SZIGETBECSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

1/2018. ( III. 12. ) önkormányzati rendelete

Szigetbecse Község Önkormányzat

 2018. évi KÖLTSÉGVETÉSRŐL

Szigetbecse Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat pénzügyi stabilitása, a kötelező- és az általa önként vállalt feladatok maradéktalan ellátásának biztosítása érdekében  az Alaptörvény 32.cikkének (2) bekezdésében eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32.cikkének (1) bekezdés f) pontjában– figyelemmel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény, valamint a Nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXXVI. törvény, Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet rendelkezéseire – az államháztartástól szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat 2018. évi költségvetéséről az alábbiakat rendeli el.

1. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja Szigetbecse Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) 2017. évi költségvetése – mint az önkormányzat gazdálkodási alapja – egyensúlyának, és a közpénzekkel való szabályszerű, áttekinthető, gazdaságos, hatékony, eredményes és ellenőrizhető gazdálkodásának biztosítása. A e rendeletben meghatározott bevételi előirányzatok azok teljesítésének kötelezettségét, a kiadási  előirányzatok pedig – a bevételi előirányzatok teljesítésének figyelembevételével – azok felhasználásának jogosultságát jelentik.

Értelmező rendelkezések és hivatkozó rövidítések

2. §

1. E rendelet alkalmazásában:

1. adósságot keletkeztető ügylet: Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) 3. § (1) bekezdésében meghatározott ügylet,
2. előirányzat-átcsoportosítás: a rendelet kiadási előirányzata főösszegének változatlansága mellett, a kiadási előirányzatok egyidejű csökkentésével és növelésével végrehajtott módosítás,
3. előirányzat-módosítás: a jóváhagyott kiadási előirányzat csökkentése vagy növelése a bevételi előirányzatok egyidejű növelése vagy csökkentése mellett,
4. likvid hitel: a naptári éven belül lejáró futamidejű hitel,
5. zárolás: a kiadási előirányzatok felhasználásának időlegesen, feltételhez kötötten történő korlátozása, felfüggesztése

2. E rendeletben alkalmazott további jogszabályi hivatkozások rövidített megjelölése:

1. Áhsz: az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm.rendelet
2. Áht.: az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
3. Ávr.: az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm.rendelet
4. Költségvetési tv.: Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016 évi XC. törvény
5. Nv.tv.: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
6. Mötv.:Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
7. Gst: Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény

A rendelet hatálya

3. §

1.  A rendelet hatálya a képviselő-testületre és az általa fenntartott költségvetési szervekre terjed ki.

Az önkormányzat költségvetési szervei:

Önállóan működő költségvetési szerve:

• Szigetbecsei Közös Önkormányzat Hivatal
• Szigetbecse Tóparti Óvoda

2. Az Önkormányzat költségvetése és költségvetési szervei költségvetései bevételeinek és kiadásainak előirányzat-csoportok szerinti bontása a működési költségvetés, felhalmozási költségvetés, és a finanszírozási célú költségvetés.

II. fejezet

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

A rendelet szerkezete, mellékleteinek tartalma

4. §

A Képviselő-testület az Áht. 23. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján a költségvetés táblarendszerét a rendelet szerint alakítja ki és hagyja jóvá. Az Önkormányzat  2018. évi I. féléves, valamint I-III. negyedéves gazdálkodásáról szóló beszámoló és tájékoztató, továbbá a 2018. évi zárszámadás benyújtása a Képviselő-testület részére – az Áht. 102. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján – a költségvetési év terv- és tényadataival ezen  szerkezetben történik azzal, hogy a zárszámadási rendelet a 2018. évi tényadatokat is tartalmazza.

5. §

1. Az Áht. 24.§ (4) bekezdés a) pontjának megfelelően az Önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban az 1/A. sz. melléklet mutatja be.

(2)Az Áht.23.§ (2) bekezdés a) pontja rendelkezésének megfelelően az Önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait:

1. előirányzat-csoportonkénti és kiemelt előirányzatonkénti bontásban e rendelet a 3., 3/a. számú melléklete tartalmazza.

