Zsadány Község Önkormányzata 11/2018 (IX.27.)
Zsadány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2018. (IX.27.) önkormányzati rendelete a Zsadány Község településkép védelméről
Hatályos: 2022. 01. 05 12:00
Zsadány Község Önkormányzata 11/2018 (IX.27.)
Zsadány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2018. (IX.27.) önkormányzati rendelete a Zsadány Község településkép védelméről
2022.01.05.
I. Fejezet
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. A rendelet célja Zsadány Község sajátos településképének – a szakmai szervezeteken túl széleskörű társadalmi bevonással, konszenzus által történő – védelme és alakítása:
a. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c. településképi követelmények meghatározásával;
d. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;
e. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. A rendelet alkalmazásában használat fogalmak jegyzéke és magyarázata:
1. Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű (220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag.
2. Fás szárú növény: olyan növény, amely évelő, talaj feletti, és kemény kéreggel borított szára van.
3. Főépítész: e rendelet alkalmazása szempontjából az önkormányzat által megbízott önkormányzati (települési) főépítész.
4. Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa.
5. Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva.
6. Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti.
7. Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
8. Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.
9. Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
10. Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
11. Kereskedelmi útirányjelző tábla: természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok gazdasági, kereskedelmi tevékenységet végző telephelyének helyére vonatkozó útirányt jelző, információt adó tábla. A táblán az arculatnak megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
2. A rendelet véleményezésére jogosult államigazgatási szervek
1. A rendelet véleményezésére jogosult államigazgatási szervek a következők:
a. az állami főépítészi hatáskörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal
b. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
c. a kulturális örökség védelméért felelős miniszter
d. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
e. Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály
II. Fejezet
1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
1. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:
a. A helyi védelem alá helyezést, illetve a helyi védelem megszüntetését a partnerségi egyeztetésről szóló
9/2017. (VIII. 31.) önkormányzati rendelet (továbbiakban Pr.) 2. § (1) bekezdésben meghatározott partnerek, továbbá a települési főépítész kezdeményezheti a Képviselő-testülethez címzett indokolt kérelemben. A kérelem kötelező melléklete a védelemre javasolt építmény, táj szöveges és képi (rajz, fotó, stb.) bemutatása.
b. A helyi védelem alá helyezést, megszüntetést a polgármester a települési főépítész szakmai véleményével terjeszti a Képviselő-testület elé.
c. A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében a partnerek és a javaslat által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult érdekelt.
d. Építészeti örökség helyi védelme csak akkor szüntethető meg, ha a védett építészeti érték oly mértékben károsodott, hogy az műszakilag helyre nem állítható, vagy a helyreállítás költsége nem áll arányban a mű értékével, továbbá ha a helyi védelem oka fogyottá vált.
e. A helyi védelem alá helyezett örökségekről a települési főépítész nyilvántartást vezet, mely tartalmazza:
1. a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
2. a védelem típusát,
3. a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
4. a védelem rövid indokolását.
2. A területi védelem meghatározása
1. A helyi területi védelem elemeit az 2. számú, melléklet 1. fejezete tartalmazza.
3. Az egyedi védelem meghatározása
1. A község területén a védendő építményeknek következő csoportjai különíthetők el:
a. Kastélyok, kúriák, lakóházak
b. A paraszti élet emlékei: lakóházak, gazdasági épületek
c. Egyéb építmények: templomok, intézmények.
2. A helyi egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy meghatározott részére terjed ki.
3. A helyi egyedi védelem elemeit az 1. számú melléklet 2. fejezete tartalmazza.
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
1. A helyi védelem alá helyezett örökség állapotának megőrzése, jó karban tartása a tulajdonos feladata. A tulajdonos az értékek megóvása érdekében kérheti az önkormányzat támogatását.
2. A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban az eredeti rendeltetésének megfelelő használat. Egyéb hasznosítás esetén törekedni kell a közcélú használatra.
3. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. Amennyiben a használat a védett érték állagának romlásához, megsemmisüléséhez vezetne, e használatot az önkormányzat korlátozhatja, végső soron megtilthatja.
III. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
1. Zsadány Község jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, településképi szempontból meghatározó településrészei:
a. A településképi szempontból jelentős épületeket és településszerkezetet tartalmazó településmag
b. Az egyéb lakóterületek
c. Beépítésre nem szánt településrész
2. A helyi területi védelem alatt álló területek elnevezését és lehatárolását a 2. számú melléklet 1. fejezete tartalmazza, a településképi szempontból meghatározó településrész a 2. számú melléklet 1. fejezet a) pontjában található.
IV. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
1. Az épületek homlokzatfelületének a vakolt, tégla, természetes kő, műkő, látszóbeton, fa természet-közeli színű (fehér, szürke, föld színű árnyalatok, fa esetében zöld is) anyagtól eltérő anyaggal burkolása – például fémlemezzel vagy mázas, fényes csempeburkolattal, műanyaggal – részben sem történhet.
2. A településmag épületein nem alkalmazható tetőhéjazatként nád, bitumenes lemez és hullámlemez, fémlemez fedés esetén pedig csak a hagyományos korcolt fedés alkalmazható.
3. A nyílászárók anyaga a településmag és a történeti településszerkezetű területek épületein fa- vagy faerezetű műanyag-szerkezetű, a hagyományossal megegyező osztású lehet.
4. A kerítések, kapuk anyaga a településmag és a település történeti településszerkezetű területeken akkor készülhet látszó betonból, ha a hagyományos struktúrákat követi, egyébként a tégla, a fa és az acél az elfogadható, készülhet még drótkerítés is mögötte sövény, vagy egyéb cserje telepítésével.
5. Az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő tulajdonságú épületek esetében a Képviselő-testület külön kérelemre, engedélyt adhat a településfejlesztés érdekében.
2. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó
területi és egyedi építészeti követelmények
1. Meglévő beépítés közterület felőli határvonala, kötelező építési vonalnak tekintendő, kivéve, ha a (2) bekezdésben előírt szabálynak nem felel meg.
2. Kialakult építési övezetekben az elő és oldalkertek méretét, az adott építési telek környezetében kialakult beépítéshez illeszkedve kell meghatározni.
3. Az építési telek határvonalain legfeljebb 1,80 méter magas kerítés létesíthető, anyagválasztásban törekedni kell a természetes, tájegységre jellemző anyagok fa, tégla, használatára. A látszó beton és acél kerítések esetén a hagyományos osztás megőrzése a cél.
4. Azon épületek utcai homlokzatán melyek a község történeti településszerkezetű területein épülnek, oromfalat kell építeni, melynek talpszélessége nem lehet kisebb a homlokzatszélesség felénél, de nem lehet nagyobb 7,5 méternél. A 15,0 méternél szélesebb épület homlokzatán két oromfalat kell építeni.
5. Az új épületek utca felőli homlokzatának legalább 60 %-a egy síkot kell, képezzen.
6. Az építési övezetekben magas-tetővel kell az épületlezárást megvalósítani. A beépített alapterület legalább 80 %-án 30-45 fokos tetőhajlású magas-tetőt kell létesíteni.
7. Az oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége 7,5 méternél szélesebb nem lehet. Ezt a szabályt meglévő oromfal átalakításakor is érvényesíteni kell.
8. Tetőfelépítmény csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület nem létesíthető. A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz hosszának legfeljebb 50 %-a lehet. Egy épületen csak egyféle formai megjelenésű tetőfelépítmény építhető. A tetőfelépítmény egyetlen része sem állhat előrébb a homlokzatsíknál.
9. Erkély és loggia a község történeti településszerkezetű területein épülő épületeken nem építhető.
10. A településmag területén épülő épületeken az épületek bármely homlokzatán a nyílászárók szélességi és magassági méretének hányadosa legfeljebb 0,8 lehet. A nyílászárók nem építhetők közvetlenül egymás mellé (sorolva), közöttük legkevesebb 0,40 méter – a nyílásokat körülvevő homlokzattal azonos anyagú és színű burkolattal (vakolat) fedett – falszakasz építendő.
