a)¹ tulajdonosként az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról nem gondoskodik,

b)²

c)³ ingatlantulajdonosként belterületi ingatlanának rendben tartásáról, tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, fűnyírásáról, elgazosodásának megakadályozásáról nem gondoskodik,

d)⁴ a hulladékkezelési közszolgáltatást nem veszi igénybe, emiatt ingatlanán hulladék halmozódik fel,

e) ^[1]

f)⁵ nem akadályozza meg, hogy a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanáról a közterületre föld, iszap, kő vagy egyéb más anyag kerülhessen,

g)⁶ a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanon tevékenységével másoknak zavaró módon bűzt, füstöt, port, vagy zaj kivételével egyéb más zavaró hatást okoz.

a) közterület-használati engedély nélkül

b) a közterület-használati engedélyét a közterület használatakor nem tartja magánál, személy-, vagy áruszállítás állomáshelyének használatára jogosító közterület-használati engedélyének meglétét, díja befizetésének igazolását gépjárműve szélvédője mögött nem helyezi el és ezzel az ellenőrzést akadályozza,

c) közterületen másokat zavaró, zaklató módon árusít, osztogat vagy szolgáltatást nyújt,

d) közterületi névtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát, emléktáblát, szobrot, vagy emlékművet beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez vagy leszerel,

e)⁸ a közterületek elnevezése és a házszám-megállapítás szabályairól szóló 11/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelet 5. § (5) bekezdésében és 9. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségét nem teljesíti,

f)⁹ az önkormányzat és más hatóság által kihelyezett hirdetményt olvashatatlanná tesz, vagy leszakít.

a) növényeket engedély nélkül csonkít,

b) fák törzsét vagy ágait engedély nélkül hirdetés, transzparens, reklámhordozó, kötél vagy kábel rögzítésére használja,

c) közterületen lévő virágot, dísznövényt szed, károsít vagy élő növény részeit engedély nélkül begyűjti,

d) a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanról közterületre kihajló, vagy – a szomszédot zavaró módon – a szomszéd ingatlanára áthajló növények gallyazását nem végzi el.

a) az eb tulajdonosaként az ebet belterület közterületén póráz nélkül vezeti,

b) nem gondoskodik arról, hogy az eb sem embert, sem más állatot harapással ne veszélyeztethessen,

c) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart,

d) ingatlantulajdonosként, ha ebet tart, kerítéssel, vagy más alkalmas módon nem akadályozza meg az eb más tulajdonában lévő ingatlanra, vagy a közterületre való átjutását,

e) ^[4] a kóbor állatok befogásával összefüggő feladatok ellátását akadályozza, a befogott kóbor állatot jogtalanul szabadon engedi, vagy arra törekszik,

f) az ebösszeírást akadályozza, abban nem működik közre, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) ingatlantulajdonosként, ha harapós, vagy támadó természetű ebet tart, a lakóház, lakás, vagy egyéb terület bejáratán jól látható helyen a harapós ebre utaló táblát nem helyezi el,

h) köznevelési, egészségügyi, szociális, kulturális, sportlétesítmények területére, temetőbe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, vagy annak udvarába ebet – a vakvezető, terápiás és mozgáskorlátozottakat segítő eb, továbbá a fegyveres és rendészeti szervek szolgálati ebe kivételével – bevisz,

i) vendéglátó üzletbe és szórakozóhelyre ebet az üzemeltető engedélye nélkül beviszi.

a) méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon belül helyez el azzal, hogy ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy – legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével – a magasban való kirepülését nem biztosítja,

b) utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat (kaptárokat) nem úgy helyezi el, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek, az úton a méhészettől jobbra és balra 50–60 méter távolságra, jól látható helyen „Vigyázat, méhek!” felirattal figyelmeztető táblát helyezi el.

c) vándorméhészetet 20 családnál nagyobb állandó méhészettől 200 méter távolságon belül helyez el, kivéve, ha ettől a szabálytól az érdekeltek megegyezéssel eltértek.

a)¹⁴ a lakást szállás céljára térítés fejében vagy térítésmentesen kiadja, lakót fogad be és ezt öt munkanapon belül nyilvántartásba vétel céljából nem jelenti be,

b) aki nem lakáscélú építménybe lakót befogad, elhelyez, azt tartózkodásra bérbe vagy használatba ad.

a) területének öntözése során az önkormányzati utat belocsolja, a földről a vizet az útra kiengedi mely miatt az út állapota, használhatósági megromlik,

b) az önkormányzati utat vagy a magántulajdonban lévő, de a közforgalom számára megnyitott utat megrongálja járhatatlanná teszi, elszántja, az út területére terményt, veteményt ültet, az út geometriáját megváltoztatja,

c) a csúszásmentesítésre nem engedélyezett anyagot használ fel.

a) természetes személy esetében kétszázezer forintig,

b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forintig

a) a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben szabályszegésre vonatkozó eljárást megelőzően kezdeményezte e tárgyban a megfelelő hatóság eljárását;

b) ha a gépjárművet más személy használatába adta, és ezt közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal bizonyítja. E pont fennállása esetén a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.