Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2018(VI.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2025. 04. 02Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2018(VI.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Répcelak Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések
1. § Fogalom meghatározások:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50% nagyságú felület.
2. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felőli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
5. Fényreklám: bármilyen háttér világítással rendelkező fényáteresztő felületen, LCD, plazma TV-n vagy professzionális kijelzőn, videofalon, projektoron megjelenített, nem közérdekű tájékoztatást és útbaigazítást szolgáló információtartalom.
6. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: azok az ingatlanok, amelyek a helyi egyedi védettségű építmény telkével határosak.
7. Helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység: Mindazon őstermelők, egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok tevékenysége, akik székhelye vagy legalább egy fiók-telephelye a településen bejegyzett.
8. Helyi védettségű építészeti érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
9. Helyi védettségű építészeti örökség: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
10.1 Információs berendezés: minden olyan a helyi tájékoztatás számára szolgáló berendezés (műtárgy, tábla, műalkotás), amely reklámnak nem minősülő információs tartalmat is megjelenít, ezért közérdeket szolgál.
11. Közterületről látható: A telek közterülettel határos területének a közterület határától mért első 15 méteres sávja, valamint az építmény közterület felőli homlokzata és az összes tetőfelülete a hátsókertre nézők kivételével.
12. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett tájképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.
13.2 Más célú berendezés: az ülő- és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
14. Műszaki okból nem megvalósítható: olyan akadály vagy körülmény, amely az adott technikai megoldás kivitelezését ellehetetleníti, vagy irreális mértékben megdrágítja. Önmagában az előírt műszaki megoldás átlagosnál költségesebb volta még nem indok annak műszaki okból nem megvalósíthatóként értékelésére és annak elhagyására, ez az átlag költségekhez képest igazoltan kétszeres vagy azt meghaladó beruházási érték felett mérlegelhető.
15.3 Őshonos növényzet: a tájegységre és azon belül a kistájra jellemző növénypopulációk összefoglaló neve, mely a rendelet 5. melléklete.
16. Portál: egy épület közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánterülettel határos homlokzati főfalán elhelyezett, földszinti homlokzati összetett nyílászáró szerkezet, amely egyaránt tartalmazhat az épületbe, épületrészbe való bejutást szolgáló ajtót, ablakot, kirakatfelületet is.
17. Szakrális emlék: az emberi civilizáció által felismert vagy épített, a fizikai világban kulturális vagy természeti örökségként megőrzött vallási vagy természetgyógyászati célú építészeti objektum, építmény, jel, továbbá élő növény-populáció, vagy ásványi konstelláció. A fogalom használata független a jelenleg tapasztalható rendeltetéstől, a szakrális emlék tulajdonviszonyaitól vagy kezelőjétől.
18. Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji-, természeti érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.
19. Tájidegen növényfaj: tájidegennek számít miden olyan, az őshonos vegetáció kiszorítására képes növény, mely az Őrségi Nemzeti Park adatszolgáltásában szerepel.
20. Új építésű épület: olyan épület, amely e rendelet hatályba lépésekor még nem épült meg, vagy olyan, a rendelet hatályba lépésekor már álló épület, amelynek jelentős mértékű átalakítása során a földszinti padlószint 20 cm-t meghaladó mértékben változik, illetve a felmenő tartószerkezetek nagyobb része elbontásra vagy átalakításra kerül.
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata, fajtái, az önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
(2) Helyi védelem alatt álló értéknek minősül Répcelak város területén lévő minden olyan épület, épületrész, köztéri alkotás, növényzet és egyéb létesítmény, mely formája, kora vagy valamely hozzá fűződő történeti különlegesség által jelentős építészeti vagy képzőművészeti értéket képvisel, a településkép kedvező megjelenését befolyásolja, vagy a nemzeti illetve helyi hagyományok megőrzése szempontjából fontos, és Répcelak Város Önkormányzata rendeletével helyi védett értéknek nyilvánította.
(3) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi az 2. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.
(4) Az önkormányzat az utcakép védelme érdekében helyi területi védelemre jelöli ki az 1. mellékletben meghatározott területeket.