11. Az (1)-(10) bekezdésben foglaltaktól eltérő tulajdonságú épületek esetében a Képviselő-testület külön kérelemre, engedélyt adhat a településfejlesztés érdekében.
1. A 20 hektárnál nagyobb egybefüggő táblákat gyepsávok, fasorok és egyéb élőhelyként is funkcionáló ökológiai folyosókkal kell kisebb egységekre tagolni.
2. Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani. Gondot kell fordítani rá, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen.
3. Véderdő és a védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.
4. A község beépítésre nem szánt területén a tájképi látványt meghatározó a tájhasználat következtében kialakult tájképi elemek (zöldfelületek, épített elemek) aránya nem változtatható meg.
4. Táj- és természeti értékek védelme
1. Külterületi utak, dűlőutak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal vagy gyümölcsfákkal. A hiányos fasorok pótlandók. A beépítésre szánt övezetekben biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kiváltani.
2. A település egész területén tilos a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok telepítése. Ezeket a növényfajokat a 3. számú melléklet a) táblázata sorolja fel, míg a természetvédelmi területeken nem telepíthető tájidegen növényfajok a
3. melléklet b) részében találhatók.
3. A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni és meg kell őrizni.
4. A fényszennyezés elkerülése érdekében a község egész területén el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz: ennek megfelelően 3000K alatti érték javasolt a kültéri világítás színhőmérsékletére.
5. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó
építészeti követelmények
1. Az 1. számú melléklet 1. és 2. fejezetében felsorolt helyi területi védelem alatt álló közterületeken csak:
a. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
b. a köztárgyak,
c. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,
d. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
helyezhetők el.
2. A helyi egyedi védelem alatt álló építményeken építési munkát (felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, korszerűsítés, stb.) – a (4) bekezdésben előírtak fennállása esetén – úgy kell megvalósítani, hogy az, az építmény korhű megjelenését biztosítsa tömegében, tetőformájában, homlokzati jellegében (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, színezés, stb.), belső kialakításában.
3. Amennyiben a (3) bekezdésben foglaltak a tulajdonosi kötelező jókarbantartás körét, illetőleg az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges költségek mértékét meghaladják, úgy az Önkormányzat a többletköltséget köteles megtéríteni.
6. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
1. 1
2. 2
3. 3
4. Az építmények földgázellátását biztosító nyomásszabályozók az épületek homlokzatára nem szerelhetők fel.
5. A vezeték nélküli hírközlés fejlesztése érdekében szükségessé váló antennatelepítés csak egyesített formában és környezetbe illeszkedő megjelenéssel végezhető.
6. A hírközlési kábelhálózat fejlesztése beépítésre szánt területen csak földkábeles megoldással lehetséges.
7. A közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
8. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
1. Új létesítmények, berendezések elhelyezése, ha azok a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikro klimatikus adottságokat megváltoztatják, csak akkor engedélyezhető, ha az engedélyezésre benyújtott dokumentációban igazolják, hogy az építés vagy rendeltetésmódosítás kedvezőtlen hatással nem jár.
2. A műszaki berendezések földmozgatással járó munkavégzése során a munkavégzés befejezésével egyidejűleg kell gondoskodni az eredeti növénytakaró pótlásáról.
3. A közterületen és a közterületről látható magánterületeken szükséges műszaki berendezések (híd-, áteresz-, lépcsőkorlát, stb.) nem készíthető műanyagból, illetve műanyaggal burkolt anyagból.
V. Fejezet
REKLÁMOK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
1. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és
a közterületről látható magánterületen
1. Reklám-, reklámhordozó megvilágításával káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni, ingatlan használatát korlátozni nem szabad, reklámhordozón villogó vagy káprázást okozó fény nem alkalmazható, felületük fényvisszaverő anyagból nem készíthető, reklám a közlekedés- és közbiztonságot nem zavarhatja.
