Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 14/2018(VI.29.) önkormányzati rendelete módosításáról
Hatályos: 2024. 03. 10- 2024. 03. 10Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 1.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 14/2018(VI.29.) önkormányzati rendelete módosításáról
Répcelak Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 14/2018(VI.29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fogalom meghatározások:)
2. § (1) A Rendelet 11. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Egy épületben működő több rendeltetési egység esetében az épület utcai homlokzatán egymással összhangban kialakított módon, hirdető-berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel.”
(2) A Rendelet 11. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Tilos az épület homlokzatát és a közterület felőli kerítést árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás igénybevétel is.”
3. § A Rendelet 10. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Információs berendezések elhelyezésére vonatkozó építészeti követelmények”
4. § A Rendelet 12. § (2)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Információs berendezések épület homlokzaton, kerítésen, közmű műtárgyon is elhelyezhetők.
(3) Egymás közelében elhelyezett információs berendezések anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lennie, úgy, hogy minden információ észlelhető maradjon.
(4) A közterületen, közútterületen elhelyezett információs berendezés - az utcanév táblákat tartó oszlop kivételével -az alábbi befoglaló méretekkel létesülhet:
a) szélessége tartó oszloppal együtt legfeljebb: 1200 mm,
b) alkalmazott táblaméret: 150 x 1000 mm,
c) tábla felső élének elhelyezési magassága: egységesen a rendezett terepszinttől mért 1,50 m. Több tábla elhelyezése esetén azok az 1,50 m-re helyezett felső tábla alá kell, hogy kerüljenek.
(5) Információs berendezés (3) bekezdésben előírt egységes megjelenésre is tekintettel az alábbi anyagok felhasználásával készülhet:
a) impregnált fa,
b) porszórt fém, rozsdamentes acél, szálcsiszolt alumínium,
c) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg.
(6) Az információs berendezések elhelyezésének területi lehatárolásáról a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1. és 2. melléklete rendelkezik.”
5. § A Rendelet 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a települési főépítész az ügyfél írásbeli kérelmére a településkép-védelmi követelményekről tájékoztatást ad. A tájékoztatás szakmai konzultáció keretében történik.”
6. § (1) A Rendelet 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében átruházott hatáskörben a polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, munkákat megelőzően, továbbá összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően településképi bejelentési eljárást folytat le.”
(2) A Rendelet 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A településképi bejelentési eljárást az alábbi tevékenységek megkezdése előtt kell lefolytatni:
a) az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák tekintetében:
aa) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
ab) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,
ad) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
ae) a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
af) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
ag) emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
ah) park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,
ai) megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda építése.
aj) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény építése.
ak) növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
al) növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
am) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
an) a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása,
ao) támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot,
ap) kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
aq) mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
ar) napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése,
as) építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
at) zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg,
au) a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg,
av) közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.
b) minden olyan építménynek nem minősülő, de huzamos emberi tartózkodásra alkalmas mobil eszköz (konténer, lakókocsi, sátor stb.), 30 napot meghaladó időtartamra terjedő és valamilyen emberi tevékenység céljára (raktározás, árusítás) szolgáló letelepítése esetében;
c) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor,
d) a reklám elhelyezési kormányrendeletben szereplő a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél minden esetben.
e) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára:
ea) kirakat kialakítása,
eb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése,
ec) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén.
f) településképet meghatározó területen információs eszköz elhelyezése esetén.”
7. § A Rendelet 37. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Átruházott hatáskörben a polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést, cégtáblát, cégért, üzletfeliratot, portál kialakítást vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy a nélkül – tudomásul veszi, amennyiben az a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel, és a bejelentőt erről a tényről a határozat megküldésével értesíti.
(3) Átruházott hatáskörben a polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés, cégér, cégfelirat, címtábla, portál kialakítás vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a tervezett tevékenység nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak.”
8. § A Rendelet 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot átruházott hatáskörben a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(2) Átruházott hatáskörben a polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
c) illeszkedés, esztétika, igényesség, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelőség.
(3) Az ügyfél a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntésével szemben 15 napon belül a Képviselő-testülethez fellebbezést nyújthat be.
(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén átruházott hatáskörben a polgármester a Tvtv. 11. § szerint jár el.”
9. § A Rendelet 39. és 40. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„39. § (1) Településképi kötelezési eljárást folytat le átruházott hatáskörben a polgármester e rendeletben meghatározott településképi rendelkezések megsértése esetén.
(2) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a vármegyei kormányhivatal illetékes járási hivatalát.
40. § (1) A 39. § (1) bekezdés szerinti eljárást a polgármester átruházott hatáskörben hivatalból folytatja le az Ákr. szabályai szerint.
(2) Amennyiben a kötelezés alá vont az önkéntes jogkövetésnek a megadott határidőben nem tesz eleget, a polgármester kötelezést bocsájt ki és településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege:
a) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 200.000,- Forint,
b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 200.000,- Forint, legfeljebb 500.000,- Forint,
c) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 500.000,- Forint, legfeljebb 1.000.000,- Forint.
(3) A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegeli:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.”
10. § A Rendelet
a) 1. § 10. pontjában az „eszköz” szövegrész helyébe a „berendezés” szöveg,
b) 32. § (4) bekezdésében a „polgármester véleményében” szövegrész helyébe a „polgármester átruházott hatáskörben adott véleményében” szöveg,
c) 32. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „polgármester véleménye” szövegrész helyébe a „polgármester átruházott hatáskörben adott véleménye” szöveg
lép.
11. § Hatályát veszti a Rendelet
a) 4. § (8) bekezdése,
b) 11. § (4) bekezdése,
c) 11. § (6) bekezdése,
d) 11. § (11) bekezdése,
e) 12. § (1) bekezdése,
f) 4. melléklete.
12. § Ez a rendelet 2024. március 10-én lép hatályba.