(4) A Kazincbarcikai Önkormányzati rendészet általános munkarendje, amely a munkaidőt és a pihenőidőt tartalmazza az alábbi

(5) A Kazincbarcikai Önkormányzati Rendészet közterületen szolgálatot teljesítő köztisztviselői munkájukat a vezető javaslata alapján a Jegyző által meghatározott nyolchetes munkaidőkeretben, heti vezényléssel látják el.

(6) A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje a (7)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel az alábbi

(7) Az anyakönyvvezetők a haláleset bejelentést teljes munkaidőben kötelesek fogadni.

(8) A Polgármesteri Hivatal Hatósági és Jogi Osztály Szociális Csoportjának ügyfélfogadási rendje az alábbi

Kazincbarcika Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Az önkormányzat elnevezése, jelképei
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése:
Kazincbarcika Város Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye:
3700 Kazincbarcika , Fő tér 4.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:
Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(4) A képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése és székhelye:
Kazincbarcika i Polgármesteri Hivatal
3700 Kazincbarcika , Fő tér 4.
(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.kazincbarcika.hu.
2. §
(1) Kazincbarcika Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) jelképei
a) az Önkormányzat címere,
b) az Önkormányzat lobogója.
(2) Az Önkormányzat címere
a) álló, háromszögletű arany katonai pajzs, amelynek közepén két kék színű keskeny, hullámos pólya fut keresztül. E pajzson három kisebb, a naggyal megegyező alakú kék színű címerpajzs látható, kettő a felső, egy pedig az alsó mezőben.
b) az a) pontban megjelölt három kisebb címerpajzs címeralakjai közül
ba) az első pajzsé ezüst szívből kinövő növényi motívumok (Sajókazinc címere),
bb) a második pajzsé ezüst tölgyfaágak alatt lebegő ekevas (Barcika címere),
bc) a harmadik pajzsé szőlőfürtöt tartó, páncélos, ezüst férfikar, alatta és fölötte egy-egy csillaggal ( Berente címere).
c) a címeren szereplő pajzstartók
ca) az egyik oldalról barna oroszlán,
cb) a másik oldalról barna egyszarvú,
melyek zöld színű növényi díszítményen állnak, s e díszítményről egy szalag függ alá Kazincbarcika felirattal.
(3) Az Önkormányzat zászlója hosszanti irányban felezett, balra kék, jobbra sárga.
A zászlón található pajzs sárga alapú, rajta kék alapon fehér kis címerek, valamint két kék pólya fut rajta keresztül. A zászló további színei megegyeznek a címer színeivel.
(4) Az Önkormányzat jelképeinek használatára vonatkozó részletes szabályokat a városi címer és lobogó alkotásáról, valamint Kazincbarcika város nevének, címerének, lobogójának használatáról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
II. Fejezet
Az önkormányzat feladata, hatásköre
3. §
(1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező feladatokat. A Képviselő-testület saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az Önkormányzat kormányzati funkciók rendje szerinti alaptevékenységeinek felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3) Az Mötv. alapján önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.
(4) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai
a) az egyéb nem kötelező oktatási feladatok,
b) a szakosított szociális ellátás (idősek otthona),
c) a turisztikai, idegenforgalmi tevékenység,
d) az Önkormányzat közigazgatási területén történő lakásvásárlás támogatása,
e) az önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatása,
f) helyi média támogatása,
g) nemzetközi kapcsolatok ápolása.
(5) Az Önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdés 19. pontjában foglalt hulladékgazdálkodási feladatát a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás útján látja el.
(6) A Jegyző az Mötv. 119. § (3)-(4) bekezdésében foglalt belső kontrollrendszer működtetésére vonatkozó feladatát a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás útján látja el.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
4. §
(1) A Képviselő-testület tagjainak száma 15 fő. A megválasztott Polgármester a Képviselő-testület tagja.
(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.
(3) A Képviselő-testületet a Polgármester képviseli.
(4) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei, a Polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a Képviselő-testület hivatala, a Társulások és a Jegyző látják el.
(5) A Képviselő-testület által a Polgármesterre és az egyes bizottságokra átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
1. A Képviselő-testület ülései, munkaterve
5. §
(1) A Képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(2) Az alakuló ülés részletes szabályait az Mötv. 43. §-a tartalmazza.
(3) A Polgármester és az önkormányzati képviselő az Mötv. alapján esküt tesz és erről okmányt ír alá.
(4) A Képviselő-testület évente munkaterv szerint legalább 9 ülést tart – a nyári szünet kivételével – legalább havonta egy alkalommal.
(5) A munkatervet minden év január 31. napjáig a Polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a Jegyző állít össze.
(6) A munkaterv elkészítésére javaslatot kell kérni
a) az önkormányzati képviselőktől,
b) az Alpolgármestertől,
c) a Jegyzőtől,
d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől,
e) a bizottságoktól
f) a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) osztályaitól,
g) az önkormányzat közvetlen és közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok vezetőitől,
h) az intézményvezetőktől.
(7) A munkatervnek tartalmaznia kell
a) az ülések várható időpontját,
b) a napirendek tárgyát, előterjesztőjét,
c) az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét.
(8) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetben,
b) ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi.
(9) A Polgármester a rendkívüli ülést összehívhatja a (8) bekezdésben nem szereplő esetben is.
(10) Halaszthatatlan esetben a Képviselő-testület rövid úton tárgynapra is összehívható a meghívó kézbesítését követő napra a napirend megjelölésével.
(11) A Képviselő-testület ülését az Mötv. 135. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott esetben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal is összehívhatja, mely esetben az ülés összehívása eltérhet a jelen rendeletben foglaltaktól.
