Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2018 (XII.6.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2022. 11. 10Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2018 (XII.6.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Nyim község önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Nemzeti Média és Hírközlési hatóság, a Somogy Megyei Építész Kamara, a Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály és a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Nyim község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség egyedi és területi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja, a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(3) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(4) A helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése nem megengedett.
(5) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja egyrészt, hogy a település karakterét meghatározó építmények, jellemző lakóházak, illetve egyéb funkciójú épületek díszes homlokzatai fennmaradjanak. Továbbá célja, hogy a természeti, táji környezetben történő művi beavatkozások illeszkedjenek a környezetbe, annak látványát, értékeit erősítsék.
1/A. §1 A képviselő-testület a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában foglalt önkormányzati hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi védelem feladata, hogy a védelmet igénylő építészeti örökségek meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése megtörténjen.
(2) Feladata továbbá a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(3) A helyi védelemben részesülő építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettségének teljesítése a magasabb előírásában meghatározottakon túlmenően a védettséget megalapozó helyi érték sértetlen fennmaradásának és érvényesülésének biztosítására is kiterjed.
3.A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki - természetes, vagy jogi személy - írásban kezdeményezheti, valamint erre az örökségvédelmi hatástanulmány értékleltára, a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata is javaslatot tehet.
(2) A helyi védelem alá helyezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c) fotódokumentációt,
d) helyszínrajzot,
e) a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját.
(3) A helyi védelem megszüntetése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a védett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védettség megszüntetésének rövid, szakszerű indokolását, fotódokumentációját.
(4) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését a képviselő-testület e rendeletben állapítja meg.
(5) Helyi védelem alatt álló építmény nem bontható el.
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés szakmai előkészítője a települési főépítész, annak hiányában a Polgármester. Feladata a kérelmek befogadása, a kérelem tárgyával kapcsolatos szakmai véleményének írásban történő meghozatala, és a kérelem, valamint a szakmai véleményének előterjesztése a képviselő-testületi ülésen.
(2) A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében érdekeltek: a kérelmező, az érintett ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője. Az érdekelteket írásban kell értesíteni a képviselő-testületi döntésről.
(3) A helyi védelem alá helyezés, illetve a megszüntetés tényéről a lakosságot is tájékoztatni kell a település honlapján, a közterületen elhelyezett hirdető felületen és helyi lapban.
(4) Helyi védelem alatt álló ingatlan országos műemléki védelem alá kerül, úgy a védettség tényét megállapító jogszabály hatályba lépését követően a települési főépítész, annak hiányában a polgármester kezdeményezi a helyi védelem törlését.
(5) A polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:
a) a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c) fotódokumentációt,
d) helyszínrajzot,
e) a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját
(6) Táji és természeti érték helyi védelem alá helyezése kertészmérnök szakmai véleménye alapján történhet.
(7) Táji és természeti érték helyi védelemmel kapcsolatos további szabályokat a (1) – (3) bekezdés tartalmazza.
(8) A polgármester gondoskodik a helyi táji és természeti értékek nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:
a) a védendő érték pontos helyét (utca, házszám, dűlőnév, helyrajzi szám),
b) a védendő táji és természeti értékre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c) fotódokumentációt,
d) helyszínrajzot.
4.A területi védelem meghatározása
5. § Nyim község területén nincs helyi területi védelem alá tartozó ingatlan.
5.Az egyedi védelem meghatározása
6. § A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát, a védett építmény rendeltetését meghatározó jegyzéket jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) a régészeti lelőhely területe;
b) műemlék, műemléki környezet;
c) a helyi védettségű egyedi érték területe;
d) országos ökológiai hálózat területe;
e) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
f) helyi jelentőségű természeti emlékek területe.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdés b) – f) pontja településkép védelme szempontjából kiemelt területek.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények a teljes közigazgatási területre
8. § (1) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt lakókocsi, konténer és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.
(2) Az építményeken az adott környezettel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, illetve a föld és pasztell színektől eltérő és harsány színezés nem alkalmazható.