3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy a helyi védelem megszüntetésre bármely természetes vagy jogi személynek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek a polgármesterhez írásban benyújtott javaslata alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján, a védelem megszüntetése szakértői vélemény alapján történik.
(3) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát;
b) a kezdeményezőt;
c) más jogszabály alapján is védett, védendő érték esetében a hatáskörrel bíró, területileg illetékes hatóságot;
(4) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
b) a védelemre vonatkozó javaslatot és az azt megalapozó értékvizsgálatot;
(5) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslatot és az azt megalapozó, a szakmai indoklás építészeti-műszaki-pénzügyi tartalmától függően jogosultsággal rendelkező szakértő véleményét;
(6) Amennyiben a kezdeményezés érdemi vizsgálatra nem alaklmas a javaslatot a polgármester elutasítja.
4. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
4. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(4) Helyi védettségű épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését hitelességét.
(5) A védett építészeti értéket eredeti állapotban kell megőrizni kivéve, ha műszaki okból nem megvalósítható. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat, törekedni kell a keletkezés építészeti korszakára jellemző épületszerkezetek, anyagok, felületképzések és színezés használatára.
(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése műszaki okból nem megvalósítható a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.
(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(8)4
(9) A helyi egyedi védettségű épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.
(10) Helyi védettségű építészeti örökségen bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
(11) A helyi védettségű épület jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
(12) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
(13) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(14) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.
(15) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegaránya, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. Védett épületen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.
(16) A helyi védettségű építészeti érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a helyi építészeti értékvédelmet megalapozó építészeti részekre vonatkozóan.
5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása, megjelölése
5. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),
h) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
6. § A védelem megjelöléséről az objektum jellege alapján a polgármester gondoskodik.
6. A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
7. § (1) Az Önkormányzat segítheti a 2. mellékletében szereplő védett érték, annak közvetlen környezete felújítását, a helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Répcelak Városi Építészeti Értékvédelmi Támogatás” pénzügyi keretéből (a továbbiakban: Támogatás) anyagilag is segítheti. Támogatás nyújtható továbbá természetes és jogi személyek részére központi finanszírozású pályázatok benyújtásához szükséges önerő biztosításához is, amennyiben a finanszírozási pályázat összefügg az értékvédelem céljával.
(2) A Támogatás előirányzatát az Önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.
(3) A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni. Támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos jó gazda módjára fenntartja vagy karbantartja, azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(5) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(6) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.
(7) A megállapodás tartalmazza a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait.
8. § Amennyiben az Önkormányzat városfejlesztési szempontból valamely településrész közterületének az arculatot meghatározó fejlesztését, felújítását határozza el, a magáningatlanok közterület felőli homlokzatának megújításához önkormányzati támogatást adhat.
Településképi követelmények
7. A közterületekre vonatkozó településképi követelmények
9. § (1) Közterületen vendéglátóipari terasz kialakítása közterület alakítási terv előírásai alapján lehetséges, ennek hiányában a következő előírások alkalmazandók:
a) dobogó, emelvény, fa-, műfű vagy egyéb burkolat építése, kihelyezése nem megengedett csak abban az esetben, ha a közterület burkolata nem került felújításra vagy a közterületi burkolat kialakítása és lejtési feltételei miatt másképp műszakilag nem megvalósítható;
b) a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés stílusában, anyagában és színezésében illeszkedjen a környezethez, könnyen tisztítható és mozgatható, valamint biztonságos legyen;
c) a napellenző és árnyékoló szerkezet a közterület-használatra vonatkozó bérleti szerződésben meghatározott rögzítési pontban és módon helyezhető el;
d) a napellenző szerkezet ernyőjének legalsó pontja 2,20 méternél alacsonyabban nem lehet és nem nyúlhat ki a gyalogos sáv fölé;
e) a napellenző és esővédő szerkezet textil-hatású anyagból készülhet, matt natúr színben. A szerkezet lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el;
f) a terasz sem egy, sem több oldalról; továbbá sem ideiglenesen sem véglegesen le nem zárható.
