SÜMEG VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2018 (V.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a településkép védelméről
Hatályos: 2023. 09. 30SÜMEG VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2018 (V.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a településkép védelméről
Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság,Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
1. §2 (1)3
(2) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Sümeg egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.
(3) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló törvényben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: a kerítés lábazat nélküli függőleges síkjának merőleges átláthatósága;
2.4
3. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
4. harsány, rikító szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába;
5. hirdetés: reklámnak nem minősülő figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ;
6. hirdető-berendezés: reklámhordozónak nem minősülő minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – hirdetés hordozására alkalmas egyéb berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztató tábla);
7. tájba illeszkedő: építmény, sajátos építményfajta amelynek tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet, a táj- és természeti környezet konfliktusa;
8.5 Várkert: a 2. mellékletben „Várkert” elnevezéssel megjelölt terület.
A helyi védelem
1. A helyi védelem feladata, általános szabályai
3. § (1) A helyi védelem feladata
a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) Sümeg helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.
2. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető
a) hivatalból, vagy
b)7 természetes és jogi személy által írásban a polgármesternél.
(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását,
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező nevét/megnevezését;
b) a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület,építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását a jelenlegi állapotot bemutató fotókat,
e) a kezdeményezés indokolását.
(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre értékvizsgálatot kell készíttetni.
(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.
3. Nyilvántartási szabályok
5. § (1)8 A helyi védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet az önkormányzat hivatalában és honlapján.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték
a) megnevezését,
b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c)9
d) helyszínrajzot,
e) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
f) az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,
g) a védelem elrendelésére vonatkozó Képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,
h) a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók,
6. § A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének megállapítását követően az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.
4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése
7. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.
(2)10 A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az önkormányzat gondoskodik.
5. A helyi területi védelem meghatározása, a kapcsolódó területi építészeti, településképi továbbá a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos követelmények
8. §11 A helyi területi védelem alatt álló területeket az 1. melléklet tartalmazza.
6. Az egyedi védelem meghatározása
9. § (1)12 Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1. mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.
(2)13 Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.
7. Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelmények
10. § (1)14 Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó e szakaszban szabályozott településképi követelményeket a védett elemmel érintett településképi szempontból meghatározó (a továbbiakban: TSZM) területre vonatkozó előírásokkal együtt kell alkalmazni.
(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. A közterületek kialakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani.
(3) A védelemmel érintett ingatlanon, csak olyan építési munka, illetve olyan állapot maradhat fenn, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei, történeti, helytörténeti értékét, a védett növényzet egészségét.
(4) Védelemmel érintett telken, építményen, egyéb elemen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el.
(5) Védelemmel érintett telken, építményen, egyéb elemen hirdetés, hirdető-berendezés szakmai konzultáció alapján helyezhető el.
(6) A védett építményen új parapet-konvektor vagy klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.
(7) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna) helyezhető el – lehetőleg takartan.
(8) Védelemmel érintett közterület közterület-rendezési terv alapján építhető át, újítható fel. A közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(9) Védelemmel érintett telken a közművezetékeket föld alatt kell vezetni.
8. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek
11. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló
a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;
b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.
(4)15 A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el, építmény teljes bontása kizárólag a védelem megszüntetése után történhet.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.
(6) A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.
(7)16
(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
A településképi szempontból meghatározó területek
12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A 2. mellékletben ábrázolt TSZM területek elnevezése:
a) településközpont,
b) intézményi-különleges,
c) lakó,
d) gazdasági,
e) mezőgazdasági kertes,
f) külterület.
A településképi követelmények
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények
13. § (1)19 Amennyiben e rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg, az adott területre e szakaszban meghatározott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.
(2) A homlokzat színezése során elsősorban az utcaképbe illeszkedő fehér, tört-fehér, szürke szín és ezek árnyalatai, továbbá a földszínek, pasztellszínek alkalmazhatók, nem alkalmazhatók a harsány, rikító színek.
(3) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.
(4) A tetőkialakításnál a tető tömegének és hajlásszögének egyaránt illeszkednie kell a környezetben kialakult állapothoz és az utcaképhez. Az épületek tetőhajlásszöge lakóépületeknél 35-45º között, üdülőépületeknél és a közösségi épületeknél 30- 45 º között lehet. A tetőtéri ablakfelületek összterülete a tetőfelület max. 20 %-a lehet
(5) A magastetős - illetve részben magastetős - épület tetőhéjalásánál elsődlegesen a hagyományos cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, illetve zöldtető alkalmazása javasolt.
(6) A tetőzet héjalásában nem alkalmazható harsány, rikító szín és egyszerre több színárnyalat.
(7)20 Építmény elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját a természeti értékek megóvása mellett településképbe illetve tájba illeszkedő módon kell kialakítani jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban. Egy telken álló épületek egymáshoz építészetileg illeszkedő módon építhetők.
(8) A településközpont TSZM területen és az új beépítésű területeken a közművezetékeket föld alatt kell vezetni.
14. § (1) Kerítés anyaghasználatában, formai kialakításában elsődlegesen az utcaképet meghatározó kerítések anyaghasználatához, formai kialakításához, másodlagosan az épület homlokzatának anyaghasználatához, homlokzati architektúrájához illeszkedő módon telepíthető vagy végezhető rajta építési tevékenység. Nem létesíthető az utcaképbe nem illő, vagy túltagolt architektúrájú és az utcaképre nem jellemző tömör kerítés, kivéve ha azt építmény rendeltetése indokolttá teszi.
(2)21 Kerítést érintő építési tevékenység – az alábbiakban felsorolt jellemző településképi adottságok közül - az adott utcaképben megjelenő településképi adottságokhoz való illeszkedéssel történhet:
a)22 áttört kialakítású vagy nemes anyaghasználatú tömörkerítés;
b) vakolt, kőburkolatos vagy téglából kialakított kerítés;
c) a tömör pilléres-lábazatos kerítés, ahol a pillérek közötti kerítéstest növény, kovácsoltvas vagy hálós drótfonat;
d) aprólékosan kidolgozott kerítéskapuk és kerítésrészletek
-
(3) Az utcai kerítés alacsony lábazattal készülhet. Anyaga lehet fa, a településen hagyományos tömör kő, világos színű vakolt tömör, vagy áttört tégla. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.
(4)23 Az áttört kerítés mellé telken belül a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepíthető a 3. mellékletben felsorolt növényfajok alkalmazásával, a 4. mellékletben felsorolt növényfajok nem telepíthetőek.
(5) A kerítés színezése során nem alkalmazható harsány, rikító szín.