1. A kötelező- és önként vállalt, valamint állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban e rendelet  2/b.  számú mellékletei tartalmazzák.

6. §

A Képviselő-testület az Áht. 23. § (3) bekezdése, valamint az Áht. vr. 24. § (1) bekezdés b) pontjába bc) alpontjába foglalt rendelkezés alapján az Önkormányzat 2018. évi általános tartalékát ( 6.922 e Ft)    e rendelet  5. számú melléklete (általános tartalék)  szerint hagyja jóvá.

7. §

A Képviselő-testület az Áht. 24. § (4) bekezdés b) pontja alapján a több éves kihatással járó feladatok  előirányzatait éves bontásban a 6. számú  melléklet szerint fogadja el azzal, hogy a későbbi évek előirányzatait véglegesen az adott évi költségvetés elfogadásakor állapítja meg.

8. §

Az Áht. 23. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés alapján a költségvetési szerv engedélyezett létszámkeretét, és ezen felül a közfoglalkoztatottak létszámát a rendelet 1/b. sz. melléklete tartalmazza. Az engedélyezett létszám év közben, az elrendelt feladat növekedéssel összefüggésben a Képviselő-testület által elfogadott rendeletmódosítással növelhető.

9. §

Az Áht. 24.§ (4) bekezdés a) pontja alapján a Képviselő-testület a 2017. évi költségvetés előirányzat felhasználási tervét e rendelet a 7. sz. mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.

A költségvetés kiadásai és bevétele

1. Az Önkormányzat 2018. teljes évi költségvetésének

1. költségvetési kiadási összegét            344.939 e   Ft-ban

ebből

finanszírozási kiadás                            89.323 e Ft-ban

2. költségvetési bevételi összegét           344.939 e Ft-ban  
3. pénzforgalom  nélküli bevételeit          36.566 e   Ft-ban
4. finanszírozási bevételek állapítja meg.           

 (2) A képviselő-testület az önkormányzati költségvetés kiadási főösszegét

344.939 e Ft-ban, az 1. számú mellékletben foglaltak szerint ebből

Szigetbecse Község Önkormányzat kiadási főösszege   226.238 e Ft

Szigetbecsei Közös Önkormányzati Hivatal                      60.974  e Ft

Tóparti Óvoda                                                                    57.727 e Ft

 (3) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott kiadási főösszegen

belül

Szigetbecse Község Önkormányzat                                               

  - személyi juttatások előirányzatát                               23.070  eFt-ban

  - munkaadót terhelő járulékok                                          4.581 eFt-ban

  - a dologi jellegű kiadásokat                                          47.561  eFt-ban

  - a támogatásokat, pénzeszköz átadásokat                   21.679 e Ft-ban   

  - a beruházási és felújítási kiadásokat feladatonként            38.728 eFt-ban

  - az általános tartalékot                                                     1.296 e Ft-ban

  - Finanszírozási kiadások                                          89.323  e Ft-ban

                    Szigetbecsei Közös Önkormányzati Hivatal

                - személyi juttatások előirányzatát                 39.545   e Ft-ban

- munkaadót terhelő járulékok                          7.434  e Ft-ban

                - a dologi jellegű kiadásokat                            13.995 e Ft-ban

                - beruházási és felújítási kiadásokat                   0       e Ft-ban

                - az általános tartalékot                                        0       e Ft-ban   

                Tóparti Óvoda

• a személyi juttatások előirányzatát                39.998   e Ft-ban
• a munkaadót terhelő járulékok                          7.800  e Ft-ban
•  a dologi kiadásokat                                           9.929  e Ft-ban   

          állapítja meg.

    (4) A képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott kiadási főösszegen belül az összes kiadást feladatonként és a kiemelt előirányzatokat a 3., és 3/a.3/b., 3/c., 3/d., 3/e., 3/f., 3/g., 3/h., 3/i.  számú melléklet, felhalmozási és tőke jellegű kiadásokat a 4. számú melléklet szerint állapítja meg.

