Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2018.(IX.27.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 03. 26Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2018.(IX.27.) önkormányzati rendelete
PÁSZTÓ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 10/2018. (IX. 27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Bevezető rendelkezések
1. § E rendelet mellékletei:
1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek
2. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzéke
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazása során:
a) Áttört kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felülete legalább 25%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
b) Cégtábla: a vállalkozási tevékenységet folytató ingatlanon elhelyezett cégér, címtábla, cégfelirat, címfelirat, amely a vállalkozás nevét és székhelyét, logóját vagy egyéb adatait tartalmazza.
c) Egyéb grafikai elem: A vállalkozással kapcsolatos egyéb információ, adatközlés, ábra, felirat.
d) Épületszélesség: Az épület utcai – saroktelek esetén a rövidebbik - homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyek az utcai homlokvonal sarokpontjain, a homlokvonal síkjára állított – a telek mélysége felé eső - 45 fokos egyeneseken kívül esnek.
e) Helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: építészmérnök, településmérnök, statikus, vagy műemlékvédelmi szakmérnök szakképzettséggel rendelkező személy által készített szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vagy terület vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
f) Háromszintes növényállomány: gyep-, cserje- és faszintet is tartalmazó növénytársulás.
g) Közterületi eligazodást segítő, tájékoztató tábla: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
h) Molinó: olyan, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, vagy két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
i) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
j) Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek a szín mellett csak fehértartalma van, fekete nincs.
k) Reklám-elhelyezés szempontjából kiemelt területek: a 2016 évi LXXIV. törvény 1. melléklete szerinti településkép szempontjából kiemelt területek.
l) Tömör kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felületének kevesebb, mint 25%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
m) Üvegezett világító reklámtábla: függőleges elhelyezésű üvegezett berendezés, amely legfeljebb 2 m 2 reklám közzétételre alkalmas felülettel rendelkezik.
A helyi VÉDELEM
3. § (1) A helyi védelem alá helyezési vagy annak megszüntetése iránti eljárást bárki kezdeményezheti a polgármesternél írásban.
(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségét, és
d) a helyi védelemre javasolt építészeti örökséget bemutató, külön jogszabály szerinti értékvizsgálatot.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit, és
d) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.
(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza a jelen rendeletben meghatározott kellékeket, a polgármester a kezdeményezőt legalább 8 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. Amennyiben a hiánypótlási felhívás eredménytelenül eltelik a polgármester a javaslatot érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A polgármester intézkedhet az értékvizsgálat kiegészítéséről, vagy önálló értékvizsgálat készítéséről.
(6) A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,
b) műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog jogosultját, és
c) a kezdeményezőt.
(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell a 3. § (6) bekezdés szerinti érdekelteket.
(8) Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján közzétett tájékoztatással megtörténtnek kell tekinteni.
(9) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek:
a) egyedi védelem esetén az értesítés átvételét,
b) területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét
követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(10) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:
a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és
b) a 3. § (6) bekezdésben meghatározott érdekeltek észrevételeinek és
c) a főépítész véleményének
figyelembe vételével dönt.
(11) A képviselő-testület határozatában a helyi védelem megszüntetésének feltételeként az egyes épületrészek, tartozékok megőrzését vagy annak dokumentálását előírhatja.
(12) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntés esetén írásban értesíteni kell a 3. § (6) bekezdés szerinti érdekelteket.
(13) A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem törlését elrendelő önkormányzati döntés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a polgármester kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését, vagy a védelem ingatlan-nyilvántartásból való törlését.
(14) Ha egy helyi védelem alatt álló érték országos védelem alá kerül a helyi védelem megszűnik. Ez esetben a védettség megszűnésének előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(15) A (14) bekezdésben meghatározott esetben az érdekeltek véleményét nem kell kikérni.
4. Az ideiglenes helyi védelem
4. § (1) A képviselő-testület határozatában a helyi építészeti örökség helyi védelem alá helyezésének kezdeményezésével egyidejűleg, legfeljebb egy éves időtartamra, ideiglenes helyi védelmet rendelhet el.
(2) Az ideiglenes helyi védelem alatt álló értékre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes helyi védelem megszűnik az intézkedésben megjelölt időtartam elteltével, illetve a helyi védelem alá helyezésről szóló döntés hatálybalépésével.