(2) Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (pl. nyárak) nem telepíthetők. A kijelölt új fasorokat átlagosan 8 méteres tőtávolsággal, előnevelt útsorfa minőséggel lehet telepíteni.
(3) A (2) bekezdés előírásaitól kertészeti munkarészt tartalmazó Közterület alakítási terv alapján lehet csak eltérni.
(4) Az újonnan kialakított közterületi parkolókat - az ideiglenes használatra kijelölt, stabilizált zöldfelületek kivételével - csak szilárd (aszfalt, kő vagy beton) burkolattal lehet megépíteni. A parkolóhelyek minden esetben csak a közforgalom számára nyitottan alakíthatóak ki.
(5) A közmű felépítmények (pl. gázfogadó állomások, szennyvíz átemelők, tüzivíz tárolók, transzformátorházak, stb.) eltakarásáról a kezeléshez szükséges hely biztosítása mellett növényzettel gondoskodni kell.
(6) Hulladékgyűjtő edényzet közterület felől látható helyen nem helyezhető el vagy takarásáról növényzettel, falazott szerkezettel (pl. kerítésbe építve) gondoskodni kell.
8. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények,
műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
10. § (1) Répcelak város teljes közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közmű-létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(2) A Répcelak Város ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a mezőgazdasági besorolású területek alkalmasak, kivéve a védett területrészeket.
(3) A településrendezési eszközökben lakó-, üdülő-, vegyes-, valamint zöldterületi területhasználati egységbe sorolt területeken, valamint a templomok, feszületek, szobrok 100 méteres környezetében a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.
(4) Meglévő légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(5) Önálló antennatartó szerkezet, adótorony, széltorony Répcelak város belterületén, valamint a szakrális emlékek 500 méteres környezetében nem helyezhető el.
(6) Belterületen az ipari gazdasági, közlekedési- és közműterületek kivételével, valamint az üdülő területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
9. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és tájékoztatási célú táblák elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
11. § (1) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok
a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,
b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,
c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.
(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
(3) Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.
(4)5
(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(6)6
(7)7 Egy épületben működő több rendeltetési egység esetében az épület utcai homlokzatán egymással összhangban kialakított módon, hirdető-berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel.
(8) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként
a) az elhelyezési magasság,
b) a betűnagyság,
c) anyaghasználat és
d) a színvilág
tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.
(9) Cégér, cégfelirat, címtábla kizárólag helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység jelölésére helyezhető el.
(10)8 Tilos az épület homlokzatát és a közterület felőli kerítést árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás igénybevétel is.
(11)9
10.10 Információs berendezések elhelyezésére vonatkozó építészeti követelmények
12. § (1)11
(2)12 Információs berendezések épület homlokzaton, kerítésen, közmű műtárgyon is elhelyezhetők.
(3)13 Egymás közelében elhelyezett információs berendezések anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lennie, úgy, hogy minden információ észlelhető maradjon.
(4)14 A közterületen, közútterületen elhelyezett információs berendezés - az utcanév táblákat tartó oszlop kivételével -az alábbi befoglaló méretekkel létesülhet:
a) szélessége tartó oszloppal együtt legfeljebb: 1200 mm,
b) alkalmazott táblaméret: 150 x 1000 mm,
c) tábla felső élének elhelyezési magassága: egységesen a rendezett terepszinttől mért 1,50 m. Több tábla elhelyezése esetén azok az 1,50 m-re helyezett felső tábla alá kell, hogy kerüljenek.
(5)15 Információs berendezés (3) bekezdésben előírt egységes megjelenésre is tekintettel az alábbi anyagok felhasználásával készülhet:
a) impregnált fa,
b) porszórt fém, rozsdamentes acél, szálcsiszolt alumínium,
c) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg.
(6)16 Az információs berendezések elhelyezésének területi lehatárolásáról a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. és 2. melléklete rendelkezik.