2. A Képviselő-testület összehívásának rendje
6. §
(1) A Képviselő-testület üléseit a Polgármester hívja össze. A Polgármester akadályoztatása esetén az ülést az Alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a Képviselő-testület ülését az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke hívja össze.
(3) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(4) A Képviselő-testület üléseit – főszabályként – az Önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülését a székhelyén kívül a (6) bekezdésben foglaltak alkalmazásával, máshová is össze lehet hívni, mely helyszín megterhelés nélkül elérhető kell, hogy legyen a választópolgárok számára.
(6) A munkaterv szerinti ülésre szóló napirendi pontok címeit tartalmazó meghívót a képviselő-testületi ülések napját megelőzően legalább 4 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót – az 5. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével – legalább 2 nappal az ülés előtt kézbesíteni kell. A rendkívüli képviselő-testületi ülésre szóló meghívó írásbeli kézbesítéséről egyidejűleg telefonon is – szóban vagy sms-ben – értesítést kell küldeni a képviselőknek.
(7) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a település lakosságát a (6) bekezdésben meghatározott időpontban értesíteni kell oly módon, hogy a meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, illetve Kazincbarcika Város hivatalos honlapján (www.kazincbarcika.hu) is közzé kell tenni.
7. §
(1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni az önkormányzati képviselőket, valamint tanácskozási joggal
a) az országgyűlési választókerület országgyűlési képviselőjét,
b) a napirend szerint illetékes szervek, szervezetek vezetőit,
c) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
d) a Jegyzőt, az Aljegyzőt,
e) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
f) akiket a Polgármester, vagy a Képviselő-testület indokoltnak tart.
(2) Tanácskozási joggal vehet részt a Képviselő-testület ülésén a tárgyalt napirend szerint érintett önszerveződő közösség képviselője.
8. §
(1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell a napirendet is. A kézbesítés elektronikus levél útján, illetőleg a www.kazincbarcika.hu internetes elérhetőségről történő letöltés útján történik. A kézbesítést a munkaterv szerinti testületi ülést megelőző hét csütörtökén kell elindítani, és a bizottsági ülést megelőző napig be kell fejezni.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kézbesítési módok sikertelensége esetén digitális adathordozó útján történik a kézbesítés.
(3) Ahol a rendelet írásbeliséget, illetve írásbeli kézbesítést ír elő, azon az elektronikus levél útján vagy digitális adathordozó átadásával történő kézbesítést is érteni kell.
(4) Amennyiben a kézbesítés a Polgármesteri Hivatal részéről felmerülő technikai okok miatt elektronikus levél útján, illetőleg a www.kazincbarcika.hu internetes elérhetőségről történő letöltés útján nem lehetséges, a kézbesítés papíralapon, az érintetteknek történő személyes átadás útján történik.
(5) A bizottságok nem képviselő tagjai részére az őket érintő meghívók és előterjesztések – amennyiben internetes hozzáféréssel rendelkeznek – az (1) bekezdés szerint kerülnek kézbesítésre, ennek hiányában papíralapon, az érintetteknek történő személyes átadás útján történik a kézbesítés. A bizottságok nem képviselő tagjainak rendkívüli bizottsági ülésre szóló meghívó kézbesítéséről annak írásbeli közlésével egyidejűleg telefonon is – szóban vagy sms-ben – értesítést kell küldeni.
(6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltak alól kivételt képez az a sürgős döntést igénylő – a meghívó és az írásbeli előterjesztések kézbesítését követően készülő – előterjesztés, amit a Képviselő-testület a 17. § (1)-(2) bekezdése alapján vesz fel a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülés napirendjére.
(7) A (6) bekezdésben foglalt esetben a képviselőknek minimum 15 perc szünetet kell biztosítani az előterjesztés megismerésére, amennyiben valamelyik képviselő erre igényt nyújt be.
(8) Egyenként 15 percet kell biztosítani azon előterjesztések megismerésére is, melyet a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülést megelőző 48 órán belül töltöttek fel a www.kazincbarcika.hu portálra vagy más egyéb módon juttattak el a képviselőkhöz, amennyiben valamelyik képviselő erre igényt nyújt be.
(9) A Képviselő-testület alakuló ülésére a meghívót és az előterjesztéseket papíralapon, személyes átadás útján kell kézbesíteni.
3. Az ülések rendje
9. §
(1) A Képviselő-testület ülései főszabályként nyilvánosak.
(2) A zárt ülésen hozott döntésről a Polgármester a Képviselő-testület eseti döntése alapján – a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett – a nyilvánosságot tájékoztatja.
(3) A zárt ülésen elhangzottakról – különösen a vitáról, a szavazás eredményéről – a jelenlévők kívülállóknak semminemű felvilágosítást nem adhatnak.
(4) Zárt ülés esetén a Képviselő-testület tanácskozás céljára kijelölt helyiségében az ülés tartama alatt a meghívottak, illetve a Polgármesteri Hivatal kijelölt dolgozói tartózkodhatnak.
(5) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a Polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
4. Határozatképesség
10. §
(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén a Polgármester az ülést felfüggeszti. Amennyiben a Képviselő-testület egy óra elteltével sem lesz határozatképes, ugyanazon napirendek megtárgyalására a Képviselő-testület ülését 8 napon belül újból össze kell hívni. A megismételt ülésen más napirend is tárgyalható.
IV. Fejezet
A polgármester jogköre
11. §
(1) A Képviselő-testület ülését a Polgármester vezeti.
(2) A Polgármester akadályoztatása esetén az Alpolgármester, illetve mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke elnököl.