    (5) Az Önkormányzat a Stabilitási törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott kivételektől eltekintve adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen kizárólag a Kormány előzetes engedélyével köthet.

  (6) Az önkormányzat eltérő rendelkezés hiányában:

-a Gst. 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyéletet érvényesen nem köthet,

• garanciát és kezességet nem vállalhat,
• értékpapírt –törvényben meghatározott kivétellel - nem vásárolhat és nem bocsáthat ki
• váltót nem bocsáthat ki
• a költségvetési támogatást betételhelyezésre nem fordíthatja
• egyéb, átmenetileg szabad pénzeszközeit betétként a számlavezető pénzintézetnél abban az esetben kötheti le, ha ez az esedékes fizetési kötelezettségei határidőben történő teljesítését nem veszélyezteti.
• hitelt, kölcsönt nem nyújthatnak. (kivéve a lakásépítés, vásárlás és korszerűsítés kölcsön nyújtása)

(7) Az önkormányzat érvényesen kezességet kizárólag hitel, kölcsön vagy kötvény visszafizetésére vállalhat az Áht. 96. §-ában foglalt rendelkezések figyelembe vételével.

10. §

A bevételi főösszeg 344.939   e Ft e rendelet  1. sz. melléklete, a Szigetbecse Község Önkormányzat  forrásonkénti megbontásának bevételi főösszegét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

ebből:

Szigetbecse Község Önkormányzat                                   226.238         e Ft

Szigetbecsei Közös Önkormányzati Hivatal                      60.974        e Ft

Szigetbecse Tóparti Óvoda                                                  57.727         e Ft

11. §

A Képviselő-testület – az Áht. 6. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a 2017 évi költségvetés kiemelt kiadási előirányzatait:

   234.571       e Ft működési költségvetéssel

ebből:

       102.613   ezer Ft személyi juttatással

         19.815   ezer Ft munkaadót terhelő járulékokkal

       71.485    ezer Ft dologi kiadással

       21.679 ezer Ft működési célú pénzeszköz átadással

         1.296   ezer Ft általános tartalékkal

38.728    ezer Ft felhalmozási költségvetéssel

 ebből:

       38.728  ezer Ft  felújítási, beruházási kiadással

                 0 ezer Ft  beruházási célú pénzeszköz átadással

                 0  ezer forint fejlesztési célú céltartalékkal

      89.323    ezer Ft Finanszírozási költségvetéssel

12. §

A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetésében szereplő működési feladatok kiadásait, a támogatásokat  a 3. sz. melléklet szerint hagyja jóvá.

13. §

A Képviselő-testület az Áht. vr. 24.§ (1) bekezdés b) pontja ba) alpontjában foglalt rendelkezés alapján:

1. a felújítási előirányzatokat felújításonként a 4. sz. melléklete szerint hagyja jóvá.
2. a beruházási kiadásokat beruházásonként a rendelet 4. sz. melléklete szerint állapítja meg.

Az Önkormányzat 2018. évi  költségvetése végrehajtásának általános szabályai

14.§

1. Az Önkormányzat, a Közös Önkormányzati Hivatal és az Intézmény költségvetési alapokmányait e rendeletben meghatározott kiemelt előirányzatok betartásával kell összeállítani.

2. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert az önkormányzati költségvetés végrehajtására, az a) – b) pontba foglalt kivételekkel.

1.  a Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésének végrehajtására a  jegyző,
2. az intézmények költségvetésének végrehajtására az adott intézmény vezetője jogosult.

3. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert arra, hogy az (1) bekezdés a) és b) pontjaiba nem tartozó költségvetés tekintetében kijelölje az önkormányzat költségvetésének végrehajtására jogosult személyeket (teljesítést igazolók).

4. A tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a költségvetési támogatás növekedését A kiadási előirányzatok évközi zárolása válik szükségessé, amennyiben a bevételek teljesülése elmarad annak előirányzatától.