10. Az egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
15. § (1)24
(2)25 A településközpont TSZM területeken építési tevékenység – az alábbiakban felsorolt jellemző településképi adottságok közül - az adott utcaképben megjelenő településképi adottságokhoz való illeszkedéssel történhet:
a) szimmetrikus homlokzat, arányosan tagolt nyílásosztás;
b) az egyes építményszintek, illetve a tömegugrások tagozatokkal elválasztott, jellemzően vakolatból kialakított kváderezése;
c) a hosszabb homlokzattal megjelenő egyszintes magastetős épületek szabályosan szerkesztett nyílásrendje;
d) a homlokzaton megjelenő nagyobb méretű kapuzat;
e) az utcai homlokzatokon és a belső udvarokon alkalmazott az épületek kis felületén (pl. az oromfali csatlakozásoknál, korlátoknál, mellvédeknél) megjelenő homlokzati díszítőelemek, különleges díszített oromfalak vagy mellvédek;
f) egységes és egyszerű anyag- és színhasználat a homlokzatképzésben és a tetőkialakításban;
g) a homlokzatszínezés során a fehér, szürke, halványsárga színek és a bézses pasztell árnyalatok;
h) a homlokzatkialakításban vakolt és festett falak, kő- vagy téglaburkolat;
i) hagyományos kerámia cserépfedés;
j) kovácsoltvas anyagú díszítő- és egyéb elemek;
k) az épülethomlokzattól merőlegesen kiálló íves, kovácsoltvas cégérek, cégtáblák;
l) rendezett zöldfelülettel és egységes kerti bútorokkal berendezett belső udvarok
alkalmazásával.
16. §26 Az intézményi-különleges TSZM területekbe tartozó különleges rekreációs területen új épület tájba illesztését az építészeti műszaki dokumentációban látványtervvel kell igazolni.
17. § (1)27
(2)28 A lakó TSZM területeken új lakóépület a telek homlokvonalától számított 6.0 méteren belül
b) oldalhatáron álló épületnél legfeljebb 9,0 m
c) szabadon álló épületnél legfeljebb 10,0 m
szélességgel telepíthető.
(3)29 Építési tevékenység – az alábbiakban felsorolt jellemző településképi adottságok közül - az adott utcaképben megjelenő településképi adottságokhoz való illeszkedéssel történhet:
a) egyszerű homlokzatkialakítás;
b) a homlokzat nem túl hangsúlyos vakolattagozattal történő megosztása, jellemzően kő burkolatlábazat;
c) kisméretű tetőnyílásokkal, tetőkibúvókkal kialakított nyereg vagy sátortetős magastető;
d) az utcafront felé kontyolt, vagy oromfalas tetőkialakítás;
e) természetes anyagú hagyományos kerámia cserép-fedés;
f) sárgára festett homlokzat fehér színű egyszerű tagozatok és keretek, az ehhez jól illeszkedő sötét színű nyílászárók;
g) zöldes, sötétbarna vagy fehér színre festett magassági méretében nyújtott, fa anyagú osztott ablakok, az ablakok körül változatos tagozatok és párkányok;
h) vékony vakolattagolások, kváderezések, ablakkeretek, párkányok, illetve egyéb motívumos homlokzatdíszítések;
i) az épülethomlokzattól merőlegesen kiálló íves, kovácsoltvas cégérek, cégtáblák
-
(4) A temető védőterületét fásítottan kell kialakítani, a 3. melléklet figyelembevételével.
18. §30 A gazdasági TSZM területeken a kötelező kétszintű növényállomány a 3. mellékletben meghatározott fafajokból telepíthető.
19. § (1)31
(2)32 A külterület TSZM területeken építmény a helyi hagyományoknak megfelelő tájba illeszkedő anyaghasználattal és színezéssel valósítható meg.
(3) Külterületen a beépítésre nem szánt övezetként meghatározott területen
a) újjáépíthető meglévő épületen építési tevékenység a településképi követelményeknek megfelelően, tájba illeszkedő módon végezhető;
b) kerítés csak élő sövényből létesíthető, kivéve az erdővel, gyeppel határos területeken a vadvédelmi célú kerítést.
(4) A birtokközponton épület - egyéb eszköz hiányában - legalább 10 méter széles fásítással illeszthető a tájba.
(5) Az erdőterületen épület - a speciális, katonai létesítmények kivételével - a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illeszkedéssel, nyeregtetős módon alakítható ki.
(6) Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőterületen távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető
11. Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények
20. §33 (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a külterület TSZM területek. Helyi területi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.
(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.
(3) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg, fehér fényű világítás.
(4) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
(5) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
(6) Tűzcsap, a településközpont TSZM terület műemléki védelem alatt álló területének kivételével föld feletti kialakítással is elhelyezhető.
12. Közterületekre és közterületi zöldfelületekre, zöldfelületekre vonatkozó követelmények
21. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 3. mellékletben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal és gyümölcsfákkal végezhető. Fasorban a telepítési tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni. A 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.
(2)34 Védő zöldsáv a 3. mellékletben meghatározott növényfajokból telepíthető, a 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.
(3) A Várkert területén létesítendő föld feletti végleges épület földdel takartan és zöldtetősen alakítható ki.
(4) Zöldterület létesítése, átalakítása közterület-alakítási terv alapján történhet.
(5) Közlekedési területen az útburkolatokkal, parkolókkal, árkokkal és járdákkal el nem foglalt területeket zöldfelületként kell kialakítani.
(6)35 A közparkoló zöldsávját háromszintű növényzettel kell kialakítani.
13. Hirdetésekre, hirdető berendezésekre és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények
22. § (1) Reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő hirdetés, hirdető-berendezés területe nem közterületen legfeljebb 0,5 m2, közterületen legfeljebb 1 m2 lehet.
(2) Hirdetés, hirdető-berendezés zöldterületen, országos, vagy helyi védelem alatt álló építményen, az épületek közterületről látható homlokzatán, kerítésen, előkertben nem helyezhető el, kivéve a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátot, valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetményeket.
(3) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán címtábla, cégér helyezhető el.
(4) A hirdető-berendezésnek illeszkednie kell a meglévő és tervezett épület vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban kell lennie az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.
(5) A hirdető-berendezés anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.
14. A reklámhordozókra vonatkozó követelmények
23. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen rendeletben foglalt előírások és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.
(2)36 Reklám, hirdetés, hirdetmény közterületen kizárólag utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.
(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.
(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
15. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken
24. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével lehet.
(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv azon területfelhasználású területein lehet ahol azt a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet lehetővé teszi a (3) bekezdés figyelembevételével.
(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés
a) oktatási intézmények 200 méteres környezetében,
b) a helyi védelem alatt álló területen, építményen és a védett építmény telkének a telekhatártól mért 50 méteres környezetében.
25. § (1)37 A 24. § alapján elhelyezett utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolhatja.
(2)38 Funkcionális célokat szolgáló utcabútor kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolhatja.
(3) Az utasváró és a kioszk kivételével funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
26. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlop a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott területeken létesíthető, a közművelődési intézményekkel megegyező számban.
(2)39 Információs célú berendezés a következő gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzati működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) az a) – e) pontokba nem tartozó gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
27. § A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.
Kötelező szakmai konzultáció
28. § (1)41 Az önkormányzat a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2)42 A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.
(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.