(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezés előkészítése során megállapítást nyer, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt az ideiglenes helyi védelmet meg kell szüntetni.
(5) Az ideiglenes helyi védelem elrendeléséről az 3. § (6) bekezdés szerinti érdekelteket értesíteni kell.
5. A helyi védett értékek megjelölése és nyilvántartása
5. § (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával jelölheti meg. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3) A helyi védelem alá helyezett értékek nyilvántartása jelen rendelet 2. és 3. melléklete.
6. A helyi egyedi védelemmel kapcsolatos szabályok
6. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 2. mellékletben meghatározott értékek, melyek az 1. melléklet tervlapján is feltüntetésre kerültek.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló értéken nem végezhető olyan építési munka, amely a védett érték megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné.
(5) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható le.
(6) Helyi védelem alatt álló műtárgyak, műalkotások helye megváltoztatható.
(7) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett épület jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkálatok és az épület rendeltetésének megváltoztatása esetén biztosítani kell, hogy az épület védelme alapjául szolgáló értékei megőrzésre kerüljenek.
(8) Helyi egyedi védelem alatt álló épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezeknek az épületeknek a mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megoldani.
(9) Helyi egyedi védelem alatt álló épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
7. A helyi területi védelem és helyi utcakép védettség
7. § (1) Helyi területi védelem alatt álló területen új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, felújítani, átalakítani, bővíteni és fenntartani.
(2) Helyi területi védelem alatt álló területen a közterületek kialakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.
A TELEPÜLÉSKÉPi követelmények
8. § (1) A településképi arculati kézikönyvben eltérő karakterű területként megállapított településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza, amelyek elnevezése az alábbi:
a) Intézmények és szolgáltatások területe,
b) Településközponti területek,
c) Kialakult lakóterületek,
d) Új, fejlődő lakóterületek,
e) Társasházas lakóterületek,
f) Hétvégiházas területek,
g) Gazdasági tevékenység területei,
h) Zöldterületek és különleges funkciójú területek,
i) Egyéb, nem beépített területek.
(2) A helyi védett értékre vonatkozó előírások és a védett érték elhelyezkedése szerinti településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények együttesen alkalmazandók. Ellentmondás esetén a helyi védett értékre előírtakat kell figyelembe venni.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
9. § (1) A tetőfedő anyagok közül csak a fekete, a szürke, a barna, a tégla-, terrakotta vörös színűek, a zöld és ezek árnyalatai, illetve természetes építőanyagok (természetes pala, nád, fazsindely) használata esetén azok természetes színei alkalmazhatók, kivéve ha az egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó előírások másként rendelkeznek.
(2) A homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(3) Új zártsorú beépítésű épület tetőhajlásszöge csak a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha azok eltérőek, akkor a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki.
(4) Társasházas lakóterületek meghatározó terület kivételével, az épületek utcafronti homlokzatán és homlokzati tetőfelületén, amennyiben az a közterület felől látható, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.
(5) Magastetőre telepített napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) síkja a tetősíktól legfeljebb 10°-kal térhet el.
(6) A kerítés színének és anyaghasználatának az épülethez illeszkedőnek, megjelenésében ahhoz alkalmazkodónak kell lenni.
(7) Az áttört kerítés utólagos lefedése, letakarása tilos a településközponti területeken, az intézmények és szolgáltatások területén, valamint az I. és II. rendű főutak mentén.
10. Az intézmények és szolgáltatások területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § (1) A közterülettel határos homlokzat felületképzése vakolt felület, tégla, kő vagy faburkolat lehet. A homlokzati felület lábazat nélkül számolt legfeljebb 25%-ának felületképzése egyéb anyagból is készülhet.
11. § (1) Kizárólag magastetős épület létesíthető 30-45o-os tetőhajlásszöggel. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án létesíthető.
(2) Az utcaképet befolyásoló tetőgerinc irányát a szomszédos épületekhez illeszkedően kell kialakítani.
(3) Zártsorú beépítés esetén az utcával párhuzamos gerincű nyeregtető csak oromfallal csatlakozhat a szomszédos épülethez, csonkakonty nem létesíthető.
(4) A közterülettel határos homlokzat felületképzése vakolt felület, tégla, kő vagy faburkolat lehet. A homlokzati felület lábazat nélkül számolt legfeljebb 25%-ának felületképzése egyéb anyagból is készülhet.