5. Az Önkormányzat elemi költségvetése tartalmazza a helyi önkormányzat költségvetési szervein kívül ellátott feladatainak, kiadási, bevételi előirányzatait.

6. A polgármester az Közös Önkormányzati Hivatal útján köteles ellenőrizni a juttatott összeg felhasználását és a számadást. A számadási kötelezettség elmulasztása esetén köteles a támogatást felfüggeszteni.

7. A jelen rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat köteles önálló fizetési számlát nyitni és önálló adószámot igényelni.

1. Az önkormányzat, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzat számláit az  Ön  kormányzati Hivatal kezeli azzal, hogy számláikat a ráckevei OTP Bank Nyrt. Fiókjánál vezetik.

2. Az önkormányzat átmenetileg szabad  pénzeszközeit csak a ráckevei OTP Bank Nyrt. Fiókjánál helyezheti el tartós betétként.

3. Az önkormányzat a vagyontárgyaira teljes körű biztosításokat, illetve egyes tevékenységeire felelősségbiztosításokat köt.

4. Az Önkormányzat elemi költségvetése tartalmazza a helyi önkormányzati önállóan működő költségvetési szerv kiadási, bevételi előirányzatait is. Az Intézmény önálló elemi költségvetést készít.

(5)A Képviselő-testület felhatalmazza Szigetbecsei Közös  Önkormányzati Hivatalát – mint a közös önkormányzati feladatot ellátó szervet – az önkormányzat költségvetésében előírt bevételek beszedésére, a kiadások teljesítésére.

(6)Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban:egyszeri) vagy a költségvetési éven túl tartósan érvényesülő (a továbbiakban: tartós).

(7)A költségvetési bevételek a bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők.

(8)A bevételi előirányzatok  kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

(9) Az Önkormányzat és költségvetési szervei egységes rovatrend:

1. B1 működési célú támogatások államháztartáson belülről,

b.  B2 felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről,

3. B6 működési célú átvett pénzeszközök,

4. B7 felhalmozási célú átvett pénzeszközök

      rovatain megtervezett bevételi előirányzatok abban az esetben is megnövelhetők,

     ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a

     költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe

     vehető.

(10) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. §-ában foglaltak szerint az Önkormányzat biztosítja a Tóparti  Óvodában ellátottak, valamint a Szigetbecsei Általános Iskolai tanulók számára – az érintett nevelési-oktatási intézmények által közölt adatok alapján – az étkeztetést.

15.§

1. Az általános tartalékkal való rendelkezés joga a képviselő-testületet illeti meg a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel.

2. Kötelezettségvállalásra, a jelen költségvetési rendeletben nem szereplő feladatokra, az általános tartalék terhére egyedi esetben 100 e Ft-ig, éves szinten maximum 500 e Ft-ig a polgármester jogosult.

3. (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a 7. számú mellékletben lévő előirányzat felhasználási tervben foglaltaktól évközben a tényleges bevételekhez és kiadásokhoz igazodóan, szükség szerint eltérjen.

  (4) A képviselő-testület az alábbi előirányzatok tekintetében magának tartja

   fenn a jogot az előirányzatok megváltoztatására:

- átadott pénzeszközök, egyéb kiadások,

- felhalmozási kiadások,

- szociálpolitikai juttatások.

- valamint a céltartalék felhasználást

- személyi juttatás növelést – tekintettel az Áht.vr. 42. §-nak előírásaira

csak a Képviselő-testület engedélyezhet.

(5) Az önkormányzati feladatok költségvetésében lévő szakfeladatok (3/a. számú  melléklet) működési kiadások előirányzat átcsoportosítási jogát a kormányzati funkciók  között - összeghatár nélkül - a polgármesterre ruházza át a (1)  bekezdésekben foglalt eltérésekkel.

 (6) Dologi előirányzatból bérelőirányzatba átcsoportosítás nem eszközölhető.