(4)43 A szakmai konzultáció a konzultáció felelősével szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a konzultáció felelőse kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen.
29. §44 Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az
29/A. §45 (1) Településképi konzultációs eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel és építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
b) figyelembe veszi-e a rálátásból adódó településképi igazodás helyi jellegét és követelményeit,
c) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkező településrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:
da) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,
db) amennyiben az építési tevékenységet ütemezetten kívánják megvalósítani, az egyes befejezett ütemek megfelelnek-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,
e) a tervezett megoldás megfelel-e a településrendezési eszközökben szereplő előírásoknak, megfelelően illeszkednek-e az átalakuló épített környezethez,
(2) Településképi konzultációs eljárással érintett építési tevékenység esetén a határoló közterületekkel való kapcsolat vizsgálatával összefüggő részletes szempontok:
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata,
aa) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
ab) indokolt esetben a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetlegesen szükségessé váló – közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.
Településképi véleményezési eljárás46
29/B. § Sümeg közigazgatási területén végzett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységekkel kapcsolatosan építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
29/C. § (1) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel és építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
b) figyelembe veszi-e a rálátásból adódó településképi igazodás helyi jellegét és követelményeit,
c) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkező településrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:
da) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,
db) amennyiben az építési tevékenységet ütemezetten kívánják megvalósítani, az egyes befejezett ütemek megfelelnek-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,
e) a tervezett megoldás megfelel-e a településrendezési eszközökben szereplő előírásoknak, megfelelően illeszkednek-e az átalakuló épített környezethez,
(2) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a határoló közterületekkel való kapcsolat vizsgálatával összefüggő részletes szempontok:
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata,
aa) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
ab) indokolt esetben a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetlegesen szükségessé váló – közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.
Településképi bejelentési eljárás
30. §48 (1) A képviselő-testület a településképi bejelentési eljárás során az önkormányzati hatósági hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le:
a)49 a reklámok, hirdetések, hirdetmények reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően és
b) rendeltetésváltozás esetén.
31. §50 (1) A településképi bejelentési eljárás a bejelentő által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A bejelentéshez a megértéshez kellő mértékben kidolgozott egyszerűsített műszaki tervdokumentáció szükséges.
(2) Bejelentő lehet az építtető, a tulajdonos, a tervező, vagy az építtető által adott meghatalmazással rendelkező megbízott személy.
(3) A bejelentésnek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően tartalmaznia kell
a) a bejelentő elérhetőségét;
b) a bejelentő jogcímét a bejelentés benyújtására (építtető, tulajdonos, tervező, megbízott);
c) a bejelentés benyújtását megelőzően született és a bejelentéshez csatolt engedélyek, vélemények, emlékeztetők iktató-, vagy nyilvántartási számát;
d) a bejelentő aláírását.
(4) A bejelentéshez csatolandó egyszerűsített műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell
a) a műszaki leírást: rendeltetést, a reklámközzététel technológiáját, módszerét, eszközét, a reklám, reklámhordozó méreteit, forma-, anyag-, színhasználatának leírását;
b) látványtervet (vizuális megjelenést ábrázoló méretezett nézetrajzot vagy késztermék esetén katalógusrajzot) vagy fényképet.
31/A. §51 (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott döntését az önkormányzati főépítész szakmai véleményére alapozva alakítja ki.
(2) A polgármester amennyiben a bejelentést feltétel meghatározásával veszi tudomásul, hatósági határozatot hoz, melyet az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint megküld a bejelentő részére.
(3) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
(4) Amennyiben a reklám és reklámhordozó elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati engedély kiadásának a feltétele a településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntés megléte, és az abban meghatározott kikötések betartása.
31/B. §52 (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, és nem helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli bejelentésében kezdeményezheti.
31/C. §53 (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől, az építkezés igazolt befejezéséig építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
32. §54
Településképi kötelezési eljárás és településkép-védelmi követelmények megszegése esetén alkalmazható bírság55
32/A. § (1) A képviselő- testület által átruházott hatáskörében a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – az e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(2) A polgármester a kötelezési eljárás során felhívást bocsát ki, és megfelelő határidőt biztosít a szabálysértés megszüntetésére.
(3) Amennyiben az ügyfél az (2) bekezdés szerint megállapított határidő leteltéig nem tesz eleget a felhívásban foglaltaknak, úgy a polgármester településképi kötelezést bocsát ki, és egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(4) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.
(5) Amennyiben az érintett nem tesz eleget határidőre a bírságról szóló döntésben megállapított kötelezettségének, a bírság megismételhető mindaddig, míg a kötelezettség teljesítésre nem kerül.
(6) A képviselő- testület által átruházott hatáskörében a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – az e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(7) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:
a) a rendelet előírásainak nem megfelelően megvalósított, az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság hatáskörét nem érintő, nem építési engedély vagy tudomásulvétel köteles és nem településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység esetében a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítésére az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására vonatkozóan, különösen az épületek jó-karbantartása érdekében, valamint
b) a településképi bejelentési eljáráshoz kapcsolódóan
ba) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
bb) a településképi bejelentés elmulasztása,
bc) a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó és más hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységnek a településképi bejelentést követően, a tevékenység végzésének polgármesteri megtiltására nyitva álló 8 napos határidőn belül megkezdett építési tevékenység esetén.
(8) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.
(9) A polgármester a településképi kötelezési eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint folytatja le.
(10) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.
(11) A kötelezési eljárásban hozott döntés ellen a Képviselő-testületnél lehet fellebbezni.
32/B. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben településképi bírság kerül kiszabásra.
(2) 10.000,-Ft bírság kerül kiszabásra, annak, aki:
a) a kötelező szakmai konzultáció kezdeményezését elmulasztja,
b) a településképi bejelentési kötelezettségét elmulasztja,
c) a településképi bejelentési eljárásban a döntéshozatalt megelőzően megkezdi az adott építési tevékenységet.
(3) A (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban meghatározott mulasztásokon kívül a cselekmény vagy mulasztás súlyától függően 50.000 – 200.000 forintig terjedő bírság kerül kiszabásra.
(4) A kiszabott bírság összege a (3) és (4) bekezdés szerint kiszabott bírság összege 50%-kal enyhíthető, ha a kötelezett a jogerős végzésben foglalt kötelezettségének határidőn belül eleget tett.
(5) A településképi bírság kiszabására a polgármester jogosult.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
33. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében az önkormányzat költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig évente egyszer pályázat útján támogatás biztosítható.
(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok környezete, tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.
(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerülhet sor.
(4) Az elnyert támogatás nem haladhatja meg a pályázat mellékletét képező költségvetés összegének 25%-át. Az elnyerhető összeg felső határát a pályázati kiírás tartalmazza.
(5)57 A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását és a pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételek meghatározását követően a képviselő-testülete írhatja ki.
(6)58 A beérkezett pályázatok szakmai értékelését a polgármester készíti elő. A beérkezett pályázatokról a képviselő-testület dönt.