Részletes településkép-védelmi követelmények
11. Településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt területek fajtái
13. § Településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt területek:
a) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult településrész,
b) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kertvárosias településrész,
c) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakulóban lévő kertvárosias településrész,
d) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, ipari területek,
e) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakuló ipari területek
12. Településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult településrész
területére vonatkozó településképi követelmények
14. § (1) A területen utcahálózat vonalvezetése megtartandó. A területen a kialakult tömböket meg kell tartani, tömbfeltárás - a településrendezési eszközökben I. rendű szabályozási elemekkel jelölt tömbfeltárások kivételével - nem megengedett.
(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait az egyes területfelhasználási egységekben hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(3) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka vagy fém borítású épület, építmény a területen nem létesíthető.
(4) A területen csak egyedi telkeken létesíthető kerítés, a kialakult állapothoz illeszkedő anyaghasználattal, színezéssel, a jellemtő lábazat-kerítés mező arányok megtartásával.
(5) Az (4) bekezdésben megengedett kerítés közterület felőli szakasza fő szabályként a telekhatáron, kialakult fésűs beépítés esetén a meglévőkhöz hasonlóan az előkert első 5,0 méteres sávjában létesíthető.
(6) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.
(7) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(8) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
(9) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
(10) A (9) bekezdés előírásaitól kertészeti munkarészt tartalmazó Közterület alakítási terv alapján lehet csak eltérni.
(11) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(12) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(13) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de elfogadott Közterület alakítási terv alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
15. § Egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult településrész területére:
a) A közterület felőli homlokzat(okon) felé gépkocsi tároló kapu az előkert közterület felőli 2,0 méteres sávjában nem létesíthető,
b) Új építésű épület esetén a homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett,
c) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület a területen nem létesíthető,
d) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad,
e) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani,
f) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán és a kerítés közterület felőli oldalán nem helyezhető el.
13. A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kertvárosias településrész területére vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait az egyes területfelhasználási egységekben hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
(2) A területen csak kialakult állapothoz illeszkedő anyaghasználatú és színezésű kerítés létesíthető, a jellemtő lábazat-kerítés mező arányok megtartásával.
(3) Közterület felőli kerítés fő szabályként a telekhatáron, kialakult fésűs beépítés esetén a meglévőkhöz hasonlóan az előkert első 5,0 méteres sávjában létesíthető.
(4) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.
(5) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(6) Cégér, cégfelirat, címtábla kizárólag helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység jelölésére helyezhető el.
(7) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges, a homlokzati hossz legfeljebb 1/3-ának mértékéig.
(8) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(9) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
(10) A (9) bekezdés előírásaitól kertészeti munkarészt tartalmazó Közterület alakítási terv alapján lehet csak eltérni.
(11) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
(12) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
(13) A szikkasztó árkok területén a fenntartást akadályozó növényzet (pl. kúszótuja, terülőtuja , stb.) nem telepíthető.
(14) A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(15) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de elfogadott Közterület alakítási terv alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.
17. § Egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kertvárosias településrész területére:
1. Új építésű épület utcafronti homlokzati síkváltás nélküli egybefüggő homlokzata nem haladhatja meg a 12,0 métert,
2. Az épületeken tetőfelépítmény a tetőfelület legfeljebb 10 %-ig létesíthető,
3. Túltagolt tetőforma nem megengedett, törekedni kell a funkcionalitásból adódó egyszerű szerkezetiségre,
4. Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés alkalmazható. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el,
5. Az egyedi telken álló lakóépületek fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastetőként alakítandó ki, 35°-45° közötti tetőhajlásszöggel. A fő tömeget kiegészítő tetőrészek lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók,
6. Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki,
7. A párkány kiülése nem lehet nagyobb 50 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 20 cm-nél,
8. Közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető,
9. Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál- így elsősorban tetőforma, homlokzat arányrendje, anyaghasználat, nyílásarány és -osztás osztás, részletképzés vonatkozásában - illeszkedni kell a település hagyományőrző építészeti karakterére,
10. Az épületek színezésénél harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros, sötétszürke, fekete, stb.) a területen nem alkalmazhatók. A nyílászáró színezése szürke árnyalatú, fekete, valamint fém színű nem lehet,