 (7) Pályázat útján elnyert és/vagy egyéb átvett pénzeszköz, amennyiben az

    felhalmozási célokat szolgál, az előirányzat módosítására a polgármester

    jogosult az átvett pénzeszköz összegéig.

 (8) A polgármester több éves kihatással járó kötelezettséget csak a képviselő-

      testület előzetes egyetértésével vállalhat.

 (9) Az évközben keletkező önkormányzati többletbevételek felhasználására

     kizárólag a képviselő-testület jogosult.

      A bevételi kiesés pótlásának módjáról kizárólag a képviselő-testület dönt.

  (10) A polgármester az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében (veszély helyzetben) átmeneti intézkedést hozhat, amelyről a Képviselő-testület legközelebbi testületi ülésén be kell számolnia.

16.§ (1) A költségvetési szerv adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen nem köthet, továbbá törvényben meghatározott kivétellel értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet meg, pénzügyi lízinget vagy faktoringot magában foglaló szerződést nem köthet, és garanciát, kezességet nem vállalhat.

2. Adósságot keletkeztető ügyletnek minősülnek a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban meghatározottak.

3. Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet kötni a Gst-ben foglalt szabályok alapján lehet.

4. Az Önkormányzat az e rendelet 74.§ (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg a Gst-ben foglalt mértéket.

5. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 42. § (4) bekezdése értelmében a hitelfelvétel a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

17.§ Részvények vétele, értékesítése a képviselő-testület kizárólagos hatásköre.

18.§ A 2017.  évi költségvetés terhére kötelezettségvállalás tárgyévi kifizetésre – a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel -, előirányzaton belül vállalható. Tárgyéven túli kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az  esedékesség időpontjában a rendeltetésszerű működés, az Önkormányzat kötelező feladatainak maradéktalan ellátása, a feladatellátás veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

19. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alapján nyújtott támogatásokat szerződésbe kell foglalni. A támogatási szerződésnek megfelelően kerül a támogatási összeg kiutalásra. Az Önkormányzat által finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról, és ehhez kapcsolódóan a számadás nem teljesítése esetére visszafizetési kötelezettséget kell előírni. A pénzügyi támogatásban részesülők kötelesek a részükre céljelleggel megítélt támogatás rendeltetésszerű, szerződés szerinti felhasználásáról legkésőbb a tárgyév végéig elszámolni. A szerződés szerinti elszámoláshoz mellékelni kell a támogatás célszerinti felhasználását igazoló pénzügyi bizonylatok másolatát. A döntéshozó ellenőrizni köteles a felhasználást és az elszámolást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségnek határidőre nem tesz eleget, és a támogatási szerződés alapján további támogatási összegre is jogosult lenne, támogatását fel kell függeszteni, és fel kell szólítani a már kifizetett támogatás visszafizetésére.

20.§ A Költségvetési tv. 61. §-ának rendelkezése alapján az Áht. 97.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100.000 Ft. Kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök a 200.000 Ft egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök.

Az előirányzatok átcsoportosítása, módosítása

21.§ (1) Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri) vagy a költségvetési éven túl tartósan érvényesülő (a továbbiakban: tartós).

(2)A Költségvetési bevételek a bevételi előirányzatokon felül is teljesíthetők.

3. A bevételi előirányzatok kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell.

4. A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetekben saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók. A polgármester a költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról a Képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatja.

5. Ha az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei elmaradnak a tervezettől, e tényről a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.

6. A Képviselő-testület a költségvetési rendeletének módosítási időpontja és az I. félévi beszámoló, illetve a zárszámadás fordulónapja közötti időszakban történt módosításokról az I. félévi beszámolóval, illetve a II. félév tekintetében legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

7. A költségvetési kiadások kiemelt előirányzatain belül a rovatok közötti átcsoportosítására az Ávr. 43/A (3) bekezdése irányadó.