34. § (1) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.
(2)59 A támogatást elnyert pályázóval a képviselő-testület döntésének megfelelően a polgármester megállapodást köt.
(3) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
(4) A jegyző – átruházott hatáskörben eljárva – ellenőrzi a pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását, a megállapodásban meghatározottak betartását.
Záró rendelkezések
16. Hatálybalépés
35. § Ez a rendelet 2018. június 1-jén lép hatályba.
17. Hatályon kívül helyező rendelkezések
36. §61
1. melléklet
I. A település helyi egyedi védelem alatt álló építészeti öröksége
1. Megnevezése és címe: Protestáns templom. Sümeg, Lukonich u.
Törzsszám: HV. 001.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 379
Leírás: Épült Szeghalmy Bálint (1889-1963) építészmérnök tervei alapján, 1935-ben. A templomot a vidéken élő reformátusok és evangélikusok közösen használják.
2. Megnevezése és címe: A Tarányi-család kápolnája, és családi kriptája.
Nyírlak, a kastélypark melletti erdő szélén.
Törzsszám: HV. 002.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 0223/18
Leírás: A bejárat fölött elhelyezett építési emléktábla szerint 1911-ben
építették. (ISTEN DICSŐSÉGÉRE / ÉS CSALÁDI KEGYELETBŐL / ÉPÍTETTÉK /
NYÍRLAKI TARÁNYI FERENC / ÉS NEJE / RIEFEL MÁRIA BÁRÓNŐ /
MCMXI. Tervezőjének neve ismeretlen.
3. Megnevezése és címe: Általános iskola főépülete. Sümeg, Árpád u. 5.
Törzsszám: HV. 003.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 431/2
Leírás: 1907-1909 között épült, eklektikus.
4. Megnevezése és címe: Lakóépület. Sümeg, Árpád u. 12.
Törzsszám: HV. 004.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 755
Leírás: Lakóház, eklektikus, a 20. század második évtizede.
5. Megnevezése és címe: Lakóház. Sümeg, Deák Ferenc u. 3.
Törzsszám: HV. 005.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.). ör
Helyrajzi szám: 388.
Leírás: A 19. század utolsó harmada, utolagos átépítéssel. 1962-ben,
Lukács Sándornétól, Németh Imre kőfaragó vásárolta meg.
6. Megnevezése és címe: Lakóház. Sümeg, Deák Ferenc u. 9.
Törzsszám: HV. 006.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 397.
Leírás: 1860 körül Jenvai telekkönyvezető építette, részben egy
19. század első feléből való házat alakított át, illetve
bővített. A második világháborúig Winkler József zsidó
kereskedőé, 1945 után dr. Marossi és dr. Belák tulajdona, rendelőt is működtettek itt.
7. Megnevezése és címe: Lakóház utcai homlokzata.
Sümeg, Flórián tér u. 3.
Törzsszám: HV. 007.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 779/1, 779/5
Leírás: A kapubejárat fölött 1893-as évszám.
8. Megnevezése és címe: Magtár. Sümeg, Halász László u. 1.
Törzsszám: HV. 008.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 900/1
Leírás: Késő barokk 18-19. század. Ramassetter sümegi pincészete.
9. Megnevezése és címe: Lakóház. Sümeg, Kisfaludy tér 2.
Törzsszám: HV. 009.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 1431
Leírás: Egykori mosóház. Földszintje barokk, 18. század, az emeleti
ráépítés klasszicista, 19. század közepe.
10. Megnevezése és címe: Lakóház. Sümeg, Kompanik Zs. u. 2.
Törzsszám: HV. 010.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 949, 950, 951/1, 951/2
Leírás: Un. Geiger-ház. 1920 körül épült, Geiger János (1879-?)
kéményseprő-mester, 1919-1929 között városbíró építette.
11. Megnevezése és címe: Kórház régi épülete, ma rendelőintézet.
Sümeg, Kompanik Zs. u. 6.
Törzsszám: HV. 011.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 946/3
Leírás: Épült 1878-ban Ramassetter Vince hagyatékából.
12. Megnevezése és címe: Posta épülete. Sümeg, Kossuth u. 1.
Törzsszám: HV. 012.
Rendeletszám: 23/2007. (XI: 28.) ör.
Helyrajzi szám: 1179
Leírás: Eredetileg lakóház, eklektikus, a 19. század vége, később
átalakítva.
13. Megnevezése és címe: Sümeg, Kossuth u. 2.
Törzsszám: HV. 013.
Rendeletszám: 23/2007.(XI. 28.) ör
Helyrajzi szám: 428/1
Leírás: Az 1927-ben emelték, késő szecesszió. Eredetileg a
járásbíróság épülete volt, jelenleg öregek otthona.
14. Megnevezése és címe: Lakóház. Sümeg, Kossuth u. 12.
Törzsszám: HV. 014.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 420
Leírás: Részben barokk előzmények felhasználásával, 1909 körül
nyerte el mai alakját, ekkor került Darnay Kálmán
kereskedő tulajdonába, aki itt helyezte el jelentős magán
gyűjteményét, 1945-ig az Állami Darnay Múzeum
épülete volt. Ma társasház.
15. Megnevezése és címe: Kisfaludy Vendéglő. Sümeg, Kossuth u. 13.
Törzsszám: HV. 015.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 1413
Leírás: Az egykori Sümegi Polgári Önképzőkör épülete.
Eklektikus. 1882-ben emelték, 1913-ban, mai formájában
átépítették.
16. Megnevezése és címe: Lakóház. Sümeg, Kossuth u. 14.
Törzsszám: HV. 016.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 419/2.
Leírás: Részben alápincézett lakóépület több időszakban épült. Két jól
elkülöníthető részből áll. Mai alakját az 1900-as évek tájékán
nyerte el, s ekkor épülhetett jobb szárnya, amely összeköti a
régebbi részt, a mai orvosi rendelőnek helyt adó szomszédos
saroképülettel.
17. Megnevezése és címe: Lakóház. Sümeg, Kossuth u. 16.
Törzsszám: HV. 017.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 418/2.
Leírás: Az 1920-as években emelték, késő szecesszió, ma öregek otthona.
18. Megnevezése és címe: Kisfaludy Sándor Gimnázium épülete.
Sümeg, Mártírok u. 1.
Törzsszám: HV. 018.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 1188/3
Leírás: A Kossuth és Mártírok utcára néző sarokrésze barokk, 18.
század. Bővítve 1872-73-ban és 1924-ben eklektikus
stílusban.
19. Megnevezése és címe: Lakóépület. Sümeg, Lukonich
u. 1.
Törzsszám: HV. 019.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 247
Leírás: Lakóépület, 1920-as évek.
20. Megnevezése és címe: Óvoda. Sümeg, Petőfi u. 18.
Törzsszám: HV. 020.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 1213
Leírás: 1911-ben épült a zalaegerszegi Állami Építészeti Iroda tervei
alapján, Bricht Viktor sümegi származású, tapolcai építőmester
által.