2. A reklámot és reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy
a. a hagyományosan kialakult településképet ne változtassa meg hátrányosan,
b. illeszkedjen a környező beépítés meghatározó hangulatához, építészeti színvonalához, biztosítsa a kialakult igényes településkép fenntartását,
c. színvilága illeszkedjen a környezethez, azzal harmonizáljon,
d. ne változtassa meg indokolatlanul és ne károsítsa a természeti környezetet,
e. ne zavarja az épített és természeti értékek községképi megjelenését és annak megfelelő érvényesülését,
f. ne akadályozza az épület, ingatlan vagy közterület használatát, vagy a közlekedést, a közlekedésbiztonságot,
g. ne zavarja a nappali vagy éjszakai községképet.
3. Reklámhordozó az épületek utcai vagy közterületről látható homlokzatán – építési reklámháló, cégér kivételével – nem helyezhető el.
4. Festett reklám az épületek homlokzatán nem lehet.
5. Üzletenként egy üzletfelirat helyezhető el az épület homlokzatán.
6. Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el, a cégér kivételével.
7. Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
8. Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
9. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen elhelyezhető reklám felületének nagysága – a kormányrendelt által szabályozott maximum kétharmad rész nagyságot meg nem haladóan – és helye a településképi bejelentési eljárásban határozandó meg egyedi mérlegelés alapján.
10. A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét (megnevezését) és címét (székhelyét). Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot két héten belül módosítani kell.
11. A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is (alapozással együtt) elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.
12. Reklámok, reklámberendezések elhelyezése esetében a közterület-használati szerződés megkötése a településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntés alapján lehetséges.
13. A reklámhordozó folyamatos karbantartása, tisztántartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges kötelesség, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi. Amennyiben a karbantartást, tisztántartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen kötelezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterület kezelője a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja, eltávolítja.
14. Helyi egyedi védelem alatt álló épülethomlokzaton 1 m2-nél nagyobb reklám nem helyezhető el, kivéve, ha annak helyét építési munka során kiképezték.
2. A mozgatható hirdető berendezésekre vonatkozó szabályok
1. Mozgatható (sehová sem rögzített) hirdető berendezés közterületen csak:
a. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt és az adott tevékenység hirdetésére, üzletenként csak egy darab mennyiségben,
b. alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken helyezhető el úgy, hogy ne zavarja a közlekedést és a közterület tisztaságát, rendjét.
3. A cégérekre vonatkozó szabályok
1. Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégfelirat, cégér helyezhető el.
2. A cégért el kell távolítani az üzletben folytatott tevékenység megszűnése esetén.
4. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
18. § Információs célú berendezés az alábbi közérdekű információ közlésére létesíthető:
a. az önkormányzat működési körébe tartozó információk;
b. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c. a településen elérhető ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d. idegenforgalmi és közlekedési információk;
e. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f. lakossági apróhirdetések.
5. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
1. A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
2. Építési reklámháló az alábbi együttes feltételekkel helyezhető el:
a. egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el,
b. az építési munka megkezdését az építési napló megnyitásával kell igazolni.
VI. Fejezet
1. Településképi bejelentési eljárás a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére
1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének esetében.
2. A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez a 4 számú melléklet szerinti kérelemmel, valamint az építészeti-műszaki terv benyújtásával indul. A bejelentéshez 2 példány papíralapú tervdokumentációt kell mellékelni, amelyből egy aláírt, bélyegző lenyomattal ellátott példányt a hatósági határozat mellékleteként a bejelentőnek vissza kell adni.
3. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a. a bejelentő nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét,
b. a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c. a bejelentő adószámát, cégjegyzékszámát,
d. a bejelentő telefonszámát,
e. reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése megjelölést,
f. reklám, reklámhordozó helyét,
g. reklám, reklámhordozó elhelyezésének tervezett időtartamát.
4. A tervdokumentációnak tartalmaznia kell — a bejelentés tárgyának megfelelően legalább az alábbi munkarészeket:
a. műszaki leírást a telepítésről és a műszaki kialakításról, amely tartalmazza a létesítmény formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját
b. helyszínrajzot, amely tartalmazza a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt, annak alaprajzát és elhelyezésének módját (közterületet érintő elhelyezés esetén:500 léptékű helyszínrajzot)
c. a reklám berendezés elhelyezési és rögzítési módjának műszaki megoldását,
d. az érintett felület egészét érintő homlokzatot
e. fotómontázst vagy látványtervet, világító reklámeszköz esetén éjszakai látványtervet is.