8. A költségvetési szervek személyi juttatások kiemelt előirányzata

• az Ávr. 35. §-a szerint jóváhagyott többletbevétellel,
• a költségvetési szerv kötelezettség vállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,
• a költségvetési szervnél eredeti előirányzatként nem megtervezett év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerinti személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból növelhető.

22.§ Az önkormányzat pénzeszközeit az önkormányzat által meghatározott banknál nyitott bankszámlán kezeli.

23.§ A bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő módokat kell alkalmazni.

24.§ A Polgármester az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása érdekében (veszély helyzetben) átmeneti intézkedést hozhat, amelyről a Képviselő-testület legközelebbi testületi ülésén be kell számolnia.

A gazdálkodás általános szabályai

25.§ Az Önkormányzatot megillető egyes köznevelési és gyermekétkeztetési feladatmutatók támogatásának figyelemmel kísérése – szükség esetén lemondása – megfelelő közoktatási statisztikai adatokat az azt megalapozó előírt okmányok, a Klebelsberg Ráckevei Tankerülethez tartozó Szigetbecsei  Általános Iskola és a Tóparti  Óvoda a jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetésével kötelesek a megadott határidőre biztosítani.

26.§ A Tóparti  Óvoda feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa a költségvetésben részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását.

27.§ A Közös Önkormányzati Hivatal a rá bízott alapfeladatok ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzatával jogszabály keretei között szabadon rendelkezik.

28.§A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi intézmény köteles betartani, illetve betartatni. Az előirányzat túllépés megakadályozása az intézményvezető kiemelt feladata és felelőssége. Az Intézmények feladataik ellátásáról, munkafolyamataik megszervezéséről oly módon gondoskodnak, hogy azok biztosítsák a költségvetésben, részükre megállapított előirányzatok takarékos felhasználását.

Az Önkormányzat által az Intézmények számára a költségvetésükben meghatározott egyes feladatok fedezetéül az Önkormányzat nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyek az Intézmények számára kerülnek felhasználásra.

29.§ A költségvetési szerv vezetője felelős az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért, a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért, a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és az annak részét képező belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért, és a szakmai és pénzügyi monitoring rendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.

30.§ A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. 

31§ Behajthatatlan fizetési kötelezettség mérséklése, illetve elengedése tárgyában a döntés joga a Képviselő-testületet illeti meg.

Maradvány

32.§ Az Önkormányzat, a Közös Önkormányzati Hivatal, valamint a Tóparti Óvoda maradványát, ezen belül a személyi juttatásokra fordítható maradványt a Képviselő-testület hagyja jóvá a zárszámadási rendelettel egy időben.

Az Önkormányzat, a Közös Önkormányzati Hivatal és a Tóparti Óvoda maradványának elszámolása során nem számolhatók fel:

1. a végleges feladatelmaradás miatti összeg,
2. meghatározott célra rendelkezésre bocsátott összeg,
3. tárgyévben év közben engedélyezett létszámnövekedéssel összefüggésben jóváhagyott előirányzat-növekményből a létszám feltöltés teljes vagy részleges elmaradása miatti összeg,
4. gazdasági szabályok megsértéséből származó maradvány,
5. tárgyévben befolyt, szerződésen alapuló azon bevétel, amely a következő évben kerül felhasználásra,
6. tárgyévi előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek, ha a teljesítés áthúzódik a következő évre.

33.§ A maradvány felülvizsgálata keretében az intézményi gazdálkodás értékelésének alapján a Képviselő-testület elvonást eszközölhet, ha az évközi gazdasági folyamatok alakulása ezt indokolja.

34.§

1. A Közös Önkormányzati Hivatalnál és a Tóparti Óvodánál a maradvány személyi juttatásokból származó része – a személyi juttatásokba tartozó tételeken túlmenően – a kiemelt előirányzatokba tartozó tételek kifizetésére is fordítható.

2. A maradvány további része személyi juttatásokra nem használható fel. A maradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, amely támogatási többlettel jár.

35.§ A Képviselő-testület a maradvány felhasználását gazdasági szükséghelyzetben korlátozhatja, ha évközben az Önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztető körülmények alakulhatnak ki.