(5) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek a rózsaszín, lila és kék kivételével, vagy
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(6) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án a (5) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(7) A közterülettel határos homlokzaton szekcionált garázskapu nem létesíthető a Fő utcán és műemléki környezetben.
(8) Tetőhéjalásként hullámlemez vagy trapézlemez nem alkalmazható.
(9) Magastető esetén a tetőfedés anyaga kerámia vagy beton cserép, pala fedés vagy megjelenésében cserépfedés hatású felületkezelt fémlemez fedés lehet vörös, barna és antarcit szürke színben.
(10) Az utcai homlokzaton a homlokzati sík elé kiugró külső tokos ablakredőny nem építhető be.
12. A kialakult lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12. § (1) Kizárólag magastetős épület létesíthető 30-45o-os tetőhajlásszöggel. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án létesíthető.
(2) A közterülettel határos homlokzat felületképzése vakolt felület, tégla, kő vagy faburkolat lehet.
(3) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek a lila és kék színek kivételével, vagy
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(4) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án az (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(5) Tetőhéjalásként hullámlemez vagy trapézlemez nem alkalmazható.
(6) Magastető esetén a tetőfedés anyaga kerámia vagy beton cserép, pala fedés vagy megjelenésében cserépfedés hatású felületkezelt fémlemez fedés lehet vörös, barna és antarcit szürke színben.
(7) Tömör kerítés 1,5 m magasság fölött nem létesíthető.
13. Az új, fejlődő lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) A közterülettel határos homlokzat felületképzése vakolt felület, tégla, kő vagy faburkolat lehet.
(2) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek a lila és kék színek kivételével, vagy
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(3) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án az (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(4) Tetőhéjalásként hullámlemez vagy trapézlemez nem alkalmazható.
(5) Tömör kerítés 1,5 m magasság fölött nem létesíthető.
14. A társasházas lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § (1) A Társasházas területek egyes épületeinek homlokzatait egységesen kell kialakítani.
(2) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek, vagy
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(3) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(4) Tetőhéjalásként hullámlemez vagy trapézlemez nem alkalmazható.
(5) Az egyes lakóépületeken egységes kell, hogy legyen:
a) a lakások homlokzati nyílászáróinak anyaga, színe és osztása,
b) a bejáratok, előtetők, erkélyek, korlátok és télikertek anyaga, karaktere, és
c) a homlokzatok színe és felületképzése.
(6) Az épületeken részleges hőszigetelés is végezhető, amennyiben az legalább egy-egy teljes homlokzati felületre kiterjed.
(7) Az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem lehet, kivéve, ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.
(8) Tömör kerítés nem létesíthető.
(9) A teraszok, erkélyek vagy loggiák utólagos beépítése nem megengedett.
(10) A teraszok utólagos lefedése 5-15o közötti hajlásszögű áttetsző fedéssel – kivéve polieszter hullámlemez - megengedett.
(11) Az épületek utcafronti homlokzatán és homlokzati tetőfelületén, amennyiben az a közterület felől látható, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem lehet.
(12) Magastető esetén a tetőfedés anyaga kerámia vagy beton cserép, pala fedés vagy megjelenésében cserépfedés hatású felületkezelt fémlemez fedés lehet vörös, barna és antarcit szürke színben.
15. A hétvégiházas területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Kizárólag magastetős épület létesíthető 30-45o-os tetőhajlásszöggel. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án létesíthető.
(2) A magastető kizárólag nyeregtető lehet.
(3) Az épületek utcai homlokzatán garázskapu, erkély, loggia, francia erkély nem létesíthető.
(4) A közterülettel határos homlokzatot vakolt felületként kell kialakítani. A lábazat és a homlokzati felület lábazat nélkül számolt legfeljebb 20%-ának felületképzése tégla, kő vagy faburkolat is lehet.
(5) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek, vagy
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(6) A lábazat és a lábazat nélkül számított homlokzati felület legfeljebb 20%-án az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérő szín is alkalmazható.
(7) A tetőfedés anyaga kerámia vagy beton cserép, pala fedés vagy megjelenésében cserépfedés hatású felületkezelt fémlemez fedés lehet vörös, barna és antarcit szürke színben.
(8) Tömör kerítés 1,5 m magasság fölött nem létesíthető.