(3) Lakóterület és településközpont építési övezetekben, illetve kertes mezőgazdasági övezetekben nem alkalmazható:
a) főépületként gerenda- és konténerház,
b) közterületről látható részen alu lemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, hagyományostól eltérő színű (pl. kék, zöld, harsány színek) tetőfedés
c) a homlokzaton hullámlemez burkolat,
d) díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat az ablakok körül,
e) korábbi építészeti stílus, más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem (pl. kő kinézetű párkány, előtető, erkély, konzol…)
(4) Belterületen, közterület felőli kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád borítású.
7.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az elbontott építmények telkeit megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
b) épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában környezete adottságaihoz illeszkedjen.
c) az épületmélységek megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.
d) az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
e) a kerítések megengedett magassága legfeljebb 1,5 méter és áttört jelleggel alakítandók ki.
(2) A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az ingatlan fő funkcióját képviselő épületet jellemzően 35°- 45° hajlású magastetővel kell kialakítani;
b) az ingatlan fő funkcióját betöltő épület tetőidomát a szomszédos telken álló, utcaképileg egy látványt adó épületekkel összhangban kell kialakítani;
c) az épületek közterületről látható homlokzatainak és tűzfalainak egy homlokzaton belüli részleges felújítása vagy átfestése nem megengedett;
d) tető és előtető fedésére a 8. § (3) bekezdésében meghatározottakon kívül bitumenes zsindely, bitumenes lemez, fém hullámlemez nem alkalmazható;
e) meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű, valamint eltérő arányú nyílászáró;
f) az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatára lehet telepíteni;
g) síktáblás napelemet, napkollektort a közterületről látható helyen elhelyezni nem lehet, kivétel ha a települési főépítésszel egyeztetve megállapításra kerül, hogy nincs más lehetőség;
h) utcai homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető;
i) utcai kerítés anyaga lehet nyerstégla, festett vakolat, festett alumínium, kő, kovácsoltvas, zártszelvény vagy fa.
8.A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
10. § Az 1. mellékletben szereplő helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) közmű szerelvények (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészen vagy takart kialakítással helyezhető el.
b) amennyiben a helyi védelem kiterjed az épület tömegére, az eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani azt. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
c) az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek, kerítéselemek) meg kell őrizni.
d) a régi ablakok megőrzendők a maguk szerkezetében, külső rétegében, tagolásában, üvegosztásában.
e) belső korszerűsítés és átalakítás – hacsak védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítés engedélyezett.
f) helyi építészeti karaktert hordozó épület homlokzatai, vagy egyéb épületrészei esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során korrigáltatható, ha annak eredményeként egységes építészeti kialakítás jön létre.
g) helyi építészeti karaktert hordozó épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését:
9.Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások
11. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek a 3. mellékletben szereplő területek.
(2) Átjátszó állomás és antenna elhelyezése a település teljes közigazgatási területén meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.
(3) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.
(4) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
(5) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
12. § (1) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
(5) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.
(6)2 Külterületen adótorony létesítése csak háromszintes, térségben honos természetszerű telepítésű növényállomány telepítéssel körbevéve történhet.
13. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a) el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c) az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással világítsuk meg;
d) igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez.
10.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
14. § A szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő eltakarása szükséges.
11.A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében el lehet térni.
(3) A település teljes közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) létesíthető, a településképre vonatkozó előírások betartásával.
(4) Beépítésre nem szánt övezetekben önálló reklámberendezés mérete 2 m2 nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezések teljes magassága a 6 métert nem haladhatja meg.
(5) Közvilágítási oszlopon reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(6) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.
(7) Utasváró felületén és tetején reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(8) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és típusonkénti formájának azonosnak kell lennie.
12.A Támfalakra és támfallétesítményekre vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) A területen meglévő domborzati viszonyokat óvni kell. Ezért támfalat létesíteni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni csak a legindokoltabb mértékben, a megengedett építmények elhelyezése, vízelvezetési, geológiai, talajmechanikai okokból lehet.
(2) A támfal létesítése során a meglévő fás növényzet megóvását elsődlegesnek kell tekinteni.
(3) A támfal községképben jelentkező felületét a környezethez igazodó természetes anyagokkal kell kialakítani.
(4) A támfalak, illetve támfallétesítmények esetén a megfelelő lebukás-gátlást minden esetben biztosítani kell.