21. Megnevezése és címe: Lakóház. Sümeg, Ramassetter u. 2.
Törzsszám: HV. 021.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 422/1
Leírás: Eklektikus, 19. század vége. Jelenleg lakóház.
22. Megnevezése és címe: Lakóház. Sümeg, Udvarbíró tér 2.
Törzsszám: HV. 022.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 1438
Leírás: Földszintje részben barokk, az Oszterhueber család építette a 18.
században. A 19. század elején Surgoth Miksa (1847-1922) ügyvédé
volt. Jelenleg a sümegi r. k. plébánia tulajdona.
B. Köztéri alkotások (szobrok, kőkeresztek, emléktáblák).
Egyházi jellegű emlékek
23. Megnevezése és címe: Kőkereszt, 1833. Rákóczi forrás mellett.
Törzsszám: HV. 023.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 7143
Leírás: A településtől keletre, a Baglyas-hegyre vezető dűlőút mellett, szőlők
között, a Rákóczi kút mellett álló, útszéli kereszt. 1833-ban állították.
Anyaga Keszthely környéki homokkő. Erős párkányú, hasáb alakú alsó
részén 1833-as évszám.
24. Megnevezése és címe: Útszéli kereszt 1884. Petőfi utca.
Törzsszám: HV. 024.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 1617
Leírás: A Tokajköz-ben, a Petőfi és Baglyasszél utcák találkozásánál kialakult
teresedésében álló útszéli kereszt. Anyaga Keszthely környéki homokkő.
Az alsó rész csúcsívsoros díszű párkányzata alatt vakmérműves tükörben
felirat: Isten dicsőségére / E szentkeresztet / állítatta / KOVÁCS
MIHÁLY / 1884.
25. Megnevezése és címe: Szt. Vendel útszéli szobor 1893. A bazsi út mellett.
Törzsszám: HV. 025.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 032/7
Leírás: Anyaga Keszthely környéki homokkő. Gyémántmetszéses alsó részén füles
tükörben felirat: Kérjük az Istent / mindnyájan hogy / tartsa meg / a
barmainkat / 1893. Hasáb alakú középrész fölött Szt. Vendel szobra újabb
kori kiegészítés.
26. Megnevezése és címe: Útszéli kereszt 1909. A bazsi út mellett.
Törzsszám: HV. 026.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 036
Leírás: Anyaga mészkő, homokkő párkánnyal. Talapzatán Pentz M. sümegi
kőfaragó jelzése. Erős párkányú alsó részén, gyémántdísz és ívsor alatt
füles tükörben felirat: Emeltette / Ábel József / és neje / Varga Rozália /
1909. A kereszt felső részét (a keresztre feszített Krisztus alakja) az 1990-
es évek végén egészítették ki.
27. Megnevezése és címe: Szűz Mária szobor 1909. Plébániatemplom előtt.
Törzsszám: HV. 027.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 407
Leírás: A római katolikus plébániatemplom főhomlokzata előtt álló emlékoszlop.
1909-ben állították. Anyaga mészkő és homokkő. Hasáb alakú talapzaton
felirat: DOMJÁN PAULINA / Hagyományából állíttatott / 1909.
28. Megnevezése és címe: Útszéli kereszt 1906. A tapolcai út mellett (Újhegyen).
Törzsszám: HV. 028.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 0145/1
Leírás: Anyaga Keszthely környéki homokkő, vasrács keríti. Alsó részén
szamárhátíves, vakmérműves tükörben töredékes felirat: Isten / dicséretére
Emeltette / MARTON MIHÁLY … Készítette: Pentz Mihály, Sümeg.
29. Megnevezése és címe: Útszéli kereszt 1918. Sümeg, József A. u. 43.
Törzsszám: HV. 029.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 874/1
Leírás: Anyaga Keszthely környéki homokkő. Erős párkányú alsó részén
Fogrovatos faragássor alatt Szamárhátíves tükörben töredékes felirat: Isten
dicsőségére / állítatta / Rédey… / 1918.
Világi jellegű emlékek
30. Megnevezése és címe: Kisfaludy Sándor szobor,
1869. Városi Park.
Törzsszám: HV. 030.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 1422/1
Leírás: Gerenday Antal budapesti kőfaragó-szobrász készítette 1869-ben.Eredetileg
a szobor a Népkert bejáratánál állott, innen az 1960-as években a múzeum
épülete elé költöztették, majd onnan került jelenlegi helyére.
31. Megnevezése és címe: Ramassetter Vince szobra, 1908. Sümeg, Kossuth L. u.
Törzsszám: HV. 031.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 1436/7
Leírás: A Kossuth Lajos utca keleti oldalán, a Mártírok útja torkolatánál álló
emlékmű. Istók János (1873-1972) műve. Felavatására 1908. május 24-
én került sor. Felirata: RAMASSETTER VINCE 1806-1878. A szobor
talapzatán levő dombormű Kompanik Zsófiát ábrázolja.
32. Megnevezése és címe: Szent László szobor, 1938. Sümeg, Városi Park.
Törzsszám: HV. 032.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 1422/1
Leírás: Oláh Sándor (1907–1983) alkotása 1938-ból. Eredetileg a Ludovika
részére készült, majd annak feloszlatása után a Hadtörténeti Múzeum
raktárába került, 1990-ben innen került Sümegre. Felirata: SZENT
LÁSZLÓ / A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM / ÉS HADTÖRTÉNETI
MINISZTÉRIUM / AJÁNDÉKA / 1990.
33. Megnevezése és címe: Szent György szobor, 1939-ből. Sümeg, Várkert.
Törzsszám: HV. 033.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 990/2
Leírás: Oláh Sándor (1907–1983) szobrászművész alkotása. Eredetileg a
Ludovika részére készült, majd annak feloszlatása után a
Hadtörténeti Múzeum raktárába került. 1990-ben innen került
Sümegre, előbb várhegy keleti lábánál, a várba felvezető út bal
oldalán állt, jelenleg a Várcsárda területén lett felállítva.
II. A település helyi területi védelem alatt álló területei
C. Sümegi temetők (Síremlékek,
34. - a Kápolna előtti terület, és az oda vezető út (Kisfaludy Sándor síremlékétől a
kápolnáig) két oldalán található sírokkal.
35. - A ravatalozót övező terület, az utólagosan itt felállított régi sírkövekkel.
36/ 1-102.
* Védendő síremlékek:
Megnevezése és címe: Városi temető síremlékei. Sümeg.
Törzsszám: HV. 036/1-36/102.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Megjegyzés: Az alábbi, helyi védelem alá helyezett síremlékek adatait lásd: Miklósi-Sikes
Csaba: Kőbe vésett történelem. A sümegi temetők sírjelei 1950-ig. Sümeg, 2002.
Leírás: Helyi védelem alá a következő síremlékek helyezendők:
- a. Azok a síremlékek, amelyeket 1867 előtt állítottak
- b. A helyi notabilitásoknak síremlékei
- c. A művészi kvalitásokat, illetve helyi hagyományokat őrző síremlékek
a. Az 1867 előtt állított síremlékek és kőkeresztek:
36/1. Temetői kőkereszt, 1781. 1931-ben Kovács Mihály sümegi kőfaragó újította.