16. A zöldterületek és különleges funkciójú területekre, valamint a gazdasági tevékenység területeire vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek, vagy
g) természetes építőanyagok esetén azok természetes színei.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl sötét föld színek az épületek homlokzati felületének legfeljebb 20%-án használhatók.
(3) Új épület 30 méternél hosszabb homlokzatát építészeti eszközökkel tagolni kell.
(4) Tömör kerítés nem létesíthető, kivéve ha az technológiailag indokolt.
(5) A meglévő fás szárú növényzet védelméről gondoskodni kell. A területen lévő növényállomány felújítása során előnevelt fákat szükséges telepíteni.
(6) Amennyiben a kialakult beépítés ezt lehetővé teszi - a zöldfelületeket összefüggő, elsősorban a telekhatárok mentén elhelyezkedő, legalább 15 m széles területsávokon kell telepíteni, háromszintes növényállomány telepítésével.
17. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Meglévő, kiegészítendő fasor egyedeinek pótlása, kiegészítése csak a meglévő fafajjal azonos fajjal lehetséges.
(2) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos.
(3) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.
(4) Közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott egyedekkel létesíthető.
(5) Új út építése, vagy egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek lehetővé teszik – fasor, vagy egyéb növényzet telepítendő, a közlekedés biztonságának figyelembe vételével.
18. A cégtáblákra és egyéb grafikai elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Vállalkozásonként 1 db, több portálszakaszból álló homlokzat esetén vállalkozásonként legfeljebb 5 méterenként 1 db cégtábla helyezhető el az épület homlokzatán, vagy a kerítésen.
(2) A cégtábla mellett egyéb grafikai elem is elhelyezhető.
(3) Az elhelyezett cégtáblák és egyéb grafikai elemek az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati architektúráját.
(4) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégtáblák, egyéb grafikai elemek elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani.
(5) Cégtábla, egyéb grafikai elem még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(6) Cégtábla, egyéb grafikai elem kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(7) Saját tevékenységet hirdető reklámtorony (totem) kizárólag kereskedelmi és ipari létesítményhez kapcsolódóan, telken belül helyezhető el.
19. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
19. § (1)1 Az utcabútorok közül reklám célra az utcabútor, az utasváró, a kioszk, a közművelődési hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezések használhatók.
(2) Információs vagy más célú berendezésnek minősül
a) a közérdeket alapvetően szolgáló kerékpártároló, amelyen reklámhordozó elhelyezhető,
b) a közérdeket a – hirdetőfelületének legalább egyharmadán közzétett – közérdekű információval szolgáló
aa) parkolót vagy járdát határoló korlát,
ab) megállító tábla,
ac) önkormányzati hirdetőtábla,
amelyeken reklám a hirdetőfelület legfeljebb 2/3-án helyezhető el.
(3) Az Önkormányzati hirdetőtábla az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető területi korlát nélkül:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk vagy
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő információk
(4) A buszmegálló építményen üvegezett világító reklámtábla elhelyezhető.
(5) A település területén reklámcélokat nem szolgáló utcabútorok elhelyezése nem korlátozott.
(6) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb 30 napig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.
(7) A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett, amennyiben az építési napló bejegyzés igazolja a tevékenység megkezdését. Az építési reklámháló legfeljebb 30%-án helyezhető el reklám, a fennmaradó felületen a tervezett épületet kell ábrázolni.
(8) Közforgalmi személyszállítási szolgáltatáshoz kapcsolódó, várakozásra kialakított épület ablakában reklám nem helyezhető el.
(9) Régészeti érdekű területen reklám, reklámhordózó, reklámhordozót tartó berendezés csak abban az esetben helyezhető el, ha az adott terület védelmi besorolás szerinti jelleget nem befolyásolja.
(10) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(11) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
20. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Nem helyezhető el új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmény, műtárgy
a) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
b) temetők területén,
c) natura2000 területen,
d) az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen, és
e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen.
(2) A Településközponti terület és az intézmények és szolgáltatások területe elnevezésű területeken új energiaellátási és elektronikus hírközlés hálózat létesítése, illetve meglévő kiváltása kizárólag földkábeles formában történhet.
(3) Önálló tartószerkezetre telepített antenna nem helyezhető el
a) oktatási, egészségügyi, szociális létesítmények telkén,
b) közparkokban, közkertekben, játszótereken,
c) temetők területén,
d) natura2000 területen,
e) az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen, és
f) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen.