12. §
A Polgármester képviselő-testületi üléssel kapcsolatos feladatai
a) az ülés határozatképességének megállapítása,
b) határozatképesség esetén az ülés megnyitása,
c) a napirendi javaslat előterjesztése,
d) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
e) javaslattétel a napirendek összevont tárgyalására,
f) az ülés nyílt vagy zárt jellegének megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
g) napirendi pontonként a vita megnyitása, vezetése, a szó megadása, a vita összefoglalása, berekesztése,
h) felszólalás,
i) napirendi pontonként a határozati javaslatok, rendelet tervezetek szavazásra bocsátása,
j) a szavazás eredményének megállapítása,
k) a határozat, döntés kihirdetése,
l) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről,
m) az ülés félbeszakítása,
n) a rend fenntartása,
o) az ülés bezárása.
5. Tárgyra térés és a szó megvonása
13. §
(1) A Polgármester azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól felszólítja, hogy térjen a tárgyra egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.
(2) A Polgármester egyidejűleg megvonhatja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során másodszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra.
(3) Akitől a szót megvonták ugyanazon az ülésen, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel.
6. Az ülés félbeszakítása
14. §
Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozást, a Polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
7. A vita
15. §
(1) A Polgármester a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. A tájékoztató jel-legű előterjesztések, indítványok felett nem lehet vitát nyitni.
(2) A Polgármester vagy bármely képviselő javaslatára hozzászólások időtartamának meghatározása kérdésében a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A hozzászólások időtartamát egy percre lehet korlátozni.
(3) Az előterjesztő, bármely képviselő, illetve a Polgármester javasolhatja a vita berekesztését. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz. A vita lezárása után az előterjesztő viszontválaszra, bármely frakció vezetője két perces hozzászólásra jogosult.
8. Rendfenntartás
16. §
(1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során a Képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik önkormányzati képviselőt sértő kifejezést használ, valamint, ha egyébként a rendelet tanácskozási rendre és szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a Polgármester rendre utasítja.
(2) A Polgármester egyidejűleg megvonhatja a szót attól a felszólalótól, akit rendre utasít.
(3) A Polgármester rendre utasíthatja, vagy kiutasíthatja a hallgatóság köréből azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít.
(4) A Polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, arra vonatkozóan vitát nyitni nem lehet.
V. Fejezet
A képviselő-testület ülése
9. Az ülés napirendjének meghatározása
17. §
(1) A Képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének napirendjére a Polgármester tesz javaslatot. A napirendet a Képviselő-testület állapítja meg.
(2) A napirend elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén elsődlegesen az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. A rendkívüli ülésen más napirendet csak a megválasztott képviselők többségének egyetértő szavazata esetén lehet tárgyalni.
(4) A Képviselő-testület a munkatervbe felvett napirenden felül tárgyalni köteles a Polgármester, a Jegyző, illetve a bizottságok által benyújtott javaslatokat, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását bármely bejelentett frakció, vagy legalább 6 képviselő kéri.
(5) Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt napirendek tárgyalására a munkaterv szerinti ülésen nem kerül sor, azokat az indítványokat legkésőbb a Képviselő-testület következő, munkaterv szerinti ülésének napirendjére kell felvenni.
10. Napirend elnapolása
18. §
(1) A napirendi pont két alkalommal napolható el. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. A javaslat felől a Képviselő-testület vita nélkül határoz, egyidejűleg meghatározza a további előkészítés rendjét.
(2) A Képviselő-testület a Polgármester vagy bármelyik képviselő javaslatára bármely napirendet bizottsági tárgyalásra adhatja ki. A javaslat felől a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(3) Az előterjesztő bármikor javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) Ha az előterjesztő a soron következő munkaterv szerinti ülésen nem kéri a napirendi pont tárgyalását, az előterjesztést visszavontnak kell tekinteni.
11. Előterjesztő
19. §
(1) Rendelet-tervezetet tisztségviselők, bizottsági elnökök, önkormányzati képviselők és Jegyző terjeszthetnek elő.
(2) A napirendi pont előterjesztője tisztségviselő, bizottsági elnök, önkormányzati képviselő, Jegyző, illetőleg a Képviselő-testület által felkért más személy lehet.
12. Napirendek fajtái, sorrendje
20. §
A Képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon az ülés napirendjére felveszi
a) az előterjesztéseket,
b) az önálló indítványokat,
c) kérdéseket.
21. §
(1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni
a) tisztségviselői beszámoló,
b) bizottsági beszámoló,
c) rendelet-tervezet,
d) egyéb beszámoló, tájékoztató,
e) önálló indítvány,
f) kérdések, bejelentések.
(2) Egy már lezárt napirendi pont ugyanazon az ülésen való újra napirendre vétele nem lehetséges, kivéve amennyiben új tények, körülmények merülnek fel, ez esetben újra napirendre vételhez a megválasztott képviselők többségének egyetértő szavazata szükséges.
13. Előterjesztések
22. §
(1) Az előterjesztések lehetnek:
a) rendelet-tervezetek,
b) beszámolók - határozati javaslatok,
c) tájékoztatók,
d) indítványok - határozati javaslatok.
(2) A rendelet-tervezet és határozati javaslat csak írásbeli lehet. Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a döntési javaslat jogszabályi alapját,
c) a döntési javaslat indokait,
d) a határozati javaslatot, illetve a rendelet-tervezetet,
e) a határidőt, a végrehajtásért felelős megjelölését.
(3) Végrehajtásért felelősként tisztségviselő, bizottsági elnök, Jegyző, Aljegyző, a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységének vezetője, intézményvezető és a közvetlen vagy közvetett önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vezetője jelölhető meg.
(4) Az írásos előterjesztést a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 14 nappal törvényességi véleményezés céljából a Jegyzőnek kell leadni.
14. Önálló indítványok
23. §
(1) A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló indítványt tehetnek a képviselők és a frakcióvezetők. Az önálló indítványt a munkaterv szerinti ülés napját megelőzően 14 nappal kell írásban a Polgármesternél beterjeszteni.