36/2. Entz Ferenc Zala megyei főorvos (1777-1806).
36/3. Nikola Mihály megyei tisztségviselő (1748-1806).
36/4. Kőkereszt 1819-ből. Eredetileg a plébániatemplom előtt állt. Felirata: Ezen
keresztet / a plébánia templom elé állítatta / Ábrahám Katalin / 1819 évben.
36/5. Magdalena, Nosek lant alakú síremléke (1747-1821).
36/6. Franz, Wittmann sírkeresztje (+1823).
36/7. Partzer Katalin (1786-1822).
36/8. Kis Ádám (1722-1823).
36/9. Kisfaludy Boldizsár püspöki számtartótiszt (1775-1827).
36/10. Kotsy György (1751-1829).
36/11. Holzheim Terézia (1808-1830).
36/12. Zacharias, Pammer sümegi gyógyszerész (1796-1829).
36/13. Farkas László táblabíró (1773-1832) és neje Dóczy Terézia (1774-1842) írónő.
36/14. Szegedy Róza Kisfaludy Sándorné (1775-1832). (Lásd még Kisfaludy Mór
1848-49. honvéd alezredes címszó alatt).
36/15. Csürey Erzsébet (1789-1833).
36/16. Horváth Pál esperes-plébános, táblabíró (1762-1834).
36/17. Pillich Károly gyógyszerész, városi elöljáró. (1801-1834) – protestáns temető.
36/18. Édeskuty Jánosné sz. Vels Katalin (1766-1835) – protestáns temető.
36/19. Péntek Rozália. Stetzló Jakab fazekasmester felesége (1783-1835).
36/20. Ramassetter Karolina Sarolta (1820-1835).
36/21. Géger Klotild (+ 1835).
36/22. Rosty Katalin, Oszterhueber Ferencné (1763-1836).
36/23. Rosty Lajos kapitány, a pezsgőgyártás hazai úttörője (1769-1839).
36/24. Pesthy Éva, Nikola Mihályné (1771-1839).
36/25. Scotty Bertalan olasz származású katonatiszt (1782-1841).
36/26. Gyurics Mária, Martonfalvy Istvánné (1814-1842).
36/27. Mojzer György sümegi mészáros-kereskedő (1802-1842).
36/28. Szűts Éva Oszkai Jánosné (1798-1843).
36/29. Ramassetter Károly, (1837-1843) és Ramassetter Matild (1838-1853).
36/30. Ramassetter Leopold, kékfestő, városi tisztségviselő (1769-1844).
36/31. Joós Ferenc (1802-1848) és neje Vlasits Julianna (+1845).
36/32. Krausz Erzsébet, Ramassetter Leopoldné (1783-1846).
36/33. Eitner Alojzia (1837-1848).
36/34. László Mátyás (1788-1848).
36/35. Auerbech (Auerbach) Rozália, Funt Károlyné (1786-1848).
36/36. László József (1830-1849).
36/37. Mojzer Imréné Ratner Antónia (1815-1849).
36/38. S. J. öntöttvas kereszt (+1849).
36/39. Funt Károly (1786-1849).
36/40. Tersánszky (Trtyánszky) Sofia Cecília (1828-1850), férje Takács Alajos (1820-
1896) ügyvéd, 1848-49. évi honvédhadnagy.
36/41. Meyer Viktor (1839-1853).
36/42. Lukonich Ferenc (1850-1853).
36/43. Szalay Anna (1810-1853).
36/44. Nikola Ádám ügyvéd, táblabíró (1789-1854).
36/45. Scotty Josephin, Meyer Sándorné (1823-1855).
36/46. Meyer Sándor császári tiszt (1804-1857).
36/47. Horváth Borbála, Cseh Józsefné (1786-1859).
36/48. Schauer Ferenc sümegi plébános, kerületi esperes (1804-1860).
36/49. Kecskés Károlyné, Büky Krisztina (+ 1861).
36/50. Geitner György (+ 1861).
36/51. Wittmann Mária (1828-1861).
36/52. Tandl Lujza (1847-1864).
36/53. Czuppon Ferenc (1787-1864) és neje Gál Katalin (1768-1863).
36/54. Oszterhueber Mária, Scotty Bertalanné (1799-1865).
36/55. Olasz János (+ 1865).
36/56. Kecskeméty Albertné, Scklubics Matild (1823-1866).
36/57. Cseh József (+ 1866).
36/58. Hetrelendy György jogász, (1803-1867). Mellette neje Milkovits Mária (1804-
1870)
b. A helyi notabilitásoknak síremlékei
36/59. Vajda Amália Kisfaludy Sándorné (1813-1841) és apja, Vajda Ignác (1792-
1854). Hétszemélynök. (A síremléket 1925-ben állították)
36/60. Kisfaludy Elekné, Rafel Erzsébet (+ 1869).
36/61. Eitericzi Eitner-család sírboltja. Itt nyugszik Eitner József (1795-1886) iparos,
fiai: Eitner Sándor (1835-1905) országos képviselő, takarékszövetkezet-alapító,
városi tisztségviselő, Eitner Zsigmond (1862-1926) országgyűlési képviselő,
Eitner Jenő (1874-?) bőrgyártulajdonos, városi képviselő, stb.
36/62. Fehér József címzetes kanonok, sümegi plébános sírkeresztje (1817-1885).
36/63. Krajner Imre ügyvéd, birtokos a MTA tagja (1791-1875) és neje Asbóth
Terézia (1798-1886).
36/64. Édeskuty Sándor (1811-1896) 1848-as Nemzetőr hadnagy és városbíró.
36/65. Kompanik Zsófia, fehérkőaljai Ramassetter Vincéné, 1821-1876.
36/66. Szűts (Szűcs) Pál ügyvéd, 1848-49-es honvédhadnagy, (1822-1878) és neje,
Krajner Iphigénia (+1915).
36/67. Fehérkőaljai Ramassetter Vince (1806-1878) iparos, borkereskedő, sümegi mecénás.
36/68. Takács János Zala megyei főorvos, 1848-as nemzetőr hadnagy, 1810-1887.
36/69. A Cseh család sírboltja. Itt nyugszik – többek között – Cseh László táblabíró (+
1893).
36/70. Kisfaludy család sírkertje. Itt nyugszik Kisfaludy Mór (1814-1893) és családja,
valamint leszármazottjai között Kisfaludy István (1913-1991) 1956-os
szabadságharcos.
36/71. Olasz Antal 4848-49-es honvéd (1828-1896) és neje, Sümetz Erzsébet (1833-
1881).
36/72. Scharf (Éles) család sírhelye. Itt nyugszik Éles Károly elemi iskola-igazgató
(1859-1943).
36/73. Helyi Lőrinc cipészmester, 1848-49-es honvéd (+ 1901).
