szabályozottak szerint segíti.

(2) A Polgármesteri Hivatal a nemzetiségi önkormányzat számára

(3) A nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása érdekében a Polgármesteri Hivatal ellátja:

(4) A (2) és (3) bekezdésben rögzített feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket az Önkormányzat viseli.

(5) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási és pénzügyi feladatainak ellátása a megállapodás szerint történik. A megállapodás rögzíti a költségvetéssel kapcsolatos együttműködés, a számlakezelés, a pénzforgalom és számviteli nyilvántartások rendjét, a kötelezettség- és felelősségvállalás kereteit.

63. § Jelen rendelet 2017. március 1. napján lép hatályba.

64. § (1) Az e rendelet hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyok, tények, megkezdett eljárási cselekmények esetében a Törökszentmiklós Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 19/2010. (X.19.) önkormányzati rendelet rendelkezései szerint kell eljárni.

(2)⁴³

(3) Amennyiben önkormányzati rendelet

65. §⁴⁶ Hatályát veszti