11. Az előkert közterület felöli 2,0 méteres sávjában gépkocsi tároló kapu nem létesíthető.
12. A közterület felől látható homlokzatok színezése során csak három, egymással és a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
13. Az 1960. előtt épült, utcára merőleges tengelyű vagy “L”-alakú lakóházak oldalhatárra eső és melléképületeket határoló homlokzatainak színezését alá kell rendelni az utcai (vagy más ezzel egyenrangúan díszített) homlokzatának színezésének, azaz az oldalhatárra eső és melléképületeket határoló homlokzati részeken árnyalatában világosabb, színezetében telítetlenebb, felületi textúrájában simább felületű kialakítás megengedett.
14. Az épületek lábazata kő, műkő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos,
15. Utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos,
16. A homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett,
17. A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka vagy fém borítású épület a területen nem létesíthető,
18. A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,10-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon,
19. Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad,
20. A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani,
21. Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán és a kerítés közterület felőli oldalán nem helyezhető el.
14. A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakulóban lévő kertvárosias településrész területére vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.
(2) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges, a homlokzati hossz legfeljebb 1/3-ának mértékéig.
(3) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
(4) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
(5) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
19. § Egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakulóban lévő kertvárosias településrész területére:
a) Az épület tömege, homlokzati megjelenése, színezése és anyaghasználata tükrözze a fő rendeltetéshez köthető, általánosan elfogadott szakmai kritériumokat, ne váltson ki ellentétes hatást a már megépült szomszédos épületek által képviselt építészeti karakterrel szemben, annak érdekében, hogy az érintett építmények harmonikus megjelenése emelje az épített környezet minőségét,
b) A településrészen - a kapuzatok, kerékpár- és hulladék tárolók, közműépítmények kivételével -áttört kerítés létesíthető vagy őshonos növényzetbe rejtett drótfonat kerítés, mindkét esetben a rendezett tereptől mért legfeljebb 1,80 m magassággal,
c) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani,
d) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán és a kerítés közterület felőli oldalán nem helyezhető el.
15. A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, ipari területek, területére vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell kialakítani.
(2) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
21. § Egyedi építészeti követelmény a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, ipari területek területére, hogy az épület tömege, homlokzati megjelenése, színezése és anyaghasználata tükrözze a fő rendeltetéshez köthető, általánosan elfogadott szakmai kritériumokat.
16. A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakuló ipari területek, területére vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell kialakítani.
(2) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
(3) A kialakuló ipari területek beépítése előtt a településképi karakter és az úthálózatot kísérő növénypopuláció meghatározására, valamint a közterületek felőli látvány alakítása érdekében Közterület alakítási terv készítendő, mely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A. szerint a Célmegvalósító finanszírozásával is elkészíttethető.
17. Településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területek fajtái
23. § Településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területek:
a) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, városi zöldfelületek,
b) táj- és természetvédelmi területek.
18. A településképi szempontból meghatározó, városi zöldfelületek területére vonatkozó településképi követelmények, településkép-védelmi tájékoztatás
24. § A városi zöldfelületek egységes zöldfelület-alakítási és -fenntartási terv alapján alakítandók ki, a közvetlen funkció és a fenntartást megalapozó éghajlati viszonyok figyelembe vételével, a város aktuális életminőségét hordozó, egyedi megjelenésű kertként.
19. A településképi szempontból meghatározó, táj- és természetvédelmi területekre
vonatkozó településképi követelmények
25. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:
a) szélkerék, napelem park, adótorony létesítése a területen nem megengedett,
b) az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet,
c) tájképvédelmi területen, ökológiai magterületen és ökológiai folyosó területén, régészeti lelőhely területén és műemléki környezetben, valamint e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
26. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:
a) a területen (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel, NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai magterület- és ökológiai folyosó területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet,
b) az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra,
c) a tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. Az épület feltárulását a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell,
d) tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható,
e) a településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon,
f) épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad,
g) kerítés csak telekhatáron építhető, áttört mezővel, lábazat nélküli kialakítással. Növénytakarás megengedett, őshonos növényzet felhasználásával,
h) égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető,
i) a mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
Településkép-érvényesítési eszközök
20. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
27. §17 E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a települési főépítész az ügyfél írásbeli kérelmére a településkép-védelmi követelményekről tájékoztatást ad. A tájékoztatás szakmai konzultáció keretében történik.