(2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 22. §-nak megfelelő rendelet-tervezet vagy határozati javaslat vehető fel.
15. Kérdés
24. §
(1) A kérdést írásban az ülést megelőzően legalább 8 nappal a Jegyzőnél kell benyújtani.
(2) Az írásban határidőben benyújtott kérdésekre a Képviselő-testület ülésén érdemi választ kell adni az „Egyebek” napirendi pont keretében. Amennyiben a képviselő határidőn túl nyújtja be kérdését, vagy a kérdés összetettsége azt indokolja, úgy legkésőbb 15 napon belül kell a kérdést feltevő részére írásban érdemi választ adni.
(3) A kérdés, illetve a válasz időtartama az „Egyebek” napirendi pont keretében 3-3 perc.
16. Nem önálló indítványok
25. §
(1) A napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható, nem önálló indítványok
a) a módosító javaslat,
b) a bizottsági ajánlás.
(2) Nem önálló indítványt bizottság, tisztségviselő és képviselő nyújthat be.
17. Módosító javaslat
26. §
A módosító javaslatokat az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.
18. Bizottsági ajánlás
27. §
(1) A napirendet előkészítő és véleményező bizottság a rendelet-tervezethez, határozati javaslathoz a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő ajánlást tehet. Amennyiben van kisebbségi vélemény, azt az ajánlásnak tartalmaznia kell.
(2) A költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság (továbbiakban: Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság) – ha nem kijelölt bizottságként jár el – a Polgármester, vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden olyan rendelet-tervezethez, határozati javaslathoz, és ezekhez kapcsolódó módosító javaslathoz, amelynek a költségvetésre kihatása van.
(3) A jogi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság (továbbiakban: Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság) – ha nem kijelölt bizottságként jár el – a Polgármester, vagy a kijelölt bizottság felkérésére ajánlást nyújt be, továbbá saját kezdeményezésére ajánlást nyújthat be minden határozati javaslathoz.
(4) Az e §-ban szabályozott esetekben a Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság, illetőleg az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottságra a kijelölt bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
19. Tanácskozási jog, felszólalás
28. §
(1) A felszólalás lehet
a) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
b) ügyrendi felszólalás,
c) személyes megjegyzés.
(2) A Képviselő-testület ülésén a felszólalás sorrendjét a Polgármester határozza meg.
(3) A meghívottak a képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak ezen napirendi pont vitájában vehetnek részt.
20. Napirendhez kapcsolódó felszólalás
29. §
(1) A napirendi pont vitája előtt az előterjesztő rövid – legfeljebb 3 perces – kiegészítést tehet. A vita elején a bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnök, akadályoztatása esetén a bizottság által megbízott tag ismerteti.
(2) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a Polgármester határozza meg. A hozzászólások időtartama maximum 4 perc lehet. A bizottsági vélemények ismertetése nem képezi az időlimit részét.
(3) A szavazás előtt a Jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a napirendhez kapcsolódó törvényességi észrevételt kíván tenni.
21. Ügyrendi felszólalás
30. §
(1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. A Képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül határoz.
(2) Az ügyrendi javaslat elhangzása után az adott napirendi pontról való szavazás előtt a frakcióvezetők 2-2 perces hozzászólásra jogosultak.
VI. Fejezet
Rendeletalkotás
31. §
(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a Polgármester,
b) az Alpolgármester,
c) az önkormányzati képviselő,
d) a bizottság,
e) a Jegyző.
(2) A rendelet-tervezet tárgyalása kétfordulós is lehet, erről a Képviselő-testület munkatervének elkészítése során dönt. Az általános vita a szabályozás szükségességének, a szabályozás elveinek megvitatásából áll. Módosító javaslatokat csak az általános vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
(3) Az általános vita lezárása után dönt a Képviselő-testület a rendelet-tervezet részletes vitára bocsátása vagy további bizottsági tárgyalása felől.
(4) A részletes vita a rendelet-tervezet, illetve a módosító javaslatok megvitatásából áll.
(5) A rendelet-tervezet általános és részletes vitája ugyanazon ülésen is megtörténhet.
(6) A Képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javas-latokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.
(7) A rendeletet a Polgármester és a Jegyző írja alá.
(8) Az önkormányzati rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel tekintendő kihirdetettnek.
(9) A rendeletek kihirdetéséről, naprakész nyilvántartásáról a Jegyző gondoskodik.
32. §
(1) Az előterjesztők által előkészített önkormányzati rendelet-tervezeteket és azok indoklását (továbbiakban: rendelet-tervezet), természetes személyek, nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek véleményezhetik (továbbiakban: társadalmi egyeztetés).
(2) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetés céljából Kazincbarcika Város hivatalos honlapján (www.kazincbarcika.hu), illetve – hagyományos úton – a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 14. napon 14.00 óráig kell megjeleníteni, illetve kifüggeszteni.
(3) A rendelet-tervezethez a Képviselő-testület ülését megelőző 7. napon 14.00 óráig lehet véleményt nyilvánítani a hatosag@kazincbarcika.hu elektronikus levélcímre, illetve a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatalba személyesen leadott vagy postai úton megérkezett levélben.
(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a költségvetésről, annak módosításáról, végrehajtásáról,
b) helyi adókról, azok módosításáról,
c) a fizetési kötelezettséget megállapító,
d) az önkormányzat vagyonáról,
e) a szervezeti struktúrára és a szervezet működésére vonatkozó,
f) a más jogszabály által előírt egyeztetési kötelezettség hatálya alá tartozó,
g) az önkormányzati rendeletet módosító,
h) a képviselők, bizottsági tagok tiszteletdíjáról, költségtérítéséről,
i) a köztisztviselők, közalkalmazottak munkavégzésének és juttatásainak szabályairól szóló, valamint
j) azon önkormányzati rendelet-tervezeteket, amelyek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
(5) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén hátrány keletkezik.