IV. fejezet

Vegyes, átmeneti rendelkezések

36. §. A képviselő-testület a köztisztviselők jogállásáról szóló többször módosított

1992. évi XXIII. törvény 42. §. (3) bekezdésében foglalt jogkörében, a 2003. évi XLV. Sz. törvény 128.§-ra is tekintettel,  az illetményalapot   2018. január 1-től 50.000.- Ft-ban állapítja meg.

V. fejezet

A gazdálkodás felelőssége

37. §. Az önkormányzat nevében kötelezettséget a Polgármester, vagy az általa

 felhatalmazott személy, a Közös Önkormányzati Hivatal nevében a jegyző,

 vagy az általa felhatalmazott személy, a Tóparti Óvoda esetében az intézményvezető, vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat.

38.§ A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a Közös Önkormányzati Hivatal gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a Közös Önkormányzati Hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult.

1. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 1. §-ában szabályozott választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök feletti kötelezettségvállalásra a jegyző, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére az általa felhatalmazott személy jogosult.

39.§ A költségvetési szerv vezetője felelős az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben foglaltaknak, és az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeinek érvényesítéséért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségvállalások összhangjáért, a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott , és a tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért, a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és az annak részét képező belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért, és a szakmai és pénzügyi monitoring rendszer folyamatos működtetéséért, a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, továbbá a számviteli rendért.

40.§ Az Önkormányzat, a Közös Önkormányzati Hivatal és a Tóparti Óvoda kizárólag a Képviselő-testület előzetes jóváhagyásával nyújthatnak be szakmai pályázatokat abban az esetben, ha a pályázott feladat ellátása fenntartói többlettámogatást igényel. Amennyiben a pályázott feladat ellátása többlettámogatási igénnyel nem jár, ez esetben is szükséges a pályázatról annak benyújtásával egyidejűleg a Közös Önkormányzati Hivatalt tájékoztatni.

41.§ A közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, illetve a 2017. évi C. törvény Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről 68. § (1) bekezdése szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve  a Kbt. szerinti közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2018. január 1-jétől 2017. december 31-ig.

a) árubeszerzés esetében                                           15.000.000 Ft

b) építési beruházás esetében                                  215.000.000 Ft

c)építési koncesszió esetében                                  100.000.000 Ft

d)szolgáltatás megrendelése esetében                       15.000.000 Ft

e) szolgáltatási koncesszió esetében                         30.000.000 Ft    

A 2016. évi XC. törvény 68. § (1) bekezdéstől eltérően a Kbt. szerinti, közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2017. január 1-jétől 2017. december 31-éig

a)árubeszerzés esetében                                                    50.000.000 Ft

b) építési beruházás esetében                                          100.000.000 Ft

c)szolgáltatás megrendelése esetében                              50.000.000 Ft

d) építési koncesszió esetében                                        200.000.000 Ft

e) szolgáltatási koncesszió esetében                               100.000.000 Ft

42.§ Az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltak szerinti – a gazdálkodási adatokra vonatkozó - közzétételi kötelezettséget a jegyző az Önkormányzat honlapján  teljesíti.

VI. fejezet

A behajthatatlan követelések kezelése

43.§Behajthatatlan fizetési kötelezettség mérséklése, illetve elengedése tárgyában 500.000 Ft-ig terjedő egyedi értékhatárig a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság dönt.

44.§ 500.000 Ft-tól 1.000.000 Ft egyedi értékhatárig a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság dönt a behajthatatlan követelések mérséklése illetve elengedése tárgyéban. 1.000.000 Ft egyedi értékhatárt meghaladó esetben a döntés joga a Képviselő-testületet illeti meg.

VII. fejezet

Vegyes rendelkezések

45.§  A Képviselő-testület kötelezi a Közös Önkormányzati Hivatalt, hogy folyamatosan ellenőrizze az intézmények költségvetésének végrehajtását.