21. A szakmai konzultáció eljárásrendje
28. § (1) Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező alábbi személyes adatait:
aa) nevét
ab) lakóhelye címét, szervezet esetén székhelyét
ac) levelezési címét, ha az a lakóhely, szervezet esetén székhely címétől eltér
b) a kérelemmel érintett ingatlan, ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát vagy ingatlanhoz nem köthető szakkérdés esetén annak rövid kifejtését.
(2) Előzetes időpont egyeztetés céljából telefonos vagy elektronikus elérhetőség is megadható, de a tájékoztatás és a szakmai konzultáció csak személyesen folytatható le.
22. Településképi véleményezési eljárás
29. § A településképi véleményezési eljárásba bevont építmények köre:
a) a 2. melléklet szerint helyi egyedi védelem alatt álló, illetve helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében lévő ingatlanon álló épületek,
b) a felszín feletti két szintet meghaladó szintszámú épületek,
c) az 500 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú épületek.
23. A településképi véleményezés szempontjai
30. § A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
31. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, a településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi önkormányzati jogszabályi előírásoknak.
(3) A településképi véleményezési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:
a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,
b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,
c) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,
h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,
i) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását, a közterület alakítási tervvel való összhangot.
24. A településképi véleményezés eljárás
32. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai alapján történik.
(2) A településképi véleményezés lefolytatásához a kérelmét elektronikusan és papíralapon, az 1 pld. építészeti-műszaki dokumentációt papir alapon nyújtja be, melyet egyidejűleg elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre (ÉTDR) is feltölt és ahhoz az Önkormányzat részére hozzáférést biztosít.
(3) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmazza:
a) műszaki leírás,
b) fotódokumentáció a tervezési területről,
c) építészeti, műszaki tervet:
ca) tető-felülnézeti helyszínrajz a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, továbbá a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
cb) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajza,
cc) metszet a megértéshez szükséges mértékben,
cd) valamennyi homlokzati rajz, melyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdetés, reklámberendezések helye,
ce) épület egészének, vagy egyes részeinek színének megváltoztatása esetén színezési tervet.
d) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
e) látványterv, vagy modellfotó,
f) rendeltetés meghatározása.
(4)18 A polgármester átruházott hatáskörben adott véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.
(5)19 A polgármester átruházott hatáskörben adott véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező adatait,
b) az építési tevékenység helyének adatait,
c) valamint a (3) bekezdés szerinti véleményt és annak részletes indoklását.
25. A településképi bejelentési eljárás
33. § (1)20 E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében átruházott hatáskörben a polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, munkákat megelőzően, továbbá összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően településképi bejelentési eljárást folytat le.
(2) A településképi bejelentési eljárásba bevont építmények köre:
a) a település közigazgatási határán belül található országos főközlekedési utak belterületi átkelési szakaszával határos telken, az utcai telekhatárától mért 20 méteren belüli építmény,
b) az 1. melléklet szerint lehatárolt, településképi szempontból meghatározó táj- és természetvédelmi területeken belüli építmény,
c) kivéve, ha ugyanazon tárgyban véleményezési eljárás lefolytatásra került.
(3)21 A településképi bejelentési eljárást az alábbi tevékenységek megkezdése előtt kell lefolytatni:
a) az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák tekintetében:
aa) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
ab) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,
ad) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
ae) a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
af) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
ag) emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
ah) park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,
ai) megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda építése.
aj) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése.
ak) növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
al) növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
am) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
an) a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása,
ao) támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot,
ap) kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
aq) mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
ar) napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése,
as) építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
at) zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg,
au) a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg,
av) közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.
b) minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében;
c) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor,
d) a reklám elhelyezési kormányrendeletben szereplő a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél minden esetben.
e) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára:
ea) kirakat kialakítása,
eb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése,
ec) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén.
f) településképet meghatározó területen információs eszköz elhelyezése esetén.