(6) A jogszabály előkészítéséért felelős személy mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról, valamint az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól összefoglalót készít. A jogszabály előkészítése során nem áll fenn egyedi válaszadási kötelezettség.
(7) A (6) bekezdés alapján elkészítendő összefoglalót a rendelet-tervezettel együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.
(8) Nem lehet figyelembe venni azt a véleményt, amely
a) jó erkölcsbe ütköző, illetve a becsület csorbítására alkalmas kifejezést tartalmaz,
b) másnak jó hírnevét sérti,
c) nem kapcsolódik a rendelet-tervezet tárgyához.
(9) A figyelembe nem vehető véleményeket beérkezésüket követően törölni kell.
(10) A Polgármesteri Hivatal a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket 6 hónapig kell megőrizni, ezt követően törölni kell.
VII. Fejezet
A szavazás rendje, határozathozatal,
jegyzőkönyv
33. §
(1) A Képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A Polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás "igen"-nel vagy "nem"-mel történhessen.
(3) A Polgármester az előterjesztett és a vitában elhangzott döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat.
22. Határozathozatal
34. §
Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
35. §
Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének – 8 főnek – az egyetértő szavazata szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl
a) közterület elnevezése esetén,
b) az Alkotmánybíróságnál eljárás kezdeményezése esetén,
c) az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári címek meghatározása, díszpolgári cím adományozása esetén,
d) a helyi népszavazás elrendelése esetén,
e) gazdasági program, költségvetés megállapítása, valamint a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadása esetén,
f) a helyi adó megállapítása esetén,
g) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása esetén,
h) a kötvény kibocsátás, hitel felvétel, az önkormányzat éves költségvetése 0,5 %-át meghaladó értékű vagyon étékesítése, ilyen értékű beruházás, továbbá az önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának, ingyenes vagy kedvezményes átengedése, illetve vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzése vagyontárgy felajánlásának elfogadása esetén,
i) az elkövetkező évi költségvetés terhére kötelezettségvállalás esetén,
j) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a várost is érinti,
k) véleménynyilvánítás esetén olyan ügyben, melyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
l) általános tartalék terhére kötelezettség vállalás esetében,
m) a 17. § (3) bekezdésében és 21. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.
23. A szavazás módja
36. §
(1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) A szavazás általában nyíltan, kézfelemeléssel vagy a testület által elfogadott szavazógéppel történik. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(3) Szavazás közben szavazást indokolni, valamint szünetet elrendelni nem szabad.
24. Név szerinti szavazás
37. §
(1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. Az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást kell tartani.
(2) A bizottság létszáma és összetétele tekintetében, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.
(3) Név szerinti szavazás esetén a Jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A Jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a Polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a Polgármester hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
25. Titkos szavazás
38. §
(1) A Titkos szavazást – bármely képviselő javaslatára – a Képviselő-testület azon ügyekben tarthat, amelyekben zárt ülést kell vagy lehet tartani. A javaslatról a testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(2) Titkos szavazást kell tartani a Képviselő-testületnek az Alpolgármester megválasztásakor.
(3) A titkos szavazás írásban, vagy géppel történhet.
(4) Az írásban történő titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület a Polgármester javaslatára – nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás szavazólapon – urna igénybevételével – történik. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(5) A szavazatszámláló bizottság által készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a szavazás helyét, időpontját és tárgyát,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak a nevét,
c) a szavazás eredményét.
(6) A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a Képviselő-testületnek jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
39. §
A Képviselő-testület határozatainak megjelölése évenként kezdődő, folyamatos sorszámmal, a 32/2010. (XII. 31.) KIM. rendelet előírásai szerint történik.
26. Jegyzőkönyv
40. §
(1) A Képviselő-testület minden ülését hangszalagon rögzíteni kell. A hang- és képfelvételeket 15 évig meg kell őrizni, ezt követően azokat a levéltár részére kell átadni. A tanácskozás lényegét tartalmazó – valamint a hozott rendeleteket, határozatokat szó szerint rögzítő – írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi
a) a meghívó,
b) a képviselői önálló és nem önálló indítványok, interpellációk és az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege,
c) a jelenléti ív,
d) a képviselők írásban benyújtott hozzászólása,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, az előzőekben foglalt szabályok betartásával.
(4) Az önkormányzati képviselők vagy más felszólalók a Polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.
(5) A (4) bekezdésben foglalt kiigazítás kérdésben az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság véleményének kikérése után a Polgármester dönt.
41. §
(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a Jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a Polgármester és a Jegyző írja alá.
(2) A jegyzőkönyvet egy eredeti és három másolati példányban kell elkészíteni.
(3) A Jegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát elektronikus úton küldi meg a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatalnak az ülést követő 15 napon belül.
(4) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyv másolati példányát a választópolgárok a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Jogi Osztályán vagy az Egressy Béni Városi Könyvtárban tekinthetik meg.
(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet titkos iratként kell kezelni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az tekinthet be, aki az ülésen részt vesz vagy részt vehet és a Jegyző. A zárt ülés jegyzőkönyvébe a rá vonatkozó rész tekintetében betekinthet továbbá az, akire vonatkozóan az ülésen döntés született, továbbá az arra feljogosított hatóságok.
(6) A Képviselő-testület üléseiről hangfelvételt is kell készíteni, amelyet a Polgármesteri Hivatal irattárában meg kell őrizni.

VIII. Fejezet
Bizottságok
42. §
(1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére állandó, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottságok belső működési szabályaikat ügyrend formájában készítik el.
(3) A bizottság munkatervet köteles készíteni, melynek elkészítéséért a bizottság elnöke a felelős.