46.§A Jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint az éves költségvetési jelentést, könyvviteli mérleget, maradvány-kimutatását, eredmény kimutatást a Polgármester az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. § (1) bekezdésében meghatározott előírásoknak megfelelve a Képviselő-testület elé terjeszti. A Képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.

47.§ (1) A Közös Önkormányzati Hivatal időközi költségvetési jelentést állít össze az Önkormányzatra, a Közös Önkormányzati Hivatalra, a Tóparti Óvodára.

1. I-III. hónapról április 20-ig,
2. azt követően havonta tárgyhót követő 20-ig,
3. I-XII. hónapról a tárgyévet követő év február 5-ig, melyet a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága felé továbbít.

(2)A Közös Önkormányzati Hivatal évközi mérlegjelentést készít el

a)I-III. negyedévre vonatkozóan tárgynegyedévet követő hó 20. napon,

b) gyorsjelentés tárgyévet követő február 5-ig,

c) a negyedik negyedévre vonatkozó mérlegjelentés az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyező időpontban.

48.§ A Polgármester pótköltségvetést köteles készíteni, ha az év végére várható hiány meghaladja az általános tartalék mértékét, vagy a saját többletbevétel eléri a költségvetési főösszeg 3 %-át.

49.§ A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert arra, hogy e rendelet hatályba lépése előtt keletkezett, 2018-ra vonatkozó önkormányzati kötelezettségvállalást tartalmazó szerződést a szerződés összeg tekintetében módosítsa e rendeletben elfogadott előirányzat erejéig.

50. §.   Ez a rendelet  a kihirdetés napján lép hatályba.

         Takács  András                             Gacs Ilona Irma

        polgármester                                                           aljegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetve 2018. március 12. napján a Szigetbecsei Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján.

                                                                                            Gacs Ilona Irma

                                                                                                  aljegyző

SZIGETBECSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

a 2018. évi költségvetéséről szóló előzetes hatásvizsgálata

Szigetbecse Község Önkormányzata 2018. évi költségvetési rendeletében (továbbiakban: rendelet) foglaltak várható hatásai – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat) 17. § (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében – az alábbiak szerint összegezhetők:

1. A tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása

1. A jogszabály társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai

aa.) A rendelet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

A költségvetési rendeletek közvetett hatása van az Önkormányzat területén élőkre, az intézmények ellátottaira. A személyi és dologi kiadások közvetetten hatással vannak az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatások színvonalára. A helyi adó bevételek nagysága, a működési bevételek folyamatos beszedése befolyásolja az Önkormányzat likviditását. A rendelettervezet biztosítja az Önkormányzat gazdálkodásának folyamatosságát, kiszámíthatóságát.

ab.) A rendelet környezeti és egészségügyi következményei:

A rendeletben foglaltaknak a jelenlegi helyzethez viszonyított számottevő környezeti és egészségi következményei, eltérései nincsenek.

ac.) A rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatásai:

A rendelet a jelenlegihez képest többlet adminisztratív terheket nem keletkeztet.

2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. §-ban foglaltak teszik indokolttá.

3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek:

A rendelet elfogadása esetén az alkalmazása a jelenlegi szabályozáshoz képest többlet személyi feltételt nem igényel. Adminisztratív terheket csökkentő vagy növelő hatása nincs. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek biztosítottak.

Általános indoklás

SZIGETBECSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

az Önkormányzat 2018. évi költségvetéséről szóló   1/2018. ( III. 12.)

önkormányzati rendelethez

Az Áht. 24. § (2) bekezdés értelmében a jegyző által előkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatályba lépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a Képviselő-testületnek. Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C törvény 2018. január 1-jén lépett hatályba, így a 2018. évre vonatkozó költségvetési rendelet-tervezet benyújtásának végső határideje 2018. február 15.

Annak érdekében, hogy a törvényi kötelezettségnek illetve a gazdálkodás folytonosságának és átláthatóságának eleget tegyünk, szükséges, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletet megalkossa.