36/74. Fűzik Gyula szolgabíró, tűzoltóparancsnok (1850-1904).
36/75. A Stamborszky család síremléke. Itt nyugszik – többek között – dr.
Stamborszky László (1825-1912) főorvos, Lukonich Gábor (1853-1922)
megyei tiszti főorvos, sümegi kórházigazgató, dr. Lukonich Jenő (1889-1930)
kórházigazgató-főorvos.
36/76. Bogyay Kálmán (1832-1913) 1848-49-es honvéd hadnagy és neje Fűzik
Alojzia (1839-1895).
36/77. Gerzsó János (1810-1882) gyógyszerész, 1848-49-es honvédhadnagy
36/78. Németh János sümegi plébános (1861-1915).
36/79. Hetyey Család síremléke. Itt nyugszik makkoshetyei Hetyey Endre (1851-
1915) tanár, miniszteri tanácsos.
36/80. Dr. Felletár Emil (1834-1917) vegyész, gyógyszerész és apja, dr. Felletár
József (1903-1845) Zala megyei főorvos.
36/81. Kellemen Károly (1859-1918) gimnázium-igazgató és családja síremléke.
36/82. Sümegi Tóth Tivadar (1910-1942) költő.
36/83. Takács család sírboltja. Itt nyugszik – többek között – dr. Takács Jenő (1852-
1940) ügyvéd, Zala vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja, fia,
ifj. Takács Jenő (1883-1962) sümegi közjegyző.
36/84. Szentmártoni Darnay-család sírboltja. Itt nyugszik – többek között – Darnay
Kajetán (1828-1907) kereskedő, neje, Eitner Anna (1837-1912) a sümegi
Vöröskereszt Egylet alapítója, fiuk, Darnay Kálmán (1864-1945) író, régész,
múzeumalapító.
36/85. Sass Brunner Ferenc (1882-1963) festőművész.
36/86. Szemsey József (1886-1966) esperes-plébános.
36/87. Simon Béla (1923-1976) kőfaragó.
36/88. Szabó Sándor (1885-1986) kanonok-plébános.
36/89. Halász László (1923-1987), vállalatvezető, Sümeg város díszpolgára.
36/90. Horváth László (1914-1987) tanár, Sümeg város díszpolgára.
36/91. Békefi László (1927-1990). Esperes-plébános, Sümeg város díszpolgára.
36/92. Dr. Szondy István (+1991) orvos, muzeális gyűjteményalapító.
36/93. Dr. Högyész László (1909-1992) jogász, helytörténész.
36/94. Horváth Béla (1930-1995) művészettörténész, muzeális gyűjteményadományozó.
36/95. Kovács J. András (1906-1967) tanár, múzeumigazgató.
36/96. Kiss Kovács Ernő (1904-1995) tanár, Sümeg város díszpolgára.
36/97. Patonai Ferenc (1925-1997) fazekasmester
36/98. Dr. Zöldy Pál (1920-1997) orvos, Sümeg város díszpolgára.
36/99. Lenner József (1927-1999) tanár, helytörténeti kutató.
36/100. Szondy-Joóh család sírhelye
c. A művészi kvalitásokat, illetve helyi hagyományokat őrző síremlékek
36/101. Kálvária-szoborcsoport. Ditrói Siklósy Lőrinc (1876-1945) szobrászművész
munkája. Eredetileg Tihanyban állították fel IV. Károly király emlékére. Az
1960-as években innen eltávolították, 1968-ban állították fel Sümegen.
36/102. Luiszer család sírhelye. A síremlék Istók János (1873-1972) szobrászművész
munkája. Itt nyugszik Darnay Kálmán felesége, Luiszer Karolina (1882-1959).
36/103. Bánfi-Küzdi család sírhelye. A síremlék Kallós Ede (1866-1950)
szobrászművész munkája. Itt nyugszik Bánfi Alajos (1844-1920) elemi iskolaigazgató.
b. Izraelita temető
37. Megnevezése és címe: Izraelita temető. Területi védettség.
Sümeg külterület. 84-es út mellett
Törzsszám: HV. 037.
Rendeletszám: 23/2007. (XI. 28.) ör.
Helyrajzi szám: 0197
Leírás: Sümeg külterületén, a Sárvár irányában vezető 84-es út
mellett terül el. A temetőt az 1860-as évek második
felében nyitották, s az 1940-es évekig temetkeztek
ide. 2002-2003-ban a Sümegi Püspöki Palota
Közalapítvány kezdeményezésére, Sümeg város
Önkormányzata, az Országos Izraelita Hitközség
támogatásával, a ravatalozót magában foglaló, s
kőfallal kerített, közel 250 sírt számláló temető
felújítására került sor.
2. melléklet
3. melléklet
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|||
|---|---|---|---|---|
lombos fák |
||||
Acercampestre |
mezei juhar |
|||
Acerplatanoides |
korai juhar |
|||
Acerpseudoplatanus |
hegyi juhar |
|||
Acertataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
|||
Alnusglutinosa |
enyves éger, mézgás éger |
|||
Alnusincana |
hamvas éger |
|||
Betulapendula |
közönséges nyír, bibircses nyír |
|||
Betulapubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
|||
Carpinusbetulus |
közönséges gyertyán |
|||
Carpinusorientalis |
keleti gyertyán |
|||
Castanea sativa |
szelídgesztenye |
|||
Cerasusavium (Prunusavium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
|||
Cerasusmahaleb (Prunusmahaleb) |
sajmeggy |
|||
Fagussylvatica |
közönséges bükk |
|||
Fraxinusangustifoliassp. pannonica |
magyar kőris |
|||
Fraxinusexcelsior |
magas kőris |
|||
Fraxinusornus |
virágos kőris, mannakőris |
|||
Juglansregia |
közönséges dió |
|||
Malussylvestris |
vadalma |
|||
Padusavium |
zelnicemeggy, májusfa |
|||
Populus alba |
fehér nyár |
|||
Populuscanescens |
szürke nyár |
|||
Populusnigra |
fekete nyár |
|||
Populustremula |
rezgő nyár |
|||
Pyruspyraster |
vadkörte, vackor |
|||
Quercuscerris |
csertölgy, cserfa |
|||
Quercusfarnetto (Q. frainetto, Q. conferta) |
magyar tölgy |
|||
Quercuspetraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
|||
Quercuspubescens |
molyhos tölgy |
|||
Quercusrobur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy |
|||
Salix alba |
fehér fűz |
|||
Sorbusaria |
lisztes berkenye |
|||
Sorbusaucuparia |
madárberkenye |
|||
Sorbusdégenii |
- |
|||
Sorbusdomestica |
házi berkenye |
|||
Sorbuspseudolatifolia |
- |
|||
Sorbusrédliana |
- |
|||
Sorbussemiincisa |
budai berkenye |
|||
Sorbustorminalis |
barkóca berkenye |
|||
Tiliacordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
|||
Tiliaplatyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
|||
Tiliatomentosa (T. argentea) |
ezüst hárs |
|||
Ulmusglabra (Ulmusmontana, Ulmusscabra) |
hegyi szil |
|||
Ulmuslaevis |
vénic szil |
|||
Ulmus minor (Ulmuscampestris) |
mezei szil |
|||
tűlevelű fajok (fenyők) |
||||
Abies alba |
jegenyefenyő |
|||
Juniperuscommunis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
|||
Larixdecidua |
vörösfenyő |
|||
Piceaabies (Piceaexcelsa) |
lucfenyő |
|||
Pinussylvestris |
erdei fenyő |
|||
Taxusbaccata |
közönséges tiszafa |
|||
lombos |
cserjék |
|||
Alnusviridis |
havasi éger, zöld éger |
|||
Amelanchierovalis |
közönséges fanyarka |
|||
Amygdalus nana (Prunustenella) |
törpe mandula |
|||
Artemisia alba |
sziklai üröm |
|||
Berberisvulgaris |
közönséges borbolya, sóskafa |
|||
Callunavulgaris (Ericavulgaris) |
csarab |
|||
Cerasusfruticosa (Prunusfruticosa) |
csepleszmeggy |
|||
Clematisvitalba |
erdei iszalag |
|||
Coluteaarborescens |
pukkanó dudafürt |
|||
Cornusmas |
húsos som |
|||
Cornussanguinea |
veresgyűrű som |
|||
Coronillaemerus |
- |
|||
Corylusavellana |
közönséges mogyoró |
|||
Cotinuscoggygria |
cserszömörce |
|||
Cotoneasterintegerrimus (C. vulgaris) |
szirti madárbirs |
|||
Cotoneasternigrum (C. melanocarpa) |
fekete madárbirs |
|||
Cotoneasternebrodensis (C. tomentosa, C. orientalis) |