(4) A bizottság munkatervének összhangban kell állnia a Képviselő-testület munkatervével. A munkatervet minden év január 31. napjáig kell elkészíteni.
(5) A bizottság által jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni a Polgármesternek és a Jegyzőnek.
27. Állandó bizottságok
43. §
(1) A Képviselő-testület állandó bizottságai
a) a Gazdasági, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság, melynek létszáma 4+3 fő,
b) a Társadalompolitikai Bizottság, melynek létszáma 4+3 fő,
c) az Ügyrendi Jogi és Közbiztonsági Bizottság, melynek létszáma 5+4 fő.
(2) Az állandó bizottságok közül a Képviselő-testület a Polgármester, az Alpolgármester, a képviselők, valamint a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatainak nyilvántartására, ellenőrzésére és vizsgálatára, illetőleg a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottságot jelöli ki.
(3) A bizottság elnöke, valamint tagjainak több mint a fele csak képviselő lehet. A Polgármester, az Alpolgármester és a Képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
28. Ideiglenes bizottság
44. §
(1) A Képviselő-testület konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek feladatát a Képviselő-testület esetenként állapítja meg.
(2) Az ideiglenes bizottság összetételére, működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
29. A bizottságok általános feladatai
45. §
(1) A bizottságok általános feladatai
a) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése,
b) feladatkörükben a testületi előterjesztések elkészítése,
c) a Képviselő-testület által a bizottság hatáskörébe utalt feladatok ellátása,
d) valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalásának kezdeményezése,
e) a bizottsági ajánlástétel.
(2) A bizottságok részletes feladatait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
30. A bizottság működése
46. §
(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.
(2) A bizottság ülését össze kell hívni a Polgármester vagy a bizottsági tagok l/4-ének javaslatára az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül.
(3) A bizottsági üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt bizottsági tag vezeti és az elnököt Ő helyettesíti.
(4) A bizottság ülése határozatképes, ha a bizottság tagjainak több mint a fele az ülésen jelen van.
(5) A határozathozatalhoz a jelenlévő bizottsági tagok többségének egyetértő szavazata szükséges.
(6) Minősített többség, azaz a bizottsági tagok több mint a felének egyetértő szavazata szükséges a 35. § -ban meghatározott esetekben.
(7) A bizottságok határozatot a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben, valamint saját tagjaira nézve hozhatnak.
(8) A bizottságok a Polgármesteri Hivatal részére feladatot a Jegyző útján állapíthatnak meg.
(9) A Képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja.
(10) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak.
(11) A bizottság a bizottság elnökének javaslatára, a Polgármester előzetes engedélyével külső szakértőt vehet igénybe.
(12) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érintett köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. Amennyiben az érintett személy személyes érintettségét nem jelenti be, a bizottság elnöke figyelmeztetésben részesíti az érintett bizottsági tagot.
(13) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a Polgármester intézkedését kezdeményezheti.
(14) Több bizottság közös eljárása esetén ezen bizottságok együttes ülést is tarthatnak. Az együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön kell megtartani.
47. §
(1) A bizottsági ülésre szóló meghívó és a napirend kézbesítését a testületi ülést megelőző hét csütörtöki napján kell elindítani.
(2) Halaszthatatlan esetben a bizottság rövid úton is összehívható, a meghívó kézbesítését követő napra a napirend megjelölésével.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, időpontjának, tervezett napirend tárgyának a megjelölését.
(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni a bizottsági tagokat, valamint tanácskozási joggal
a) az országgyűlési választókerület országgyűlési képviselőjét,
b) a napirend szerint illetékes szervek, szervezetek vezetőit,
c) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
d) a Jegyzőt, Aljegyzőt,
e) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
f) akiket a Polgármester, vagy a Bizottság indokoltnak tart.
(5) Tanácskozási joggal vehet részt a Bizottság ülésén a tárgyalt napirend szerint érintett önszerveződő közösség képviselője.
48. §
(1) A bizottságok üléséről a Jegyzőnek jegyzőkönyvet kell készíteni. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza a tanácskozás és a hozzászólások lényegét, a hozott határozatokat, a kialakult véleményt, illetve javaslatokat, valamint a szavazás számszerű eredményét.
(2) A jegyzőkönyvet egy eredeti és három másolati példányban kell elkészíteni.
(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) a bizottsági tagok írásban benyújtott hozzászólása,
d) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(4) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
(5) A Jegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát elektronikus úton küldi meg a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatalnak az ülést követő 15 napon belül.
(6) A nyílt ülésről készült jegyzőkönyv másolati példányát a választópolgárok a Polgármesteri Hivatal Hatósági és Jogi Osztályán vagy az Egressy Béni Városi Könyvtárban tekinthetik meg.
(7) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet titkos iratként kell kezelni, amelybe csak az ülés résztvevői, és a Jegyző tekinthetnek be. A zárt ülés jegyzőkönyvébe a rá vonatkozó rész tekintetében betekinthet továbbá az, akire vonatkozóan az ülésen döntés született, továbbá az arra feljogosított hatóság.
(8) A bizottságok ügyviteli teendőit a Polgármesteri Hivatal látja el.
IX. Fejezet
Képviselőcsoportok
49. §
(1) A képviselők csoportokat (frakciókat) hozhatnak létre. Képviselőcsoport alakításához legalább 2 képviselő szükséges. A képviselőcsoport megalakulását, tagjainak névsorát, vezetőjét, valamint elnevezését a Képviselő-testületnek írásban be kell jelenteni.
(2) Egy párthoz tartozó képviselők a párt nevén csak egy frakciót alakíthatnak.
(3) A képviselő csoportok vezetőit a Polgármester egyeztető tárgyalásra hívhatja össze.