(4) Önálló tartószerkezetre telepített antenna elhelyezhető:
a) a gazdasági tevékenység területein,
b) egyéb, nem beépített területeken, vagy
c) önkormányzati tulajdonú és közszolgálati feladatot ellátó ingatlanokon
a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
A településkép érvényesítési eszközök
21. § (1) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építési tevékenységet megelőzően ha az:
a) a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló külön jogszabály hatálya alá tartozik,
b) helyi egyedi védelem alatt álló épületet érint,
c) településközponti területen vagy Intézmények és szolgáltatások területén történik,
d) műemléki jelentőségű területen történik,
e) műemléki környezetben történik.
(2) A szakmai konzultáció folyamata a főépítésznek, vagy főépítész hiányában a polgármesternek benyújtott írásos kérelemre indul.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező nevét és elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat és
c) a tervezett településképet érintő tevékenység ismertetését.
(4) A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a főépítész, vagy főépítész hiányában a polgármester szakmai konzultációt biztosít.
(5) A szakmai konzultáció szóban történik.
(6) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a főépítész, vagy főépítész hiányában a polgármester döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.
22. A településképi véleményezési eljárás esetei és szabályai
22. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden esetben építmény építésére, bővítésére és településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási és összevont engedélyezési eljárást megelőzően.
(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban a településképi vélemény alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
23. A településképi véleményezés részletes szempontjai
23. § (1) A településképi véleményezés során –a külön jogszabályban meghatározottakon túl - a véleményezés részletes szempontjai az alábbiak:
a) a tervezett építési tevékenység megfelel-e a jelen rendelet szerinti településképi követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
c) a tervezett építési tevékenység figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz-e,
d) a tervezett építési tevékenység nem jár-e a meglévő terep indokolatlan mértékű átalakításával,
e) a tervezett építési tevékenység megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult és az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
f) a tervezett építési tevékenység figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat,
g) a tervezett építési tevékenység nem sérti–e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak jogos érdekeit,
h) több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén
ha) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
hb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
i) a tervezett építési tevékenység javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám, cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezésére és kialakítására,
j) a tervezett építési tevékenység településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, és
k) a tervezett épület tetőzetének kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(2) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációban
24. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, - amennyiben az építtető nem a helyi Önkormányzat - az alábbi esetekben:
a) Építmény átalakítása, felújítása, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik;
b) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén;
c) Nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
d) Nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, de legalább 20 m2 alapterületet, vagy 3,5 m épületmagasságot elérő, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása esetén;
e) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
f) Emlékfal építése esetén, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t;
g) 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén;
h) A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb de legalább 0,5 m-t elérő, mértékű, végleges jellegű megváltoztatása esetén;
i) Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása esetén, amelynek mérete az építési tevékenységgel eléri a 1,0 m-t, de nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot;
j) Településközponti terület, valamint Intézmények és szolgáltatások területe esetében cégtábla és egyéb grafikai elemek elhelyezése esetén.
k)2 A polgármester - a településképi rendeletben meghatározott részletes eljárási szabályok szerint - településképi bejelentési eljárást folytat le az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) tekintetében, és
l)3 a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelmények vagy - különös településképi követelmények meghatározásának hiányában - a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési követelmények érvényesítése érdekében.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
25. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
25. § (1) A településképi bejelentési eljárás a polgármesternek írásban benyújtott kérelemmel indul.
(2) A kérelemhez a külön jogszabály szerinti mellékleteket papír alapon kell benyújtani.
(3) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációval kapcsolatos hatósági határozat alapját a települési főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentés alapján, a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével, megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(5) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a bejelentéstől számított 16. napon a tudomásul vételt igazoló hatósági határozat nélkül is megkezdhető, ha a polgármester a tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg vagy az eljárást nem szünteti meg.
26. A településképi bejelentési elbírálásának szempontjai
26. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció, illetve egyéb tervek értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) Részletes vizsgálati szempontok:
27. § A polgármester a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlantulajdonossal szemben legfeljebb 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNTŐ RENDSZER
28. § (1) A helyi védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat. A támogatásra fordítható keretösszeget az Önkormányzat Képviselő-testülete évente költségvetésben határozhatja meg. Az egyedi támogatás mértékét a Képviselő-testület állapíthatja meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha:
a) a helyi védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja, és
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát. Ebben az esetben a már megítélt támogatás visszafizetendő.