nagylevelű madárbirs, gyapjas madárbirs |
|||
Crataeguslaevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
|||
Crataegusmonogyna |
egybibés galagonya |
|||
Crataegusnigra |
fekete galagonya |
|||
Crataeguspentagyna |
ötbibés galagonya |
|||
Cytisusausrtiacus |
buglyos zanót |
|||
Cytisushirsutus |
borzas zanót |
|||
Cytisusnigricans |
fürtös zanót |
|||
Cytisusdecumbens (C. procumbens) |
- |
|||
Cytisussupinus (C. capitalus) |
gombos zanót |
|||
Daphnecneorum |
henyeboroszlán |
|||
Daphnelaureola |
babérboroszlán |
|||
Daphnemezereum |
farkasboroszlán |
|||
Ericacarnea |
alpesi erika |
|||
Euonymuseuropaeus |
csíkos kecskerágó |
|||
Euonymusverrucosus |
bibircses kecskerágó |
|||
Frangulaalnus (Rhamnusfrangula) |
kutyabenge |
|||
Genistatinctoria |
festő rekettye |
|||
Hederahelix |
közönséges borostyán |
|||
Helianthemumnumullarium |
napvirág |
|||
Hippophaerhamnoides |
homoktövis |
|||
Laburnumanagyroides |
közönséges sárgaakác, aranyeső |
|||
Ligustrumvulgare |
közönséges fagyal |
|||
Loniceracaprifolium |
jerikói lonc |
|||
Loniceraxylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
|||
Prunusspinosa |
kökény |
|||
Rhamnuscatharticus |
varjútövis (benge) |
|||
Ribesalpinum |
havasi ribiszke |
|||
Ribesuva-crispa |
- |
|||
Rosa canina |
gyepűrózsa |
|||
Salixcaprea |
kecskefűz |
|||
Salixcinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
|||
Salixeleagnos |
ciglefűz, parti fűz |
|||
Salix fragilis |
törékeny fűz csőrege fűz |
|||
Salixpentandra |
babérfűz |
|||
Salixpurpurea |
csigolyafűz |
|||
Salixrosmarinifolia |
serevényfűz |
|||
Salixtriandra |
mandulalevelű fűz |
|||
Salixviminalis |
kosárkötő fűz |
|||
Sambucusnigra |
fekete bodza |
|||
Sambucusracemosa |
fürtös bodza |
|||
Sarothamnusscoparius (Cytisusscoparius) |
seprőzanót |
|||
Spiraeamedia |
szirti gyöngyvessző |
|||
Spiraeasalicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
|||
Staphyleapinnata |
mogyorós hólyagfa |
|||
Viburnumlantana |
ostorménfa |
|||
Viburnumopulus |
kányabangita |
|||
Vitissylvestris |
ligeti szőlő |
|||
4. melléklet
A bevezető a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Hatályon kívül helyezte: 17/2018. (X. 16.) 3. § a) pontja. Hatálytalan: 2018. X. 17-től.
Hatályon kívül helyezte: 17/2018. (X. 16.) 3. § b) pontja. Hatálytalan: 2018. X. 17-től.
Beiktatta: 17/2018. (X. 16.) 1. § (1) bekezdés. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (1) bekezdés b) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés a) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés b) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Hatályon kívül helyezte: 25/2018. (XII. 13.) 1. §. Hatálytalan: 2018. XII. 14-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés c) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (2) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés d) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés d) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (3) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (4) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Hatályon kívül helyezte: 17/2018. (X. 16.) 3. § c) pontja. Hatálytalan: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (1) bekezdés c) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (1) bekezdés d) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (5) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 3. § d) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (6) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés e) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (7) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Hatályon kívül helyezte: 17/2018. (X. 16.) 3. § e) pontja. Hatálytalan: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (8) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (9) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Hatályon kívül helyezte: 17/2018. (X. 16.) 3. § f) pontja. Hatálytalan: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (10) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (11) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (12) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Hatályon kívül helyezte: 17/2018. (X. 16.) 3. § g) pontja. Hatálytalan: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (13) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 3. § h) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (14) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés f) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
A 23. § (2) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés g) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés g) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (15) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (1) bekezdés e) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés h) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés i) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés j) pontja és a 3. § i) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 3. § j) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
A 29/A. §-t a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az V/A. Fejezetet (29/B-29/C. §-t) a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (1) bekezdés f) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés k) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től. A 30. § a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (2) bekezdés a) pontja a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (16) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től. A 31. § a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Beiktatta: 17/2018. (X. 16.) 1. § (17) bekezdés. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Beiktatta: 17/2018. (X. 16.) 1. § (17) bekezdés. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Beiktatta: 17/2018. (X. 16.) 1. § (17) bekezdés. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Hatályon kívül helyezte 17/2018. (X.16.) 3. § k pontja. Hatálytalan 2018. X.17-től.
A VI/A. Fejezetet (32/A-32/B. §-t) a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 29.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (1) bekezdés g) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés l) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (2) bekezdés l) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (18) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (1) bekezdés h) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (19) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Megállapította: 17/2018. (X. 16.) 1. § (20) bekezdése. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (1) bekezdés i) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.
Módosította: 17/2018. (X. 16.) 2. § (1) bekezdés j) pontja. Hatályos: 2018. X. 17-től.