(4) Bármely képviselőcsoport vezetője a Képviselő-testület ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő minden napirendi pont tárgyalásán belül egy alkalommal. A javaslat alapján az ülést vezető Polgármester köteles a szünetet elrendelni. A szünet időtartama 15 percnél hosszabb nem lehet.
(5) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(6) Megszűnik a képviselőcsoport ha tagjainak száma 2 fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport megszűnését kimondja.
(7) A Képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét haladéktalanul köteles írásban a Polgármesternek bejelenteni.
X. Fejezet
Tisztségviselők
50. §
A Képviselő-testület tisztségviselői
a) a Polgármester és
b) az Alpolgármester.
31. Polgármester
51. §
(1) A Polgármester Kazincbarcika Város Önkormányzatának vezetője, feladatait a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.
(2) A Polgármester feladatait az Mötv. és jelen rendelet szabályozza.
(3) A Polgármester feladatait képezi a Képviselő-testület működésével kapcsolatban a IV. fejezetben foglaltakon túl, hogy
a) elősegítse a képviselők munkáját,
b) a rendeleteket, valamint az ülésekről készített jegyzőkönyvet aláírja.
(4) A Polgármester megbízatását főállásban látja el.
(5) A Polgármester fölött a munkáltatói jogokat a Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság előterjesztésére a Képviselő-testület gyakorolja.
(6) A Polgármester illetményét - a vonatkozó jogszabály alapján - a Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg.
32. Alpolgármester
52. §
(1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a Polgármester helyettesítésére és munkájának segítése érdekében egy főállású Alpolgármestert választ.
(2) Az Alpolgármester a Polgármester irányításával látja el feladatát, hivatali munkarendjét a Polgármester határozza meg.
(3) Az Alpolgármestert a Polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a Polgármester jogai illetik meg.
33. Önkormányzati főtanácsadó
53. §
(1) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalban egy önkormányzati főtanácsadói munkakört hoz létre. Az önkormányzati főtanácsadó felett a munkáltatói jogokat a Polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzati főtanácsadó a Polgármester tevékenységeihez közvetlenül kapcsolódó feladatot lát el, elsődlegesen koncepcionális és gazdasági kérdésekben. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, melyet a Polgármester ad ki.
(3) Az önkormányzati főtanácsadó kinevezése határozott időre, maximum a Polgármester megbízatásának idejére szól.

34. Önkormányzati tanácsadó
54. §
(1) A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatalban négy önkormányzati tanácsadói munkakört hoz létre. Az önkormányzati tanácsadó felett a munkáltatói jogokat a Polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzati tanácsadó feladata a Polgármester, az Alpolgármester, a képviselői csoportok, a bizottságok és a Polgármesteri Hivatal közti kapcsolat koordinálása. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza, melyet a polgármester ad ki.
(3) Az önkormányzati tanácsadó kinevezése határozott időre, maximum a Polgármester megbízatásának idejére szól.
35. Jegyző, Aljegyző
55. §
(1) A Jegyző, Aljegyző kinevezésére vonatkozó előírásokat, feladatait az Mötv. tartalmazza.
(2) Az Mötv-ben meghatározott feladatokon túl a Jegyző:
a) törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a Képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) szervezi, összehangolja a Polgármesteri Hivatal munkáját,
d) az általa észlelt, tudomására jutott jogszabálysértő döntéssel, működéssel kapcsolatban köteles jelzéssel élni.
(3) A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat a Polgármester által kijelölt, a Polgármesteri Hivatal – mindenkori jogszabályi feltételeknek megfelelő végzettséggel rendelkező – köztisztviselője látja el.
XI. Fejezet
Önkormányzati képviselők
56. §
Az önkormányzati képviselőknek az Mötv. és e rendeletben foglalt jogai és kötelezettségei azonosak.
36. A képviselő jogai
57. §
Az önkormányzati képviselő:
a) megbízás alapján képviselheti a Képviselő-testületet,
b) kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
c) az önkormányzat tevékenységével kapcsolatos iratokba betekinthet,
d) az önkormányzati képviselők, bizottsági elnökök és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak alapján tiszteletdíjra jogosult.
37. A képviselő kötelességei
58. §
(1) Az önkormányzati képviselő az Mötv-ben meghatározottakon túl köteles
a) írásban vagy szóban a Polgármesternek, vagy a bizottság elnökének legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig előzetesen bejelenteni, ha az ülésen nem tud részt venni, kivéve a tárgynapon összehívott ülés esetén,
b) írásban bejelenteni, ha megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
c) a vita előtt bejelenteni a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot,
d) személyes érintettségét bejelenteni.
(2) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdés d) pontjában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság elnöke az érintett képviselőt figyelmeztetésben részesíti.
XII. Fejezet
Polgármesteri Hivatal
59. §
(1) A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei
a) a Polgármesteri Iroda, csoportjai
aa) a Városfejlesztési csoport
ab) a Tanácsadói csoport
ac) a Főépítészi csoport
b) a Gazdálkodási Osztály, csoportjai
ba) a Költségvetési csoport
bb) a Könyvelési csoport
bc) az Adócsoport
c) a Hatósági és Jogi Osztály, csoportjai
ca) a Szociális csoport
cb) a Jogi, Igazgatási és Szervezési csoport
cc) az Építéshatósági csoport
d) a Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Osztály, csoportjai
da) a Városüzemeltetési csoport
db) a Vagyongazdálkodási csoport
e) a Kazincbarcikai Önkormányzati Rendészet, csoportjai
ea) a Közterület-felügyelői csoport
eb) a Mezőőri csoport.
(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egységek feladatát, szervezeti felépítését, a működés alapvető szabályait a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melyet a Képviselő-testület hagy jóvá.