(5) 2 méternél magasabb támfalat növényzettel (lecsüngő, eléültetett, vagy kúszó növényzettel) takartan kell kialakítani.
13.Az egyéb épületek, építmények, utcabútorok elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) A területen az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan épüljenek. Amennyiben ez nem megoldható, kizárólag természetes anyagokból maximum 20 m2 nagyságú építmény építhető.
(2) Közterületen csak olyan műtárgyakat, utcabútorokat lehet elhelyezni, ami a község építészeti és természeti környezetébe, hangulatába illik.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
14.Rendelkezés a szakmai konzultációról
18. § (1) Kötelező a szakmai konzultáció az alábbi esetekben az építési tevékenység megkezdését megelőzően:
a) új antenna elhelyezése,
b) Étv.33/A. §-ban szabályozott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet írásban az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.
(3) Szakmai konzultáció lehetőségéről minden esetben a települési főépítész, annak hiányában a Polgármester gondoskodik.
(4) A szakmai konzultáció időpontja a települési főépítésszel, annak hiányában a Polgármesterrel egyeztetve kerül kijelölésre.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
19. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkoznak.
(2) A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
(3) A véleményezési anyagot az 5. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.
(4) Az eljárás során a településképi követelmények teljesülését kell vizsgálni.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
20. § (1) A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók köre:
a) lakóterület és településközpont vegyes terület övezetén belül épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása;
b) lakóterület és településközpont vegyes terület övezetén belül meglévő épület utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőhéjalás cseréje;
c) lakóterület és településközpont vegyes terület övezetén belül meglévő épület homlokzatán, tetőzetén nyílászáró méretének, anyagának, osztásának megváltoztatása; nyílászáró beépítése;
d) lakóterület és településközpont vegyes terület övezetén belül közterületről látható kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése;
e) faluközpont területén belül cégér, cégtábla elhelyezése;
f) meglévő, helyi védelem alatt álló épületen építési engedélyhez nem kötött építési munkák;
g) település területén reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
h)3 az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) tekintetében.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfélnek a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul. A bejelentést az 4. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.
(3) A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.
(4) A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.
(5) Több bejelentés köteles munka esetén a bejelentések összevonhatók.
21. § (1) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e.
(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester kikéri a települési főépítész szakmai véleményét.
(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya
a) megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
c) alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
d) az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz;
e) a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;
f) védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
g) a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.
h)4 a tervezett rendeltetésváltozás illeszkedik-e a településképbe, a rendeltetés megfelel-e a helyi építési szabályzatnak és az országos településrendezési és építési követelményeknek.
(3a)5 Amennyiben a (3) bekezdésben felsorolt követelmények nem teljesülnek, a polgármester megtiltja a rendeltetésváltoztatás megkezdését, és figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, továbbá döntésében megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén településképi kötelezési eljárást folytat le.
(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló döntés birtokában – az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(5) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése, illetve tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.
(6) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló döntés a közléstől számított egy évig érvényes.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
22. § (1) Településképi kötelezettség megszegésének minősül:
a) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,
b) a településképi rendeletben foglaltak megszegése.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy bejelentés alapján indul.
(3) Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.
(4) Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.
(5) A polgármester a településképi kötelezési eljárást általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény szabályai szerint folytatja le.
(6) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.
(7) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 20.000,- forinttól 1.000.000,- forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.
(8) A településképi bírság Nyim Község Önkormányzat bevételét képezi.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
23. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem terítendő támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a Képviselőtestület a pályázati kiírásban határozza meg.
(3) A beérkezett pályázatokat szakmai szempontból a települési főépítész, annak hiányában a Polgármester előzetesen értékeli és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a támogatás odaítélésére. A nyertes pályázatokról a Képviselőtestület dönt.
(4) A támogatási szerződés megkötésére, módosítására, felmondására, a támogatás elszámolására, visszafizetésére és a támogatási összeg felhasználásának ellenőrzésére az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.