5. A tevékenység tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a. az építési szabályok teljesítése,
b. településképi összhang,
c. szerkezeti és funkcionális megfelelőség,
d. távlati fejlesztési célok megvalósításának a biztosítása,
e. településképi követelményeknek való megfelelés.
6. A polgármester a bejelentést követő 15 napon belül határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül a reklám, reklámhordozó elhelyezését tudomásul veszi, amennyiben a bejelentés megfelel a (2) - (5) bekezdésekben meghatározott követelményeknek, a településképi követelményeknek, valamint a tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe.
VII. Fejezet
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
1. Rendelkezés a szakmai konzultációról
1. A településkép védelme érdekében Zsadány Község Önkormányzata a község közigazgatási területén a település képét megváltoztató beavatkozások tekintetében szakmai konzultációt biztosít.
2. A szakmai konzultáció igényét a Polgármesterhez lehet bejelenteni szóban, írásban, elektronikus formában. A bejelentés tartalmazza a beavatkozás leírását és látványát (rajz, fotó, stb.) A konzultációra a bejelentéstől számított 8 napon belül kerül sor.
3. A konzultációt a települési főépítész tartja, szükség szerint a helyszínen vagy az irodájában.
VIII. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
1. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
1. E rendelet előírásai érvényesítésére településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött:
a. új építmény építésére,
b. meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre,
c. meglévő építmény településképet érintő átalakítására irányuló építészeti-műszaki tervdokumentációval kapcsolatban az engedélyezési eljárás megkezdése előtt.
2. A véleményezési eljárás részletes szabályai
1. A polgármester a településképi véleményét minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
2. A véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.
IX. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
24. §
E rendelet előírásai érvényesítésére a 2. sz. melléklet 1. fejezet a) pontjában lehatárolt területen településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni építési engedélyhez- és egyszerű bejelentéshez nem kötött
a. új építmény építésére,
b. meglévő építmény szintterület növekedését eredményező építésre,
c. meglévő építmény utcafronti homlokzatát érintő átalakítására,
2. A bejelentési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal papír alapon és elektronikus formában nyújtja be a polgármesternek.
2. A bejelentési eljárás részletes szabályai
1. A polgármester a településképi bejelentésben meghatározott építési tevékenységet minden esetben a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva hatósági határozattal tudomásul veszi, vagy megtiltja.
2. A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a megvalósítani tervezett építmény megfelel-e a helyi építési szabályzat előírásainak, továbbá e rendelet és a megalapozását képező arculati kézikönyv elvárásainak.
X. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
1. A településképi kötelezési eljárás
1. A polgármester a kötelezett által elvégzendő munka mennyiségének és minőségének meghatározására – a munka jellegétől függően – a települési főépítész vagy szakértő közreműködését igénybe veszi.
2. Ha a településkép védelme és alakítása érdekében a kötelező határozat előírásai szerint elvégzendő munka értéke meghaladja az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges költségek mértékét, úgy az Önkormányzat a többletköltséget köteles megtéríteni.
2. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
1. Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendelet szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása, illetve eljárási szabály megsértése esetére e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását (településképi bírság) rendelheti el.
2. A településképi bírság legmagasabb mértéke
a. a településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén 200 000 forint,
b. a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése esetén 600 000 forint,
c. a településképi követelmények be nem tartása esetén 400 000 forint,
d. döntés végre nem hajtása esetén 1 000 000 forint.
3. A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontok:
a. A magatartás elkövetőjének anyagi, vagyoni, szociális helyzete,
b. A településképi követelmény megszegése a közterületről látható vagy nem,
c. A településkép arculatát romboló tevékenység mekkora területet érint (erdőirtás, fasor kivágás, tájképváltoztatás, stb.)
d. A településkép arculatát romboló tevékenység megszüntetése, okozott kár helyreállítása (szobor, emlékmű, sírkő, stb.) festés eltüntetése mekkora költséggel jár.
e. A felelős személy hányadszor követi el településképi szabály megsértését.
3. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
1. A településképi bírságot a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 15 napom belül az önkormányzat
54000090-10003530 számú számlájára kell megfizetni. A bírság megfizetésére legfeljebb 12 hónapig tartó részletfizetés kérhető az önkormányzat képviselő-testületétől.
2. A határidőre meg nem fizetett településképi bírság, adók módjára történő behajtásáról az önkormányzat jegyzője gondoskodik.
XI. Fejezet
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
1. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
1. A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülése érdekében az önkormányzat pénzügyi eszközökkel is támogatja a településkép védelmét. E célra elkülönített támogatás mértékéről az éves költségvetés megállapításakor az előző év szeptember 30. napjáig beérkezett pályázatok és a főépítész javaslata figyelembevételével dönt.
2. A helyi építészeti örökség megóvása, fejlesztése és a településképi követelmények érvényesülését célzó pályázat a tervezett beavatkozás leírását, látványát (rajz, fotó, stb.) és tételes költségvetését kell tartalmaznia.
3. A beavatkozás költségének negyed részét vissza nem térítendő támogatásként, másik negyed részét kamatmentes kölcsönként a beavatkozás megtörténtét követő 30 napon belül fizeti meg az önkormányzat.
XII. Fejezet
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
30. § E rendelet 2018. október 1-én lép hatályba.
2. Átmeneti rendelkezések
31. § E rendelet hatálybalépése előtt megindult településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásokat az eljárások megindulásakor hatályos rendelet szerint kell lefolytatni.
3. Hatályon kívül helyező rendelkezések
1. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Zsadány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017. (XII. 21.) számú önkormányzati rendelete a Zsadány Község településkép védelméről.
Zsadány, 2018. szeptember 27.
Kihirdetésre került: 2018. szeptember 27.
1. melléklet a 11/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez
1. fejezet a település helyi védelem alatt álló építészeti örökségei
1. A településszerkezet és utcavonal-vezetés: a településmag, halmazos település jellegű, amely igazodott a község fő vízfolyásának (Korhány) vonalvezetéséhez.
2. fejezet a településképi jelentőségű és műemléki épületek
1.1. Fancsika pusztai Fried-kastély (Attila utca 1112 hrsz.)
1.2. Református templom (1112 hrsz.)
2. Településképi jelentőségű épületek:
2.1. Béke út 35 sz. lakóház
2.2. Béke út 39 sz. lakóház
2.3. Béke út 40 sz. lakóház
2.4. Béke út 49 sz. lakóház középrilazittal
2.5. Béke út 53 sz. lakóház
2.6. Béke út 58-60 sz. egyedi szomszéd találkozás melléképület
2.7. Béke út 62 sz. lakóház
2.8. Béke út 64 sz. lakóház
2.9. Béke út 74 sz. lakóház
2.10. Béke út 102 sz. református templom
2.11. Béke út 119 sz. utca vonalra épített gazdasági épület
2.12. Béke út 131 sz. lakóház középrilazittal
2.13. Béke út 139 sz. lakóház
2.14. Béke út 164 sz. lakóház
2.15. Dózsa utca 14-16 sz. melléképület lakóház
2.16. Dózsa utca 64 sz. lakóház
2.17. Rákóczi utca 17 sz. lakóház gazdasági épület
2.18. Petőfi S. utca 1 sz. lakóház
2.19. Petőfi S. utca 21 sz. útvonalon álló melléképület
2. melléklet a 11/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez
1. fejezet a helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása
· Védett telekszerkezet, beépítési mód:
Morfológiailag védett a Béke utca – Szabadság utca – Dózsa György u. – Béke utca – Petőfi Sándor utca – Korhány-csatorna – Attila Király körút (D-i és NY-i vonala) által határolt településszerkezet a fentiek szerinti határtól kifelé számított 1 telek mélységig.