26. A településképi bejelentés szempontjai
34. § A bejelentési eljárás során vizsgálni kell
d) a településképi követelményeknek való megfelelést,
e) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
35. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása, az utcaképi védelem és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, a településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi önkormányzati jogszabályi előírásoknak.
(3) A településképi bejelentési eljárás részletes vizsgálati szempontjai:
f) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,
g) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,
h) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
i) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
j) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
k) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
l) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,
m) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,
n) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
o) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását, a közterület alakítási tervvel való összhangot.
27. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
36. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása az Ákr. szabályai alapján történik.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez címzett, a 3. melléklet szerinti űrlap kitöltésével és kiegészítésével összeállított – papíralapú – kérelemre indul, melyet a polgármesterhez kell benyújtani. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.
(3) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírás,
b) fotódokumentáció a tervezési területről,
c) építészeti, műszaki tervet:
ca) tető-felülnézeti helyszínrajz a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, továbbá a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
cb) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajza,
cc) metszet a megértéshez szükséges mértékben,
cd) valamennyi homlokzati rajz, melyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdetés, reklámberendezések helye,
ce) épület egészének, vagy egyes részeinek színének megváltoztatása esetén színezési tervet.
d) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
e) látványterv, vagy modellfotó,
f) rendeltetés meghatározása.
37. § (1) Az 36. §-ban foglalt tevékenység a bejelentés alapján – a (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(2)22 Átruházott hatáskörben a polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést, cégtáblát, cégért, üzletfeliratot, portál kialakítást vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy a nélkül – tudomásul veszi, amennyiben az a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel, és a bejelentőt erről a tényről a határozat megküldésével értesíti.
(3)23 Átruházott hatáskörben a polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés, cégér, cégfelirat, címtábla, portál kialakítás vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a tervezett tevékenység nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak.
38. §24 (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot átruházott hatáskörben a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(2) Átruházott hatáskörben a polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
c) illeszkedés, esztétika, igényesség, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelőség.
(3) Az ügyfél a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntésével szemben 15 napon belül a Képviselő-testülethez fellebbezést nyújthat be.
(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén átruházott hatáskörben a polgármester a Tvtv. 11. § szerint jár el.
A településképi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei,
településképi kötelezési eljárás szabályai
39. §25 (1) Településképi kötelezési eljárást folytat le átruházott hatáskörben a polgármester e rendeletben meghatározott településképi rendelkezések megsértése esetén.
(2) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a vármegyei kormányhivatal illetékes járási hivatalát.
40. §26 (1) A 39. § (1) bekezdés szerinti eljárást a polgármester átruházott hatáskörben hivatalból folytatja le az Ákr. szabályai szerint.
(2) Amennyiben a kötelezés alá vont az önkéntes jogkövetésnek a megadott határidőben nem tesz eleget, a polgármester kötelezést bocsájt ki és településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege:
a) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 200.000,- Forint,
b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200.000,- Forint, legfeljebb 500.000,- Forint,
c) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500.000,- Forint, legfeljebb 1.000.000,- Forint.
(3) A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegeli:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
Záró rendelkezések
41. § (1) E rendelet 2018. szeptember 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 31/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet.
4. melléklet29
Az 1. § 10. pontja a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. § 13. pontja a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § 15. pontja a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (8) bekezdését a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § (4) bekezdését a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § (6) bekezdését a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. § (7) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (10) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 11. § (11) bekezdését a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 11. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 10. alcím címe a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdését a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 11. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (2) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (3) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (4) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (5) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (6) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (4) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 10. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 32. § (5) bekezdés nyitó szövegrésze a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 10. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 33. § (1) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 37. § (2) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. mellékletet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete 11. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. mellékletet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2025. (III. 18.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.