(3) A Polgármesteri Hivatal munkarendje a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel az alábbi
hétfő
kedd
szerda 7.30 – 16.00 óráig
7.30 – 16.00 óráig
7.30 – 16.00 óráig
csütörtök 8.00 – 18.00 óráig
péntek 7.30 – 12.00 óráig
(4) A Kazincbarcikai Önkormányzati rendészet általános munkarendje, amely a munkaidőt és a pihenőidőt tartalmazza az alábbi
hétfő
kedd
szerda 7.30 – 16.00 óráig
7.30 – 16.00 óráig
7.30 – 16.00 óráig
csütörtök 7.30 – 17.30 óráig
péntek 7.30 – 12.00 óráig
(5) A Kazincbarcikai Önkormányzati Rendészet közterületen szolgálatot teljesítő köztisztviselői munkájukat a vezető javaslata alapján a Jegyző által meghatározott nyolchetes munkaidőkeretben, heti vezényléssel látják el.
(6) A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje a (7)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel az alábbi
hétfő 7.30 – 16.00 óráig
csütörtök 13.00 – 18.00 óráig
péntek 7.30 – 12.00 óráig
(7) Az anyakönyvvezetők a haláleset bejelentést teljes munkaidőben kötelesek fogadni.
(8) A Polgármesteri Hivatal Hatósági és Jogi Osztály Szociális Csoportjának ügyfélfogadási rendje az alábbi
hétfő 7.30 – 16.00 óráig
csütörtök 8.00 – 12.00 óráig és 13.00 – 18.00 óráig
péntek 7.30 – 12.00 óráig
XIII. Fejezet
Lakossági fórumok, közmeghallgatás,
helyi népszavazás, nemzetiségi önkormányzatok
38. Lakossági fórumok
60. §
A Képviselő-testület egyedileg határozza meg azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A lakossági fórumot – amennyiben jogszabály más határidőt nem állapít meg - a megtartását megelőző 5 munkanapon belül kell meghirdetni, melynek során ismertetni kell témáját, helyét és időpontját.
39. Közmeghallgatás
61. §
(1) A közmeghallgatás tervezett időpontját legalább 3 héttel – a közmeghallgatás konkrét kezdő időpontjának megjelölésével – a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, illetve Kazincbarcika Város hivatalos honlapján (www.kazincbarcika.hu) is közzé kell tenni a lakosság és a helyben érdekelt szervezetek tájékoztatása céljából.
(2) A közmeghallgatáson elhangzott javaslat, kérdés a közmeghallgatáson szóban kerül megválaszolásra. Amennyiben a szóbeli válaszadásra nincs lehetőség, abban az esetben az elhangzott javaslatra, kérdésre 15 napon belül írásban – a Polgármesteri Hivatal útján – kell a választ megadni.
40. Helyi népszavazás
62. §
A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.
41. Nemzetiségi önkormányzatok
63. §
(1) Az Önkormányzat együttműködik a – nemzetiségek közösségi jogai érvényesülésének elősegítése érdekében – Kazincbarcika Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatával, a Kazincbarcika Város Lengyel Nemzetiségi Önkormányzatával és a Kazincbarcika Város Német Nemzetiségi Önkormányzatával (továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzatok).
(2) Az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködésük részletes szabályait együttműködési megállapodásban rendezik.
(3) A nemzetiségi önkormányzatok költségvetése nem része az Önkormányzat költségvetésének, arról a nemzetiségi önkormányzat testülete dönt.
(4) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok működését oly módon támogatja, hogy
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosít, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségeket viseli, ez alól kivétel a helyi nemzetiségi önkormányzat tagjának és tisztségviselőjének telefonköltsége,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez – különösen a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához – szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosít,
c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítését és postázását elvégzi,
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat ellátja,
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat ellátja,
f) igény esetén a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatát biztosít.
(5) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek érdekében a Polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárást, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a Képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.
(6) A Polgármester a Képviselő-testület feladat-és hatáskörébe tartozó (5) bekezdés szerinti javaslattal és kezdeményezéssel kapcsolatos előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Njtv.)79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.
(7) A (6) bekezdés alapján meghozott döntésről a nemzetiségi önkormányzatokat a döntés meghozatalát követő 5 munkanapon belül írásban kell tájékoztatni.
(8) A nemzetiségi önkormányzatok véleményezési és egyetértési jogukat az Njtv. rendelkezéseinek megfelelően gyakorolhatják.
(9) A nemzetiségi önkormányzatokat a (8) bekezdésben foglalt jogaik gyakorlása érdekében írásban, a döntéshozatalt megelőző 15 nappal tájékoztatni kell.
XIV. Fejezet
Az önkormányzat vagyona
64. §
A Képviselő-testület az Önkormányzat vagyonára vonatkozó szabályokat az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló önkormányzati rendeletben állapítja meg.
XV. Fejezet
Záró rendelkezések
65. §
(1) Jelen rendelet 2018. július 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2013. (IV. 19.) önkormányzati rendelet.

(4) ¹⁶ A Városüzemeltetési és Rendészeti Osztály Rendészeti csoportjának általános munkarendje, amely a munkaidőt és a pihenőidőt tartalmazza az alábbi

(5) ¹⁷ A Városüzemeltetési és Rendészeti Osztály Rendészeti csoportjának közterületen szolgálatot teljesítő köztisztviselői munkájukat a vezető javaslata alapján a Jegyző által meghatározott nyolchetes munkaidőkeretben, heti vezényléssel látják el.

(6) A Polgármesteri Hivatal általános ügyfélfogadási rendje a (7)–(8) bekezdésben foglalt kivétellel az alábbi

(7) Az anyakönyvvezetők a haláleset bejelentést teljes munkaidőben kötelesek fogadni.

(8) A Polgármesteri Hivatal Hatósági és Jogi Osztály Szociális Csoportjának ügyfélfogadási rendje az alábbi