(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15.Hatálybalépés
24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
16.Hatályon kívül helyező rendelkezések
25. § Hatályát veszti Nyim Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Nyim község helyi építési szabályzatáról szóló 15/2015. (XII. 1.) önkormányzati rendeletének 1. § (5) bekezdés, 5. § (6) bekezdés, 7. § (2)-(3), (7) bekezdés, 11. § (1)-(3) bekezdés, 36. §, 38-39. §, 46. § (1), (3)-(4) bekezdés, 3. melléklet.
1. melléklet a 14/2018. (XII. 6.) önkormányzati rendelethez
a) A település helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
megnevezés |
hrsz |
cím |
védettség jellege |
|
|---|---|---|---|---|
1. |
lakóház |
62 |
Fő utca |
épülettömeg |
2. |
lakóház |
73 |
Fő utca |
épülettömeg |
3. |
lakóház |
88 |
Fő utca |
épülettömeg, homlokzatok, fatornác |
4. |
lakóház |
89 |
Fő utca |
épülettömeg |
5. |
lakóház |
110 |
Fő utca |
épülettömeg, homlokzatok |
6. |
lakóház |
45/1 |
Fő utca |
épülettömeg, tornác |
7. |
lakóház |
212 |
Fő utca |
épülettömeg |
8. |
lakóház |
216 |
Fő utca |
épülettömeg |
9. |
lakóház |
219 |
Fő utca |
épülettömeg |
10. |
lakóház |
210/2 |
Fő utca |
épülettömeg, homlokzatok, vakolatdíszek |
11. |
lakóház |
36/1 |
Kossuth Lajos utca |
épülettömeg, tornác |
12. |
lakóház |
26/6 |
Kossuth Lajos utca |
épülettömeg, tornác |
13. |
lakóház |
24/3 |
Kossuth Lajos utca |
épülettömeg |
14. |
lakóház |
20/1 |
Kossuth Lajos utca |
épülettömeg, tornác |
15. |
lakóház |
202 |
Petőfi Sándor utca |
épülettömeg, tornác |
16. |
lakóház |
119/1 |
Rákóczi utca |
épülettömeg, tornác |
17. |
lakóház |
121/2 |
Rákóczi utca |
épülettömeg |
18. |
lakóház |
123 |
Rákóczi utca |
épülettömeg |
19. |
lakóház |
140 |
Rákóczi utca |
épülettömeg, tornác |
20. |
lakóház |
142 |
Rákóczi utca |
épülettömeg |
21. |
kúria |
059/2 |
Kásipuszta |
épülettömeg, homlokzatok |
22. |
lakóház |
133 |
Rákóczi utca |
épülettömeg |
23. |
lakóház |
143 |
Rákóczi utca |
épülettömeg |
24. |
lakóház |
146 |
Rákóczi utca |
épülettömeg |
25. |
lakóház |
222 |
Fő utca |
épülettömeg |
26. |
lakóház |
223 |
Fő utca |
épülettömeg |
27. |
lakóház |
109 |
Fő utca |
épülettömeg |
28. |
lakóház |
104 |
Fő utca |
épülettömeg |
29. |
lakóház |
103 |
Fő utca |
épülettömeg |
30. |
lakóház |
67 |
Fő utca |
épülettömeg |
31. |
lakóház |
19/1 |
Kossuth Lajos utca |
épülettömeg |
4. melléklet a 14/2018. (XII. 6.) önkormányzati rendelethez
építtető vagy kérelmező neve: |
|
építtető vagy kérelmező lakcíme: (szervezet esetén székhelye) |
|
tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység: |
|
a tervezett építési tevékenység helye és a telek helyrajzi száma: |
|
a tervezett építési tevékenység tárgya és rövid leírása: |
|
felelős tervező neve: |
|
tervezési jogosultság száma: |
|
tervező értesítési címe, telefonszáma, email címe: |
|
ÉTDR azonosító: |
|
a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatos előzmények: |
|
amennyiben a tervezés szerzői jogot érinti, úgy a korábbi tervező neve: |
Az 1/A. §-t a Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 12. § (6) bekezdését a Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XI. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 20. § (1) bekezdés h) pontját a Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XI. 9.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 21. § (3) bekezdés h) pontját a Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XI. 9.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdése iktatta be.
A 21. § (3a) bekezdését a Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XI. 9.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 5. melléklet a Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XI. 9.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XI. 9.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Nyim Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XI. 9.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.