(4) A támogatás iránti kérelmet magánszemélyek, egyesületek, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, egyházak nyújthatják be a Képviselő-testületnek címzetten, a polgármesterhez.
(5) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Településfejlesztési Bizottság írja ki.
(6) A pályázat benyújtásakor a pályázó nyilatkozattal vállal kötelezettséget a támogatás rendeltetésszerű felhasználására, annak meghiúsulása esetén az összeg visszafizetendő.
(7) A pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a munkák engedélyezési szintű tervdokumentációját, szükség szerinti részletrajzokkal, melyek a védett értékek megőrzésének módjára vonatkoznak;
b) fényképet az épületről;
c) költségbecslést azon várható többletkiadásokról, melyek közvetlenül a védett értékek megőrzését szolgálják;
d) a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét;
e) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és határidejét;
f) kötelezettségvállalási nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
(8) A pályázati kiírás a (7) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.
(9) A beérkezett pályázatokat a Településfejlesztési Bizottság bírálja el és a következő ülésen döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet. Az elbírálásra a jegyző előterjesztést tesz.
(10) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás, illetve kamatmentes kölcsön nyerhető el. A kölcsön maximális futamideje 5 év.
(11) A Településfejlesztési Bizottság határozza meg, hogy az egyes pályázók a vissza nem térítendő támogatást, a kamatmentes kölcsönt vagy a két támogatási formát milyen arányban kapják. A Testület által e támogatásra jóváhagyott éves keret 50%-a használható fel vissza nem térítendő támogatásra.
(12) A támogatást elnyert pályázókkal a jegyző megállapodást köt.
(13) A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, a törlesztés határidejét, feltételeit.
(14) A jegyző a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a bíráló bizottság közreműködésével ellenőrzi.
(15) A kamatmentes kölcsön összegének erejéig - a hatályos jogszabályok keretei között - az ingatlanra jelzálogot kell bejegyeztetni.
(16) Az esedékes törlesztő részlet teljesítési határidejének elmulasztása esetén a kölcsön hátralévő összegét és annak mindenkori jegybanki kamatait a pályázó egy összegben, haladéktalanul köteles a Városi Önkormányzatnak visszafizetni.
(17) A védett érték jelentőségére tekintettel külön kérelemre egyedi elbírálás alapján pályázattól függetlenül is adható támogatás, amelynek odaítéléséről a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.
Záró rendelkezések
29. § (1) Jelen rendelet 2018. október 28. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Pásztó városképe és történelme szempontjából meghatározó épített környezet védelméről szóló 15/2005. (VII.4.) önkormányzati rendelete;
1. melléklet
2. melléklet
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
Sorszám |
Védett építmény megnevezése |
Címe |
Hrsz. |
A védett építmény rendeltetése |
|
Épületek |
|||||
1. |
I.sz. Postahivatal |
Pásztó, |
1801 |
Középület |
|
2. |
Városi Bíróság épülete |
Pásztó, |
18 |
Középület |
|
3. |
volt MHSZ épülete |
Pásztó, |
1432 |
Középület |
|
4. |
volt Gárdonyi Géza Általános Iskola |
Pásztó, |
2360/5 |
Középület |
|
5. |
Szentlélek templom |
Pásztó, |
1660 |
Templom |
|
6. |
Csohány Kálmán szülőháza |
Pásztó, |
1420 |
Lakóház |
|
7. |
Lakóház |
Mátrakeresztes, Kékesi út 85. |
4887 |
Lakóház |
|
8. |
Lakóház |
Mátrakeresztes, Tóthegyes u. 2. |
4888 |
Lakóház |
|
Szobrok, képzőművészeti alkotások, emlékművek, síremlékek |
|||||
9. |
Útjelző építmény |
Pásztó, |
2053/1 |
Építmény |
|
10. |
I. Világháborús emlékmű |
Pásztó, |
742/3 |
Emlékmű |
|
11. |
Bockúti kereszt |
7180 |
Kereszt |
||
12. |
Tepkei kőkereszt |
Kereszt |
|||
13. |
I. Világháborús emlékmű |
Hasznos, Alkotmány út |
3308/1 |
Emlékmű |
|
A 19. § (1) bekezdése a Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (III. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította a 3/2021.(II.15.) önkorm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. február 16-tól.
Megállapította a 3/2021.(II.15.) önkorm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. február 16-tól.