· Védett utcakép:
A Béke út mindkét oldala, az Attila Király utcai útkereszteződéstől a Petőfi Sándor utcáig.
b) Táji környezet (védendő értékek):
Jelenleg Zsadány település közigazgatási területén helyi jelentőségű természetvédelmi emlék a Holt-Sebes Körös partján lévő diófák, illetve tölgyfák.
Korhány part fái
Orosi tölgyes
3. melléklet a 11/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez
a. táblázat: a település egész területén nem telepíthető inváziós növényfajok jegyzéke
Tudományos név |
Magyar név |
1. Baccharis halimifolia |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
2. Cabomba caroliniana |
Kaliforniai tündérhínár |
3. Eichhornia crassipes |
Vízijácint |
4. Heracleum persicum |
Perzsa medvetalp |
5. Heracleum sosnowskyi |
Sosnowsky-medvetalp |
6. Hydrocotyle ranunculoides |
Hévízi gázló |
7. Lagarosiphon major |
Fodros átokhínár |
8. Ludwigia grandiflora |
Nagyvirágú tóalma |
9. Ludwigia peploides |
Sárgavirágú tóalma |
10. Lysichiton americanus |
Sárga lápbuzogány |
11. Myriophyllum aquaticum |
Közönséges süllőhínár |
12. Parthenium hysterophorus |
Keserű hamisüröm |
13. Persicaria perfoliata |
Ördögfarok keserűfű |
14. Pueraria montana var. lobata |
Kudzu nyílgyökér |
15. Ambrosia artemisifolia |
parlagfű |
16. Asclepias syriaca |
Közönséges selyemkóró |
17. Elodea nuttallii |
Vékonylevelű átokhínár |
18. Impatiens glandulifera |
Bíbor nebáncsvirág |
19. Myriophyllum heterophyllum |
Felemáslevelű süllőhínár |
20. Heracleum mantegazzianum |
Kaukázusi medvetalp |
21. Gunnera tinctoria |
Óriásrebarbara |
22. Pennisetum setaceum |
Tollborzfű |
23. Alternanthera philoxeroides |
|
24. Microstegium vimineum |
|
b. táblázat: természetvédelmi területeken nem telepíthető inváziós növényfajok jegyzéke
Tudományos név |
Magyar név |
1. Robinia pseudo-acacia |
akác |
2. Fraxinus americana |
amerikai kőris |
3. Ailanthus altissima |
bálványfa |
4. Elaeagnus angustifolia |
keskenylevelű ezüstfa |
5. Pinus nigra |
fekete fenyő |
6. Pinus silvestris |
erdei fenyő |
7. Amorpha fruticosa |
gyalogakác |
8. Prunus serotina |
kései meggy |
9. Acer negundo |
zöld juhar |
10. Phytolacca americana |
alkörmös |
11. Fallopia spp. |
japánkeserűfű fajok |
12. Solidago canadensis |
kanadai aranyvessző |
13. Solidago gigantea |
magas aranyvessző |
14. Ambrosia artemisifolia |
parlagfű |
15. Asclepias syriaca |
selyemkóró |
16. Echinocystis lobata |
süntök |
4. melléklet a 11/2018. (IX. 27.) önkormányzati rendelethez
Zsadány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2018. (IX.27.) számú önkormányzati rendeletéhez
Reklám/reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó településképi bejelentési eljáráshoz
Bejelentő neve (cégneve): |
|
Lakcíme (székhelye, telephelye): |
|
Születési hely, idő, anyja neve: |
|
Cégjegyzékszám: |
|
Adószám: |
|
Telefonszám: |
|
|
|
A folytatni kívánt reklámtevékenység megnevezése: |
|
Reklám, reklámhordozó tervezett helye: |
|
A reklám, reklámhordozó elhelyezésének tervezett időtartama (kezdő és befejező): |
|
A kérelem elbírálásához szükséges tartalmi dokumentáció mellékleteinek felsorolása |
igen (db)/nem |
műszaki leírás |
|
helyszínrajz |
|
nézetrajz |
|
utcakép vázlat |
|
látványterv |
|
Kelt:
Aláírás